Ma este (2003. július 11.) 19:30 órakor a Garai Szerb Önkormányzat szervezésében nagyszabású program keretén belül ad műsort, a Szabadkai Bunyevác Kultúrcentrum Ének- és Táncegyüttese, a Garai Művelődési Központban.
A fellépőket vezeti Miroslav Vojnic Hajduk-Maraca koreográfus, a kultúrcentrum művészeti igazgatója.
A kíséretet adó tamburazenekar vezetője: Radovan Popov.
A műsort várhatóan reggelig tartó fergeteges bál követi, melyhez a hangulatot részint Agatity Krunoszláv és Bende Erhard közös zenekari formációja, másrészt az előbb említett szabadkai vendégzenészek fogják szolgáltatni.
Itt jegyzem meg azt is, hogy Maraca barátom táncosai zenekarostól, a szombati grandiózus bajai Halfőző Népünnepély - A HALÁSZLÉ ÜNNEPE A HALÁSZLÉ FŐVÁROSÁBAN - rangos előadó vendégei lesznek, a délután 15-18 óráig tartó folklórprogram tűzgyújtás előtti utolsó blokkja az ő műsorukból fog állni, a Szentháromság tér szabadtéri színpadán.
Ennek a napnak az estéjén még egy alkalommal fellépnek szabadkai barátaink, mégpedig 21-22 óráig a Petőfi Sziget szabadtéri színpadán.
Mintegy két hónappal előbb közös delegátusi látogatást tettünk régi kedves bunyevác barátaimnál Szabadkán (Bunyevác Kultúrcentrum), meghívandó nemzetközi hírű együttesüket e két nap kulturális programjára. Meghívásunkat nagy tisztelettel fogadták, nem titkolva azt a lelkesedést, ami egy régóta dédelgetett vágyat fejezett ki úgy egy Garán, mint Baján történő fellépés vonatkozásban.
A delegáció tagjai voltak: - Béres Béla, a bajai művelődési központ igazgatója (JAMK)
- Kricskovics József, szerb kisebbségi képviselő, Gara
- Király László, újságíró, a Petőfi Népe munkatársa
- Muity Mijo, elnök (Bunyevác Túlélők Egyesülete)
Béres Béla barátunk, a nagy bajai népünnepély főszervezője e napot a meghíváson túlmenően arra is felhasználta, hogy több magyar vonatkozású szabadkai kultúrkapcsolat felvételére is szert tegyen. Talán legígéretesebbnek tűnnek azok a lehetőségek, melyek a Palicsi Természetvédelmi Körzet vezetőivel történő konzultációk helyeztek kilátásba együttműködés tekintetében a jövőt illetően. Béres Béla nemzetközi szintű kulturális és turisztikai tapasztalatai, ismeretei, lelkes érdeklődőket leltek vendéglátóink esetében.
A Magyar ATV stúdióbeszélgetést mutat tegnap, és a szerkesztő egyik kérdésére több más mellet ezt mondja a riportalany, a magyarul jól beszélő Joseph Lapid, Izrael igazságügyi miniszter helyettese: "mi zsidók nemzeti alapon vagyunk zsidók."
Mivelünk bunyevácokkal kapcsolatban pedig a horvátok szakadatlanul azt állítják, hogy elsősorban azért vagyunk mi is horvátok, mert velük azonos módon katolikus a vallásunk.
Magyarország két elnyomott nemzete: a bunyevácok és a zsidók, hiszen egyik sincs az állam által elimert 13 kisebbség között, kik legalább száz éves történelmi múlttal rendelkeznek hazánkban.
Két okból is köszöntöm nagy tisztelettel atyai jó barátomat, Marko Peić bátyámat, a legnagyobb élő bunyevácok egyikét Szabadkán.
Egyrészt a névnapja miatt, másrészt mivel a közelmúltban töltötte be kilencvenedik életévét!
Kedves Marko bácsi, ezen az úton kívánom, hogy éld túl az angol anyakirálynőt, és maradj meg mindvégig a bunyevác nép javát szolgáló olyan vitálisnak, amilyen eddigi életed során voltál :)!
Az Észak-Bácskában, Baján és környékén tizenhat településen élnek a bunyevácok. Szabadkát szokták úgy nevezni, mint a bunyevácok fővárosát, de Baja is jeles településüknek számít. Főleg a Homok- és a Szállásvárosban telepedtek le. Jeles községük volt a jelenlegi bajaszentistváni városrész – 1930-ig önálló község –, ahol nagy számban éltek és élnek ma is. (A városrész neve anyanyelvükön Vancaga, azaz szekerce vagy bárd.) A húsvét a bunyevácoknak is a legnagyobb ünnepe, lévén, hogy a bunyevácság a régi időktől fogva mélyen vallásos, erkölcsös életet élt...
A húsvéti előkészületek már a farsang utolsó napján, húshagyó kedden megkezdődtek. Elhallgatott a tambura és a duda, következett a hamvazó szerda, a csiszta szreda (tiszta szerda), amikor is bunyevác szigorúsággal és következetességgel megkezdték a böjtölést. A lelki megtisztulás mellett gondjuk volt házaikra, otthonaikra is. A férfiak tataroztak, az asszonyok meszeltek, takarítottak, ablakot mostak, hogy külsőleg is megtisztulva várhassák az ünnepet. Közben gyűjtögették az almát és a narancsot, hogy a gyümölcsöket rajzokkal lássák el. Korommal kevert forró viaszba mártott kis késsel növény- vagy állatfigurákat vájtak az alma és a narancs héjára.
A díszes gyümölcsökkel jutalmazták a leányok a húsvét hétfő reggelén érkező locsoló legényeket. Mintegy előlegként is, hogy kedvesük egész nyáron a kólóba kísérje őket. A legény a húsvéti cifra almát a június 13-i Szent Antal-napi búcsún selyemkendővel viszonozta a leánynak.
Nyitott szemmel járva érdekességekre, esetenként ellentmondásos érdekességekre bukkanhatunk, így például külügyminisztériumunk honlapján is, melyben ekként írnak rólunk, AKIK BENÉPESÍTIK E TÁJAT cím alatt.
"Magyarország lakosságának 96,6 %-a magyar anyanyelvű. (A határokon kívül mintegy 5 millió magyar él, a legtöbben a Romániához tartozó Erdélyben.) Az 1990-es népszámlálás adatainak alapján, a kérdésekre adott válaszok szerint, a nemzetiségek számaránya viszonylag alacsony, az ország állandó népességének összesen 2.o5 %-a. A több mint 3000 közül, 800 településen él valamely nemzetiséghez tartozó személy. A nemzeti kisebbségek számára a magyar alkotmány osztatlan szabadságot, teljes egyenjogúságot és az anyanyelv szabad használatának jogát biztosítja. A magyar finnugor eredetű nép és több mint ezer éve él a Duna-medencében, mai hazájában.
A nemzetiségek közül a németajkúak száma a legnagyobb. Ők a nyugati határvidéken, a Dunántúli középhegységben, a főváros környékén, valamint a Mecsek vidékén telepedtek le nagyobb számban. A délszlávok (szerb, horvát, szlovén, sokác, bunyevác) a délnyugati, a románok a délkeleti határ mentén, a szlovákok az ugyancsak délkeleti Békés megyében és a főváros közelében élnek.
Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország lakossága: 10 375 323 fő volt (1990. január 1-jei állapot). Az elmúlt öt év során bekövetkezett természetes fogyás hatására a népesség 1999-re 283 ezer fővel csökkent. A kisebbségi szervezetek becslései alapján a Magyar Köztársaságban mintegy 200-220 ezer német, 110 ezer szlovák, 80 ezer horvát, 25 ezer román, 5 ezer szerb, 5 ezer szlovén él. A bolgár kisebbség létszáma mintegy 2500, a görögöké 6000, az örményeké 3000, a lengyeleké 10-15 ezer fő. A cigányság létszáma az újabb becslések alapján 400-600 ezer fő körül mozog. Magyarország népessége a második világháborút követő első évtizedben természetes szaporulattal gyors növekedést ért el. Később a terhesség-megszakítás liberalizálása a születések apadását váltotta ki. Ez a folyamat a 80-as évek végére népesedési válságba torkollott. A népesség 1981 óta fogy. Közeli fordulatra nem lehet számítani.
A népesség területi eloszlása az iparosodás és az ezzel együtt járó belső vándorlás függvényében is alakult. A népsűrűség a városokban, és a körülöttük kifejlődött agglomerációban, továbbá egyes iparosodott körzetekben a legmagasabb. A természetes szaporulat következtében a Nyírség területén az átlagnál nagyobb a népsűrűség. A magyar népesség korösszetétele a stagnálás állapotát tükrözi, a népesség több, mint fele 35 év feletti. Jelentős, a nemzetközi átlagnál jóval magasabb arányú a 60 évesnél idősebbek korosztálya.
A gazdasági szerkezet átalakulása, az agrárjelleg halványulása gyors változásokat vont maga után a foglalkozások megoszlásában is. Folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya és ezzel párhuzamosan emelkedett az iparban foglalkoztatottaké. Az utolsó másfél évtizedben a keresők egyre nagyobb arányban áramlottak a szolgáltatási ágazatokba. A kilencvenes évtized szükséges gazdasági struktúra váltása a munkanélküliség gyors növekedését hozta. Jelenlegi szintje nem éri el a 9 %-ot a 10 %-ot, ami kis mértékben bár, de alatta marad az európai átlagnak.
számaránya viszonylag alacsony, az ország állandó népességének összesen 2.o5 %-a. A több mint 3000 közül, 800 településen él valamely nemzetiséghez tartozó személy. A nemzeti kisebbségek számára a magyar alkotmány osztatlan szabadságot, teljes egyenjogúságot és az anyanyelv szabad használatának jogát biztosítja. A magyar finnugor eredetű nép és több mint ezer éve él a Duna-medencében, mai hazájában.
A nemzetiségek közül a németajkúak száma a legnagyobb. Ők a nyugati határvidéken, a Dunántúli középhegységben, a főváros környékén, valamint a Mecsek vidékén telepedtek le nagyobb számban. A délszlávok (szerb, horvát, szlovén, sokác, bunyevác) a délnyugati, a románok a délkeleti határ mentén, a szlovákok az ugyancsak délkeleti Békés megyében és a főváros közelében élnek.
Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország lakossága: 10 375 323 fő volt (1990. január 1-jei állapot). Az elmúlt öt év során bekövetkezett természetes fogyás hatására a népesség 1999-re 283 ezer fővel csökkent. A kisebbségi szervezetek becslései alapján a Magyar Köztársaságban mintegy 200-220 ezer német, 110 ezer szlovák, 80 ezer horvát, 25 ezer román, 5 ezer szerb, 5 ezer szlovén él. A bolgár kisebbség létszáma mintegy 2500, a görögöké 6000, az örményeké 3000, a lengyeleké 10-15 ezer fő. A cigányság létszáma az újabb becslések alapján 400-600 ezer fő körül mozog. Magyarország népessége a második világháborút követő első évtizedben természetes szaporulattal gyors növekedést ért el. Később a terhesség-megszakítás liberalizálása a születések apadását váltotta ki. Ez a folyamat a 80-as évek végére népesedési válságba torkollott. A népesség 1981 óta fogy. Közeli fordulatra nem lehet számítani.
A népesség területi eloszlása az iparosodás és az ezzel együtt járó belső vándorlás függvényében is alakult. A népsűrűség a városokban, és a körülöttük kifejlődött agglomerációban, továbbá egyes iparosodott körzetekben a legmagasabb. A természetes szaporulat következtében a Nyírség területén az átlagnál nagyobb a népsűrűség. A magyar népesség korösszetétele a stagnálás állapotát tükrözi, a népesség több, mint fele 35 év feletti. Jelentős, a nemzetközi átlagnál jóval magasabb arányú a 60 évesnél idősebbek korosztálya.
A gazdasági szerkezet átalakulása, az agrárjelleg halványulása gyors változásokat vont maga után a foglalkozások megoszlásában is. Folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya és ezzel párhuzamosan emelkedett az iparban foglalkoztatottaké. Az utolsó másfél évtizedben a keresők egyre nagyobb arányban áramlottak a szolgáltatási ágazatokba. A kilencvenes évtized szükséges gazdasági struktúra váltása a munkanélküliség gyors növekedését hozta. Jelenlegi szintje nem éri el a 9 %-ot a 10 %-ot, ami kis mértékben bár, de alatta marad az európai átlagnak.
számaránya viszonylag alacsony, az ország állandó népességének összesen 2.o5 %-a. A több mint 3000 közül, 800 településen él valamely nemzetiséghez tartozó személy. A nemzeti kisebbségek számára a magyar alkotmány osztatlan szabadságot, teljes egyenjogúságot és az anyanyelv szabad használatának jogát biztosítja. A magyar finnugor eredetű nép és több mint ezer éve él a Duna-medencében, mai hazájában.
A nemzetiségek közül a németajkúak száma a legnagyobb. Ők a nyugati határvidéken, a Dunántúli középhegységben, a főváros környékén, valamint a Mecsek vidékén telepedtek le nagyobb számban. A délszlávok (szerb, horvát, szlovén, sokác, bunyevác) a délnyugati, a románok a délkeleti határ mentén, a szlovákok az ugyancsak délkeleti Békés megyében és a főváros közelében élnek.
Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország lakossága: 10 375 323 fő volt (1990. január 1-jei állapot). Az elmúlt öt év során bekövetkezett természetes fogyás hatására a népesség 1999-re 283 ezer fővel csökkent. A kisebbségi szervezetek becslései alapján a Magyar Köztársaságban mintegy 200-220 ezer német, 110 ezer szlovák, 80 ezer horvát, 25 ezer román, 5 ezer szerb, 5 ezer szlovén él. A bolgár kisebbség létszáma mintegy 2500, a görögöké 6000, az örményeké 3000, a lengyeleké 10-15 ezer fő. A cigányság létszáma az újabb becslések alapján 400-600 ezer fő körül mozog. Magyarország népessége a második világháborút követő első évtizedben természetes szaporulattal gyors növekedést ért el. Később a terhesség-megszakítás liberalizálása a születések apadását váltotta ki. Ez a folyamat a 80-as évek végére népesedési válságba torkollott. A népesség 1981 óta fogy. Közeli fordulatra nem lehet számítani.
A népesség területi eloszlása az iparosodás és az ezzel együtt járó belső vándorlás függvényében is alakult. A népsűrűség a városokban, és a körülöttük kifejlődött agglomerációban, továbbá egyes iparosodott körzetekben a legmagasabb. A természetes szaporulat következtében a Nyírség területén az átlagnál nagyobb a népsűrűség. A magyar népesség korösszetétele a stagnálás állapotát tükrözi, a népesség több, mint fele 35 év feletti. Jelentős, a nemzetközi átlagnál jóval magasabb arányú a 60 évesnél idősebbek korosztálya.
A gazdasági szerkezet átalakulása, az agrárjelleg halványulása gyors változásokat vont maga után a foglalkozások megoszlásában is. Folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya és ezzel párhuzamosan emelkedett az iparban foglalkoztatottaké. Az utolsó másfél évtizedben a keresők egyre nagyobb arányban áramlottak a szolgáltatási ágazatokba. A kilencvenes évtized szükséges gazdasági struktúra váltása a munkanélküliség gyors növekedését hozta. Jelenlegi szintje nem éri el a 9 %-ot a 10 %-ot, ami kis mértékben bár, de alatta marad az európai átlagnak."
__________________________________________________
Itt mint látható, a délszlávok megnevezés alatt zárójelben szerb, horvát, szlovén, sokác, bunyevác népről szólnak önállóan, de e felsorolásból a rác nép kimaradt.
Ugyanakkor, amikor ezek lélekszámáról esik szó, onnan már a sokác és a bunyevác is kimarad, itt már egybemosták őket, na vajon kikkel ..:(!??
(Margó mellett, döbbenetes az össznépesség fogyása, amit képesek ekként jellemezni: természetes fogyás :(! Mintha a gyermekvállalás megcsappanásának hazai okai között, nem elsősorban az élet fokozódó kilátástalanságai lennének a fő motiváló tényező. Ellenére, hogy ez a tendencia nem minden népcsoportunkra jellemző ...)
Mindenki figyelmébe kívánom ajánlani a húrtépő bunyevác, azaz Lajkó Félix hegedűje csodálatos muzsikáját!
Ahogy a válogatás tartalma lenyűgöző, úgy az az előadói etnikai kavalkád is, kik Lajkó kísérői ezen a zenei anyagon!
01. Lajkó Félix: Sétálni / Stralling 1'05"
Tockovi (filmzene) 1999. Belgrád
rendezte: Ðorde Milosavjevic
02. Lajkó Félix: Aludni / Sleeping 6'29"
ringring Fesztivál 1997. Belgrád
03. Lajkó Félix: Indulni / Getting Started 5'04"
Budapest, Zeneakadémia 2001.
04. Lajkó Félix: Ébredni / Waking Up 2'17"
Tockovi (filmzene) 1999. Belgrád
Rendezte: Ðorde Milosavjevic
05. Lajkó Félix: Hurrá / Hooray 7'06"
Monaco, Grimaldi Forum 2000.
06. Lajkó Félix: Szeretni / To Love 15'39"
Brassó, Zilele Brasovului 2002.
07. Lajkó Félix: Bankot rabolni / Busting the Bank 6'42"
Monaco, Grimaldi Forum 2000.
08. Lajkó Félix: Szökött õsz / Runaway autumn 3'59"
Párizs, Théâtre de la Ville 2001.
09. Lajkó Félix: Bicigli / Bicygle 3'11"
Festival Sarajevska Zima '98
10. Lajkó Félix: Habos sziget / Foamy Island 9'11"
La Biennale di Venezia 2000. "Új Atlantisz felé" Projekt
11. Lajkó Félix / tradicionális: Danóni / Singin' 2'28"
(népdal feldolgozás)
12. Lajkó Félix: Soha / Never More 2'02"
Tasnádi Péter: Közellenség c .darabjához
rendezte: Péter Ferenc
Játszanak
Ambrus Róbert nagydob (3)
Asim Ajdinovic tenor kürt (5, 7)
Asmet Eminovic dob (5, 7)
Boban Markovic trombita (1, 5, 7)
Brasnyó Antal brácsa (3, 8)
Csonka Ferenc hegedû (3, 8)
Dragana Ilic vokál (9)
Dragoljub Eminovic kürt (1, 5, 7)
Elvis Alisanovic tuba (5, 7)
Gojko Alilovic bõgõ (3, 8)
Josip Juric harsona (9)
Jovica Ajdarevic trombita (5, 7)
Kelemen Zsolt brácsa (3, 8, 11)
Kurina Ferenc bõgõ (1, 2, 3, 4, 8, 12), cselló (11)
Kurina Michael cimbalom (2, 3, 8, 12)
Lejla Jusic vokál (9)
Lévay István fuvola (1)
Mirko Manojlov bõgõ (9)
Momcilo Krstic szaxofon (5, 7)
Pettik Ádám kanna (1, 2), nagydob (4)
Selistar Eminovic tenor kürt (5, 7)
Srboljub Mirkovic pergõ (5, 7)
Srdjan Eminovic tenor kürt (5, 7)
Srdjan Spasic trombita (5, 7)
Takács Tibor köcsög (2), derbuka (11)
Varga Károly brácsa (3, 8, 12)
Vas Endre hegedû (3, 8)
Lajkó Félix hegedû (1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 11, 12) brácsa (4), citera (4, 10) tambura (9)
Utómunka:
Pap János (1-5, 7-12)
Regenye Zoltán (6)
Egyik vágyam, hogy sok más nagyszerű előadó mellett Lajkó Félix végre már egyszer Baján is fellépjen. Ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeztem, amint konkretizálódni látszik bármi is, természetesen azonnal hírt adok róla.
Alábbiak ugyan egyes elemeiben vitatható, melyekre később szeretnék visszatérni, most akként másolom át, ahogy az alábbi honlapon látható.
Rövidesen bemutatok egy részletes sorozatot e tájházról.(Mijo)
__________________________________________________
"Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Türr István Múzeuma - Bunyevác Tájház
A Tájház épülete
A 150 évig tartó török uralom, majd a Habsburgok vezette felszabadító háború következtében Baja és környék magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Ugyan a török fennhatóság a karlócai békével (1699) megszűnt Magyarországon, a Balkán továbbra is uralmuk alatt maradt, s az ott élő keresztény lakosság - félvén a török bosszújától - tömegesen menekült, s egy részük a Bácska elpusztított területein telepedett le. 1686-ban jelentős számú bunyevác (katolikus délszláv népesség) érkezett Bajára, Szegedre és Szabadkára, valamint e városok környékére.
A bunyevácok a Dalmát tengerparttól északra eső területről, Bosznia - Hercegovinából jöttek a Bácskába. Népnevük jelentése valószínűleg: Buna folyó vidékéről való ember, azaz bunyevác. A horvát nyelv nyugat-hercegovinai típusú nyelvjárását beszélik. Valamennyien katolikusok. Baján a város déli valamint északi részén, Szentisvánon éltek, s élnek nagyobb számban.
A múlt század második felétől a bunyevácok az Alföldön kialakult háromosztatú háztípusnak megfelelően építkeztek. A Bunyevác Tájház is e típus jellemzőit hordozza. Szoba-konyha-szoba-kamra-istálló és ól elrendezésű. Falai vályogtéglából, teteje nádból készült.
A ház két ablakos, utcára néző helyisége az első szoba (prednya szoba). A két ablak között található a sublód (almár, szanduk), a falak mellett egy-egy ágy (krevet), az udvar felőli ablak mellett pedig a szekrény (sifonér) áll. A helyiség közepén van az asztal (asztal) helye, körülötte néhány szék (sztolica). A sarokban lévő kemence (pety) a Bácskában elterjedt szögletes, kúpban végződő típus, amit a ház falához hasonlóan sablonnal mintásra festettek. A meglehetősen magas küszöbű (preg) ajtó a konyhába nyílik. Itt található a nyílt vagy szabadkéményű tűzhely: ez előtt történt, rakott tűzpadkán a főzés. A hátsó szoba (sztrazsnya szoba) közepén szintén asztal van, s itt is található ágy, a konyha felőli sarokban pedig kemence.
A lakásberendezés sajátos színfoltjai a házilag szövött gyapjúpokrócok, ágy- és asztalterítők. A maguk festette gyapjúból kötények és tarisznyák is készültek. A hátsó szobában álló szövőszéket gyapjúszövésre és rongyszőnyeg készítésére is használták. A bunyevác nők bolti pamutfonalból szőtték az ünnepi vászonneműt, díszkendőket, ágyneműt, ingvállakat (csancsana, peskir).
A bunyevácok viseletére a fényűzés volt jellemző. Kedvelték a drága selyem, bársony, brokát anyagokat. A nők ruházata a századfordulón polgárias jellegű: a szoknya földig, az 1900-as évektől bokáig érő, alatta több alsószoknyával (szkute). Az ing (kusulya) fölött selyemből, bársonyból szabott, aranyszalaggal körülszegett mellénykét (pruszluk) hordanak. Harisnyájukra (csorape) az öltözet szövetéből készített papucsot (papucse) húztak, a századforduló után bőrcipőt. A selyemből vagy bársonyból készült, ezüstgombokkal díszített férfimellény a magyarok körében is elterjedt.
Népszokásaikat sokáig megőrizték. Így például azt is, hogy megkéretéskor a legény pénzzel tűzdelt almát vitt a leánynak, aki maga készítette kendővel, inggel viszonozta a jegyajándékot. A lakodalomban a menyasszony kocsiját lovas férfikísérők vették körül a nászmenetben. Ezt a szokást a török időkre vezetik vissza, s a nőrablás megakadályozásával magyarázzák.
Az egyházi ünnepekhez kapcsolódó népszokásaik is igen gazdagok. Húsvétkor a leányok kormozott viasszal festett almát, narancsot vagy citromot adtak a locsoló legényeknek. A bajai bunyevácoknál a pünkösdölés, a pünkösdi királynéjárás (kralyicák) is sokáig élő szokás volt.
A bunyevácok összetartozástudata igen erős, s még napjainkig is hat. A XX. század első feléig a nagycsaládi szervezet (három generáció együttélése) volt a meghatározó. A társas együttlét alapja is a család, s évenként prélót tartottak, melyre a familia menyecskéi voltak hivatalosak. Ma már ez nem jellemző, de a bajai bunyevácok jelenleg is megrendezik évente egyszer a veliko prélót, a nagy társas összejövetelt, ahol bunyevác népdalokat énekelnek, s kólót (körtánc) járnak.
Az évszázados együttélés következtében a Baján és környékén élő népek egymás kulturáját megismerték, kölcsönösen hatottak egymásra, a sokszínűség gazdagsága napjainkban is meghatározza Észak-Bácskát.
Azok számára, kik fel tudják venni velem a kapcsolatot, az idei év bunyevác kalendáriumaiból még tudok térítés nélkül a jelzések sorrendjének megfelelően 15-20 darabot szétosztani.
Amennyiben szabadkai barátaink tudnak még hozni 100-150 darabot, arról ismételten hírt adok.
Válogatás: Marko Peic * Grgo Baclija: Narodne umotvorine backih Bunjevaca című könyvéből.
- Baba sumom, dida drumom.
- Bogat je ko nije duzan, a mlad ko je zdrav.
- Bolest je sirotinjska sudbina, a bogataska kazna.
- Brez oraca i kopaca nema kruva ni kolaca.
- Briga srce covika strovali, lipa ric ga razgali.
Válogatás: Marko Peic * Grgo Baclija: Narodne umotvorine backih Bunjevaca című könyvéből.
- Ako dugo spavas, neces se imat cim pokrivat.
- Ako koza laze, ne laze rog.
- Ako kupujes ono sta ti ne triba, frisko ces prodavat ono sta ti triba.
- Ako ne mozemo kako ocemo, ondak ocemo kako mozemo.
- Ako znamo di smo se rodili, ne znamo, di cemo umrit.
Mint olvasó, már régóta figyelem az összes Bajáról és környékéről szóló fórumot. Ami "tollat adott a kezembe" az a szekcsői ortodox templom sanyarú állapota. Mint írod eddig nem tudtál róla, hogy Szekcsőn van ortodox templom, ezért, most szeretnék feltenni néhány adalékot ehhez:
A magyarországi szerbség történelmének egyik talpköve a dunaszekcsői ortodox templom. A szerbek dunaszekcsõi históriája a XVII. század legvégén kezdõdött. A török kiûzésének éveiben a hullámzó frontharcok elõl ezrével menekültek szerb földmûves családok a törökök uralta területrõl a felszabadult magyar földre. Megtelepedésük egyik elsõ helye Dunaszekcsõ volt. Az arányos, hivalkodástól mentes, bájosan vidékies barokk épület állapota immár aggasztó, sõt alighanem életveszélyes. A templom meggyengült tetõszerkezete nem állja útját esõnek és hónak, a falakon és a mennyezeten repedések nyíltak és egyre szélesednek. A megroskadt mûemlék épület gondozása, vigyázása, felújítása teljesíthetetlen feladat Dunaszekcsõ parányi szerb közösségének. Az elsõ világháború elõtt még nyolcszáz szerb élt itt, ám 1930-ban államközi megegyezés alapján a szekcsõi szerbek döntõ többsége Jugoszláviába költözött. A faluban akkor öt szerb család maradt, mostanra kettõ. Mindezt a templom kulcsárjától, Gorjanác Lyubomirtól tudom.
A szekcsői ortodox püspökség rövid története, Halász Ferenc egykori dunaszekcsői néptanító és helytörténész tollából:
"A görög nem egyesült valláshoz tartozó legrégibb lakósokkal Szekcsõ török kézre jutása után csakhamar találkozunk. Az elnéptelenedett községbe özönével kerestek otthont a török alattvalók. Ezekkel együtt a hajléktalanná vált rácok is otthonra találtak itt. A törökök kiveretése után a Balkán fésziget lakói, állandó nyomásnak voltak kitéve, azért inkább a kivándorlásra, mint a háborús nyomor elviselésére szánták magukat. Csernovics Arzen ipaki érsek, szerb és bolgár pátriaka, I. Lipót meghívására, az 1690 ápr. 6-án keltezett császári irat erejénél fogva, 36-37000 családdal (180000-200000 családtaggal) be is költözött az országba, az uralkodó védelme és oltalma alá. A császár jóindulatát örökös hûséggel hálálta meg. A pátriárka, útját a behozott szerbekkel a Duna vonalán tette meg és Szekcsõt érintve, itt a hívõk egy részével meg is telepedett, de székhelyét még ebben az esztendõben Szent Endrére tette. Így lett Szekcsõ átmenetileg érseki, késõbb püspöki székhely. A császár az 1697. év ápr. 28-án kelt adománylevéllel Szekcsõt és a hozzátartozó uradalmakat a pátriárkának adományozta, de mivel a birtokoknak tulajdonosa, Bezerédy, igényét fenntartotta, Csernovics 4 évi birtoklása után visszakapta. A pátriárka az elvesztett birtok fejében, az 1702. év máj. 16-án kiadott adománylevél erejénél fogva kárpótlásul kapta Dálya, Bjelóbrdo, Borovó és Csivics birtokokat, melyeket a pátriárkák háborítatlanul birtokoltak 1728-ig. A szekcsõi püspökség 1690-ben alakult Elsõ püspöke 1695. év márc. 4-én neveztetett ki, Jankovics (Tetovácz) Jevrem személyében. Maximovics Gábor szekcsõi püspök, ki 1721. év márc. 31-én itt halt meg. 1721-ben szekcsõi püspök Milenkovics Nikanor. Fönnhatósága alá tartozott 19 baranyai és 2 tolna megyei község pópája, kivéve a Szekcsõiek. 1729-ben Gávrilovics Maxim szekcsõi-, szigeti-, Mohácsi- és eszéki püspök. Milenkovics halála után, 1733-ban Õfelsége a mohácsi- és szigetvári distriktusokat a budai és fehérvári püspökséghez csatolta. Milenkovics után a szekcsõi püspökség a budaiba olvasztatott és püspöki vikárius kormányozta. 1736-ban borzasztó tûzvész pusztított Szekcsõn. Ennek a tûzvésznek esett áldozatul a szerbek temploma is.(melynek helyére építették a ma állót.)1810-tól 1921-ig azt mondhatnám népesedésük alig változott. 1890 táján 100 házban 673 lakós volt.1921-ben a tanítójuk Lásztics Szvetozár, tankötelesek híjján más községbe ment, s azóta tanítójuk nincs. A papi állás is úgy 15 éven keresztül betöltetlen volt. Az utolsó pópa Maher László volt, ki 1945-ben elköltözött."
Drága Józsikám, hatalmas meglepetést okoztál számomra váratlan betoppanásoddal, remélem állandó résztvevőjévé válsz fórumunknak :)!
Rettenetesen szégyellem, de biz' Isten nem tudtam, hogy Szekcsőn van szerb orthodox templom, első adandó alkalommal megtekintem, és készítek állapotáról egy sorozatot.
Remélem az új elnökasszony személyében segítő támogatóra lelünk (hiszen pécsi származású), de az egyház kebelén belül is vannak elképzeléseim, kiket kérhetnénk fel lobbizásra.
Úgy vélem minderről személyesen fogunk szót váltani, ha nincs ellenedre :).
Mint lelkes lokálpatriótának és nemzeti identitását példaértékűen őrző embernek a figyelmedbe szeretném ajánlani az alábbi cikket. A templom Bajától kb. 20 km-re van és valóban nagyon szomorú a helyzete és az állapota. Dunaszekcső(Dunafalva) nekem a szűkebb pátriám, és nagyon félek, hogy az említett faluk is a templom sorsára jutnak. Véleményed szerint lehetne-é valamilyen segítséget kérni bárhonnan ebben a kérdésben?
Üdv! Ferenczi Józsi.
"Közügyek: Romosodik a templom (Dunaszekcső)
Ha az ortodox püspökségnek sikerül forrást szereznie a munkához, statikai megerõsítés vár a település szerb templomára. Az elhanyagolt épület hosszú évek alatt került mostani elszomorító állapotába.
A Duna-parti település 18. századi szerb temploma a majsi épülethez hasonló leromlott állapotba került. Igaz, míg az utóbbit az idei hó váratlanul kezdte ki, a szekcsõi templom a több évtizedes elhanyagolás áldozata lett.
Megjegyzés: 1996 óta figyelem fokozottan a dunaszekcsõi ortodox templom körüli eseményeket. A fellelhetõ összes magyarországi hivatal már megmérte, felmérte, sopánkodott állapotán, még sem történt semmi. Ráadásul néhány éve a fokozott "figyelemnek" köszönhetõen a legértékesebb ikonok is eltûntek a templomból.
A dolognak azonban van másik oldala is. Dunaszekcsõn az emberek nagy része közönyösen szemléli a templom haláltusáját, ez általánosságban is igaz, a múlt értékei a jelen embereinek nem érték. Az elmúlt évtizedek alatt sikerült "leamortizálni" a Szentháromság kápolnát, valamint a régi temetõ kápolnáját is. Elõbbit szerencsére a Jankovich család saját költségén felújítatta. Más, értékes épületek, mely a falukép szempontjából rendkívül fontosak szintén pusztulásra ítéltettek. Elõbb lesz csirkeól belõle, mint a múlt méltó jelképe. Az egykori mezõváros lakói csak büszkeségben nõnek fel elõdeikhez. Sajna az önkormányzat sem tett 1990 óta semmit annak érdekében, hogy a múlt emlékeibõl minél többet õrizzünk meg az utókor számára."
Engedd meg, hogy ezen az úton gratuláljak sok szeretettel elnökké választásod alkalmából!
Jómagam a bácskai bunyevácság képviseletében rendkívül büszke vagyok arra, hogy Te kerültél ebbe a jelentős funkcióba, így ismét esélyét látom mesterségesen sorvasztott népünk újbóli felemelkedésének.
Fogadd eme alkalomból, virtuális köszöntő koccintásomat :)! Sok sikert kívánok munkádhoz, melyhez bármikor szívesen állok rendelkezésedre!
Régi baráti üdvözlettel: Muity Mijo
(Bunyevác Túlélők Egyesülete, Baja)
HELLÓ MIJO!
Szeretnék egy kisebbségi dolgot tisztázni magamban,magamnak!
Hogy áll össze a szerb nemzet?
Kikből?
Mert ,hogy a papám szerint benne folyik nagyon nagyon az ő véréböl, de ő VAD RÁC!Nem mertem megkérdezni tőle,hogy hogyan is vannak ezek a dolgot nehogy az mondja-UGYAN LÁNYOM NEM TUDOD?
inkább ha tudod dumáljuk már át ezt a részét?!
Kik azok a VAD RÁC-ok?Hogy jönnek ők a szerb nemzethez?
Vagy egyáltalán hogy van ez?
A tavalyi népszámlálás adatai szerint Szabadkának összesen 148401 lakosa van. Köztük több a nő, akiknek a száma eléri a 77321-et. A férfilakosok száma 710080. A nemzetiségi összetétel tekintetében a számok arról árulkodnak, hogy legtöbb a magyar nemzetiségű: szám szerint 570092. A szerb nemzetiségűek 35826-an, a horvátok 16688-an, a bunyevácok pedig 16254-en vannak. Szabadkán 8562-en jugoszlávnak, 1860-an crna gorainak, 1454-en pedig roma nemzetiségűnek vallották magukat. Érdekességként említjük meg, hogy elég sokan - pontosan 6470-en - nem nyilatkoztak, melyik nemzethez tartozónak érzik magukat."
Alábbaiakból ki kell emelnem az idézett részt azzal a megjegyzéssel, hogy Péity Márkó bátyám Szabadkáról egyike azoknak a nagynevű bunyevácoknak, aki képes a bunyevácságva vetett hitet tartani bennem, sok más őhozzá hasonló lelkes egyéniséggel egyetemben. Itt rögtön meg kell említenem, ha sokadszor is, Miroslav Vojnic Hajduk Maraca barátom nevét is, aki hatalmas missziót folytat koreográfusként azért, hogy a mi oldali Bácskánk fiataljai - Katymáron - birtokolják a bunyevácok népi hagyományait, zenéjüket, táncait, szívhez szóló nótáit! Lásd: minden augusztusban DUZIJANCE, az Aratóünnep, a katymári Neven Bunyevác Kulturális Egyesülettel karöltve.
A legújabb — és számunkra mindenképpen érdekes, hiszen a magyarok mellett élő bácskai bunyevácok neveit rendszerezi — az 1994-ben, a Matica srpska kiadásában megjelentetett Imenoslov Backih Bunjevaca (A bácskai bunyevácok névtára) c. könyv (Novi Sad—Subotica, 1994), MARKO PEIC és GRGO BACLIJA munkája. A szerzők régi anyakönyvekből és más forrásmunkákból nagyon gazdag, családneveket és keresztneveket egyaránt tartalmazó névtárat gyűjtöttek össze a Zombor—Szabadka—Baja térségben. Kutatásuk 76 bunyevác településre terjedt ki, amelyek közül sokban ma már nem élnek bunyevácok, de családneveik beépültek a magyar névtani rendszerbe, elmagyarosodtak. Az utóbbi két évszázadban a bunyevác névadás igen sajátos volt. A szülők a keresztelőn népi nevet adtak a gyermeknek és így hívták a családban, a paptól vallási nevet kapott a védőszent neve alapján, az állami anyakönyvbe pedig a szigorú állami adminisztráció által előírt nevet jegyezték be. A bunyevác névtár sajátossága, hogy igen nagy a ragadványnevek száma, különösen Szabadkán és környékén. A családi ragadványneveket őrzik a bunyevácoknál gyakori kettős családnevek. Ragadványnevekkel szinte kizárólag csak a férfiágon találkozunk. Ez a könyv közel 4 700 családnevet, 1 656 családi ragadványnevet, 480 keresztnevet és 830 egyéni ragadványnevet tartalmaz."
