A story: Árverésen szereztem ÁVŰ-től egy bérleti jogot. Felújítottam, szép lett. Az önk. engedélyezte, de nem járult hozzá, majd felemelte négyszeresére a bérleti díjat. Elmentek bíróságra, nem ítélték meg nekik. Kitalálták: hangos vagyok, és bezárattak. Ezt nem tudták bizonyítani. Kártérítési pert nyertem, hat év alatt.
Gratulálok. Bár ez a topik bírósági túlkapásokról szól, szívesen olvasnám a sztorit itt is.
Azt tudom, hogy megyénkben a bírók hetente kijárnak a közig. hivatalba eszmecserére. Megbeszélik, a II. fok milyen alapon hozzon határozatot, amit majd a bíróság respektál. Előttem adták elő ezt, nem másodkézből származik az infó. (A hivatalban dicsekedtek azzal, hogy ők oktatták ki a bírókat a Ket. szabályaira, értelmezésére.) Telektársammal csak néztünk, de valahogy nem láttuk a bíróság függetlenségét.
Ha a dupláját kaptad az okozott kárnak, az sajnos nem dícséri a bíróságot. Ui. megkárosította az önkormányzatot, a lakosságot.
Önkormányzat ellen sikerült pert nyernem. Hat évig tartott de érdemes volt elindítani. Az okozott kár dupláját kaptam vissza, igaz hat év alatt. Ki is fizettek KB. egy lakás árát.
Meg tudná mondani valaki, hogy rendkívüli jogorvoslatot, speciális polgári peres eljárást índíthatok-e, ha van jogerős ítélet? Ha a Vh, kiküldött egy elszámolást, ha nem értek vele egyet, reklamálhatok a döntést hozó bíróság felé. Ezzel egyidejűleg indítható a per újra vagy nem???? Köszönöm
Másodfokon visszahelyeztek már engem egyszer és kifizették a 3 eltelt évet. Csakhogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak törvényességi felülvizsgálatért. Az hozott egy döntést. Megalapozatlan szerintem, mert ellene felhoztam az EU Bíróság egy előzetes döntéshozatali eljárásából eredő határozatot, ami ellent mond a Legfelsőbb Bírósági Határozatnak. Nos ezt nem akarják tudomásul venni. Meg sok más egyeb törvénysértést sem. EU jogot meg pláne.
Állam(i szerv) elleni per: falrahányt borsó esete (Tóth Marival).
Annak a valószínűsége, hogy nyersz 50-50 %, vagy nyersz, vagy nem. A jog ezt felajánlja. Gyakorlatilag meg mint a lottó ötösé. Már korábban és is vártam volna olyanok jelentkezését akik pert nyertek az állam vagy állami szerv ellen. Nem nehéz kitalálni, egy fia jelentkező sem volt. Ebből persze nem következik, hogy nincs is ilyen, csak éppen a fehér holló gyakoribb.
A jogkövető bírósági magatartás olyan elmélet, amelyet éjfél előtt kell megismerni, hogy reggelig elfelejtsd, különben rengeteg problémát fog okozni. (Majd jönnek azzal, hogy rossz volt a kereset, a fellebbezés, a bizonyítási indítványod stb.)
A jogszabályok ui. a hülyék számára íródnak. A bírók pedig köztudottan nem hülyék. (Igen, ez most nyalás volt. A Jöttem láttam beköltöztem c. film jutott eszembe, ahol a beosztott tervező ha tehette volna, odavarratta volna a nyelvét a főnök seggéhez. Jó film, ajánlom. Utólag sem érdektelen a tanulsága számodra. És lám, polgárjogot nyert a seggnyalás. Lojalitásnak hívják...)
Az ügyvédemnek kézbesítették és az ügyvédem adta fel a fellebbezést. Amit én írtam. Nem tudom mikor adta fel, most ítélkezési szünetre hivatkozva semmit nem csinál.
Én meg készüljek ki a már több mint 6 éve zajló perben. Erre várnak sokan.
1952. évi III. tv. (Pp.) 234. § (1) "A fellebbezés határideje a határozat közlésétől (219. §) számított tizenöt nap, váltóperekben három nap." A közlés napja az a nap, amikor az elsőfokú ítélet hivatalosan a tudomására jutott, vagyis tipikusan akkor, amikor az ítéletet Önnek kézbesítették.
Ügyvédem azt mondja törvényes határidőn belül fellebbeztünk. Én ha most elővenném a papírokat infarktust kapnék, úgyhogy nem teszem.
Minden jogász mást mond folyton, én ezt nem értem.
Mindenesetre a luxemburgi meg a strasszburgi bíróságra viszem az ügyet azonnal mihelyst lehet. Csak ki ne találja már valaki, hogy az az idő is letelt, hogy odavigyem.
Azt is meg akarták akadályozni, hogy a magyar bíróságra vigyem, mert kezembe se akarták adni a felmondólevelem. Diktafon volt a zsebemben, fel van véve magnóra ez a helyzet. Felmondólevél nélkül adtak be több mint 6 éve a keresetemet ezért. Alapvető jogaimat akarták elvenni már akkor is.
Most nagyon megijesztett, mert ugy emlékszem, hogy 30 napot mondott az ügyvédem a fellebbezésre. Utánanézek a dolognak, csak éppen most elutazom. Hát jól fogok idegeskedni, azt hiszem.
A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. Ha ez mindenkire nézve letelt, akkor az elsőfokú bíróság azt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Ez utóbbi vagy hiánypótlást rendel el, vagy ha erre nincs szükség, akkor a fellebbezés felterjesztését követően legkésőbb harminc napon belül határnapot tűz ki tárgyalásra, méghozzá az iratoknak a másodfokú bírósághoz való megérkezését követő 4 hónapon belüli időpontra. Ez, ha pl. az ellenfél az utolsó lehetséges időpontban is fellebbezett, Ön pedig a lehető legkorábban, akkor is (15-1)=14 nap + 8 nap + 4 hónap. Mindenképpen érdeklődjön a bíróságon, mert valami probléma lesz az üggyel. Rengetegféle probléma adódhat, erre nézve tippelgetni felesleges, kérdezze meg a bíróságtól, hogy mi történt.
Meg tudja nekem mondani valaki, hogy ha fellebbez az ember másodfokra januárban akkor miért nem reagálnak még júliusban sem? Mennyi idejük van arra, hogy válaszoljanak?
A körülöttem levő jogászok nem egységes választ adnak, egyik 30 napot mond, a másik azt, hogy nincs határidő.
Érdemes elolvasni Gandhi életét. Abból kiderül mit lehet tenni. Pedig Ő egy sokkal kezdetlegesebb világban élt, sokkal nagyobb tudatlansággal rendelkező nép fia volt. Mégis sikerült Neki jogokat kicsikarni következetes munkával. Ha belenyugszik az ember abba, hogy mindent meg lehet tenni vele, akkor meg is teszik.
Én is így látom a dolgokat, ahogy Te. A kiinduló ügyet nem olvastam, nem tudom mi az, de a többi mondanivalód teljesen megállja a helyét. Valamit tenni kell, mert nem európai színvonal az ami itt megy.
De mit tudsz tenni? Összejön néhány értelmes gondolkodó, sajtó híján röplapokat osztogatnak vagy nyitnak néhány internetes oldalt? Szendvicsemberek állnak az Országház elé? Az általad említett elit egy pillanat alatt lemossa öket retorikával, méghozzá azon az alapon, hogy saját pervesztes ügyük miatt hőzöngenek. A nagy átlagot nem érdekli az egész. Egyrészt mert a legtöbbnek nincs pervesztes ügye. (Tudom, nem a pervesztesség a gond, hanem annak mikéntje.) Másrészt ha konkrét példákon keresztül bizonyítanád az általad leírtakat, azt a tömegnek meg is kéne értenie. Mint tudjuk, a tömeg értelmi színvonala kb. az élesztőgombáé szintjén van. (Ezt használja ki az elit.)
Azért valahol van igazság: a sors revansot is ad néha. Majd akkor lehet nevetni. Te talán még nem érkeztél el ehhez a pillanathoz. Várj. Addig is szíves figyelmedbe ajánlom korábbi versem, amely előre vízionálja az általad is felismert erkölcsi züllést:
Hajdan erkölcs volt,
Ma jog van. Hanyatlunk. Épp
Az ürkorszakban.
A topik elején találod a többit, kb. a 100. oldaltól :)
A Juszt Lacira szerintem várhatsz, az csupán egy show műsor. A bíróságok a parkolási cégeknek a legtöbb esetben kedveznek, mert paraadminisztratív, eleve megbízható szervezetnek tekintik. Hiába hivatkozol okirati kérdésekre, mérésügyi törvényre stb. mindent lesöpörnek egy kidolgozott forgatókönyv alapján.( FB állásfoglalás, LB ítéletek ) A bírósági gyakorlat, a bírói jogalkotás magasan tesz az írott jogszabályokra. Túl nagy biznisz a parkolás, komoly érdekek állnak mögötte.
Jobban hoz mint az olajszőkítés és ráadásul legalizált. Többpárti biznisz, mindenki részesedik.
Az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette azokat a jogszabályokat 2010.június 31-i hatállyal, amelyek alapján most szedik a parkolási díjat. De a JOGBIZTONSÁGRA !való hivatkozással a 2010. június 31. előtti ügyekben csont nélkül megítélik a díjakat a parkolási cégeknek az egyébként ALKOTMÁNYSÉRTŐ jogszabályok alapján. Arra a kérdésre , hogy kinek a jogbiztonságát védi az Alkotmánybíróság a választ a nyájas olvasóra bízom...
Vettem a fáradtságot és végig olvastam ügyedet. Elmondásod és a hivatkozott adatok alapján rengeteg jogsértés történt, jogorvoslat és igazságszolgáltatás nélkül. Ismerem ezt a helyzetet, más ügyben ( Földhivatal ) hasonló cipőben járunk.
A probléma : a a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat az uralkodó elit saját igényének megfelelően alakítja, úgy ahogyan az neki jó. Ennek ellenére vannak esetek, ahol a saját maga által alkotott törvényeknek sem tud megfelelni. Ilyenkor a végrehajtó hatalom befolyásolásával ( legtöbbször ez jólfelfogott öncenzúra vagy "igazodás" formájában jelenik meg), sugalmazással vagy a nyílt elvárás megfogalmazásával terelik az ügyet. Köztisztviselő, ügyész, bíró , ügyvéd mind ugyanannak a hatalmi szövedéknek a része, igy vagy úgy kapcsolódik az uralkodó elithez, ha akarna sem tudna ellene fellépni mert léte existenciája függ a bennmaradástól.
A demokrácia színjátéka persze megköveteli a tisztességes eljárás látszatát, de a fő hatalmi erővonalakkal szembe menni senki sem akar vagy mer. Miért ?
Mert nincsen olyan független média erő amely az igazságért kiálló bírót, ügyvédet, köztisztviselőt megvédené. Ugyanis a médiahatalom mint önálló IV. hatalmi ág kisajátításra került az uralkodó elit által és mint ilyen legfeljebb az eliten belüli ellentétek esetén karol fel egy-egy ügyet, egyébként érdektelen az igazság kérdésében célja csupán a nézettség fokozása, feladata az elit hatalmának biztosítása valamint az eliten kívüli "pórnép"
helyi érzéstelenítéssel való elkábbítása ( TV Ügyvédje,ValóVilág, Mónika show... ) annak a látszatnak a fenntartása, hogy itt demokrácia van, az ügyekbe egyszerű emberek is beleszólhatnak és meg tudják védeni érdekeiket.
Erkölcsileg lezüllött ország vagyunk, szilárd értékrend nélküli emberekkel. Pedig a helyes értékrend ( Mózes kőtáblái, Tízparancsolat , jó erkölcs ) az iránytű, amely mutatja a biztos utat a sötétben is. A "régi " évszázados értékrendet szétverték ,lejáratták az "új " értékrend pedig semmi jót nem tartalmaz. Az új értékrendet a médiák alkotják, ők teremtik meg az új gátlástalan, egoista embert mely nem képes közösségben, hazában, nemzetben, kultúrában, családban gondolkodni. Ez az új értékrend szerinti ember saját hasznát csak mások kárára képes elérni, nem gondolkodik társadalmi szintű együttműködésben és abból származó közös előnyökben. Nem is gondolkodhat abban, mert nem erre lett szocializálva.
Ennek a folyamatnak a vége pedig az állam működésének totális csődje majd a diktatúra.
Aki az eliten kívül esik annak nem működik a közigazgatás, nem működik az igazságszolgáltatás. A közigazgatási határozatokat nem hajtják végre, a végrehajtást nem kérik számon, a hatósági intézkedés elmaradását nem büntetik, az ügyész nem tárja fel a tényeket, a bíró sokszor nem ítélkezik tisztességesen.
Az ítéletek igen gyakran, a kívülálló számára átláthatatlan és bizonyíthatatlan de jól sejthető háttéralkuk alapján jönnek létre. Legfontosabb kérdés a ki- kicsoda az ügyben, ki-kivel áll ilyen vagy olyan kapcsolatban.
Jogi klánok uralják az igazságszolgáltatást. Rokoni és üzleti kapcsolatok hálózzák be az egész rendszert, a bírói függetlenség csak papíron létezik. A bíró általában konzultál hivatali felettesével az ügyről és ez elegendő a fent említett öncenzúra és igazodás megvalósuláságoz.
Igen káros a magyar igazságszolgáltatásban elburjánzott un. bírói jogalkotás. A bíróságok gyakran túlterjeszkednek jogkörükön és a törvények szellemével és írott szövegével ellentétes ítélkezési gyakorlatot valósítanak meg azaz átírják a törvényeket a napi gyakorlat során. Pedig a rómaiak még tudták : "Bíró alkalmazza a jogot, de nem hoz törvényt " A bírói jogalkotás pedig kiszámíthatatlan ítélkezéshez vezet amely sokszor szemben áll a törvényhozó törvénybe foglalt akaratával. Ez a helyzet tűrhetetlen, küzdeni kell a bírói hatalom megreformálásáért. Tarthatatlan, hogy ostoba, törvénytelen és a társadalom széles rétegeinek ellenszenvét kiváltó ítéletek születhessenek és maradjanak érvényben minden következmény nélkül.
Nem elfogadható, hogy jelentős élettapasztalat és tudás nélküli fiatal bírák ítélkezzenek emberi sorsok felett. Egyes országokban bíró csak az lehet, aki hosszú évtizedekig dolgozott jogi szakterületen (ügyész, ügyvéd stb.) és pályájának csúcsaként kerül sor bírói kinevezésére. Nálunk fiatal, tapasztalatlan emberek, GYES mellett diplomázó háziasszonyok osztják az igazságot.
Kérem jelentkezzenek akik tenni szeretnének az igazságszolgáltatás megreformálásáért, indítsunk mozgalmat, várjuk szakértők jelentkezését.
Az ellenérdekeltek nem akarják ezt a törvényt, az OVB határozatát megtámadták az Alkotmánybíróságon.
Az Alkotmánybíróság - amely egyébként igen okos emberekből áll - nem érti, mit kell érteni "etikai normák" alatt. Mivel ők sem értik, a T. Ház sem fogja. (Ismeretlen fogalomkör ez bírói körökben...itt a bizonyíték rá.)
974/H/2009. AB határozat (www.mkab.hu) ...Sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem derül ki ugyanis, hogy a kezdeményezés benyújtói milyen elveket, követelményeket, erkölcsi szabályokat értenek a bírák által betartandó etikai normák alatt és milyen feltételek mellett tennék lehetővé az állampolgárok számára az etikai eljárás kezdeményezését....
Én speciel az Alkotmányból levezethető elvekre, az abból következő erkölcsi szabályokra gondolnék. Azzal ellentétes jogalkotás egyébként sem képzelhető el.
Abban is biztos vagyok, hogy a népszavazás kezdeményezői újrafogalmazzák majd a kérdést, amely ismét csak az AB előtt köt ki. Egyszerűen azért, mert a "nép" erkölcsi szabályai nem azonosak a bíróságokéival.
Folyamatosan nevelik a népet erkölcsre az Alkotmány mentén - amely erkölcsöt a bíróságok döntései (a bírók) gyakran megsértenek. Büntetlenül. Most ott tartunk, hogy a "nép" erkölcsben már messze a bíróságok fölött jár. A népszavazási kezdeményezésre az ok ezért egyre erősebb.
A horvátoknál a bíróság egyszerűen a közvélemény (értsd média) igényei szerint ítélkezik. Nagyon kevés bíró vállalja fel, hogy a média keltette várakozások ellen ítélkezzen. Ezt a legjobb horvát ügyvédek is jól tudják, és tisztában vannak azzal is, hogy a legbiztosabb ügyet sem nyerhetik meg tutira. A mi esetünkben egy balesetben elhunyt valaki, a média szerint a cégünknek köze volt ehhez. A szakértők nem tudták ezt bizonyítani, de nem zárták ki, mint egy lehetséges okot (15 másik mellett). Erre jól elitéltek minket, és a bíró(nő) attól sem riadt vissza, hogy a leírt tanuvallomások és szakértői jelentésekkel ellenkező állításokkal fűszerezze az indoklását. Eddig úgy tudtam, hogy az ügyész feladata, hogy bebizonyítsa a bíróság előtt a vádirat helyességét, de itt ez fordítva van: ha a vádlottra a csak a gyanú árnyéka vetül. akkor bűnös (valakinek bűnösnek kelle lenni, a rendszer nem hibázhatott, és különben is a nép ezt várja tőlünk) A bíró(nő) is érezte, hogy az ítélete enyhén törvénytelen és felháborító, ezért nem nézett fel a papírjából egy pillanatra sem (ne kelljen az áldozatainak szemébe nézni, akik között 3 gyerekes tisztességes családanya is volt), és elfúló, remegő hangon (és lábbal) olvasta fel az ítéletet. A dicső Nova TV szerint azért remegett a hangja, mert olyan mélyen együttérzett az elhunyt családjával. Emellett nem átallotta azt mondani, az ítélettel a horvát cégeknek és az állami felügyeleteknek akar üzenni, hogy végezzék jóbban a munkájukat. Háááát kérem szépen, ez tipikusan a más f.... nak a csalánba verése! Ugyanez a Nova TV egy hónappal később megállapította, hogy a bíróság a cégünk nem megfelelő krízis menedzsmentje és PR-ja miatt ítélt minket el. Na ehhez nekem mi közöm?
- a keresetet kell nagyon jól megfogalmazni, gyakorlatilag ott dől el minden, (vagy már előre eldőlt)
- a hozzá tartozó bizonyítékokat mellékelni kell,
- a keresetben bizonyítási eljárást kell indítványozni,
- az ügyhöz képest rövidre kell fogni.
Nyilván van még sok egyéb dolog is, de igyekezni kell a bírói galádságokat csírájában elfojtani (amit persze úgysem lehet).
Ha a kereset jól van megfogalmazva, akkor az első tárgyaláson elég annyit mondani, hogy a keresetet fenntartod. A bíró hiába próbálná megszakítani a mondandódat, a keresetlevélben benne van a lényeg. Az is előfordulhat, hogy nyomban ítéletet hirdet anélkül, hogy meghallgatna.
Ami a bírói agyonbeszédet illeti, hát az igazán ül. Tanúsítom.
Nézd a jobbik oldalát. Te még jól jártál, mert
- valószínűleg a felperesi asztalnál ülhettél (tőlem azt is megkérdezte, mit keresek ott),
- felolvasta a keresetedet (nálam kivonatosan sem tette),
- rögtön az alpereseimet nyilatkoztatta (amikor reklamáltam, agyonbeszélt és nem engedett szóhoz jutni),
- amikor más felperes társam segítségemre sietett amit nagyon alázatosan tett, kilátásba helyezte a bírság intézményét ami már ötszázezer ft,
- elfelejtette behívni beavatkozónak a további vagy tíz másik telektársat,
- a másfél órás tárgyalásból kettő (max. három) mondatot sikerült jegyzőkönyvbe vetetni,
- amikor nem diktálta jkv-ba a nyilatkozatomat ezért szóltam azt mondta, ő dönti el, mikor mondja rögzítöre,
- jegyzőkönyv még most, tárgyalás után másfél hónappal sincs, mert nyomban ítéletet hirdetett. A komplett aktát hazavitte, nem hozzáférhető.
Ja, én is vesztettem. A keresetem 17 oldal volt, az ügyhöz képest rövid, tömör, alapos.
Ez a rendszer ilyen. Ki kéne menni tüntetni az LB elé.
helyszín: bíróság, tárgyalóterem előzmény: teljesen evidens, jogszabályokkal bebizonyítható polgári peres eljárás Szereplők: 1, intézmény, mint alperes (jogi képviselő nélkül), 2, magánszemély mint felperes ügyvéd nélkül felperesi képviselővel
Előzetes történések: mivel az ügy teljesen evidens felperes nem fogad ügyvédet, hanem felperesi képviselője vállalja, hogy fél éven át komoly munkával felkészül a releváns szakirodalmakat áttanulmányozva, BH-kat bemagolva, PTK magyarázatot átrágva a tárgyalásra.
Tárgyalás, bírói eljárás: BÍró cinikusan, gúnyos megjegyzésekkel tűzdelve ismerteti keresetlevelet. MAjd a bíró már a tárgyalás elején belefojtja a szót felperesi képviselőbe, az még egy szót se tehet hozzá keresetlevélhez. Ezután jobbára üvöltözve adja tudtára a mondandóját. Felperesi képviselő bármit bizonyítani akar bíró nem engedi végigmondani a jogszabályt, miután kiderül számára, hogy ez az alperesre nézve terhelő lesz belevág, és elkezd valami egész másról beszélni, sokszor személyes élettapasztalatáról, emlékeiről, abszolút irrreleváns dolgokról. A másik stratégia alapján nem engedi végigmondani a logikusan felépített gondolatmenetet, hanem a közepén bekapcsolva a magnót jegyzőkönyvbe mondja, ami miatt az értelme teljesen megváltozik, hiszen az még csak a gondolatmenet fele volt! Bizonyítékot nem fogad el, felperesi képviselő hiába akarná átadni. Csak akkor vesz jegyzőkönyvbe tényeket, amikor akar, illetve ha felperesi képviselő már-már üvöltve kéri. Bíró abszolút infantilizál, megaláz, semmibe vesz. A három és fél órás tárgyalásból a felperesi képviselő három órát beszél, míg az alperes kb. 25 mondatot. Bizonyítékai az ügy szempontjából nézve teljesen irrelevánsak, de a bíró nagy örömmel fogadja be őket.
"Ötven másik ügyben találtak szabálytalanságokat a mindszenti beteg ügyében eljáró volt bírónál"
Mennyi időt ölelhetett fel az ötven ügy?
"A 2005 decemberében három évre kinevezett bíró ellen először 2007 májusában rendeltek el vizsgálatot."
Összességében mennyi ideig garázdálkodhatott ez az egy bíró? (Bár még nincs ítélet ellene, tehát most ártatlan.) Miféle kontroll működött/működik a bíró tevékenysége felett ez alatt az idő alatt? Ha utólag egészségügyileg alkalmatlannak bizonyul, akkor elítélni sem lehet.
Újabb bizonyíték arra, mennyire túlterheltek a bíróságok, mennyire kevés a pénz ezért a munkáért, mennyire teljes embert kíván az ítélkezés, ebbe az áldozatos munkába bele lehet rokkanni. Szakmailag kiváló bíróról van szó, csak éppen a törvényeket sz-rja le.
