Keresés

"mit mond neked ez a matrix?"

Nos, amit mar amugy is tudunk... egy 8d szupravezetohoz hasonlo dolog 3d feluleten elunk.

A belsejebe nem lehetseges bejutni, az ok ismert a szupravezeto fizikabol. A W es Z bosonok csak kis mertekbe kepesek behatolni, miver a Higgs-mezo learnyekolja a weak hypercharge toltest. Ezek a bozonok olyanok, mint az orveny szalak a ket vegpont kozt: a ket fermion kozt.

es mi a gravitacio ... azt hiszem, mar tobb forumon is irtam evekkel ezelott: hullam refrakcio...

hulyen hangzik? lehet xD

akkor nezzunk hogyan nevezik ezt hivatalosan:

In E₈ Theory, the H-connection is physically the gravitational spin connection

https://en.wikipedia.org/wiki/An_Exceptionally_Simple_Theory_of_Everything

https://en.wikipedia.org/wiki/Spin_connection

az LQG-ben ennek a neve:

https://en.wikipedia.org/wiki/Ashtekar_variables

The orbital equation can be derived from the Hamilton–Jacobi equation.^[13] The advantage of this approach is that it equates the motion of the particle with the propagation of a wave, and leads neatly into the derivation of the deflection of light by gravity in general relativity, through Fermat's principle. 

https://en.wikipedia.org/wiki/Schwarzschild_geodesics#Hamilton%E2%80%93Jacobi_approach

Introduction to Loop Quantum Gravity - Lecture 12: Hamilton-Jacobi General Relativity

https://www.youtube.com/watch?v=05dLdHJK-7s

(mindenutt ez a tetraeder vagy mi, bosszanto xD)

https://en.wikipedia.org/wiki/Causal_dynamical_triangulation

https://en.wikipedia.org/wiki/Regge_calculus

Igen , Susskind is beszelt mar errol a temarol:

a legegyszerubb kvantalas: egy kor koruli hullam... a hullam fazisa nyilvan nem ugorhat egy ponton sem, folyamatosnak kell lennie.... ez a legegyszerubb kvantalasi modszer.

A hur elmelet ezt az otletet ugy hasznositja, hogy a hurok korbe vannak tekeredve egy kompakt dimenzio korul. 

Mint mar irtam , ez valojaban a Dirac quantization ... (bocs, nekem errol a temarol magyarul irni kisse furcsa xD)

Aki latta mar ezt a modelt, az tudja, hogy en 3d bol indultam, azutan egy komplikalt folyamattal kaptam 5-8 dimenzios modelt. A toltes vektorok teljesen randomnak tuntek ... egyszer vettem a faradsagot, es elforgattam mindent ennek megfeleloen:

More simply, the vertices of the 8-simplex can be positioned in 9-space as permutations of (0,0,0,0,0,0,0,0,1). 

https://en.wikipedia.org/wiki/8-simplex#Coordinates

a megoldas nagyon hasonlo lett J Gregory Moxness megoldasahoz....'veletlenul'

https://theoryofeverything.org/TOE/JGM/E8toH4fold.pdf

https://theoryofeverything.org/TOE/JGM/E8%20Particle%20Assignment%20Symmetry.pdf

https://theoryofeverything.org/theToE/

Évekkel ezelőtt azon gondolkoztam, hogy az atommag körül elhelyezkedő elektron hol van...

Mert ugyebár tanították a Bohr-modellt.

De az egy kifordított érvelés, hogy adott sugarú pályán mozgó elektron nem sugároz. (Fékezési sugárzás.)

Csakhogy a "pálya" nem is kör.

s,p,d,f,...

Arra a következtetésre jutottam, hogy pontszerű elektronnal nem lehet kimagyarázni a problémákat.

De tegyük fel a kérdést, hogy egy valószínűségi eloszlásnak "hol" van az elektromos töltése...

Számomra ebből az következett, hogy az eloszlás összességében birtokolja az elektromos töltést.

Vagyis a töltés nem más, mint valamiféle hullámnak az örvénylése.

A töltés pedig a peremfeltételek miatt kvantált.

És ha az örvényhez energia is tartozik, akkor a lehetséges elemi részecskék tömegét is meg kell kapjuk...

a 120 sorba a t betuk es az n ele kell egy "forditott per"-jel

https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_hypercharge

TOE 8-simplex charge space of Standard Model
anti-Higgs? {1-2} Q=0.000 T3=0.500 Yw=-1.000 spin=0.000 R=0.00 G=0.00 B=0.00
W3 {2-3}              Q=-1.000 T3=-1.000 Yw=0.000 spin=1.000 R=0.00 G=0.00 B=0.00
W1 {1-3}              Q=-1.000 T3=-0.500 Yw=-1.000 spin=1.000 R=0.00 G=0.00 B=0.00
B0 {4-1}               Q=1.000 T3=0.000 Yw=2.000 spin=-1.000 R=0.00 G=0.00 B=0.00
W2 {4-2}              Q=1.000 T3=0.500 Yw=1.000 spin=-1.000 R=0.00 G=0.00 B=0.00
Higgs {4-3}          Q=0.000 T3=-0.500 Yw=1.000 spin=0.000 R=0.00 G=0.00 B=0.00

electron Right {1-5} Q=-1.000 T3=0.000 Yw=-2.000 spin=0.500 R=0.00 G=0.00 B=0.00
electron Left {2-5}   Q=-1.000 T3=-0.500 Yw=-1.000 spin=0.500 R=0.00 G=0.00 B=0.00
neutrino Left {3-5}   Q=0.000 T3=0.500 Yw=-1.000 spin=-0.500 R=0.00 G=0.00 B=0.00
superchargeSUSY {4-5} Q=0.000 T3=0.000 Yw=0.000 spin=-0.500 R=0.00 G=0.00 B=0.00

Red Color Charge
down Right {1-6}    Q=-0.333 T3=0.000 Yw=-0.667 spin=0.500 R=0.67 G=0.00 B=0.00
down Left {2-6}      Q=-0.333 T3=-0.500 Yw=0.333 spin=0.500 R=0.67 G=0.00 B=0.00
up Left {3-6}          Q=0.667 T3=0.500 Yw=0.333 spin=-0.500 R=0.67 G=0.00 B=0.00
up Right {4-6}        Q=0.667 T3=0.000 Yw=1.333 spin=-0.500 R=0.67 G=0.00 B=0.00
unknown gluon? {5-6} Q=0.667 T3=0.000 Yw=1.333 spin=0.000 R=0.67 G=0.00 B=0.00

Green Color Charge
down Right {1-7}   Q=-0.333 T3=0.000 Yw=-0.667 spin=0.500 R=0.00 G=0.67 B=0.00
down Left {2-7}     Q=-0.333 T3=-0.500 Yw=0.333 spin=0.500 R=0.00 G=0.67 B=0.00
up Left {3-7}          Q=0.667 T3=0.500 Yw=0.333 spin=-0.500 R=0.00 G=0.67 B=0.00
up Right {4-7}       Q=0.667 T3=0.000 Yw=1.333 spin=-0.500 R=0.00 G=0.67 B=0.00
unknown gluon? {5-7} Q=0.667 T3=0.000 Yw=1.333 spin=0.000 R=0.00 G=0.67 B=0.00
unknown scalar {6-7}  Q=0.000 T3=0.000 Yw=0.000 spin=0.000 R=-0.67 G=0.67 B=0.00

Blue Color Charge
down Right {1-8} Q=-0.333 T3=0.000 Yw=-0.667 spin=0.500 R=0.00 G=0.00 B=0.67
down Left {2-8}   Q=-0.333 T3=-0.500 Yw=0.333 spin=0.500 R=0.00 G=0.00 B=0.67
up Left {3-8}        Q=0.667 T3=0.500 Yw=0.333 spin=-0.500 R=0.00 G=0.00 B=0.67
up Right {4-8}     Q=0.667 T3=0.000 Yw=1.333 spin=-0.500 R=0.00 G=0.00 B=0.67
unknown gluon? {5-8} Q=0.667 T3=0.000 Yw=1.333 spin=0.000 R=0.00 G=0.00 B=0.67
unknown scalar {6-8} Q=0.000 T3=0.000 Yw=0.000 spin=0.000 R=-0.67 G=0.00 B=0.67
unknown scalar {7-8} Q=0.000 T3=0.000 Yw=0.000 spin=0.000 R=0.00 G=-0.67 B=0.67

es ami kiszamolta ezt a kb 80 toltes egyetlent geometriai objektbol:

// 8-simplex charge space of the Standard Model of particle physics
// 8d 'tetrahedron' part of E8 group TOE, GUT

#include <stdlib.h>
#include <string.h>
#include <stdio.h>
#include <math.h>

#define float1 double
#define iradian (M_PI/180.0)

struct vec8
{
float1 x[16];
int dimension;
#define SUM for(int i=0;i<dimension;i++)

vec8() {init();return;};
vec8(float1 x_,float1 y_,float1 z_) {init();x[0]=x_;x[1]=y_;x[2]=z_;return;};
vec8(float1 x1_,float1 x2_,float1 x3_,float1 x4_,float1 x5_,float1 x6_,float1 x7_,float1 x8_)
{init();x[0]=x1_;x[1]=x2_;x[2]=x3_;x[3]=x4_;x[4]=x5_;x[5]=x6_;x[6]=x7_;x[7]=x8_;return;};
void init() {dimension=8;SUM x[i]=0;}

vec8 operator + (vec8 v) {vec8 v_;SUM v_.x[i]=x[i]+v.x[i];return v_;};
vec8 operator - (vec8 v) {vec8 v_;SUM v_.x[i]=x[i]-v.x[i];return v_;};
vec8 operator * (vec8 v) {vec8 v_;SUM v_.x[i]=x[i]*v.x[i];return v_;};
vec8 operator / (vec8 v) {vec8 v_;SUM v_.x[i]=x[i]/v.x[i];return v_;};

vec8 operator += (vec8 v) {SUM x[i]+=v.x[i];return *this;};
vec8 operator -= (vec8 v) {SUM x[i]-=v.x[i];return *this;};
vec8 operator *= (vec8 v) {SUM x[i]*=v.x[i];return *this;};
vec8 operator /= (vec8 v) {SUM x[i]/=v.x[i];return *this;};

vec8 operator + (float1 s) {vec8 v_;SUM v_.x[i]=x[i]+s;return v_;};
vec8 operator - (float1 s) {vec8 v_;SUM v_.x[i]=x[i]-s;return v_;};
vec8 operator * (float1 s) {vec8 v_;SUM v_.x[i]=x[i]*s;return v_;};
vec8 operator / (float1 s) {vec8 v_;SUM v_.x[i]=x[i]/s;return v_;};

vec8 operator += (float1 s) {SUM x[i]+=s;return *this;};
vec8 operator -= (float1 s) {SUM x[i]-=s;return *this;};
vec8 operator *= (float1 s) {SUM x[i]*=s;return *this;};
vec8 operator /= (float1 s) {SUM x[i]/=s;return *this;};

vec8 operator - () {vec8 v_;SUM v_.x[i]=-x[i];return v_;};

float1 &operator [](int indx)
{
if(indx<1 || indx>(dimension+1)) printf("[%d] ERRORn",indx);
return x[indx-1];
}
};

float1 dot8(vec8 v1,vec8 v2) { int dimension=v1.dimension;float1 a=0;SUM a+=(v1.x[i]*v2.x[i]);return a;}

float1 length8(vec8 v1)
{
float1 t1=dot8(v1,v1);
return sqrt(t1);
}
vec8 normalize8(vec8 v1)
{
float1 t1=length8(v1);
return v1/t1;
}
void cvariant(vec8 &v1) { v1=v1/dot8(v1,v1);};

//the charge projection matrix
vec8 Yw_axis;// weak-hypercharge
vec8 T3_axis;// 3rd component of the weak-isospin
vec8 Q_axis;// electric charge
vec8 spin_axis;// spin number
vec8 colorR_axis;// color charge (strong force)
vec8 colorG_axis;
vec8 colorB_axis;

vec8 p1,p2,p3,p4,p5,p6,p7,p8;

void dumpvec8(const char *ss,vec8 v1)
{
printf("%s? : %.6e %.6e %.6e %.6e %.6e %.6e %.6e %.6e n",ss,v1[1],v1[2],v1[3],v1[4],v1[5],v1[6],v1[7],v1[8]);
return;
}
void print_angle(const char *mask,vec8 p1,vec8 p2)
{
float q=dot8(normalize8(p1),normalize8(p2) );
float1 alf=acos(q)/iradian;
printf("%s %.3f %.3f n",mask,alf,q);
}
void check_8d_edges_length_and_angle()
{
vec8 pp[16];
pp[0]=p1; pp[1]=p2; pp[2]=p3; pp[3]=p4; pp[4]=p5; pp[5]=p6; pp[6]=p7; pp[7]=p8;

for(int i=0;i<8;i++)
for(int j=0;j<8;j++)
if(i!=j)
printf(".%d-%d %.3e n",i,j,length8(pp[i]-pp[j]));// all 0.866

for(int i=0;i<8;i++)
for(int j=0;j<8;j++)
for(int k=0;k<8;k++)
if(i!=j) if(i!=k) if(k!=j)
print_angle("..",pp[k]-pp[i],pp[j]-pp[i]);// all 60.0
}

void calc_charges(vec8 a,vec8 b,const char *mask,const char *mask2)
{
vec8 axial=b - a;

float1 Yw =dot8(axial,Yw_axis);// 4x6 charge projection matrix
float1 T3 =dot8(axial,T3_axis);
float1 Q =dot8(axial,Q_axis);
float1 spin=dot8(axial,spin_axis);
float1 colorR=dot8(axial,colorR_axis);
float1 colorG=dot8(axial,colorG_axis);
float1 colorB=dot8(axial,colorB_axis);

if(mask)
printf("%s %s Q=%0.3ftT3=%0.3ftYw=%0.3ftspin=%0.3ftR=%0.2ftG=%0.2ftB=%0.2f n",
mask,mask2,Q,T3,Yw,spin,colorR,colorG,colorB);
}

void initSM8simplexChargeSpace()
{
p1 =vec8(1,0,0,0,0,0,0,0);
p2 =vec8(0,1,0,0,0,0,0,0);
p3 =vec8(0,0,1,0,0,0,0,0);
p4 =vec8(0,0,0,1,0,0,0,0);
p5 =vec8(0,0,0,0,1,0,0,0);
p6 =vec8(0,0,0,0,0,1,0,0);
p7 =vec8(0,0,0,0,0,0,1,0);
p8 =vec8(0,0,0,0,0,0,0,1);

check_8d_edges_length_and_angle();

Yw_axis =vec8( 1.0, 0.0, 0.0, -1.0, -1.0, 0.3333, 0.3333, 0.3333);// v2.0
T3_axis =vec8( 0.0, 0.5, -0.5, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0);
spin_axis=vec8(-0.5, -0.5, 0.5, 0.5, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0);
colorR_axis=vec8(0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.6666, 0.0, 0.0);
colorG_axis=vec8(0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.6666, 0.0);
colorB_axis=vec8(0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.0, 0.6666);
Q_axis=Yw_axis/2.0 + T3_axis;

return;
}

void dumpSM8simplexChargeSpace()
{
//table: https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_hypercharge

printf("t TOE 8-simplex charge space of Standard Modeln");
calc_charges(p1,p2,"t anti-Higgs? ","{1-2}"); //presymmetry breaking bosons
calc_charges(p2,p3,"t W3 ","{2-3}"); //3rd component of weak isospin ... or W boson
calc_charges(p1,p3,"t W1 ","{1-3}");

calc_charges(p4,p1,"t B0 ","{4-1}"); //weak hypercharge
calc_charges(p4,p2,"t W2 ","{4-2}");
calc_charges(p4,p3,"t Higgs ","{4-3}");
printf("n");

calc_charges(p1,p5,"t electron Right ","{1-5}"); //leptons
calc_charges(p2,p5,"t electron Left ","{2-5}");
calc_charges(p3,p5,"t neutrino Left ","{3-5}");
calc_charges(p4,p5,"t superchargeSUSY","{4-5}"); // right handed neutrino
printf("n");

printf("t Red Color Chargen");
calc_charges(p1,p6,"t down Right ","{1-6}"); //quarks color R
calc_charges(p2,p6,"t down Left ","{2-6}");
calc_charges(p3,p6,"t up Left ","{3-6}");
calc_charges(p4,p6,"t up Right ","{4-6}");
calc_charges(p5,p6,"t unknown gluon? ","{5-6}");
printf("n");

printf("t Green Color Chargen");
calc_charges(p1,p7,"t down Right ","{1-7}"); //quarks color G
calc_charges(p2,p7,"t down Left ","{2-7}");
calc_charges(p3,p7,"t up Left ","{3-7}");
calc_charges(p4,p7,"t up Right ","{4-7}");
calc_charges(p5,p7,"t unknown gluon? ","{5-7}");
calc_charges(p6,p7,"t unknown scalar ","{6-7}");
printf("n");

printf("t Blue Color Chargen");
calc_charges(p1,p8,"t down Right ","{1-8}"); //quarks color B
calc_charges(p2,p8,"t down Left ","{2-8}");
calc_charges(p3,p8,"t up Left ","{3-8}");
calc_charges(p4,p8,"t up Right ","{4-8}");
calc_charges(p5,p8,"t unknown gluon? ","{5-8}");
calc_charges(p6,p8,"t unknown scalar ","{6-8}");
calc_charges(p7,p8,"t unknown scalar ","{7-8}");
printf("n");

return;
}
int main()
{
initSM8simplexChargeSpace();
dumpSM8simplexChargeSpace();
return 0;
}

mi a tomeg:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=153985859&t=9174245

a 4 dimenzios orveny strukturaja

The Hopf fibration is equivalent to the fiber bundle structure of the Dirac monopole.^[7]

https://en.wikipedia.org/wiki/Hopf_fibration#Geometry_and_applications

"The Unity of Physics: From New Materials to Fundamental Laws of Nature," David Tong, Cambridge

https://www.youtube.com/watch?v=f4KS2CLNfN8

20. perctol .... na es mi a strukturaja ennek a 'tobb dimenzios orveny'-nek?

nos ez attol fugg, milyen melyre megyunk, es milyen definiciobol indulunk ki.

az alap strukturat mindenki is meri

SU(3) × SU(2) × U(1).

https://en.wikipedia.org/wiki/Mathematical_formulation_of_the_Standard_Model

ez egyfajta specialis forgas szimmetria. Nem megyek bele a reszletekbe, tessek megtanuli, nem tul bonyolult...

ami minket jobban erdekel:

The smaller exceptional groups E₇ and E₆ sit inside E₈. In the compact group, both E₇×SU(2)/(−1,−1) and E₆×SU(3)/(Z/3Z) are maximal subgroups of E₈.

https://en.wikipedia.org/wiki/E8_(mathematics)#Subgroups

nagyon erdekes 'veletlen', a 8-simplex hasonlo a spin-ice strukturajahoz (3-simplex).

https://en.wikipedia.org/wiki/E8_(mathematics)#E8_root_lattice

The E₈ lattice points are the vertices of the 5₂₁ honeycomb, which is composed of regular 8-simplex and 8-orthoplex facets. 

https://en.wikipedia.org/wiki/E8_lattice#Geometry

An Exceptionally Simple Theory of Everything A. Garrett Lisi

https://arxiv.org/pdf/0711.0770.pdf

bonyolult? Nos akkor megmutatom a sajat megoldasomat... ami siman egy 8-simplex-re epul

es mint mar 1000 linkeltem, hasonlo 'monopolusok' vannak a spin-ice (spin-jeg)-ben

Some condensed matter systems contain effective (non-isolated) magnetic monopole quasi-particles,^[5] or contain phenomena that are mathematically analogous to magnetic monopoles.^[6]

https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_monopole

Experiments have found evidence for the existence of deconfined magnetic monopoles in these materials,[2]^[3][4] with properties resembling those of the hypothetical magnetic monopoles postulated to exist in vacuum.

https://en.wikipedia.org/wiki/Spin_ice

The theory^[18] describing the low-temperature and low-energy properties of quantum spin ice is akin to that of vacuum quantum electrodynamics, or QED. 

Igen a spin-ice olyasmi, mint a vakuum. Ez nem az en agyszulemenem, minden fizikus tudja ...

vagy magyarorszagon ez nem igy van?

MAGNETIC MONOPOLES AND VORTICES IN THE STANDARD MODEL OF ELECTROWEAK INTERACTIONS A. ACHUCARRO

https://arxiv.org/pdf/hep-ph/0008098.pdf

In the Weinberg-Salam model of electroweak interactions, magnetic monopoles appear at the ends of a type of non-topological vortices called electroweak strings.

Mint tudjuk, a Maxwell egyenletek 'megtiltjak' a magneses monopolusok letet. DE!

Mint tudjuk a magnesesseg csak a four vector potential (photon vektor mezo) orvenyessege.

https://en.wikipedia.org/wiki/Electromagnetic_four-potential

the vorticity is a pseudovector field ω→, defined as the curl (rotational) of the flow velocity u→ vector.

https://en.wikipedia.org/wiki/Vorticity

szoval megcserelhetjuk az E es a B mezok szerepet ... ekkor az elektromos mezo kvantalt lesz... ezt nevezik Dirac quantization-nek.

The reasons behind this fascination with monopoles have evolved with time, but they are basically three: - the existence of monopoles would explain the quantisation of electric charge (for which there is no alternative explanation to this day). In his 1948 paper Dirac says: “If one supposes that a particle with a single magnetic pole can exist and that it interacts with charged particles, the laws of quantum mechanics lead to the requirement that the electric charges shall be quantized – all charges must be integral multiples of a unit charge e connected with the pole strength by the formula eg = 1 2 ¯hc. Since electric charges are known to be quantized and no reason for this has yet been proposed apart from 193 the existence of magnetic poles, we have here a reason for taking magnetic monopoles seriously”. 

Ez olyasmi, mint amit az elobb a KK elmeletben olvashattunk: a kompakt dimenzio felfoghato ugy, mint egy orveny 'string'. A mezo az orveny magja korul kvantalt lesz...

(Ana ACHUCARRO az egyik legerthetobb leirasat adta a monopolusoknak)

a hurelmelet lenyege, tomoren

Helmholtz's second theoremA vortex filament cannot end in a fluid; it must extend to the boundaries of the fluid or form a closed path.

https://en.wikipedia.org/wiki/Helmholtz%27s_theorems

termeszetesen ez ismet a szupravezetesre vezetheto vissza 

minden fermion egy "topological twist"

https://en.wikipedia.org/wiki/Fermion#Skyrmions

https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_skyrmion

vagyis olyasmi, mint egy orveny a vektor mezoben. Ha jobban belegondolunk , ez trivialis:

az elektron a foton mezo forrasa ... olyan az egesz rendszer , mint egy orveny.

https://www.stringwiki.org/wiki/Solitons

az utolso link egy Nobel dijjas szerzotol... az elotte levo pedig egy Cambridge-i professzortol.

https://arxiv.org/pdf/hep-th/0509216.pdf

 Finally, and more formally, vortices play a crucial role in determining the phases of low-dimensional quantum systems: from the phase-slip of superconducting wires, to the physics of strings propagating on Calabi-Yau manifolds, the vortex is key.

3.8.2 Swapping Vortices and Electrons

 is it possible to rewrite a quantum field theory, treating the vortices as fundamental degrees of freedom? – 89 – The answer is yes. 

https://arxiv.org/pdf/hep-th/0010225.pdf

Chapter 2 The Abrikosov-Nielsen-OlesenZumino Vortex 2.1 Approach to the Vortex Solution We try to find the analogue of domain walls in 2+1 dimensions. They will come out as vortices or strings.

hmm gyanus... oke (haha)

az egyik legnagyobb matematikusrol beszelunk. En sok videojat lattam a professzornak... zseni.

Arrol nem is beszelve, hogy en itt evekkel ezelott egy hasonlo megoldast vazoltam fel a specialis relativitasra, hullamokra epitkezve. Tudom hogy a megoldas helyes. 

Az hogy neked ez "gyanus" annyit jelent, hogy nem tudom kovetni a szamitasokat.

Az "affine normalization" oka az oldaliranyu konstans tavolsaga a "tukroknek" (fenyora). 

https://en.wikipedia.org/wiki/Time_dilation#Simple_inference_of_velocity_time_dilation

Erre a legegyszerubb megoldas: 

a "fenyora" (lightclock) valojaban a kompakt dimenzio. Ennek a dimenzionak az allando atmeroje az oka az affine normalization-nak.

tovabbi rautalo nyom: a metrika

az elojele a dt*dt = -1

https://en.wikipedia.org/wiki/Minkowski_space#Complex_Minkowski_space-time

https://en.wikipedia.org/wiki/Complex_number

ezzel ugyan arra a megoldasra jutunk

Wick rotation also relates a QFT at a finite inverse temperature β to a statistical mechanical model over the "tube" R³ × S¹ with the imaginary time coordinate τ being periodic with period β.

https://en.wikipedia.org/wiki/Wick_rotation#Further_details

"The resulting field equations provide both the equations of general relativity and of electrodynamics; the equations of motion provide the four-dimensional geodesic equation and the Lorentz force law, and one finds that electric charge is identified with motion in the fifth dimension."

https://en.wikipedia.org/wiki/Kaluza%E2%80%93Klein_theory

ez valojaban a hurelmelet kiindulo pontja volt. Itt meg csak az elektromagnesesseget ismertek ... ezert van csak +1 S1 (circle bundle) a kompakt 5. dimenzio

https://en.wikipedia.org/wiki/Circle_bundle

https://www.youtube.com/watch?v=poAeShb0PGM

Nők a tudományban... :|

Nyilván nem jó a képlet.

Megpróbáltam összehozni két definíciót.

Az egyik szerint a töltés valamiféle forgás.

A másik szerint a töltés egy mező divergenciájának forrása,

Ezen kívül a töltésről azt is mondják, hogy megmaradó mennyiség.

Ezekkel kellene kezdeni valamit.

Leírtál egy képletet, ami nem lehet jó, ahogy MD helyesen megjegyezte.

Ez teljesen független attól, hogy el tudsz képzelni mindenféle más, közelebbről meg nem határozott, mások számára nem világos összefüggéseket is.  ;-)

Egyetlen forgó vektornak nincs is rotációja. Csak fordulatszáma. :Đ

A hőmérséklet csak mérték, enegia a hő .

Össze-vissza vagy.. Tanulj inkább matekot! Mielőtt ilyeneken agyalsz.

De ez a vektor a komplex fázistérben van.

És merre mutat?

A komplex síkon csak két irány létezik. Nincs merőleges harmadik tengely. (Hamilton persze próbálkozott vele.)

Persze.

De akkor kell még hasson rá egy másik operátor, hogy skalár töltés legyen belőle.

Viszont az a baj, hogy div rot = 0, ha jól emlékszem.

Kell alkotnunk egy talán még felfedezetlen skalárképző operátort.

A rot operátor az per definíció vektort hoz létre. 

"A baloldal vektor, a jobboldal pedig skalár."

Milyen vektor?

Merre mutat? :Đ

Az energiát dzsúlban mérjük, a hőmérsékletet pedig fokban. És a hőmérséklet mégis valamiféle energia.

Ezzel szemben a cgs rendszer csak három mértékegységet ismer.

Hülyeség, amit felírtál.

A baloldal vektor, a jobboldal pedig skalár.

Tömeg az, ami a gyorsításának erővel elenáll .

Azt hiszem, hogy igen . És mit lehet tudni a KK elméletről, mert én semit nem tudok róla . Van linked róla ?

A mezőt térerőségben mérjuk, a töltést Coulomban mérjuk, és e kető nem azonos mérték, tehát ezért különböző dolgok, mert ha egyezőek lenének, akor a mértékük is megegyezne .

Szóval ott tartottam, hogy van valami komplex mező, ami forog. Ez jelenti a töltést.

És van egy másik mező, aminek a divergenciáját a töltés adja.

rot C = k div E

(Ahol k valami arányossági tényező, főleg az önkényesen választott mértékegységek miatt.)

Mit lehet ezzel kezdeni?