http://www.csaladinet.hu/tudastar/gyed-gyes/Ez egy információs gyűjtemény, ahol egyszerű, közérthető nyelven próbáltuk meg összeszedni a lényeget a különböző ellátásokról. Először próbálkozz itt, mert valószínű, hogy részletesebb választ kapsz – azonnal, ha odakattintasz. Ha még mindig maradt kérdésed, akkor tedd fel, vagyunk egy páran, akik szívesen segítünk, ha tudunk. Ehhez először is jól kell kérdezni, utána meg türelmesnek kell lenni, mert ez mindannyiunknak csak másodállás. 2011-es pozitív változások: 48996-as hsz.
Köszönöm a tanácsot, megfogadom. Nem szüntettem meg a fizetés nélküli szabit, csak jeleztem telefonon, hogy visszamennék, vagyis jó helyzetben vagyok:)
Az a kérdés, hogy megszüntetted-e már a fiz.nélküli szabit vagy sem.
ha gyesre megyek, miért szükséges fizetés nélküli szabira is mennem?
TGYÁS idején(vagy csed vagy mi most:D) szülési szabadságon vagy. GYED és GYES alatt pedig fizetésnélküli szabadságon gyermekgondozás céljából. Ezt írásban kell kérni és a megszüntetését is kérni.
Ha jelezted, hogy visszamennél, de még nem szüntetted meg a fiz.nélküli szabit, akkor nincs teendőd. Ha igen, akkor viszont már 1. dolgoznod kellene vagy 2. szabadságon lenned. Szóval feltehetőleg nem szüntetted meg, csak jelezted szándékod.
Tehát
1. Ha még nem járt le, maradsz. Közlöd, hogy egyelőre nem élnél mégsem a szabadság kivételének lehetőségével, maradsz tovább fiz.nélküli szabin a gyermekeddel. (nekik mindegy, hogy most fizetnek ki vagy x hónap múlva, na jó nem, de hát ez van:))
Ebben az esetben ha találsz munkát, kéred szüntessék meg, és akkor felmondhatnak.
2. Közlöd, hogy megszünteted a fiz.nélküli szabit. Az első munkanapon joguk van felmondani neked. Ekkor elindul a szabadság, felmondási idő, munkaviszony megszűnik.
- ebben az esetben a felm idő+ végkielégítés a gyes végeztével járna? Ill. Járna-e, ha ők tudják, hogy azért vagyok gyesen, mert munkát keresek? Tegyük fel, találok 1 hónap alatt, akkor hogyan jelezzem, hogy elmennék, akkor már nem a részükről való felmondásról van szó, nem?
a felm.idő és a végkielégítés független a te gyesedtől, gyesen lehet akkor is, ha nincs munkaviszonyod, vagy ha van és otthon vagy vagy dolgozhatsz mellette.
A felmentési idő és végkielégítés attól a ponttól indulhat, ha írásban közlöd, melyik naptól kéred a fiz.nélküli szabi megszakítását és állnál vissza munkába. Attól a naptól nem tudnak neked munkát adni, tehát felmondanak vagy felajánlják a közös megegyezést. Ez nem befolyásolja a gyesedet.
Azért jó gyesre menned és otthon maradni, mert akkor nem szűnik meg a jogviszonyod.
A végkielégítés független attól, gyesen vagy-e, az azért jár, mert tv. írja elő, mikor jár (ki mond fel, mennyi mviszony után mennyi)
Munkába pedig állhatsz úgyis, hogy máshol van munkaviszonyod vagy felmondási időt töltesz.
Amúgy nyilván tudják, hogy ha nem mész vissza dolgozni, akkor időt húzol.
- jelezték, hogy kifizetnék a szabit, én élnék ezzel (most jól jönne), de akkor aktív státuszba kerülök, ez nem hátrány? És ugye, jól gondolom, hogy szabi+gyes egyszerre kellene, hogy induljon (aug.3-tól), különben elveszítek 1 hónap gyest?
De épp erről beszélek. Ha elkezded a szabit, akkor megszűnik a védettséged és azonnal kirúgnak. Ez úgy érzem, neked nem baj, mert keresel munkát. Csak ha sokára találsz, lesz luk a biztosításodban. Azért jobb, ha nem kezded el a szabit most.
Nem veszíted el a gyest, van időd megigényelni.
Amúgy ha megírod ma, hogy aug.3-től kéred, addigra el is bírálják a gyesedet.
Köszönöm a gyors választ, megfogadom a tanácsot, maradok gyesen, amíg találok munkát. Lenne néhány kérdésem még:
- ebben az esetben a felm idő+ végkielégítés a gyes végeztével járna? Ill. Járna-e, ha ők tudják, hogy azért vagyok gyesen, mert munkát keresek? Tegyük fel, találok 1 hónap alatt, akkor hogyan jelezzem, hogy elmennék, akkor már nem a részükről való felmondásról van szó, nem?
- ha gyesre megyek, miért szükséges fizetés nélküli szabira is mennem?
- jelezték, hogy kifizetnék a szabit, én élnék ezzel (most jól jönne), de akkor aktív státuszba kerülök, ez nem hátrány? És ugye, jól gondolom, hogy szabi+gyes egyszerre kellene, hogy induljon (aug.3-tól), különben elveszítek 1 hónap gyest?
En mindenkepp maradnek fiz.nelkuli szabin es mennek gyesre, igy van idod munkat keresni. Gyes mellett (meg gyed mellett) is lehet dolgozni, szoval ha elinditod a gyest, akkor sincs akadalya, hogy felmondjanak/dj.
Ha maradsz allomanyban, akkor biztositott vagy. Ha megszuntetik a jogviszonyod, nyilvan nem leszel.
Jobban jarsz, ha felmondanak ok, igen.
A szabid mindegy, hogy kiveszed-e. Ha felmondanak us ki kellene venni, vagy kifizetik. Idoben viszont jobban jarsz. Szabi, felmondasi ido egymas utan.
Termeszetesen a kifizetett ber(szabi es felm.udo alatt jaro neg vegkielegites) mind jarulekolt. De elvileg jol szamoltal.
megfogadtam zsanna tanácsát, jeleztem, hogy mielőbb vissza szeretnék menni dolgozni. Egy hét után felhívtak, hogy mivel gyedem alatt megszűnt az osztályunk, nem tudnak hasonló munkát kínálni,más sem igen van, csak egy pozíció, ami egyértelműen visszalépés lenne.
Mondták, hogy vannak a szabik, amit kifizetnek és ha úgy döntök, hogy nem indítom el a gyest, akkor tárgyaljunk a felmondásról vagy a közös megegyezésről.
Most szeretnék nagyon segítséget kérni, hétfőig kell visszajeleznem:
- nem szeretnék gyesre menni, inkább munkát keresek: hogy lenne jó ezt tenni, mégis menjek el gyesre, amíg nem találok, hogy ne szűnjön meg a munkaviszonyom?
- van kb. 30 nap szabim, azt kiehetem a gyed lejárta után (augusztus 2.) vagy akkor nem járok jól, inkább várjak? (jól jönne a pénz)
- felmondás vagy közös megegyezés jobb nekem? - 16. éve dolgozom a cégnél, a végkielégítés miatt kérdezem. Ill. új mhelynél mi jobb: felmondás vagy közös megegyezés?
- tényleg igaz, hogy ha a munkáltató mond fel, meghosszabbodik a felmondási idő (esetemben 30 nappal)?
- esetemben így kellene kinézni a kifizetésnek?: 30 nap szabi, 4 hó végkielégítés, 30 (60) nap felmondási idő kifizetése, tényleg kb. 7 havi bért kapok meg vagy ilyenkor valamiket még levonnak ebből?
Nem, nem normális. Ezt támaszja alá a hozzászólásban hivatkozott telefonos tájékoztatás is.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39. § értelmében ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő tizennyolc nap.
(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján nem bírálható el, akkor az ügyintézési határidő huszonegy nap.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § értelmében a kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha
a)a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,
b) nincs ellenérdekű ügyfél és
c) az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
71/A. § (1) A kérelemre indult eljárásban a hatóság – az e §-ban meghatározottak szerint – a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.
(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy
a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni ha az igényt 60 napon belül nem bírálja el.
Láthatja, hogy ügyében a beérkezést követő 8 napon belül végzést kellett volna hozni, amiben tájékoztatják arról, hogyha 60 napon belül az igényét nem bírálják el, úgy ezért 10.000Ft-ra jogosult.
Ugyancsak láthatja, hogy kérelmét 18 napon belül el kellett volna bírálni.
Amennyiben ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget fentieken túl köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon ésésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
A Ket. azt is előírja, hogy ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:
Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
Sziasztok, egy olyan kérdésem lenne, hogy tapasztalt-e már más is hasonló késést a TGYÁS-al kapcsolatban!
Feleségem annak rendje és módja szerint a munkahelyén minden papírt elintézett - leadott/leadtak az OEP fele (igazolással). Hivatalosan június 8.-án még szabadságon volt és 9.-től kapná az ellátást. Mondom ezt azért mert a kislányunk 8.án megszületett (2 héttel korábban a kiírt időpontnál).
Június végén a biztonság kedvéért és magunk megnyugtatására felhívta az OEP ügyfél-szolgálatot és ott közölték vele, hogy látják, hogy beadta a papírokat és az ügy elbírálás alatt van, minden papír ott van -ugye azóta már a születési anyakönyvi kivonat IS és a gyerek TAJ számot is kapott.
Hát a pénz nem jött az utalási időszakban, hívta ismét ma az ügyfél-szolgálatot, ahol elmondták, hogy itt van minden, nincsen hiány, de még nem bírálták el - és nem értik miért.
(Állítólag továbbították a panaszát az illetékes osztálynak, és amennyiben gond van telefonálnak)
Kérdem én, normális ez? Mert ezt a hónapot még valahogyan kibekkeljük, de azért a végtelenségig.....
Főszabály, hogy minden egyes újonnan induló pénzbeli egészségbiztosítási ellátás alapját a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni, azaz ha a szülét megelőző napig dolgozik és csed-et a szülés napjától igényli, illetve ha 2017. januárjában szül, úgy a csed alapja a 2016.10.31-től visszafelé számított 180 napi jövedelme lesz beleértve a 2016.10.31-i jövedelmét is.
Fontos, hogy 180 naptári napi és nem munkanapi jövedelemről van szó
.
Nagyon leegyszerűsítve a 2016.05.01-től 2016.10.31-ig elért keresete lesz az ellátás alapja. (Ez kb. fél év, azaz kb. 180 nap. Az egészségbiztosító/államkincstár/kifizetőhely napra (dátumra) pontosan ki fogja számolni.)
Ha
májusban 91.500
júniusban 91.500
júliusban 122.500
augusztusban 122.500
szeptemberben 122.500
októberben 122.500 Ft-ot kap az összesen 673.000 Ft (Ezt kb. 180 napra kapja.)
673.000/180=3738, 88 Ft/nap A csed mértéke 70%.
3738, 88 Ft/nap*70%=2617,22 Ft/nap
2617,22*30nap=78.516 Ft/hó
A megadott adatokkal, feltéve, hogy júliusra is már magasabb bért kapott, nagyon leegyszerűsítve, egy 30 napos hónapban bruttó 78.516 Ft csed-et fog kapni.
Hangsúlyozom, hogy ez egy elnagyolt, inkább csak az elvet bemutató, hozzávetőleges számítás!
További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el:illetmeny@allamkincstar.gov.hu )
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu,e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.
Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu,ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon ésésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.
A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaita Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtésiIrodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:
Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
Fellebbezés M I N T Aazoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására,sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.
Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:
Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Mindenképpen jelezd, hogy nem kívánsz tovább otthon maradni. A végkielégítés akkor illet meg, ha a céged felmond Neked :-) Ezt mindenképpen ki kell várnod, nem Tőled függ, hogy ez mikor történik meg. Azzal tudod előrébb hozni a dolgot, hogy közlöd: mielőbb munkába kívánsz állni.
A felgyülemlett szabadságokra nincs "jó szabály". Lehet akár megállapodás kérdése is, hogy nem adják ki, hanem kifizetik, - már akkor ha megszűnik a munkaviszonyod.
szóval itt még erősen képlékeny minden, mert még az is lehet, hogy ha közlöd: mindenképpen dolgozni akarsz, akkor visszavesznek....
Egyenlőre ez az első lépés, annak jelzése, hogy Te bizony vissza akarsz menni.
évekkel ezelőtt már jártam itt, most segitséget szeretnék kérni gyedről való visszatéréssel kapcsolatban.
16 éve dolgozom a cégnél, egy multinál, jelenleg harmadik babámmal vagyok itthon, jellemzően kb. másfél évet voltam otthon a gyerekekkel, aztán visszamentem dolgozni.
Jelenleg augusztus elején jár le a gyedem, jeleztem, hogy visszamennék, csakhogy időközben az történt, hogy tulajdonosváltás volt és megszűnt az osztály, ahol dolgoztam.
A HR jelenleg nem tud felajánlani másik poziciót, azt mondták, várjunk még egy hónapot, hátha adódik valami, ha nem, akkor kezdjem meg a gyes-t.
Nem tudom, mi a helyes teendő jelen esetben, azt tudom, hogy 15 év után végkielégités illet meg, de mikor? Amikor én jelezem, hogy visszamennék dolgozni? Vagy azt követően, hogy lejár a gyes is és nem tudnak felajánlani semmit? Van egy hónapnyi felgyülemlett szabim is, azt mikor érdemes kivenni?
A jelenlegi munkahelyemen 2007 óta dolgozom, az első babámmal 2016.07.24.-re vagyok kiírva.
A tavalyi évben októberben és decemberben a fizetésem mellett magasabb összegű mozgóbért kaptam ( mely pénzbeli egbizt. járulékalapot képezett). Jól számolom, ha megkezdeném 28nappal előbb a szülési szabadságom, azaz június végén, akkor az azt megelőző 3.hónap utolsó napjától visszaszámított 180napot kell figyelembe venni a CSED számításánál (és nem a júliust)(azaz a tavaly októberi is számítana?). Tehát jól gondolom, hogy akkor járnék jobban, ha előbb kezdeném a szülési szabit?? Illetve a GYED-nek is ez a magasabb összeg lenne az alapja??
Megírtam gyorsan a munkáltatónak, hogy babát várok, nehogy emiatt ússzon el a munkaviszonyom. Abban esetleg tudna valaki segíteni, hogy akkor a második babával mi lesz az ellátás alapja? Jelenleg gyesen vagyok június végéig és a bérem 275.000 Ft.
Egy valami azonban változott: ez az újabb terhesség csak attól kezdve jelent védettséget, amikortól bejelented. Tehát amíg nem jelented be a munkáltatód felé, simán felmondhat úgy, hogy a felmondás a már meglévő gyerek 3 éves korától lép érvénybe.... És egy ilyen felmondást a már meglévő terhesség nem übereli.
Semmi gond nem lesz. A tgyást mindenképpen az igényléstől számított 168 napig kapod, a gyedet meg a gyerek két éves koráig. Gyakorlatilag azt jelentené, hogy az átlagosnál egy héttel több gyedet kapsz :-)
Kis segítséget szeretnék kérni. Nagyobbik lányom 6 éves, jövőre megy iskolába. Tehát amikor vele voltam otthon, még más helyzet volt.
Augusztus 31-re vagyok kiírva. Szeretném előre kivenni a CSED-et. Ha jól olvastam akkor azt 28-nappal előbb lehet, tehát én esetemben augusztus 3-tól. Igaz? Előtte szabin, meg lehetséges, hogy táppénzen lennék.
Szóval a kérdésem, hogy mi van olyankor, ha a kisasszony úgy dönt, hogy nem akar időben kibújni? Tehát pl ráhúz 1 hetet (bár nagyon bízom benne, hogy ez nem így lesz :-)) Nem gond, hogy az igénylés napjától a szülésig több mint 28 nap telik el?
Sziasztok! Szeretnék segitséget kérni. 2011 óta van folyamatos, határozatlan idejű munkaviszonyom. 2013 június 28-án született az első babám, eljöttem gyás-ra, majd gyedre és jelenleg gyes-en vagyok június-ig. Az akkori bejelentett bruttó fizetésem 275.000 Ft. Viszont úgy néz ki, hogy 12 hetes várandós vagyok. Még nem irtam semmit a munkáltatónak azzal kapcsolatban, hogy vissza akarok-e menni. Kérdésem az, hogy a második babával mi lesz az ellátás alapja? Amennyire a jogszabáolyokból ki tudtam bogarászni , a forgatókönyv az lenne, hogy bejelentem a babát, azzal együtt kérem a felgyülemlett szabik kiadását és azt követően pedig eljövök táppénzre. Jók az értesülések? :) Mit kell/ célszerű irni a munkáltatónak? Mikortól kérhetem a szabadságok kiadását? Köszönöm szépen a segitséget előre is.
-Azt, hogy az OEP szerint miért nincs meg a szükséges 365 biztosításban töltött napja célszerű lenne az OEP-nek feltenni.
-Ezen túlmenően ennek az OEP határozatából is ki kellene derülnie. (A közigszerv a döntését köteles részletesen és érthetően indokolni.)
-Amennyiben a döntéssel bármilyen okból nem ért egyet javasolt megfellebbezni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § értelmében ugyanisaz ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Ugyan ezt tartalmazza az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdése, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti.
-A 365 biztosításban töltött napnak a szülést megelőző két éven belül kell meglenni.
-Biztosításban töltött időnek –főszabály szerint- csak a Tbj. 5. § taxációjában szereplő jogviszonyok vehetőek figyelembe.
-Ha 2016.02.18-án szült, akkor a 2014.02.18-tól 2016.02.17-ig terjedő időszakban kell a 365 napnak meglenni.
-Állítása szerint a jogviszonya megszűnt 2014.10.30-án. 2014.02.18-tól 2014.10.30-ig van kb. 8,5 hónap. 2015.07.02-től 2016.02.18-ig van kb. 7,5 hónap, azaz valóban megvan a 365 napja.
-Valóban, ha az előző jogviszonya nem zárt a jelen jogviszonyából CSED-re nem jogosult.
-Javasolt a határozat megfellebbezése, amelyhez mellékelje az előző jogviszony megszűnésekor kapott „Igazolás a munkaviszony megszűnésekor” elnevezésű nyomtatvány fénymásolatát, valamint mindazon egyéb okmányokat (TB igazolvány stb.), amelyek állítását alátámasztják és kérje, hogy az ellentmondást –az állami adóhatóság (NAV)- bevonásával, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják, a jogviszony megszűnését a Tbj. 54. § által biztosított felhatalmazás alapján határozattal állapítsák meg, az Önt megillető ellátást pedig haladéktalanul folyósítsák.
Fellebbezés és egyéb Tb-vel kapcsolatos mintákat itt talál.
Fellebbezés **M I N T Aazoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására,sőt** ezen okmány hiánya miatt **a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos **panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:**
Felszólítás **M I N T A** kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
Fellebbezés **M I N T Aazoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására,sőt** ezen okmány hiánya miatt **a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
Panasz **M I N T A azoknak, akik** a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére **sem kapták meg az őket,** a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe **megillető álláskeresési járadékot.**
Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban **az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:
**Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket** (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. **Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.**
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
2016.02.18.-án megszületett 3. gyermekem. Csed iránti kérelmet nyújtottam be amit elutasítottak mondván nincs meg a 365 napom. Biztosítási jogviszonyaim: 2013.02.01. Egy Kft 8 órában ahol nem zárták le a jogviszonyomat mint most kiderült így olyan mintha még mindig itt dolgoznék. Középső kisfiam 2013.09.15.én született mivel a munkaviszonyom megszűnt 2014.10.30.-al így vele passzív gyeden voltam majd most gyesen. 2015.07.02 találtam munkát és dolgozom nem tervezett babaként rögtön teherbe estem , de megtartottuk. Az OEP szerint miért nincs meg a 365 napom két éven belül? Esetleg azért mert a 2013-as munkáltatóm nem zárta le a biztosításomat és azt hiszik többes jogviszonyban állok a a mai napig?
De miért is lenne amúgy probléma, ha mondjuk egy új munkaviszony egy (két) határozott idejű szerződéssel indul? Egy éven túl persze túlzás, na de addig?
Nagyon hangsúlyozottan PRIVÁT vélemény: ez már megint a túlsó ló másik oldala :-(( Menjen már a rákba a Bíróság meg a Hatóság is, amikor a más izéjével veri a csalánt :-(( Miért kell egy gazdasági társaságnak benyelni azt, hogy az alkalmazott egy-két hét munka után évekre bebetonozza magát, és csak a pénzt vigye ? Ez egyértelműen kiszúrás azokkal, akik az adott cégnél ténylegesen dolgoznak. Tőlük, előlük viszi el a lét. Abszurdisztán netovábbja.
Nem csodálkoznék, ha egyenes következmény az lenne, ha szülőképes korú nőt csak határozott időre vennének fel....
-Akinek bármilyen okból megszűnik a munkaviszonya (biztosítása) táppénzre tovább nem jogosult.
Főszabály, hogy próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül felmondhat, azonban a munkáltató a terhességre hivatkozva jogszerűen nem mondhat fel a terhes nőnek még próbaidő alatt sem.
Talán nem mindenki előtt ismert, hogyha a munkáltató próbaidő alatt azért mond fel a munkavállalónak mert az terhes és a munkavállaló bírósághoz és/vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságához fordul, akkor a munkáltatót marasztalni fogják.
Akit érdekel a téma annak javaslom elolvasni az alábbi, viszonylag friss jogeseteket.
Jogszerűen felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak próbaidő alatt azért, mert az terhes és nem akarja fizetni a táppénz egyharmad hozzájárulást, valamint a szülés és az azt követő ellátások ideje alatt felhalmozódó szabadságot?
Várhatóan hogyan dönt a Munkaügyi Bíróság, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósága? Utóbbinál hogyan alakul a bizonyítási kötelezettség?
I. jogeset
Ügyiratszám: EBH/141/2015
Védett tulajdonság: anyaság (terhesség) Diszkrimináció területe: foglalkoztatás Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés Jogsértést megállapító határozat
Kérelmező az egyenlőbánásmód-referens útján benyújtott panaszában arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont cég munkaerő kölcsönzés céljából, 90 nap próbaidő kikötésével foglalkoztatta eladó munkakörben, és a határozatlan idejű munkaviszonyát azonnali hatállyal, próbaidő alatt megszüntette.
Kérelmező beadványában kifejtette, hogy álláspontja szerint a munkaviszonya megszüntetésére egyértelműen a terhessége - és az azzal összefüggésben álló táppénzes állományba vétele - miatt került sor.
Kérelmező a panaszával összefüggésben munkaügyi pert is indított a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, amelyre tekintettel a hatóság az eljárást felfüggesztette. A bíróság által megküldött bírósági meghagyás alapjána bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatóság ezt követően az eljárás folytatásáról döntött, és megállapította, hogy kérelmező az általa csatolt - a várandósságát alátámasztó - ambuláns lap alapján a munkaviszonyának megszüntetése időpontjában rendelkezett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § l) pontjában meghatározott védett tulajdonsággal, valamint hátrányként értékelte a határozatlan idejű munkaviszonyának a próbaidő alatti megszüntetését.
A hatóság a döntésében rámutatott arra, hogy nem tartozik a hatóság hatáskörébe annak vizsgálata, hogy a kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (5) bekezdésére figyelemmel jogszerűen került-e sor, ugyanakkor az Ebktv. 8. § l) pontja alapján a hatóság előtti eljárásban vizsgálható, hogy a jogviszony próbaidő alatti megszüntetésével a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított-e meg, és erre tekintettel az, hogy kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére terhessége miatt került-e sor.
A hatóság a határozatában hivatkozott az Alkotmánybíróság a 17/2014. (V.30.) határozatára is, amelyben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alaptörvény már a Nemzeti hitvallásban kifejezte elkötelezettségét az együttélés legfontosabb kereteit képező család és a nemzet mellett, valamint az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése ennek megfelelően rögzíti a család, mint nemzet fennmaradása alapjának védelmét, a (2) bekezdés pedig a gyermekvállalás támogatásának a kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti rendelkezések – Alaptörvény L) cikk (1) és (2) bekezdésére figyelemmel – megalapozzák az állam gyermeket vállaló nők védelmére vonatkozó intézményvédelmi kötelezettséget, és az Alaptörvény által előírt állami intézményvédelmi kötelezettséget további jogszabályok konkretizálják.
A hatóság a döntésében kiemelte, hogy ugyan az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján a munkáltató azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti a munkaviszonyt a próbaidő alatt, azonban tekintettel arra, hogy az Ebktv. védelemben részesíti a gyermeket vállaló nőket, amennyiben az eljárás alá vont munkáltató kérelmező várandósága miatt szüntette meg a foglalkoztatási jogviszonyt, intézkedésével az Ebktv. 8. § l) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.
A hatóság a döntése meghozatala során, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során nem nyilatkozott, és bizonyítási indítványt sem terjesztett elő, a tényállást a kérelmező nyilatkozatában foglaltakra alapította. Az eljárás alá vontat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján az eljárás során az ügyfél jogai illették meg, és a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során a nyilatkozattétel lehetőségével nem élt, és a kérelmező által előadottakat nem vitatta, valamint nem adta okát a munkaviszony próbaidő alatt történő megszüntetésének, az Ebktv. 19. § (2) bekezdése, valamint a 22. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem mentette ki magát.
A hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján összességében arra a meggyőződésre jutott, hogy kérelmező munkaviszonyának a megszüntetésére terhessége miatt került sor.
A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, éselrendelte a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével - anonimizált határozatának a hatósághttp://www.egyenlobanasmod.huinternetes oldalán történő nyilvános közzétételét 30 napra, továbbá300.000,- Ft bírság megfizetésében marasztalta.
A hatóság a szankció alkalmazásánál figyelembe vette, hogy kérelmező emberi méltóságát, egzisztenciális helyzetét egyaránt sértette, hogy az eljárás alá vont azt követően, hogy tudomást szerzett kérelmező várandósságáról, rövid időn belül, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát.
A hatóság a döntés meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy egy munkáltatónál a próbaidő alatt történő, azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondást olyan szempontra alapítani, amely indokolatlanul kirekeszti a várandós nőket a munka világából, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetése elősegítésének elve szempontjából aggályos, és nem csak a hazai, hanem a nemzetközi normákkal is ellentétes. A hatóság a különböző szankciók egymás mellett történő alkalmazásával a jogsértés súlyosságára kívánta felhívni a figyelmet, amelynél figyelembe vette, hogy az elbocsájtás veszélyeztetheti a várandós munkavállaló pszichikai és fizikai helyzetét, és éppen a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény (Csvt.) preambulumában megfogalmazott azon elvvel szemben hat, hogy a gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. A hatóság a pénzbírság összegének megállapítása során figyelembe vette az eljárás alá vont anyagi helyzetét, és azt, hogy vele szemben elmarasztaló döntés meghozatalára korábban nem került sor. A hatóság figyelemmel volt továbbá a kérelmezőt ért hátrány súlyára, miszerint terhességének veszélyeztetett voltára tekintettel a szülést megelőzően már nem tudott volna munkát vállalni.
Védett tulajdonság: anyaság (terhesség) vagy apaság
A kérelmező 2013. február 4. óta dolgozott a bepanaszolt cégnél határozott idejű munkaszerződés keretében. A kérelmező munkaszerződését 2014. április 30-ig a munkáltató 4 alkalommal meghosszabbította. A kérelmező utolsó határozott idejű munkaszerződése 2014. február 1-től 2014. április 30-ig szólt. A kérelmező 2014. március végén megtudta, hogy várandós, amit az arról való tudomásszerzést követően jelzett a közvetlen felettesének, illetve e felettes közvetlen felettesének. A kérelmező 2014. április 8-tól táppénzen volt. 2014. április 22-i keltezéssel a kérelmező levelet kapott a munkáltatójától, miszerint 2013. február 4-től fennálló határozott időtartamú munkaviszonyát a munkáltatónak nem áll módjában meghosszabbítani, ezért az 2014. április 30-án megszűnik.A kérelmező álláspontja szerint a bepanaszolt munkáltató azzal, hogy miután a cég tudomására jutott, hogy várandós, nem hosszabbította meg a több mint egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonyát, terhessége miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
A hatóság a kérelemben foglaltak alapján eljárást indított a bepanaszolt céggel szemben, az eljárás során tett nyilatkozataikban a felek kifejezték nyitottságukat a hatóság előtt egyezség megkötésére, aminek eredményekénta felek között az alábbi tartalmú egyezség született.
Az egyezség keretében a felek rögzítették, hogy a kérelmező kérelmére a hatóság eljárást indított az eljárás alá vont céggel szemben. A hatóság előtt ezen eljárás során az eljárás alá vont cég a hatóságot arról tájékoztatta, hogy a kérelmezővel egyezséget kíván kötni és ennek keretében munkaviszonyának 2014. május 1-től való fenntartását ajánlotta fel a kérelmező számára. A hatóság 2014. október 10-én fax útján vette kézhez a felek által 2014. október 6-án aláírt megállapodást, melynek értelmébena felek a kérelmező 2014. április 30-án megszűnt határozott idejű munkaszerződését visszamenőleges hatállyal 2014. május 1-től határozatlan idejű munkaszerződésre változtatják.
Hivatkozott megállapodás a hatóság előtt megkötött egyezség elválaszthatatlan részét képezi.
A hatóság a fenti egyezséget 2015. február 18-án határozattal jóváhagyta.
Fontos, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósága előtt fordul a bizonyítási kötelezettség, azaz nem a munkavállalónak kell bizonyítania azt, hogy a terhesség miatt szüntették meg a munkaviszonyát, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania azt, hogy arra nem a terhesség, mint védett tulajdonság miatt (hanem más okból) került sor.
Ha jól nézem, nem volt lyuk az előzményekben, mert vagy állásod volt, vagy dolgoztál, igaz? Illetve februárban lehetett valamennyi, mert ott nem írtál pontos dátumot.
Ezek alapján az előzetes biztosításod a CSED-hez és a GYED-hez megvan, arra jogosult leszel, amennyiben megmarad a jelenlegi munkaviszonyod. Mert ha ez netán megszűnne - pl próbaidőn vagy, és kiraknak, - akkor ugrik minden :-(
Táppénzre is jogosult leszel, de tény és való, jól kiszúrsz a jelenlegi munkáltatóddal, mert a táppénz egyharmadot meg kell fizetniük utánad, egészen a TGYÁS igénylésig.
