:))szia ViDeO!
de jó kis téma ez.
az van a génekkel, hogy b***nak ránk, lényegében. nem mi vagyunk a főszereplők az evolúcióban, hanem ők, a bennünk hordozott cucc. ami kilenven-nemtomhány százalékban egyezik a bacikéval. mi éppen egy másmilyen bio-gépezet vagyunk, több millióból a Föld bolygón, ahol az ősleves óta többé-kevésbé változatlanul öröklődnek mindenféle gének mindenféle élőlényekben. szerintem a halandóság, mint örökletes betegség:) ebben a folyamatban valamiért sikeres lett. még a gének se halhatatlanok.
ja, a rák viszont frankón életképtelen, úgyhogy azon kár vitázni.
Képzeld el, ha nem lenne ilyen program, és minden sejt azt csinálhatná, amit akar. De ezt el se kell képzelned, ezt úgy hívják, hogy RÁK, és a rákos sejtek, milyen meglepő, nem öregednek. Beírásod is az én elméletemet támasztja alá. Az egész szervezet, mint fejlődő egység az, ami öregszik, ha ez nem lenne, fel se nőhetnél a csecsemőkorból.
A géneknek nem sok közük van az öregedéshez, persze mivel a legtöbb fehérjét és azok szintézisét gének irják le, így persze implicit módon az öregedést is. Azonban az öregedés eredetét nem itt kell keresni, hanem ott, hogy egyáltalán egy petesejtből kifejlődik az ember. Már az első osztódás eldönti, hogy öregedni fogunk. Az a folyamat ugyanis, ami elvezet az egy sejttől a 30trillió sejtig, az nem lehet olyan, hogy na, most kész vagyunk, azt megállj, innen tovább nincs változás. Mint más is írta, állandóan anyag, energia és információcserében vagyunk a környezetünkkel, miközben kifejlődtünk a zigótából. Ez a folyamat tehát mindig is létezik, a sebességét persze befolyásolhatják gének, de attól még sajnos eljutunk tovább is, az öregségig is, ha csak nem ér baleset. Ha tehát megállítanánk az öregedést, akkor megállítanánk szervezetünk folyamatait, ez pedig nem más mint a halál. Az, hogy soksejtű lények vagyunk, akik egyetlen sejtből fejlődnek idáig, maga után vonja, hogy ez a fejlődés tovább is tart, az öregségig, és ezek nem kimondottan halmozodó hibák (bár persze ilyenek is vannak, de nem minden öreg beteg is egyúttal), hanem a szervezet, mint biológia rendszer fejlődésének velejárói. Továbbá a szervezet nem gép, egy gép bármely darabja kicserélhető, és a gép ugyan az marad, vagy minden alkatrésze lemásolható, és akkor egy tök ugyan olyan gép építhatő, amely funkciói azonosak lesznek az eredetivel. Az élőlények esetén ez nem tehető meg, nem választható el az élőlény élő funkciója a hordozó anyagától. Ahogy már más is mondta, az ember atomjai 10 év alatt kicserélődnek, de ez is része annak, ami egyedi élőlénnyé teszi, azaz ez az anyagcsere, de az általam említett energia és információcsere is lényegi része az élőlénynek, nem pusztán az anyagi alapja, szemben a gépekkel, ahol a funkciója akár a tervrajzában is éppen úgy megvan.
Ugyan ez igaz az inteligenciára. Amíg egy számítógépprogram akár egy golyós számológépen, vagy egy relésen stb. is lefut, azaz a hardware és a software elválasztható egymástól, addig az adott ember értelme és öntudata nem választható el az agyától és a testétől, de még csak a mindennapi anyagcseréjétől (és persze az energia és információcseréjétől) sem. Azaz az élet és a tudat nem egyszerűen az adott szervezet anyaga és génjei amik meghattározzák az előbbit, hanem a teljes szervezet minden időpillanatbeli működése és kölcsönhatása a külvilággal, nem lehet szétválasztani software-re és hardware-re. Ha mégis megteszed, azt úgy hívják, hogy halál. A halott szervezet semmiben sem különbözik anyagában az élőtől, sőt a legtöbb biokémiai folyamat még működik is a halál után, csak egy példa, a haj és szakáll még nő egy ideig. Ami hiányzik, az a működésbeli egysége a teljes szervezetnek, amely élő korában még megvolt.
Tud valaki erről a betegségről bővebben?(láttam filmet ezzel kapcsolatban én is,de már nem igazán emlékszem)Pusztán elméleti síkon,tényleg előfordulhat az ellenkezője is?Mert ugye az is lehet,hogy a legoptimálisabb állapot egy lassú öregedés és csak ehhez képest a legrosszab állapot ez a betegség.
Nem hiszem, hogy a gépi intelligencia egyhamar kiszorítaná az embert. Egy értelmes rendszer tudatosan aligha tud saját magánál fejlettebb redszert alkotni. Hogy mégis van fejlődés, az az evolúciónak köszönhető, a véletlen módosulások közül hossú távon az jobbak választódnak ki. Egy embernél fejlettebb intelligenciájú gép létrehozása talán két esetben lenne lehetséges. Az első, ha csinálnánk elegendően sok fejlődésképes intelligens gépet, és ezek felgyorsított evolúciós ciklusokkal végigjárnák a saját fejlődési útjukat, amelynek a vége esetleg egy nálunk fejlettebb rendszer lenne. Az a gyanúm hogy nincs ember, aki hagyná idáig jutni a folyamatot, ennél sokkal jobban félünk. A második a véletlen szerepe lenne, egy ilyen sikeres véletlen bekövetkezési esélye pedig közel nulla.
Szóval szerintem még sokáig az ember marad a legfejlettebb a földön. A gépek is sokkal fejlettebbek lesznek, de software-ük fejlettsége messze el fog maradni az emberi agytól, amelynek még jelentős továbbfejlődési lehetőségei vannak.
Ha akad egy faj, amelyik képes új teret hódítani így szaporulatának nem szab határt az élettér, akkor már nincs többé szükség a beépítet öregítőre van rá mód hogy egyszerűen csak kikapcsoljuk?
Ha az emberiség képes lesz saját génjeit úgy manipulálni, ahogy azt a helyzet megkívánja, miért ne élhetne akár örökké?
Az emberré válás után az Istenné válás a következő evolúciós lépés?
Üdv!-)(-oxi
Természetesen a 300-400 éves határt a megfelelő génszakaszok módosítása után értettem. Jelenlegi állapotunkban viszont csak 120 év körül van a lehetséges maximum, ennek is az utolsó harmada már szinte csak vegetálásnak nevezhető, már aki megéli. Az evolúció viszont szintén a hosszabbodás irányába mutat, esetleg 50-60 ezer év múlva már sokkal tovább fognak élni az emberek.
Szerintem az sem teljesen kizárt, hogy ma is élhetnek, vagy éltek valaha közöttünk irreálisan magas korú (200-nál több) éves emberek. Ugyanis biztosan tudjuk, hogy létezik olyan ismétlődően előforduló veleszületett genetikai hiba, amely az öregedést 10-szeresére gyorsítja, ez a Werner szindróma. Ezen az alapon elméletileg nem zárható ki, hogy létezik olyan veleszületett genetikai hiba is, amely többszörösére, akár 10-szeresére lassítja az öregedést. Ezt a "hibát" pedig, ha tudjuk majd hogyan kell előidézni, klónozással elvileg meg is valósíthatjuk.
Eletkor "kitolasa" mar igy is tobb, mitn ketszeresere, ket es felszeresere "toltuk ki" az emberi eletkor hatarat... Attoro valtozas szerintem nem kovetkezhet be, ha minden jol megy,akkor sem nagyon juthatunk 150 fole...
Igen, a Matuzsálem szindróma, másnéven Werner szindróma, igen izgalmas lehet az öregedés genetikai mechanizmusának felderítésében. Az ilyen gyerekek az átlagosnál 10-szer gyorsabban öregszenek, és max. 9-12 éves korukig élnek. A betegség pontos genetikai felderítése valszeg meg fogja magyarázni hogyan is jön létre a folyamat, és ami a legfontosabb, mitől függ a sebessége. Igazából az a baj, hogy a Werner szindróma olyan ritkán fordul elő (az USA-ban összesen 13 ilyen eset van), hogy emiatt nehéz elengően sok vizsgálatot végezni.
Amúgy szerintem az öröklét bizonyosan lehetetlen, de az biztos, hogy a folyamat jelentősen lassítható, akár 300-400 évre is kitolható lenne elméletileg az ember élete, ami azért egy elég biztató végcél. Egyébként az ember életkorának és aktív életszakaszának a hosszabbodása evidens evolúciós tendencia is, szóval a megoldás kulcsa biztosan a génekben van. És nem biztos, hogy olyan nehéz rájönni hol keressük.
A kulonbseg, hogy mig en a testi formamban biztosan meghalok es minden sejtem elpusztul, egy amobarol nem allithatod ezt. Az osztodast kisse tulzas lenne halalnak nevezni...
Szerintem az amobak is ugyanugy elpusztulhatnak traumaval vagy anelkul, mint barmilyen mas tobbsejtu eloleny. Valoszinuleg az egysejtuek sem orok eletuek.
Konkretan az egysejtuekre gondoltam :) Az ossejtek az egyen halalaval mindenkeppen elpusztulnak, de egy amobanal nincs olyan pont ahol azt mondhatod hogy most elpusztult (a traumakat kiveve termeszetesen :)
Sokan bizonyara azt gondoljak, hogy az un. ossejtek halhatatlan sejtek. Szerintem nincs igy, azok is idonkent lecserelodnek, csak az un. informaciotartalmuk egy jelentos resze marad meg (azert nem a teljes, mivel az idonkent bekovetkezo mutaciokat is figyelembe erdemes venni).
Szerintem sem az informacio nem orok, sem a sejtek nem halhatatlanok. Idovel minden kicserelodik, elpusztul, szetesik.
A sejtek mar letukkel arra rendeltettek, hogy elhasznalodjanak, es ez a beepitett oregedestol tenyleg fuggetlen.
Az a sejt, amelyik erzekel, egyben hasznalodik is szep lassan.
Az oregedesnek a oxidacios stressz, valamint a mutacios elmeletet figyelembe veve szerintem a kis dolgok elromlasabol jonnek a nagy dolgok elromlasai. Emiatt szerintem nincs nagy kulonbseg akozott, hogy valakinek a sejtjei megoregszenek, vagy daganatossa valnak. Idovel mindegyik sejt szetesik. Igy idovel a szervezet is dezorganizalodik.
erről van szó. ha belegondoltok, az emberi beavatkozás és önkiválasztás, az orvostudomány mennyit változtatott már ezen. közülünk hányan élnénk még, ha nem lennének korházak?
ugyanígy a középkorban például a pestis kiírtotta Európa 40%-át, és csak a legerősebbek maradtak meg, ezek leszármazottai vagyunk, ők érvényesültek. lehet, hogy könyörtelenül hangzik, de mindaddig, amíg egy bioszféra részei vagyunk, ne álmodozzon senki halhatatlanságról
Szerintem csak arrol van szo,ami elromolhat, az el is romlik. Hol a terdunk, hol az agyunk, hol a telomerjeink. Az evolucio a veletlen egyik magyarazata a sok magyarazat kozul.
Azert nem teljesen keptelenseg a dolog. A C. elegans feregnel (ami egy nagyon gyakori genetikai modellszervezet) talaltak olyan gent, amelynek mutacioja az elethosszt jelentosen befolyasolja. Erre a felfedezesre mar egyebkent az egyik gyogyszerceg teljes erejeben rastartolt. Nyilvan nem arrol lehet itt szo, hogy egy kulcs gen van, hanem tobb olyan potencialis gen van, amely elkepzelheto, hohy noveli az elettartamot. Ilyen lehet pl. a szabadgyokok elleni vedekezest ellato enzimek megnovekedett aktivitasa, amely hosszutavon igenis elkepzelheto, hogy jelentosen javitja egy sejt allapotat, lassitja oregedeset.
Ja, az oregedesnek a telomeraznak elso megkozelitesben semmi koze. Az igaz, hogy a differencialodott sejtek telomerje rovidul, de az igy kinyulo differencialodott sejtek helyere az ossejtek mindig uj sejteket gyartanak, amelyeknek ujbol elkezd ketyegni az orajuk. Gondolj bele. Egy atlagos sejt kb 60-80 alkalommal osztodhat, mire elfogy a telomeraja. A gyomrodat belelo sejtek nehany honap altt megosztodnak ennyiszer, evvel az erovel a max. eletkilatas csak nehany honap lehetne!
Udv
Kovax