Én nem így látom ahogy mondjátok, na mindegy. Ha bemegyek az állatkertbe és egyszer látom pl. a hangyászsünt, onnan már akárhány hangyászsünt látok a tv-ben vagy máshol, mindig tudni fogom, hogy az hangyászsün. Kivéve ha éppen nem jut eszembe a neve:-)
Az embernek elég megmutatni egy macskát és onnan tudja, hogy az macska. A mostani hálóknak sok ezer képen kell megmutatni a macskát, hogy megtanulja.
Egy ember, aki egy macskát látott életében, biztonsággal fel fog ismerni egy másikat? Nem.
Az AI nem attól intelligencia, hogy tud (attól nem is lenne az), hanem hogy tanul. Mi, akik itt írogatunk, 20-30-...80 éve tanulunk. És nem egy macskát láttunk, mire (amúgy helytelenül) oda jutunk, hogy azt hisszük, hogy egy macskát tutira felismerünk.
Az ember sem tudja 1 kép alapján a többi képen szereplő macskát felismerni. Pl. most született kiscica vs. kopasz felnőtt macska vs. más nagymacskák és kölykeik.
Ez amit ma mesterséges intelligenciának neveznek szerintem biztos hogy zsákutca. Ezek a mély tanulásos konvolúciós hálók köszönőviszonyban sincsenek az ember tanulási képességével. Az embernek elég megmutatni egy macskát és onnan tudja, hogy az macska. A mostani hálóknak sok ezer képen kell megmutatni a macskát, hogy megtanulja. És ez a mostani neurális hálókkal nem lesz lényegesen jobb. Valami teljesen más radikális megoldás kell. Kétségtelen nagy eredmények ezek amik vannak, de nem ennek a továbbfejlesztése a végső megoldás szerintem.
Éppen írni akartam az új topikodba az alternatív logikákról. Hova lett.
Javasolt irodalom: Észjárások.
A matematikusok a formális logika szerint működnek. A szabályok eleve adottak és minden információ rendelkezésre áll. Lehet változtatni az axiómákat, de az egy másik történet.
Ezzel szemben az élet az élet egyéb területein, például a társadalomtudományokban a helyzet gyökeresen különbözik. Nincsenek axiómák. Az orákulum nem mondja meg a szabályokat. Nincs bizonyítás, csak kísérleti megerősítés vagy cáfolat. Nem áll rendelkezésre minden információ.
A társadalmi és gazdaságtudományokban a helyzet még rosszabb. A hadtudományokról nem is beszélve. Ott már dezinformáció is van. Persze ez a gazdasági élet szereplőinél is előfordul, például a konkurrencia vagy a vásárlók megtévesztése érdekében. Egyszóval a formális logika nem az egyetlen lehetőség. Az élet különböző területein a következtetési szabályok eltérőek lehetnek.
Emberi kreativitás felülmúlja: a bolygó legokosabbjai vagy az egyszerű alkoholisták? Mind ember. :-)
A tapasztalat helyett írod a józan ész kifejezést. A józan ész a nem ártás, nem szennyezés, javító szándék. A tömegember árt, szennyez, ront. Nem javult a gondolkodása a 19. Század óta.
Valószínűleg az AI tárolja: adott időben az előző tapasztalataitól eltérő ok-okozat összefüggést észlelt.
A mesterséges intelligenciának is lehetnek különböző reprezentációi, egyrészt.
Másrészt pedig egy mesterséges neurális háló működése is függhet attól, hogy milyen sorrendben tanítanak neki dolgokat. Ezzel például lehetne kísérletezni, hogy két egyforma gépet eltérő sorrendben kezdenek feltölteni információval. Egy hagyományos logika esetén különbség nem lenne. Viszont egy elosztott rendszerű többségi logikánál jelentős eltéréseket várnék.
Tegnap néztem egy előadást, ahol erről is esett szó.
Azt mondta a szakértő, hogy az embert mindig lekörözi a mesterséges intelligencia, amikor a szabályok előre meg vannak határozva. Viszont a nyílt végű problémáknál az emberi kreativitás jut előnyhöz, ahol a szabályokat a résztvevők együtt és folyamatosan alakítják.
Folytatva az előző gondolatmenetemet:
A fogalmak először egymásra épülnek, majd egymáshoz kapcsolódnak - az ember esetén.
Például egy szabvány alapján valami számodra új dolgot megérteni elég nehéz.
A szabvány nem egy didaktikus tankönyv. Nehezen emészthető, mert a levegőben lóg túl sok dolog.
De ez feltehetően csak az emberi röid távú memória problémája.
Mintha sokismeretlenes egyenletrendszert kellene megoldani fejben, de előtte még a forgácsokból összeállítani az egyenleteket hiánytalanul. Leginkább ehhez tudnám hasonlítani.
Nagyobb operatív tárral rendelkező gép számára ez nem akkora probléma.
A másik dolog, hogy az embernél úg 6 éves korára kialakulnak bizonyos tapasztalatok. A józan ész - Einstein szerint.
Mi történik, ha az ember ezzel a józan ésszel ellentétes dologgal találkozik?
Esetenként érdekesnek vagy izgalmasnak találhatja, például egy film szereplője láthatatlanná válik, átmegy a falon.
Másik esetben viszont az ember kézzel-lábbal tiltakozik. Például a 19. század végén heves vitákat folytattak arról, hogy a levegőnél nehezebb szerkezetek nem képesek repülni. (Kivéve a kacsa, de az nem a levegőnél könnyebb, hanem a víznél.)
Kíváncsi vagyok, hogy a mesterséges intelligencia mit tud kezdeni egy olyan új információval, amely a korábbi tapasztalatoknak mond ellent.
Minden egyed különbözik a többi egyedtől. A fekete, szürkeárnyalat, fehér is szín. A "színesbőrű" kifejezés is logikátlan. Létezik színtelenbőrű ember? :)
Jegyezzük fel a jövő tagjainak, hogy a nap amikor "SKYNET" győzött az éppen a "győzelem napja (május 9)" . Es meg mondja valaki hogy AIstennek nincs humora...
Elon Musk mocks Kamala Harris’ AI czarrole: ‘Maybe someone who can fix their own WiFi router’
Valami olyasmit próbál közölni velem, hogy az egyes fogalmak kidolgozottsága, mint egy partvonal csipkézettsége, a kapcsolódási pontok száma és minősége más fogalmakhoz, erősen függ az egyén tapasztalataitól.
Mondjuk ez jól megfigyelhető több szakma találkozásánál,
ha valaki nem elég intelligens ahhoz, hogy ezt felfogja, hogy neki egy másik szakmához a fogalomrendszere jóval primitívebb.
"A nyelvtani szabályokat sem tudja mindenki. Példáau ba/be vs. ban/ben,"
Nem konkrétan a nyelvtani szabályokról beszéltem, hanem az adott nyelv belső logikájáról (ami a mondatszerkesztési szabályokban is megtestesül). Ezt a belső logikát mindenki magára veszi az anyanyelvének ösztönös megtanulásakor.
Mondjuk teljesen másképpen gondolkodik időbeliségben az az ember, aki anyanyelvével tizennyolc különböző igeidőt használ, mint az, akinek a nyelvében van összesen három. Az ilyen sajatosságok befolyásolják a tudatos gondolkodást. Tudod, mint a szólásban, hogy az eszkimóknak száz szavuk van a hóra...
"A lingua franca a beszéd, ahogyan a társainkkal kommunikálunk. Ez egy interfész. De a belső reprezentáció jelentősen eltérő lehet egyénenként."
Megjegyzem: a fogalmi szimbolikus gondolkodás a fogalmi szimbolikus nyelvre alapul, abból fejlődött ki. Ez viszont azt jelenti, hogy a tudatosan irányított gondolkodás-rész mindenkiben hasonló: az anyanyelv fogalmaival és nyelvtanával történik. Tehát az azonos anyanyelvűeknél a gondolkodás belső reprezentációja nagyon hasonló, különbség csak az eltérő anyanyelvűek között lehet azon az alapon, hogy maguk a nyelvek miképpen kezelik a dolgokat (pl. nemek, igeidők stb.) Az ilyen különbségek kicsi gondolkodásbeli különbözőségeket okoznak.
Van ezen kívül a tudattalan gondolkodás-rész, ami ösztönösen és automatikusan a "háttérben" zajlik, és a tudatos elme csak felmerülő ötlet, ihlet vagy érzés-megérzés formájában kapja meg a végeredményét. Na, erre igaz lehet a kijelentésed, hogy a belső reprezentációja személyenként különféle lehet.
