Kösz a meghívást az agytornára. A méréstechnika az egyik legszimpatikusabb tudomány.
De sajnos ez a véleményem:
1. Nincs tökéletes mérés. (fénymérés sem)
2. Nincs is rá szükség fotózás esetén.
A technológiai folyamat (rekesz, záridő, filmérzékenység, stb) további részei sokkal több állandó és véletlen hibát tartalmaznak, mint a jelenlegi jobb fénymérő eszközök.
Ráadásul: általában 1/2 FE értékkel lehet rekeszt állítani a záridők állítása elvileg lehetne folyamatos is, de hát a mechanikai(!) világban a pontosság....
A filmekről és más nyersanyagokról Te biztos többet tudsz.
---------
(13)-ra
Csak magánvélemény:
eke, majd jól megmondja neked, de...
A fényerő csak egy dolog, biztos lehet elméletileg számolni és lehet mérni is.
Nagyot nem illik/lehet tévedni, sem gyártónak, sem tesztelőnek.
Ne feledd: a belső fénymérők a TTL korszak dereka óta nyitott rekeszzel mérnek!!!!!!!!!!!!!
Az 1,5FE eltérésre lennének találgatásaim, de a konkrét tipusok nélkül semmit sem érne.
Viszont mondjuk átlagos fényerejű (f/4, f/5,6) objektíveknél az f/11 az f/11.
Nagy baj lenne, ha nem így lenne.
A lencserendszer "vesztesége" egy erősebb lerekeszelésen átjutó fény mennyiséget csak akkor modósíthatná, ha jelentős szennyezőanyagokat tartalmazna az üveg (lásd. Duda szűrő elmélete).
Tényleg jó lenne, ha valaki meggyőzne itt a nyilt színen, különben nem sok értelme lenne a fénymérésnek.
(esetleg 36x bracketing a megoldás 1/3 lépésekkel....)
Azért a nyugalmad érdekében:
a nagyobb cégek nem hazudhatnak akkorát, mert nekik presztízskérdés, és könnyen megbuknának, így kiseb a várható lódítás, ha neves gyártótól veszel.
Semmiképp nem állítanám, hogy "geometriából" dolgoznak, ezek mindössze feltevések. Inkább arra gyanakszom, hogy a jobb eladhatóság érdekében a gyártók hajlamosak időnként egy keveset kerekíteni az adataikon, ezek összegződése rossz esetben akár 1.5 blendényi is lehet egy jó és egy kevésbé jó típus között, mint a tapasztalatom igazolta is :-(
A fotósújságokban szokták mérni a tényleges fényerőt is nem? Vagy az másra vonatkozik? Ott többé-kevésbé stimmelnek az adatok. Vagy ott is a geometria alapjűn határozzák meg ezeket az értékeket?
Szerintem nem ezekre gondoltak, viszont, ha már említetted: úgy három éve egyszer végigmértem egy csomó polár áteresztési képességeit a két végpontban. Nos egynek sem volt 1,5 blendénél kevesebb, de pl. egy Nikon mutatott 3,5 blende veszteséget is...
Duda!
Mindössze egy ellenvetésem van vele szemben:
nem publikus az algoritmus, ami alapján kikutyulja a "helyes" eredményt, vagyis nem ismerhetem ki tökéletesen a céljaimnak megfelelően, pusztán ráhagyatkozni meg nem akaróddzik.
Képkovács
Kedves Eke!
Ennyi idős fejjel még elhiszed a gyártók "meséit"?
Én bizony már találkoztam olyan csodával, hogy két különböző gyártó azonosan 2,8 fényerejűnek megadott lencséjével 1,5 FÉ fényerőkülönbséget mértem ugyanazon a gépvázon ugyanarról a szürkelapról ugyanannál a fénynél nyitott blendénél. Elképzelhető olyan jelenség is, hogy az induló fényerőt pusztán a lencse geometria alapján adják meg, mert így szebb, és figyelmen kívül hagyják a beépített lencserendszer veszteségeit, szvsz, kell lennie valamilyen optikai hatásfok jellegű tényezőnek, ezért nehéz szerintem pusztán külső fénymérővel boldogulni.
Lehet, hogy hülyeség a feltevésem, győzzetek meg az ellenkezőjéről!
Képkovács
Szerintem az objektiv ele tett kutyukre gondoltak: UV, polar.
Na ezeket tenyleg bele kell szamolni. Az 1x poar talan 1 FE-t vesz le. De ebben nem vagyok biztos mert meg sosem kellett.
Ja, ja. Én is ebben a tudatban élek, csak valamelyik WEB oldalon olvastam ilyen dolgot, hogy a mért fényből levesz az objektív, hiszen gyengíti a fényt a sok üveg, lencse, műanyag tag.
mi veszik el? :-((
a féynmérô kiírja neked az adott érzékenységhez tartozó rekesznyilást és záridôt (termszetsen ezek közül az egyiket Te állapítod meg.
Olyan ez mintha azt írnád, hogy a 2.8 fényerejű objektívnek a fényereje csak 5.6 , na remélem érted, az objektív annyi fényt enged át magán amekkorát a blende nyilásának megválasztásával megadsz!
Eke
Tehát:
Brain storming indíttatik!
Új, többet tudó, becsaphatatlan, a gyakorlatban is szemléletesen, és hatékonyan használható fénymérőkonstrukció fejlesztetik (gondolatkísérlet).
Nagy, homogén, egyenletesen megvílágított felületre kell mérni.
Ha így is eltér akkor, vagy elrontottál valamit (ASA,előtét, gossen melyik háromszege,stb) vagy az egyik fénymérő hibás.
Tudod hogy mer a kamerad? Tudod hasznalni a geped automatikajat?
Ezzel próbálkoztam: többszegmenses kiértékelő méréssel megkapok egy blendét és egy időt. Átkapcsolok kézi üzemmódra, beállítom azt az időt és blendét, amit az automata javasolt. A mérési módot átkapcsolom spotmérésre. A fénymérőm M(anual) üzemódban egy oszlopdiagramot rajzol. Azt jelzi, hogy az éppen mért pont mennyivel van a beállított expozíció alatt illetve felett. Készítek (vagy ténylegesen, papírra ceruzával, vagy csak fejben) egy vázlatot a képről. Megkeresem, a spotmérővel "letapogatom' a legjellegzetesebb pontokat: arc, ellenfény, megvilágított és árnyékos részek, stb. és megnézem, mennyivel vannak a kiválasztott expozíciós érték felett, alatt.
A fórumon azt olvastam, egy negatív átfogása 5-6 fényérték. A letapogatás kiértékelésével úgy korrigálom a kézzel beállított expozíciót, hogy a kép olyan részei, ahol még részleteket szeretnék, ne kerüljenek több mint 2.5 fényértékkel a beállított expozíció alá vagy fölé.
A film és a papír (Gold 100, Gold 400 és Royal papír) sajnos nem bírta a 6, de még az 5 fényérték átfogást sem. Esti tájképnél az égbolt legvilágosabb részei fehérre égtek, a táj sötétebb részei elfeketedtek.
Szobában, adott fény mellett viszont ezzel a módszerrel sikerült többé-kevésbé pontosan exponált képet készítenem annak ellenére, hogy ott is nagy volt a világosság-átfogás. Az arcot sikerült ezzel a módszerrel úgy belőnöm, hogy a fényes és az árnyékos oldalán is vannak részletek és végre van szem is az arcon.
