Nos jóindulatot feltételezve, csak a félreértés esete foroghat fenn. Bár ezt csak erős felindulásból foghatom a hozzászólásodra.
"Munkát csak akkor végez a helyzeti energiáját elvesztve, ha egy kútba engeded le. Ahhoz hogy újra a vizoszlop alá kerüljön, hogy ott elbonsd és újra felbuborékoljon, pont annyi munka kell a préseléshez, amennyit nyertél a helyzeti energiával szemben."
Az alap feltevéseidet nemtudom honnan vetted. Én azt vetettem fel: 1. a vizet felbotják 2. a hidrogén felszál egy magasabb helyre 3. ott oxidálják 4. a keletkező víz lecsorog oda ahol felbontották a vizet, itt veheted ki a helyzeti energiát
Állításod szerint én rosszul alkalmazom a hetedikben tanultakat. Te meg az elsőben tanultakat (olvasás). :O)
A buborék munkavégzését meg számold ki pl. 0,1m mély víztartályra, aztán döntsd el, érdemes volt-e a fáradságért!
tök mindegy, hogy én mit szeretnék. gondolom, az ősember is azt szerette volna, ha nincs tigris. de nem állt le ezen álmodozni, hanem inkább vigyázott.
Imádom amikor emberek a minimális ismeretek nélkül okoskodnak tudományos topikokban... Az nem megy neki hogy tudja mennyi a különbség a szobahőmérséklet és kézmeleg között.
A táguló buboréknak van jelentősége mert végez térfogati munkát.
k=p1V1 W=ln(V2/V1)*k ennyi munkát fog végezni. A p * deltaV integrálja V1 és V2 között. Ennyit én is tudok a gázegyenletekről.
Tényleg fogalmad sincs a fizikáról, ha a saját súly préselné akkor nem végezhetne munkát. Elemi fizika, tudod erő-ellenerő. Ez hetedikes fizika az elemiben!
Munkát csak akkor végez a helyzeti energiáját elvesztve, ha egy kútba engeded le. Ahhoz hogy újra a vizoszlop alá kerüljön, hogy ott elbonsd és újra felbuborékoljon, pont annyi munka kell a préseléshez, amennyit nyertél a helyzeti energiával szemben.
A minimális fizikai ismeretekkel nem rendelkezel haver!
Én mondjuk 2 Ah-val számoltam, de azzal sem jött ki. De mindegy.
A hölgy nem egy műszaki, vagy megfigyelő zseni. Itt valami hurá-optimizmus-filozófia alapján osztja az észt, hinti a hitet.
Nem fogja belátni, hogy megismételhető igazoló bizonyítékok kellnek. Neki a Gróf szava tény, akik ennek ellenszegülnek, azok pedig faggyanak meg. Lehet hogy a Gróf rokona. Annak van ilyen "szít" tárgyaló stílusa.
"mondd hogy hazudok. Ha ez téged megnyugtat, miért is ne?"
engem mondjuk nem nyugtat meg, hanem éppenséggel zavar. sajnos én nem vagyok az az embertípus, aki mindig azt gondolja igaznak, ami kellemes. sajnos a valóság néha nem kellemes. például nincsen ingyen energia. és a télapó se létezik.
"Ha egy rendszerben – amelyben p nyomás uralkodik – bármilyen halmazállapotú anyagnak megnő a térfogata, a nyomás ellenében munkát kell végezni, vagy ha csökken a térfogata, akkor a külső nyomás végez munkát. Ezt a munkát nevezzük térfogati munkának."
Ezek után, annak ellenére, hogy többször írtam, hogy az adott folyamatban nincs jelentősége a buborékoknak, te ragaszkodsz hozzá.
Áruld el, hogy az adott buborék mekkora munkát végez a vízen? Elvileg melegíteni kéne a víz hőmérsékletét (de csak akkor, ha gyorsabban tágul, mint ahogy a külső nyomás csökken) és így hidegebb állapotban éri el a víz felszinét. Ez az eset természetesen soha nem fordul elő. Az igaz, hogy a vízhömérséklet növekedést eleve veszteségnek tekintjük. Tehát miért annyire lényeges külön kiemelni ezt a (feltételezett) veszteséget?
A víztartály alakját se vettük figyelembe, pedig az esetleg jelentősebb mértékben befolyásolja a hőveszteséget.
Azonkívül nem értem miért kéne a vízet lefele "préselni", elég a saját súlya.
De azért azt ugye tudod, hogy a számítógépedet ezek alapján a begyöpösödött fizikai fogalmak alapján tervezték? Ezt nem tartod eredménynek, csak a vízforralást?
Csak tudnám, hogy akkor miért kell szegény mérnököknek öt évet tanulniuk a műszaki egyetemen ahhoz, hogy tervezhessenek? :-)
Számítógépes játékokat egy óvodás is tud használni. Bár, ha jól belegondolok, Vonnegut egyik regényében épp ilyen dolog miatt lett öngyilkos egy építész:-) Habár Vonnegut scifi-író volt...
Te keversz olyan dolgokat bele, amiről nem volt szó. Senki se beszélt 100m-es vízoszlopról. A buborékok energiát veszítenek? Ez nem valószínű, akkor nem nőne a térfogatuk. Energetikailag egyensúlyban vannak a környezetükkel, ezért nő a térfogatuk (mert a környezeté csökken), közben még mozgási energiát is kapnak.
De az adott példában nem szükséges ilyen mélységében foglalkozni a dologgal.
Van egy kütyü. X energiával felbontja a Y fokos vizet. Nyílvánvaló, ha közben a víz hőmérséklete emelkedik, akkor az energia nem csak vízbontásra fordítódik. Ez hatékonyság kérdése.
A kapott kétféle gázt újra egyesítjük, és annyi energiát vonunk el belőle, hogy újra Y fokos vizet kapjunk.
Az, hogy ha te nem vagy képes az egyesítés során kivonni ugyanannyi energiát, mint amit belefektettél, az már hatékonyság kérdése, és nem az energia megmaradásé.
Ha az egyesítés jóval magasabban történik, mint a bontás, akkor a keletkező víznek megnő a helyzeti energiája is. A helyzeti energia nem befolyásolja a víz hőmérsékletét, vagy a kémiai kötés energiáját. Az, hogy a hidrogén "magától" felmászik az emeletre a folyamatot nem érinti.
1 kg víz tíz fokkal 10 kcal, ami 41,2 kJ. Egy ceruza elem 1.5 volttal, max 1 Ah-val számolva 5.4 kJ ha jól számolom. Vagyis négy ceruzaelemmel sincs meg a 10 fok.
Esetleg azért van, mert ezek tényleg bűvészmutatványok. Ha hiszed, ha nem, csalók márpedig léteznek.
Azt elhiszem, hogy ugyanazt az energiát lehet jobb és rosszabb hatásfokkal hasznosítani. Ha erről van szó, akkor a dolog lehet komoly, de még akkor is lehet ezer technológiai akadály, amelyek miatt mégis érdemesebb a rosszabb hatásfokú módszert alkalmazni. De az is elképzelhető, hogy érdemes lett volna belenézned a csodagenerátorba, mert esetleg találtál volna benne még négy ceruzaelemet.
Ha azt mondod erre, hogy milyen ronda bizalmatlan hozzáállás ez, akkor én erre csak azt tudom mondani, hogy az még rondább és bizalmatlanabb hozzáállás a tudósokkal szemben, hogy egy jöttment mutatványosnak inkább hiszel, mint azoknak, akik évszázadok szorgos, szisztematikus munkájára és sokszázezerszer ellenőrzött tapasztalatokra alapozzák a véleményüket. No meg a piacnak, ami a valóban gazdaságos dologok elől nem szokott elszaladni.
Szerintem ezeket a törvényszerűségeket azért, éppen azért kell megismerni, hogy nem szakadjon le a híd. Külömben mikéntudnánk arra számítani, hogy nem szakad le?
Ja! A felvetésedből is látszik hogy teljesen járatlan vagy a fizikában és az elemi newtoni fizikát nem ismered. Ha 1 kg vizet elbontasz 10 méter mélyen, majd az 1 kg víz 10 métermélyre kerülésének munkáját hasznosítod, pont annyi munka kell 10 méter mélyen a viz visszapréseléséhez a rendszerbe hogy körfolyamat legyen. Elemi fizika. :O) Tökéletes vízbontás a hő visszahasznosítás esetén sincs semmiféle nyereséged.
"A valóságában senkit nem érdekel hogy elméletileg nem szakad le a híd."
De pontosan hogy érdekli a híd építőit. Először pontos számítások kellenek, hogy a valóságban megépítve nem szakad le a híd. Aztán jön a modellezés, majd a tényleges építés. Netán úgy gondolod, hogy építsék fel tízszer egymás után, hátha tizenegyedikre nem szakad le?
Te csak ne általánosíts! A Nernst egyenletet kb középiskolás korom óta ismerem (kémia tagozatos gimi). A víz bontása több energiát igényel mint amit a hidrogén elégetésével kapsz. (hidrogén túlfeszültség)
Továbbá ha nagy vízoszlop alatt bontasz, akkor a felszálló buborékok tágulva térfogati munkát végeznek így veszteséged is van. Fogadjunk nem tudod kiszámolni egy mól víz pluszenergia szükségletét mondjuk 100 méter mély víz esetén, utána kiszámolni a felszálló buborékok végezte térfogati munkát. Talán az egy mol víz 100 méter mélyre visszakerülésének munkáját ki tudod számolni. De kérdezem, körfolyamatot hogyan szervezel rá, mert azt a vizet vissza kell majd nyomnod a 100 méteren uralkodó nyomásba! Tekintsünk el a hidrogén túlfeszültségétől! Ha annyira értesz a témához, akkor ennek a körfolyamatnak az energiamérlegét mutasd meg, úgy hogy nem vesszük figyelembe a Nernst egyenlet gázelektródra vonatkozó nyomásfüggését. Ha ez nem tudod kiszámolni, akkor abból nyílvánvaló hogy alapvető fizikai/kémiai ismereteid hiányoznak és mint ilyen nem vitatkozhatsz az energiamegmaradásról.
Azért nagyon siralmasok vagytok. Úgy kapaszkodtok ebbe az energiamegmaradásba mint eltévedt gyerek az anyjába. Nem jobb lenne (legalább időlegesen) kicsit gondolkodni?
Amíg nem vetődött fel a szintkülönbség, mérgett mertetek volna venni, hogy ugyan annyi energiát kell befektetni a vízbontásba, mint ami a hídrogén elégetésével keletkezik.
Mivel kiderült, hogy a két esemény között és után is lehet esetleg még + energiát nyerni (ami a kémiai összetételen nem változtat), most már (szerintetek) energetikailag nem egyenlő a két folyamat.
