Persze a latolgatásnál egy olyan egyszerű indokot se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy diákunk estleg enélkül a hitel nélkül nem is tudna egyetemre járni. Hát ő jól teszi ha kockáztat és felveszi a kölcsönt. Ha aztán később jó állást kap, és sok pénzt keres, akkor bejött az üzlet. Ha rossz állást kap, kevés fizetéssel, akkor bukta van.
De mint mondani szokás kockázat nélkül nincs rizikó. :-)
állítólag-állítólag.. Mitől jogellenes? Még jó, hogy a kormány a saját bankjának adja a koncot. A postamacibank mindig is minden kormány kedvenc (pénz)mosómacija volt.
Allitolag jogellenesen kerult a Postabankhoz a Diakhitel Kozpont. Lehet jobb lett volna rendesen elokesziteni ezt a tranzakciot es nem szokas szerint rogtonozni! Vegulis csak penzrol van szo!
Tudom, hogy a képlet nem tökéletes, de hajnalban már nem volt kedvem igazán foglalkozni vele. Az én számításom a tiédhez képest pesszimistább, de ez nem baj, ahhoz jó, hogy bemutassa a diákhitel visszafizethetősségét (vagy vissza nem fizethetőségét). Ha esetleg megdobnál egy mail-el, amiben a módosított Excel-tábla van, azt szívesen venném.
A jelenérték/jövőérték témában igazad van. A módosított táblában az is benne lesz.
megnéztem az Excel táblát, elég jó. Egy kérdésem van vele kapcsolatban: a törlesztésnél miért nominálkamattal számolsz? A törlesztőrészlet legalább az infláció de inkább a nominálbér növekedési ütemében növekszik, ezt figyelembe kéne venni. Ezzel B23-ra a helyes képlet:
=B15*(1-q)/(1-q^B22)/0.06/12
ahol q =(1+g)/(1+r)
g = nominálbér becsült növ. üteme
r = becsült nominálkamat
Ez sokat számíthat 4% infláció meg kb. 2% reálbérnövekedés esetén.
Más: a reál-nominál nem a jelenérték-jövőértéknek felel meg, hívd inkább úgy, hogy "mai áron" - "folyó áron".
"Ezzel a2 gondolatoddal nem értek egyet. Egy ingatlan vásárlásnál egy üzleti vállalkozásnál az általad említett kamatszám megfelel, de egy ilyen hitel esetében "
Egy üzleti vállalkozásnak manapság 20-22% alatt ritkán adnak hitelt ehhez képest a 14-15% (sőt! első félévben 9,5%) igencsak kedvezményes hitelnek tekinthető. Tény az, hogy van ennél jobb kamatozású hitel is.
"VSz. inkább az inflációhoz kellene hogy közelítsen, ne érje meg bankba tenni és úgy fiaztatni. "
a két tagmondat számomra elentmond egymásnak. Éppen azért nem lenne jó, ha túl alacsony lenne a hitelkamat, mert akkor boldog-boldogtalan felvenné, és sokan egyből beraknák a bankba a fenti összeget, azért, hogy 1-2%-ot gyerjen rajta. A bank pedig továbbadná a fenti betétállomány jórészét vállalkozóknak hitelre. Ez pedig - a bankokat leszámítva - senkinek nem lenne igazán jó bolt. Bár lehet, hogy rosszul gondolom és ez csak az én fejemben fordult meg, elvégre is az a néhány % kamatnyereség sokkal kevésbé csábító az egyetemista számára, mint havi 20.000 Ft elkölthető pénzmennyiség.
Amit ezután leírtál, azzal jórészt egyetértenék (alacsonyabb kamat a tanulás során, majd magasabb utána), talán annyit tennék hozzá, hogy ez azért bonyolítaná és drágítaná a rendszert - ugyanis számon kellene tartani azt, hogy ki mennyi kamatot fizet -, a másik oldalról viszont jóval szimpatikusabb mint a mostani, de addig is ki fizetné a bankok és a rendszer költségeit? Mert azt látom, hogy a kormány úgy akar hitelt adni, hogy az azért neki ne kerüljön sokba. Ez költségvetési szempontból jó (legalább a kormány választás előtt ebben nem veri nagy költségekbe és kötelezettségekbe magát), másrészt a mi szempontunkból szar.
"szerintem nem ösztönöz az egyetemre járásra ez a 21e. Ft"
szerintem itt félreérthető voltam... Ugyanis nem azt mondtam, hogy ez ösztönzi a gyalogot az egyetemre járásra, hanem inkább azt, hogy nem ösztönöz gyors végzésre. Bár utólag beleegyezve ebbe is lazán bele lehet kötni, ha más mondaná, bele is kötnék.
De azért az ugye egyértelmű neked is, hogy a 21 eFt nem old meg mindent, de azért tényleg sokat segít a szülőn? Nekem Bokros-csomag idején még a minimális, 10.000 HUF-os tandíj is megterhelő volt, ugyanis éppen építkezés után kezdtem el 18 évesen az egyetemet. Szerintem sok olyan fiatal van, akinek ez a 21.000 Ft valamilyen szinten létbiztonságot adhat.
Még egy gondolat: érdekes lehetne azt megvizsgálni, hogy megéri-e felvenni a diákhitelt, majd a pénzt rögtön Lakáskasszába fektetni (havi 10.000-el számolva...)
Csináltam egy Excel-táblát, ami segítséget nyújthat ahhoz, hogy kiszámoljuk, mennyi pénzt kell ahhoz keresni, hogy a diűkhitel adott időszak alatt vissza tudjuk fizetni.
Szerintem nyugodtan felveheted a maximális összeget, mivel kb. 6-7 év alatt nyugodtan vissza tudod fizetni a hitelt a bruttó fizetésed 6%-ból.
A fenti program feltételezi azt, hogy a fizetésed és az inflációs ráta a pályakezdés után már nem változik, továbbá még egy csomó más nem kiszámítható, csak becsülhető faktor is szerepel benne.
Mindazonáltal úgy gondolom, hogy használata segíthet a döntésed meghozásához.
Olyat kérdezel amire úgyse lehet a család konkrét anyagi helyzete nélkül felelni. Célszerűbb nem felvenni, de ha a családot erőn felül megterheli az iskoláztatás, akkor mindenképpen.
"Mert magas a kamata - az inflációhoz képest. Mondjuk ezzel nem teljesen értek egyet, mert egy infláció feletti 4-5%-os hitel kifejezetten olcsónak számít.
- Mert nem az egyetem elvégzésére, hanem inkább egyetemre járásra ösztönöz."- írtad
Ezzel a2 gondolatoddal nem értek egyet. Egy ingatlan vásárlásnál egy üzleti vállalkozásnál az általad említett kamatszám megfelel, de egy ilyen hitel esetében VSz. inkább az inflációhoz kellene hogy közelítsen, ne érje meg bankba tenni és úgy fiaztatni. A tanulás idejére mindenképpen ez lenne a kívánatos és amikor már keresőképes akkor kéne a paritásokat megemelni hogy nagyobb hajlandóságot mutasson a visszafizetésre a hitelfelvevő. Az iskolából kimaradottak visszafizetése egyáltalán nem garantált, a nők pedig belátható időn belül gyermeket fognak szülni - 5-10 éves intervallumban - itt viszont jelentős kamat halmozódik fel, amit szintén egyszer fizetni kell.
2 rész. szerintem nem ösztönöz az egyetemre járásra ez a 21e. Ft. megkeresni sok elkölteni a mai világba nem kunszt. A szülőknek pedig igen nagy anyagi áldozatot jelent a gyermek taníttatása, pedig Andree Kosztolányitól tudjuk a legjobb befektetés a gyermek taníttatása.
Szerintem a diakhitel koncepciojaval az a legnagyobb baj, hogy nem osztonoz semmires sem, kiveve a kontraszelekciot. Ha az allam a hallgatoknak valoban kedvezmenyeket ad (most abba nem mennek bele, hogy tenylegesen kedvezmenyes-e a dh vagy sem), akkor joggal elvarhato, hogy azert valami teljesitmenyt kapjon. Mar leirtam korabban, abszolut rossz otletnek tartom, hogy a jelenlegi elkepzelesek szerint a gyenge teljesitmenyuek ugyanazokra a kedvezmenyekre jogosultak mint a jok. Ugyanezen okok miatt tartom elhibazottnak, hogy mindeki szamra eltoroltek a tandijat. Ma egy hallgato kepzesere az allam normativakent szaktol fuggoen 300.000 - 1.000.000 Ft-ot kolt evente + a jarulekos koltsegek. Kerdem en, hogy miert kapjak meg ezt ingyen azok is akik soha semmit nem tettek le az asztalra es az egyetlen celjuk, hogy atsunnyogjak az 5-6 evet. Ja es azokrol meg nem is beszeltem, akik 4-5 ev boldog egyetemi let utan lazan lelepnek. Ezek eseteben nehany millios veszteseget kapasbol elkonyvelhet az allam vagy ha ugy tetszik mi adofizeto allampolgarok.
Végre egy szakember.
Rögtön adok is egy feladatot.
Utolsóéves hallgató vegyen-e fel és ha igen mennyi diákhitelt, ha az egy év múlva várható kezdőkeresete bruttó 70 ezer ft?
Köszi a választ.
az csak majdenm jo, mert ennyi pénzből nem lehet ekkora összeggel emelni az ösztöneim díját, max. 5000-6000-el. Hosszútávon legalábbis. Ez most hasraütéssel lett becsülve.
Valahogy az az érzésem, hogy a rendszer az állam bácsinak még jó sokáig jó sok pénzbe fog kerülni.
A tanulmányi eredmény alapján történő dotálást erősen támogatom, de azzal a feltétellel, hogy annak semmi köze ne legyen a diákhitelhez, az is legyen alanyi jogon járó.
Jó volt a tárgyilagos véleményedet olvasni annak ellenére hogy nem értek mindennel egyet benne. VSZ. a tehetséges jó tanulmányi eredményekkel rendelkező diákokat igenis jelentős anyagiakkal kell ösztönözni mivel így talán elkerülhető lenne hogy tehetséges gyermekek anyagiak miatt ne tanuljon felsőoktatási intézményben, még azt is hozzá merem tenni ezt támogassák akár a többi rovására.
A visszafizetés pedig igenis komoly anyagi terhet fog jelenteni a végzettekre, gondolni kell majd azokra is akik nem fejezik be az iskolát itt is komoly adósság halmozódik fel. Abban természetesen igazad van, hogy ez egy lehetőség és szép dolog hogy "felnőtt módon átgondolva" tegyék ezt meg. Mai magyarországi helyzetet megítélve a bíró barátom szerint is Mao. az adósok paradicsoma. A jogerős bírói ítéleteket nagyon alacsony %-ban tudják behajtani.
A kamat piaci, állami támogatás nélküli, volt a hírben. A bankoknak garancia kell. Eddig úgy látom a helyzetet mint egy önsegélyező pénztár lenne, az RT.-nek, a be nem fizetett törlesztéseket a többi kölcsönvevőre kell majd hárítania vagy netán mégis a közpénzekből kell majd fedezni?
Nagyon sokan nagyon sokféleképpen megnyilatkoztak előttem a diákhitelről. A sajtóban, a társaságomban, illetve itt a fórumban is. És még sok más helyen is. Ami leginkább feltűnt az az, hogy folyamatosan ordít a tudatlanság, illetve sikít a sok csúsztatás. Ezért elhatároztam, hogy na majd most én is sikítok és ordítok néhányat, remélem viszont azt, hogy nem a tudatlanságtól és a csúsztatástól.
Magamról annyit, hogy közgazdásznak tanulok, és ez lesz a másoddiplomám.
MIÉRT ROSSZ A DIÁKHITEL?
- Mert hitelt adnak és nem ösztöndíjat. Nevetségesnek tartom, hogy az utolsó 6-7 évben (mióta egyetemek padjait koptatom) lényeges emelés nem történt, a diákok után járó fejpénzt sem az előző, sem a mostani kormány nem emelte. Bár nekem már nem jár ösztöndíj, de elhihetitek, hogy sokkal jobban járnának a diákok, ha tisztességes szintre (min. a jelenlegi 3-5*-ösére) emelnék az ösztöndíjakat. Sajnos erre valószínűleg nincs pénz, (hogy miért abba nem mennék bele, pártfüggetlennek szánom a hozzászólásomat)
- Mert az egyetem után jelentősen csökkenti a további hitellehetőségeket. (Kockázatelemzésnél gondolom negatív irányba módosítja majd a felvett diákhitel (és a törlesztőrészlet) mennyisége a felvehető hitelt)
- Mert magas a kamata - az inflációhoz képest. Mondjuk ezzel nem teljesen értek egyet, mert egy infláció feletti 4-5%-os hitel kifejezetten olcsónak számít.
- Mert nem az egyetem elvégzésére, hanem inkább egyetemre járásra ösztönöz.
MIÉRT JÓ A DIÁKHITEL?
- Mert nem kötelező, de alanyi jogon jár. Mindenki szabadon döntheti el, hogy felveszi-e, ha igen akkor mennyit (most 10.000, 15.000, 21.000. További bontásnak nem lenne túl sok értelme, mert az megdrágítaná a hitel kezelését).
- Mert sok (leendő) diákot átlendít azon a holtponton, hogy menjen-e egyetemre, vagy nem.
A diákhitel szerintem arra a legalkalmasabb, hogy addig segítse a diákot, amig nem talál lehetőséget arra, hogy némi munkával kiválthassa azt. Egy matek-, fizika-, vagy nyelvszakos tanithat magándiákot, egy informatikushallgató bármikor szerezhet munkát, de a többi is, hacsak nem büdös neki. De általában az első 1-2 év a munkaszerzés szempontjából nehézkes lehet.
Erős csúsztatásnak vélem azt, amikor valaki azt kezdi el elemezgetni, hogy azt a bizonyos 1,5-1,6 milliót hogyan fogja visszafizetni az a bizonyos pedagógus:
1. Miért kell neki 5 éven keresztül mindig felvennie a 21.000 Ft-ot, ha tudja azt, hogy neki nem sok esélye lesz visszafizetnie a fenti összeget? A diákhitel lehetőség, de nem mindenkire alkalmazható gyógyír.
2. az 1,5-1,6 milliós összeg az nem 2 millió (ilyet is említett valaki), hanem inkább 1 millió. Ha ugyanis úgy számolunk, hogy valaki 10 féléven keresztül végig 21.000 forintot vesz fel, és felszorozzuk a megfelelő kamatrátákkal (feltételezve azt, hogy kb. 10%-os lesz minden évben az infláció, és 4,5% a működési költségekre+egyebekre számított kiadás (kb. ilyen megfontolás alapján akartak 14,5%-os hitelkamatot), tehát kiszámoljuk az öt év múlva esedékes jövőértékét a felvett hiteleknek, akkor az 5 év múlva valóban 1,5-1,6 millió forint lesz, DE (!) ennek jelenértéke kb. 950.000 forint. Merthogy közben 5 éven keresztül 10%-os infláció volt (lásd feltétel).
Számolhatunk viszont úgy is, hogy 1,5-1,6 millió forintot kell majd 5 év múlva elkezdeni törleszteni, viszont ekkorra nyugodtan számolhatunk kb. 60%-os inflációval (5 éves adat, 1,10^5 = 1,6105) és kb 2,5 %-os éves reálbér-emelkedéssel (ez a minimum, szerintem ennél jóval több lesz, merthogy a munkaerő, mint termelési tényező az unióhoz csatlakozva jelentősen megdrágul, és ezt egyetlen józan gazdasági szakember sem cáfolja, sem ellenzéki, sem kormányoldalról), ez 13%, azaz összesen 82%-os nominálbéremelkedésre lehet számolni (ugye nem kell mondani, hogy a 60%-ot, és a 13%-ot nem összeadni kell...)
Az általam feltételezett jelentős reálbéremeléseket ekkor még nem is említettem.
Jelenleg a bruttó átlagbér (nemzetgazdasági átlag, KSH) kb. 100.000 Ft (98.170 májusban), továbbá feltételezhetjük, hogy a pályakedők ennél jellemzően kevesebbet, viszont a diplomások jellemzően többet keresnek, a kettőt összevetve is az a benyomásom, hogy egy pályakezdő diplomás is átlagosan több, mint bruttó 100.000 Ft-ot keres (hangsúlyoznám, hogy ez az egyetlen pont, ahol becslésre, illetve a társadalom egészét nem tükröző mintára hagyatkozom. Pld: BME-n végzett fiatalok átlagosan 125-140 eFt bruttót visznek haza havonta. Az egyetemet végzettek az átlagoshoz képest 2,2x, a főiskolások 1,6x, a szellemi foglalkozásúak (érettségi is) 1,3x keresnek jobban, mint az átlag. Hátha valaki tud pontos adatokat közölni - azt megköszönném). MIvel a főiskolát/egyetemet végzettek száma következő években jelentősen nőni fog, ezért ez a diplomák relatív értékének (diplomások relatív fizetésének - a nemzetgazdasági átlaghoz képesti) csökkenésével járhat, ennek mértékét megbecsülni nem tudom, de szerintem elhanyagolható...
Mindent összevetve számításaim szerint 5 év múlva egy átlagos diplomás pályakezdő min. 180 eFt bruttó bért fog hazavinni. Ebből pedig azért lehet rendesen törleszteni azt a bizonyos 1,5-1,6 milliót. A pedagógusjelölt (általában: diplomás közalkalmazottnak tanuló főiskolás/egyetemista) tehát ne vegyen fel 21.000 Ft-ot minden évben, inkább próbálkozzon munkával, tanítással (ez másokra is vonatkozik!), de 10.000 Ft-ot nyugodtan felvehet.
Még valami: senki nem mondta, hogy a diákhitelből maximum (a havi bruttó bérből számított) 6%-ot lehet visszatéríteni. Mindössze arról van szó, hogy ennyit kötelező, de ennél többet is lehet, tehát meg lehet oldani a hitel 3-4 év alatti visszafizetését is.
A pedagógusok (és általában: diplomás küzalkalmazottak) pedig mindenképpen számíthatnak jelentős reálbéremelkedésre.
Mindent összefoglalva a véleményem a következő:
A diákhitel nem fogja megoldani a diákok anyagi gondjait, de - felnőtt módon átgondolva - hozzásegítheti a diákok jelentős hányadát ahhoz, hogy tanulmányaikat elkezdhessék, illetve folytathassák anélkül, hogy a szülőkre jelentős teher hárulna.
Sokan elvből nem fognak hozzányúlni (tartanak az adósságtól), másoknak nem lesz rá szüksége (gazdag szülők gyermekei, illetve jelentősebb munkajövedelemmel rendelkező diákok), megint másokon pedig még ez sem segít, de ez az első életképes diákhitel-rendszer, amit Mo-on a rendszerváltás után megvalósítottak. (Ha jól tudom, a Magyar Bálint nevéhez fűződő diákhitelt az egész országból mindössze 2 ember vette fel).
Remélem a fenti kis szösszenetet végig tudtátok olvasni, és sikerült új gondolatot ébreszetni jónéhányótokban.
Komolyan mondom, asszitem, lesz egy jó ötletük a fijjugnak, de csak a porhintés. Pedig nekem kell a hitel a tandíjra, a beíratkozás szept 1. Namost az októberi utalás mán eleve késő, de ha most télleg rendeletet kell módosítani, lesz abból még november is. Akkor már csak két hónapra vállalta át a kamatprémiumot? Asszem kéntelen leszek felvenni az Otp-s kölcsönt.
Kedves Nick!
Engedj meg, egy kiigazítást: az a szerencsétlen, aki bekapja a mézes madzagot, októberben kapja az első összeget.Tehát amikor a méz a madzagról elfogy, akkor lesz január és mindjárt lesz 20% a kamat.
Arról persze nem szól a fáma, hogy ha valaki menet közben meggondolja magát és vissza akarja mondani a hitelt, arra van e lehetőség, vagy ha már beleugrott, nyöghet akár 20-30 évig is tetszik, nem tetszik.
Jol latod, mar csak a helyes kovetkeztetest kell levonnod. Szavazz a Fideszre es egy eletre kil leszel segitve, vagy fogalmazzunk ugy hogy el leszel intezve. Majd ok megmondjak, hogy mi a jo es miert. Valasztasok elott majd mindig atvallalnak 5 %-ot, majd ha almaik szerint nyernek, akkor gyorsan ratesznek 10 %-ot, hogy bejojjon a kieses. Ja es ha kell egy kis plusz penz, akkor majd a Postabank kot egy par milliardos szerzodest a Happy End Kft.-vel Mici macko idezetekre es forraskent megemeli a diakhitelek kamatat.
A nagy euforiaban ugyanis nem art odafigyelni, hogy ez az atvallalasos buli csak atmeneti. Ha ne adj isten nyernek jovore, majd hirtelen elkezdik nyomatni, hogy sajnos a nemzetkozi helyzet fokozodik, igy az elet nem egy habos torta es ezert verzo szivvel bar, de a tovabbiakban nem tudjak a + 7 %-ot atvallani. A 7 %-ot nem tevedesbol irtam. Az egy olyan jo kis nepmesei szam + Fidesz-kozeli. (Lasd meg 7 %-os gazd.i novekedes.)
hónapig!!! (méghozzá az első 3: 2001. szep.-okt.-nov.)
Megent adtak a sz@rnak egy pofonyt... mégis mekkora pluszkiadást/veszteséget jelent ez a kormánynak és/vagy a PostaBanknak (merthogy ugye ők fogják mostmán intézni)? És egy átlagos diáknak kb. mekkora megtakarítást jelent ez? Tud majd belőle venni egy fagyit?
Más:
Jól sejtem, hogy ez teljesen 'szabályos' hiteltartozásnak fog számítani, vagyis addig nem vehetek fel más hitelt (pl. lakásra, TV-re), amíg ezt vissza nem fizetem? Ha véletlenül nyernék a lottón, visszafizethetem majd egyösszegben, vagy akkor is a 6%-okat fogják majd vonni életem végéig?
Egyáltalán, ezek után mi garantálja, hogy ez az egész valamennyire tervezhető kiadás marad? Vagy az egész olyan lesz, mintha befizetnék egy különös rosszindulattal tervezett hullámvasútra?
Hat persze, ezekrol a mitoszokrol mar en is hallottam A magam reszerol viszont azt latom, hogy a hallgatok kb. 20 %-a nem tanulni jar az egyetemekre. Na ennek a 20 %-nak en egy fillert sem adnek allami penzbol, sot tandijat fizettetnek veluk.
En szerintem meg nincs tele Mo. BME szintu tudassal rendelkezo mernokokkel. Europa, Amerika meg plane nem. Es amig 120 pont koruli a bejutasi hatar, 50% alatti a bentmaradottak aranya, addig ne mondd azt, hogy aki kettesel csinalja vegig, az nem er annyit, mint aki tanarkepzo fosulin (nevetsegesen konnyu bekerulni, aki mindenhez hulye mar gimiben is, azt is felveszik oda) mondjuk 4-es koruli atlaggal.
Mar bocs, de ez pont nem igy mukodik. Eloszor is tanulmanyi eredmeny osztonzesre ott az osztondij, tehat akinek az nincs vagy keves, az duplan szivna? Akinek nincs penze es csak kettessel tud (de tud!) vegigcsinalni egy egyetemet, az halljon meg?
Azon kivul szerinted minden intezmenyben azonos az atlag? En BME-re jarok, elhiszed hogy ELTE bolcseszek kozott 1,5-2 jeggyel jobb lenne atlagom?
Inkabb azt mondja meg valaki, hogy ha feveszem 9,5%-ra es Bankba teszem, akkor jobban jarok, mintha nem vennem fel?
Beiratkozás nálunk szeptemberben van, tehát, ha augusztusban igényelek, akkor elvileg egyik félévnek utána vagyok, a következőt meg el sem biztos, hogy kezdem.
