eredetileg ide akartam tenni a képet, de valamiért csak indafotóra engedte, viszont ha úgy is csak link van itt, akkor itt az eredeti, lényegesen nagyobb felbontásban, hogy ne kelljen keresgélni :)
itt a fotó a Soroksárin ballagó 31-esről. Bár a képen a villamos táblája szerint csak a Szabó telepig megy, gondolom éppen ekkor bontották a Baross utcai részt.
Azon töprengek hogy itt is egyirányú volt-e az Ady (Határ út felé)befelé? Túl sok autó parkol orral a Nagysándor felé, viszont a macisajt mindkét oldalon ki van rakva.
Kicsit vesszőparipám ez az egyirányú dolog, mert furcsállom hogy a Nagysándortól kifelé egyirányú volt befelé (tehát a Világosság mozitól a Nagysándor utcáig) ellenben a Baross utcával, ami úgy volt kétirányú hogy a villamos a forgalommal szemben ment kifele a Határ úttól a Nagysándorig, egészen a villamos megszűnésééig.
Mellesleg nemrég láttam fortepanon képet a a már átépített Soroksári úton haladó 31-es villamosról a Haller utcánál. Lehet mindjárt ideteszem, ha hirtelen megtalálom.
A Kilián laktanya és környéke, a legerősebb központtal, a Corvin közzel együtt harci sikereikkel nagy hírnévre tettek szert. Már akkor is, később is vita volt arról, kinek voltak ezek inkább köszönhetők: a hivatásos katonáknak, vagy a civil felkelőknek. A Corvin köziek vezetői közt október 29-én és 30-án éles vita volt arról, kit jelöljenek honvédelmi miniszternek. A Pongrátz fivérek és mások Márton András ezredest, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokát szerették volna, Iván Kovács László főparancsnok Malétert támogatta. (Végül Malétert nevezték ki.) Október 31-én a Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezletén a laktanyában Pongrátz Gergely hevesen bírálta Malétert, amiért az korábban lövette a Corvin közieket. A konfliktus hozzájárulhatott, hogy november 1-jén a Corvin köziek leváltották Iván Kovács Lászlót és Pongrátz Gergelyt nevezték ki főparancsnokuknak.
Eörsi László történész szerint a fegyverszünet – és a forradalom – utolsó napjaiban a feszültség enyhülhetett M
A.-TegajDrashe Henrik téglagyára. Pesterzsébet legkorábbi gyárainak egyike. Kb. az egykori Gubacs falu területén üzemelt, az egykori Soroksári dumaág partján.Határai: Északon kb a Gubacsi híd, keleten a vasút, délen a szennyvíztelep.A gyár helyi agyagot dolgozta fel közel egy évszázadon át. Bányagödrei a "Téglási tavak", a helyi ifjúság tiltott fürdőhelye volt.A gyár a munkásaival is törődött, területen munkásházakat építettek számukra. Saját sportklubja is volt Az 1950 évek elején,még működőt a Téglagyár. Miska barátommal sokat csavarogtunk ,és fürödtünk a kék tóba, ez közel-volt a bánya bejáratához,és a lényeg otthon veréssel jutalmazták a csavargásunkat..1867-től a Kőszénbánya és Téglagyár Rt. a munkát. Akkori neve: Kőszénbánya és téglagyár társulat tégla- és cserépgyára.A gyárnak ma már nyomát sem találjuk. Emlékét a környékbeli utcanevek idézik
1924 novemberében átadott híd, a Soroksári Duna-ág fölött ível át és köti össze a Csepel-szigetet a Pesterzsébettel. A hajózást gátló Gubacsi zárógát kiváltására épült, attól kissé délre. A pilléralapok 1919-22-ig építette Zsigmondy Béla. A hídszerkezetet 1923-24-ben a M. kir. Áll. Vasgyárak építette meg. Eredetileg a Hév céljait is szolgálta, de ezt a vonalat 1978-ban megszüntették. A II. világháború alatt az eredeti hidat német tűzszerészek lerobbantották. 1947-ben épült újjá. Jelenleg eléggé leromlott állapotban várja a felújítást
Pesterzsébet.A Helsinki út , és a Meddőhányó utca sarkán álló kápolna . Épület 1878-ban (?) , az 1956-os forradalomban megsérült. újjáépítették 1957-ben.. Bővebben.1780-ba épült, át alakították 1878-ba.Az egyház tulajdona, és műemlék-helsinki úton a Soroksár határába , látható,tehát a 23, -kerületé. A18-századba végén épült copf stílusba. SEGÍTŐ MÁRIA, vagy SZENT VENDEL kápolna ??A kereszt alatt látható írás már megkopott .A szöveg a következő. ISTEN DICSŐSÉGÉRE CSALÁDJÁBAN ELŐFORDULT GYÁSZOS ESET HELYSZÍNÉN AZ ÚRNAK 1901 ÉVÉBE.HOCHSTEINER SEBŐ ,és neje SCHAFFER KATALIN.
.
