Nem lyó érted.
Most ne foglakozzunk a médiával.
Fürnek volt egy inditványa az alkotmánybíróság felé a főparancsnokkal kapcsolatosan a fene emlékszik a címére pontosan, ez valami kérdésféle volt.
Az Alkotmánybíróság a határozatát a következő dologra építette és tulajdonképpen álatlánossan adott választ, amelynek következménye volt a főparancsnoki jogkörök tisztázása, másokéval egyetemben.
Az Alkotmányban az szerepel, hogy
1.A Köztársasági Elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
2.A magyar fegyveres erőket (honvédség, határörség) irányítja az Országgyülés a köztársasági elnök, a kormány és az illetékse miniszter.
Az Alkotmányból indult ki a bíróság, az írányítás fogalmából.
Az írányító mindig kivül van a szervezeten állapitotta meg.
Aki vezeti a szervezetet az mindig belül van.
Az írányításnak az államigazgatásban vannak eszközei, de ezek nem parancsok.
Parancs csak a szervezeten belül él.
Ezért parancsot csak a Honvédség, illetve a Határörség parancsnoka adhat, az írányítók egyébb eszkozökkel írányítanak.
Az országgyülés törvényekkel(pl. költségvetés), a kormány jogszabályokkal (ezerféle), a köztársasági elnök kinevezésekkel, előléptetésekkel, a fegyveres védelem tervének jóváhagyásával (parancsot csak a katonai írodájának adhat, de annak vezetője akkoriban főcsoportfönök volt egyidőben a Magyar Honvédség állományában és mint ilyen tehetett javasolatot a honvédség parancsnokának és másoknak egyebek között pl.a Katonai Tanácsban)
Ez volt a bíróság határozatának a lényege, amely a vezetés és írányítás megkülönböztetésén alapult.
(Igen csak fontos, mert ennek figyelmenkivül hagyása, nem ismerete gubancolja most a reformokat)
Nos ez csak békeidőre vonatkozott, mert egyébként a minősített helyzetekre lyól szabályoz az alkotmány.
Tehát Für kérdésére a bíróság határozata általában szabta meg az írányítás és vezetés rendjét, amelyet eddig semmiféle jogszabály nem pontosított, de ez gyanum szerint nem volt véletlen.
Oka lehetett, hogy amikor ez született még VSZ-volt és Pozsgay lett volna az elnök és nem volt különösebb szándék arra, hogy a VSZ intézkedéseinek láncában a kormányt belevegyék.Ugyanigy nem volt szabályozva az idegen csapatok M.O.-i tartózkodása és átvonulása, meg még tán egy pár VSZ-el kapcsolatos dolog.
Ez a döntése Sólyomnak abszolute nem volt homályos, és Für nem is elmarasztalást kért, hanem az Alkotmány pontjainak magyarázatát, azt meg általánoságban tette meg a bíróság, és tulajdonképpen egy igen lényeges eleme volt tán amely köztársasági elnök felelöségét növelte, nevezetesen a fegyveres védelem tervének álatala történő mérlegelés jogának fentartása.
(Ez fontos, mert addig csináltat védelmi tervet, mig olyan nem lesz a honvédség amilyet ő akar)
Én sokat olvastam, de elitélést nem találtam, olvasd el, nyílvános anyag és világos is.
Amire a Boross gondol, hogy elítélés az az, hogy kimondja, hogy a főparancsnok nem szolgálati elöljárója-mint ahogyan a miniszter sem, meg a kormányfő sem-a honvédség parancsnokának.
Mondjuk Boros kicsit túloz ezzel az elitéléssel, mert valóban az Alkotmánybíróság megfosztja az elnököt és mindenki mást aki kivül van a szervezeten a szolgálati elöljáró nem túl kényelmes szerepétől.
Egyébként szó nem volt téves értelmezésről, mert jut eszemben a Für beadvány éppen értelmezést kért, mert az nem volt semilyen sem és összesen egy tőmondat tárgyalja a dolgot az Alkotmányban.
Az én értelmezésem szerint viszont ahol az a szó megjelenik, hogy parancsnok azt viszont másképpen nem tudom értelmezni, mint szolgálati elöljáró.
Nem is vagyok alkotmánybíró.
Ezt teszi a neveltetés, de szeretném látni aztat a katonaviseltet, akinek a parancsnokról nem ez jut erről eszébe és rögtön megy szabadságot kérni, mert azt csak a szolgálati elöljárótól lehet,(meg megkerülni, mert azt is csak azt lehet).
Hol van ebben a határozatban elmarasztalás?!
Pindiy, gratulálok, fantasztikus a memóriád!
48/1991. (IX. 26.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a honvédelmi miniszternek, az igazságügyminiszternek, valamint az Országgyulés Kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtóbizottságának az Alkotmány értelmezése tárgyában eloterjesztett indítványa alapján - dr. Kilényi Géza, dr. Schmidt Péter és dr Vörös Imre alkotmánybírónak a határozat B) része 2. pontjára vonatkozó különvéleményével, valamint dr. Ádám Antal, dr. Herczegh Géza, dr. Lábady Tamás, dr. Szabó András, dr. Tersztyánszky Ödön és dr. Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos véleményével - meghozta a következo
határozatot.
A)
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdésének értelmezése alapján - figyelemmel a 19. § (3) bekezdése, a 29. § és a 30/A. §, továbbá a 35. § (1) bekezdése értelmezésére is - az Országgyulésnek, a köztársasági elnöknek, illetve a Kormánynak a fegyveres erok irányítására vonatkozó hatásköreit illetoen az alábbiakat állapítja meg.
1. A fegyveres erok irányításában az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdésében felsorolt szervek mindegyikének részt kell vennie, az Alkotmányban meghatározott hatáskörök szerint, illetve azok sérelme nélkül. A fegyveres erok irányítására a 40/B. (3) bekezdésében meghatározott szerveken kívül semmilyen más szervnek nincs hatásköre. Az irányítástól független vezetoi hatásköröket alkotmányosan nem lehet megállapítani. A Magyar Honvédség parancsnoka vezetési jogkörét csakis az irányító szervek irányítási aktusainak megfeleloen, azok keretén belül gyakorolhatja. Az Országgyulés, a köztársasági elnök és a Kormány irányítási aktusainak megfelelo parancsot a Magyar Honvédség, illetoleg a Határorség parancsnoka adja ki.
2. Az Országgyulés - alkotmánymódosítás nélkül - a fegyveres erok irányítására vonatkozó olyan új hatáskört, amelyet az Alkotmány nem tartalmaz, csak akkor állapíthat meg az irányító szervek bármelyike részére, ha ezzel az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdése szerint irányításra jogosult többi szervnek az Alkotmányban meghatározott hatáskörét nem vonja el.
3. a) Az Alkotmány 29. § (2) bekezdése, amely szerint a köztársasági elnök a fegyveres erok foparancsnoka, nem hatásköri szabály. Az Alkotmány a köztársasági elnöknek a fegyveres erok irányítására vonatkozó hatáskörén belül nem különít el és nem nevez meg a foparancsnoki funkciót kitölto jogosítványokat. A 29. § (2) bekezdése alkotmányjogi jelentosége annyi, hogy a köztársasági elnököt legalább egy hagyományos foparancsnoki jogosítvánnyal fel kell ruházni.
A köztársasági elnök foparancsnoki funkciója az elnök alkotmányjogi jogállásának része, és nem a Magyar Honvédségben, illetve a Határorségben viselt rang vagy beosztás. A fegyveres erok foparancsnoka a fegyveres erokön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetoje. A foparancsnok tehát a fegyveres erok egyikének sem szolgálati eloljárója. A foparancsnok irányító hatáskörét az Alkotmány, illetve az Alkotmány felhatalmazása alapján és annak keretében meghozott törvény kimerítoen meghatározza; további jogok az Alkotmány 29. § (2) bekezdésébol közvetlenül nem származnak.
b) A köztársasági elnök fegyveres erok irányítására vonatkozó hatásköre alkotmányjogilag nem különbözik egyéb hatásköreitol; kinevezési és jóváhagyási jogosítványát ugyanazokkal a feltételekkel gyakorolja, mint az egyéb kinevezési, jóváhagyási és megerosítési jogköröket.
4. A fegyveres erok muködésének irányítása a Kormány hatásköre. Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés h) pontjában a "muködés irányítása" az irányítási jogkörökbol a végrehajtó hatalomra tartozó részt jelöli meg; s a végrehajtó hatalommal kizárólagosan felruházott Kormány alkotmányos jogállásával összhangban minden olyan irányítási hatáskört felölel a fegyveres erok felett, amely a hatályos jog szerint nem tartozik kifejezetten az Országgyulés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe. A három szerv hatásköreinek a fegyveres erok irányítását hézag nélkül át kell fogniuk. A fegyveres erok muködésének irányítása a Kormány hatáskörébol törvénnyel nem vonható el; ugyanakkor a hatalmi ágak elválasztása, illetve a köztársasági elnök jogállása keretein belül, a Kormány hatáskörének érintetlenül hagyásával, mind az Országgyulés, mind a köztársasági elnök hatásköre elvileg bovítheto.
azt hiszem, nagyjából értem, amit mondasz, bár nem mindent.
Ez a AB határozat, például... A Boross (" Az Alkotmánybíróság
végül két tárgykörben is elmarasztalta: a médiaügyben és a katonai
főparancsnoki funkció téves értelmezése miatt.")
meg a te szavaidból annyit veszek ki, hogy az AB hozott egy jó kis homályos döntést, aztán értse mindenki, ahogy akarja.
Mer különben két eset van: vagy a Boross, vagy te nem mondasz igazat, mer vagy elítélte, vagy nem.
Lyól értem?
Mi van Új Peti!
Moderálgatod a főnöködet sértő "Patkány" beírást!!Mert amit írtam, hogy Göncz csak egy irányított pártkatona,aki csak a kiadott feladot hajtja végre az nem moderálható elfogulatlanul.A Patkány pedig régi jelző,akkor nem moderáltátok.Mik ezek az új szelek???
A hirszerzésről nyílván tévképzeteid vannak, mert ott igen csak nagy bűn hazudni, hovatovább hiba, meg felelösség.
A poltikust biztos te tudod lyobban, hisz politikai ujságírást csinálgatsz.
Ejnye pappq, neked minden két mondat közés kell egy harmadik, hogy megértsd?
Szóval, hogy értsd, aki szabad annak nincs olyan fontos lény, hogy hazudnia kéne a kedvéért.
Akinek van olyan fontos, az meg nem roppant szabad.
Nem bonyolult ez csak, az első mondat nem leértékelésedről szólt, amit értened kellett volna, ha mind a hármat érted.
Nem ollan nehéz ez.....
Nem kell egyetérteni, nincs benne a fórum faq-ban :-)))
Göncz nem volt rossz köztársasági elnöknek kaphattunk volna rosszabbat is. Mondom kicsit pártpolitizált, amit nem lett volna szabad neki, de ki van a földön aki hibátlan? Én csak annyit írok, hogy most, ígéretével ellentétben, elkezdett újra aktívan politizálni ráadásul jó szadeszes szokás szerint kezdésnek egy jó nagyot beleböfögött a nyilvánosságba. Na ez nem fog jót tenni neki. Eddigi pozitív megítélését fogja lerontani és lehet, hogy bukott pártpolitikusként fog bevonulni a történelembe és nem sikeres köztársasági elnökként. Úgy látszik megéri neki. Felőlem.
Nem értek egyet Veled Göncz Árpád negatív megítélésében!
Az SZDSZ nincs a szívem csücskében, de Göncz Árpád igen!
Karakán ember, és szíve is van a dolgokhoz.
Az biztos, hogy az SZDSZ sokat nyert és nyerhet a jövőben is a személyével.
Bocsánat lemaradt egy vessző. Göncz hazudik, pindy meg védi a mundért. Bár így pindy sem mond igazat. De végül is mindegy. De pindynek nem vagyok fontos, hogy hazudnia kellene? :-O Ezekszerint a fontosaknak hazudni szokott? :-OOOOO Mi ez tábornok elvtárs őszinteségi roham? :-DDDDDDDD
Miből gondolod, hogy vagy olyan fontos, hogy neked hazudnom kéne.
Egyébként a hazudozás amellett, hogy rút dolog, még a gyengeség és a szabadság hiányának a jele is.
Én meg roppant szabad vagyok és ezért gyenge nem is lehetek.
Boross hazudik, mert a rádióban bemondták annak idején, hogy délre megtisztítják az utakat, minden áron! Egyébként az Árpád hídhoz igenis ki voltak vezényelve a katonák és óriási megkönnyebbülés volt az arcukon, amikor a busz megfordult velük! Mosolyogtak, integettek!
Persze, lehet, hogy fegyvertelenek voltak, bár ezt nem hinném!
Göncz népszerűségét a média növelte az egekig köszönhetően egy jó kommunikációs stratégiának. Nem volt nehéz dolguk, hiszen egy kedves, szimpatikus öregurat kellett kicsit felturbózva eladni, akinek nem kellett valós problémákkal megküzdenie a nyilvánosság előtt, nem kellett a társadalom életének fontos kérdéseiben úgy állást foglalnia, hogy támadható legyen. Érdekes, hogy Hornék a Bokros csomagba bukotak bele, ugyanakkor Göncz népszerű maradt, pedig ő szentesítette végül a csomagot. És közben a színfalak mögött egy kicsit pártpolitizált mint köztársasági elnök ami nem volt feltűnő és az átlagembert nem is nagyon foglalkoztatta.
Most azonban változni látszik a helyzet: nem sokkal azután, hogy ünnepélyesen bejelentette visszavonulását sunyin, hátulról jól seggbe rúgta a polgári erőket. Ráadásul úgy tűnik hazudik pindy a brancs tagja még szép, hogy védi a mundért. Fogadok, hogy Göncz előkelő helyet fog elfoglalni a szadesz országos listáján 2002-ben és akkor már nem biztos, hogy topsikeres lesz. Maximum az agymosottaknál és a szadesz fanoknál.
Tudod itt három történet van, számold meg.
Egy 90-ből, egy 92-ből, no meg egy 94-ből.
Göncz nem beszélt a 94-ről, csak Boross, te meg kevered a történeteket.
Egyébként nincsenek tudtommal lakásgondjai, a törvény megfelelően rendezte a volt elnökök státuszát.
"Én azért jobban hiszek Borosnak, benne még nem kellett csalódni."
Ezen a bemondáson percekig röhögtem. Elképzelem Stefkát és Borost, a Kádár-rendszer két politikai üldözöttjét, ahogy a szívüket aggodalom tölti el az 56-os szervezetek anyagi megbecsülése miatt. Arra azért kíváncsi lennék, hogy Boros bátyó hogy reagálná le, ha egy szervezett tömeg kifütyülné Mádlt. Biztos megint előkerülne az MSZP-SZDSZ összeesküvés, mint vörös farok.
Igen, hát no. Boross Péter 1956 nagy hőse, aki hirtelencsak vállalatigazgató lett a komenisták alatt, és 1990-ben oda került, amihez értett, a titkosszolgálatokhoz. Komoly, autentikus ember, hiába, no.
Az a lényeg, hogy jó ember, ismeri Orbán Piktort is, jobban, mint ahogy az OVI-nak jólesik.
Ilyen a világ dicsősége. Íme, már csak mi emlékszünk Gönczre. Október 23-án azért nyilatkozott, mert azt hitte "forradalmat" csinál. Akárkit kérdeztem, mindenki csak mosolygott rajta.
"Azt is kifejtette, hogy őt
megvilágították, mint egy élő célpontot, míg vele szemben az ünneplő tömeg
sötétben volt. "
Nem ezt hivják paran0iának ?
M0ndjuk f0rditva télleg érdekesebb lett v0lna :
megvilágitják a tömeget, Göncz Árpád meg sötétben beszél. Formabontó okt. 23-a lett volna :))
Talán a tömeget ugyanúgy ki kellett volna világítani! Mit gondolsz erről?
Én azért jobban hiszek Borosnak, benne még nem kellett csalódni. Egyébként is, így csak a "kormány azt tervezte, hogy lövet" egy rágalom, amit Göncz jópénzért árul a tv-2-őn. Netán lakásgondjai vannak?