Szerintem egyszerűen csak egy újabb, enyhén provokatív lépés, amivel a közvéleményt el lehet bódítani egy időre... Nem vagyok történész, de úgy emlékszem az oskolából: Tisza István kemény volt, nagyon kemény volt az akkor még rendezetlen jogi helyzetű sztrájkoló vasutasokkal, nagyon kemény volt a házszabálytól eltérő, vagy annak a határán egyensúlyozgató obstruáló ellenzékiekkel, nagyon kemény volt a "vérvörös csütörtökön" és azt követően a tüntető városiakkal... Mai szemmel nézve ő azért számomra elég kíméletlen, rendpárti, autoriter vezető volt. Miniszterelnöksége és házelnöksége alatt... Lgealábbis ellentmondásos a tevékenysége...
Hogy miért kell az ő szoboravatójára kormányice kivonulni, mellette demonstrálni? Hááát... Gondolom, a közélet további hergelése végett. Mi másért?
Te Woland, akkor most miként vélekedjünk Ady magyarságteljesítményéről? Ő bizony nagyon nem szerette Tisza Istvánt, az őszirózsás forradalmat vszont lelkesen üdvözölte.
"Felőlem azt ünnepelsz, akit akarsz. Én a milleniumot, 1848-at és 1956-ot, te meg 1918-at."
En leginkabb anyam es a gyerekeim szuletesnapjat, nevnapjat szoktam unnepelni , a magamet mar nem annyira, azt unnepeljek ok es a barataim. Meg a karacsonyt.
A politikai unnepeket meg szinuktol fuggetlenul horgaszassal szoktam unnepelni .
Hát, ez osztán témábavágó, és érdemi hozzászólás volt.
Meg korrekt.
Mintha a te ideálodként Héjjas Ivánt jelölném meg.
Arról nem szólva, hogyha valami új adatod van, - kőne tán szólnod az ügyészségnek.
Szerintem pl. lehettek a te testvéreid is, - nekik inkább állt érdekükben a nép és az orosz katonák barátkozásának megakadályozása, - nem?
Nolátod.
:O)))
Mondjuk ez szépen minősíti is a történelemszemléletedet.
Károlyi nem ok.
Mint ahogy a földrengéskor összedőlt háznak is mindegy, ki volt a házmestere.
A tervezőről azért lehet beszélgetni...
:O)))
Latod ezert jo a demokracia , semmi nem kotelezo. Te es a hozzad hasonlok unneplik Tiszat.
A hozzam kozelebb allok meg megemlekeznek az elso koztarsasagrol. Es kvittek vagyunk. En nem megyek el a Tisza Pista utcanevado unnepsegre, te meg nem mesz el a Karolyi szobornal torteno megemlekezesre. Ilyen egyszeru ez. Mindenki azt unnepel akit es amit akar.
"Szabadságot, nemzeti függetlenséget,
polgári haladást a történelmi harcban végül győztes Károlyi Mihály akart és valósított meg,
ha rövid időre is, az első köztársaságban."
1918 őszén minden volt Magyarországon, csak gyakorlati nemzeti függetlenség nem. Aki olyat mond az ország elözönlése és szétdarabolása kezdetén, hogy "nem akarok katonát látni" - az hazaáruló.
A szoboravatásról: 1918 nem ünnep, hanem az 1919-es összeomlás kezdete. Károlyi megágyazott a kunbéláknak. Nincs mit rajta ünnepelni.
Orbánnak meg azért tetszik, mertnagy elődjeként tiszteli.Ő ugyanis az ellenzéki képviselőket darabontokkal vezettette ki a T.Házból, - címeket, rangokat pénzért árusított, és párthívei, a mungók kísértetiesen emlékeztettek mai jobboldali utódaikra.
Hódmezővásárhely pedig jól ráb*szott, - nem elég neki Rapcsák, még Tisza is a díszpolgára...
:O)))
Ha figyelmesebben olvastad volna akkor szamodra is vilagos lenne, hogy Szasznak semmi kifogasa a szobor ellen, csak az ellen.,hogy a kormany eppen ezen a napon avatta fel. Felolem akar minden faluban nevezhetnek el rola utcat, de pl Szegedert egy masik Tisza , a Lajos azert sokkal tobbet tett , mint arvizi kormanybiztos. Mig Tisza Pista azon a videken leginkabb a cseledek elleni csendoratakokrol hiresult el.
Tisza nagy és jelentős politikus volt (utcát neki) - ez még akkor is így van, ha az önmagát "az SZDSZ Csurkájának" aposztrofáló Szász ezt nehezen viseli.
Az első magyar polgári demokratikus köztársaság kikiáltásának évfordulóján - október
31-én - tisztelői, vezető politikusok és közemberek, a magyar republikanizmus hívei, pesti
polgárok ünnepelni gyűltek össze az első magyar köztársaság miniszterelnökének, majd
köztársasági elnökének, gróf Károlyi Mihálynak Kossuth téri szobránál. Annál a szobornál,
amit - mellékesen? - ismeretlenek erre az ünnepi alkalomra vörös festékkel mocskoltak be.
Ugyanezen a napon Orbán Viktor, a magát polgárinak valló kormány miniszterelnöke úgy
látta jónak, hogy Debrecenben, a néhai (1903-1917 közötti) miniszterelnök, Tisza István
újra-felállított szobránál tisztelegjen.
Nagyon korlátoltnak és történelmünk dolgaiban tudatlannak kellene lennünk ahhoz, hogy ne
értsük meg: ez a miniszterelnöki akció jelképes. Az első magyar köztársaság és Károlyi
Mihály emléknapján Tisza Istvánt köszönteni üzenetértékű, ne mondjuk, provokatív
gesztus. Mert az ezredforduló Magyar Köztársaságában nem kell hosszasan magyarázni -
középiskolás tananyag! - hogy Károlyi Mihály a maga naiv-idealista módján a századelő
Magyarországán egyértelműen a humánumot, a társadalmi progressziót, az ezerszeresen
elavult monarchiával szemben a várva várt köztársaság eszméjét testesítette meg. Tisza
István vele és a haladással szemben a tekintélyelvű, a parlamentet alig tűrő, autoriter
nagyúr volt, aki minden erejéből ellene volt az általános választójog bevezetésének, akinek
gőgje és előítéletei a magyarságot szembeállították a nemzetiségekkel. Aki nem átallotta
karhatalommal kidobatni a véle vitázó ellenzéki képviselőket a magyar parlament
ülésterméből. Aki politizálásának minden gesztusával szembenállt a polgári haladással. S aki
szívből gyűlölte a köztársasági eszmét. Több mint furcsa azt hallani a mostani, magyar
polgári köztársaság miniszterelnökétől, hogy szerinte Tisza igazi korszerű törvénykezést,
önkormányzatokat és szabadságot akart volna. Szabadságot, nemzeti függetlenséget,
polgári haladást a történelmi harcban végül győztes Károlyi Mihály akart és valósított meg,
ha rövid időre is, az első köztársaságban.
Tisza Istvánnak, aki tekintélyelvű konzervativizmusa ellenére kétségtelenül jelentékeny
alakja a magyar történelemnek, az év bármelyik napján állíthatnak szobrot azok, akik az
ilyenfajta politikust becsülik nagyra. Egyetlen nap van, amikor egy ilyen szoboravatás
sértés a köztársaság híveivel és eszméjével szemben, ez pedig az első magyar köztársaság
kikiáltásának évfordulója. Így értékelte ezt a Károlyi-ünnepség egyik szónoka, egyébként
az 56-os forradalom és szabadságharc egyik börtönbüntetésre ítélt jelese, Litván György
történészprofesszor is, aki ekként summázta e szembeállás képletét, mondván: ha korának
s korunknak nagyjai, Ady Endre, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bibó István élne, egytől egyig
itt, Károlyi szobránál és nem Tisza Istvánnál tisztelegnének.
Így van, nincs vita. Csak az a rossz, amikor valami olyanról beszélek, amiről semmit sem tudok, kizárólag a "löttyös indulat" visz.
Tisza-ügyben olvashatunk hasonlókat.
"Megölték az őszirózsás forradalom idején, a saját villájában."
Tiszát tudtommal egy Hermina úti villában lötték le, melyet egy Róheim nevü bankártól bérelt. Ez utóbbi családjából származik egyébként az etnográfus és pszichoanalitikus Róheim Géza (1891-1953).
Sajnos, meglehetősen korlátozottak a Tisza Istvánnal kapcsolatos ismereteitek. Úgy tűnik, hogy leginkább Ady minősítései élnek bennetek, meg az, hogy Tisza valamiféle feudális kényúr lett volna. Megítélésem szerint nem szabad az egykori tanulmányok szintjén megállni, ha az embert nem az előítéletei vezetik, hanem a történelmi valóság izgatja.
A tudományos megközelítésű munkák közül figyelmetekbe ajánlom Tőkéczki László: Tisza István c. monográfiáját, amely a politikus pályaképének kiváló összegzése.
Valóságos irodalmi kincs Krúdy három, Tiszáról szóló visszaemlékezése, fellelhető "A XIX.század vizitkártyái" c. kötetben.
Jujj de jó, - végre ezen is túl vagyunk!
Még akkor hátravan a szobor ugye Bárdossynak, meg talán lehetne egyet Szapolyainak is, osztán hátradőlhetünk.
Érdekes azért ez a "vörös pribékek" kifejezés is, - nem tudom, hogy a hülye szerző ( vagy a hülye szónok?) kiket tart annak, - lévén, hogy Tisza meggyilkolásának körülményei ismertek, - nem gondolnám, hogy az elkövetők bé lettek volna festve akármilyen színre anno. Forradalom volt, (az a bizonyos őszirózsás...) és a forradalmárok ugye már csak ilyenek, - mint erről többször is nyilatkoztatok 56 kapcsán.
Pedig Tiszának még a szívét se tépték ki...
Úgyhogy Gyulám, több mértéktartást, - lévén, hogy az akkori tömegek neméppen az ország megmentőjét látták benne...
:O)))
"A választójog eleve korlátozott volt, ahhoz semmi köze. "
A valasztojog kiterjesztesetol elsosorban az tartotta vissza az akkori politikai vezetest, hogy ezaltal a nemzetisegiek joval nagyobb sulyra tesznek szert. Mig Ausztriaban az altalanos es titkos valasztojogot 1906-ban vezettek be, ha jol emlekszem.
"Mi rossz írható Tisza számlájára?
Valóban lövetett a sztrájkolókra? Hogyan korlátozta a demokráciát (parlamenti házszabály, választójog) és mennyi felelőssége volt a háborúban, illetve az azutáni veszteségekben? Mit lehet tudni halálának körülményeiről?"
Lövetett, 1912. május 23-án, nem sztrájkolókra, hanem tüntetőkre.
Babits: Május 23. Rákospalotán
Ady: Rohanunk a forradalomba
c. versei erről az eseményről szólnak.
Korlátozta a demokráciát, zsebkendős intésre!!! egységes kormánypárti szavazás is volt pl. parlamenti ellenzéki obstrukció esetén.Házszabályellenes.
A választójog eleve korlátozott volt, ahhoz semmi köze.
A háborúba való belépést ellenezte kezdetben, aztán hozzájárult.
Megölték az őszirózsás forradalom idején, a saját villájában.
Jelentős politikus is volt és roppant ellentmondásos is.