Bocsáss meg morticia, ezt nem neked címeztem. Véletlen rutint volt.
Mármint a hozzáfüzedelmem. Hanem azoknak a seggnyalóknak, akik nemcsak szájukból csinálnak szart, hanem a seggükből szájat. (Bocsi.)
Bocsánatot kérek a topikgazdától, de egy nyersfogalmazványt elhelyeznék itt.
Fölhatalmazott. Mintha úgy mondta volna, bátran használjam erre a célra.
nyersfogalmazvány 1.
Befogom lovaim echós szekerembe,
a zablát leszaggatom paripáimról, pára hull a fűre,
avarra, lóherére, kis virágra, mocsárra, pocsolyára,
és elhajítom ostorom, és csak ordítok, csak ordítok,
hogy menj, húzz, szaladj, rohanj, száguldj,
vágtass te gyönyörű állat, te gyönyörű, és ússz a folyón túlra,
harapd a habot, hasítsd a fodrot, ússz a folyón túlra;
csak el ne ess, ne törd lábad, ne fúlj folyóba, patakba, érbe,
ne zuhanj szédítő mélységbe.
Hátrahagyok mindent.
És mikor újra vágtával húznak a csengettyűs lovak,
lassan cseperészni kezd az eső.
Amitől az ember mezítelenül oly esendő,
még ha maga fölé tart is egy fekete esernyőt.
Várok. Bekapcsolom a ablaktörlőt.
Az út szélén mosolygó ribancok állnak.
Boldog vagyok. A szmogban vigyorgok.
Megállok minden szoknyánál, minden csinos csizmavégnél,
és megálmodom halálom:
bókolok és bókolok, bókolok és bókolok.
Minden esőáztatta lányt megcsókolok.
Az álomba újra visszahullok.
Mert csak egy asszonyról álmodok.
Arról, akitől meghalok.
(Ha valaki állatfajta, moderágornyihedék ezt a kultúrába teszi, azt a pocsolyába fullasztom!!!
A sárba, az iszapba bele! Ha a Kávéházba teszi, lassú tűzön perzselem és perzseltetem, mert a szaggatott agyúakúak úgy is ott végzik. Jobb korán, hamarább. Amikor a létünkből Yellow Pagest csinálnak képzelt tőkéért, vélt haszonért, akkor laponként kell szanaszét szaggatni, tépni, ha kell megenni ezeket a lélekmarcangoló állatokat. Dögöljetek bele a kávétokba! A házatokkal együtt. Szarjtáok össze magatokat, és fulladjatok bele!)
Ez utóbbi hozzáfüzedelemről, még utolsó reményben feltételezem, hogy van aki érintett, és érti.
...jobb lett volna ha eddig is ilyenfajta altalad vershulladeknak nevezett darabokkal tolti fel a raktart, mint ez a 447-es hetsoros szakasz.Akkor en sem hagytam volna cserben a lerakatot.(Tovabbra sincs komment a tobbihez)
Egyebkent meg erre valo ez a topic: lerakatnak.Ugyhogy tovabbra is nyugodtan lehet rendeltetesszeruen hasznalni.Csak a raktarvezeto szemelyet keretik nem belekeverni.Mi kozom hozza, mivel seftel maga.
Az alábbi, hányavetin, fél- vagy egészrészegen írt, némi dinamikával, de tengernyi giccsel, sablonnal, szétszórtsággal írt verset megpróbáltam ráncba szedni. Egyre szarabb. Mindig gyorsan írok. Most vért izzadva sikerült az első sort egy unalmas cirádává dagasztanom. Látom, mintha ez is sablon lenne. Elnézést, de kihívásnak tekintem magammal szemben, hogyan lehet egy félresikerült böffenéshalmazt rendbe szedni. Úgy kezdem érezni magam mint Babits Mihály, aki ugyebár kissé nehézkes volt. Mintha az eredeti sorok ha szarabbak is versezetileg, de dinamikusabbak, mint az első javításom.
Azért közlöm, hátha lesz egyszer nemcsak vers, hanem líra is belőle. Kétlem. Nos:
Mikor ívet húzott a folyó fölé a vigyorgó fény,
álmosat, lustálkodót tettetve, mintha csak a lebukó nap lenne,
megcsillanva egy retikülcsaton, a téren a lengő hintaláncon,
egy kopott Trabant matt vázán és más városi lomon,
egy pocsolyán tűnődve, eljátszódva még a kékes szmogon,
továbbosont, s a hídon táncolt egy rebbenésnyit még,
hisztériásan, rivalkodón, mint a kény.
(Egyúttal elnézést kérek a topicnyitótól, hogy vershulladék lerakatnak használom pillanatnyilag a cserben hagyott topicját)
http
Amidőn Mozart G moll 40. szimfóniáját hallgattam vagy két és félszer, írtam ennek a perszónának egy dallamot. Brrrrrrr.....
Szép vázlatféle morticia addamsnak...
Mikor ívet húzott a Pierra folyó fölé a fény,
álmodban, lustálkodón....
Mint egy barakokkal, kincses házakkal teletömött
híd, úgy szakadt le a múlt, és tovafolyt minden,
a tágas cloaca maximában, amit Te tükörfolyónak hívtál.
Megfagytam. Hideg volt azon az este, és hiába álltam mezítelen
a parton, és hiába merészkedtem egyre beljebb,
egy rendőrmotoros a röpülő csónakból fejbevágott.
Még láttam a lebukó napot, a suhanó gumibotot.
Sunyin ível a fény, és aljasul kong a hang.
Ha a Pierra folyó fölött megszólal a harang.
Mintha a hínár röhögne. És alszom az iszapban,
úgy hallgatózom én, és szép szemem ellepi az ámbrás fény.
A vad Pierra folyóban lakom.
Csak rád, csak rád gondolok.
Te bolond.
Ülök és sírok a Trabantodon. Azon, hogy
egy szép estén - mint a tücsök - meghalok.
Mikor a Pierra folyóban folyt a fény,
andalítón hullámzott a női kéj.
Vacogott, csapongott, fondoron bújkált.
Átlátszó trükkökön át, mint csiszolatlan prizmán.
azt hitte a gyermektelen nő, hogy felnő.
Mutatott talizmánt, karizmát,
és mint a gyermek, a fák, lombok között,
egy szál bugyigóban csak bújkált.
Mint egy barakokkal, kincses házakkal teletömött
híd, úgy szakadt le a múlt, és tovafolyt minden,
a tágas cloaca maximában, amit Te tükörfolyónak hívtál.
Törött álmok, furcsa foncsorok visszacsorognak konokul,
mígnem a nő, ki szőke, vagy fekete, végképp megkomolyul.
Lehet, hogy én erotomán vagyok (?), de ez a perszona egy közönséges férfiszív tipró. Csak állandóan mellélép. Hideg szíveket taposgat! Hidegeket tiporgat.
Tessék:
Ördögi táncot járok, mert kedvem szottyant...
Farkam millió ördögfiókát pottyant.
Komolyan, komolyan.
Komolyan, komolyan---
Semmibe szállt a spermám.
Nem egyértelmű, hogy hová.
Egymilliárd gyerekem
már húsz éve tekereg.
Szörnyethalt jaj, mindahány,
megölte a sok sokértelmű lány.
***
Táncerdőben jártam, farizeust vártam.
Hopp-hopp-hopp, hopp, hopp, hopp,
szép Homlokom nekivertem minden fának,
így botorkáltam ebben a hülye tájban.
Szétesett a kezem-lábam, andalítón mosolyog a szájam.
Andalítom mosolyogj! Arcom tükrén úgy kend végig,
arcom tükrén úgy húzd végig, hogy csak fájjon.
Fájjon. Fájjon. Áááááááááááá. Fájjjon. Nagyon fájjon.
Tükrös szemeddel játssz, a szanaszét hullott
eszemen! Görbítsd a színt szanaszét! Görbítsd!
Homorúra fullott, hideg, üveges szememen.
Hadd ordítsam, hadd ordítsam, hadd ordítsam:
görbítsd a színt szanaszét. Mázold eggyé! Eggyé.
Ordító szamárszínűvé, olyan seszürkévé!
Ül a kislány, és rombolja a fiú homokvárát.
Ül a kisfiú, és szanaszét rúgja a lányka porladó várát.
Hogy semmivé tegyék egymás málló művét.
Kőt kővé, tűt tűvé. Egymást üvöltővé.
Nnnnnna, mostmár csobogjál! Mert széthull az agyam.
Csobogjál, csobogjál!
Csobogjál, csobogjál!
Egy körzővel húzott bolygó mellett,
pályádon ragadt imbolygó tested
totál üres, kráteres holddá feslett.
Totál üres, kráteres holddá feslett.
Legalábbis e topicon így festett.
(Nnnnna! morticia nekem ne viccolj itt! Gondozd a topicod, mely ápol, s eltakar:-)))))
Az kétértelműsködi a morticia - miután több mint 400 - hozzászólásig fölcsörlőztük ezt a topicot, hogy meghagyja nekünk. Minden indoklás nélkül. Ezért egy olyan vaskosat fogok beírni a 'Sértődős topic'-ba néhány nap múlva, ha nem gondolja meg, hogy lesz abból nemulass. Először néhány alteregómat moderáltatom ki, aztán majd megjelenek és igen kulturáltan megállapítom, hogy nem világos, hogy a morticia addams által nyitott topicokkal miért van olyan sok problémájuk a moderátoroknak. Mit csinál a topicgazda? Stb. Vagy valamit hasonló. De azért bízom benne, hogy ez a seprűnyélen közlekedő perszóna még jobb belátásra tér és kioszt néhány 10 fölét.
Már csak azért is, mert egy másik topicban lehúztam a gömbölyű fenekecskéjéről a nadrágot, aztán egy gyengéd mozdulattal a bugyit, és elfenekeltem. Persze azért néha markolásztam is a popóját, mert ilyen alkalom nem biztos, hogy mégeccer adódik. Aztán a cipőfűzőjét furmányosan összeköttem a nadrág zippzárjának kallantyújával. morticia azóta is ott ugrál szegény (hihihi) mezítelen alsótesttel, és csak hajolgat, hajolgat. Igen szép látvány, és nagyon erotikus. Nem csodálom, hogy a férfiközönség a nyálát szájva tapsikol.
én (majdnem) minden nöbe szerelmes vagyok.. na jó, inkább csak idöleg megkivánom a javát.. egy visszautasitás nem csalódás :)) mert még mindig ott a svédasztal többi eleme..
Nem egyértelmú, hogy miért nem hallgathatom a három és félszobás lakásunkban Mozart G-moll 40. szimfóniáját. A feleségem fölszólított, hogy azonnal kapcsoljam le. ITT A HATÁR! NEM. Ebben a neoprimitív társadalomban a családomon belül nem engedem Mozartot bántani. És most fölvettem a hangerőt! Pokolian. Itt mindenkinek van külön szobája, csak nekem nincs. Elegem van!
Deeee jóóóóó ez a gyönnnnyörűűűű zene.....
Nnnnnna, jó, megittam 7 üveg Heineken sört, de mi köze ennek a Mozarthoz?
Ja, morticia! Képzeld vettem egy kék Gauloises-t, hogy le tudjam írni a nevét. Másra nemigen jó, csak a francia betűvetés tanulására, rég szívtam ilyan sz@r cigit. Bár ezt a fajtát a Pécsi Dohánygyárban állították elő, nem vagyok biztos benne, hogy mindenben megegyezik a Marseille-i kikötői kocsmákban szívottakkal.
Ha ezt meglátja a morticia, hogy Ő egy üszkös máglyarakás, akkor inkább követelni fogja, hogy A Daggota minden hozzászólásban kétszer fogja meg a fenekét.
Én nem vagyok tömegpszichológus, de ha itt nem jelenik meg a morticia, akkor pillanatok alatt nem lesz egyértelmű, hogy ez antifeminim topic-e, szextopic, vagy csak egyszerűen a morticiarajongók gyülekezőhelye, akik várva-várják, mikor libben be áttetszően fátyolos hálóingben hőn szeretett babysitterük.
üszkös máglyarakás
a nö, mint utóhatás
többé nincs veszély
kihal a szenvedély
sorvad a férfi
de vajon ki érti?
nincs már kábulat
a sátán jót mulat
húz egy strigulát
s ad büvös pirulát
Készen vagyok. És az összes disznóságtól meghúztam. A francba!
morticia! Sejtelmesedsz, eltűnsz, bekopogsz, kikukkantsz, betekintsz, sorvadó lelkeket tűsarkú cipővel tiporsz te morc: hirtelenszóba fúlsz, meglágyulsz, elájulsz. Holtnak tetteted magad, szemhéjad fennakad, majd szenderegve, álmosan pillogsz ránk - mikor mindenki boldogan rikolt: él, él, nem halt meg a mi morticiánk! - és akkor adsz egy nagy karmosat. És ott áll, ül tucatnyi antipoláris hormonú homo sapiens véresen, s kormosan.
Hirtelenszőke hajad bájba ringva hátralibbented,
lehajtva egy szilvát, szájberférfik lelkét így döbbented.
S ajakadon marad egy csöpp, azt lassan, és hiún elnyalod,
és nótákat írnak hozzád, bősz pöcsös, farkas angyalok.
a mókusnak van ezer neve ángliusul, ha jól tudom.. a keresök pedig nincsenek kiélezve pure animal sex-re..
egyébként egyszer engem is meglátogatott a párom piramistestü barátnöje.. csak úgy, valami álindokkal.. egyfolytában kacsingatott rám meg célzásokat tett.. én meg úgy tettem, mint aki semmit sem ért.. be voltam parázva, mert ha rámvetette volna magát, nem biztos, hogy ki tudtam volna mászni alóla :( brrr..
Én meg közben, mint egy idióta nőstény mókus képeket keresek, de egyik se az igazi. Egy párzásra kész, rövid és fölemelt farkú squirrel-en kívül semmit nem találok. Bezzeg a hímeket meg közszemlére teszik. www.metacrowler.com :-)))) aztán pictures+of+female+squirrel. Lehet, hogy nem comilfo angolul?
Most látom, itt annyira tiltakozott morticia a disznolkodások ellen, hogy pokoli furmányos megközelítések kerekednek. Nekem teccik a sovánka mókusfiú. De jobban teccene egy mókuslyány. Pl. montírozva hány pontot kapna morticia tízfokú skáláján.
(Különben ő provokálta ki, hogy itt egy par exelence disznolkodós topic termedjen, cenzúrázhatatlanul. Ő már a kvázi malackodások előtt tiltakozott!!!! Hát tessék.... Az én valós történetemmel is rögtön idetüremkedtem. Talán nem véletlen.)
Nem egyértelmű, hogy miért nem robotoltatom a faxom. Erre anyagilag rá fogok b@szni.
(Ez volt az első bekezdés!)
Nem egyértelmű, hogy miért szeretett belém N év után újra a 17-éves kori totál beteljesült, kapitális szerelmem, amikor ő 80 kilo, én meg egy dekával több. Hát ez zavart össze. Ezért vesztek én lóvét, ezért randalírozok itt, mert most mit kezdjek egy nyolcvanvalahány kilós, máig is csingilingi hangú, bűbájosan szép és aranyos phonikus anyával. Vizualice meg ugye... De az nem is lenne baj, de mi lett a darázsderékból. Mi lett a gömbölyű, és kőkemény popsiból.
Van értelme két zsíros testnek egymásnak gyüremkedni ennyi év után? Hát..... Nagy kérdés. A barátom meg suttyomban összehozott egy randevút a lakásukon, VELE, aztán majd azt mondja, hogy lemegy borért, és akkor ott marad a csaknem két mázsa ellentétes hormontömeg, időközben - könnyen meglehet - tetemessé vált csavarmenet differenciával.
Azt mondja a barátomnak, azért nem hívott vissza, mert elhízott és szégyelli magát előttem. Nnnna, waazzzzameg, én persze nem szégyelltem fölhívni, és a kislányával húsz percet csevegni, amíg ő mittttuuum én hol nyolvankilozott.
Nagy szerelem volt. Nagy orgazmusok. Nagyon rég volt.
Ki mit tanácsol? (A verses válaszoktól félek, de nagyon adja magát a téma. Úgyhogy nem korlátozok senkit. A francba....) Ez nagyon nem egyértelmű....
Beh könnyű Valéptechnek a posztmodern Sao Paulo-i posztmodern, röpködős balettjeivel:;)))
