Tényleg jobban kell most már figyelni rájuk, mert azért már benne vannak a korban. A kevesebb rágással meg a fogkopás is kisebb; meg amúgy is, ki tudja, bármi előfordulhat. Persze ne legyen semmi gond!
Múlt héten voltak állatorvosnál, szerencsére ez egy fiatal dokinő, aki már tanulhatta ezt is az egyetemen. Levágta a túlnőtt metszőfogat (kábítás nélkül), és megnézte a hátsókat is, azokkal nincs gond. 8 évesek, szerinte a kor miatt nincs már akkora étvágyuk, azért fogynak. Most megfigyelés alatt állnak, mérni fogom a súlyukat. Megjegyzem, mikor néha próbaképp valami csemegét kínálok, a régi formájukban tülekednek érte...:-)
A korral is fogyhatnak valamennyit - hány évesek? -, tavasszal-nyáron is vékonyabbak, mint ősszel-télen, de persze a legfontosabb ellenőrizni, ahogy Kriszta is írta, hogy a fogaiknak nincs-e baja. Mivel természetükből fakadóan nem mutatják a betegségüket, ezért fontos lenne belenézni a szájukba (dokinak, bebódítva, neked nemigen tátják ki önként), a ilyen gyanúd van, különben egészen szép gyulladások és fekélyek is kialakulhatnak, mire odáig fajul, hogy már egyáltalán nem tudnak enni... az meg már az utolsó előtti pillanat...
Mivel nincs rágcsáló fogászat felétek, át kéne térnetek a Chinchilla Complete - széna, fű diétára. Ha a hátsó fogaik túlnőttek, akkor nem nagyon tudsz rajtuk máshogy segíteni orvos nélkül. Az etetésről találsz egy menüt az ilovedegu.hu -n.
Sziasztok, újra kérdezni szeretnék az "öreglányokkal" kapcsolatban..
Utóbbi időben eléggé lefogytak, főleg az egyikük. Tegnap mértük őket, mindketten 184-185 gramm súlyúak, (másfél-két éve még 230 körül jártak) de az az érdekes, hogy az egyik így is szemmel láthatóan nagyobbnak tűnik a másiknál. Viszont étvágyuk kiváló, és semmilyen betegségnek nem látom nyomát, leszámítva, hogy a kisebbik hátán, a fej mögött köralakban kissé ritkább lett a szőr.
Kifejezetten jókedvűek és mozgékonyak is, de hát világ életükben jó húsban voltak, és most furcsa olyan karcsúnak látni őket. Normális ételt kapnak eleget, kalória-szénhidrát-zsírdúsat viszont nem nagyon akarok adni nekik.
Egy csomó szelidíthetetlen degut hoztak már hozzám, amelyik 1 perc alatt elfeküdt a tenyeremben és vakartatta magát...
Minden degu szelíd, csak nem titkolja, ha valami nem tetszik neki.
1. Ha a természetben egy degu egyedül marad, biztos halál vár rá. Ha sikerült őt egyedül beszerezned, még jó hogy retteg... (Mielőtt tesót szerezel neki, olvass utána az összeszoktatásnak, mert ha béna vagy meg is ölhetik egymást, és főleg győződj meg magad is, a régi és az új degu nemi identitásáról, mert könnyű összekeverni, ilyen ügyben nem bízunk senkiben. :D)
2. tedd fel a ketrecét olyan magasra, hogy ne vessél rá árnyékot, ahogy jössz-mész. (Minimum egy asztalon legyen, de ha kicsi a ketrec, akkor inkább váll - fej magasságban.) A madarak árnyéka halálos fenyegetés az ő világukban. Másik degu meg ritkán tornyosul föléjük...
3. Szekrény méretű ketrec kell, nagy sok bújóval, csővel, házzal, bebújós függőággyal, hogy biztonságosnak érezze a ketrecét, és kell egy 32 centis átmérőjű mókuskerék, hogy fáradt is legyen! (Egy mozgáshiányos degu nem ér rá gazdizni, örökké zabszem van a seggében...)
4. Oldalajtón keresztül közelíts, két kézzel: mindig szemből, oldalról, sose felülről. Mozogj lassan, és ha megvan, dugd be a ruhád alá. :) A legjobb egy fürdő köntös, vagy bő ing. Ami elég bő a rohangászáshoz, és derékban meg tudod kötni, hogy ne pottyanjon ki. Ha kicsi az ajtó, és nem férsz be két kézzel, akkor vesztett ügy az elkapás. Ketrec csere, vagy kicsalod, vagy becsövezed...
A www.ilovedegu.hu -n találsz pár cikket, meg tematikus fórumot.
Van egy degum akit próbálok kézhez szoktatni mióta megvettem, de nagyon vad. Néha csak egy hirtelen mozdulatomra is őrülten elkezd rohangálni a ketrecben és felborít mindent. Arra gondolok, hogy azért ilyen idegbeteg mert egy tesco-s kereskedésben vettem ahol folyamatosan kopogtak a terrárium üvegén és fél az emberektől.
Hogy tudnám kicsit szelídebbé tenni? Amikor van időm ki szoktam venni a helyéről akkor nem fél annyira, meg oda is jön ha bedugom az ujjam a ketrecbe.
Fölvettük vele a kapcsolatot. Már újra vemhes a mami, mert okos honlapok megírták neki, hogy nem kell különrakni, a szülés után órákig kexeltek... Szóval most már 85 napig tényleg nem kell...
Azért mindenképpen figyelgesd, mert akinél egyszer már jelentkeztek fogproblémák, annál később is valószínűek!
És nem ártana valami elérhető specialistának is utána nézni a környéketeken, hogy ha szaladni kell, tudd, hova! Nem mondtad, merre laksz. Lehet, hogy tudunk segíteni.
Apukát 2-3 napra kell különvenni a fialás megindulásakor (rögtön!), hogy nehogy azonnal újra befedezze a mamát, és onnantól kezdve kb. 3 hetente pár napra, a nőstény ciklusától függően. Ehhez persze ismerned kellene azt, hogy pontosan hány naponta ivarzik, és akörül +- 2-3 nap (tehát összesen 4-6 nap)... És ez innentől kezdve persze állandóan érvényes, ha nem akarod túlterhelni a mama szervezetét és így lerövidíteni az életét a sok vemhességgel és szoptatással. Na meg miután a kislányok elérik az ivarérett kort (7-8 hetes kor!!!), onnantól kezdve ők nem lehetnek a papával!! Ez ugyebár az elválasztás időpontja.
A legjobb, ha az anyát a lányaival, az apát a fiaival tartod majd 8 hetes koruk után, már amennyiben nem adsz túl mindegyiken, és nem célod a szaporítás. (Felnőtt felügyelet még a kamasz lányoknak is jár, mert sokat tanulnak még abban a korban a viselkedési szabályokról a felnőttektől.) Onnantól kezdve viszont arra kell figyelni, hogy a hímek ivarzó nőstények környezetében verekedhetnek, tehát akkor már távolabb kell tartani egymástól a 2 csapatot. És a papát csak fedeztetés idejére a mamához engedni, és utána gondosan visszafürdetni, "szagtalanítani", nehogy a többi megorroljon rá. De ez már egy másik történet... És nem kezdőknek való.
Ha nem tenyésztesz, javasolt lehet még a papát ivartalaníttatni és a mamával vagy a mamával és lányaival együtt tartani. Ilyenkor nincs állandó probléma az ivarzás miatti rendszeres különválasztással (pláne, ha több lány van mellette, akik nem egyszerre ivarzanak...!).
Ezeken az időkön kívül (tehát most 1-2 nap múlva) tedd vissza a papát, mert nagyon jó és gondos apák, és akkor boldogak igazán, ha együtt a cslád, és együtt nevelgetik a kicsiket! :)
Most pedig, amikor külön veszed, az a legjobb, ha csak egy rács választja el őket, tehát érzik egymást, találkoznak (ez azért is jó, mert a kicsikkel is tud találkozni már akkor), csak éppen aktusra nincs lehetőség. Ha meg tudod oldani, hogy leválasztod a ketrec egyik részét neki (sűrűbb hálóval, amin a picik nem férnek át, nem szorulnak be), az a legjobb, ha nem, akkor tedd közvetlenül egymás mellé a 2 ketrecet!
A kicsikről: szó szerint napról napra látni látni fogod, ahogy villámgyorsan nőnek és fejlődnek, el sem hiszed majd! Nem mesélni kell róla, hanem nézni! :)) A TV-t elfelejthetitek pár hétre. :))
Ja, azért egy nagyon fontos dolog van: bababiztos legyen a ketrec! Azaz, ha nagy lyukú rács van rajta, azonnal (mert már most mászkálni kezdenek!) körbe kell venni sűrűbbel, nehogy kiférjenek, beszoruljanak, és a berendezéseknek olyannak kell lennie, hogy ne eshessenek nagyot (legjobb, ha pár napig, amíg nem futkároznak biztos lábakon, fel sem jutnak az alsó szintről), utána viszont figyelembe kell venni, hogy kisebbek, mint a szüleik, tehát lehet, hogy ahova a nagyok felugranak, nekik rámpa kell még. De ez múló állapot. ;))
Sziasztok azért fordulok hozzátok hátha ti tudtok nekem segíteni. Az éjszaka megszületett 6 pici apróság apukát külön vettem mert sokan azt mondják külön kell venni de most szomorú a lány is meg a fiú is. Mikor rakhatom vissza a fiút melléjük vagy alapból hülyeséget csináltam? A kicsikkel kapcsolatban is írnátok nekem pár dolgot? Köszönöm :)
Szerencsére legalább valamit konyít hozzájuk az a doki, ha csak oldószergőzben bódította be egy kicsit!
Mindenképpen fogyelned kellene, hogy pár napon belül javul-e az étvágya, mert ha nem, akkor tényleg fennállhat az, amit Kriszta írt, hogy hátul túlnövés és amiatt gyulladás (és fájdalom) van, ami miatt nem eszik, és az magátúl nem fog elmúlni. Ez esetben mindenképpen meg kellene nézetni és adott esetben rendbe tenni a hátsó fogait is (és innentől kezdve 1-2-3 havonta, attól függ, hogy nő neki). Ha nincs a dokitoknak megfelelő felszerelése ehhez, akkor pedig tényleg keresni kellene egy felszereltet.
Sajnos a fa és a kő csak az első fogaikat koptatja.
A lényeg viszont a hátsók koptatása lenne. A fogazatuk fű evésre specializálódott: azaz meglepő módon a friss fű, a széna, és a fűalapú tápok koptatják.
Sajnálom hogy nem tudtatok eljutni egy egzotikus dokiig, vagy hogy nem nézett alaposabban utána a dokitok.
A deguknak hátul is vannak fogaik, és azok szoktak túlnőni, azok feszítik szét az elsőket.
Nagyon reménykedek, hogy menet közben kitörte magának a kicsike a kritikus hátsó fogat és túléli a műveletet.
Ha most sem eszik, akkor pépesítsd fel neki a tápjából a zöld rudakat.
(Összetöröd, vízzel péppé higítod, és egy üveg szemcseppentővel az első fogai mögé varázsolod.)
Ha nem kezd enni, és nem találsz egy felkészült rágcsáló fogászt, akkor etetheted addig amíg felvállalhatónak tartod a szenvedéseit, és utána elviszed a dokidhoz túlaltani. :(
Doki kereséshez kérheted még a Pazár Péter segítségét. Ő képezi őket az egyetemen, tudja ki mire képes, és hol rendel.
Vagy ha mégis meg tudod oldani a Budapesti túrát: a Hungarovetbe felhozhatod őket ketrecestül, és kérheted a kórházazásukat. Akkor kapod vissza őket, amikor elég stabilak.
De most mindenképp pépes, zöld rostos kaját kéne belenyomni.
Itt találsz egy cikket a nyulak fogáról. A deguké is pont így működik.
Tegnap vittük a kettőt orvoshoz, mert a gubbasztósról kiderült, hogy nagyon megnőtt az alsó foga, és mivel zavarta, lekaparta a bőrt az alsó állkapcsáról. Nem tudom miért szokott le a rágásról, egy csomó fa és fogkoptató kő is van bent mindig, régen naphosszat csak a "famegmunkálást" lehetett tőlük hallani:-)
Sajnos specialista nincs kisvárosunkban, de az itteni doki is simán levágott a fogából, meg adott valami folyadékot a bőrére. Kicsit féltem, mert elkábította hozzá egy rövid időre (valami anyaggal átitatott vattát tett egy dobozba, és beletette a degut) mert 8 éves állatot már rizikós bódítgatni..de szerencsére lekopogom semmi gond.
A másik teljesen egészségesnek tűnik.
Vettem még vitamint, szerintem akkor valami hőforrásról is gondoskodni fogok. Tudom, hogy már nem lehetnek velem olyan sokáig, de szeretnék még egy kis időt velük..
1-2 tüsszentéstől még nem hiszem, hogy baj lenne. Persze azért figyelni kell, és egy kis vitamin sohasem árt. Pláne ilyen korban! Ilyenkor már nem árt egy-egy vitaminkúrát csinálni náluk sem.
8. évükben egyáltalán nem meglepő, ha elmennek... :((( Szerintem neki ennyi volt megírva. :((
És igen, lehetnek depisek a másik elvesztésétől, még akkor is, ha még ketten maradtak.
(Nekem 1,5 hónapja volt egy borzalmas, végzetes baleset egy össze-, illetve visszaszoktatásban, és utána teljesen megkergültek, hogy eltűnt az új haver... Még mindig nem jöttek teljesen rendbe! :((( )
Sajnálom! Minnél öregebbek, annál jobban hozzánk nőnek. :(
Jó lenne a másik kettőt is elvinni dokihoz, (de persze egzotikus specialistához!) Sajnos megesik hogy egyszerre lesznek betegek, főleg ha már nem túl stabil az immunrendszerük. Főleg a környezeti bacikra érzékenyek, lehet hogy kéne a maradék bandába is egy kis antibiotikum.
Az öregeknek nagyon jót tesz egy kis helyi ketrec fűtés: Meleg vizes palack, vagy egy 40-60 Wattos nem takarékos izzó, a függőágy fölé... Jobbulást!
sajnos a héten temettük a 3 degunk egyikét. Testvérek, 8. évükben vannak. Az elhunyton sem volt semmi különös, az utolsó előtti nap keveset mozgott, és fejét furcsán előrelökve vett levegőt. Sajna másnap az állatorvos se tudott már rajta segíteni.
Azóta viszont a két megmaradt egyike folyton gubbaszt. Létezik náluk, hogy gyászolják a társukat?
Evéssel, ivással nincs problémája, de viszont azóta néha trüsszent is egyet-egyet. Stabil 20-21 fok van helyükön, van fészkük, huzat nincs. Itatójuk nem csöpög. Alom frissen cserélve. Az orra nem folyik, szőre fényes, szemén sincs semmi. Most vettem vitaminport, remélem jó tesz nekik...Remélem nem valami fertőző betegség van köztük...
