Felhívnám a figyelmet, hogy a FB-on van egy kerülettel foglalkozó csoport. Régi fényképeket, családi fotókat gyűjtenek tematikus csoportokra bontva. A Kaffka Gimnáziumról is van egy oldal.
Sokan tettek fel ballagási fotókat meg a hétköznapokban készített amatőr képeket. Érdemes nézegetni, hátha találtok ismerősöket!
Fülessel kaland: MOM, Charlie-Olympia buli. A wc előtt, nagydarab nagyarc lök egyet Fülesen a bejáratnál. Bent egymás mellett hugyoznak. Füles azt mondja neki: "lerúgom a fejed". Közben az arcán ádugott tűn füstöl a hosszú fehér Kent.
A nagydarab megvárja, amíg végez, kezd kötözködni.
...és Füles lerúgta. Konkrétan egy lépésről telibe. Eszméletlenül feküdt a manus. Füles: "mondtam, hogy lerúgom."
Menekülés.
Pár éve a Kosztolányin sokat láttam, rendszeres látogatója volt az utcai bódénak, döntötte be a feleseket. Valaki nő is volt vele sokszor. Már egész meglátszottak az évek rajta. Megismert, örült, de kész volt már.
Hollzinger volt a böcsületes neve. Egy rövid ideig a húgomnak csapta a szelet. :)
Emlékszik valaki Mikusai tanárúrra?
Kővári Lajossal nagy haverok voltak. Ízesen beszélt az öreg. A fülemben cseng ma is az egyik mondása: "Ember hal, bejka döglik!" No, meg a "Két kis feleleted kettősre zárult." :)
Skripecz Erika tanárnő igen zavtosan beszélt
Tudnék róla nagyon hosszan mesélni, osztályfőnököm volt. :D
Ez volt a híres Bartha osztály. Bencsik Samu, a Markos fiú (ő a kisebbik, extravagáns, meleg nagyarc, de a csapat bohóca volt és eredeti fazon) Téri Sanyi, Szoboszlay Éva, színészek, Dudi, a teniszedző, Sinya, a filmes csávó hirtelen nincs meg a neve, Patai Gyula, a sörivó, aki katonai bakancsban járt, és az érettségire ki is pucolta. A showman Halász Csaba és még sokan mások. Volt itt minden, balhé, bukások, de egy nagyon eredeti társaság volt. Ide járt Horlay Béla, a vitorlás, Rike, a későbbi külkeres, Hollzeiter Gábor, a Füles, a cselgáncsos, aki lerúgta az ember fejét álltában, és aki sokszor tűket szúrt a tenyerébe, úgy fogott kezet. Ő sem él már. Aztán a fél foci bajnokcsapat, Pap Tibor idejében. Szombathy Gy., a színész apja volt akkoriban az igazgató, Lenke néni, aki szept.1-én az igazgatói iroda elé vitte azokat a fiúkat, akinek nagyobb haja volt, mint ő gondolta volna...Pap Tibi, a tornatanár, lovasedző, filmek statisztáinak és dublőröknek kiképzője -sajnos meghalt, az ikertestvére a combcsontjában elkezdett növekedni és az áttétes rákba halt bele- remek fickó volt.
Skripecz Erika tanárnő igen zavtosan beszélt - az első sorok eláztak néha- és bizony egyszer kinyitották felé (véletlenszerűen) az esernyőt.
Emlékszik valaki Mikusai tanárúrra? Az Avogadro-féle szám: szerinte a "hatszortízahuszonharmadikán" . Eredményes volt, ma is emlékszem a tételre. Ő írt minden óra előttre egy-egy okos ajánlást pl.: "Nem nekem tanultok, hanem az életnek." Valaki ellopta egyszer a füzetét, amiből tanított. Aztán visszaadták... Bricseszben járt hétvégén, túrabottal, nyakkendőben, mindig ment a hegyekbe, a körtéren lehetett látni sokszor.
Gája, orosztanár... na a hiszti és az idegbaj mintapéldánya. Rengeteg egyese volt mindenkinek. Eleve a tantárgy miatt is. Azt hiszem volt ott vmi titok, kapcsolatok, egyebek, mindenesetere zűrös egy nőszemély volt.
Tóth tanár úr, történelem. Szorosan kötött bolsevik, a szagos. Merthogy volt egy kedvenc arcszesze v deoja, sose derült ki, esetleg a ruhája illatosított... csend volt az óráin és maxista alapon állt, az biztos. A maga nemében jó tanár volt, élvezetes órái voltak, ha nem politizált, kis bajuszkáját rágta néha, talán párttitkár is volt egy időben. Néha sajnáltam.
Találkoztam vele sok év után valamikor a vilingeren, ugyanaz a szaga volt.
Nade! Samu: nagyon jó barátom volt, a halála rejtély, nehezen hihető az öngyilkosság, de egy menekülttáborban nem sokat nyomozhattak, mielőbb lezárták az ügyet. Vannak teóriák, mi történhetett, de nem lehet ma már igazolni semmit. A kispesti temetőben van a sírja.
Nemrég volt a 40 éves érettségi találkozónk. Rendszeresen 5 évente találkoztunk, és fogunk is amíg élünk !!
69-73 ig voltam Kaffkás. "d"-s, ált., tagozat nélkül
Tanáraim: Szombathy Gyula ig. (ja, ő nem tanított)
Árva Magda of. angol - magyar, Szakács Éva történelem
Finta András (sajnos nem tudom mit tanított, csak 1 évig volt, talán fizika?)
Padányi Máriuszné testnevelés lányoknak, Pap Tibor testnevelés fiúknak
Galambos László biológia-pszichológia ( első osztálya voltunk, akkor kezdte a "szakmát")
Ludwig Józsefné technika lányoknak ( a fiúknak nem tudom ki volt )
Hamvay Kálmánné fizika, Czigler Andrásné kémia
Dudás Gyuláné ének, Kapi-Králik Jenőné matek, Csoknyai Ilona orosz
Kővári Lajos föci (sajnos csak 1 évig, utána egy fekete hajú középkorú nő volt)
Akik nyomot hagytak bennem:
Szakács Éva - el nem tudjátok képzelni milyen unalmas órákat tartott a rekedtes hangjával
Galambos:Mindig jó fej akart lenni, korban közel álltunk egymáshoz. Egyszer kihívták az óráról telefonhoz. Azt mondta, hogy vegyük elő a térképet, és aki elsőnek megtalálja a "Langerhans" szigeteket, az ötöst kap biológiából, mivel ő biót tanított nekünk, nem föcit. Csöndben,vadul kerestük. Mikor visszajött kérdezte, hogy ki találta meg. Persze senki, erre ő: hát persze, mert ez a gyomorban található....majdnem megvertük...
Kapik-Králik - már írtam, hogy mindenkit cikizett, zavarba hozott..utáltuk
Czigler - imádtuk, remek vázlatot adott, jó volt kémiát tanulni nála, nem is állt bukásra senki..
Kővári tanár úr- sajnos elvették tőlünk, és egy unalmas hölgy lett helyette,innen már nem is szerettük a föcit
69-73- között voltam a Kaffka tanulója, de én a Kapi Králik matek tanárnőtől idegbeteg voltam. Nem tudom ki , hogy volt vele, de úgy zavarba tudta hozni az embert, hogy aki még tudta is az anyagot, azt is belezavarta az anyagba. Mindig azzal jött, hogy " most mit nézel, mint tyúk a piros kukoricára?" több hasonló ilyen elszólása volt. Amikor megtudta, hogy matektanár jár hozzám, nem vegzált már annyit. Sőt, 4.-ben már tanár sem járt hozzám, de ő úgy tudta, hogy igen, és ez neki elég volt. nem piszkált tovább.
Üdvözlet mindenkinek! Legmélyebb és őszinte tiszteletem Sárkánynak az ötletgazdának. Nagy érdeklődéssel rágtam át magam az elmúlt tizenhat éven és kifejezetten jól esett ez a kettős, vagy 'többes' időutazás. 1981 és 1985 között voltam a mi közös alma materünk 1/2/3/4.g osztályának tanulója, Mórocz Béláné (Nóra néni) vezénylete mellett. Ha jól figyeltem, akkor 'Cicomának' osztálytársa, 'Bourbon2'-nek és 'Kjame'-nek évfolyamtársa voltam. Az is igaz, hogy ők mintegy tíz évvel ezelőtt írtak a topicba, reménykedem benne, hogy néha azért még idelátogatnak. Furcsa, hogy a korosztályom - sőt, talán az egész '80-as évek - nem igazán képviselteti magát, pedig szerintem az évtized első és második fele is - ilyen-olyan okoknál fogva - érdekesre, izgalmasra sikeredett. Azt hiszem - olvasva az előzményeket - én és az osztályom inkább a "bulista" vonalat képviselte - bár emlékeim szerint jutott idő a tanulásra is - és a négy év a "Röhög az egész osztály" jegyében telt. Éppen ezért őszintén szólva nem igazán tudom hova tenni az ezzel ellentétes megszólalásokat, illetve mindig komolyan megrökönyödöm azon, ha valakinek a gimnáziumi évek a folyamatos és véget nem érő megpróbáltatásokkal voltak egyenlőek. (Nem kétségbe vonva természetesen a megszólaló emlékeinek, élményeinek valóságtartalmát.) Pedig én kifejezetten nem tartoztam a "jó tanuló, jó sportoló" kategóriába, a "nyitásom" is elég erőteljesre sikerült, mivel nálam a "békés" - Beatricével teli - rock & roll éppen '81-ben váltott punk & rollba és (majd) csak '82 végén egy Mosoi/Cpg koncerten kitört tömegverekedés résztvevőjeként értettem meg, hogy talán csendesebb vizekre kéne evezni. A punkból egyébként volt konfliktus a gimiben is, de sohasem vártam el a tanerőktől, hogy megértsék azt, hogy mi az hogy "oi-oi-oi", meg hogy "zigazaga". Sőt! '82 tavaszán a bandámmal (Punkrators) fel is léptünk a díszteremben tartott tehetségkutatón, ahol sárga-vörösre festett hajjal rohangáltunk és artikulátlanul üvöltöztünk a színpadon. Én voltam azután a legjobban meglepve, hogy semmilyen következménye nem lett az "attrakciónak". Talán meg is voltam sértődve. Bástya elvtárs effektus. Szóval amolyan "fanta, buli, csajok" életérzés lengte be azt a négy évet. Lehet egyébként, hogy az abban az időben elkezdődött lazulás vezetett el az első szabad választásokhoz. Néha tényleg ezt érzem. Mi (már) abszolút mértékben nem vettük komolyan a rendszert és talán már ő sem vette komolyan saját magát. A KISZ nekem - és a velem "egyivásúaknak" - már inkább és elsődlegesen azt jelentette, hogy KISS és hogy "I was made for love in you baby". Én igyekszem azóta is ehhez tartani magam. (Nem mondom, hogy mindig sikerül/t/.) No, legyetek jók, ha tudtok!
Dunai Ildikót keressük, aki 1986-ban végzett a Kaffka Margit GImnázium 4/g osztályában, sürgős érettségi találkozó céljából!!! Ildink, keress vissza minket a 4.g - 30 év csoportban! (Én Takács Erika néven futok fb-n)
Sziasztok! 77-től 81-ig voltam C-s a Kaffkában. Az orosztanárnö aki orosz is volt úgy hivták Agárdi Gáborné de a neve Gája volt. sokat viccelődtünk a hires Petőfi verssel, (Feltámadott a tenger) hogy Habár fölűl a gálya,S alul a víznek árja, azért a víz az úr! Ezek voltunk mi. A Galambos tanár úr volt a főegzorcista bioszból. Mivel én elve művészeti pályára akartam menni, ezért szinte semmilyen tantárgy nem érdekelt amit ott tanultunk. Nem volt nehéz összeszedni 11 db elégtelent negyedikben érettségi előtt biológiából. És akkor a Galambos tanár úr hajmeresztő ötlettel állt elő. Aki megírja azt a tesztet ami a felvételi teszt volt az orvosoknak annak minden jegye törölve és azt a jegyet kapja majd amit irt. Na évfolyami szinten megindult a puskagyártás, tuti biztos kis táblázatocskák keringtek sok pénzért, én persze mit sem tudtam erről, és otthon magoltam a biológiai korrepetitort és a felettem lakó orvosnak készülő haverommal küzdöttem az életemért. Végül eljött a nagy nap. Az egész évfolyam megírta a tesztet, és iskola szintű botrány lett belőle, mert a többség majdnem hibátlanul írta meg. A hiba pedig mindenkinél ugyanaz volt. Kivéve nálam. A Galambos kissé elérzékenyült ettől, mert a földrajzot is ő tanította, és amikor dogát irtunk véletlenül nyitva maradt előttem a könyv. Beírta az ellenőrzőmbe "CSALT". Anyám nem győzött hová lenni.
A kémiát a Padányiné tanította. Nem volt vele bajom. Még talán élveztem is. A matek azonban az gáz volt, egyszerűen egy kukkot nem értettem az egészből, amit a Kereiné magyarázott. Szörnyű volt. Mintha egy másik nyelven beszélt volna, és közeledett a rettegett érettségi. Végül egy B-s sráccal összeálltam tanulni és amit tőle megtanultam, azt rögtön tovább tanítottam a nálamnál is hülyébbeknek. A matekozásból később nagy nagy szerelem lett. Az ofőm a Kotz Hilda néni volt. Egyszerűen imádtam. A mai napig álmodok vele. Nagyon jó angol tanár volt. Volt neki valami sosem látott technikája mert ő nem csak egyszerűen angolt tanított, hanem valahogy élni tanított angolul. Alaphangon feltételezte, hogy mi már mindent tudunk, csak mozgatni kell ezt a tudást. Nagyon jók voltak az órái. Sajnos negyedikben megbetegedett és egy oroszból átképzett angoltanár Bödöniné vette át a helyét. Így lett négyesem negyedikben angolból, mert nem tudtam hány kiscicája volt Mrs. Barrettnek. Igazság szerint azt sem tudtam hol van az angol könyvem mert "Hildás" sosem könyvből tanított. Neki köszönhetem hogy bár művész lettem, nem döglöttem még mindig éhen, mert az angolból élek. Üdv mindenkinek
Letöltöttem a terület légi fotóját 1977-ből. Az udvaron Oszláts tanár úr éppen tornaórát tart, látszik a romos öltöző épület. Viszont kivehető egy virágszirom alakú kis vízmedence, ami az eredeti kert szerves része volt! Halványan emlékszem is erre a medencére.
Milyen szép volt a e remek május elsejei gyakorlatokból "sajnos" kimaradó - emlékeim szerint 12 lator - minden tiltás ellenére az utolsó óráról történt elszökése! :-) . Na, ez nem gépiesen, hanem alapos megfontolást követően történt. Egyvalaki maradt ki csupán a dologból, teljesen méltányolható okból, neki ugyanis erősen rezgett a léc valamiféle sorozatos csínytevések okán a suliból történő eltanácsolásra.
Németóra. Bár ez voltaképpen máshol is történhetett volna.
Padtársam egy öngyulladó levelet küldött a hátsó sorban ülő társunknak, mire odaért, pont pattogni és füstölni kezdett. (A receptet nem írom le, ne gyártsunk vegyészt abból aki nem arra való).
Skripecz tanárnő észlelte a veszélyt, odarontott, lecsapott egy füzettel és annihilálta a kockázat forrását. Remekül szórakoztunk, ő viszont roppantul felizgatta magát, közölte hogy hozzánk hasonló felelőtlen egyén okozhatta a szolnoki gázrobbanást is. Természetesen beindult a megtorló gépezet, és bár Kati néni mint ofő és kémiatanár szintén jól szórakozott ezen, teljesen nem maradhatott büntetés nélkül a dolog.
Utózöngéje, hogy egy fordított napon az osztály mókamestere paródiaként előadta az esetet, de ő kissé eltúlozta az adagot, és egyik társunk a szemészeten kötött ki.
Nem jár erre senki? No mindegy, magamnak is jólesik leírni.
Az uszodáról.
Mi bizony jártunk oda, ugyan nem sokáig, talán a következő eset miatt.
Úszás után német jött, ketté voltunk osztva. Kicsit rosszul voltam, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, következő órán viszont mikor egyesült a társaság, kiderült hogy sokan hiányoznak. A másik csoportban ugyanis többen rájöttek, hogy más is rosszul van, és rögtön felmerült a lógás lehetősége, jelentették a dolgot. Így hát a fiúk felét mentő vitte el, kórházban tartották őket egy kicsit megfigyelésre, amitől az akkoriban sem fényes kórházi infrastruktúra erőteljesen amortizálódott...
Közben persze kijött a Köjál, vizsgálni a medencét, de addigra állítólag lecserélték a vizet.
Másodiktól osztályfőnök is. Ez nagy kihívás volt Lóránd tanár úr után.
Kémia tagozat voltunk, de csak ketten akartunk vegyészek lenni. Uccu el is nyertük a kémia kincstárnoki (szertárosi) posztot. Ez aztán tág lehetőségeket nyitott meg, a legszebbet elmondom mert már elévült.
Bűvésztrükk, mikor a kézben tartott zsebkendő egy pillanat alatt nagy lánggal ellobban. Az ehhez szükséges lőgyapotot gyártottuk le a szertár anyagaiból. Otthon ki ne próbálja valaki! Aztán bemutató az osztály előtt. Először apróbb trükkök, tenyérre helyezett vattapamacs ellobbantva, majd a nagyágyú. Szó szerint. Szereztem egy erős fémcsövet, végét lezártam, befogtam Bunsen állványba, bele a lőgyapot és a golyó (rendes csapágygolyó). Aztán tűz - át az osztály feje felett, borsónyi lyukat lőttem a vakolatba. Mai szemmel, a mostani "safety first" elvek mellett, elképzelni is nehéz, hogy ezt egy tanár jelenlétében és jóváhagyásával meg lehetett csinálni és még csak fel sem jelentette senki. De Kati néni nyilván tudta hogy megbízhat bennünk.
A tesit a magamfajta bénák is szerették, mert hacsak lehetett, kimentünk az udvarra, ahol a kackiás legények a fizikusok ellen fociztak, a reszli pedig feljebb a kisebb pályán kosarazhatott. Köszönet ezért a liberális hozzáállásért, tanár úr.
Viszont emlékszik valaki a május elsejékre?
Ha beköszöntött a tavasz, a tornaóra egyre nagyobb részét foglalta el az undorító gyakorlás a május 1-i gyakorlatokra. Pártunk és kormányunk vezetői, jó külföldi mintákra, felvonultatták maguk előtt a tanulóifjúságot, akik recsegő zenére katonás, ütemes karhajlításokat és hasonló alaki szörnyűségeket adtak elő. Mindehhez levedlett melegítőket kaptunk valami sportegyesülettől, hogy szép egyformák legyünk. Szemlátomást a diktatúrák fő gyönyöre a gépiesen, gondolat nélkül együtt mozgó tömeg.
Lóránd István. Elsőben osztályfőnökünk is volt, imádtuk, gondolom főleg azért mert felnőttként kezelt minket. Másodikban az első tanítási napon sokkolt hogy leadott minket, mert országos szakfelügyelő lett. Azon a napon a döbbenet és a lázadás között ingadoztunk.
A magyart viszont megtartotta. Kísérleti tantervünk volt, ha jól emlékszem, már elsőben. Elképesztően eltért a szokásostól, felsorolom néhány ajánlott olvasmányunkat: A legyek ura, Virágot Algernonnak, Száll a kakukk fészkére. Mikor a TV éjjel Antonioni Nagyítását adta, üzente a szülőknek, engedjék meg hogy végignézzük, másnap elemeztük. Egyik órán az osztályteremben egy rakás szakfelügyelő nézte végig, ahogy Baudelaire "Egy dög" című versét elemezzük (Ott helyben olvastuk először, nem megrendezett show volt, olyan osztálytársakból is meglepően érett véleményt hozott ki, akiről nem gondoltam volna). Biztos vagyok benne, hogy ez a tanterv igencsak elmélyítette a világlátásunkat, valóban közelebb hozta a felnőttkort. És természetesen roppantul hízelgett hogy ilyen komolyan vesznek minket. Vajon miért nem lett semmi ebből a reformból?
Elsőben az osztályunk az oldalszárny teraszára nézett, ahová természetesen nem mehettünk ki. Viszont esedékes volt egy részleges napfogyatkozás, pont földrajz órára esett, tehát a tanár úr kivezényelt a teraszra hogy együtt megnézzük. Mivel neki sem volt kulcsa, az ablakon másztunk ki az ő vezényletével.
Fontosabbnak tartotta az oktatást mint az ostoba regulát.
Ősz, telt, pirospozsgás, mosolygós, ezért először nem mindenki vette komolyan. Nagy hiba volt.
Egyik osztálytársunkról mind tudtuk, hogy közgazdásznak készül, ezért fontos neki a matek ötös.
Eszti mama legelső óráján feladott házi feladatot rögtön elbliccelte, és ezt a második órán nyegle mosollyal be is jelentette. Eszti mama reakciója: "Nem baj fiam, ez egyes. De ne félj, ettől még átengedlek." A srácnak arcára kövült a mosoly...
Megtaláltam, végig is olvastam az eddigieket. Feltűnő, hogy pár év különbség és mintha nem is ugyanaz az iskola lett volna. Az olvasottak alapján szerencsém volt a gimi legjobb időszakában oda járni.
A korábbi hozzászólók közül wireless02 osztálytársam volt (vajon ki az), ***RS*** pedig meg is említ a 645 számú posztban - jólesett olvasni...
A tanárokról írtakat is érdekes volt olvasni, néhány erős egyéniség (pluszban vagy mínuszban) kb ugyanazt kapta mindenkitől (nem is tudom elképzelni hogy pl Kővári tanúr úrról elismerés nélkül lehetne szólni). A kevésbé jellegzetes tanerők megítélése talán erősen szórna még azonos osztály tagjait kérdezve is, belejátszik a tantárgyhoz való hozzáállás és eredményesség is.
Kik is voltak ők:
Magyar - Lóránd István
Matek - Vajda "Eszti mama" (másodiktól)
Kémia - Padányi Istvánné
Biológia - Tóth Lászlóné
Földrajz - Kővári Lajos
Fizika - Kutnyánszki Jenőné
Történelem - Rózsa Lászlóné
Orosz - Szőnyi Gáborné
Német - fele Skripetz Erika, fele Vámos Gézáné
Rajz - Kiss Katalin Ágnes
Testnevelés - fiúknak Oszláts István
Itt most nem értékelném őket, majd esetleg írok sztorikat...
Én 1973-77 között jártam ide a biológia tagozatra (A) és nekem egy-két tanáron kívül nem volt bajom senkivel.... szomorúan olvastam,hogy később kissé visszaesett a színvonala. Osztályom kb fele jutott be elsőre egyetemre (SOTE ELTE Közgáz) úgyhogy szerintem ekkor a tanítási színvonallal sem lehetett nagy probléma. Nekem összességében nincsenek olyan rossz emlékeim, én pl szerettem a Padányit és elég sokat tanultam tőle, nem tudom mi történt vele később, mert elég sok rossz véleményt olvastam.
Tanárok:
magyar: Halápiné plusz ofő és párttitkár nemvolt túl népszerű
orosz (na ez volt a mumusom) Gitta néni (vezetéknevére már nem emlékszem orosz nő volt) és Temesszentandrássyi Katalin (?)
történelem Ceglédiné vele se volt bajom jó szocialista törit tanított de ki nem akkortájt?
földrajz: Kővári tanár úr az egyik nagy kedvenc imádtuk és ő is minket naggyon (!) jó órái voltak utánunk ment (küldték!) nyugdíjba. Azt nem tudtam, hogy később visszajött.
biológia Galambos László (plusz foci) majd ő elment egy időre Susa Éva (fél évig) Majd Gerőcs István
kémia Dr Padányi Istvánné Kati néni szerintem jó tanár volt
Fizika Vajda Imréné Eszti mami piszok szigorú volt de jól tanított
Matek elsőben Kutnyánszkiné majd végig Kereiné... az első jó volt a második már nem annyira
Latin Csoknyai Ilona illetve Faludy tanár úr (fél osztályt tanítottak)
Testnevelés Szalai András
Rajz erre már nem emlékszem csak arra, hogy szerinte nekem a kettes is hízelgő
Nekem gyakorlati helyett biológiai laborgyakorlatomvolt.
Ahhoz képest milyen pocsék voltam oroszból van egy angol felsőm s egy német közepem... szerintem a cirill betűkre voltam allergiás
