Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2019.05.01 0 0 1221

Differenciálerősítő bemenetét saját táplálású aktív híd hajtja meg.

Nem kellene a két áramkört összeföldelni?

Egyes kollégák szerint elegendő az erősítőhöz képest lebegő potenciálon lévő híd kimenetét az erősítő invertáló és neminvertáló bemenetére kötni.

Doky586 Creative Commons License 2019.04.27 0 1 1220

Relé esetén a dióda jelentősen lassítja a relé elengedési idejét..!

Ha a sebesség fontos akkor érdemes inkább Zenner diódával felengedni pl 80V-ig is a feszültséget (vagy amennyit bír a tranzisztor) a gyors lekapcsolás érdekében.

Előzmény: mmormota (1219)
mmormota Creative Commons License 2019.04.27 0 1 1219

Ha induktív terhelést (relét, léptetőmotort stb) kell kapcsolgatni, legegyszerűbb diódával megfogni a feszültségugrást.

Előzmény: hiper fizikus (1215)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.04.27 0 0 1218

Kösszönöm, sokat segítettél .

Előzmény: construct (1216)
jogértelmező Creative Commons License 2019.04.27 -1 1 1217

Induktív kör megszakítása esetén a túllövés a kapcsolón lép fel, és lévén ennek némi kapacitása - a kapcsoló kondenzátorként feltöltődik. E feltöltődött kondenzátor az induktív eszközön a korábbihoz képest fordított irányú áramot indítva kisül, emiatt tetőesés lép fel.

Előzmény: hiper fizikus (1215)
construct Creative Commons License 2019.04.27 0 1 1216

A túllövés nem csak valami induktivitás miatt következhet be.

Az ugrásfüggvényt átvivő rendszerekkel kapcsolatos legfőbb követelmény általában, hogy ne lassítsák a két állapot közötti átmenet idejét. Ehhez alapvetően az szükséges, hogy magas felső határfrekvenciával rendelkezzenek. De olyan áramkört nehéz építeni, aminek fázisforgatása még a felső határfrekvenciája közelében is frekvenciafüggetlen, ebből származik aztán hogy ha olyan jeleket kell átvinni, amiben jelentős összetevők vannak még a felső határfrekvencia közelében is, akkor annak időfüggvénye az egyes frekvenciakomponensek eltérő fázisforgatásai miatt eldeformálódik (pl túllő). Ha ez el akarjuk kerülni, akkor olyan hálózatot kell tervezni, aminek nem csak az amplitúdó-átviteli karakterisztikája, hanem a fázisátviteli-karakterisztikája is frekvenciafüggetlen, az átviendő jelnek még a legmagasabb frekvenciájú összetevőinél is. Ezt a két dolgot általában csak úgy lehet egyszerre teljesíteni, ha a hálózat felső határfrekvenciáját lényegesen magasabbra tervezzük, mint amilyen frekvenciák előfordulnak a jelben. Illetve fordítva, ha adott az átvivő hálózat, akkor a jelből kiszűrjük az határfrekvenciájához túl közel eső komponenseket. Vagyis a túllövés elkerülésére fel kell áldozni valamennyit az átbillenés sebességéből.

 

Ez a lineáris hálózatok esetén alkalmazott stratégia, és kompromisszum. Nemlineáris áramkörökkel ennél jobb eredmény is elérhető, tehát egyszerre lehet gyorsabb az átmenet, és kisebb túllövés is. Egy nagyon egyszerű példa, ha egy dióda kinyit, amikor a jel túllő a felső szinten, és levágja azt.

Előzmény: hiper fizikus (1215)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.04.27 0 0 1215

A digitális elektrotechnika lépten-nyomon használ szögletes villamos jeleket . De az indukció miat ezeknek a szögletes jeleknek a sarka túllövi magát . Ez érdekelne, hogy általában hogyan történik ezeknek a túlövéseknek a folytása ? Tehát nem konkrét kapcsolási rajzokra vagyok kíváncsi, hanem a módszerre, de többre mint kondenzátorral .

hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.06 0 0 1214
Előzmény: construct (1213)
construct Creative Commons License 2019.03.06 0 0 1213

". . . mi mozgatja  . . . az ingát? A . . . száron van egy mágnes ami egy tekercs előtt halad el.  . . . egy "lapos" tekercs van, ami fölött a billegőben levő kis mágnes ingázik. . . .Valószínűsítem, hogy valami elektronika "kapcsolgatja" a tekercset gerjesztő áramot, mégpedig úgy, hogy amikor már távolodóban van, kap egy taszító löketet. Folyamatos vonzás, vagy taszítás nem tud szakaszos mozgást kiváltani."

 

Így van, valami kapcsolgatja, de nem kell hozzá okvetlenül elektronika, elég egy reed-relé, ami mágneses mezőben összezár. Ha az elem két csatlakozási pontja között megméred az elektromos ellenállást, és az inga nyugalmi helyzetében szakadást tapasztalsz, de egyik irányú (kis) kitérés esetén pár-száz ohmot, akkor biztos nincs benne semmiféle elektronika, hanem csak egy ilyen reed-relé. Kicsit aszimmetrikusan elhelyezve az egyik kitérési irány felé, és a középen elhelyezett elektromágnes tekercsével sorba kötve. Amikor a mágnes  elhalad előtte, összezár, megindul az áram, s így a gravitációs erőn kívül minden lengési periódusban keletkezik egy kis járulékos erő. Amikor a kar éppen az egyensúlyi helyzet felé halad, akkor serkenti a mozgást, aztán a következő félperiódusban, amikor ugyanott kifelé lendül, fékezi. Csakhogy a reed-reléknek van egy kapcsolási hiszterézise, vagyis a mező egy bizonyos küszöbértékén kapcsol be, és egy ettől alacsonyabb értékén ki. Így a relétől kicsit eltérő helyen, középen elhelyezett elektromágnes ereje révén a visszatérési fázisban mindig nagyobb energiát táplálunk be, mint amennyit kiveszünk a kitérési fázisban. Ez a különbség fedezi a súrlódási vesztességeket.

Előzmény: Az öreg hal (1195)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2019.03.06 -1 0 1212

A permeabilitás egy anyagra jellemző állandó. Nem ugrik meg, nem változik, ha az anyag nem változik. A tekercs induktivitása változik, ha változik az áram, változik a térerősség.

Előzmény: hiper fizikus (1207)
Az öreg hal Creative Commons License 2019.03.06 0 1 1211

Mágnes van benne. Szerintem lágyvas nem is lehetne, mert azt csak vonzani tudja egy másik mágnes. (tekercs)

jogértelmező Creative Commons License 2019.03.05 0 1 1210

Igen. Meg kellene vizsgálni, hogy mi van az ingában - mágnes, vagy vas.

Előzmény: hiper fizikus (1209)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1209

Egy technikai problémára több megoldás is lehetséges: lágyvasas is és állandómágneses is .

Előzmény: jogértelmező (1208)
jogértelmező Creative Commons License 2019.03.05 0 1 1208

Szerintem itt nem kell foglalkozni a permeabilitással.

Az ingában lévő állandó mágnes közelít az álló tekercshez, mely mozgási indukció révén feszültségjelet - "triggerjelet" ad egy monostabil multivibrátornak.  Az némi késéssel áramimpulzust indít a tekercsben, mely az ekkor már távolodó mágnesre rövid ideig taszítólag hat.

Előzmény: hiper fizikus (1207)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1207

A tekercs induktivitása a permeabilitás nagyságától függ .

Előzmény: jogértelmező (1206)
jogértelmező Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1206

induktivitás akart az lenni, ugye ?

Előzmény: hiper fizikus (1203)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1205

Igen, jól látod .

A vasnak van permeabilitása, a tekercsnek meg olyan értelemben van permeabiitása, hogy a tekercs és a vas egy összetett szerkezet . Olvashatod a wikipédián is . 

Előzmény: Az öreg hal (1204)
Az öreg hal Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1204

Sziasztok!

 

Ezen ne akadjunk meg, ha hiper fizikus nem jól írta, mi értsük jól. :)

 

Egyébként köszi a részletes választ, én is valami hasonlóra gondoltam. Ha jól értem a lényeg az, hogy a közelgő mágnes billenti a multivibrátort, ami visszabillenéskor ad egy kis lökést. Vagyis maga az inga vezérli. Az órához semmi köze, ez onnan tudható, hogy „hanyatt” fektetve, álló ingával is ugyanúgy megy a óra. Sőt szerintem, ha szerkezetileg megoldható lenne, hosszabb ingával is működne, csak lassabban.

hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1203

hu WP permeabilitás 

Most mi nem jó neked ?

Előzmény: jogértelmező (1202)
jogértelmező Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1202

Te inkább hiper laikus vagy, ebből is tudhatóan: " ... tekercs permeabilitás ...."

Előzmény: hiper fizikus (1201)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1201

"Eredendően mech. műszerész vagyok, igaz soha nem dolgoztam ebben a munkakörben"

Engem, mivel hiper fizikus vagyok, különösen érdekel a finommechanika, le is scenereltem pár ilyen témájú könyvet a könyvtáárból . Engem az érdekel benne, hogy a nagyon sok db alkatrészekből hogyan lesz minőségi műsszer, mert az egyes alkatrészek legyártása ugye idő igényes . Ott is valami futószallag féle van rá ?

 

Amikor az áram átjárta tekercs előtt elleng a lágyvasas inga, akkor a tekercs permeabilitás megugrik, emiat pedig áramlökés keletkezik benne; ezt "érzékeli" az elektronika . A jelfelerősítésre "astabil multivibrátor"t használnak, vagy valami ennek a komplikáltabb megoldását .

 

Az astabil multivibrátor egy két tranzisztorból és két kondenzátorból álló aránylag egyszerű hálózat, amihez még erősítő tranzisztorok is tartozhatnak . Úgy működik, hogy amikor az inga elleng a tekercs előtt az inga, akkor az egyik tranzisztor kisüti az egyik kondenzátort és a másik tranzisztor feltölti a másik kondenyátort; amikor visszafelé újra elleng a tekercs előtt az inga, akkor ugyanez játszódik le csak fordítva: a másik tranzisztor kisüti a másik kondenzátort, és az egyik tranzisztor feltölti az egyik komdenzátort; és ez megy vég nélkül . Mivel nem stabil multivibrátor, ezért nem egy állandó szabad frekvencia kelletkezik, hanem csak egy kényszeres billegés . Az erősítő tranzisztorokon keresztül pedig enrgia áram jut a tekercsekre, ami egy picit meglöki az ingát . Manapság gyakori, hogy az inga csak dísznek van, és egy kvarckristály precírozza ki az egészet . 

 

Ez a két link nem pontosan az astabil multiviprátor, de kezdetnek jó lesz :

ang WP Monostabil

ang WP multivibrátor

Előzmény: Az öreg hal (1200)
Az öreg hal Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1200

Na pont ez a "billegő" érdekelne, hogy ez mi. Mechanikus órát már javítottam, ebben valóban van egy billegőnek nevezett alkatrész, ami a hajszálrugón ide-oda forgó "ketyegőnek" mindkét irányba ad egy kis lökést. Vagy ha ingaóra, akkor a mechanikus ingának. (Eredendően mech. műszerész vagyok, igaz soha nem dolgoztam ebben a munkakörben)

De mi a helyzet a tekercs-mágnes felállással? Az ingának semmilyen elektromos kapcsolata nincs se a tekerccsel, se mással. Hogyan érzékeli az elektronika, hogy mikor kell bekapcsolni? Feltételezem, hogy a mágnes közeledésének hatására. Ez az áramköri megoldás érdekelne engem!

hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1199

A surlódási veszteséget egy billegő fedezi, ami lehet mechanikus vagy tranzisztoros . Ha ilyesmi nincs, akkor megáll a szerkentyű .

Előzmény: Az öreg hal (1198)
Az öreg hal Creative Commons License 2019.03.05 0 0 1198

Sziasztok!

 

Hát ezzel a 2 válasszal nem sokra megyek. :)

 

@jogértelemző:

Az igaz, hogy egy ilyen mágnes fölé lógatott másik mágnes hosszú ideig leng, de biztos, hogy végül megáll. Fékezi a cérna belső súrlódása, meg a légellenállás. Mágnes nélkül is sokáig himbálódzik, vonzó erő is előidéz lengő mozgást. (gravitáció)

 

@hiper fizikus:

A Te válaszod olyan általános, mint amikor valaki azt kérdezi, hogy mitől megy az autó, és erre azt a magyarázatot kapja, hogy a benzin elégetésétől. :)

 

Egyébként van még hasonló elven működő szerkentyű, az interneten "kinetikus inga" néven találtam rá. Ez megfelelő csapágyazással egymásba rögzített koncentrikus gyűrűkből (karika) álló szerkezet, amelyek 3 dimenzióban tudnak mozogni. Ezek egy himbába vannak rögzítve, amit szerintem ugyanazon erő mozgat, mint az ingaórát. Biztos vagyok benne, hogy ezek minden periódusban kapnak egy megfelelő (vonzó vagy taszító) impulzust. Úgy mint amikor valaki egy hintát lökdös. DE MI VEZÉRLI EZT?

jogértelmező Creative Commons License 2019.03.01 0 0 1197

" Folyamatos vonzás, vagy taszítás nem tud szakaszos mozgást kiváltani.   "

 

Taszítás tud. Pl. rögzíts a padlóhoz kis mágnest, és cérnára kötve lógjon le egy pálcika végén lévő másik a csillárról, a lentit taszítva.

Gyermekek örömére szolgáló remek kaotikus ingát kapsz: a lelógatott mágnes sokáig  ide-oda leng, szeszélyesen kóvályogva a lenti fölött.

Előzmény: Az öreg hal (1195)
hiper fizikus Creative Commons License 2019.03.01 0 0 1196

Szia

Az alapok nyilvánvalóak: a tekercsen valamilyen minőségű elektromos áram folyik, ez mágnesesteret kelt, ami az áram minőségével eklivalens minőségű, majd ez a mágnesestér mechanikai érőt fejt ki . A továbbiak technikai részletkérdések, amik a kivitelezéstől föggően más-más megoldású lesz . 

Előzmény: Az öreg hal (1195)
Az öreg hal Creative Commons License 2019.03.01 0 0 1195

Szisztok!

 

Rég jártam itt! :)

 

Lesz egy kérdésem lentebb, de először az előzményekről:

 

 

A nejem kapott egy ingás kvarc faliórát (elviselhetően giccses kínai), és mindenáron ragaszkodott, hogy tegyem fel az előszobában. Ez megtörtént, de erősen zavaró, hogy az inga mindkét oldalon egy-egy ütközőhöz érve kopogó hangot ad. Ha nem függőleges, akkor csak az egyik oldalon, de hangosabban. Ez egyre idegesítőbb lett, a szobába is behallatszott, így elhatároztam, hogy valami módon elnémítom.

A megoldás: az óra házába, az inga mögé egy méretre szabott hűtőmágnest ragasztottam, az inga hátsó oldalára pedig egy kör alakú alumínium lemezt. A kettő közti távolság 1-2 mm. Teljesen jó lett! A magyarázat az, hogy a lemezben örvényáram indukálódik, és ugye ennek az iránya olyan, hogy az általa generált mágneses tér az őt létrehozó (hűtőmágnes) ellen hasson. Így fellép egy fékező erő. Ha közeledig a mágneshez, akkor taszító, ha távolodik akkor vonzó erő. Ehhez persze kicsit szét kellett szedni, és ekkor kezdett érdekelni, hogy mi mozgatja az ingát. Az egyértelmű, hogy mágneses erő, de hogyan? A felfüggesztési pont és az ingasúly között, a száron van egy mágnes ami egy tekercs előtt halad el. Ez ugyan nem látszódik, mert benne van a műanyag tokban, de biztos vagyok benne, hogy így van. Egyébként hasonló elven kell működnie a napelemes billegő (szintén kínai) virágoknak is. Ilyet már szedtem szét, alul egy "lapos" tekercs van, ami fölött a billegőben levő kis mágnes ingázik.

És most jön a nagy kérdés: Hogyan működik? Interneten kutakodva nem találtam rá választ. Valószínűsítem, hogy valami elektronika "kapcsolgatja" a tekercset gerjesztő áramot, mégpedig úgy, hogy amikor már távolodóban van, kap egy taszító löketet. Folyamatos vonzás, vagy taszítás nem tud szakaszos mozgást kiváltani.

 

Erre szeretnék szakértő választ, megerősítést kapni! :)

 

Bocs, ha esetleg korábban már szóba került hasonló téma!

 

Üdv mindenkinek: Az Öreg Hal

Feke Fek Creative Commons License 2018.11.20 -1 0 1194

"Ez a téveszme a te kemény falad. Ebbe ütköztél. Egyszersmind kényelmesen fel is mented magad a tanulás alól, így szabadon képzeleghetsz."

Na jó ennyit elfogadok magamról, de azért helyesbítenék, nem a kemény falam hanem a kemény fejem és nem ebbe szoktam ütközni hanem sokszor evvel. Amúgy nem vagyok épp a szavak embere inkább a teteké. 

construct Creative Commons License 2018.11.20 0 1 1193

"Engem is meglepet hogy azért ilyen kemény falba ütköztem"

Egy furcsa elfeledett szabadalom működése iránt érdeklődtél, de szemlátomást teljesen híján vagy a vele kapcsolatos legelemibb ismereteknek is, még egy értelmes kérdést se tudtál feltenni, nem hogy a válaszokat megértenéd.

De persze rögvest kivágod magad: "annak is megvan a matematikája csak veled nem tanították . meg, . . . arra jól vigyáznak"

Azt gondolod, valakik eltitkolják előled vagy előlünk?

Ez a téveszme a te kemény falad. Ebbe ütköztél. Egyszersmind kényelmesen fel is mented magad a tanulás alól, így szabadon képzeleghetsz.

Előzmény: Feke Fek (1189)
jogértelmező Creative Commons License 2018.11.20 0 2 1192

" de van neki egy böröndbe szerelt kütyü ami átalakitja a ma használatban levő elektromos áramot úgy hogy mondjuk a rákapcsolt csiszolóval müködö állapotban lehetett egy medecébe belemeríteni és nem csinál rövidzárat, a víz alatt tovább müködik. "

 

A víz alatti csiszolás momentán nem érdekel, de a hajszárítás annál inkább!

Előzmény: Feke Fek (1189)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!