a linuxot ki nem supportalja elegge? szerintem van eleg supportere, nem is kell
oket nagyon keresni... vagy az a baj, hogy nem all mogotte olyan nagy ceg mint
a microsoft? szerintem, ha a kormanyzat tamogatna a linuxot, nagyon gyorsan
alakulnanak a cegek akik garanciat is vallalnak.
Az előbb említett skandináv modellnél maradva az volna a kérdésem, hogy ha részben vagy egészben bevezetésre kerül, akkor gondolatiságában mennyire fogja követni a kormányprogramot, miszerint a közép és kisvállalkozások megerősítése és előtérbe helyezése a cél. Véleményem szerint a honi számítástechnikában felmérhetetlen károkat okozna, ha egy ilyen horderejű program valamely multinacionális vállalat hálójába kerülne és nem a szabad verseny szabályai szerint, történne az értékesítés, bár kétségtelen ennek a megteremtése körülményesebb, mint az előbbi esetben. El kell ismerni, hogy a másik oldalon is számos előny felsorakoztatható, mint például a munkahelyteremtés, amely a készen behozott gépeknél ugye nem áll fenn.
A kormány (úgy vettem ki a hozzászólásokból) valamilyen nyugati formát szeretne követni az internet terjesztésben és fejlesztésben pl.: Németország vagy Svédország.
Ezt nem igazán tudom elképzelni úgy, hogy gyarkolatilag egy cég (névszerint a Matáv Rt.) tartja a kezében az egész telefon és internet piacot. Ahogy olvashatta, a kis településeken szinte nevetséges adatátviteli sebességekkel lehet "internetezni"(thx matáv). Az általános és szakközép iskolák (általában) a Matáv áldásos keze alatt netelhetnek. Ez a "NETelés" is hatalmas sebességgel történik. Körülbelül 16-24 gép fut EGY matáv isdnről. A budapesti felhasználók sincsenek sokkal jobb helyzetben. A szerencsésebbeknek ott van a tvnet, de a legtöbb embernek a matávot !!kell!! választania. És szabadverseny nélkül nem igazán fog elterjedni az internet, nem hogy fejlődni.
És most a kérdés: Ha a kormány tud és ha tud akkor tehet-e valamit a matáv monopólium ellen?
- elektronikus alairas szabalyozasa, tudtommal 2001 junius elsejevel az unioban
ez mar mindenhol torvenyerore emelkedik, nekunk lesz ilyen addig?
- wassenaari egyezmeny. nem tudtam kovetni ennek az alakulasat, de magyarorszag
is alairta ezt, bar meg a parlament ele nem kerult (tudtommal). ez az
egyezmeny korlatozza a titkosito szoftverek exportjat is. most hogy az
egyesult allamok liberalizalta ezt a dolgot, mi hogy allunk ezzel?
- szabad szoftverek hasznalata: nemetorszagban (es azt hiszem mi ezt a modellt
kovetjuk) erosen forszirozzak ezek hasznalatat (sot penzelik is a
fejlesztoket).
- milyen strategia letezik a magyar szakemberek itthontartasara, nagyon sokan
mentek eddig is kulfoldre, es a nemetorszagi zoldkartya csak ront a helyzeten
(bar elenyeszo mertekben szerintem).
- szamitastechnikai termekek es kapcsolodo szolgaltatasok arai...
- mi a magyar allaspont az unioban nagy visszhangot kavart echelon
lehallgatorendszerrel kapcsolatban, tudtommal nem csak az echelon letezik,
hanem mas orszagok is rendelkeznek hasonlokkal. magyarorszagnak van (huje
kerdes). es mit szandekozik a fulelo baratok ellen tenni?
Nincs tervezve. Csekély a support a Linux mellett, kíváncsiak vagyunk Kínában milyen eredményeket érnek el a bevezetés után.
Largonak (1).
1. Az iskolai számítástechnikai fejlesztéseken az OM-mel közösen gondolkozunk. Az olcsóbb internet eléréssel kapcsolatban tárgyalásokat folytatunk.
2. Látok lehetőséget, online formában olcsóbban lehetne hozzájutni a számítástechnikai irodalomhoz. Vannak jelentkezők, akik ilyen tartalmat szolgáltatnak. A Magyar Elektronikus Könyvtárat is érdemes felkeresni.
2. Ez az OM-mel egyeztetést igényel.
Smbdude (3)
Az RLL kivonulása folyamatban van, s az egységes hírközlési törvény nagyon sok mindent fog megoldani.
AmBesten (4)
- 1.8 milliárd forintot, ebből 900 millióra pályázatot írtunk ki. Ezek a pályázatok elbírálás alatt állnak, a következő pályázati kiírás októberben várható.
- Különböző projektek vannak folyamatban, amelyek ezt célozzák, pontos dátumot mondani sajnos nem tudok, hiszen ez az államigazgatáson is múlik.
- Amikortól a törvény elő fogja írni a köztisztviselőknek – tudomásom szerint ennek a törvénynek a felülvizsgálatát már beütemezték.
Dan (5)
1. Jó példával járunk elől. :-)
2. Külföldi tőke bevonásával és távmunka alkalmazásával, gyakorlatilag legyen érdeke a külföldi cégnek itt telepíteni infrastruktúrát, s itt dolgoztatni a munkerőt, itt fizetni a közterheket, itt fizetni az embernek a közel külföldi fizetést. S az emberek itthon költsék el a fizetésüket.
Dan (6)
Go to BSA :-)
Kérdezd meg a BSA-t.
tudorapo (7)
Igen, a Fidesz informatikai bizottságának javaslatára éppen foglalkozik vele.
Tisztel Kormánybiztos Úr !
Gondoltak-e már arra, hogy a számítástechnikában a szoftver költséget, -ami ha legális szoftvereket használunk, lényegesen jelentősebb mint a hardver költség- szabad szoftverek felhasználásaval lényegesen lehetne csökkenteni.
Nagy lendületet lehetne adni a szabad szoftverek felhasználásának, ha ezt az állam is felkarolná.
Esetleg egy magyar, vagy magyarított Linux disztribucio megteremtésével is. A magyar Linuxos közösség már dolgozik több területen a magyarításon, ezeket a munkákat is fel lehetne használni, illetve bevonni a fejlesztésbe. Az állami hivatalok irodagépesítésében is jelentős lehetne a megtakarítás. De egy ilyen program beindítása jellegéből adódóan, (ingyenes szoftverhez jutás ezálal legális felhasználás) mind a lakosság, mind a vállalkozói szféra területén nagy sikerre számíthatna.
A lakosság kedvezményes számítógéphez juttatását is nagy mértékben olcsóbbá tenné mi által több emberhez juthana el.
Ha jól tudom (de ez csak az alkalmazottakra érvényes) van olyan munkakör hogy rendszeradminisztrátor. Azt sajna nemtom, hogy ennek pl. van-e vállalkozók esetében szj-száma.
A mai Internetes tarsadalom megkivan egy uj munkakort: rendszergazda (hogy a tobbirol ne is beszeljek pl:webmester, stb.) mikor lesz ennek (ezeknek) a szakmaknak OKJ szama? Mikor ismeri el az allam, hivatalosan is ezeket a szakmakat???
Hogy ne csak egy x ora elvezeserol szolo papirt tudjak a munkaltato orra ala dugni?
Körülbelül egy hónapja röppent fel a hír, miszerint a munkáltatók egy skandináv modell alapján állami támogatással és részletfizetési kedvezményekkel személyi számítógépekhez tudnák juttatni munkavállalóikat. A hír mellett keringtek olyan adatok, hogy egy (!) személyi számítógép ára szoftverekkel kb. 280 000m. (!!!) Ft lenne. Ahogy ezt néjány kollégámmal végigszámoltuk, arra a következtetésre jutottunk, hogy ezzel a rendszerrel kizárólag a Microsoft járna jól, mert állami támogatással tudná eladni a szoftvereit. A munkavállaló a piaci ár 1,5-szöröséért jutna számítógéphez (és ebben a részletfizetés kamatai még nincsenek benne), a munkáltatónak likviditási gondokat okozhatna az egyszeri nagyarányú beszerzés, az állam pedig csupán a Micro$oft hasznára fizetne ki milliárdokat.
Ezek után már nem csodálkoztunk rajta, hogy a tervezett rendszert a "gazdasági szférából" egyedül a M$ képviselője méltatta.
Tisztelt Kormánybiztos Úr!
Él még elképzeléseikben ez a rendszer, vagy már meghaladta a kormányzati gondolkodás?
Gulyás Csaba írta: "A kérdésem a következő lenne: Várható-e Magyarországon a közeljövőben, hogy az iskolások hozzáférnek az Internethez / nem méregdrága MATÁV számlával a suli kasszában/ és értelmes kutató munkára használják?"
Várható :))) Sulinet-nek hívják, pl. ott, ahol én tanítok, cca. két éve üzemel. Sajátosan magyar képződmény természetesen :), ám mindenekelőtt az a roppant pozitív tulajdonsága, hogy van, üzemel, hogy nem az iskolák ezer sebből vérző költésgvetését terheli a számla. A középiskolások nagy többségének iskolájában ott a lehetőség - ám hogy ezzel miként élnek, az már más kérdés.
Pillanatnyilag és gyakorlatilag az, hogy egy középiskolában, ahol van Sulinet hozzáférés, a diákok mennyit és mire használják ezt, az iskolától, az iskolavezetéstől és sokszor az informatikatanártől függ csupán. A Sulinet egyik fogyatékossága az volt, az, hogy a befogadó közeg megteremtése elmaradt, a kilakítása még mindig várat magára. Az iskolai hálózat - mint minden hálózat, amit igen sokan használnak - a stabil üzemeléshez rendszergazdát kíván. Kívánna - mind a mai napig nem látezik hivatíalos állásfoglalás az iskolai rendszergazda stáruszára. (A Sulinet keretében kapott ezsközök mellé feltételül nem szabták mk. rendszergazda meglétét...) A kormányzat részéről ha jól emlékszem, annyi a vélemény: ez a fenntartó dolga. A fenntartó örül ha fenntart :) ilyenre nem tud (nem akar? valszleg sok helyütt valóban egyszerűen fizikailag nem tud! :(() forrást keríteni.
Hogy az iskolások mikor használják ezt értelmes kutatóunkára? Amint beintegrálódik a szaktárgyakba! Erre meg is van a kormányzati törekvés - dicséretes törekvés - azonban erősen hiányzanak a feltételek. Kiragadott példával had éljek: egy 8 gépes hálózat - a Sulinet alapjuttatása ennyi gép - 500-600 fős iskola esetében reálisan nem lehet alap ilyen kutatásra. OK, az eszközök nem származhatnak kizárólag központi donációból... Más: a szaktanárnak nagyon alaposan fel kell egy egy ilyen kutatómunka megszervezéséhez keszülnie. De miként? Óraszáma folyamatosan növekszik - sajnos, ez is kormányzati törekvés -, a hálózatismerete, a számítógépkezelési ismerete pedig magától nem fog "megjönni". Géphez ő maga is annyiért jut, mint a versenyszféra akármelyik szereplője (munkavállalója), pedig bérei elmaradnak attól... (Ennek áthidalására is volt is, van is törekvés, sajna a megvalósitás igen halovány...)
.. bocs a sok szóért -- ez mind eszembe jutott a kérdésedet olvasván... :)) Hátha Kormánybiztos úr sok-sok bíztató részlettel kiegészíti mindezt :)))
Jelenleg legnagyobb akadálya az előrelépésnek a pénz.
Ha valóban fejlődést akarnak:
1. Töröljék el a számítástechnikai alapkészülékek, programok, tankönyvek vámját, áfáját. Első lépcsőben az iskolai beszerzéseknél, majd a házi gépeknél.
2. Tiltsák meg a többszörös közvetítői kereskedelmet az oktatási beszerzéseknél!
3. Legyen áfa-mentes az Internet használat, és találják meg végre a monopolhelyzetek megszüntetésének módját, vagy olyan konstrukciókat, hogy a jelentős mennyiségi növekedés legyen célja az Internet-szolgáltatóknak! LSD: bunkofónia elképesztő méretű növekedése, árainak valóban jelentős csökkenése, míg a kábeles folyamatosan emelt az inflációra hivatkozva!
Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az áfás számlákkal igazol informatikai beruházások 25-50%-át az szjá-ból vissza lehessen igényelni annak 50%-áig. (Ez a gyakorlat már műxik más területeken yóóól. Pl: biztosítás, nyugdíj, tőkeszámlás visszaigénylés…)
Van-e ilyenfajta konkrét elképzelés, vagy csupán szövegelnek, mint a …?
Kedves Kormánybiztos Úr!
A Törzsasztalon jelenlévő emberek magánemberként, civil szervezetek tisztségviselőiként vagy tagjaiként, vagy gazdasági szervezetek vezetőiként miben segíthetnek Önnek?
"A kisiskolások itt első osztálytól kezdve, heti legalább 1 órában tanulják a számitógép használatát. Számomra nem meglepően, a kisdiákok remekül kezelik a gépet, és komoly kutatói munkát is végeznek a könyvtár és az Internet segitségével."
Lehet, hogy régebbecske mentetek el, de már van Magyarországon is számítógépes oktatás az első elemiben. A fiam legalábbis A heti 1, B heti 2 órában tanulja. Remekül kezeli a gépet és kiválóan tájékozódik az interneten. Az igaz, hogy emelt szintű matek-informatika iskolába jár, és az is igaz, hogy csak otthon jut internet-közelbe, de ma Magyarországon tökéletes esélyegyenlőségről beszélni botorság. Valamit a szülőnek is áldozni kell, ha a következő generációtól elvár valamit.
Idézet a topic indító írásból: "Először az oktatás fejlesztésére, az informatikai kultúra terjesztésére van szükség." Ezek az Ön szavai. Kérdésem: miként látja megvalósíthatónak e kultúra terjesztését? Expressis verbis szerepel fentebb az "oktatás". Feltételezve, hogy ennek legszélesebb rétegeket érintő formáját, a közoktatást ideértjük, miként harmonizál ez az elképzelés a kerettanterv szándékaival? A kerettanterv jellemzőit talán Ön is ismeri. Az informatika oktatás oraszáma csökkent. A célül kitűzött más tárgyakba való integrálás feltételei nem adottak. (Az akarat még nem feltétel.) Miként véli feloldhatónak azt a Janus-arcuságot, miszerint egyfelől kormányzati koncepció az (informatika) oktatás fejlesztése, az informatikai kultúra terjesztése - lásd idézet az Ön szavaiból is -, másfelől a _kötelező_ kerettantervi óraszámok egyértelműen és vészesen csökkentik az informatika megtanítására (nem hasznltatására!) fordítható időt. Megtisztel a világos, egyértelmű válaszával!
Dorozsmai Károly
Egy gyakorló szülő egyszersmind középiskolai informatikatanár
Jelenleg Kanadában, Vancouverben élek. Mivel a nagyobbik gyerkőcöm az első osztályt még Pesten végezte, így számomra elég jól érzékelhető a különbség a két oktatási rendszer között. A kisiskolások itt első osztálytól kezdve, heti legalább 1 órában tanulják a számitógép használatát. Számomra nem meglepően, a kisdiákok remekül kezelik a gépet, és komoly kutatói munkát is végeznek a könyvtár és az Internet segitségével. /Pl. a 2. osztályosok a Naprendszer bolygóiról készitettek fogalmazást / Úgy vélem, a magyar informatikai oktatásnak is ezt a modell kellene követni. Az elsődleges cél nem egy programnyelv elsajátitása, hanem az új ismeretszerzési lehetőség megtanitása. Ugyanakkor a hagyományos módszerek megtartását és ötvözését sem mellőzik. A magyar matematikai oktatás nagyon jó és nagyon erős. A lányom az otthonról hozott elsős matek tudásával akár a 3. osztályba is járhatott volna, viszont kreativitásban és önálló munkavégzésben az itteniek jóval ügyesebbek.
A kérdésem a következő lenne: Várható-e Magyarországon a közeljövőben, hogy az iskolások hozzáférnek az Internethez / nem méregdrága MATÁV számlával a suli kasszában/ és értelmes kutató munkára használják?
T Kormánybiztos úr!
Egyik regggeli műsorban elhangzott öntől: a minisztérium létrehozása a feladata.
Két év kell hozzá?
(Nézze vissza a leadott anyagot, ahol ezt Ön mondotta!)
Mi a véleménye arról a napokban megjelent adatról, hogy az elmúlt évben (az Önök eröfeszitései ellenére) gyakorlatilag nem növekedett az Internetet használók száma Magyarországon?
Terveznek-e konkrét lépéseket a belátható jövöben, (még ebben a ciklusban), hogy ez ne így legyen?
T. Kormánybiztos úr!
1 A közbeszerzéssel nagy bajok vannak, kb. másfélszer drágább a hardver, mint a piacon.
2 Az egyetemi gépparkot folyamatosan upgédelni is kellene ám! Már jó ideje nem volt fejlesztési pályázat. Az ELTE-n gyakorlatilag nem juthat internethez a hallgató, hogyan fogja tanítani?
3 Az államigazgatásnak nem kellene elgondolkodni azon, hogy a kül. azonosítókat egyesítsék egyetlen digitálisan leolvasható kártyába? Az új szig. egy vicc!
4 Ügyintézés interneten? A kormányzati honlapok botrányosak!
5 A brainstorming jó ötlet.
Gyakorol e nyomast a kormanyzat az informatikai cegekre-a Matavra gondolok-a kozel jovoben,hogy szeleskorben elterjedhessen es hasznalhato legyen az Internet?
Foleg az otthoni felhasznalokra gondolok,azokra akik telefonvonal segitsegevel kapcsolodnak,ti.
hiaba van korlatlan felhasznalasi csomag,ami megsem az,az ismert okok miatt.
ps.Olyan valaszt nem tartok elfogadhatonak,hogy ez a ceg-Matav-belugye,hiszen monopol helyzetben van a piacon,nalam a monopol helyzet sehogy sem all osszhangban a liberalis gazd.politikaval.
Mennyi idő kell addig, amíg minden ügyemet, amelyhez nem kell személyes jelenlét, a weben keresztül tudom elintézni?
Mikor lesz a személyi igazolványomban egy chip, amelyiket akár a PC-mbebedugható chip olvasóba is (ma á 5000Ft) bedughatok, ha digitálisan alá akarok írni egy dokumentumot, amit az államigazgatás is elfogad? (BTW nem lenne jobb inkább pecsétnek hívni?)
Tervben van-e, hogy (mondjuk a bankszektorhoz hasonlóan) az államigazgatásban kötelezové teszik az informatikai rendszerek kockázataink felmérését, kezelését, auditálását?
Ha nem, miért nem?
Ha igen, mikortól, milyen tartalommal, mélységben, melyik standard szerint?
