Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Sityut mi sem ismerjük. A gombát viszont igen. Talán ugyanezen év (2021) késő őszén a péceli Ráday kastély kertjében, egy kivágott fa helyén a talajon nagy mennyiségben jött elő. Sajnos a látogatók (vagy gyerkőceik) szétrugdosták a termőtestet. Mivel érdekesnek találtam, de nem tudtam azonosítani, készítettem pár fotót és elhoztam az egyik káposzta fej maradványt. Pár nap múlva megmutattam Zsanettnek, de Ő is bizonytalan volt. Elküldte a képet Dima Bálintnak, aki Daleomyces phillipsii-nek azonosította. Kért és megkapta a mintát.
amikor a külső termőréteg már nem szürke, hanem elkezd sárgásodni, akkor tapasztalatom szerint már nem finom, így a képen lévőket én sem vittem volna haza. zsemlegombát szintén sokfelé láttam, de frisseket régebben (>3 hét).
Netgombászok! 2021-ben talán Sityu talált egy káposztaszerű gombát, melyet a most már nem működő fórumra töltött fel és Podaxis itt azonosított. Esetleg valaki elmentette a hozzászólást vagy fényképe van a találatról? Kedves gombásztársam a budapesti utcán talált a napokban egy példányt és volt szíves el is hozni nekem, így le tudtam fotózni. Kicsit turkálva a hazai irodalomban, Moesz Gusztáv már 1913-ban közölt egy izsáki találatot, melyet Bánhegyi prof. két gyűjtése követett a Hármashatárhegyről, másodszorra öt példány is felbukkant. Köszönettel Heyderia
Nem, bár az alsóbb részeken megfagytak. Azért ezeket már nem enném meg, mert ki tudja hányszor fagytak már meg és olvadtak ki:
Trombita szép számban volt, meg valami fehér nyirokgomba (?) is, de ami igazán szembetűnő így levélhullás és hóolvadás után, hogy a zsemlegomba mennyire gyakori a bükkösben. Azt sem tudtam, hogy a sárga korallgomba ennyire hidegkedvelő, mert belőle voltak egész fiatal (a héten előjött?) példányok is.
Ó a laskás helyre elfelejtettem átmenni...sebaj, így télen ez is szép.
természetesen itteni magasságban, nem a kékes-tetőn. de nem figyeltem különösképpen, október közepén egy teli kosárral letudtam a szükséges mennyiséget, előtte-utána annyit szedtem, ami menet közben elém ugrott. sok volt idén és két éve ősszel is, tavaly meg nyáron a mátrában.
(Ma egy kutyasetaltato kartars mutogatta lelkesen a telefonjan, hogy egy hete meg talalt trombitat a VH-ban. Majd meghaltam az irigysegtol. Arra nem mertem rakerdezni, hogy hol.)