Keresés

Részletes keresés

CHARLI Creative Commons License 2000.05.29 0 0 12
Trish
Delutan reagalok.
Előzmény: Trish (11)
Trish Creative Commons License 2000.05.26 0 0 11
Charli!
Sok - számomra - érdekes dolgot írtál. Nekem a legszembetűnőbb az volt, hogy Neked, mint főnöknek lehetne annyi felelősségérzeted, hogy nem fekteted le a kolléganőidet (bocs, Te írtál többes számot) - még ha ők szintén akarják is-, ha tisztában vagy vele, hogy ha nem jön be, akkor kirúgod őket. Mert nem Te veszted el az állásodat... Vagy akkor mondd meg neki, hogy 'Kisszívem, ha utána úgy döntök, nem Te leszel az életem (következő) párja, akkor röpülsz'. Így korrekt, így eldöntheti, hogy megéri-e neki a Veled töltött szép pillanatokért 'feladni' az állását.
Mondjuk az más kérdés, hogy nem értem miért kéne kirúgni a cégtől. Ha már. Végülis örömet szerzett Neked. És két kulturált felnőttnek - szvsz - azért nem okozhat problémát, hogy AZ után is tudjanak együtt dolgozni. Lehet, hogy Amerikában ezt nem tudják megoldani. Ebben az esetben - ha minden úgy marad, ahogy volt - pl. nincs rossz vége a dolognak - igazad van!
Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy hiába szürkül a kapcsolatom (ha volt valaha _igazán_ színes), én nem a munkatársaimmal törődöm, hanem Vele. Igaz, én alig látom a munkatársaimat. Az is tény,hogy a helyzetünk alapvetően más - mert én még mindig szerelmes vagyok az illetőbe - és nem tudom, hogy Neked milyen a viszonyod a nejeddel. Ha annyira szar, lehet, hogy már én se Vele foglalkoznék. De akkor meg nem a munkatársnőimmel, mert tényleg kiürül az iroda... Ezért mondtam, hogy nem létezik, hogy az összes jó nő Nálatok dolgozik és nem találsz máshol egyet. Persze az sem egyszerű, mert akkor munkaidőn kívül el kéne menni valahová, de az asszony meg otthon vár... Hát tényleg nem egyszerű a helyzet...
De tovább vinném a gondolatot. Elvileg létezhet Nálad olyan, hogy annyira megszereted a kolléganőt, hogy úgy döntesz elválsz miatta és feladod az unalmas, de mégiscsak bizonyos szempontból kényelmes életedet? Mert úgy azért más. A felmérés nagy valószínűség szerint nem konkrétan a Te helyzetedben levő emberek kapcsolatairól szólt, hanem azokról, akik nem házasságban élnek, hanem single egyének és tényleg a munkahelyükön találták meg egymást. Azt, hogy van-e olyan munkahelyi kapcsolat a Te esetedben ami 'normális, felvállalható lenne', csak Te tudhatod!
Bocs, ha kicsit agresszívnek tűntem, nem vagyok az, csak 'együtt éltem' a témával. Üdv!
CHARLI Creative Commons License 2000.05.26 0 0 9
Üdv, Parser!
Nem mondta, hogy nem a szexre gondolok. Azt mondtam, hogy nem feltetlenül a szexre gondolok. Pontosabban nem csak arra. Amint az előbb mondtam, hiszem, hogy van aki igy talál rá arra, akit keres (nem feltétlenül rólam van szó). Egyszerüen nem szeretnék lezárni egy lehetőséget.
Tényleg, ilyesztő lehet, ha az ember elfogadja, hogy ha mégis összejön egy ilyen kapcsolat, akkor abból csak baj lesz (szerre ki kell rugja minden rendesebb, vonzóbb kollégáját :( ).
Úgy hallottam, vannak a tengerentúl olyan cégek (és talán nálunk is), ahol egy munkahelyi kapcsolat napvilágra kerülése esetén választás elé állitják az érintetteket: ők dönthetik el, melyikük megy el a cégtől. Hm?
Azért nem hiszem, hogy tényleg semmi jó nem lehet egy munkahelyi kapcsolatban. Nem emlékszem nagyon pontosan, de egy felmérés azt mutatta, hogy a kapcsolatok igen nagy százalékának a létrejöttének a munkahely az "oka". Tényleg nincs, nem lehet egy olyan sem, ami normális, felvállalható lenne?
Előzmény: Törölt nick (8)


CHARLI Creative Commons License 2000.05.26 0 0 7
Szia, Trish!
A probléma az, hogy nem feltétlenül keresi az ember az ilyen helyzeteket, ezek adva vannak (nap mint nap találkozol vele). Semmi nem muszály- a szimpátia vagy vonzódás nem egy tudatos folyamat végén alakul ki-ez vagy jön menet közben, vagy egyszerüen nincs.
Mitől gondolod, hogy egy ilyen kapcsolat csak gondot okozhat, csak rossz lehet a vége? Meg vagyok győzödve, hogy létezik olyan is, amikor pontosan igy talál egymásra két ember (na jó, elismerem, valószinübbnek tartom az ilyen tipusú-munkahelyi kapcsolatnak az olyan kimenetelét, hogy X ok miatt vége lesz és utána X következményei vannak). De miért kellene startból elvetni annak a lehetőségét, hogy innen is indulhat egy kapcsolat?
Közben elolvastam egy másik topicot, ahol arról mesélsz, mi van akkor, ha egy kapcsolatért küzdeni kell/vagy csak egyszerüen küzdesz. Pontosan ehhez kapcsolódik (és úgy érzem, meg fogod érteni), hogy amikor egy kapcsolat kezd szürkülni, fakulni, az, akivel nap mint nap együtt vagy, egyszer csak vonzóbbnak tünik mint máskor és egyre több olyan tulajdonságát fedezed fel (véled felfedezni), amit elvársz attól, akit társadnak szeretnél.
Valahogy hozzád hasonlóan gondolkoztam, amikor az egyik kolléganőmnek (akiről úgy éreztem kissé rámenősebb) egy alkalommal egy kötetlenebb beszélgetés alkalmával elmeséltem, hogy eddig egyetlen nő volt, aki egyáltalán bármilyen közelebbi kapcsolatba került velem (nem feküdtem le vele, csak egy pár randi) és amikor vége lett, mennie kellett a cégtől. Most már lehet, ha nem mondanám ilyen egyértelmüen.
Előzmény: Trish (5)
Trish Creative Commons License 2000.05.26 0 0 6
Szia Citromsármány!
És mondd, Neked is volt hozzá pluszban egy feleséged, mint a Topicnyitónak?
Előzmény: Citromsármány (3)
Trish Creative Commons License 2000.05.26 0 0 5
Arra, hogy velem is próbálkoztak már a munkahelyemen, de én a magam részéről lekoptattam az illető(ke)t. Ezért aztán 0 a tapasztalatom. Még ha szimpatikus is volt valamelyikük, ez semmi jóra nem vezet. De komolyan! Csak problémád lehet belőle. Ha nagyon muszáj, keress olyat, aki nem a cégnél van.
Előzmény: CHARLI (1)
-emma- Creative Commons License 2000.05.26 0 0 4
neeeeeeee...

a noverem pasija megtette..(neki ugy latszik,nem jutott eszebe a noverem mosolya:( )Azota majdnem egy ev telt el es meg mindig probalja visszaszerezni a noverem bizalmat..es atkozza magat amiatt a negyed ora miatt (mert tenyleg annyi volt)

Citromsármány Creative Commons License 2000.05.26 0 0 3
Azert nem kell tuldramatizalni a helyzetet. Volt anno egy kolleganom, akivel kerulgettuk egymast eleg sokaig es utana egy szilveszter ejszaka egymasba gabalyodtunk. Par honapig tartott a dolog es utana teljesen kulturaltan befejeztuk. Utana is egymas szemebe tudtunk nezni es tovabbra is joban maradtunk, de csak barati viszony volt. Szoval ha korrekten csinalod a dolgot es egyik fel sem erzi magat kihasznalva vagy megsertve a kapcsolat esetleges megszakadasakor, akkor semmifele problema nincs. Persze a peldak tobbsege nem ezt mutatja :))
Sarmany
Előzmény: K.Trout (2)
K.Trout Creative Commons License 2000.05.26 0 0 2
Adjonisten, Charlie!

Ugye, nem a dajcstomi vagy? Na jó, ez óccsó poen volt, bocs.
Idézetek következnek, aztán a saját vélemény.
"...másnap el kell számolni Isten, haza és a borotválkozótükör előtt..." (kövérlászló)
"...a nagy fej jobban tenné, ha nem a kis fej után menne...." Robert de Niro, Bronxi mese

Ne. Ez a saját vélemény.

Nekem volt hasonló. Mármint, hogy a cégnél volt egy veszettül rámenős csaj. Igaz, én nem a főnöke voltam, csak egy kolléga. Tényleg tüzelő szuka volt a csaj. Majdnem beleestem. De csak majdnem. Azóta áldom a - sokak szerint hülye - fejemet, hogy nem dugtam meg. Pedig nem hagyott hidegen.
De amikor a barátnöm mosolya eszembe jutott, és hogy ezt elveszíthetem...nem, nem kösz.

Az a netto negyed óra nem éri meg, hogy utána szembe kelljen köpni magam a tükörben, és hazudozzak.

Ja, és az örök mondás: házinyúlra nem lövünk...mert tényleg, mi lesz utána?

Előzmény: CHARLI (-)
CHARLI Creative Commons License 2000.05.26 0 0 1
Szia!
Mégis, mire gondoltál, amikor irtál?
Előzmény: Trish (0)
Trish Creative Commons License 2000.05.26 0 0 0
Szia Charli!
Nekem ezügyben 0 a tapasztalatom, de üdvözöllek!
Előzmény: CHARLI (-)
CHARLI Creative Commons License 2000.05.26 0 0 topiknyitó
Pár év után, ha együtt dolgozol valakivel (aki a másik nemből való), előbb-utóbb elgondolod, milyen lenne, ha ... (A vicces az, amikor öt percenként másról gondolod ezt el...)
Nekem ez probléma. Eddig azt hittem magamról, önfegyelemmel sikerül elkerülnöm azt, hogy kolléganőim (esetleg) zaklatásnak vegyék, ha teszeni próbálok nekik, de az utóbbi időben (tavasz van?) lehet, ha túlléptem nehány határt. Most már szint kell vallani. Eddig el lehetett ütni egy-egy tréfával, de most már nem fog menni.
És most nem feltétlenül a szexre gondolok (tudom, hölgyeim: szerintetek a férfiak másra sem tudnak gondolni).
Ami megállit:
1. Házas vagyok. Valószinü nem tudná meg, de úgy érzem, magam előtt is szégyelném.
2. Mi lesz utána? Hogyan lehet nap mint nap dolgozni, bármi legyen is a kimenetele a dolognak.
3. Mi van, ha az egész csak illuzió? Ha a lány csak azért flörtöl, hogy plusz pontokat (esetleg előnyöket) szerezzen nálam, a főnöknél. Kiábránditó volna (vagy csak én vagyok balek?).

Van valaki, aki el tudná mondani, hogyan esett bele (és hogyan mászott ki) egy ilyen kapcsolatba? (és itt nem feltétlenül a szexre gondolok).

Charlie

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!