Gyerekek, ennyire hüje lennék?! Én még mindig nem értem miről van itt szó. Miért próbálja mindenki bemagyarázni Hüjenicknek, hogy ez a kapcsolat nem fog működni, mert előbb-utóbb a farka veszi át az irányítást. (Bocs) Ha én elkezdek egy kapcsolatot, akkor én azt "örökre" akarom. Most Hüjenickek kell a csaj aszt' kész. Majd meglátjuk mi sül ki belőle (ha még élni fogunk). Én még mindig nem értem, miért ne sikerülhetne ez a dolog.
Ha bi-kuci-n múlna a dolog, hüjenick már tényleg megcsalta volna a lányt.
TARTS KI HÜJENICK!
Azt hiszem, nem értettél meg igazán. A "szembejön az utcán a kísértés" című dolgot átvitt értelemben értettem. Vagyis úgy, hogy nem tudhatod, hogy két év múlva, vagy öt év múlva, vagy bármikor az életedben nem kerülsz-e olyan helyzetbe, szituációba valakivel, hogy igenis meg fogod csalni a barátnődet/feleségedet. Sajnos a férfiakra alapvetően jellemző, hogy könnyű őket elcsábítani. Ez akkor is jellemző lehet, ha esetleg egy homo kapcsolatról van szó. Hacsak nem vagy bűn ronda, és szikla szilárd, akkor egyáltalán nem esélytelen egy esetleges "kisiklás". :) Akkor pedig könnyen elindulhat a lavina. :(
Szóval, én nem tartom szerencsésnek azt, ha megpróbálod magaddal elhitetni, hogy ez soha nem fog megtörténni. Persze, ne érts félre! Ez nem azt jelenti, hogy ha netán ez megtörténne, akkor aztán kész, vége kell, hogy legyen a házasságodnak is. Csak talán szerencsésebb lenne, ha magadat is és a bartánődet/feleségedet is arra készítenéd fel, hogy ez bekövetkezhet és ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy őt kevésbé szereted, hozzá kevésbé kötödsz.
Természetesen ez mindenkinél nagyon egyéni dolog. Vannak, akik annyira akarják birtokolni a partnerüket egy kapcsolat során, hogy semmiféle kisiklást nem tudnak/tudnának tolerálni. Ez nem baj. Jelen esetben azonban eléggé problémás lehet ez a fajta magatartás forma.
Engen személy szerint nagyon frusztrálna, ha úgy érezném, hogy a feleségem nem lenne hajlandó tolerálni egy ilyen kalandot. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy a bizalommal, illetve a toleranciával vissza kell élni. Én sem ugrok rá minden pasira, aki tetszik.
Aztán arról még nem is beszéltem, hogy ugye semmi sem tart örökké! Három év még nem nagy idő egy kapcsolatban. Szerintem elég fiatalok is lehettek mindketten. Nem tudhatod, hogy mit fogsz érezni 5-10 évi kapcsolat, egy-két gyerek után. A szerelem előbb-utóbb elmúlik! :( Ha átveszi a helyét a szeretet az jó! Ekkor azonban már sokkal nagyobb a kísértésbe esés lehetősége, mint a "mézes hetekben", amikor az ember úgy gondolja, hogy soha, de soha nem lenne képes "ártani" a szerelmének.
Mondá mindezt az "öreg", bölcs és "sokat tapasztalt" bi-kuci! :)
bi-kuci:
"Ha tényleg vannak ilyen vágyaid és szereted a barátnődet, akkor ne áltasd magad azzal, hogy örökre el fogod tudni őket nyomni. Soha nem lehet tudni, mikor jön szembe az utcán a kisértés egy gyönyörűség személyében.... Aztán, akkor majd indulhat a balhé, hogy "nem ezt igérted", meg "én bezzeg bíztam benned!" stb-stb"
nem nyomom el a vagyaimat, mindossze nem keritek pasit magamnak, ennyi az egesz, bar ezt lehet, hogy felfoghatjuk vagyaink elnyomasanak, azonban hogy megse, arra pelda, hogy nezegetek a neten kepeket fiukrol :)
szembe az utcan? te, ha tudnad, hogy elottem _naponta_ hany, meg hany "gyonyoruseg" jon szembe... kis tulzassal mondom, hogy minden masodik pasira raugranek :)
nem lesz balhe, mert nem lesz kaland. NEM lesz.
hacsak meg nem eroszakolnak, nem lesz.
(nagyon eros vagyok, nagyon eros az az erzesem, hogy ne bantsam meg kedvesemet, ezert vagyok ilyen biztos).
Úgy tűnik, vannak közös vonások az életünkben! :)
Én is hasonló cipőben járok. Talán egy dolog kivétel, hogy nem vagyok kimondottan monogám gondolkodású! Szerencsére a feleségem sem az! Mi el tudjuk képzelni, harmadik, esetleg negyedik fél csatlakozását is. Sajnos a gyakorlati kivitelezés nem egyszerű probléma. :(
De azt hiszem, itt nem is ez a fő téma.
Szóval, a nejem igenis azon az állásponton van, amit lejebb valaki megkérdőjelezett. Vagyis hogy, mivel ő nem tudja nekem megadni szexuálisan azt, amit egy fiútól megkaphatok, ezért nincs ellenére egy esetleges bővítés. A különutas megoldások az utóbbi időben nem jelentenek megfelelő alternatívát.
Nálunk mondjuk már a legelején egyértelmű volt számára, hogy szerénységem erősen vonzódik a saját neméhez is. Szerencsére azonban elég visszafogott gyerek vagyok, így nem kell nagyon rettegnie attól, hogy úton-útfélen bepasizok. Viszont elfogadta azt a tényt, hogy bár nagyon szeretjük egymást és szexuális téren is működőképes a kapcsolatunk, nekem hiányérzetem van.
Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik azt mondják, ezt a hiányérzetet el tudom nyomni, ha igazán szeretem. A dolog csak ott bukik meg, hogy az elnyomott vágyak előbb-utóbb felszinre törhetnek és akkor sokkal fájdalmasabb sebet tudnak ütni, mintha megpróbálunk teret engedni nekik.
Kapcsolatunk lassan túl van az 5. évén. Magam is nagyon csodálkozom rajta, hogy mennyire megértően áll a kérdéshez. Bár, eddig nem sok sikerünk volt az édes sokszögek gyakorlati összehozásában, azt gondolom, hogy egyáltalán nem viselné meg a dolog. Bár ki tudja?! Az ember nemhogy tíz évre, tíz napra sem lát előre....
Most én is úgy látom, hogy ő fontosabb a számomra, mint a beteljesületlen szexuális vágyaim. Szeretném, ha még nagyon-nagyon sokáig együtt maradnánk. Ezért nem is csinálok olyat, amivel ennek a lehetőségét elvágnám. Ennek ellenére soha nem áltattam sem őt, sem magamat azzal, hogy nem történhet olyasmi, ami felborítja ezt a harmóniát.
Hát, most ennyi. Igazán az utolsó pár mondatom lehet érdekes a számodra. Ha tényleg vannak ilyen vágyaid és szereted a barátnődet, akkor ne áltasd magad azzal, hogy örökre el fogod tudni őket nyomni. Soha nem lehet tudni, mikor jön szembe az utcán a kisértés egy gyönyörűség személyében....
Aztán, akkor majd indulhat a balhé, hogy "nem ezt igérted", meg "én bezzeg bíztam benned!" stb-stb.
csak egy kis adalek az eddigiekhez:
mielott megismerkedtunk volna, voltam termeszetesen mas lanyokkal, es voltam egy fiuval is. mindket tipusu eset szexualisan jo volt, tkp. kulonbseget nem tudok tenni: mas a ket dolog.
miota egyutt vagyunk, nem csaltam meg, es nem is fogom megcsalni, lesz, ami lesz. senki harmadikat nem fogunk bevenni - bar izgatja a fantaziamat, a baratnom "nem ilyen tipus", ezert nem is eroltetem, es igazsag szerint en mar akkor inkabb egyedul lennek azzal a masik fiuval :)
igen, eldontottem mit akarok. a baratnomet akarom felesegemnek, 2 rossz kolkot akarok tole. es ezzel o is igy van. hozzam _mer_ jonni, mert 3 ev alatt megtanulta: bizhat bennem. maximalisan. _minden tekintetben_. higyjetek el, nagyon boldogok vagyunk. nem is merul fel sem bennem, se benne, hogy ez maskepp is lehetne. latom, hogy masok mennyit veszekednek a kapcsolatuk alatt, mennyi vita, mennyi harag van. nalunk egyszeruen ezek hianyoznak. 3 ev alatt 1-szer volt egy kozepesebb meretu vitank/veszekedesunk, kb. fel napig haragudtunk egymasra. semmi problemank, hal' istennek.
ezt a temat is valoszinuleg en fujom csak fel. valoszinuleg tobben vannak ilyesmi helyzetben, es tul tudtak mar regen lepni rajta. nekem meg nem sikerult teljesen sajnos, viszont "reszeredmenyeket" mar fel tudok mutatni :)
peldaul azt, hogy kepes vagyok, hogy errol beszeljek vele, veletek. tudom, hogy normalis vagyok, csak neha elkap a ... nem is tudom... szoval ertitiek, nem olyan konnyu ilyennek elfogadni magam, illetve nem is magam, hanem azt elfogadni, hogy normalisabb embert erdemelne, es megis engem valasztott, mert szuksege van ram, tudja, hogy nalam jobb apukaja nem lehet mas a gyerekeinek, tudja, hogy ram 1000%-osan szamithat, hogy barmit megadok neki, kernie sem kell.
hat nem is tudom... most talan ennyi.
koszonom a megerositeseiteket, batoritast jelent, hogy normalisnak tartotok, es jo, hogy nem bunko hozzaszolasok vannak.
"Ha meg a barátnőd tud róla és elfogad, valószínűleg azt is el fogja fogadni, ha néha -mondjuk így kilengsz- fiuval, merthogy azt ő ugysem tudja megadni."
Ez hülyeség. Tegyük föl, a barátnőjének kicsi a melle, ő meg a nagy melleket szereti. Szerinted a barátnője megbocsátaná neki, ha egy Anderson-féleséggel lengene ki, mondván "ja, én azt nem tudom megadni neki"
*
Ejha, de beindult ez a topic, annak ellenére, hogy valaki szerint ez egy sz@r téma. Bár van benne valami, elvégre HOL ITT A PORBLÉMA CSÖKÖNYÖSALÁSSAN?! :o)))) Elvégre Nick tudja mit akar..., vagy nem?
Hujenick,
Mindenre akadhat vevo.
A te biszex hajlamodat is elfogadhatja egy nő, ha neki pedig poligám hajlamai vannak.
Van példa rá, amikor házaspár keres fiut harmadiknak mindkettojuk oromére.
real_zjacker,
Érdekes, amit írtál, de egy lánynak talán azért könnyebb azt feldolgoznia, ha egy srácba szeret bele a fiúja, mert azt a minőséget úgysem tudta volna neki biztosítani. Míg, ha egy másik nőbe, akkor sokkal erősebbek az önértékelési zavarok. Ráadásul nem is igazi kudarcélményként éli meg, mert nem ő nem volt elég jó, hanem más volt :)
én is úgy voltam mint Te. 20 évig ment a házasságom, ebből 15 év nagyon jó volt. Az első 10 évben csak a feleségemmel voltam és megnéztem az utcán a szép fiukat. Ma meg már csak a barátommal tudom elképzelni az életemet, akibe szerelmes vagyok. Van egy fiam, 25 éves, mindent tud, velem maradt, nem az anyjával.
Azt hiszem nem az a fontos, hogy férfi-e vagy nő, hanem az, hogy szeretitek-e egymást? Igazán, és tudtok-e egymásért és magatokért felelősséget vállalni. Ha meg a barátnőd tud róla és elfogad, valószínűleg azt is el fogja fogadni, ha néha -mondjuk így kilengsz- fiuval, merthogy azt ő ugysem tudja megadni. Nem tudom.Üdv: Greg
Tudod, a gimiben, ha valaki teljesen sótlan, abszolút unalmas alak volt, akivel két értelmes szót nem lehet beszélni, akkor azt mondtuk: "Nem tehet róla szegény, tök normális. Így született..."
Szóval nehogy azt hidd, hogy mindenki _normális_ emberekre vágyik...
Nem látok érdemi különbséget aközött, hogy a csajokat, vagy a fiúkat nézed meg az utcán. Ettől még a barátnőddel boldogan élhettek, amíg meg nem haltok. Ha úgy érzed, őt szereted, vele akarsz élni, akkor szerintem lelkiismeretfurdalás nélkül élj vele.
Nem tudhatod, hogy x év múlva még mindig így fogod-e érezni, de erre senkinek nincs bérlete. Nekem sem, neked sem, de a barátnődnek sem.
Az élet néha produkál furcsa dolgokat, de ha őt most fontosnak tartod és szereted, akkor teljesen feleslegesen terheled magad olyan kérdésekkel, hogy "jó, de mi lesz, ha mondjuk tíz év múlva...". Úgysem tudhatod, hogy mi lesz tíz év múlva. És ez teljesen független attól, hogy kiket bámulsz az utcán...
csak es kizarolag a baratnombe vagyok szerelmes, _szerelmet_ fiu irant nem ereztem sohasem. csak es kizarolag szexualisan vonzodom hozzajuk.
kulonben meg en mar dontottem: a baratnomet, gyerekeket, normalis csaladot akarok. azthiszem, 3 ev alatt (azota vagyunk egyutt) megszerettem annyira, hogy nem lennek kepes hozzanyulni nemhogy masik fiuhoz, lanyhoz sem. hiszen szeretem. nem volnek kepes megcsalni, mert tudom, hogy mekkora fajdalmat okoznek neki. elhallgatni pedig nem tudnam a dolgot, hiszen oszintek vagyunk egymashoz.
tudja vonzodasomat, de - ezek szerint - bizik bennem, es hozzam meri kotni az eletet.
csak sajnalom.... jobbat (_normalisabbat_) erdemelne.
Mmmmm... Érdekes fordulat! Akkor viszont mesélj még! Ha szerelmes vagy mindkettőbe, akkor nehéz döntés előtt állsz. Ha viszont csak az egyikbe, akkor egyértelmű a helyzet. Bár lehet, hogy ez csak egy fellángolás, kár lenne elb***** egy eddig jól (?) működő kapcsolatot.
hujenick :)
Miért ne? Az, hogy megnézi őket... Istenem, nézze! Nem igazán látok különbséget aközött, mintha a nőket nézné. Amíg csak nézi, nincs gond. (Biztos ismered azt a kellemes közhelyet, hogy hűséget fogadunk, nem vakságot :))
Ha szerelmes, akkor igen. Nincs abban semmi rossz, ha megnézi a fiúkat, elvégre te tudsz a "félrelépéseiről". Azt viszont el tudom képzelni, hogy hiányzik neki az a bizonyos másik nem, főleg ha tényleg "homo dominenciájú". De ezt szerintem nektek kettőtöknek kellene megbeszélni, nem?
Az én váloszom IGEN... de nem határozott igen.
Szerintem tedd fel neki is a kérdést!
... de állítja, és állítania sem kell, mert tudod, hiszen hónapok/évek óta együtt vagytok, hogy - o"szintén bevallott korábbi, ezirányú "botlásai" ellenére - beléd szerelmes, nos, ekkor mi van?
magyarul: homo dominenciájú biszex srác képes hu"ségesen kitartani barátno"je mellett, akibe szerelmesnek érzi magát, képes vele leélni életét?
