Ne haragudj, de annyira izzadságszagú az, ahogy folyamatosan fikázod az itteni dolgokat, és jön a bezzeg amott. Emiatt rúgod is az öngólokat (pl. a minap Erdély kapcsán), de most meg ez...
Egyrészt ez "Nincs olyan nemzeti ünnepe a magyarnak, ami a diadalról szól, csak a tragédiára és a tévedésekre emlékeztet," Csak mondom, hogy az győztes forradalom volt 48 tavaszán.
Másrészt ha az a "jelmezes csata sokadjára újratöltve (alias cirkusz a kisdedeknek)" Svájcban lenne, már itt példáznál vele, hogy nem csak a sör/kolbász/tüzijáték kombóval ünnepelnek.....
Harmadrészt az aug. 20-ai államalapítás kapcsán is próbáltál valamit degradálni, de az már át sem jött.
Én szerettem, mert sok versek kellett megtanulni Petőfitől, József Attilától, Radnótitól. Akkor szerettem meg a verseket, többet a mai napig el tudok mondani (szavalni?).
Szerintem is. Ha kötelező, akkor nincs mese, tök mindegy, hogy a kurmány, a nemzet, a csendőrség, Putyin, Orbán, Kádár, vagy akár a Jóisten rendeli el, és a legkevésbé van annak jelentősége, hogy nemzeti-e vagy sem. Csak a név meg a körítés más, azaz részletkérdés.
Ha nem nemzeti volt, akkor is kötelező volt az ünneplő ruha a kokárdával, és bizony zúgtuk, hogy "rabok tovább nem leszünk". Akkor még azt sem tudtuk, ez mit jelent...
Tudom, hogy számodra kiemelt jelentősége van a dátumnak, nekem kevésbé fontos. Ami március első felében történik a városban, az erről szólt (mármint Damjanichról, a durrogtatásról és kardcsörtetésről, meg a Nemzeti Dalról), szól és ez még sokáig így lesz, ebben biztos vagyok. Gyerekként tetszett a kokárdatűzés, sőt, fiatal felnőttként is. Mert engedték és jelentett valamit, talán annak a sosemlesz szabadságnak a reményét, amit az anyaországban jól eldugtak előlem. Aztán lett a kokárdából egy politikai plecsni (mi fideszes sárga csillagnak tituláltuk akkor, én talán még most is, mert gyanítom, hogy a baloldal táborából sokan emlékeznek még rá, mivé tették ezt a kis gesztust), na onnantól kezdve úgy elraktuk valahová, hogy azóta sincs meg. Itt meg ha kitűznénk, franciának néznének bennünket, és nem értenék a színeket. Nincs olyan nemzeti ünnepe a magyarnak, ami a diadalról szól, csak a tragédiára és a tévedésekre emlékeztet, a szabadság elszalasztásának, a felesleges vérontásoknak állít emléket. Az államalapítás talán az egyetlen, ami akkor jó döntésnek bizonyult, mára már sokan vitatják. A szomorú dolgokkal foglalkozni a mentális egészség kárára pedig buta szokás.
Régóta arról szól március 15, hogy a választásokra készülve startolnak a nagyotmondó szónoklatok, nem választási évben meg arról, hogy mindig a másik oldal hülye. Hogy ezek a cirkuszi attrakciók miért számítanak ünnepnek, számomra felfoghatatlan.
Ez a jelenlegi Magyarország lakosai döntő többségének a sorsa. A strómanok természetesen mit sem vesznek ebből észre, az agymosott B-közép pedig már kellően immunis arra, hogy ne vegye észre a kullancs gazdi csípését, vérszívását. Kívülről remekül látni mindezt, bár aki nyitott szemmel jár, az bentről is ismeri a valóságot. Hogy ezt kivitték a határokon túlra, az meg vérlázító.
Svájcban nyilván nem vezető hír március 15, nem is láttam róla írást, ez Mo belügye. Itt most elsősorban Macron és Putyin farokméregetése téma. Ettől is agybajt kapok ugyan, de elolvastam, mi volt otthon. A fővárosi bohóckodás papírforma szerint zajlott, a ner-buszok vitték a "közönséget", a másik rendezvényen ab ovo többen voltak buszok nélkül is, de ahogyan eddig, ezután sem az abszolút többségé a mondat végi írásjel. Így aztán megnéztem, mi volt Szolnokon. Csend, béke, nyugalom, jelmezes csata sokadjára újratöltve (alias cirkusz a kisdedeknek), meg a kötelező koszorúzások. És az élet megy tovább, ahogyan eddig, a katarzis ismét elmaradt.
Igen, találkoztam ezzel a névvel, éppen emiatt is volt fura, hogy ide viszont ZALLA bútor van írva! Nem Balla (ilyen is van), Zalla, ha esetleg valaki erre gondolna.
Az egész különben lényegtelen, a lényeg, úgy látszik, lesz egy újabb bútorbolt (régen is volt ebben a térségben) és remélhetőleg nem csak mintadarabok lesznek, hanem raktárról is lehet majd vásárolni (én szeretem élőben látni, hogy mit veszek, pláne több százezres tételnél).
Nono! Az elmúlt 50 évben hányszor találkoztál a Zala-bútor névvel? És hányszor a Zalla-bútorral? Szerinted kötekedtem? A legnagyobb jóindulattal akartam segteni.
Én már kétszer jártam arra, (igaz, csak az úttestről láttam) a portálon kiírva ZALLA volt. Próbáltam rákeresni, de én is csak azt találtam, amit Mutual olvtársunk. A főbejárat mellett mintha láttam volna még egy szekrénysort, de erre nem esküszöm meg.
