Keresés

Részletes keresés

pert2 Creative Commons License 2019.04.10 0 0 1298

Egy millio.ev eleg volt az osizettol a mai emberig, tovabbi egy millio csak eleg arra hogy potoljak a Napot. Egyebkent nem a  apsutes hianya lesz a problema, hanem inkabb a tulzott napsugarzas, masfel milliard ev mulva elerheti a Fold homerseklete a szaz fokot. Bar evi szaz negyzetmeter napernyovel siman ki lehet vedeni ezt is.

Előzmény: jogértelmező (1297)
jogértelmező Creative Commons License 2019.04.10 0 0 1297

" Kevesebb mint egy millio ev alatt a Foldon is meg lehet oldani a Nap nelkuli elheto vilagot."

 

Erről hogyan győződtél meg? :)

Előzmény: pert2 (1296)
pert2 Creative Commons License 2019.04.10 0 0 1296

Kevesebb mint egy millio ev alatt a Foldon iseg lehet oldani a Nap.nelkuli.elheto.vilagot.

Előzmény: szőrinszálán (1294)
Láló 36 Creative Commons License 2019.04.10 0 0 1295

Az élet az egy különös és ritka természeti jelenség. Az intelligens még ritkább. A robotok, mesterséges intelligenciák kifejlődése se lehet túl gyakori. Nem úgy néz ki ez az egész ahogy a Star Wars-ban van. Mindenütt a síri csend. 

 

Én nem számolgattam ki, de itt vannak a "közeli" csillagok. Néhány fényév. Emberi gyorsuládssal és sebességgel idővel ezekre nem lehet eljutni? Mondjuk pár emberi generációra gondoltam, így számolgatás nélkül.

Előzmény: szőrinszálán (1294)
szőrinszálán Creative Commons License 2019.04.10 0 0 1294

A Nap még 5milliárd évig ontja magából az energiát, ezért egy másik „Nap” és annak élhető bolygójának felkutatása és oda átköltözése, nagyjából annyi időbe tellene, mint a saját napunk hátralévő ideje. Megérkezésünkkor, abban a „kritikus” helyzetben találnánk magunkat, mint amikor elindultunk. Csöbörből, vödörbe jutnánk. Mivel a térugrás időtlenséget, azonnaliságot igényel, a fénysebességű utazás, pedig tömegnélküliséget, egyik változat sem kivitelezhető. Az Einstein egyenletek megoldásai, csak azokat a lehetőségeket növelik, amelyek megfelelnek valamilyen logikának, de nem a valóságnak.

Előzmény: Láló 36 (1293)
Láló 36 Creative Commons License 2019.04.10 0 0 1293

Nem igazán a mi akaratunkon múlik. Két-három feltétele van szerintem. Az energia, ez csak valami fúzió lehet. Mesterséges intelligencia, aminek lenne elég esze, hogy a problémáinkat megoldja. És a szintén intelligens robot siserehad, ameliyk képes lenne ezeket a csillagközi járműveket, utazó városokat megcsinálni, megépíteni. Óriási munka igény. Már olyasmi amire az ember egyáltalán családostul felülne. Kérdéses. 

Előzmény: pk1 (1291)
pert2 Creative Commons License 2019.04.10 0 1 1292

Inden rendes scifiben fereglyukon ketesztul.ugrandoznak a fohosok, a sorozatnezoknek nem lemne turelmuk.kivarni azt a par evtizedet, amig odaernek a kovetkezo.bolygora. a megfigyelesek szerint partiz fenyevnyi korzetunkben nincs egy fereglyuk vagy feketelyuk sem igy partucat fenyevnyit mindenkeppen kene hagyomanyos modon utazgatni

 

Előzmény: Diótörő (1287)
pk1 Creative Commons License 2019.04.10 0 0 1291

"Ha akarjátok, akkor nem álom."

Előzmény: Láló 36 (1290)
Láló 36 Creative Commons License 2019.04.10 0 0 1290

A nyersanyagok szétszóródnak, a rozsda szétszóródik, másik részükből szemét lesz, az energia elfogy. Fúzió nincs. Elfogynak az erőforrások. Inkább Mad Max világ köszönt ránk, majd vissza a középkorhoz hasonló öko gazdaságba. Teljesen zárc ciklusú korlátozott gazdaságnak nyoma nincs.

 

Ez a cillagközi utazás egy kor szellem. Elmúlik, ha nem lesz fúzió.

pk1 Creative Commons License 2019.04.08 0 0 1289

"ahol az univerzum tágulása összemérhető az űrhajó sebességével."

 

Tágulás mértékegysége rész/idő, %/idő, 1/s.

Sebesség mértékegysége útegység/időegység, m/s.

Összemérésük értelmetlen.

Előzmény: Törölt nick (1284)
Törölt nick Creative Commons License 2019.04.07 0 0 1288

Ismereteim szerint a féregjárat két "szája" térszerűen van elválasztva. Nem jutsz át rajta. A kvantum teleportálás lehetőségét még vizsgálják.

 

Persze van rá remény, hogy az Einstein egyenlet megoldása bizonyos anyageloszlás mellett átjárható féreglyukat eredményez.

Előzmény: Diótörő (1287)
Diótörő Creative Commons License 2019.04.07 0 0 1287

A féreglikakról sok cikket lehet olvasni, csak azt nem írják sohasem, hogyan irányítják és visszafelé hogyan vezet az út, illetve a féreglik.Mert csak akkor van értelme, ha van retúrjegy is.

 Amúgy szerintem sose lesz más bolygórendszerekhez utazás, mert értelmetlen és a fizika törvényit sohasem tudják majd áthágni.

Ellenben sokat fog még fejlődni a távcső technika, jön majd egyszer 50 méteres cső a világűrbe ( felfújható ) és az majd kimutatja akár a bolygók felszínét is. És ha az Mars szerű kietlen vidék, akkor minek odamenni?

pert2 Creative Commons License 2019.04.07 0 1 1286

Mire eler ek ot milliard genyevnyire, mar kialszik aNap

 

Előzmény: Törölt nick (1284)
moonshadow Creative Commons License 2019.04.06 0 2 1285

Több okból is értelmetlen a csillagközi űrutazás.
Pl., hogy olyan nagyságrendű energia kellene hozzá, ami meghaladja még a meddő kőzetekből kinyerhető nyersanyagok kinyeréséhez szükséges energiát is, ezért nyersanyagokért nem lenne érdemes elindulni, gazdaságosabb lenne a saját rendszerben feldolgozni mindent az utolsó atomig, ami viszont bőven meghaladja egy civilizáció szükségleteit.
Vagy pl., hogy csak az a birodalom életképes, amelyik valós idejű kommunikációval rendelkezik, ellenkező esetben a kiküldött és elszigetelődött kolóniák megerősödve és megváltozva, más irányba fejlődve az anyabolygó ellen fordulnának. A földön is lejátszódott mindez, az afrikából elvándorolt európaivá vált ember technológiai fölényre tett szert, majd visszament és irtotta az afrikaiakat. 
Ha nem lehet megoldani a valós idejű kapcsolattartást, akkor nincs értelme máshol kolóniákat létesíteni, mert saját majdani ellenségeiket teremtenék meg. 

Törölt nick Creative Commons License 2019.04.06 0 0 1284

A válasz egyszerű. Olyan messzire kell utazni, ahol az univerzum tágulása összemérhető az űrhajó sebességével. És akkor nem kell fékezni. (Tibi bácsi ezt is megoldotta, pontos labda nélkül.)

Előzmény: pert2 (1283)
pert2 Creative Commons License 2019.03.30 0 2 1283
  • Hogy lehet megallitani egycsillagkozi urhajot? Mert egy kv 100 tonnas urhajo fenysebesseg fele ketharmadara gyorsitasahoz eleg lehet 50 ezer tonns nuklearis uzemanyag. De mivel a lassitashoz is ennyi kell igy mar 25 millio.tonna uzemanyag kell indulaskor, es ez picit soknak tunik
Törölt nick Creative Commons License 2019.03.30 0 0 1282

Szerintem nem, mert bomló izotópjaink útközben sok mindent tönkre tudnak vágni bennünk - mialatt szervezetünk hibajavító mechanizmusai nincsenek észnél!

 

Izotópmentes étrendet kell bevezetni a csillagközi űrutazás résztvevői számára, lehetőleg 2-3 generációval korábban már a nagyszüleiknél.

Előzmény: Bétaverzson (1247)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.04.10 0 0 1281

"Mekkora az a nagyobbacska ... ? "

 

Na ezen sokat töprengtem, de csak ma jöttem rá:

Illene néhány cm kiterjedésűeknek lenniük, hogy a felületükön lévő mikrohullámú antennák (ún. fraktál antennák) hatékonyan vehessék földi adók és a szatellitek jeleit.

(A mobiltelefonok is fraktál antennásak, kb. 15 éve.  ???)

 

"Látott valaki már olyat?"

 

Gondolom -  űrszemét-figyelő és nyilvántartó intézményi munkatársak igen.

Előzmény: pk1 (1280)
pk1 Creative Commons License 2016.03.29 0 0 1280

Mekkora az a nagyobbacska és milyen magasan kering? Látott valaki már olyat?

Előzmény: Bétaverzson (1276)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.03.27 0 0 1279

Tegyük fel, hogy egy tőlünk távoli civilizáció megoldotta az ottaniak vágyainak és érzéseinek tartósra tervezett szuperszámítógép(ek)be költöztetését, ill. működtetését - még azelőtt a csillagrobbanás előtt, amelynek eljövendő időpontja - tudósaik jóvoltából(!) - már jó előre ismert volt számukra. ... 

 

 

Bétaverzson Creative Commons License 2016.03.25 0 0 1278

Amikor gyerekoromban télen kint teli raktunk egy lábast hóval, majd bent a lakásban hagytuk megolvadni, koszos vizet kaptunk. Valaki ekkor így szólt: - Gyerekek, ugye látjátok,  hogy havat enni butaság?

 

Eszembe nem jutott volna visszakérdezni: - Néni, ebben az üledékben szerinted mekkora a régen, ill. a nemrég érkezett csillagpor tömegaránya?

Előzmény: Bétaverzson (1277)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.03.25 0 0 1277

Vannak picinyke meteoridok, melyek e trükkös módszerrel hullanak alá:

 

Először is jókora vízcseppet, vagy jégkristályt  hoznak létre maguk körül odafent, majd ebbe burkolózva érkeznek le sértetlenül.

 

Előzmény: Bétaverzson (1276)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.03.24 0 0 1276

"Miért gondolod, hogy a meteoroidok a Föld körül keringenek, mielőtt a lezúdulnak?"

 

Úgy vélem - a nagyobbacskák nem akarnak leesni, mert kárt szenvednének. Ők ezért inkább keringenek. A nagyon kicsik viszont nem esnek túl gyorsan, így hát eleve nem zúdulhatnak ránk  - szerencsére.

Előzmény: pk1 (1274)
gacsat4 Creative Commons License 2016.03.24 0 0 1275

A delfineket azóta elég jól megfejtették. Van saját nevük, és elvont fogalmakat is használnak.

Előzmény: Bétaverzson (1272)
pk1 Creative Commons License 2016.03.24 0 0 1274

Miért gondolod, hogy a meteoroidok a Föld körül keringenek, mielőtt a lezúdulnak?

Előzmény: Bétaverzson (1273)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.03.23 0 0 1273

A Föld porából felemelt kövek is nagyon jól tudnak infravörösben sugározni. Hogy mennyire értelmes amit egymásnak mondanak, az még vita tárgyát képezi. ( e vita persze zárt ajtók mögött zajlik :)

 

Egyesek szerint a földi kövek/kavicskák is kvantum-szuperszámítógépek, ám ők még viszonylag keveset tudnak a világ dolgairól.  Viszont folyamatosan tanulnak!

Mai (még gyermeki) tudásukat abból a porból nyerték, amely szakadatlanul zúdul bolygónkra - mármint a világűr porából. (aprócska-, szinte láthatatlan - de annál okosabb porszemcse hull le ránk nap mint nap, odafentről. Évente több tízezer tonna érkezik.)

 

 

 

 

Előzmény: pk1 (1269)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.03.23 0 0 1272

"Szerintem nem okozna nagy gondot a mi kommunikációnk analizálása.

Aztán, hogy ebből mit raknak össze, az más dolog :)"

 

50 évvel ezelőtt, a Zuglói mozi nevű fimszínházban - a nagyfilm előtt láttam egy "dokumentumfilmet", amely a delfinek kommunikációja megfejtetlenségéről  próbálta meggyőzni az úri közönséget.

Mutattak benne medencéket, delfineket, és magnetofonokkal teli laboratóriumot. Az ablaktalan  laboratóriumban fejhallgatós, fehér-köpenyes, hiper-szuper műszerek képernyőit elmélyülten bámuló figurák ültek. Eközben narrátor lökte a rizsát: - Jaj de nem érteni, jaj de nem érteni, továbbra se érteni, hogy miket is üzengetnek egymásnak a delfinek!

Előzmény: Biga Cubensis (1263)
pk1 Creative Commons License 2016.03.23 0 0 1271

Mindegy, folyékony héliumba velük, oszt onnan infrázzanak (sátáni kacaj).

Előzmény: gacsat4 (1270)
gacsat4 Creative Commons License 2016.03.23 0 0 1270

Dehát akkor lelepleződik, akkor már nem lehet csak egy kő.

Előzmény: pk1 (1266)
pk1 Creative Commons License 2016.03.23 0 0 1269

Azt írtad: "Föld körüli pályákon keringő, élettelennek tűnő vacak kövecskék látszatát igyekeznek kelteni ,", azokat kicsit nehéz felvenni a porból. :o)

Előzmény: Bétaverzson (1268)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!