a shaina-ról mindenképpen lebeszélnélek, nekem ez afféle orchidea szinoníma (ha képzavar, akkor bocs:), addig szép míg megveszed, aztán lejtmenet...
'Emerald lace'-t ismered? Hasonló a seiryu-hoz, csak fejtetőre állítva, azaz harang formájú. Gondoltam, ha már törpét keresel, a magasság a korlát. Nő mint a "nemnormális", nálam, kb 60-70cm-nél tart idén (terülve), 15 levélpár/hajtás.
Tudtok nekem esetleg olyan kertészetet ajánlani, ahol van japán juhar választék és az árak sem az eget verik? Miután a "fűnyíró" letörte a little princess legnagyobb mellékágát, egyik reggel a főága (!) és még egy ága figyelt a bokor mellett letörve. Ahogy hazaért az uram, megmondtam: vagy megint magára vállalja, vagy most verem el úgy a kutyát, ahogy már legutóbb is megérdemelte volna. Magára vállalta, így jön nekem egy japán juharral. Voltunk az e5-ben, ott a tavalyi maradék figyel és semmi érdemleges, sőt, ami nőtt, az drágább lett. Az Örs vezér téri New Garden-ben már volt, amit érdekelt volna, na de az árak... Kicsi shaina 8e pénz... Ez nekem rengeteg. Van esetleg ötletetek?
Nálam a májmoha faiskolákban vásárolt cserepek földjén jelenik meg. Homokos kertemben nem érzi túl jól magát. Valószínű a nyírkos, levegőtlen talajú helyeket "házmester udvar" kedveli.
A Flickr nem engedi a normál módon lementeni a képet, ügyeskedni kell. Én úgy csinálom, hogy printscreen, utána pedig photoshoppal. Macerás. Vannak más képlopók is, én ezt ismerem.
yamamomo és akebia magok lennének, egyelőre. Persze pár db. Mondjuk yamamomo-t nem is tudom minek mert üvegházban nemakarok nevelni fát... amugy meg nembirja a klimánkat. De majd később sudachi és yuzu magok is lennének. Szóval inkább fásszáru, gyümölcstermőket.
Japánból szeretnék kapni őshonos japán növény magokat.
Egy barátom küldené onnan. Ez vámköteles ? bejelentés köteles?Van valakinek valami tapasztalata)EUn kivülről)? azt tudomhogy növényt nemlehet kivinni Japánból, de magot azt tudom hogy igen.csak kérdés itthon van e valami intéznivaló és emiatt egyáltalán megéri e.
De kihalt ez a topic... Gondolom, mindenki félkézzel dolgozi, a másikkal meg napernyőt tart a japán juharjai fölé :) Vagy szénné égett testtel védi őket a perzselődéstől :) Tényleg, hogy állnak a kicskék a naptejjel? Legnagyobb meglepetésemre nálam egész jól bírják a trópusi klímát.
Azt, hogy valaki agyagból modellezze a leendő kertet, azt őszintén szólva nehezen tudom elképzelni. Vagy nagyon mini lesz, vagy egy terepasztal kell hozzá. A számítógép talán a legkézenfekvőbb.
De ez elég jól lejátszható belül, erre való a képzelőerő. Ott a helyszínen lehet a legtöbb információra szert tenni, a maga teljes 1:1-es méretében, adottságaival, benapozásával stb. Csak kell egy jó helyet találni, ahová le lehet telepedni és nem sajnálva az időt rá néhány változatot, ötletet lefuttatni fejben. Aztán mikor az alapkoncepció már megvan a felöltöztetés már szinte magától is megy (szép alakú menyasszonyra már könnyű jó ruhát találni :))
Egy ekkora kertnél, valamelyik részén csinálnék egy kis "faiskolát", ahol magam állítanám elő főként a cserjéket és évelőket, de náhány fát is előnevelgetnék. A növények szaporítása nagyon könnyű és lehet mennyiséget produkálni (ne adj isten, még cserélni és eladni is lehet).
Nagyon sok japánkertbe való növény van ami nálunk is jól érzi magát. Magvetéssel nem nagyon vacakolnék. Vegetatí szaporítással max. 3 év alatt tökéletes faiskolai minőség produkálható.
Ami a követ illeti (a japánkert a kőről szól) az soha nem lehet elég. Ahogy E. Borja írja nála olyan soha nem volt, hogy valamelyik kőnek ne találta volna meg a helyét. (Ezzel én is így vagyok. Szomszédiaim elborzadtak eykor többtonnás teherautóról leszórt kőmennyiségen. Igazság szerint kis kertemben meg sem látszik.)
Ugyanakkor a japánkertek építői még akkor sem általják a hatás kedvéért tovább formálni a terepet, ha kertjük nagyobb kiterjedésű és olyan helyen épül, ahol az eredeti terep különben is elég változatos domborzatú (lásd a korábbi amerikai példát) egy szép kilátópont, mesterséges szurdokvölgy, kanyargós sétaút,… érdekében. Tovább cifrázza a tereprendezés lehetőségeit, ha olyan tradícionális japán elemek jelennek meg, mint a vízesés, a szigetek, a hidak, különböző jelentésű kövek, kőcsoportok, meditációs helyek,kapuk, fontos térhatárok,...Ezeknek tereprendezéssel kell kialakítani a legjobb helyet, hogy érvényesüljenek. Utóbbi nagyon változatos miniatűr tájra példa az Angliába szakadt japán tanító kertje. Terepplasztika alatt ennek a mini tájnak domborzati kialakítását értem, ami túlmutat azon, hogy a tógödörből kiemelt földből egy dombot képezünk. Ezt számítógépes technikával is lehet tervezni, de manuálisan is jó játék megrajzolni, vagy valami plasztikus anyagból (akár agyagból, maradjunk a földnél) modellezni.
Klasszikus tereprendezésnél a - földmozgatás racionalitása - alapján arra törekedtek, hogy a feltöltés és bevágás kiegyenlítse egymást, s a szintkülönbségeket támfalakkal, rézsűkkeloldják meg. Továbblépést jelentett, amikor a merev lépcsőzés helyett a rétegvonalak mentén oldott vonalakkal simították az új terepfelszínt a kert, a park határain belül, kerülve a mértani formákat, ezzel „tájibb” képet produkálva. A természetben ritkák a vízszintes teraszok (ami viszont a mediterrán kerteknek sajátossága), a japánkertek a természet formáit követik még akkor is, amikor azok transzformáltan, szimbolikus jelentést is hordoznak.
Köszönöm a videót, tényleg tanulságos. Megerősített abban, hogy nem szabad kapkodni. Csak az idő ne lenne olyan kevés, legalábbis faéletben számolva. Taxus létezik Mo-n 2000 éves. Az enyémek kamaszok.
Hatalmas növényanyaggal rendelkezik a kert, tökéletes térrendezés. Terepviszonyok hasonlóak az enyémhez. Van mit meríteni...
Sajnos halom sziklám nincs, minden beépül. Nem is mondom, hogy mennyi férne el a támfalakban.
Rajzom még volna, de a szint különbségek nem érzékelhetők. Három sík van, a kút a középsőn áll.
Személyesen bárkinek szívesen megmutatom, mert tanácsot képről nehéz adni. Sétálni kell benne.
Száraz kert tervben van, az áttelepített Taxus és a tó közé kerülne, és pázsit a fa-ház közötti részre.