Keresés

Részletes keresés

muallim Creative Commons License 2011.10.19 0 0 22258

Elhiszlek

 

Nem félek elmondom

távoli ablakok ,fények

meglátlak bárhol laksz

kopogok és bemegyek

ismerős falak, meg Te

el nem kerül semmi sem

mi hol van, biztos tudom

ölellek, lekapcsolom

halk melódia bejár

gyere csak, nem fájsz

felborult, alig nesz

kevés helyen boldogság

még a közel is távol

hangosan de halkan

erősen de gyengén

halk melódia bejár

jőjj, beborít habzó patak

viharzó fodra, hűse

megint, minden forró

abba, csak abba ne

hagyd, éneke sikoly

verse óda, mandolin

megint ablak, fények

távoli, hajnal pirkad

most érzem mi volt

mert téged elhiszlek...

 

:o)

Teresa7 Creative Commons License 2011.10.07 0 0 22257

Harcos Katalin

 

Feküdj mellém

 

Feküdj mellém! Hunyd be szemed,

hogy amilyen voltam, olyannak lásson!

Engedd meg végre, hogy szeresselek,

és ne vesd meg lázas vallomásom!

 

Ha felém fordulsz vágyón, szeretve,

kezem félszegen, lágyan megérint,

belecsókolok a tenyeredbe,

s ajkamat vad tűz perzseli megint.

 

Mohó nyelvem bőröd selymét kutatja,

érzem az ízed, tested illatát...

magamhoz vonlak egy szép pillanatra,

s minden sejtemet izzó vágy járja át.

 

Feküdj mellém, de nyisd ki szemed!

Fogadj el ilyennek, amilyen vagyok!

Add át magad a nagy élvezetnek,

Ami tiszta szívvel csak neked adok!

 

Törölt nick Creative Commons License 2011.09.06 0 0 22256

 Nicolae Ciobanu: Végzet
 
 
Az Ég rendelte így! Hogy sose legyen meg,
pedig hogy vágytuk, mi meg nem adatott
Te maradj aki vagy: élő emlékem,
én is maradok az, aki vagyok.
 
Mit kerestél volna házam küszöbén,
régvolt örömök porlepte testét,
mit annyiszor eltiport a gaz ellenség,
s mit rosszakarónk prédájukként lesték?
 
Hát nem, nem lesz igaz az a drága perc,
melyben küszöbömön át lép drága lábad,
pedig úgy vágynám látni, ahogy mersz,
nem, nem muszájból - mert ide űz vágyad!
 
Még életben láttad volna valahavolt énem,
még láttál volna mosolyt üde arcomon,
most maradj aki vagy: élő emlékem,
s én ki átesett túl ezer harcokon.
 
Az Ég rendelte így! Hogy sose lehess nékem
igaz hitvallásom, élő menedékem!

 

 

(ford. Kovács Daniela)



jogini Creative Commons License 2011.08.18 0 0 22255

Máig éget

 

Egy csók íze éget...

Ó, hogy is volt?

A Sugovica partján,

alig 16 évesen, az

első csó,k az első randi.

Két óránk volt, nem is

tudtunk beszélni...

Vesztünk el a szánkkal.

Ügyetlen voltam, de

Ő nem bánta, élvezte

szűzies sutaságom,

értett buja ígéretét.

Máig éget...

Egy új világ tárult fel,

szemhéjaim mögött,

míg egyre neséltük,

szerelmünk,dadogó

csókokban,szusszanatlan,

őszinte ölelésben.

E csók íze máig éget...

 

 

 

 

 

jogini Creative Commons License 2011.08.17 0 0 22254

Édes-bús

 

Édes-bús szerelem,

te csupa rejtelem.

titkod megfejteni

nem lehet, csak vágyni

szüntelen, hogy

emeljen az égig,

Istenekként élvezzük

az édes-bús szerelem

mennyei örömét.

jogini Creative Commons License 2011.08.16 0 0 22253

Karodba

 

Úgy szertné,de úgy!

Kedvenc dalodra,

engem vágynál karodba.

Szemedbe zárva vezetnél.

Tenyered melege, új

ritmusra verné szívemet.

Minden taktusára,

elvesznék, újra és újra.

Kedvenc dalodra, úgy

szertném, de úgy,

engem vágynál karodba!

 

MSSTS Creative Commons License 2011.08.16 0 0 22252

 

 

 

MSSTS Creative Commons License 2011.08.16 0 0 22251

 

TIME2

 

 

It’s kinda goodbye-time here

 

It’s been so long I forgot.

I forgot what it feels like.

 

It’s almost goodbye-time here.

Time to find my old bag today

that I hid

somewhere deep

so that it wouldn’t be in your way.

 

It’s kinda goodby-time here.

 

I forgot how it feels

To dress up as Me

and stand at the crossroads

grown strong in your shadow

and ready to be free.

 

It’s been so long here

I forgot it’s a happy feeling time

’cause all I feel now

is my chest breaking open

as you’re letting me down

 

But it’s goodbye –time just fine

 

It’s kinda time to walk the road

and come alive.

 

 

 

MSSTS

jogini Creative Commons License 2011.08.14 0 0 22250

 Zabla

 

Vad szilaj lettem,

mindig csak egyedül,

de azért szeretném,

a Te szivárványos

zabládat, nyakam

körül tudni, s hagyni

vágtass-poroszkálj,

ameddig-amerre jól esik.

Erős, harcos szívünk

szabadsága, vágtatna

végre szabadon.

 

jogini Creative Commons License 2011.08.14 0 0 22249

Mikor

 

 

mikor mondod, jössz...

                                  félek

mikor mondod, nem jössz...

                                  fájok

mikor mondod, türelem...

                                   remélek

mikor mondod, jönnek-mennek...

                                   elfutnék

mikor mondod, mindeneddel...

                                   elhiszem

mikor mondod, mint még soha...

                                   félek

 

 

jogini Creative Commons License 2011.08.14 0 0 22248

Holnapom

 

Aj, úgy fáj, hogy ma még,

mással vagyok, pedig

...érzem, te lehetsz,

egyetlen holnapom...

Bocsáss meg,hogy még

tudatom is veled, de

úgy fél a szívem,ölem

hiába utánad sajog,az

ész is óvatos nagyon.

Szegény szívem, még nem

hagyom, szabadon szeretni.

Bocsáss meg!

Pedig, hogy sír, sír, sír,

tán igaz holnapja után.

jogini Creative Commons License 2011.08.12 0 0 22247

Szeretném hinni

 

Szeretném hinni, hogy

engem is akarsz,

hogy olykor eszedbe jut,

velem jobb lenne...

 

Szeretném hinni, hogy

engem is kívánsz,

hogy olykor eszedbe jut,

velem jobb lenne...

 

Szeretném hinni, hogy

engem is szeretsz,

hogy olykor eszedbe jut,

velem jobb lenne...

 

Szeretném hinni, hogy

engem csak engem,

hogy olykor eszedbe jut,

velem csak velem...

jogini Creative Commons License 2011.08.04 0 0 22246

Pihenj

 

hozd haza szívedet,

mosd meg arcodat

hunyd le szemedet

érintsd meg kezemet

 

nyisd ki lelkedet

fogadd el szívemet

ölelj át szorosan

fogadd be lelkemet

 

haza értél végre

hajtsd le fejedet

őrzöm meleged

pihenj lelkemben

férjestárstalan Creative Commons License 2011.08.01 0 0 22245

"Szeretlek!" ... Mi ez?! ... Mi az hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ... Nem kellett volna kimondani! Nem keveset mondtam vele, hanem egészen mást! Semmit. Azt kellett volna mondanom, hogy őrült vagyok, benned akarok élni, fáj, ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, rémült, boldog, nyomorult, ...A sejtjeim is szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni, és örökké élni veled! ... De hogy jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!

jogini Creative Commons License 2011.08.01 0 0 22244

Valaki itt muzsikál

szívemben,s altat,

ébreszt,ölel ringat,

édes-bús mosolyával.

Gyanútlan lelkem ,

elbűvölve hajol,

amerre a dal súgja.

Lelkemben táncolsz

megint,mint valaha,

mikor együtt álmodtuk,

egünkre az angyalokat,

kik eddig vigyáztak ránk.

 

 

jogini Creative Commons License 2011.07.31 0 0 22243

De szerencsés ez a kismadár!

Egy tündér ujjacskáján fuvoláz.

Nem is sejti, éteri múzsáját.

Torka szakadtából csicsergi bánatát.

Nincs nékem szívbéli babám...

A kis tündér érzi jól fájdalmát.

Egy álmot bocsájt szegény párára.

Mikor felriad a kicsi jószág,

nem érti,hogy lett hirtelen,

hat fióka papája?

 

 

 

jogini Creative Commons License 2011.07.31 0 0 22242

Az éj hercege,

búcsúcsokot lehelt ,hajnali kedvese

szemére.Kicsit még élvezték, az

éji gyönyör , éteri mámorát...

Fájó sóhajjal nyitotta rá szemét

az égre,hisz egy egész napra,

elvesztette kedvesét.

 

 

jogini Creative Commons License 2011.07.28 0 0 22241

Régi, régi történet

 

Kedves Uram!

 

Ma sokszor eszembe jutott, és

úgy hívtam ,édes Úr.

Maga már, a lelkemben táncol,

maradjon így, olyan jó!

Önnek van egy kulcsa,

az én szívem, elfelejtett ajtajához.

Magam sem gondoltam, hogy

mi lehet ott,de most,

nagy kincs lett hirtelen.

Kérem ,olyan finom érzés köt magához.

Maradjon így,olyan jó!

 

jogini Creative Commons License 2011.07.28 0 0 22240

nevetésed körbe lengett

bekerített ölelésed

vágyad fészket lelt ölemben

tüzet vetett szívemben

égve vágyom

tüzemnek fénye,melegének

élvezője légy örökké

 

Törölt nick Creative Commons License 2011.07.20 0 0 22239

Lord Ice Creative Commons License 2011.07.17 0 0 22238

Nezzetek meg, sok szep verseket valogat a blogger

 

http://dskm2006.blogger.hu

 

muallim Creative Commons License 2011.06.07 0 0 22237

Igéret

 

Hogy is volt?

Jött a csend

megragadott

megkérdezte

akarsz-e?

Igen akarlak

Mindíg maradsz?

Igen maradok

Mindíg mesélsz?

Igen éneklek

Mindíg festesz?

Igen csillagot

Mindíg tündér?

Igen, szeretlek

.luna Creative Commons License 2011.05.28 0 0 22236

 

Baranyi Ferenc
Hajsza

 

 

Csak épp megálltam. Beérsz. Természetes. Örök vagy.
Az esztelen futással az ember néha fölhagy
s megáll egy pillanatra szétnézni: jössz-e még?
Bírod-e még a tempót? S nyugodtan áll odébb,
meggyőződvén, hogy jössz még utána, mint az árnyék,
odavet egy megállást s elégülten továbblép.
Meddig bírod, ó meddig? Elég neked csak ennyi?
Elég neked, hogy olykor megállok megpihenni?
Elég neked, hogy néha, elfáradván az útban,
azért esek karodba, hogy magamat kifújjam
s utána futni kezdjek más nők, más vágy nyomán,
megújuló erővel, erőddel s - ostobán?
Meddig bírod, ó meddig? Két éve, hogy követsz már,
két éve, hogy kifulladt szerelmem néha megvár,
mégis rohansz utánam. Rohansz, szíved dobog,
mert jól tudod: időnkint úgyis megfordulok...
Mi lenne, hogyha egyszer megállanál örökre?
Mi lenne, ha mögöttem belevesznél a ködbe
s nem érezném nyomomban holtbiztos követésed
s eltűnnék egymagamban süllyesztőjén a térnek?
Biztos vagyok felőled, amíg rohansz utánam,
de ha megállnál egyszer, megbénulna a lábam,
akkor tudnám valóban: nélküled mit sem érnék,
ha végképp nem lehetne nyomomban tudni Téged....
Futunk. Konok futással. Én előtted - Te hátul.
Te kétségbeesetten - én esztelen, galádul.
Sokan futnak előttem. Előtted én futok.
Ó irgalmazz magadnak! Állj meg! S megfordulok.

.luna Creative Commons License 2011.01.31 0 0 22235

Emlék
Juhász Gyula    


Egy nyári éjre emlékszel-e még?
Mint csillag fénye a lelkemben ég.

 

Egy nyári csókra még emlékszel-e?
A télben is melenget melege.

 

Egy nyári éj volt és egy nyári csók.
Édes valóság és boldog titok.

 

Vagy mese volt csak, álom? Nem tudom.
Már ballagok a temető uton.

 

Mese volt, álom, káprázat? Lehet!
Megszépítette bús életemet!

.luna Creative Commons License 2011.01.31 0 0 22234

Emlékszel még?
Nyakó Zita


Emlékszel még
arra a tavaszra?
Felhők közt bujdosó
kósza napsugárra?
Mikor még csendesen
össze tudtunk bújni
nem kellettek szavak,
csak mi voltunk...
csak mi...

 

Emlékszel még
arra a nyárra?
Mikor nevünket karcoltuk
az út menti fákra?
Mikor még hittük,
hogy örökké tart majd
s egymás karjaiban
értük a hajnalt...
a forró hajnalt...

 

Emlékszel még
az első csókra?
Mikor megszűnt a világ,
megállt az óra mutatója,
s szinte fájt a vágy,
úgy kívántuk egymást,
s úgy éreztük szerelmünkre
megkaptuk az áldást...
égi áldást...

 

S emlékszel-e drága
arra a napra?
Mikor könnyek szöktek szemembe,
egyetlen mondatodra.
Mikor neked adtam magam,
halálomig örökre,
Jóban, rosszban,
végleg egy életre...
örök életre...

 

S emlékszel-e arra
amikor elhagytál?
Mikor a nap sem kelt fel,
s búsan könnyezett a táj.
Mikor virágok borultak,
jéghideg sírodra,
s megindult a tömeg
kígyózó sorokba...
fekete sorokba...

 

Emlékszel-e
a könnyes magányra?
Álmatlan éjszakában
hideg falak közzé zárva.
Vártalak csendesen,
Kiszáradt szemekkel,
élve haldokolva,
lángoló szívemmel...
elhamvadt szívemmel... 

 

 

.luna Creative Commons License 2011.01.31 0 0 22233

Emlékszel?
Jusziko

 

 

Forró homokon futottunk
elrejtve gyermektitkaink,
nevettünk, olykor szorongtunk,
féltünk, majd játszottunk megint.

 

A pitypang szállt s szemünkben még
hamvas-szilvakék volt az ég. 

Törölt nick Creative Commons License 2011.01.22 0 0 22232

Az igazi szerelem olyan, akár a szellemjárás: mindenki beszél róla, de csak nagyon kevesen látták.

.luna Creative Commons License 2011.01.04 0 0 22231

Egyedül...

Baranyi Ferenc


Az a magány:aludni térni
egyszál -pucéran olyan ágyba,
melyben néhány nappal előbb még
szeretőd válla volt a párna;
mint alma -álom,rádvirult a
lánymell,kezedbe kerekedvén,
s most gömbölyű homályt szorongatsz
az éj didergő,vézna testén.

 

Elküldtelek -s én érzek úgy,mint
akinek az utját kiadták,
ujjaim teli kosarából
elgurultak az aranyalmák,
füled kelyhébe összegyűjtve
elvitted felfort suttogásom,
formád nyomának mélyedése
hűsen ásít a szalmazsákon.

 

Voltál test -méretű valóság -
hiányod mindenségnyi semmi,
köröttem bizsereg a csönd már,
mellemet kiáltás repeszti,
kiáltozom,de visszalengő
illatod éri felszakadt szám,
s csitulok,mint aki magában
dúdol,ha kopognak az ajtón.

 

Ne fordulj meg,nem lenne úgysem
megoldás már a visszatérted,
csak úgy maradok meg neked,ha
nem hallod,hogy kiáltok érted,
máskor bennem csodát csodáló
szemed kihűlne most,ha látna,
megfosztva gőgöm mákonyától
visszatérésed megalázna.

 

 

.luna Creative Commons License 2011.01.04 0 0 22230


Tagadj meg...

 

Kováts Péter

 

Tagadj meg, ha csókom
nem oly lágyan érinti meg
szépívű ajkadat,
ahogy a hajnal csókja
suhan át az alvó virágokon,
lehörpintve róluk
a csillogó gyöngyharmatot.

Tagadj meg, ha kezem
nem oly puhán simítja végig
gazella testedet,
ahogy a hűs reggeli szellő
hullámzik végig
az aranyló búzatengeren.

 

Tagadj meg, ha nem én leszek,
ki legszebb perceit adja életednek,
s nem tudnék oly szépet varázsolni,
mint milyet a delelő nap vetít eléd,
tünékeny csodálatos képeket.

 

Kergess magadtól messze el,
mint undok álszent csalót,
ha nem úgy ölellek át,
mint ‘hogy az életet adó levegő
öleli óvón e gyönyörű földet.

 

Ne kíméljen engem szikrázó haragod,
ha nem tudnám teljesíteni minden,
még ki sem mondott óhajod,
ha nem azt keresné érted égő lelkem,
hogy Téged az öröm mámorába rejtsen.

 

Pusztíts el, -- vagy engedd
vágyam, dobbanása legyen szívednek,
hogy az álom valóra váljon,
a „kék madár” válladra szálljon.
Sóhajom – sóhajod legyen,
Legyen, mire oly rég vágyom,
üstökös mámorként omlani
szivárvány-gyönyör öledbe,
mint ahogy a folyók ömlenek
a szikrázóan mélykék tengerekbe.

 

S ha, „Abban” a pillanatban
felszakadó sóhajodban
nem semmisül meg minden bánat,
s egy villanásra
nem lesz vége a világnak,
s nem hullsz párnádra aléltan,
mint fáradt vándormadár a célban.
Tagadj meg! Kergess el!
Szikrázó haragoddal pusztíts el!
Mert hazugság volt minden ének,
dalaim csak hamis fények,
s nem tudtalak mennybe vinni téged.

 

 

jahorka Creative Commons License 2010.11.14 0 0 22229

Kovács Erika:

Csak ölelj át...

 


Összeolvadnál-e velem
a selymes fű rejtelmében?

Hajolnál-e rám,

hogy érezd bőröm illatát?


Szeretnéd-e látni szememben

mindig a vad tüzet,
és letennéd-e

szívembe szerelmed?


Akarod-e, hogy sóhajom
érted szálljon?

Lennél-e velem

akkor is

ha már nem bírom,
és szemeimmel
hiányod sírom?

Amikor kócosan lézengek

körbe magamon,
vagy
ha csak a Világ fáj nagyon?
Akkor is akarod?

Csókolnál-e napfényt
lelkemre
esős időben,

és kucoroghatnék-e az
öledbe,
ha félek a sötétben?

És mondd, elvinnél-e
az ismeretlen
Végtelenbe, Kedvesem?

Ne válaszolj, kérlek...
...csak ölelj át
Magaddal,
és hagyd,
hogy higgyem: ...

egyszer fogom tudni, hol is az a Végtelen...

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!