az onkentesek adokedvezmenyerol lehetett tudni, hogy elobb-utobb vege lesz. csak a beinditashoz kellett.
ami a felhalmozodo gazdasagi hatalomtol valo felelmet illeti, ez a 2 szazalekpont nem csokkenti azt erdemben, kulonos tekintettel a mostani ciklusbol hatralevo 3 evre. viszont az atallas miatt keletkezo hiany erthetoen aggasztja a kormanyt, plusz 1 szazalekpont az elsodleges tobbletben azert nem kis tetel.
szagertok hivjak fel a figyelmet arra, hogy ennek a konyveles velhetoen valtozik majd, ha a kontinentalis europa is elkezdi szep lassan az atallast - enelkul senki nem fogja tudni tartani maastrichtot. nekunk viszont egyelore nincs ilyen lehetosegunk, konyvelhetjuk a vonal fole kiadasnak, es gondolkozhatunk, honnan vegyunk el helyette penzt.
1. Igazad van, sok európai országban van kamatadó. Ám egy kis fejszámolás, vegyünk kb 10% inflációt, állampapírhozamot 15%-ra. Ez durván 5% reálhozamot jelent. 10% kamatadó nominálkamatra 3.5%-ra csökkenti a reálkamatot. Ettol durvább, 7% bankbetét, reálhozam -3%, kamatadó után -3.7%.
Véleményem szerint, ilyen magas infláció alatt még nem jött el ennek a bevezetése.
2. Igazad van, a kedvezmények nagyrésze megtakarításokhoz kötődött, amit csak a nagyobb jövedelműknek tudtak megtenni, a kisebb jövedelműek örül(t/n)ek, hogy fenn tudják tartani magukat.
Ám saját példámon is látszik, hogy már idei adórendszerben is mindenfajta kedvezmény nélkül jobban járok, mint tavaly, de közalkalmazott edésanyám nettó fizetése az idei emelése után is 1000 Ft csökkent.
Ezzel arra akartam kilyukadni, hogy a változtatások szignifikánsan nem csökkentik a kisjövedelműek terheit, de egy bizonyos szint fölött (évi kb 2.5-3mFt) lévők már sokkal jobban járnak.
A gyermekkedvezmémy növelése más kedvezmények megnyirbálásának indoklására egyszerűen demagógia, ui. jelenleg az egyik szülő egy-két gyermek esetén 1700 Ft kedvezményt vehet igénybe havonta, ez koponyánként 850 Ft jelent. Ezt fogják most megemelni kb 50%-kal kb 2600Ft-ra, per kopf 1300 Ft. Ez kb. 2-3milliárd Ft többletet jelent, összehasonlításul a tavalyi életbiztosítási adókedvezmény kb 7 milliárdot tett ki.
1) A kamatadó bevezetését normálisnak tartom, egész Európában létezik.
2) Az adókedvezmények 80%-t magas jövedelműek veszik igénybe. Ha tehát ez az ára a magasabb gyermek kedvezményeknek, egyetértek.
3) A földadó egy gyakorlatilag tönkrement réteget hozna nehezebb helyzetbe, tehát semmi értelme.
4) Az ingatlanadó bevezetését értékhatárhoz kötném.
Számomra nagy kérdés az is, hogy a SZJA-ban (gyermektelenek esetében is) lesz-e csökkenés, még ha kis mértékben is.
Nem meglepő, t. kormányunknak eddig is igen elutasítólag viszonyult az öngondoskodás intézményei felé (lásd még magánnyugdíjpéntári járulék befagyasztása 6%-ra, borítékolom, hogy jövő is ennyi marad.) Ez annak a tükrében veszélyes, hogy eddig adókedvezményesen fizethettük az önkéntes nyugdíjpénztárat, a szolgáltatás azonban adóköteles lenne. Így azonban adózott pénzt teszünk be, és arról egy szó sem esett, hogy végén a szolgáltatás adómentes lenne.
Ki fog így megtakarítani öregségére?
A magánnyugdíjpénztárról, még annyit, hogy kiszámoltam, hogy ez a 2 % mínusz hosszú távon két-három hónapi teljes nyugdíjat jelent, ennyivel leszek szegényebb 33 év múlva.
Az állami rendszerben való bizalomról annyit, hogy 1.5m munkavállaló lépett át magánnyugdíjpénztárban. Valószínűleg, kormányunkat a rövidtávú érdekei jobban motiválják (TB rendszer hiánya), ill. fél az ellenőrzése alól kiszabaduló hatalmas gazdasági hatalomról, amit a nyugdíjpénztárak képviselnek. Egyes elemzések szerint 2010-re országunk félévre való GDP-je koncentrálódhat bennük.
A tőkeszámla, adóhitel (soha nem vettem igénybe) nagyon jó szolgálatott tett egy adott gazdasági helyzetben, mikor gazdaságpolitikai cél a lakossági fogyasztás csökkentése, a befektetések ösztönzése volt. Közgazdaságilag, azonban, huzamosabb fenntartása nem indokolt. Az azonban kérdés számomra, hogy éppen most van-e itt az ideje ezek megszüntetésének.
3. Kamatadó
A kamatadót a t. kormányunk a nominál kamatra kívánja bevezetni, amire a legfontosabb érv, hogy így a legkönnyebb beszedni. Mivel értékpapírok (főleg a bankbetétek) igen csekély reálhozammal rendelkeznek, a reálhozam tovább csökken, sőt sok esetben negatívvá válik. A sokat emlegetett nyugati példák ott sántítanak, hogy ott az infláció alacsony, így a nominálhozam szinte megegyezik a reálhozammal.
4. Ingatlan-, földadó
Most nem fog át menni Torgyán miatt.
5. Szellemi alkotások adókedvezménye
Esetenként jó, hogy volt, de nem hiszem, hogy valakit földhöz vág ennek megszüntetése.
6. gyerekkedvezmény
Eddig is egyetértettem vele, ha növelik ezzel még inkább. (még nincs gyerekem)
1.,2.,3. pontokból az a OV által is hangoztatott gazdpol irány látszik, hogy a befektetésekkel szemben a lakossági fogyasztást kell preferálni, mert így élénkül a belső kereslet, a kis és középvállalkozások helyzete javul, másrészt az állam az ÁFA-n keresztül gyorsabban jut a pénzéhez. (-emhez :) ) Ezt két dolog miatt tartom veszélyesnek, egyrészt a kisvállalkozások nagyrésze nem termelő, hanem kereskedelmi vállalkozás, így a növekvő kereslet az importot, és ezen keresztül fizetési mérleghiányt indukál. Ami könnyen vezethet az adósságcsapdába való visszaeséshez.
A másik fő kérdés, hogy az adórendszerben kell-e preferálni azokat a dolgokat, amelyek nemzet vagy állam számára fontosak (pl. gyerekvállalás, szellemi alkotás, öngondoskodás).
Szerintem, ott is!
József
