Te, mi itt tárgyi kérdésekről vitázunk, és nem a te fóbiáidról, meg hogy milyen kultúrkört szertsz meg milyet nem.
Úgyhogy ez itt nem a coming out helye, szerintem, engem koránsem érdekel annyira, mint amennyiszer már hallottam, hogy mit gondolnak kik "ócsárlásnak" vagy fölényességnek.
Ez megunt hiszérikák vitastílusa.
Egyébként meg lehet egy olyan olvasata is a dolognak,és én ezt tartom az igazsághoz közelebb állónak, hogy, kérlszépen, én éppen a magyar kulturális teljesítmények értékét és komolyanvehetőségét védelmezem, akkor, amikor feltárom a nacionáldebilitásról, hogy az, ami.
Csak a tények kedvéért: Te etnokulturális értelemben a zsidó-izraelita kultúrkörhöz tartozónak érzed magad (amiből nem csinálsz titkot, még mielőtt zsidózással vádolnának meg itt holmiféle jöttmentek). Ennek a kultúrkörnek a fölényes gondolkodásmódját sem veted meg, sőt, nagy igyekezettel azonosulsz ezzel a felfogással.
Eddig semmi bajom sincs sem veled, sem a gondolkodásmódoddal.
Ezt a fölényes gondolkodásmódot azonban más népek, népcsoportok lenézésére, ezeknek a népeknek, népcsoportoknak sajátos értékei, önazonosságtudata szapulására, ócsárlására is felhasználod, kiterjeszted, ami már némi rosszallást vált ki belőlem, már csak azért is, mert én speciel nem szeretem, ha mások a velem, vagy a népemmel szembeni kultúr-vagy bármilyen más fölényüket igyekeznek hangsúlyozni.
Természetesen a humanista kultúraszemléletbe nem létező, de elgondolt múltbeli események és iratok konfabulálása jól tudottan beleilett. Mondom, mai kifejezéssel ez afféle posztmodern világ volt, ahol úgy játszottak a múlt ismert és költött eseményeivel, mint ma a fantasy, csak alaposabb műveltésggel és kongeniálisabban.
Ez vitán felül így van, egészen komoly emberek foglalkoztak effélével, egyebek között sosem létezett népek történelmének megírásával, írásrendszerek, mitológiák kiötlésével, mintegy visszamenőleges létrehozásával.
Ami a Marsigli-botot illeti, azt se látta sose senki, hanem egy humanista polihisztor "másolta le" valahonnan, már amit erről ír. Nem vonva feltétlenül kétségbe, hogy valóban lemásolhatott valamit, annak a valaminek a datálása teljesen bizonytalan, és nincs semmiféle konszenzus semmiféle tizenharmadik századiságról - nem is lehet, hiszen a dolog maga nem létezik, és esetleg összefüggésbe hozható egy Kájoni János nevű megszállott rovásíró tevékenységével.
Humanisták voltak a konstantinápolyi felirat állítólagos megtalálói is, ráadásul ismertlen írások szerelmesei, mint Dernschwam. És a felirat megtalaásának körülményei is felettébb rejtélyesek, konfabulatívak.
A nikolsburgi stílusjátékról meg már beszéltünk.
De akárhogy is, ezek is mind a XV. szdtól indulnak, előtte semmi egyértelműen a magyarsághoz köthető rovásírásos emlék nincsen. Semmi.
Ismétlem, én nem gondolom, hogy ha már annyi rúnaírás és annyi türk vagy szogd írás megmaradt, ne lenne valami abban,. hogy volt valamilyen magyar rovásírás is, ami nem volt kezdetlegesebb a szogdnál vagy türknél, de hogy minden egyéb nacionáldebil lihegés, mint ez a fake hoax periamisos, meg a számtalan többi, tökéletesen hitelteleníti és elérdekteleníti a dolgot, miközben szánalmas képet fest egy olyan társdalomról, amelynek önmga ilyen szinten debil megalázására van szüksége ahhoz, hogy valami önbizalmat gyűjtsön.
Meg azokra a nagyformátumú, Hencidától Boncidáig ismert és elismert tudósokra, akik lerakták a magyar-finnugor rokonság alapköveit úgy, hogy még magyarul sem tudtak (szerintem még finnugorul :) sem, hehehehe...)?
Én bevallom nem ismertem őket név szerint, mert azt hittem, valami lófaszjóskák a szomszédból, de aztán rágugliztam, és -belátom én voltam műveletlen- rájöttem, tényleg közismertek a világ minden szegletében.
És rajtad kívül ki használta még? Mert azért a magyar rovásírást - annak ellenére, hogy állítólag "humanista" alkotás lenne -, elég sokan az egyszerű nép közül.
Ez annál inkább is érdekes és különös, mert azért már évszázadok óta ott volt az a fránya latin, amely még ráadásul egyszerűbb jelekből is állt és valahogy mégsem terjedt a nép között...
Nézd, tudom, hogy ha egy egész kevéssel több eszed volna, már akkor sem írnál ide érvként be nem következett eseményekre vonatkozó teljesen téves feltétezéseket arról, hogy mit tennék, ha nem az volna, ami van - de hát én sem teszek ilyet, tehát elkerülöm annak a vélelmét, hogy mit tennél, ha okosoabb volnál, mint amilyen.
a bizarr tréfamester felfedező szerint se feltárt, csak szonárral vagy mivel "detektált"
He???? Fényképet láttam róla.
Bezzeg ha az alföld közepén találnának egy 1 centis baszom csontdarabot, ami mindenféle belemagyarázással szláv eredetre utalna, itt örvendeznétek, hogy biza itt már évszázadokkal a magyarok előtt mekkoradenagy szláv birodalom állott, éshátakkor a szlovákok jogosan....
Vagy: kal=hal, tehát a finnek rokonai vagyunk. BRUAHAHAHAa...
"...a huncut, és írásrendszerek kiötlésében jól ismerten kedvüket lelő humanisták kora előttről nincsenek egyértelműen a magyarhoz köthető rovásírásos leletek."
Persze, a te magyar humanistáid huncut jókedvükben képesek voltak kitalálni (kik voltak ezek, ha szabad érdeklődnöm?) egy komplett írásrendszert és ez annyira sikeredett nekik, oly mértékben sikerült az amúgy a betűjelek iránt nem nagyon érdeklődő „egyszerű” nép körében elterjeszteniük, hogy az élt is lehetőséggel, és nosza, e számára teljesen új és ismeretlen írásjeleket el is kezdte azonnal vésni, faragni kőbe, fába...
A botnaptár korát, ha nem vetted volna észre, a XIII. szd-ra adatolják, tehát jó kétszáz évvel korábbira a XV. szd-i humanistáid koránál...
Ui: neked lehet, hogy be tudnak adni ilyen és ehhez hasonló "humanista" meséket, de én az efféléket kötve hiszem. Egy teljesen új jelekből álló írásrendszert szabályokkal, nem olyan könnyen lehet megalkotni és azt még el is terjeszteni. Gondolj csak arra, hogy a latin írásjelekkel is milyen hosszú ideig "kínlódott" a nyelvünk...
Hamis és megalapozatlan feltételezések alapján tett irreleváns állítás.
Először is, nem én lelkendeztem ezen az ökörségen, hanem barka olvasótárs, valamint az úgynevezett nemzeti oldal zászlóshajója. Alapvetően pedig a Friedrich házaspár, egyéb nacionálezoterikus libák és ökrök mellett.
Mindent összevetve jóval kevesebb időt és energiát fordítottam az ügyre, mint ők, épp csak egy picivel többet, mint amennyit megérdemel.
Úgyhogy nincs alap aarra, hogy az alternatív örömökről szóló kérdés velem szemben merüljön fel, sem annak a vélelmezésére, hogy énnekem ne lennének más örömeim.
Vannak más örömeim, mind személyes, mind szakmai, mind, hogy úgy mondjam, közéleti örömök, ezek elsőbbjeihez semmi közöd, a közéletiekről meg rendre beszámolok - persze bánataim mellett, hiszen nem eufórikus nirvána azért ez a dolgos, érzelmileg egyensúlyban lévő és sikeresnek, de egyben harmonikusnak is mondható, alapjában tisztes örömök kitöltötte élet sem - ha éppen egyéb örömeim mellett erre is jut időm.
Ezzel vissza is adnám a rovatot a - pillanatnyilag még csak létében sem s egyetlen egyértelmű bizonyítékkal sem alátámasztott - honfoglaláskori magyar rovásírásnak.
Dehogy szar, emelni fogja a magyarok komolyan vehetőségét a tény, hogy két ilyen jeles kutató, mint Fridrich Klára és a férje a még a bizarr tréfamester felfedező szerint se feltárt, csak szonárral vagy mivel "detektált" és amúgy meg fullgagyi médiahekk piramisokban távlátással képesek magyar rovásírással írt feliratokat találni.
Ez nagy dolog és fontos a nemzeti önbecsülésünk szempontjából. Minden ilyen dologtól büszkébbnek érzeheti magát a magyar.
Csak az a kis baj van a dologban, hogy a Badacsony hegy koporsójában eltemetett óriás viszont, akit Traian Vasilescu alternatív régész interjúvolt meg egy kémlelőnyíláson ledugott diktafon segítségével, feszt csak románul hajlandó megszólalni, és nem tágít attól az álláspontjától, hogy személyesen látta, amint a Kárpát-medencét Decebal és Burebista örökül kapta az anyafakastól.
Igaz, hogy nem rovásírással írtam a hozzászólásomat, tehát van mentséged arra, hogy nem olvastad el vagy nem érted, amit írtam, azaz azt, hogy a huncut, és írásrendszerek kiötlésében jól ismerten kedvüket lelő humanisták kora előttről nincsenek egyértelműen a magyarhoz köthető rovásírásos leletek.
Az általad felsoroltakat természetesen jól ismerem, ezek egyike sem megy a XV. szdnál régebbe elé vissza. A nikolsburgi ábécét, az összkép alapján, én egyébként jellegzetesen humanista konstrukciós játéknak tartom, afféle, a korra nagyon jellemző, ma azt mondnánk, posztmodern ötletnek valóság és fikció között, amely valószínűleg néhány korábban látott jel kiegészítése tipikusan a korra jellemző, ligatúrás "ábácévé", lásd még ugyanazon a lapon a héber betűkkel való hasonló játszadozást.
Ez persze kizárólag a személyes véleményem, és nem tulajdonítok neki semmilyen általánosabb érvényességet.
És persze semmi nem zárja ki, hogy a magyaroknak is lett légyen valamilyen, a többi nép jól dokumentált rúna- vagy rovásírására emlékeztető, talán azokénál nem szegényesebb írásmódja, csak éppen ebből egyértelműen semmi nincs leletekkel alátámasztva a XV szd előttről.
De az egész kérdéskört természetesen méltatlanná szennyezi az a fajta sovén kreténség, ami belengi, az a szorongó kisebbrendűségi érzést kompenzáló, semmivel meg nem elégedő nevetséges kivagyiság, ami mindjárt az ősnyelv isteni újját vagy a sumérokat vagy egyenesen a világteremtés titkos kódját próbálná meg idehalandzsázni.
És ebbe a közegbe illik a visokói piramisokról érkező nagyszerű, a magyarok komolyan vehetőségét sajnálatosan illusztráló híradás is, visokói piramisok ugyanis nincsenek, fake hoax, még a bizar, a majákat ufóantennaigazítókként leíró bizarr bosnyák-amerikai figura is csak annyit mond, hogy az érintett dombok üregesek, mert megmérte a visszaverőképességüket és effélék, de akármit mond is, ha esetleg ebben tévednék, abban nem tévedek, hogy az egész sokszorosan igazoltan egy hülye médiahekk.
"Rovásírás amúgy persze, valódi, és nagyszámú lelettel igazolt, rengeteg van a világban, csak éppen nem magyar..."
Eltekintve attól, hogy az általam bemásolt cikk igaz-e vagy sem, legalább ne beszélnél ostobaságokat! Ugyanis azt kijelenteni, hogy mincs magyar rovásírás, nagyfokú tájékozatlanságra vall!
A teljesség igénye nélkül felsorolnék neked néhány magyar rovásírásos emléket.
1. Nikolsburgi székely-magyar rovásírásos abc. Kora: az 1400-as évekre tehető.
2. Konstantinápolyi rovásírásos emlék 1515-ből.
3. Telegdi János 1589-ből származó rovásírásos nyelvtankönyve a "Rudimenta".
4. Egy, a feltételezések szerint, XIII. szd-i eredetű botnaptár, rovásnaptár másolata, amelyet 1690-ben Marsigli olasz hadmérnök másolt le. A másolat eredetijét ma Bolognában őrzik.
Jó hír, hogy végre a már korábban is aggályos és szigorúan tudományos forráskritikájukról és önkritikájukról híres ősmagyarságkutatók kiléptek a nemzetközi porndra azzal az Osmanagichhal, aki korábban már extrém módon hájpolta a maya nemzeti önbecsülést, azzal, hogy "“ It is my theory that the Maya should be considered watchmakers of the cosmos whose mission it is to adjust the Earthly frequency and bring it into accordance with the vibrations of our Sun... Their ancestors, the civilizations of Atlantis and Lemuria, erected the first temples on energy potent points of the Planet. Their most important function was to serve as a gateway to other worlds and dimensions."
A neves és szavahihető magyar kutatók minden kétséget kizáróan valóban olvasták ezeket a magyar feliratokat, hiszen promoting pseudo-scientific notions and damaging archaeological sites with his excavations. Penn State University Professor Garrett Fagan is quoted as saying "They should not be allowed to destroy genuine sites in the pursuit of these delusions[...]" " In a letter to the editor of The Times on 25 April 2006, Professor Anthony Harding, president of the European Association of Archaeologists, referred to Osmanagić's theories as "wacky" and "absurd" and expressed concern that insufficient safeguards were in place to protect Bosnia's "rich heritage" from "looting and unmonitored or unauthorised development".After visiting the site himself, Harding reported, "we saw areas of natural stone (a breccia), with fissures and cracks; but no sign of anything that looked like archaeology."
Ez a megbízhatóságra alapozható önbecsülés és általában a magyarok komolyan vehetőségének újabb alapköve, s egyben a boszniai okkupácziót is retrospekítve igazolja.
A rovásírás ügyét is mérföldekkel lódítja előre ez az újabb kétséget kizáró eredmény, ami jól is jön, hiszen mindmáig egyetlen egyértelműen magyarhoz köthető rovásírásos emléket nem találtak a jól ismerten "ősi írások" kitalálásával szívesen huncutkodó humanisták kora, a XV. szd előttről, legföljebb annyira magyarokat, mint amelyenek most a csak az ezoterikus beavatottak lelki szemei előtt látható boszniai piramisok magyar rovásai.
Rovásírás amúgy persze, valódi, és nagyszámú lelettel igazolt, rengeteg van a világban, csak éppen nem magyar, a germán rúnától a világbíró és utódaiknak szerfelett nagy önbecsülésre okot adó nagy nép, a szogd írásáig, és egyéb türk rovásírásokig, amelyet a rovásírás humanizmus kora előtti létében még hívők hajlamosak a magyar rovásírás édesszüleinek tekinteni: természetesen ezek is végső soron nagy valószínűséggel közel-keleti írásformákra mennek vissza.
"Székely-magyar rovásírást találtak a boszniai Nap piramisban2009.07.02.Székely-magyar rovásírásra bukkantak kutatók a boszniai Nap piramisában. Az ott talált deszkamaradványok kormeghatározása alapján feltételezik, hogy a fennmaradt jelek a deszkákkal azonos időben kerültek az építmény köveire. „A járatokban talált jelek a 39 betűből álló székely-magyar rovásírás legalább húsz betűjével azonosak. Ez már olyan mértékű egyezés, amelyre nem lehet úgy tekinteni, hogy valaki véletlenül odaírt valamit, és talán véletlenül hasonlít" – mondta el a Magyar Hírlapnak Szakács Gábor kutató.
Újabb boszniai utazásra készül a hónap közepén Szakács Gábor kutató, aki korábban a boszniai piramisok belső bejáratának szikláin a székely-magyar rovásírás jeleit azonosította.
„A járatokban talált jelek a 39 betűből álló székely-magyar rovásírás legalább húsz betűjével azonosak. Ez már olyan mértékű egyezés, amelyre nem lehet úgy tekinteni, hogy valaki véletlenül odaírt valamit, és talán véletlenül hasonlít" – mondta el a Magyar Hírlapnak Szakács Gábor. „A feleségem, Friedrich Klára rovásírás-kutató ennek alapján írt egy tanulmányt Semir Osmanagicnak, a boszniai piramisok felfedezőjének angol nyelven, a bosnyák kutatók ugyanis nem ismerik a rovásírást. Amikor megtalálták a járatokban ezeket a jeleket, semmit sem jelentett nekik, értelmezni sem tudták őket" – tette hozzá a kutató.
A boszniai piramisokat néhány évvel ezzelőtt tárta fel a Visocica-hegységben az önmagát a „bosnyák Indiana Jones"-nak nevező, Amerikában élő bosnyák kutató, Semir Osmanagic.
Az angol nyelvű tanulmány nyomán Friedrich Klárát a piramisokkal foglalkozó, tavaly augusztusban Szarajevóban rendezett nemzetközi tudományos konferencia alelnökévé választották."