Nna, Májdír Kartácsak, mivel megígértem, széccincálom a Szólás szabaccságában elhangzott sárkányosabb fasságokat... Mihályi Péter, egészségügyi közgazdász: - Erre nagyon egyszerű a válasz, természetesen piacgazdaságban élünk, ahol minden piaci alapon megy, leszámítva a családot, leszámítva az országgyűlést, leszámítva a bíróságokat Eggen, a piaci alapú rendőrség, honvédelem, közoktatás, árvízvédelem - hogy nem jutott eddig eszünkbe? Ollan szép lenne, ahogy körzeti megbízotti posztokér' a Járőr bété versenyez Patrul kákátével, a nyomozás a Szabó László szocialista káefté feladata, a terrorelhárítási pijacot Rambó zéerté nyerte el... az árvízvédelem stílszerűen a Noé egyéni cég hatásköre... teccik... Dr. Nagy Mária, háziorvos: - Ez kortól, nemtől, akár állampolgárságtól függően mindenkit meg fog illetni. Talán függetlenül, de elgyünk jóhiszeműek, botnyelvés... Dr. Nagy Mária, háziorvos: - A biztosító is fogja garantálni, a biztosítónak az lesz az érdeke, hogy ő biztosítottjai minél hamarabb, minél rövidebb időn belül, minél kevesebb mellékhatással és minél olcsóbban gyógyuljon meg és azt hiszem, hogy a betegnek is ugyanez az érdeke. Ha eltekintünk attól, nogy nem biztosítóról van szó, a kérdés továbbra is marad: ugyan mér' lenne érdeke a gyors gyógyítás? (Erre később visszatérünk...) Síklaki István, szociálpszichológus: Én itt rettenetesen szerényen hallgatok, mert komoly szakemberek egészségügy és közgazdaság szakemberei vitatkoznak egy konkrét törvénytervezetről, amelyhez én ártatlan szociálpszichológus vajmi keveset értek.
[..]
Az én naiv szememben a dolog úgy néz ki, hogy vannak érvek pro és kontra, van valamilyen megoldás, ami biztosan nem tökéletes, de olyan abszolút katasztrofális valószínűleg nem lehet. És a mérlegnek a másik nyelvében az van, hogy mi történik, ha ezt a vitát még az újabb tíz-évekig, mint ahogy eddig folytatjuk és nem történik semmi. Ennek társadalmi szempontból nagyon-nagyon rossz következményei vannak. És a kimenetel a javítása, a tökéletesítésnek a lehetőségét is eléggé elveszi. Szóval fingja nincs róla, de vadul támogattya... mint itten a mi pártzombijaink... Mihályi Péter, egészségügyi közgazdász: - Először is arról van szó, hogy itt van egy belépési díj és ezt a belépési díjat ezt az állam fogja megkapni és az egészségügy tartalékaként fogja kezelni, ez többletpénz. Egy. De, kettő: én magam is beszéltem meg mások is beszéltek biztosítókkal, nem mindegyik biztosító, de nagyon sok biztosító, aki érdeklődik azt mondja, hogy mi egyszerre akarunk megjelenni az egészségügy számos területén, és például arra készülünk, hogyha alapítunk bitosítót, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatót is létrehozunk... Sajna, itten má' a törvénytervezetet is idéznem köll... 4. § (9) Az EBP-ben – a Magyar Állam kivételével – nem szerezhet tulajdont
b) egészségügyi szolgáltató – ideértve a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű egészségügyi szolgáltatót is –, valamint annak fenntartója, működtetője, illetve tulajdonosa, Még mielőtt valamék kretén pártzombi belémköt, hogy mijaz egészségügyi szolgáltató, íme: 1.§ 6. egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, a 7. pont szerinti szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
7. egészségügyi szolgáltatás: az Ebtv. 10-17. és 21. §-a szerinti ellátások, Az Ebtv. itten van, nem idézem, túl hosszú: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700083.TV 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól Akkó' mostan kijafaszom fog a biztosítóval - ami egyébként pénztárnak nevezett ellátásszervező -, szóval, ki fog ugyanakkor egészségügyi szolgáltatót is létrehozni? Ha van egésségügyi szolgáltatója, nem lehet a pénztárban tulajdonos kógens rendelkezés. A pénztár viszont lehet tulajdonos egészségügyi szolgáltatóban [32. § (2) d)]. Tehát, ha a pénztár lesz az egészségügyi szolgáltató tulajdonosa, az nem leheccséges ugyanakkó', mer' ahhoz elébb be köll vásárolnia magát a kapitalistának a pénztárba, és majd a pénztár közgyűlése jóváhagyhassa, hogy szerezzenek kórházat, vagy rendelőt maguknak, a második eset, meg egész eccerűen azt jelenti, hogy egy paraván-cégen keresztül alapítanak egészségügyi szolgáltatót... (A paraván-cég ugye ismerős kifejezés a nemtaggyűlés nemjegyzőkönyvéből?) Az már csak úgy általában piszkájja a csőrőmet, ha a pénztár saját kórházat alapít, vagy vesz, akkó' a beutalási rend célirányos kialakításával a nyereségesen gyógyítható, vagy fizetőképes betegeket nyilván odairányíccsa... |
