Attól függ hogy mi a szigorúság célja mert ha pl..... akkor attól ha meg ..... akkor meg attól :))))
Monddok egy történetet amikor pl tavaly törökországban földrengés volt akkor az emberek a saját kezükkel kaparták a földet nagukat nem kimélve hátha meg tudják menteni a hozzátartozókat.ezt úgy mondják életmentés.
Persze az is de csak a testté!!!!!!!!
Az az igazi életmentés amikor emberi élő lelkeket mentünk meg az örök haláltól a másodiktól.
Én ezt nevezem élet és lélekmentésnek (t.i a testi halál után a lélek megy a szellemmel tehát emlékezet stb minden) tehát ez a fontos A LEGFONTOSABB HOGY HÍRDESSÜK AZ ÖRÖMHÍRT A SZABADÍTÓT JÉZUS KRISZTUST ez által nyerve meg lelkeket a haláltól.
Amikor viszont embertársainkat látjuk a sátán csapdájában vergédni és hazugságaiban tévelyegni akkor azt hiszem minden eszközt fel kell használni szép és kemény beszédet egyáltalán.
persze ha nincsenek elhívva akkor az evangélium és a beszéd csak jobban megkeményíti Őket de ha elhívottak akkor segít nekik megtalálni elhívásukat és megtalálják a Szent Istent a Fia Jézus által.
Köszönöm hozzászólásodat de szeretném pontosítani egy részét:)
Távol legyen hogy azt hogy A Bibliát Isten Szavának tartom (amúgy az is) Te bálványozásnak veszed.
Pontosan úgy vagyok vele mint az Úr Jézus.Nézz utána :)
Nem korlát amit én képviselek a Bibliával kapcsolatban hanem hatalmas nagy szbadság t.i szbad vagyok Dicsőség az Istennek a Fia Jézus Által.
A keresztyénség nem vallás.Ha a keresztyénség vallásá válik akkor már nincs meg benne az erő ami persze jól látható a ún.történelmi egyházakban amelyek vallást csináltak a keresztyénségből. De ez nem igaz az ún katizmatikus , teljes evangéliumi,pünkösdi gyülekezetekbe amelyekben újjászületett keresztyének vannak.
Ha nem hiszed érdemes ellátogatni a www.cfan.org-ra ahol meg lehet nézni hoygan munkálkodik az Úr pl Reinhard Bonke szolgálata alatt ahol milliók hallgatják az örömhírt olyan helyekenmint afrika,indonézia,india stb.
Nem akarom önéletrajzba foglalni a megtérésem történetét mert minden Dicsőség az Istené és senki másé és én a sok millió újjászületett keresztyénből csak egy vagyok akik hasonló vagy még csodálatosabb módon kaptak elhívást.Nekem is vannak atyjafiaim akik súlyos betegségből a halál torkában kiálltottak az Úrhoz és kiragadta Őket.
Én megmaradok Jézusról való bizonyságtételnek mert ez a keresztyének dolga ezzel győzünk a Sátán felett is hiszen meg van írva.
Jelenések köny 12:11 S ezek legyőzték őt (a vádlót) a Bárány (Jézus) vére által,a maguk tanuságtételének beszéde által és nem szerették a maguk életét halálig
Nekem tetszett, amit és ahogyan írtál. Igazából nem értem, hogy miért "bántanak" annyian Téged a különböző topicokban. A bemutatkozásodban ez áll:
Udvari Zsolt vagyok 34 éves és a Bibliát Isten Szavának tartom (66 könyv) és azon juh vagyok aki hallja a pásztor hangját és nekem egy főpapom van Úr Jézus Krisztus.
Szerintem ebben minden benne van. Téged egyszerűen így kell elfogadni. Mindamellett, hogy többnyire nem értek egyet azzal, amiket írsz, és óriási korlátnak tartom a Biblia fetisizmusodat, valamint, mint minden vallást, tévútnak tartom a kereszténységet és az egyházakat (a HGY-t is), úgy gondolom, hogy Te különleges egyéniség vagy. A határozottságodban kifejeződő hitedet, az írásaidból tükröződő álhatatosságot, csodálom és tisztelem.
Senkinek sem könnyű, és senki sincs könnyű helyzetben (még ha vannak is olyanok, akik azt hiszik magukról), de itt a FÓRUM-on mindenki kaphat, és ami fontos, hogy mindenki adhat is valamit a másiknak. Erre kellene mindenkinek odafigyelni, mert nem mindegy, hogy mit kap és mit ad.
Nem gondolgodtál még azon, hogy Aranyviktorhoz hasonlóan Te is egy terjedelmesebb és részletesebb önéletrajzi írásban ismertesd meg másokkal a megtérésed történetét?
Üdvözlettel:
Zotyi
Bizonyság Istenről,Jézus Krisztusról és a Szent Lélekről
Én úgy nyertem Bizonyságot arról ,hogy Isten,Jézus Krisztus és a Szent Szellem élő valóság,már kb 1-1,5 éve minden este imádkoztam Izrael Istenéhez és rengetgszer kaptam is Másnapi imaválaszt a kéréseimre ,de tudtam hogy a Bibliában nem ilyen közösségről beszélnek Istennek az Emberei nekik Isten és Jézus élő valóság és én is ilyen után sóvárogtam pedig már tudtam hogy Ő létezik t.i az imáimra jött mindig az azonnali válasz.
De ezelőtt még írnom kell hogy merre is kerestem én Istent mielőtt Ő megtalált engem.
Rengeteg felé kerestem az Igazságot szinte minden fellelhető ismeretet megszereztem pl okkultizmus mágia spiritizmus antropozófia ala R Steiner.
Teofízia ala Blavatsky buddhizmus taoizmus stb természetgyógyászat ,csakrák ,reiki, rózsakeresztesek ,(ezotéria)asztrológia .Már Aliester Crowley műveit kezdtem el tanulmányozni.!!!!!!!!!!!
Hát ez nagy segítség volt mert láttam hogy Ő eggyértelműen a Sátán szolgája és az Ő tudása felölelt mindent amiről csak okkultizmus alatt értünk beleértve a Jógát , kabbalát,Angyali neveket megidézésüket stb-t is.
Örömmel tapasztaltam hogy ezek működnek inga tarott kártya stb.Fel sem merült bennem egy darabig hogy ezek mögött állhat valami rosz szándék mint kezdettől fogva embergyilkos ala Sátán de aztán Crowley élete azaz a gyakorlat felnyitotta szememet t.i MEGŐRÜLT.
CSak később tudtam meg hogy ez a sorsa minden mágusnak mert.
Ézsaiás prófét 44:25 Ki a hazugok jeleit megrontja, és a Varázslókat Megbolondítja, a bölcseket Megszégyeníti, és Tudományukat Bolondsággá teszi.
Rengeteg könyvem volt köztük sok-sok ritka is (már jó helyen vannak t.i a keményeket és amikben volt is valami elégettem a tarott kártyáimmal együtt,a gyengéket amely csak elnézést hülyítik a természetfelettire vágyakozó népet pl édesvíz kiadó könyvei elvittem az antikvárba :)
Aztán olvastam Az egyiptom titkait és felrémlett hogy a Bibliában Izrael Istene ugyancsak megmutatta ki az Úr így nagy örvendezéssel a Biblia felé fordítottam az érdeklődésemet .
elkezdtem keresni a Titkot amely elvan rejteve a sorok között.NA ekkor fordultam Aliester Crowley művei felé amelyek a Bibliából próbáltak meríteni okkult erőket.pl mózes II könyve rejti az első 144 angyal nevét stb.
Ilyesmiket ala kabbala kerestem én az Írásban.
HA VALAKINEK ISMERŐSEK AZ EDDIGIEK AZ A VÉLETLEN MŰVE.
VAGY MÉGSEM ??? !!!
Adalékok az út keresés mellé
Ezen út keresésem mellett 1995 végétől-tól pedig szinte csak szórakoztam ala house party-k az Ország legmenőbb helyein és támoggattam a dolgot némisegédeszközökkel is (ugye érti mindenki ?)
Aztán már partykra nem jártam csak a segédeszköz maradt meg majd 1999-től már az sem Dicsőség Érte az Istennek.Az én "kis szórakozásom eredménye az lett hogy otthagytam a családomat 1997 május és elváltam 1998 mert nem akartam hogy rajtuk töltsem ki a segédeszköz nyílvánvaló mellékhatásait."
Nem mentegetem magam de ami történt meg történt.
Ez idő alatt ismerkedtem meg a mostani feleségemmel és utána vele éltem (ezt nevezik pl házasságtörésnek és paráznaságnak.)
Próbáltam rendezgetni a magánügyeimet de már nem sikerült így elváltam.Hozzá tartozik az is 1997 februárban elbocsájtottak a munkahelyemről (t.i más lett az ügyvezető aki a volt ügyvezető három ún fontos emberét kirúgott. ekkor nem állt mellém a párom t.i összevoltam szakadva
nemsok hiányzott az összeomláshoz kb 36 óráig csak sírtam bezárkózva mert mindenki cserbenhagyott úgy éreztem akkor persze az Úr akkor is figyelt engem Hála Neki Örökké.Nem mentségként mondom csak a tény kedvéért)ettől egészen 1998 márciusig nem volt állásom és segélyt sem kértem (ala én mint büszke ember) egy év alatt feléltem az egyik autómat (viszonylag drága volt).
A másikat meg összetörtem.:)így két drága autóból lett egy mezei 1,1 Citroen bx (nem reklám:))
Na de vissza az útkereséshez.
Tehát keresgettem a Bibliába hogy hol van elrejtve az Igazság(így utólag jókat mosolygok ezeken de hát ez utólag van csak akkor dőtötem-birítottam érte).
Nagy lendülettel szereztem meg az itthon fellelhető apokrif iratokat Ó és újszövetség és persze olvastam Hamvas Műveit is !!!
Fennhangon mondogattam ez a Biblai nem az Biblia meg van hamisítva stb.Gonosztikus iratok azok az igazak meg egy csomó ilyesmit és erről megrendíthetelenől meg voltam győződve hiszen
NEKEM AZ ÚR MEGHALLGATTA AZ IMÁIMAT !!!!!
Ha valaki magára Ismer az nem a Véletlen Műve Hanem a Sátáné!!!
Szóval csak a Biblia maradt a kersgetésem központjában és elkezdtem nézni a különböző fordításokat és gyüjteni kezdtem Őket.
Persze olvasgattam is főleg az Evangéliumokat.
És mit hoz az élet a párom egyszer csak mondja nekem hogy ő megtért (régebben hívő volt de visszaesett a világba).Többször is mondta hogy menne vissza én mondtam hogy menjen csak bár nem szimpatizáltam a dologgal .
FIGYELEM BARÁTAIM !!!
Tehát nem szimpatizáltam a dologgal mert úgy gondoltam én tudom az igazat (meg volt a saját kis elképzelésem pl ala aranyviki:) és ez csakis valami átverés lehet a Sátán részéről.
Hiszen Nekem Isten Meghallgatta az Imáimat mi kéne még több ?
Aztán 1999,április 6 elhívtak hogy menjek el ún házicsoprtba.Nekem persze halovány fogalmam se volt hogy milyen is egy gyülekezet meg hogy mit csinálnak arról meg végképp nem hogy mi az a házicsoprot.Bementem itt Nyíregyházán 10-12 ember dicsérte az Urat (köztük 5-6 idősebb asszony) énekletek táncoltak és éreztem hogy valami különös békesség öröm és erő van jelen azon a helyen ,de mivel nekem az volt ( az okkult tudásom csak arról győzött meg hogy egy csomó dolog a gonosz műve) a legnagyobb félelmem hogy nehogy olyan helyre kerüljek ahol a Sátán hiteti az embereket és feltettem magamba a Kérdést.
URAM ILYEN AZ AMIKOR TE ITT VAGY ?
Nem telt el 5 másodperc a melletem álló fitalember elvágódott mint egy zsák (figyelem csak én álltam mellette és mindenki énekelt) pontosan a lábaim elé.
Oda szaladt egy asszony, letakarta majd vissza állt a helyére és énekelt tovább.
Az előttem fekvő ember pedig elkezdett remegni majd halkan a gyomrából rettenetes horrorfilmeket megszígyenítő (démoni) hang kezdett egyre erősődni és a végén olyan hangos lett hogy mindenki megremeget.Ahogy ez Én előttem kezdett játszódni ösztönösen azt kezdtem el mondani magamban egymás után Istenem szabadítsd meg Istenem szbadítsd meg.Aztán egy szelíd hang ezt mondta nekem.
Ördög nem űz Ördögöt mert akkor a Sátán országa meghasonlott és nem állna meg.
Abban a pillnataban megértetem hogy ITT A VÁLASZ A KÉRDÉSEMRE Ő ITT VAN, ÉS ÉL .
Meggyőzött pontosan Úgy ahogy Írva van.
A Szent Szellem fog Róla (Jézusról)Bizonyságot tenni.
Hozzá tartozik az is hogy mondtam hogy éreztem valami furcsa erőt a teremben és amikor megszabadult az a fitalember éreztem annak a valaminek is a jelenlétét de az nagyon gyorsan elmúlt és eltörpült a jelenlévő mellet.
Amikor már felkelt a fiatalember egy pillanatra átvillant az agyamon hogy Istenem ebből egy förtelmes útálatos démon jött ki és az belém is jöhetett volna de ez a gondolat azzonnal elmúlt mert az volt a bensőmben dehogy is Itt Te biztonságban vagy és leszel is.
Tehát már megvoltam gyözve hogy isten Itt van ezen a heleyn 10-12 teljesen mezei ember között akik énekelve dicsérik Istent És A Fiát Jézust.
Utána Felolvastak a Bibliából majd a végén imádkoztak a betegekért az Országért (árvíz ellen) és egyszer csak ezt Kezdte el mondaniaz összejövetelt tartó fiú hogy Atyám Hálád adunk a Jézus Nevében A Zsoltiért(ez vótam én:)és
EBBEN A PILLANATBAN A FEJEMTETEJÉTÖL A LÁBÚJAMIG EGY CSODÁLATOS SEMMIHEZ SEM FOGHATÓ ÉRZÉS TÖLTÖTT EL MINTHA 1000 VOLTOT BELÉM VEZETTEK VOLNA KELLEMES FORMÁBAN ÉS ÉN AZOONAL ELKEZDTEM SÍRNI-NEVETNI ÉS MEG SEM TUDTAM MOZDULNI SZERENCSE HOGY ÜLTEM.
Vége volt a foglakozásnak az emberek éppen készülüdtek haza én odamentem hogy megköszönjem az ervinnek hogy imát kért értem erre ő megkérdezi tőlem és hogyan tovább ?
Nem karok megtérni ?.
Én pedig azt feleltem majd szombaton (ez kedden volt) megtérek.
Azt felete és ha akkor későn lesz ?
Én megkérdeztem miért itt is meg lhet térni ?
Itt lehet csak igzán és szólt a többieknek hogy ne menjenek el.
És elmondtam utána amegtérők imáját és eahogy kinyitottam a Számat megint betöltött az Úr Szelleme és így mondtam el az Imát.
hazamentem és belenéztem a tükörbe és láttam hogy teljesen kitisztult a szemem.
Mert ugye a test lámpása a szem !!!
Rá egy hétre be ismerítkeztem az Úr Jézus Nevében
Istenel legyen Érte Minden Dicsőség.
Kb 1,5-2 vhónap múlva kérdeztem meg mi is ennek a gyülekeztenek a Neve akkor mondták hogy ez a HIT GYülekezete amelyik régebben teljes Evangéliumi gyülekezet néven volt Ismerete immár 22 érte.
Fogádjátok Szeretettel ezt a Bizonyságot mert ez Igy Igaz ahogy mondtam.
Tehát Én innen Tudom Hogy a Biblia isten Beszéde Mert amik abban kle vannak írva azok pontosan így következtek be az életembe.
Sziasztok
Hogy minden nyelv vallja hogy
JÉZUS KRISZTUS AZ ÚR AZ ATYAISTEN DICSŐSÉGÉRE
UI:Elnézést a helyesírási hibákért és ha egy kicsit össze vissza volt írva de online szoktam írni a böngészőbe.
Elolvastam a levelet amire itt most valaszolok, es az alomleirast is a 11-es levelben.
Elso reakciom: irigyellek. Irigyellek, mert kepes vagy hinni, meg jobban irigyellek mert valami tortent veled amit raadasul bizonyiteknak tudsz be. Karomat szettarom......mit tudok mondani? Ha olvastad a vallas-filozofia reszlegben leveleimet, nyilvanvaloan tudod, hogy en nem vagyok kepes hinni. Nem azert mert nem akarok, nem azert mert masban hiszek, hanem azert mert nem vagyok kepes attorni a logika-hit gatat. Es mivel velem nem tortentek sem csodak, sem ilyen meggyozo almok, meg csak a veletlen sem sodor arrafele. Es mint tobbszor kifejtettem, a hit nem egy villanykapcsolo amit be lehetne kapcsolni, az vagy jelen van, vagy nincs. Nalam nincs jelen.
Az almoddal kapcsolatban:
Az almok mechanizmusat meg ma sem erti senki. Arra a kovetkeztetesre mar eljuttottam, hogy alapjaban mindent lehet almodni, anelkul hogy az ugy megtortent volna az illetovel. Nekem is voltak almaim, amiket semmivel nem voltam kepes sem kozvetlenul, sem kozvetve osszekottetesbe hozni. Mint a tudatos alom egyik szerencses gyakorloja, viszont azt meg szeretnem jegyezni, hogy nagyonis lehetseges az alom IRANYITASA. A tudatos alomban, ahol az almodo raebred arra, hogy almodik, kepes azt almodni amit akar (nem sokszor ugyan, de tobbszor ateltem, illetve ataludtam ezt). Tehat az alom manipulalhato. Ezekutan egyaltalan nem tartom elkepzelhetetlennek, hogy az alomban lehetseges a nem tudatos iranyitas is. Tehat, mondjuk te egy ilyenre vagytal, es ahogy az almod elkezdodott, onnan te iranyitottad, anelkul hogy "tudtal" volna rola. Nem azt mondom hogy ez tortent, csak azt, hogy ez is lehetseges.
Most tetelezzuk fel, hogy nem errol volt szo. Te Jezust fogadod el, es a keresztenyseget. Mondjuk hogy ez igy is van, Jezus az Isten fia, szentharomsag resze, es az Isten ugy isten ahogy a keresztenyseg elkepzeli. Es ezt te meg is almodtad. Na most akkor mit fog almodni, mondjuk egy afrikai neger, akinek a vallasa szerint a nagy homokbucka a "menyorszag", az Oriaskigyo a joisten? Es igazan hivo. O IS, Jezusrol fog almodni? Es ha nem, akkor miert nem?
Es ha neki az Oriaskigyo jelenik meg, kinek az istene az "igazi"? Vagy ha neki az Isten oriaskigyokent jelenik meg, neked Jezuskent, lehet hogy az igazi Isten egyikkel sem azonos? Nem lehetseges az, hogy ugyan van Isten, de semmi koze nincs akarmelyik vallasos kepzethez?
Szóval kedves Spock summa-summárum oda akartam kilyukadni, hogy a mai tudomány és pszichológia egyelőre nem tud magyarázatot adni ilyen dolgokra, noha feltételezések akadnak rá (számomra ezek igencsak gyenge lábakon állnak), a baj csupán az, hogy ezek a feltételezések bizonyított tényként vannak tálalva.
Igaz. De mennyire lehet kepes a mai tudomany jobban hitre alapitani akarmit is, mint maga a vallasos hit? Es miert lenne akarmire is a bizonyitek hianya, bizonyitek akarmi masra?
Tehat az nincs, hogy:
En allitok valamit, te allitasz valamit.
A te allitasodra a bizonyitekok gyengek, tehat nekem van igazam.
Én is megkockáztatok egyet:
Testvéremmel albérletbe laktunk főiskolás éveink alatt. Akkoriban már kb. két éve nem laktunk a "szülői házban" és elfoglaltságaink miatt elég ritkán jártunk haza. Egyik éjjel egymástól függetlenül, mind a ketten azt álmodtuk, hogy édesapánk mehalt. Reggel megbeszéltük, hogy mi történt mindkettőnkkel, majd egy akaraton imádkoztunk apukánkért és (!) Jézus nevében megkötöztük a halál minden erejét az élete fölött, majd Jézus vére alá helyeztük, hogy a pusztító ne mehessen be hozzá. Ezután elmentünk a dolgunkra :).
Másnap felhívtuk a szüleinket csak úgy brahiból és kiderült, hogy előző nap apánk a szokásos útvonalán kocsikázott munkahelye felé (erdő, mező mellet kb. 100-al) és az egyik kanyarban valami hóolvadás után ottmaradt felszóródáson megcsúszott és pár bukfenc után a szántóföldön landolt. Teljesen sértetlenül szállt ki az autójából. Aznap abban a kanyarban már többször kint volt a mentő, neki semmi baja sem lett.
Napra pontosan egy évvel ezelőtt írtam le első hozzászólásomat ebbe a topicba. :o) Volt még egy történet amit nem akartam megosztani a nagy nyilvánossággal, azonban tegnapelőtt beszélgettem egy nagyon kedves barátnőmmal IRC-n, aki hasonló "szeretet " élményről mesélt s ez valahol megérlelte bennem azt az elhatározást, hogy így búcsuzásként a törzsasztaltól, röviden megosszam veletek ezt a másik bizonyságomat is.
Szóval ezelőtt 4-5 éve, még a Jézussal való álmom előtt a különböző vallásokban található menyország, nirvána stb. kérdését, hasonlóságát tanulmányozgattam amatőrszinten, s az egyik délután a Bibliát böngésztem e célból. Régebb óta foglalkoztam azzal a felvetéssel, hogy a vallásokban található menyország, "örök vadászmező", nirvána stb kialakulása nem-e ősidők óta az emberiség menekülése a halálfélelem elöl, egyfajta ösztönös "pszichikai problémamegoldás", magyarázatkeresés az élet keményebb csapásaira, megpróbáltatásaira, amely ugyanakkor összefüggésben van az emberiség azon vágyával, hogy megértse származását, létezését. Szóval ilyesfajta következtetésekre jutottam és becsuktam a Bibliát, majd nyugodtan végigdöltem az ágyon, gondoltam szundítok egy kicsit. Kb. 2-3 perc múlva egyszercsak leírhatatlan boldogság, szeretet és szabdságérzés borított el olyannyira, hogy levegőért kellett kapkodnom. Felpattantam az ágyról, a látásom és hallásom enyhén eltompult, mintha kicsit részeg lennék, megtapogattam az asztalt és a széket, hogy nem-e hallucinálok s akkor olyan érzés fogott el, hogy nem vagyok egyedül, még ketten-hárman vannak a szobában, habár nem láttam és nem hallottam senkit. Igazából a legkülönösebb ez volt: éreztem és felfogtam azt, hogy akik itt vannak, azok annyira szeretik egymást mint a testvérek érzékeltem, hogy számukra ismeretlen, bennük nem létezik a legkisebb ártó gondolat vagy szándék sem. Sajnos szavakkal ezt az "érzést" nem tudom jobban kifejezni, egyszerűen tudtam azt, hogy ők képtelenek a legparányibb ártó, bántó gondolatra és irántam is így éreznek. Volt még valami halványabb, furcsa érzésem, mégpedig az, hogy úgy éreztem, mintha "egymásrakacsintottak volna", azaz mintha ezt mondanák egymásnak: "nézd csak, hogy csodálkozik :o)), na ugye, hogy mégiscsak létezik"
Mindez kb.2-3 percig tartott, leírhatatlan érzés volt és amilyen hirtelen jött olyan hirtelen el is mult, a "részegségem" pillanat alatt feloldódott. Végül csak könnyes szemmel lehajtottam a fejem és boldogságomban ezt ismételgettem: "Köszönöm Atyám, ez hihetetlen... ez hihetetlen..."
Kedves Mr.Spock! (és "racionálisan kereső" Barátaim)
Eddíg még nem futottunk össze, habár sokszor olvastam a hozzászólásaidat, élveztem kristáytiszta logikádat és brilliáns érvelésedet. Hozzászólásaidból úgy érzem, hogy járatos vagy az álmok világában, ezért ha van kedved olvasd el légyszíves a 11-es számú hozzászólásomat. Akkor mikor ezt az álmomat leírtam, nem akartam írni egyéb, (számomra) objektív bizonyítékokról. Úgy érzem sokmindenben hasonlít a gondolkodásunk, például én semmit sem hiszek el egykönnyen, hanem sokmindent feltételezésként tartok nyilván, ezekhez gyűjtök bizonyítékokat, érveket. Így vagyok például az UFO-kérdéssel is, nem hiszek a létezésükben, de feltételezésként számontartom ezt is.
Ez alól számomra kivétel Isten, mint Atya akiről Jézus beszélt. Az Ő létezésében valahol mindig is hittem, azonban ez többnyire hullámzó volt, néha az észérvek és logikus következtetések rendszere mindezt elnyomta, eltompította. Egyrészt izgalmas, misztikus játéknak tartottam magyarázatokat találni, elméleteket gyártani a Bibliai történetekre összevetni ezeket más vallásokkal, legendákkal, mítoszokkal, másrészt viszont az ima, a meditáció az önmegismerés Jézus tanításain keresztül jelentette azt a lelki élményt és táplálékot amelyek "kerekké" tették ezt a világot.
Ha elolvastad az álmomat, akkor most néhány dolgot kihangsúlyoznék belőle. Ezt akkor amikor leírtam, nem tettem meg amiatt, mert csupán arra törekedtem, hogy lehetőleg "tényszerűen" visszaadjam az élményt.
Szóval:
- abban a pillanatban amikor Jézus egyenesen a szemembe nézett, egyszerre áradt át belőle a "megnyugvás" érzése a hangjával. A hangja "surroundként" töltötte be a fejemet, mint egy spéci fejhallgató s számomra ez újszerű érzésnek, "kommunikációnak" tűnt főleg, hogy a száját nem nyitotta ki.
- ilyen mértékű szeretetet még soha életemben nem tapasztaltam és nem mérhető semmilyen más szeretethez sem, kivéve azt az élményt amiről a hozzászólásom elején már írtam
- a csúcsponton, a legmélyebb nyugalomban már teljesen ismeretlennek tünt a halál fogalma, a félelem fogalma és az idő fogalma. A félelem annyira megszűnt bennem, hogy a legcsekélyebb aggódalomról sem tudtam, hogy mit jelenr. Az idő megszűnésében az volt a különös, hogy egyszerre voltam ott ezelőtt 2000 éve és a jelenben.
- megszünt a gondolkodásom, ezzel egyidőben viszont birtokoltam a "tökéletes tudást". Tudtam azt, hogy abszolút mindent értek és a világon minden tökéletes. Ez szintén egyfajta ismerős dejavú érzéssel párosult, olyan volt, hogy ismét visszatértem ehhez a tudáshoz.
- megmaradt az Énem, azazhogy élek, létezem, viszont földi létem és jellemzői kissé olyannak tűnt, hogy "ez voltam én", pl. a földi nevemet, foglalkozásomat is távolinak éreztem
- miután Jézus lehajtotta a fejét és megszűnt a "szemkapcsolatunk", ezzel együtt megszűntek ezek a fantasztikus élmények is és pár másodperc alatt "visszatértem a földre", betöltődtem a mindennapi érzéseimmel, érzékeléseimmel
Az álmom egy időre eloszlatta a kételyeimet, később azonban többször megfordult a fejemben az az elmélet, hogy mi van, ha ez az egész álom csupán belőlem, az én tudatomból, tudatalattimból származik. Nekifogtam tanulmányozni az álmokkal kapcsolatos pszichológiai könyveket, írásokat, ugyanakkor ezzel egyidőben elég furcsákat kezdtem el álmodni. Többször álmodtam katasztrófákról, repülőgépszerencsétlenségekről míg egyszercsak az egyik híradóban be nem mondtak egy olyan eseményt, amelyet felismertem, hogy ezt én már előzőleg megálmodtam. Elkezdtem figyelni az álmaimat és rájöttem, hogy elég sok repülőgépszerencsétlenséget megálmodok előre általában 2 héttel, annak megtörténte előtt. Álmaim nem voltak horrorisztikusak, inkább tudósításszerűek és soha nem láttam járatszámot, vagy légitársaságot, hanem olyan eseménysorozatot vagy jellemzőt tartalmaztak, amely kétségtelenné tette, hogy az amit láttam megegyezik a történésékkel. Ugyanakkor a saját életemből illetve a barátaim életéből is voltak konkrét események, általában jó dolgok amelyeket előre megálmodtam. Ezen álmok aktivítása lényegében addíg tartott amíg el nem fogadtam azt, hogy az az álmom Jézussal nem belőlem származott. Mostanában sokkal ritkábban álmodok katasztrófákról, azonban a saját életemből néha megálmodok előre eseményeket. Amikor az álmaimra jellemzően sok a szimbólum, akkor abból tudom, hogy az általában olyan eseményeket jelez előre amely az érzelmeimre kihatással lesznek. Ugyanakkor az álmaim másik része jellemzően nem szimbólikus, többnyire reális, életszerű események jellenek meg benne, s ebből tudom, hogy az általában előre bekövetkező történést jelez.
Szóval kedves Spock summa-summárum oda akartam kilyukadni, hogy a mai tudomány és pszichológia egyelőre nem tud magyarázatot adni ilyen dolgokra, noha feltételezések akadnak rá (számomra ezek igencsak gyenge lábakon állnak), a baj csupán az, hogy ezek a feltételezések bizonyított tényként vannak tálalva.
Kicsit röhejes történet, de volt egy olyan emlékezetes álmom, amikor egy addíg még soha nem hallott viccet meséltem valakinek, és a poénra hahotázva ébredtem fel hajnalban. :o)) Például erről az álomról tudtam, hogy belőlem származik, valószínű, hogy egyszer hallhattam egy ilyesfajta viccet, amire akkor ugyan nem figyeltem fel, viszont valahol a személyes tudattalanban ez elraktározódott.
Zárásként igazából azt mondhatom, hogy minden racionális bizonyíték eltörpül Jézus lelkisége és bölcsessége mellett: "Boldogok akik nem látnak s mégis hisznek". Ez a mondat a maga tökéletességében túlmutat minden időn és észbeni intelligencián. Tudom és érzem, hogy ez így igaz, lélekben azok az igazán boldog emberek, akiknek nincs szükségük ilyesfajta észérvekre, megértésre ahhoz, hogy higgyenek, hanem tudják, érzik az ÉLŐ Atya szeretetét, létezését. Ez az amit az ész és a logika sohasem fog felérni.
Felhoztam ezt a rég elsülyedt topicot gondoltam, hátha valaki még írna bele.
Kedves Bendegúz!
Nemtom olvasgatod-e még a valifilit, mindenesetre nagyon tetszett a történet, én elhiszem és pontosan tudom, hogy az nem egy álom volt.
Isten áldjon,
álomhajós
Elmondom az en tortenetemet, de felek egy kicsit, nehogy valalkit megbotrankoztassak vele.
Termeszetesen en is materialista vilagnezetet vallottam hosszu ideig. Sportot uztem abbol, hogyan cafolhatom meg eszervekkel a Biblia allitasait. Emiatt sok hivovel, hitteritovel beszelgettem es minden egyes alkalom utan megerosodott a meggyozodesem, hogy en jarok a helyes uton. Erre buszke is voltam, neha cinikusan, lekezeloen beszeltem azokkal, akik hitukkel kapcsolatos gondolataikat probaltak megosztani velem. Termeszetesen a vitatkozast amator szinten folytattam, mert nem vettem a faradsagot, hogy komolyan foglalkozzak mondjuk a Bibliaval. Ugy gondoltam, a hivok erveit jozan paraszti esszel kitunoen lehet cafolni. Ez tobb even keresztul sikerult is. Egyszer (mint a meseben) talalkoztam egy figuraval egesz mas ugybol kifolyolag, es azt vettem eszre, hogy valami baj lehet vele. Tulajdonkeppen uzletet kotottunk volna, de hogy lehet olyannal uzletet kotni, aki nem a sajat erdekeit nezi, hanem az enyemet. Arra gondoltam, ez a srac vagy bolond, vagy tud valamit. A kesobbiekben baratok lettunk, kiderult, hogy hivo, heteken keresztul beszelgettunk, keptelen voltam logikai ellentmondasba keverni. Emellett o volt szamomra az elso hiteles ember, aki kepes volt teljes mertekben megelni, amirol beszelt. Lattam, hogy valoban mukodhet a hit, de konnyu neki, gondoltam, hiszen o sajat, megelt bizonyossagokkal rendelkezik a tulvilagrol (tobbszor jart "odaat", egyszer ellenorzott, korhazi korulmenyek kozott is). Lezartam magamban az ugyet, mert ereztem ugyan, hogy valaminek kell lenni, de olyan csokonyos vagyok, hogy tudtam, igazan hinni csak akkor tudok majd, ha sajat kulonbejaratu elmenyem lesz. Mivel ez akkoriban nem tortent meg, letettem az egeszrol, raadasul a vizsgaidoszak miatt nem is jutott idom semmifele egyeb szellemi tevekenysegre.
Ekkor tortent, hogy az egyik ejszaka kulonos almot lattam: allok vhol (mar nem emlekszem a kornyezetre), es korulnezven megpillantok nehany embert, akik vidaman beszelgetnek. Kozelitven felejuk latom, hogy erdekes modon oltozekuk nagyon egyszeru, igazabol a zsakvaszonhoz tudnam hasonlitani. En orulok, hogy vegre talalkoztam valakikkel, egeszen oda megyek, hogy udvozoljem oket. Az egyikojuk nekem felig hattal allt, eppen beszelt, mindenki ra figyelt. En megjelenesemmel felbeszakitottam a beszelot, aki ekkor felem fordult, mire en szinte megkovultem a meglepetestol: maga Jezus allt elottem. Nagyon elszegyeltem magam, hogy megzavartam oket, terdre estem es konyorogni akartam Jezusnak, hogy bocsasson meg (valamiert hatalmas bunnek ereztem azt, hogy megszakadt miattam a beszelgetes), de nem jott szo a szamra. Ekkor o elem allt, kitarta a karjat es azt mondta: -Gyere, olelj at! Es abban a pillanatban, amikor megoleltem megszunt minden korulottem, olyan volt, mintha belehullottam volna a testebe. Csak zuhantam, zuhantam a sotetben. Hihetetlen, folyamatos boldogsagot ereztem, nem lehet elmondani, milyet. Egyszer csak azon vettem eszre magam, hogy ebren vagyok. Sotet is azert van, mert ejszaka van es nyitva vannak a szemeim. Felultem az agyban de meg mindig ereztem a boldogsagot. Egyszeruen nem ertettem mi ez, hiszen olyan volt, mintha az eletemben torteno valamely boldog pillanat nem akarna veget erni, elmulni. Pontosan olyan volt mint egy orgazmus, amikor megszunik minden korulottem es elaraszt a boldogsag. Annyira elo es hihetetlen volt a helyzet, hogy ebbol a szempontbol meg is vizsgaltam magam, nem ert-ejszaka vmilyen "baleset", de nem. Felkapcsoltam a villanyt, korbeneztem, de idokozben elmult a kulonos boldogsagerzet. Am meg orakig a hatasa alatt voltam, es ma is biztos vagyok abban, hogy Jezussal talalkoztam. Elotte sem es utana sem ebredtem fel semmifele alomra, igen jol alszom. Azota erzem, hogy nem kellenek eszervek Isten igazolasara, folosleges a bibliai velt vagy valos ellentmondasokon vitatkoznom, Jezus letezik, ez teny. Tapasztaltam. Aki ezt ketsegbe vonja, azt nem kiserlem meg meggyozni, mert nalam ez nem meggyozes vagy hit kerdese, hanem tapasztalate.
Hat ennyi a tortenet, koszonom, hogy elovastatok, elnezest kerek attol, akit megbotrankoztat a hasonlatom, de nem tudtam mashogy szavakba onteni.
Kedves Zsolt!
Csodálatos történetet meséltél el, Isten áldjon meg mindhármatokat. Olyan jó olvasni, olyan sok szeretet árad a meghatóan kedves történetedből, hogy a szemeim megteltek örömkönnyekkel.
Szívből köszönöm.
Álljon itt az én történetem, is mint bizonyságtétel Isten kézzelfogható segítségére.
Feleségemmel Dunaújvárosból Pécsre jártunk, Ő mint hitoktató főiskolás, én mint műkedvelő (én is bent ültem minden előadáson és sokat tanultam is belőle fakultatíve). Kell tudni, a dologhoz, hogy nem dúskálunk a pénzben. Akkor is annyi pénzünk volt (sokadika lévén), hogy megtankoljuk 17 éves trabantunkat és vegyünk valami élelmet a egész napra. Imígyen eleresztve indultunk egy fillér nélkül Pécsre. Pécsre beérve, az első buszmegállónál a trabantunk megadta magát, tönkrement a főtengely. Akinek volt, vagy van kocsija, az tudja, hogy onnan ilyen autóval sehova. Feleségem gyalog bement a főiskolára én pedig üldögéltem a trabantba és csendben imátkoztam az Úrhoz, hogy segítsen. Hiszen se ismerős, se pénz (még annyi se hogy hazautazzunk). Miközben így mulattam az időt oda jött hozzám egy idősebb ember és megkérdezte, mi a baj? Elmondtam neki. Azt mondta ne keseregjek, Ő nyugdíjas autószerelő, itt lakik 2-3 Km-re van műhelye és egy trabantmotorja, azt ő szívesen kölcsön adja nekem. Várjak egy kicsit, rögtön jön az autójával és bevontat hozzájuk, és ki is cseréli a motoromat. Így is történt. Kocsi szerelés közben beszélgettünk, mondtam neki, hogy nem tudom hogy hívő-e, de én az vagyok és tudom ,hogy Őt Isten küldte nekem segítségül. Mondta, hogy ez biztosan így van, mert Ő is hívő katolikus és örül hogy segíthet. A saját kocsinkal mentünk haza az előadások után. Egyetlen fillért sem fogadott el (utólag sem) a segítségéért. Talán ez a történet az ami legkézzelfoghatóbban mutatja életemben Isten segítségét. Ez nem azt jelenti, hogy azelött és az után nem segít, érdemtelenül a tenyerén hordoz nap mint nap, de ezt csak én láthatom!
Kedves Zsolt!
Csodálatos történetet meséltél el, Isten áldjon meg mindhármatokat. Olyan jó olvasni, olyan sok szeretet árad a meghatóan kedves történetedből, hogy a szemeim megteltek örömkönnyekkel.
Szívből köszönöm.
Álljon itt az én történetem, is mint bizonyságtétel Isten kézzelfogható segítségére.
Feleségemmel Dunaújvárosból Pécsre jártunk, Ő mint hitoktató főiskolás, én mint műkedvelő (én is bent ültem minden előadáson és sokat tanultam is belőle fakultatíve). Kell tudni, a dologhoz, hogy nem dúskálunk a pénzben. Akkor is annyi pénzünk volt (sokadika lévén), hogy megtankoljuk 17 éves trabantunkat és vegyünk valami élelmet a egész napra. Imígyen eleresztve indultunk egy fillér nélkül Pécsre. Pécsre beérve, az első buszmegállónál a trabantunk megadta magát, tönkrement a főtengely. Akinek volt, vagy van kocsija, az tudja, hogy onnan ilyen autóval sehova. Feleségem gyalog bement a főiskolára én pedig üldögéltem a trabantba és csendben imátkoztam az Úrhoz, hogy segítsen. Hiszen se ismerős, se pénz (még annyi se hogy hazautazzunk). Miközben így mulattam az időt oda jött hozzám egy idősebb ember és megkérdezte, mi a baj? Elmondtam neki. Azt mondta ne keseregjek, Ő nyugdíjas autószerelő, itt lakik 2-3 Km-re van műhelye és egy trabantmotorja, azt ő szívesen kölcsön adja nekem. Várjak egy kicsit, rögtön jön az autójával és bevontat hozzájuk, és ki is cseréli a motoromat. Így is történt. Kocsi szerelés közben beszélgettünk, mondtam neki, hogy nem tudom hogy hívő-e, de én az vagyok és tudom ,hogy Őt Isten küldte nekem segítségül. Mondta, hogy ez biztosan így van, mert Ő is hívő katolikus és örül hogy segíthet. A saját kocsinkal mentünk haza az előadások után. Egyetlen fillért sem fogadott el (utólag sem) a segítségéért. Talán ez a történet az ami legkézzelfoghatóbban mutatja életemben Isten segítségét. Ez nem azt jelenti, hogy azelött és az után nem segít, érdemtelenül a tenyerén hordoz nap mint nap, de ezt csak én láthatom!
Ateista voltam...eléggé.Elég hülye életet éltem, de úgy éreztem, nem csalok, nem lopok stb., szóval minden OK. És akkor találkoztam valakivel, aki aki nagyon fontos lett az életemben. Egy lánnyal, aki hívő volt, és rajta keresztül éreztem Isten erejét. Nem tudom megmagyarázni, szomjassá tett arra, hogy Istent megkeressem. Adott egy Bibliát, amit 5!!! nap alatt teljesen elolvastam. Ne kérdezd hogyan...én magam sem tudom. Fura, anyu keresztény, van otthon kb. 10 Biblia...mindegy. De nem igazán akartam hinni. Arra gondoltam, OK. teszteljük az öreg Jahvét. Bizonyítsa be Ő, hogy létezik. Azt mondtam Neki: tudod, most imádkozni fogok. Nem segítséget kérek, hanem azt, hogy mutasd meg magad. Én soha senki előtt nem hajtottam még térdet, Neked sem fogok, hacsak valóban nem létezel. És vártam, mi lesz...szomorú voltam, mert gondoltam, a fene, biztos nem lesz semmi, én meg itt csak kiröhögtetem magam. Ahogy így álltam, szemben otthon a feszülettel, valami láthatatlan erő kiverte a lábam, és ott téreltem a kereszt alatt. A vicc az volt, hogy nem a kereszt elé álltam, illetve nem volt az egész direkt, csak a térdelés közben vettem észre, hogy hoppá, pont itt kell nekem térdelnem.
Szóval, ez az lábkiverés azért elég meggyőző volt...racionálisan akartam megtalálni Istent, hát megkaptam. Azóta még sok ''csoda'' történt velem...nem kételkedem. Ő létezik...és mellesleg szeret.
Ja, az említett lánnyal most lesz az esküvőnk, két hét műlva...
Kb. egy évvel ezelőtt nagyon rosszul kezdtem lenni. Lefogytam, hihetelenül erőtlen lettem, ami azért is szemert szúrt mindenkinek, mert kb. 20 éve aktívan sportolok. Nem aludtam, szinte alig ettem, és borzalmas fájdalmaim voltak. Egyre többet gondoltam a halálra, és ha nem is féltem tőle, de esküvő előtt vagyok, és így sok tervem volt még. Szóval egy idő után már nem csak testileg de lelkileg is nagyon rossz állapotban voltam. Elkezdtem nagyon sokat imádkozni, és egyre többször éreztem jobban magam. Azonban egy vizsgálat még hátravolt, és nagyon féltem az eredménytől...szinte reszkettem attól, hogy valamit kimutatnak, és ehhez az is hozzájárult, hogy szóban nem nagyon bíztattak az orvosok. És elég volt tükörbe nézni...borzalmasan néztem ki...
A vizsgálat előtti estén az imádkozás uttán megnyugodtam...de borzasztó álmaim voltak. Felriadtam, és akkor valami hatalmas melegséget éreztem magam körül. Éreztem, hogy Jézus velem van. Csak annyit mondttam, hogy Uram, félek...Ő azt mondta: '' ne félj, akik engem segítségül hívnak, megtartatnak...miért nem bízol Bennem?
Életemben nem aludtam még olyan nyugodtam. Másnap elmentem az utolsó tesztre. Minden OK volt, az addig rossz értékeim visszaáltak normálisra. Újra sportolok és jobban vagyok mint valaha. Hát ezért hiszek az Úrban mélyen, és ezért mosolygok az ateisták érvein. Mert én megtapasztaltam Őt...és ez az én bizonyítékom.
A magam részéről nagyon megörültem ennek a topicnak. Szeretem hallani, olvasni, hogy hogyan cselekedett keresztények életében Jézus Krisztus. Álomhajós álma különösen megfogott most, olyan őszinte és tiszta volt.
Isten áldjon meg téged gazdagon barátom, és kívánom, hogy a te őszinte szíved örökké maradjon meg. Én is megláthattam, hogy ilyen szívvel kell keresni Istent, hogy valóban meg is találjuk, és én is egyelőre még csak vágyakozom az ekkora őszinteségre, és nyíltságra. Annyi sebet kaptam a világban megtérésem előtt (egyébként utána is), és a személyiségemet még fel kell építenie Istennek, és szerintem még csak alúlról közelítem meg a normális szintet, szóval pluszról még szó sincsen. Még imákra és érintésekre van szükségem, hogy felépüljek teljesen, és elkezdhessek a föld fölé (persze biztos alapra) építkezni. -bizonyságot majd később írok
Kedves Álomhajós, nagyon köszönöm, hogy ezt leírtad. Ez olyan igazi Jézus Krisztusos volt (tehát teljesen tiszta, és megdöbbentő). Kérlek mond el, hogy most hogyan élsz. Olyan kiváncsi vagyok rá, hogy milyen fordulatot hozott létre benned ez az álom.
Nagy és komoly témát vetettél fel.
Időm kevés (családi teendők), ezért később, esetleg részleteiben válaszolok.
Addig néhány gondolat:
Én nem vagyok minőségi keresztény, hanem nagyon is esendő. (De szeretnék az lenni, ehhez lassan nő is az erőm.)
Nekem sem az újjászületésem a csodaszámba menő dolog, habár teljesen átformált. És hálás vagyok érte az evangéliumot hirdetőknek, ma is örvendeztem ezen délelőtt, azért az újjászületés nem semmi!
Szerintem Jézus az emberekhez jött, nem minőségiekhez, hanem hétköznapiakhoz.
Abban már nincs igazad, hogy ilyennek is kell maradnunk.
Mert a hitünk csak legyőzte a világot!
Mert mindenre lehet erőnk a Krisztusban!
Mert semmi nem győzhet le!
Csak vigyázni kell, kinek a nevében cselekszünk, kit vallunk meg, ki az urunk (kit szolgálunk). Mert nem e világhoz kapjuk az erőt, itt nincs osztályrészünk.
Azért a világból Jézus nem vesz ki minket, itt kell élnünk és cselekednünk. Méghozzá tartozunk úgy élni, ahogy Mesterünk.
Azonban ez (és az erő) nem a kicsinyek dolga. Azaz erőt kell vennünk. Meg kell szentelődnünk. Tanítókká kell válnunk. Bizonyságnak kell lennünk. Az evangélium, sőt maga Isten bizonyságának!
Nem beletörődni! Gyűlölni a hamisságot, szeretni az igazságot, ahogy a Mester!
Van tehát szép célunk, fussunk, és buzdítsuk egymást erre!
És erre az erőnk nem emberi erő, akkor tagadnánk a Szent Szellemet.
De megjátszani sem kell, akit az Úr választ, ad is neki mindent, amit kell.
Fura harc a miénk, mint mesterünk, a Bárány harca.
Nem is igen veszik észre, diadalmunkat sem. Mert nem e világon győzünk, nem itt diadalmaskodunk.
Kincseink sem itt vannak.
Időm fogytán, hát búcsúzom.
De aki az Urat hirdeti, az a győztest, az erőt! Mert nem beszédben áll a királyság, hanem erőben!
Csak ez nem embertársaink ellen van, és nem földi életünk javára.
De az erőt nem tagadni, hanem inkább használni kell, mert akinek van (aki él vele) annak adatik.
De annak én sem hiszek, aki kérkedik vele.
Mert a Bárány a győztes, és úgy győzőtt, hogy meghalt. (Ezt sok hitgyülis nem tudja)
De az Atya feltámasztotta!
Ahogy minket is fel fog!
Nem egészen frappáns topic nyitásod ellenére végül is célt értél. A megnyilatkozások megtörténtek.
Kedves CSerfa!
Igazából nem értem pontosan, de úgy veszem ki, mintha a nem minőségi keresztyénekkel problémád lenne.
Én is elmondhatom magamról, hogy újjászülettem már. Ez olyan hétköznapi módon történt, hogyha Isten élményem ettől függne, akkor Istent is nagyon gyarló, hétköznapi módon élném meg.
Isten élményeim kétségtelenül alapvetően nem csoda jellegűek és nem ihletettséggel átszőtt látomások, bár mint nagyon sokan én is éltem át ilyet. Természetesen tiszteletben tartom más hitélményét. Én racionális, műszaki ember létemre Istent máshogy keresem. Az újjászületéses Isten megélés, vagy a racionális stb. Isten megélés helyett a gondot máshol látom.
Egy elméleti cselekvőképesség határra gondolok. Nagyon egyszerűen azt mondom a világ dolgaira, Isteni eredetű történés az, ami az Újszövetség pecsétjét is magán tudná viselni. Ez elég földhözragadt hitvallás tudom, de a világot nézve és magunkat ismerve ez számunkra egy maximalista program. Sajnos nem vagyunk képesek percenként beazonosítani csak a környezetünkben folyó történések ezer szálát sem. Nem vagyunk képesek mindegyikre, vagy csak a közvetlenül ránk vonatkozóra is meghatározott, újszövetségi módon reagálni. Nem vagyunk képesek arra az állandósult optimális reakcióra, amit a Jézusi keresztyénség megkövetelne. Még ha mi vagyunk a Biblia legjobb ismerői is, még ha a hit vezérel is bennünket akkor sem rendelkezünk minden ismerettel (majdnem INPUT-ot mondtam) ahhoz, hogy a bibliai optimális cselekvés programját mindig megvalósítsuk. Mivel emberek vagyunk elméletileg is képtelenek vagyunk a 100%-osra.
Valószínű, hogy ez az optimális cselekvés hiányzott itt a topic-ban az általunk előadottakban, de úgy érzem a Te reakciódnál is.
Többek között e miatt a közös problémánk miatt nem érzem magam és esetleges társaimat minőségileg gyengébb keresztyénnek, ahogy a szavaidból kiérzem, de szerintem Te sem így gondoltad. Mint ahogy többnek sem érzem (érezzük)magamat (magunkat).
