Az átviteli rendszerirányító MAVIR adatai szerint július 1-jével átlépte az 5000 MW-ot a hazai ipari és háztartási méretű napelemes rendszerek összes beépített kapacitása. A tavalyi 1100 megawattos bővülés éves rekordot jelentett, idén az első hat hónapban 1023 megawattos a növekedés. A korábban 2030-ra várt 6 GW összes kapacitáshoz képest a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv kétszeres beépített teljesítménnyel számol a következő évtized elejére.
...
Az átdolgozás alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv a hatályos 21 helyett 29 százalékra tervezi emelni a megújuló energiaforrások arányát a bruttó végsőenergia-felhasználáson belül. A bővüléshez a továbbiakban is a napenergia járul hozzá a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás duplájára, 12 gigawattra nőhet 2030-ig.
Az időjárásfüggő megújulók további térnyerésének elősegítése érdekében a kormány 120 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi az akkumulátoros ipari energiatárolók létesítését. A villamosenergia-rendszer rugalmasságát fokozó hazai tárolói kapacitások, így a jelenlegi 20-25-ről akár ezer megawattra bővülhetnek 2030-ra.
Sweden’s parliament on Tuesday (20 June) adopted a new energy target, giving the right-wing government the green light to push forward with plans to build new nuclear plants in a country that voted 40 years ago to phase out atomic power.
Changing the target to “100% fossil-free” electricity, from “100% renewable” is key to the government’s plan to meet an expected doubling of electricity demand to around 300 TwH by 2040 and reach net zero emissions by 2045.
“This creates the conditions for nuclear power,” Finance Minister Elisabeth Svantesson said in parliament. “We need more electricity production, we need clean electricity and we need a stable energy system.”
Csak kérdés, hogy akarjuk-e feladni a kényelmet és a napsütéshez meg a széljáráshoz igazítani.... vagy inkább vállaljuk, hogy továbbra is az egyre drágább, bizonytalanabb, ellenséges hatalmak játékszereként a 7-800 forintos gázárat és 100-150 forintos villanyárat és a vele járó kétszámjegyű inflációt.
Lehetőségek azok vannak. Csak kérdés, hogy akarjuk-e feladni a kényelmet és a napsütéshez meg a széljáráshoz igazítani azokat a tevékenységeinket, amelyek a gőzturbina feltalálása óta függetlenedtek a természet szeszélyeitől.
Valószínűleg ebben a kotextusban mást értelmezünk a baj-on. Ha leáll egy paksi blokk, sőtt, ha leáll két paksi blokk, ami előfordul, az nem baj, hanem üzemzavar, vagy tervszerű karbantartás. Baj az lenne, ha nem tudnánk más forrásból pótoni.
Ez értelmezhető a megújulókra is. Az nem baj, ha átmenetileg nem termelnek, ez a természetük. Az a baj, ha a rendszer nem alkalmas a mindenkori fogyasztást kielégíteni.
Vannak korlátozott lehetőségek a felesleg ütemezett elhasználására. Például a körvezérlés - éjszakai áram.
Ámbár...
Mennyiség, minőség, mérték.
A technológia már elvileg lehetővé teszi, nem csak a mosópor intelligens, hanem a mosógép is
csatlakozhat az internetre. Beteszed a szennyest és posztolsz egy mosási kérést. Az áramszolgáltató pedig eldönti, hogy mikor van a rendszerben annyi felesleg, hogy kezdődhet a mosás. Persze ez a "szolgáltatás" nem ingyen van. Valakinek meg kell alkotnia és üzemeltetnie az infrastuktúrát.
Egyik tanárom a körvezérlésről azt mondta, hogy A-merikában a szemlélet különböző.
Nem kapcsolják le csúcsidőben, hanem a tarifát változtatják.
Moshatsz, amikor akarsz, de többet fizetsz csúcsidőben.
Persze ennek semmi értelme, ha a fogyasztóhoz a döntési lehetőség nem jut el.
Vagyis az információ, a pillanatnyi tarifáról.
Kétségeim vannak.
Negyven évvel ezelőtt Kojak tudott telefonálni az autóból. Csodáltuk.
Viszont azt nem hiszem, hogy a végfogyasztókhoz valós idejű tarifa lett volna továbbítva.
Minden egyes vételezési helyre.
(És akkor még ott vannak például egy cégen belül a különféle tevékenységek, üzemrészek.)
Ugyan miért lenne az baj amikor nincs. Most sincs (elegendő)... szélenergia gyakorlatilag semmi, napenergia éjszakánként semmi, mégsem baj, most sem baj, eddig sem volt baj, ezután miért lenne baj.
Paks 2-vel is van egy kis bökkenő. A szükség és a lehetőség nem azonos fogalmak. Sok mindenre lenne szükségünk, a vágyainknak csak a lehetőségeink realitása szab határt.
Csak, hogy érzékeltessem mekkora butaságot mondtál, az ALTEO 6 MW-os akkus tárolója a magyar villamosenergia rendszerben:
A villamosenergia-rendszer primer („másodperces” gyorsaságú) és szekunder („perces”) szabályozásra is alkalmas. Primer szabályozás tekintetében az ALTEO rendszerének a kapacitása 6 MW, ami a jelenlegi magyar piaci kereslet 21%-ának felel meg.
Sokan esnek abba a tévedésbe, hogy az akkus tározók szerepét tévesen ítélik meg a VER-ben és a fogyasztás kielégítésének feladatát próbálják ráhúzni. Nos nem. Az akkus tározóknak sokféle feladata van, de nem az, hogy sötét, szélcsendes időkben egy országot ellásson villamos energiával.
A cikkíró szkepticizmusa ellenére ez a tárolókapacitás csodát fog tenni a magyar energiarendszer rugalmasságával.
Ez így első olvasatra szépnek tűnik, de van egy kis bökkenő. A benzin, gázolaj ellenőrizhető módon adóztatható, mig a villanyautók a saját otthoni napelemekről is tölthetők és miért ne az olcsóbb megoldást választanák az emberek.
Várhatóan ezért rezsicsökkentés ide, vagy oda a villanyáram és az elektromos autó lesz megadóztatva. A tároló kapacitás növelése kicsit zöldíti az energiafelhasználást, de azért még bőven akadnak gondok az átállással. Az otthon termelt napenergia plusz a tárolókapacitás nem az átlagos jövedelműek játéktere. A legnagyobb gondot az adóztatás fogja jelenteni, mert ugye valamiből az infrastuktúrát is finanszírozni kell. Addig amíg valami értelmeset kiagyalnak ezügyben, még jó néhány év eltelik.
Amíg az olcsóbb és szerényebb teljesítményű autók nem terjednek el tömegesen, addig nincs még nagy baj, de ez már nem a túl távoli jövő zenéje. És bizony előbb utóbb nagy szükség lesz Paks2-re. Mert a nővekvő elektromos igényt bizony ki kell elégíteni akkor is, ha nem süt a Nap és nem fúj a szél.
Emellett figyelni kell a CO2 kibocsájtásra is, ami atomerőművek nélkül eléggé nehezen teljesíthető.
A cikkíró szkepticizmusa ellenére ez a tárolókapacitás csodát fog tenni a magyar energiarendszer rugalmasságával. Sajnos Paks 2 végtlen történetét már nem tudjuk kivárni, nem elodázhatóak a valóban rendelkezésre álló energiatermelésre irányuló beruházások.
Tárolás helyett újrafeldolgozás. Elegendő nagy feldolgozási kapacitással csak jobban megéri kinyerni minden joule-t, minthogy tároljuk százezer éveken át.
