Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Bocs a hűlye kérdésért de biztos hogy csak 1m annak az emelkedőnek a hossza? A kép alapján amit feltettél az egész ív emelkedik már az alagútban is aminek a kerülete legalább 2m.
Én azt mondom, hogy a 3-3,5% nem fog ártani neki, én elég sokat nyúztam mostanában a mozdonyaimat az asztalomon 5-6 kocsis szerelvényekkel (ráadásul majdnem minden személykocsim kerékáramszedős, szóval nagyobb a menetellenállása).
Nekem sincs extrém sok helyem (280 cm-em volt hosszban, és 160cm szélesség), de kis ügyeskedéssel ki tudtam hozni 3%-ra az emelkedőt (majdnem 4 méter nyíltvonali hosszon 12cm emelkedés van). Mondjuk az asztal nyíltvonali része nem fix, és használaton kívül könnyen leszerelhető.
Ezen talán látszik: mire a felső keresztezéshez ér, alatta elfér a villanymozdony is. Kis helyen ez van, nekem 3,3 méter a lehetőségem a teljes asztalra. Egyetlen mozdonynak sem volt eddig baja vele. Max annyi, hogy csíkosnak nem tetszik :) Na bumm.
Mindig öröm olyanoktól kritikát kapni, akiknek nincs asztaluk :) pláne jó, amikor vakon bekiabálja valaki, hogy az biztosan nem szép. Tényleg vidámság ez a fórum! Az asztalt, amint te is jól tudod, M.Gabi segített megépíteni (sőt ez több is volt mint segítség :) ). Eszerint kell értékelni a szép/nemszép katgóriákat.
Egyébként nem szeretném meggyőzni a tisztelt olvasókat, elmondtam, hogy mi van a valóságban (mrt valaki kérdezte), hogy mire képes egy mozodony egy adott szakaszon adott emlekedéssel. Ezek nálam tények. Másoknál meg felelőlem legyen húsz méteren fél centi, osztjónapot.
sry, hogy megosztottam személyes tapasztalataimat terepasztalépítés fórumon a terepasztalépítésről, egyben elnézést kérek a terepasztalt nem építő olvasóktól, ha leromboltam a könyvekben olvasott hittételeket :)
Nyilván. Nálam is elég meredek lett, durván 4%-os mindkét oldalon. A nem nagy asztalon 600-as ívekkel. Kisebb (Br53) vagy közepes Br110) mozdony 3-4-5 kocsival felbaktat.
Amúgy ezeken az íveken is, ha odafigyelek, zavar a kocsik belógása, így átálltam zömmel kéttengelyesekre. Pedig akadnak tetszetős négytengelyesek. :-)
Egyébként meg 3-4cm-t lehet kvázi büntetlenül emelni. Valahol, egy régi MIBA közölt egy H0 asztal építési leírást, abban volt egy olyan emelkedő, ami úgy jött ki nekik, hogy 4cm-t emel méterenként. Na erre azt írták a cikkben, hogy ezen a szakaszon inkább csak lefelé járassunk vonatokat. De valamelyik ősrégi Modellbahn Präxis-ban is ennyit írnak. Nálam is áll részben azért a saját Z asztalom (Langsamdorf az állomás neve, nem véletlenül), mert bevallom elmértem az egyik emelkedőt, és kínlódnak rajta a modellek. Előrébb kell hozni az emelés indítási pontját, már elbontottam a régit, csak itt megálltam, időhiány van...
Szerintem nem is erről van szó, hanem arról, hogy vannak ésszerű kompromisszumok (pl. 3,5-5% közötti emelkedő alkalmazása, ha tényleg nincs más alternatíva), és vannak olyanok, amiknél érdemes elgondolkozni, hogy jó-e a méretarány amit választott az ember. Szerintem a 8% az pont ezt a határt súrolja. Az én véleményem, hogy ilyen esetben pl. az N méretarány lehet még alternatíva a kaptató építés helyett.
Sajnos nem mindenki teheti meg, hogy H0-ban egy 23 méteres szakaszon emeljen egy űrszelvénnyit. :-(
Sok kompromisszum mindenkpp egy terepasztal, így az emelésben is. Ami egyébként az általánosan használt modellív-sugarak és azt eredetik viszonyszámához képest még így is kevésbé borzasztóak.
Evezzünk egy kicsit másfajta vizekre :) Összegyűjtottem az eddig készült terepasztalépítős videóimat, és csináltam egy lejátszási listát ahol időrendi sorrendben megtekinthetőek:
Emelkedőt terepasztalon egyenes szakaszon a közlekedtetni kívánt leggyengébb vonójárműre és szerelvényére illenék tervezni.
Dunsztosgumi a keréken minek? Vagy van elég tapadósúly és erő az Adhéziós vontatáshoz, vagy mars a vitrin.
SNCF TGV úgy küzdi le a magasabb dombot, hogy a völgyben felgyorsítják 360 Km/h -ra, majd lépcsőzetesen megmászatják és a végére lelassul 260 Km/h -ra.
Nem akarok senkit semmiről lebeszélni, mindenki a saját belátása és tárcája alapján építse a Terepasztalát... legfeljebb hamarabb megy Csíkos-Mesterhez .... :-))
/Ez a mondat most egy nem fizetett reklámot tartalmazott! szerk. /
Diginyúl: - Az általad írt módszernél nincs jobb, nálam 30 éve a Piko VT135 + 2pót (280/00 egyenes emelkedő) a mértékadó leggyengébb láncszem. Az íveket közel a nulla emelkedésűre építettem.
Ezt írtam az előző hozzászólásomban, hogy itt nem lesznek egzakt számok. Ajánlások vannak, aztán az vagy betartod, vagy nem :)
Az adott helyen működő pillanatnyi fizika fogja eldönteni, hogy felmegy/lemegy-e adott szerelvény. Ezek alapján tanácsot adni a másiknak kicsit merész dolog - de ebben nagyok vagyunk :)
Jómagam fogtam egy hosszabb deszkát arra rátettem egymás után két egyenes flexi sínt, és az egyik végét elkezdtem aládúcolni. Azt néztem, hogy álló helyzetből adott mozdony, és terhelése meg tud-e indulni kerékmegpördülés nélkül.
A hossz, és magasság pontosan mérhető volt, így számítható az emelkedés mértéke. A kísérlet nem bonyolult, nem igényel extra laborfelszerelést :)
Az eredmény vegyes volt: kb 2,5%-tól 3 kocsival már megpördültek, de elindultak a tapadógyűrű nélküli kisebb mozdonyok (régi piko br55, br89, vt 135). Viszont a tapadógyűrűsek extrém emelkedést is kibírtak ott valóban a 8%-is stabil elindulást eredményezett egyes esetekben pl. brawa e42, roco br110 (nagyobb súly, és kettő tapadógyűrű).
Ezek alapján érdemes végiggondolnod, hogy milyen járműparkod van/lesz/tervezel.
A legfontosabb az indulás és érkezési szögek elnyújtása. Ezt legegyszerűbben egy 3-4mm rétegelt lemezzel lehet megoldani, ami szépen megadja a vízszintesből az emelkedőre való átmenet, és viszont.
Ugyan Z építési nagyság, de elrettentő példának ide is beteszem. A képen látszik, hogy miért is. A koffer azért van nálam, hogy használhatóvá alakítsam, ugyanis az ábrázolt kaptatón (emelkedőnek nem nevezném) csak a miniclub V60 megy fel, magában, megfelelő lendületet véve. Akár egyetlen kocsival meg semmi. Mindezt 1.800Euro felett adták, gördülő állomány nélkül a boltban.
Diginewl kolléga emlegette a szintén Noch spirál emelkedőket, amiket nem kell megcsinálni, csak összerakni, ezzel is könnyítve az építő dolgát. Mit írjak? Finoman szólva nem nyertek... Aki meg megvesz ilyeneket, mert "német, és gyári, az biztos, hogy jó" alapon, az nagyot fog csalódni, és elmegy a kedve a vasútmodellezéstől, egy nagy adag kidobott pénz siratása után.
Nekem 1 méteren 8 cm-t emelkedik, H0, 420-as íven. Alatta elmegy a villanymozdony is. Eddig minden felment rajta, trix orinet express 5 vagonnal, vagy 10 vagnos teher, közte egy roco síncsiszoló. Sínmagasság 2,1 mm.
Ezzel a kérdéseddel ismét egy végeláthatatlan vita fog indulni :)
Tapasztalatból mondom, mert 2-3 évente előjön a kérdés.
Nincs olyan, hogy üzembiztos emelkedő - mindenhol ez a végszó. Minden mozdonynak más-más lesz ívben, és egyenesben is az ereje, no meg a vontatott dolgok is fontosak. Vannak olyan emelkedési értékek, amin belül nagy valószínűséggel mindenenki fel fog menni, többször is (ez utóbbi is fontos). Ebben kell valahol lenni. Ahogy STModell topiktárs is írta, célszerű max 3%, ívben 2%. Azaz átlagban valahol a 2,5%. Ezzel te is nyugodtan számolhatsz. A legjobb, ha ki tudod próbálni, hogy el tud-e indulni adott emelkedőn a mozdony a szerelvénnyel együtt.
Vannak szabványok http://miba.de/morop/index.htm , és könyvek (Trost bácsi - ide eső leírásai). Érdemes őket tervezés előtt tanulmányozni.
A leggyilkosabb az ívben emelkedés, mindezt spirálban, mindezt gyári megoldásokkal :)
Valamint az emelkedő indulása, és érkezése is odafigyelést igényel. Elnyújtott legyen mind a kettő, ezáltal a szétkapcsolódások akadályozhatók meg.
Matek: H0-ban a felsővezeték nélküli minimális űrszelvény magasság: (hl4) 59mm, felsővezetékkel: (hl5) 65mm. Vegyük az utóbbit, az is piszok alacsony.
Ez a minimális érték amit sínkorona magasságtól meg kell ugrani.
A sínkorona alatt van a sínkorona, a talpfa, ágyazat (együtt kb7mm), és valami ami tartja az egészet legyen az is max 7mm rétegelt lemez. 7+7+65=79mm. Ez, amit emelkedni kell. Minimum. Ide még nem fér be rendesen a kezed, ha szerelni kell valamit.
Sajnos annak az emelkedőnek, ami nagy valószínűséggel megugorható lesz minden vontató számára, nem egyszerű neki helyet találni. Ehhez képest egy Noch spirál 3,5%, vagy ez felett emelkedik...
Ez attól függ, hogy egyenesben vagy ívben van az adott szakasz. Egyenesben maximum 3% az amit én javasolni tudok, ezen pl. egy Fuggerth V43 még fel tud menni egy hatkocsis személyvonattal (saját tapasztalat, hogy picit kapar, de felhúz 6 Brawa halbit). Ívben más a helyzet, ott 480mm sugár alatt én nem mennék 2% fölé (ívben nagyobb a kocsik ellenállása). spiráloknál jellemzően szerintem nem érdemes 2,5%-nál meredekebbet építeni, még akkor sem, ha 480mm feletti a sugaruk.
Is-is, a szélesebb típus az Igra Modell lézervágott keszleteiből van összevágva, míg a vékonyabbat Evergreen szálakból készítettem. Még némi koszolást fognak kapni a végén mert nagyon homogén a színük szerintem.
Gondolom ez is amolyan mindenki másképp csinálja... Én áthúzom egy sima nem bolyhos ronggyal, hogy a próbafutások alatt esetleg sínre került szennyeződés lejöjjön. Vékony réteg alapozó és megfelelő színrefújás. A sínkoronát száradás után sínradírral visszatörlöm - ami inkább csiszolás, de a sínradír csak a festéket hozza le. A lejött festékdarabokat a vágányzatról egyszerűen felporszívózom.
Köszi. De igen fogom festeni a síneket, az lesz majd a következő lépés. Kicsit azért félek tőle, hogy milyen lesz, de majd kipróbálom először egy teszt darabon.
Szokás előtte a síneket valami oldószerrel megtisztítani, hogy a festék jobban tapadjon az oldalára?
