most kezdtem olvasgatni a befagyas problemakort, es bar nekem szerencsere nincs sok gondom ezzel - hala egy pataknak, felmerult bennem egy otlet. Lehet kapni autos 12voltos vizmelegitot (par szaz forint az auchanban) es hozza kell meg egy napelemes auto-akksi tolto. Szerintem jobb talyolassal, es par napos oraval mindig lehet annyi aramot termelni, hogy a felszin kozeleben melegebben tarson egy tenyernyi teruletet. Esetleg valaki probalta mar?
Tobbszor lattam mar amolyan bambusz stilusu `orias` nadat. Nincs valakinek feleslegben egy torzsaja? :)
a nadvagok nem irtjak csak levagjak ami a viz folott van. Ezt en is rendszeresen megcsinalom, legalabb a rothado nad ne terhelje a vizet. A helyzet meg nem veszes, csak a tendencia: most kb. a vizfelulet 5-7%-at foglaljak el ezek a novenyek, de egy eve ez meg kevesebb, mint a fele volt. A mostani allapotnal tobb fedes mar nem kivanatos. Egyebkent a nagyja gyekeny meg sasfele, csak a pontossag kedveert :) ami azert is kar, mert meg csak hasznalni sem tudom semmire.
nincs kedvenc tunderrozsam, egyebkent azt esznek, amit akarnak, nem tudnak kart csinalni. irtani nem tudom, nincs raja idom. merthogy kicsit sok (a nad meg a gyekeny, stb)
Problemam van.
A kerti tavunkat kezdi elfoglalni a nad. Vagy sas. Tobbfele faj van (legalabb 4). Ha igy megy tovabb, nehany ev, es eltunik a szabad vizfelulet, amit sajnalnek.
Arra gondoltam, hogy a novenyzet visszaszoritasara suldo-amurokat szornek a toba, mit gondoltok errol?
Ha lehet a nadtoveket atultetni, akkor ingyen es bermentve korlatlan mennyisegben felajanlom nektek, illetve, akinek egyaltalan szuksege van ilyenre. Termeszetesen el kell erte jonni, es ki kell termelni.
Sajnos mélyebben nem tudnám kifejteni a halak károsodását mivel számomra a biológia nem az erősségem de technikailag úgy tudom elképzelni mint ha valaki fejére húznál egy vödröt és azután kívülröl megkongatnád.
A második kérdésedre azt tudom felelni hogy valóban szigetelőként hat a hungarocell sapka de mivel a jegesedés a felszín felől indul ő pont ott fejti ki szigetelő hatását. A használati utasítása azt írja ha a jég kezdené kinyomni akkor a levehető tetején keresztül ki kell venni egy kis vizet a tóból és akkor visszaesik eredeti helyére. A nagy hidegekben pedig gondolom nem hiába találták ki az elektromos fűtőszálas változatot.
Elsősorban a nyugalmukat zavarod meg, ami stressz hatásként éri őket és olyankor nagyon hamar megbetegszenek. Ez ugyanaz, mint amikor nyáron egy macska állandó zargatja őket. A halbetegségek egy részének nincs más oka csak a halakat érő "stressz" hatás ami vagy külső vagy belső (rossz víz) okra vezethető vissza.
A másik ok meg ha túl nagy lökéshullámot okozol az fizikailag érinti őket, elkábulhatnak tőle, megsérülhetnek....
Olvasgattam a fórumba írtakat és gondoltam hozzászólok én is hátha segíthetek valamiben. A jeget azért nem ajánlatos törni mert a törés,kopácsolás által keltett hanghullámok károsíthatják a halakat. A jegesedés leküzdésésre kapható a kereskedelemben ún. befagyásgátló ami egy hungarocell harang (kb 2500 Ft) és annak elektromos fűtőszállal ellátott változata (kb.12000 Ft)
Sajnos besüppedt.
Elég volt hozzá a mai melegebb nap.
-- Vastag a jég, de nem bírta el magát szegény.
Most homorúan borítja a vízfelszínt, csak a szélei maradtak a helyükön.
---- Tényleg jobb lehet egy picike szivattyú...
x3x
Az otleted tenyleg jo, meg jobb is mint a víz leszívása.
Ha allandoan mozog a víz, akkor tényleg nem igen fagyhat be.
Én pont ma szívtam le a jég alól a vizet 10 cm-rel és izgulok, hogy ne jöjjön az olvadás pont most.
Biztos mindegyik megoldás jó, de én maradok a több éve bevált módszernél.
Egy kis teljesítményű (5-10 Watt) szivattyút a víz felszinétől 10-20 cm-re leengedek, ami állandóan megy. Nem rakok rá szórófejet, csak a csöve emelkedik ki 5-10 cm-t. Így sosem fagy be a tó, oxigén is jut a vízbe, a gázok meg ki tudnak jutni.
Ha szökőkút fejet is teszek rá, akkor fantasztikus "jég képződmények" jönnek létre.
És semmi gondom egész télen.
Az ötlet tényleg nagyon jó, kár, hogy sose lehet előre tudni, hogy mikor lesz tartós hideg. Ha ezt egyszer-kétszer eljátszom, akkor nagyon lecsökken a vízszint, és vissza kellene tölteni. A fúrt kutam ilyenkor szét van szedve, ahhoz meg nincs elég nagy tartályom, hogy néhány száz liter vizet tárolgassak pár napig klórmentesítés céljából.
Egy idő után azért ezt is ki kell szellőzteni, nem? A jég alatt minden reggelre jó sok buborékot látni, ami gondolom, tiszta ammónia.
Jégolvasztás?? ...
Már korábban írtam egy jó ötletről ...
--- Mikor befagyott a kerti tó és nem is várható, hogy megolvadjon a jégpáncél, akkor LE KELL SZIVNI a léke keresztűl a tó vizéből kb. 10-15 cm-nyi vizet és a léket betakarni.
Igy a kialakult légréteg a jég és a víz között biztosítja a levegőt is és nem fagy tovább a víz.
BLUE: valóban a 4 fokos víz a legnagyobb fajsúlyú, de nem az van legalul... Mert amint lejjebb kerül felmelegszik... :o)))
A jégdarabokat én is ki szoktam halászni a lékről, különben nem sokat ér az egész csákányozás...
Ha pedig árammal melegíted a vizet, amivel a jeget olvasztod, akkor tényleg jár az oklevél! ;o))) Akkor már egyszerűbb direktben egy vízmelegítőd rakni a tóba... Nem?! :o) Mert a fazekas módszernél azért elég nagy a hőveszetség...
A növekedésre meg csak az a tippem, hogy mivel így télen nem igen mozognak a halak - de azért néha-néha esznek, többet tudnak súlygyarapításra fordítani...
Apukám már közölte, hogy díszoklevelet kapok az ELMÜ-től, annyi vizet melegítek a jégolvasztásra. Nagypapám pedig el akarta magyarázni, hogy mennyi hőenergia kell a jég olvasztásához. De családom felvont szemöldöke ellenére is olvasztgatom, persze csak a léket. De ott is mára 10 centis jég lett, olvasztás után még pajszerral vagy mivel is neki kellett esni. Q vastag az a jég!
Állítólag a 4 fokos víz fajsúlya a legnagyobb, tehát az van legalul. Na, ezt is tudjuk.
Tuti esznek a halak, mert a mieink legalábbis szépen nőnek. Azért van pár növény, moszat a tóban, szerintem azt.
Röhögjetek ki nyugodtan, de én a jégdarabokat mindig kihalászom, talán annyival is később fagy be megint.
Azt olvastam még erről, hogy a zaj felébreszti a halakat, és így több oxigént fogyasztanak.
Ma én is nekiestem a jégnek, nem volt más választásom. Persze nem tudom, mennyi gázcsere mehet végbe a pici léken az alatt a félóra alatt, amíg a teteje újra visszafagy... :)
Szabad törni, DE csak léket!!!
A tiltás (vagy inkább javallat) arra vonatkozik, hogy teljes egészében nem szabad a jeget feltörni, mert:
1. a nagyobb táblák elég mélyre is lecsapódhatnak, és ténylegesen sérülést okozhatnak a halaknak
2. a nagyobb hullámok miatt összekeveredik a víz, ami miatt a különböző hömérsékletű rétegek összekavarodnak, és a halak a tó alján is megfáznak, valamint felkavarodik az iszap, és az abból felszabaduló gázok a visszafagyott tóban a halak fulladásához vezetnek.
3. a jég, és rajta a hóréteg szigetelőként működik, megtartja a víz, talajból szerzett 6-8 fokos hőmérsékletét.
Én mindíg egy kb20x20-as léket török, és azt igyekszem folyamatosan fenntartani. Így nem is kell annyit csákányozni... Mert ott, ahol nem volt bolygatva a dolog, már vagy 15 centis a jégréteg...
Üdv,
Gobe
p.s.: én a tó környékéről a jégre hánytam a havat, hogy azzal is szigeteljen...
Szabad törni a jeget? Azt olvastam, hogy a keletkező hullámzástól a halak megsérülhetnek. Hogy hogyan, azt nem részletezték. Biztos odavágja őket a falhoz.
Én olvasztani próbálom, egy forróvizes fazékkal, mostanában már nem túl sok sikerrel. Lehet, hogy én is kénytelen leszek két rossz közül választani, és jeget törni.
Jelentem, fátyolfarkú aranyhalaink jól vannak.
Ma, ahogy törtem a jeget, ott úszkált az egyik a jég alatt, szemlátomást vidáman. És - várakozásaimmal ellentétben - nagyon sokat nőtt.
Többi hal is jól van, kopp-kopp-kopp.
