Attól függ, hogy milyen az a fólia. Jó esetben 10-15 évig sem kell hozzányúlnod, persze ha nem lyukasztod ki valamivel.
Ha a lyukat meg tudod találni akkor foltozni jobb, de ezt megtalálni nagyon nehéz. A csere egyenlő egy új tó építésével az egyensúly szempontjából.
Ezért jó az, ha építéskor erre nem sajnálod a pénzt, és valami jó gumifóliát építesz be.
Bond-nak igaza van.
Ilyenkor tilos etetni a halakat.
x3x
Köszönöm a tanácsokat. Furt kut is van, ugyhogy nem kell csapvizzel feltölteni, nem is szoktam. Most ugy gondolom, talán várok egy keveset, hátha változás lesz még. A tavi növények is tisztitják a vizet, nem ? Hátha nem kell az egészet lecserélni, az elég nagy munkának tünik, meg akkor a növényeket is ki kellene venni, és akkor már gondolom a tófóliát is érdemes megnézni, stb, stb. Tényleg, a fólia hány évig jó ? Cserélni szokták, vagy "foltozni" ?
Serában, és JBL-ben is van vegyszer ami a klóros vizet semlegesíti, és egyéb dolgokat is kezel... Persze a pontos márkanevet újfent nem tudom.
Viszont én már töltöttem fel az egész tavat csapvízzel - egy fertőtlenítés után, mert valahogy bársonybetegek lettek a halak - és rögtön vissza is kerültek az uszonyosok, és nem adták jelét semmiféle nemtetszésnek. FŐleg hogy előtte betegek voltak, kifejezetten jól érezték magukat...
De azért ha egy mód van rá mindenképpen valami természetesebb vizforrást kell találni.
Esetleg zseblámpával megpróbálhatod megkeresni őket egy melegebb napon, én úgy szoktam este. :-)
Az 50 centis átlátszóság nem rossz egy ilyen fiatal tónál. Majd nézd meg áprilisban, amikor 0 centi lesz az algától. :-) Idő kell, hogy beálljon a tó vize.
A barátod szerintem nem teszi jól, hogy eteti a halait, 10 fokos víz alatt a táplálékot nem tudják megemészteni, csak átmegy rajtuk. Ennek egyenes következménye lesz a szerves anyag felszaporodása és az algásodás. Persze, ha nagy a tó és kevés a hal, akkor nem olyan nagy probléma.
Tesztek: bármelyik akvarisztikai boltban kapsz szerintem, az akváriumoknál is ezeket használják. Aki sera termékeket tart, annál lesz Crystal is.
Vízcsere: búvárszivattyúval víz ki, majd fúrt kútról víz visszatöltve. Ilyenkor nem tudom megcsinálni, mert télre szétszedem a szivattyút. Elvileg fel lehetne tölteni csapvízzel is, de akkor feltétlenül kell valami vegyszer, ami a klórt semlegesíti, mert az azonnal megöli a halakat. Ilyet még nem csináltam, de az akvarisztikai boltban biztos tudnak segíteni.
Szerintem egyet tehetsz - vársz...
Nem feltétlenül szükséges, hogy már előjöjjenek a halak, és főleg hogy sötétben mész-jössz, ez jócskán behatárolja az "észlelhetőség feltételeit" :o)
Nálam is csak addig vannak fentebb, amíg oda süt a nap, és kicsit melegíti a felszínt...
Fölöslegesen meg ne zavarászd a halakat, mert ilyenkor tavasszal még nem eléggé fürgék, úgyhogy simán nyakoncsaphatod őket... ;o)
Ha esetleg elpusztultak, akkor sem szükségszerű, hogy a víz színén legyenek, sőőt... Másrészt viszont 140-es vízben, ha volt némi lék, akkor mindenképpen át kellett, hogy teleljenek - hacsak nem ütött be valami kórság...
...vagy a szomszéd macskája... :o)
Sziasztok tótársak.
Adjatok valami jó tanácsot nekem.
Tavaly szeptemberben építettema tavamat kb 4 m átmérőjű és legmélyebb pontja 140 cm, folia van benne, növények még nincsenek csak három hal,
ezt azért vettem összel, hogy le teszteljem, hogy ki birják-e a telet és ez amire nem kaptam választ.Képzeljétek összel nagyon korán elbujtak a halak, de ott voltak a tóban mert láttam öket kicsivel mielött befagyott volna, viszont még a mai napig sem jöttek elő a barátom már régen etetgeti övéit az enyémek meg sehol, ma már nem birtam tovább és megpiszkáltam a tó medrét, de semmi. Az érdekesség az, hogy elpusztult halat sem láttam pedig mindennap figyeltem, igaz hogy sötétben megyek és sötétben érkezek haza.
Adjatok tanácsot mit tegyek, és esetleg arra is, hogy nem tiszta a víz ugy kb 50 cm ig lehet belátni, tovább sötét, a szivattyut már használom minden második nap megy kb 12-14 órát.
Köszi szépen.
Hol lehet kapni ilyen teszteket, illetve az általad ismert Crystalt (Bp-en)?
Mütrágya nem lehet, a tuletetés végül is elvileg lehetséges, bár ősz óta nem etetek. Mivel egy fóliás tóról van szó, nincs lefolyó, nem tudom a vizet hova kiemelni. Ti hogyan csináljátok a vizcserét ? A mostani feltöltéssel kb. 20-25 % friss vizet juttattam a tóba, de ez nem segitett, és az alul lévő, esetleg fertőzött viz érintetlenül ott maradt. Eléggé el vagyok keseredve. A helyzet napról-napra rosszabb. (Bár a halak uszkálnak.)
Én csak a sera cég Crystal nevű termékét ismerem, de az kifejezetten alga ellen van. Megköti a pici algarészecskéket úgy, hogy a szűrő meg tudja őket fogni. (Érdekes módon ez is pont zöld habot képez.)
Szerintem a magas szervesanyag tartalom nem igazán hozható helyre vízcsere nélkül. A bacik az ammóniából nitritet, majd abból nitrátot csinálnak. A nitrát egy részét a vízinövények elhasználják, de ha magas a nitrát szint, akkor nagyon sok növény kellene. Az algák elvileg nem nagyon szaporodnak csak nitráton, szükségük van foszfátokra is (PO4). Foszfátok elsősorban a halkajával (túletetés) vagy műtrágyázott föld belemosódásával kerülhetnek be a vízbe, vagy eleve a feltöltéshez használt víz foszfátos (fúrt kutaknál előfordul). A foszfátokra más növényeknek nincs szükségük, az optimális érték nulla.
Ezt egy fórumon találtam: "The
fact that you have foam floating on the surface
tells me that you have DOC's which is Dissolved
Organic Carbons. This means that there are too
many proteins or nutrients in the pond which can
be just as detrimental to the health of the Koi.
Make a one third water change removing water from
the bottom of your pond. Also, stop feeding your
fish for a few days."
Azt tudom csak javasolni, hogy vegyél néhány tesztet (NO2, NO3, PO4, kH, pH). Ezek együtt 5-6000 forintba kerülnek, de évekig eltartanak. Úgy többet tudnánk az okról.
Pont valamelyik nap láttam olyan szert, ami elvileg valahogy megköti az ilyen szennyeződéseket, és utánna leülepszik a tó aljára, ahonnan fel lehet "porszívózni"...
Hogy mennyire hatásos, azt nem tudom, én még nem próbáltam. A nevére nem emlékszem, de JBL a gyártó.
A vizcserét nehezen tudnám megoldani, de maximálisan feltöltöttem a fólia széléig. Azt gondolom én is, hogy sok a szerves anyag tartalma mivel a vizinövények és a parti növények egy része is belóg a tóba. Az a kérdés, hogy valamilyen tisztitó vegyszert nem tudnátok-e ajánlani ami a halaknak és az élő növényzetnek nem árt, de a szerves hulladékot feloldja ? A baktériumok, amik később ébrednek, helyre tudják ezt még szerintetek hozni, tehát inkább várjunk?
Emlékeim szerint a habzás magas szervesanyag tartalomra utal (túl sok rothadó dolog a fenékiszapban?). A zöld meg algagyanús. Ha meg tudjátok oldani, akkor cserélgetni kéne a víz egy részét rendszeresen, mondjuk napi 10%-ot.
Ha meg tudjátok mérni az ammónia szintet, és az magas, akkor valószínűleg erről van szó. A baktériumok, amik lebontanák ezt, később ébrednek.
A másik lehetőség, hogy valamilyen vegyszer került a tóba, de ez nem annyira valószínű, mert a halak már nem élnének.
Kedves tótársak !
Nekünk a tó felszinén most az olvadás után egy csunya lepedék (zöld hab) található. Mindennap kihalásszuk a leveleket és a növényi részeket, és mégis ujra képződik. Esetleg az oldalról belógó zöld növények miatt van ez ? A halak rendszeresen uszkálnak és nem zavarja őket ez a jelenség.
Mivel lehet ezt közömbösiteni? Vagy talán magától elmulik ? Árt ez a halaknak ? Köszönöm a tanácsokat!
A medret vasárnap reggelre töltöttem fel teljesen. A tó egy vese alakú és körbe padka van kb.50 cm mélyen és szélességben majd utánna a belső rész még 1 m mély, tehát összesen 1,5 m mély. A padka rész kövel van kirakva, a rézsű aljából ,tehát vizből indulva, egészen a tó felső széléig és még a tópart is kőrbe kb. 50 cm szélességben. a kövek alá filcet tettem /papirgyárban dolgoztam/ ami néha kilóg a partra is. Elképzelhető, hogy a filc-mivel jó nedvszivó- kivezeti a vizet. Tehát visszatérve az apadásra, hétfőre 5cm-t apadt, mára /kedd/ 2cm-t. Tehát a tendencia csökkenő. Remélem, hogy pozitivba fog átváltani:)), egy jó esőnél. Csináltam egy mocsaras részt is, ami kapcsolatban van a tóval, a fólia folyamatos,de az földel van feltöltve, igy iszapossá vált. Sok olyan növényt láttam,ami a mocsaras részt szereti.
Egyenlőre ennyi.
Nincs tapasztalatom ekkora vizfelulettel, de soknak erzem a 2 centit. Olvastam egy trükköt: lisztet kell szórni a víz felszínére egyenletesen, és ha valamerre folyik a víz, ott össze fog sűrűsödni.
Mindennap egyformán csökken a vízszint? Hány napja tart? Nem lehet, hogy csak túltöltötted a tavat és a fólia szélén lévő gyűrődések alatt szökik meg?
Üdvözlök mindenkit a fórumon. Új tótulajdonos vagyok. Pár napja készült el tó. Már freemail-ben kapcsolatba léptem bond-007-vel és gobe-val. Köszönöm a tanácsukat. Mint látható sikerült regisztrálnom magamat. Bejött a számokkal bővitett felhasználónév.
Megismétlek egy kérdést:egy 40 négyzetméter vizfelületű tóból szeles időben mennyi viz párologhat el egy nap alatt. Ez nem találóskérdés,véresen komoly a dolog. mert vagy elpárologhat egy nap alatt 2 cm, vagy lukas a fólia, ami 40-50 köbméter viznél nem semmi.
Sziasztok!
Én először próbáltam teleltetni vízinövényt, és képzeljétek a sásom a vödörben, kezd virágozni. Ez most azt jelenti, hogy nyáron nem is fog? Most láttam először, hogy milyen a virága, mert tavaly virágzás után vettük meg.
Én egy-két vizisalátát (kisebbeket) bedobtam az akváriumba, és ma már kivittem vagy 30 darabot a tóba mindegy alapon, mert lehet, hogy még hideg van nekik, de az akiban úgy elszaporodtak, hogy annyi fény volt lent, mint egy bányában :o) Még így is maradt egy rakattal.
Viszont próbáltam én is külön edényben, tápoldatozott vízzel, meg minden, de azok valamiért kipusztultak... Szerintem ezek a vizigazok kifejezetten a természetesen beállt vízben érzik jól magukat, és magasról tesznek mindenféle mesterséges tápanyagra. Meg az is lehet, hogy a halak csipkedése ösztönzőleg hatott rájuk... ;o)))
Valakinek sikerült már átteleltetni vízinövényeket? Próbáltam a vízisalátát és a vízijácintot, de elpusztultak. Világítottam rájuk napi 10 órát egy neoncsővel és tettem a vízbe tápanyagot is. Mi lehetett a baj?
A sókezelés egyszerűen annyi, hogy megnöveled a víz sótartalmát 0.1-1 százalékosra. Kizárólag natúr sót használj, adalékmenteset. Pl. 1000 liter víz az 1000 kilogramm, annak a 0.1 százaléka 1 kiló só. A jó minőségű (NO2<0.1) vizet nem kell sózni, ha magasabb a nitrit szint, akkor 0.3%-os sóarányt szoktak általában javasolni. Vízcserénél természetesen a sómennyiség arányosan csökken és pótolni kell.
Két okból szokás ilyet tenni:
1. Néhány fajta halbetegséget gyógyít, mert a gombák és paraziták nem szeretik a sós vizet. Akut veszély esetére olvastam már 3%-os sófürdőről is, persze ez nem a tóban, hanem egy külön akváriumban és csak percekre.
2. Rossz a víz minősége, mert új a víz, túlzsúfolt, elpusztult a szűrő, stb. Ha magas az ammónia v. nitrit szintje, a bennük lévő nitrogén hozzákötődik a vér hemoglobinjához, ezzel csökkentve a vér oxigénszállító képességét és a halak gyakorlatilag megfulladnak. Ha sós a víz (szódabikarbónát is szokás használni só helyett, de annak más a százalékos aránya), akkor a nátrium foglalja el a nitrogén helyét, ami ártalmatlan.
A 0.5-0.8-as nitrit szintnél már azonnali vízcserét javasolnak, az 1-es szint meg a 'már mindegy' kategória. Sózott vízzel a halaim hetekig bírták a 10-es NO2 szintet is, 5 kiló sót tettem 1600 liter vízbe.
Persze, lehet. Egyszer láttam egyet képen, szárazon rakott terméskő fal volt. Persze ennek nem lesz természetes hatása, inkább szökőkútra hasonlít. A fal réseibe lehet sziklakerti növényeket ültetni, az javítja a hatást.
A gyerekeknél nem az úszás a legnagyobb gond, mert lehet olyan tavat csinálni, aminek minden partrésze sekély, hanem, hogy mindenfélét beledobálnak a vízbe, amitől a halak esetleg megdöglenek.
A topic elejét sikerült csak elolvasnom, de addig nem volt szó erről:
Olyan tavat lehet-e, érdemes-e csinálni, ami nem ásott, hanem magasított medence-szerü?
Pontosabban a telek egyik sarkába szeretném rakni, ahol partoldal van. Gondoltam, hogy a tó oldalfala egy-másfél méter magas lenne. Kisgyerekeink vannak és biztonsági szempontból jobbnak tőnik a magasított...Vagy tanítsam meg őket uszni?
Szerencsére az aranyhal elég sokat kibír. Az enyémek három hétig 10-es nitrit szinten éltek egy tervezési baki miatt. Sóztam a vizet, és látható károsodás nélkül megúszták.
Tényleg, a sózáson és a vízcserén kívül mivel lehet még "válságmenedzselni" a tavaszi problémákat? Nekem ez lesz az első tavaszom. Jelenlegi vízértékek: pH 8.5, kH 6, NO2 0.3 mg/l, NO3 10 mg/l.
Amikor majd melegebb lesz az idő és a víz is, március - április. Ez elött nem ajánlott etetni őket, amire szükségük van úgy is megtalálják.
Bocs, de azért ne nagyon örüljetek, általában ilyenkor szoktak inkább elpusztulni a halak, mert ahogy kisüt a nap, elkezd bomlani minden, nagyon gyorsan romlik a víz minősége, és ekkor jönnek a betegségek is. Ez addig fennáll, amíg a növények el nem kezdenek igazán nőni. Folyamatosan ki kell szedni minden rothadó levelet!!!
Amúgy nekem most már közel 10.éve télen nagyon ritkán pusztul el halam, az idén is sikeresen túlélte a több mint 100-120 aranyhal.
x3x
Örömmel számolok be arról, hogy a kb. 25 aranyhalból 22 tulélte a telet, holott minimum 1 hónapig teljesen be volt fagyva a tó és nem kaphattak oxigént ! Sajnos 3 aranyhal - a legnagyobbak - elpusztult: belefagytak a felső jégrétegbe... Rettenetes látvány volt, amikor az olvadás során előjöttek : először a farkuszony, aztán a kis testük..
De félre a horroral : nagyon örülünk, hogy ezt a kemény telet mindenféle szivattyu és egyéb segitség nélkül átvészelték. Most picit uszkálnak, de még elég lassuak. Nem is esznek.
Nektek mi a tapasztalatatok, mikor kezdenek enni, és mikor jön vissza az életkedvük teljesen ?
