Olvasgattam a fórumba írtakat és gondoltam hozzászólok én is hátha segíthetek valamiben. A jeget azért nem ajánlatos törni mert a törés,kopácsolás által keltett hanghullámok károsíthatják a halakat. A jegesedés leküzdésésre kapható a kereskedelemben ún. befagyásgátló ami egy hungarocell harang (kb 2500 Ft) és annak elektromos fűtőszállal ellátott változata (kb.12000 Ft)
Sajnos besüppedt.
Elég volt hozzá a mai melegebb nap.
-- Vastag a jég, de nem bírta el magát szegény.
Most homorúan borítja a vízfelszínt, csak a szélei maradtak a helyükön.
---- Tényleg jobb lehet egy picike szivattyú...
x3x
Az otleted tenyleg jo, meg jobb is mint a víz leszívása.
Ha allandoan mozog a víz, akkor tényleg nem igen fagyhat be.
Én pont ma szívtam le a jég alól a vizet 10 cm-rel és izgulok, hogy ne jöjjön az olvadás pont most.
Biztos mindegyik megoldás jó, de én maradok a több éve bevált módszernél.
Egy kis teljesítményű (5-10 Watt) szivattyút a víz felszinétől 10-20 cm-re leengedek, ami állandóan megy. Nem rakok rá szórófejet, csak a csöve emelkedik ki 5-10 cm-t. Így sosem fagy be a tó, oxigén is jut a vízbe, a gázok meg ki tudnak jutni.
Ha szökőkút fejet is teszek rá, akkor fantasztikus "jég képződmények" jönnek létre.
És semmi gondom egész télen.
Az ötlet tényleg nagyon jó, kár, hogy sose lehet előre tudni, hogy mikor lesz tartós hideg. Ha ezt egyszer-kétszer eljátszom, akkor nagyon lecsökken a vízszint, és vissza kellene tölteni. A fúrt kutam ilyenkor szét van szedve, ahhoz meg nincs elég nagy tartályom, hogy néhány száz liter vizet tárolgassak pár napig klórmentesítés céljából.
Egy idő után azért ezt is ki kell szellőzteni, nem? A jég alatt minden reggelre jó sok buborékot látni, ami gondolom, tiszta ammónia.
Jégolvasztás?? ...
Már korábban írtam egy jó ötletről ...
--- Mikor befagyott a kerti tó és nem is várható, hogy megolvadjon a jégpáncél, akkor LE KELL SZIVNI a léke keresztűl a tó vizéből kb. 10-15 cm-nyi vizet és a léket betakarni.
Igy a kialakult légréteg a jég és a víz között biztosítja a levegőt is és nem fagy tovább a víz.
BLUE: valóban a 4 fokos víz a legnagyobb fajsúlyú, de nem az van legalul... Mert amint lejjebb kerül felmelegszik... :o)))
A jégdarabokat én is ki szoktam halászni a lékről, különben nem sokat ér az egész csákányozás...
Ha pedig árammal melegíted a vizet, amivel a jeget olvasztod, akkor tényleg jár az oklevél! ;o))) Akkor már egyszerűbb direktben egy vízmelegítőd rakni a tóba... Nem?! :o) Mert a fazekas módszernél azért elég nagy a hőveszetség...
A növekedésre meg csak az a tippem, hogy mivel így télen nem igen mozognak a halak - de azért néha-néha esznek, többet tudnak súlygyarapításra fordítani...
Apukám már közölte, hogy díszoklevelet kapok az ELMÜ-től, annyi vizet melegítek a jégolvasztásra. Nagypapám pedig el akarta magyarázni, hogy mennyi hőenergia kell a jég olvasztásához. De családom felvont szemöldöke ellenére is olvasztgatom, persze csak a léket. De ott is mára 10 centis jég lett, olvasztás után még pajszerral vagy mivel is neki kellett esni. Q vastag az a jég!
Állítólag a 4 fokos víz fajsúlya a legnagyobb, tehát az van legalul. Na, ezt is tudjuk.
Tuti esznek a halak, mert a mieink legalábbis szépen nőnek. Azért van pár növény, moszat a tóban, szerintem azt.
Röhögjetek ki nyugodtan, de én a jégdarabokat mindig kihalászom, talán annyival is később fagy be megint.
Azt olvastam még erről, hogy a zaj felébreszti a halakat, és így több oxigént fogyasztanak.
Ma én is nekiestem a jégnek, nem volt más választásom. Persze nem tudom, mennyi gázcsere mehet végbe a pici léken az alatt a félóra alatt, amíg a teteje újra visszafagy... :)
Szabad törni, DE csak léket!!!
A tiltás (vagy inkább javallat) arra vonatkozik, hogy teljes egészében nem szabad a jeget feltörni, mert:
1. a nagyobb táblák elég mélyre is lecsapódhatnak, és ténylegesen sérülést okozhatnak a halaknak
2. a nagyobb hullámok miatt összekeveredik a víz, ami miatt a különböző hömérsékletű rétegek összekavarodnak, és a halak a tó alján is megfáznak, valamint felkavarodik az iszap, és az abból felszabaduló gázok a visszafagyott tóban a halak fulladásához vezetnek.
3. a jég, és rajta a hóréteg szigetelőként működik, megtartja a víz, talajból szerzett 6-8 fokos hőmérsékletét.
Én mindíg egy kb20x20-as léket török, és azt igyekszem folyamatosan fenntartani. Így nem is kell annyit csákányozni... Mert ott, ahol nem volt bolygatva a dolog, már vagy 15 centis a jégréteg...
Üdv,
Gobe
p.s.: én a tó környékéről a jégre hánytam a havat, hogy azzal is szigeteljen...
Szabad törni a jeget? Azt olvastam, hogy a keletkező hullámzástól a halak megsérülhetnek. Hogy hogyan, azt nem részletezték. Biztos odavágja őket a falhoz.
Én olvasztani próbálom, egy forróvizes fazékkal, mostanában már nem túl sok sikerrel. Lehet, hogy én is kénytelen leszek két rossz közül választani, és jeget törni.
Jelentem, fátyolfarkú aranyhalaink jól vannak.
Ma, ahogy törtem a jeget, ott úszkált az egyik a jég alatt, szemlátomást vidáman. És - várakozásaimmal ellentétben - nagyon sokat nőtt.
Többi hal is jól van, kopp-kopp-kopp.
Igen, a mi halaink is vígan úszkálnak, pedig már tombolnak a mínuszok.
Attól félek azonban, hogy a fátyolfarkú anranyhalak nem fogják bírni :-((( Mostanában nem látom őket, a nagyon meg mindig feljönnek, amikor léket török, jópofák. De aggódom a fátyolfarkúakért...
Nyugtassatok meg!
Ma volt a leghidegebb nap eddig, éjjel -8, nappal -2. Erre amikor kimegyek, azt látom, hogy a halaim vígan úszkálnak a kétcentis jég alatt. Hát hülyék ezek? Tud valaki erre magyarázatot? A víz biztos nem volt melegebb, mert a reggel olvasztott lék délre befagyott.
A 9. oldalon van a patak magassag/szelesseg tablazat. A 11-en a Heissner szokokutfejek vizigenye. A vege fele vannak szivattyuk is, de ez a brosura mar 2-3 eves, valoszinuleg nincs mind forgalomban.
Szeged kornyeken sajnos csak egy resze kaphato ezeknek a cuccoknak. A legtobb minden talan a Praktikerben van.
(Nemetul egy budos szot se tudok, csak kitalaltam ezt-azt. Forditast ne kerjetek. :-)
Vannak 12V-os szivattyuk, bar a 230V sem veszes, ha olyan biztonsagi konnektordugot hasznalsz, ami zarlat eseten azonnal kikapcsol. A napelem szerintem baromi draga.
Ket szivattyus cim:
www.heissner.de, www.sicce.com
Ha a patak tolti be a biologiai szuro funkciojat is (ha lesznek halaid), akkor nem biztos, hogy celszeru leallitani ejszakara.
Nekem az itt olvasottakon kivul egy tampontom van: egy nemet nyelvu Heissner brosura, amit egy BauMax-ban talaltam egyszer. Itt le van irva az egyes szokokut fejek vizigenye (15 l/min-40 l/min-ig, a kisebb meretu szoraskepek). Meg van meg egy tablazat arrol, hogy adott szelessegu es magassagu patak/vizeses mekkora szivattyut igenyel. Pl egy 1 m magas, 50 cm szeles patakhoz 85 l/percet ajanl. Ha erdekel, beszkennelem ezeket a tablazatokat, es elkuldom.
