A medret vasárnap reggelre töltöttem fel teljesen. A tó egy vese alakú és körbe padka van kb.50 cm mélyen és szélességben majd utánna a belső rész még 1 m mély, tehát összesen 1,5 m mély. A padka rész kövel van kirakva, a rézsű aljából ,tehát vizből indulva, egészen a tó felső széléig és még a tópart is kőrbe kb. 50 cm szélességben. a kövek alá filcet tettem /papirgyárban dolgoztam/ ami néha kilóg a partra is. Elképzelhető, hogy a filc-mivel jó nedvszivó- kivezeti a vizet. Tehát visszatérve az apadásra, hétfőre 5cm-t apadt, mára /kedd/ 2cm-t. Tehát a tendencia csökkenő. Remélem, hogy pozitivba fog átváltani:)), egy jó esőnél. Csináltam egy mocsaras részt is, ami kapcsolatban van a tóval, a fólia folyamatos,de az földel van feltöltve, igy iszapossá vált. Sok olyan növényt láttam,ami a mocsaras részt szereti.
Egyenlőre ennyi.
Nincs tapasztalatom ekkora vizfelulettel, de soknak erzem a 2 centit. Olvastam egy trükköt: lisztet kell szórni a víz felszínére egyenletesen, és ha valamerre folyik a víz, ott össze fog sűrűsödni.
Mindennap egyformán csökken a vízszint? Hány napja tart? Nem lehet, hogy csak túltöltötted a tavat és a fólia szélén lévő gyűrődések alatt szökik meg?
Üdvözlök mindenkit a fórumon. Új tótulajdonos vagyok. Pár napja készült el tó. Már freemail-ben kapcsolatba léptem bond-007-vel és gobe-val. Köszönöm a tanácsukat. Mint látható sikerült regisztrálnom magamat. Bejött a számokkal bővitett felhasználónév.
Megismétlek egy kérdést:egy 40 négyzetméter vizfelületű tóból szeles időben mennyi viz párologhat el egy nap alatt. Ez nem találóskérdés,véresen komoly a dolog. mert vagy elpárologhat egy nap alatt 2 cm, vagy lukas a fólia, ami 40-50 köbméter viznél nem semmi.
Sziasztok!
Én először próbáltam teleltetni vízinövényt, és képzeljétek a sásom a vödörben, kezd virágozni. Ez most azt jelenti, hogy nyáron nem is fog? Most láttam először, hogy milyen a virága, mert tavaly virágzás után vettük meg.
Én egy-két vizisalátát (kisebbeket) bedobtam az akváriumba, és ma már kivittem vagy 30 darabot a tóba mindegy alapon, mert lehet, hogy még hideg van nekik, de az akiban úgy elszaporodtak, hogy annyi fény volt lent, mint egy bányában :o) Még így is maradt egy rakattal.
Viszont próbáltam én is külön edényben, tápoldatozott vízzel, meg minden, de azok valamiért kipusztultak... Szerintem ezek a vizigazok kifejezetten a természetesen beállt vízben érzik jól magukat, és magasról tesznek mindenféle mesterséges tápanyagra. Meg az is lehet, hogy a halak csipkedése ösztönzőleg hatott rájuk... ;o)))
Valakinek sikerült már átteleltetni vízinövényeket? Próbáltam a vízisalátát és a vízijácintot, de elpusztultak. Világítottam rájuk napi 10 órát egy neoncsővel és tettem a vízbe tápanyagot is. Mi lehetett a baj?
A sókezelés egyszerűen annyi, hogy megnöveled a víz sótartalmát 0.1-1 százalékosra. Kizárólag natúr sót használj, adalékmenteset. Pl. 1000 liter víz az 1000 kilogramm, annak a 0.1 százaléka 1 kiló só. A jó minőségű (NO2<0.1) vizet nem kell sózni, ha magasabb a nitrit szint, akkor 0.3%-os sóarányt szoktak általában javasolni. Vízcserénél természetesen a sómennyiség arányosan csökken és pótolni kell.
Két okból szokás ilyet tenni:
1. Néhány fajta halbetegséget gyógyít, mert a gombák és paraziták nem szeretik a sós vizet. Akut veszély esetére olvastam már 3%-os sófürdőről is, persze ez nem a tóban, hanem egy külön akváriumban és csak percekre.
2. Rossz a víz minősége, mert új a víz, túlzsúfolt, elpusztult a szűrő, stb. Ha magas az ammónia v. nitrit szintje, a bennük lévő nitrogén hozzákötődik a vér hemoglobinjához, ezzel csökkentve a vér oxigénszállító képességét és a halak gyakorlatilag megfulladnak. Ha sós a víz (szódabikarbónát is szokás használni só helyett, de annak más a százalékos aránya), akkor a nátrium foglalja el a nitrogén helyét, ami ártalmatlan.
A 0.5-0.8-as nitrit szintnél már azonnali vízcserét javasolnak, az 1-es szint meg a 'már mindegy' kategória. Sózott vízzel a halaim hetekig bírták a 10-es NO2 szintet is, 5 kiló sót tettem 1600 liter vízbe.
Persze, lehet. Egyszer láttam egyet képen, szárazon rakott terméskő fal volt. Persze ennek nem lesz természetes hatása, inkább szökőkútra hasonlít. A fal réseibe lehet sziklakerti növényeket ültetni, az javítja a hatást.
A gyerekeknél nem az úszás a legnagyobb gond, mert lehet olyan tavat csinálni, aminek minden partrésze sekély, hanem, hogy mindenfélét beledobálnak a vízbe, amitől a halak esetleg megdöglenek.
A topic elejét sikerült csak elolvasnom, de addig nem volt szó erről:
Olyan tavat lehet-e, érdemes-e csinálni, ami nem ásott, hanem magasított medence-szerü?
Pontosabban a telek egyik sarkába szeretném rakni, ahol partoldal van. Gondoltam, hogy a tó oldalfala egy-másfél méter magas lenne. Kisgyerekeink vannak és biztonsági szempontból jobbnak tőnik a magasított...Vagy tanítsam meg őket uszni?
Szerencsére az aranyhal elég sokat kibír. Az enyémek három hétig 10-es nitrit szinten éltek egy tervezési baki miatt. Sóztam a vizet, és látható károsodás nélkül megúszták.
Tényleg, a sózáson és a vízcserén kívül mivel lehet még "válságmenedzselni" a tavaszi problémákat? Nekem ez lesz az első tavaszom. Jelenlegi vízértékek: pH 8.5, kH 6, NO2 0.3 mg/l, NO3 10 mg/l.
Amikor majd melegebb lesz az idő és a víz is, március - április. Ez elött nem ajánlott etetni őket, amire szükségük van úgy is megtalálják.
Bocs, de azért ne nagyon örüljetek, általában ilyenkor szoktak inkább elpusztulni a halak, mert ahogy kisüt a nap, elkezd bomlani minden, nagyon gyorsan romlik a víz minősége, és ekkor jönnek a betegségek is. Ez addig fennáll, amíg a növények el nem kezdenek igazán nőni. Folyamatosan ki kell szedni minden rothadó levelet!!!
Amúgy nekem most már közel 10.éve télen nagyon ritkán pusztul el halam, az idén is sikeresen túlélte a több mint 100-120 aranyhal.
x3x
Örömmel számolok be arról, hogy a kb. 25 aranyhalból 22 tulélte a telet, holott minimum 1 hónapig teljesen be volt fagyva a tó és nem kaphattak oxigént ! Sajnos 3 aranyhal - a legnagyobbak - elpusztult: belefagytak a felső jégrétegbe... Rettenetes látvány volt, amikor az olvadás során előjöttek : először a farkuszony, aztán a kis testük..
De félre a horroral : nagyon örülünk, hogy ezt a kemény telet mindenféle szivattyu és egyéb segitség nélkül átvészelték. Most picit uszkálnak, de még elég lassuak. Nem is esznek.
Nektek mi a tapasztalatatok, mikor kezdenek enni, és mikor jön vissza az életkedvük teljesen ?
Nálam mára elolvadt a jég, igaz, némi rásegítéssel. Feltörtem darabokra, és a nagy 10 kilós táblákat kitettem a tó szélére olvadni. (A víz alatt nem nagyon olvadnak, még mindig 15 centi vastagok voltak.) A halakat nem zavarta nagyon a kopácsolás, sőt, odajöttek megnézni, hogy mi az. Lehet, hogy érdemes lenne a te döglött halaidat is így eltávolítani, a mérgező bomlástermék miatt.
Nekem egy kicsi költözött az örök úszómezőkre :o(
A többiek viszont úgy tűnik megvannak. A Koik is - pedig nálam csak 70cm a víz. És ők már az előző telet is kibírták.
Blue: a Koik miatt még ne aggódj, nekem tavaj ők voltak az utolsók, akik elődugták az orrukat. Az aranyhalak már vagy 3 hete vígan fickándoztak, mikor a két őkelme sziveskedett előjönni ;o)
Amikor ásták a tavat,piszok mély volt, utána is megmaradt a min.80 centi szerintem.
Szörnyű, ott fekszenek a döglött halak a jégben, amíg nem olvad, kihalászni sem lehet őket. Borzasztó látvány.:-(
Magamba zuhantam.....
Elkezdett olvadni a jég, már két belefagyott halat találtunk, egy fátyolfarkút meg egy egész nagy aranyhalat :-((
Aggódom, mert mostanában csak 3 aranyhalat láttunk úszkálni a jég környékén, félek, hogy a többiek feldobták az uszonyaikat. Két gyönyörű koink van (remélem, még mindig van), őket a tél eleje óta nem láttuk.
Hajjaj :-(
Klassz képek. Én is feltettem egy fejet az elején, de majdnem megjártam vele. Eldugult egy része, és elkezdett spriccelni. Mire este hazaértem, 10 centit csökkent a vízszint. A hiányzó víz a jég tetejére volt felfagyva. Most pont olyan a tavam, amit komáromi nevű társunk írt: 20 centi jég, 10 centi levegő, aztán a víz. Azóta inkább fej nélkül használom... :-) Még így is vannak hasonló effektek, mert a szivattyú a vízen úszik, egy fakeretre feldrótozva, és a dróton érdekes jégképződmények keletkeznek.
Sziasztok!
Mi folyamatosan törjük a léket, már 25-30 centi vastag a jég, de holnap lemérem. 3 hal felébredt, folyton ott úszkálnak a lék körül, alatt.
Attól félek, nem elég a lék arra, hogy oxigénnel dúsuljon a víz, és ezért vannak ott a halak,jönnek a felszínre az oxigéndús vízért.
Ti erről mit gondoltok?
Ma egy locsolókannával vizet öntöttem a tóba, jó magasról, amolyan furcsa szökőkutat játszva, de attól tartok, az meg túlságosan felkavarja a vizet és bestresszelnek a halak. Kicsit furcsa ezt így leírni.:-) Mindegy, szóval ez az első tele a tónak, ha most minden rendben lesz, akkor oké, ennél hidegebb, hosszabb telünk már nem lehet.
Én próbáltam azt is. 220V-os legnagyobb akváriumi melegítőt, de reménytelen. Annyit nem tudott kiolvasztani néhány fokos hidegben, hogy magát a melegítőt kihúzzam.
Ekkor váltottam a szivattyúra.
x3x
Bocs, figyelmetlen voltam, nem szivattyúról írtál. Ha a szivattyút kiveszem félórára tisztítani, mire visszaviszem, már vékony jégréteg van a léken. Szerintem egy éjszaka alatt annyira megvastagodhat, hogy másnap már nem bírna vele a melegítő.
Bond,
aki semmit nem próbált még, de mindent leszól
