Azt hiszem, megtaláltam végül a Baross-akna helyét. Jól beszántották. :(
Kutattam közben Pálinkás felé is, rá is bukkantam a Pálinkás I és II tárókra. A Finkei- ( Finkey- ) táró helyét viszont nem sikerült beazonosítanom, a völgyben fölfelé haladva két olyan helyet is találtam, ami akár táró bejárat is lehetett, és nem tudtam eldönteni, melyik az igazi. Folyásiránnyal szemben haladva a völgyben, jobb oldalt találtam egy lapályos beöblösödést, ami akár az is lehet. Ez picit lejjebb található, mint ahol a régi térkép jelöli. Feljebb, bal oldalon viszont van egy elnyelődési pontja a pataknak, ami azért szokatlan, mert nem karsztos a kőzet, tehát elvileg az akna is lehet, ez viszont feljebb esik a térképen jelölt helytől. Szóval nem tudom. Sajnos már a csillepálya nyomvonala is beazonosíthatatlan, így az sem segít.
Ha valakinek van ötlete, esetleg régi fénykép v. térképvázlat, az nagy segítség lenne.
Szinte egy élet kevés lenne arra hogy minden bányát, bányahelyet, bányavasúti nyomvonalat bejárjon az ember Észak-Magyarországon. Sokat bejártam már, de mindig rájövök hogy mennyit nem ismerek még.
Csak csupán Salgótarján környékén heteket lehetne ezzel eltölteni, az egykori szén- és bazaltbányák tömkelege, ipari kisvasúti pályák sok-sok kilométere várna felfedezésre.
Inászóbánya, több tucat táró, akna, kisvasúti pályák tizen-kilométer hosszan
bazaltbányák magyar oldalon, egykori épületekkel, kisvasút nyomvonalakkal, és ugyanez egykoron magyar tulajdonban, de már szlovák oldalon:
egykori bányászkolónia iskolája és a kisvasúti alagút
És ez csak Salgótarján, és még a karancsi bazaltbánya benne sincsen, meg a Sátoros-hegyi, meg a Pécskői, meg a Somlyói...
a Somlyói völgyhíd helye, a híd betemetve a föld alatt van!
Pécskő, egykoron bányászták ezt is
Ez a felsorolás a teljesség igénye nélkül történt, sokszor elgondolkoztam már hogy ha a tarjániakban lenne spiritusz akkor pályázatokkal visszaépítenének pár kilométer kisvasutat mondjuk Somoskőújfalutól az alagúton át a Medves-fennsíkra, kiásnák a völgyhidat, bemutatóhelyeket csinálnának az egykori acélgyár területén, stb és szinte a fél város megélne az idegenforgalomból...
Azt hiszem végre megtaláltam a nekem való fórumot:) Magamról pár szóban:érdekelnek a bányák,kis vasutak,elhagyott helyek.Jártam már föld alatti katonai létesítményben,légópincékben,a salgótarjáni bányamúzeumban:),cseppköves alagútban,kétszer megjártam a Csernobili lezárt zónát.A 6473-as hozzászólásban szereplő videóban is feltűnök ;) Ha valaki tervezne bányabejárást É-Magyarországon szívesen csatlakoznék hozzá,ill én is tudok pár helyet,leginkább föld feletti egykori bányalétesítményeket.
Ezt eredetileg a Kisvasút oldalra tettem ki, de most nem lehet szólni hozzájuk, mert avval vannak elfoglalva, hogy van-e értelme a Kisvasutaknak vagy nincsen, és ez teljesen le is köti őket.
Azt hittem, ez az oroszlányi GV; az utolsó kép az is, Oroszlánybánya-Felsőtelep, MÁV Átrakó, ahogy valamikor hívták. Az állomás előtt még nincs megépítve a második vágány. Azonban a vonal 1953-tól üzemelt, a híradó pedig 1951-es.
Valamiért a legvégére csapták ezt a gőzmozdonyos-lórékocsis bevágást. Majdnem minden stimmel: a kerítés a vágány mellett, utána a futballpálya, az utolsó képen úgy tűnik, a nagy kanyar is megvan a Felsőtelep végén, csak a kukoricás nem, meg a nyárfa, mert, ahogy az utolsó képen látni, akácfák voltak ott, meg kertek, MÁV-kerítéssel, talán még az utcát is Akácfa utcának hívták. Meg, ha a vonat kifelé húz az állomásról, szénnel megrakva, az azt jelentené, hogy viszi vissza a külfejtésre.
Ennyire "rekultiválták" a bejáratot, vagy én kutattam rossz helyen?
A másik, ami a térképen látszik, a track hurok D-i szélén látható téglalap alakú objektum, három négyzetre osztva. Ennek sem láttam nyomát a terepen. Az vajon mi lehetett eredetileg?
Nagymaroson a Mihály-hegyen több kutatóakna található a turistaút mentén, de jelöletlen helyeken is lehet találkozni kisebb aknával, sziklákban 20-30mm-es furatokkal (pl. a Molnár Lili pihenőnél, a sárga jelzésen), sőt, már találtam több szabadon fekvő kődarabot is, egy vagy több ilyen furattal.
Nagyon kevés információt találtam arról, hogy itt mi is történt pontosan, de az egyik történet szerint a kutatóaknákat pár száz évvel ezelőtt kézi erővel vájták ércek után kutatva, a furatok pedig később, az '50-es években, azoknak a szondáknak adtak helyet, amiket a szeizmikus hullámok terjedésének mérésére használtak az színesfém-érc kutatások során végzett mikró robbantásoknál.
Több kérdés is felmerül...
-Valóban ezek állnak-e a háttérben?
-Ha igen, és ha az újkori kutatások során találtak ércet, miért nem indult meg a kitermelés?
-Tudtok-e olyan online elérhető irodalomról, ahol több információ található a témában?
Ps.: elnézést a szakszerűtlen, laikus megfogalmazásért!
A mai napon túrázás közben érintettük az egykori Inászóbánya települést is, és az itt kialakított kisvasúti emlékhelyet, no és megnéztük a temetőt is. Picit szívszorító volt... Ismertem a helyszínt régóta, de most volt időm/időnk is alaposan végigolvasni az itt fellelhető leírásokat az egykori bányásztelepülésről és megnézni mindent ami megmaradt. "Az országban itt valósult meg az első keskenynyomtávú 800mm-es bányavasút 1872-ben 8km hosszan Inászó-Salgótarján Zagyvarakodó között. 1893-ban 14 db gőzmozdony végzi a szénszállítást." A lakosok száma 1899-ben 2307 fő volt! Ez egy kisvárosnyi bányász+családjuk!
A többiről meséljenek a képek, sok érdekes információ van még rajtuk.
De jó képek! Tetszik az elágazó részt mutató fotó is. Erről jut eszembe: volt valami jelzésrendszer a bányavasutaknál? Vagy milyen módszerrel kerülték el az ütközéseket, szembe menesztéseket?
Köszönöm az infót, elég érdekes! Egyszer szívesen megnézném a könyvet is, vagy megkeresném antikváriumban, ha megírod a pontos címét (akár emailben). :)
De jó képek! :) Miért szerepel a könyvben egy indiai kötélpálya? (Egy kis guglizással annyit találtam, hogy valószínűleg az is bauxitot szállított - talán ez lehet a kapocs? Netán a pályának hazai vonatkozása is volt? Az állványok láthatóan erősen különböznek a mieinktől, de a kötélkiemelő bakok a tetején eléggé Uvaterv-beütésűek - vagy nagyon rossz nyomon járok?)
Inászóbánya, több tucat táró, akna, kisvasúti pályák tizen-kilométer hosszan
bazaltbányák magyar oldalon, egykori épületekkel, kisvasút nyomvonalakkal, és ugyanez egykoron magyar tulajdonban, de már szlovák oldalon:
egykori bányászkolónia iskolája és a kisvasúti alagút
a Somlyói völgyhíd helye, a híd betemetve a föld alatt van!
Pécskő, egykoron bányászták ezt is
