A Magtár utcai kertészetet én is ismerem, de a drágábbak közé tartozik. Honnan vetted a szikla árát? Szerintem elnéztél egy nullát. :-) Ott 130 Ft/kg. :-( A BEO-nál 35 Ft, az Imre utca után 25 Ft. A Késmárkban 20 Ft. De holnap tényleg megnézem pontosan, a térképen, mert most csak biciglim van. :-(
Milyen a jó kő? Sok fajta van, 13 Ft-ért csak zúzalékot kapsz, szerintem. Ja, a XVII-ben is tudok egy szuper, nem olcsó kertészetet, a Borsó utca végén, a dombtetőn. Ott darabra adják a követ vagy "ránézésre". Kb 35 ft-ra jön ki kilónként. A Bökényföldi úton a kamionnál is van mindkét tüzépnél, de nagyon drágák.
Bond:
Nem próbáltad a Fisch Kft-t megkeresni. Ők a Tetra forgalmazói és nekem azt írták, hogy közvetlenül is lehet rendelni tőlük. Egy e-mailt megér.
A zeolitnak valóban az ammóniamegkötő hatása a lényeg , de felülete miatt a baktériumoknak is nagyon jó, de arra egy kicsit drága.
Hogy önmagában mennyire hatásos azt nagyon nehéz megállapítani, mert nálam csak egy szűrőközeg.
Milyen a jó kő?
Szép is és meg nagy is, és lehetőleg ne oldódjon ki belőle semmi mérgező (Pl: mész) a víz hatására.
Patics: Ez a kertészet a XVI. kerben a Magtár utcában van. Házszámot azt nemtudom, de az út mellet kivannak rakva a kövek. Hogy jók-e azt nemtom, nemértek hozzá (méretre szerintem jó). Milyen a jó kő?
Én is úgy tudom, hogy a zeolit egy idő után betelik, és fel kell frissíteni. Szerintem a baktériumos hatása másodlagos, elsősorban a mérgező ammóniamegkötő hatása a lényeg (bár mint említettem, olvastam olyat, hogy ez nem működik).
Szegeden 30 forint a kő, úgyhogy tényel olcsó a 13.
Patics: mekkora tavad van, hogy ennyi minden elfér benne? :-)
A hínár tőről szaporodik, de a tócsagaz, amit sok helyen ajánlanak, úszik, és a hideg idő közeledtével magokat szór el.
Tud valaki olyan helyet Pesten, ahol Tetra termékeket árulnak? Szeretnék venni egy csepegtetős szűrőt.
13Ft/kg a kő?? Huh, az tényleg olcsó. Jó is?
Hol láttad, még nekem is kellene vagy 80 kg.
Megnézem a címeket és megírom. Az olcsó rózsa -1000-1250- (meg kövek)a Csömöri út és a Késmárk utca között van, meg a veres péter úton két helyen is, a BEO kereskedésben, meg az Imre utca után. Pontosabban még megnézem.
Sziasztok!
Pontosabban Zeoflorit-ot használtam -a kereskedő szerint- bár ahogy nézem a http://kertito.hu/images/gondozas/zeolit_01.jpg képet, pont úgy néz ki. Ebből én kb. 30kg-ot "szórtam" a tóba. Csak úgy beleszórtam, meg belekevertem a földbe és ez a patakmeder is. A szűrőban nekem csak szivacs van, azt hetente kimosom, addigra tele is van algával. A szűrőm non-stop megy, 240l/óra és ez nyoja fel a vizet a vízesésbe és ez folyik le a patakmederben.
Én úgy todom -de nem vagyok szakértő- a benne lévő lyukakban megtelepszenek azok a mikroorgazmusok amik tisztítják a vizet.
A hínár magról szaporodik? én azt hittem tőről hajt ki újra.
Nem tudom mi lett a kishalakkal. Elöször akkorák voltak mint a vizibolhák. Aztán nöttek, csipegették a granulátum kaját, és 7 szépen megnőtt és megmaradt.
Garancia:
Én semmit sem raktam a tó aljára.
Az ültetés során mindenképpen lerakódik valamennyi föld és a partoldalról úgy is mindig belesik néhány kő.
Egy-két év múlva meg már szép kis iszapréteg lesz.
A zeolittal kapcsolatban nekem jó tapasztalatom van, de csak rövid távon.
Nem tudom tudjátok-e hogy időszakonként sósavba kell áztatni.
zeolit
használati útmutató
Patics:
A képeket a kertito@kertito.hu vagy a fotoalbum@kertito.hu címre küldheted.
A formátum végül is mindegy, mert jpg lesz belőle.
A méret szintén az, de úgy is optimalizálni fogom.
Az e-mail tárhely korlátlan, így hát jöhetnek.
A zeolitról vegyes értékelést olvastam. Sokan dicsérik, de olvastam olyan tudományos tanulmányt is, ami azt bizonygatta, hogy az égvilágon semmi hatása nincs.
Hínárt és tócsagazt én is hoztam egy közeli tóból, de már csak ősszel. Nem tudom, elhullatta-e a magját, vagy újra kell hoznom.
Mi lett az 50 kishallal? Megették a nagyok, vagy ez a szokásos elhullási arány?
Mérettől függ. Több tízezer literes tavakban beáll a biológiai egyensúly szűrés nélkül is. Minél kisebb egy tó, annál inkább szükség van mechanikai és biológiai szűrésre, amihez kell egy szivattyú.
Léteznek napelemes szivattyúk, de valószínűleg nagyon drágák.
Ahogy én tapasztaltam a tavirózsa 1000-8000 Ft-ig kapható, fajtától függően. BP.-en a XVI-ba tudok olcsó rózsát és koit is (300), ha kell.
Úgy tudom a hínár nagyon jó, mert oxigént termel, én is bányatóból hoztam, simán áttelelt.
Ja, ismeritek a Zeolitot? Én sokat tettem a vízbe, babnyi nagyságú szemekben, a patakmeder is az, állítólag attól is van, hogy tiszta a víz.
És javaslom a "békatutajt", jól szaporodik és szívesen ikráznak rá a halak. Én 1 hím és két nőstény aranyhallal kezdtem, és nyáron már 50-60 kis halra csodálkoztam rá. Őszre 7 maradt belőlük, azok át is teleltek.
Én elöször mindent kosarakba ültettem de aztán látva a sok ronda "műanyagot" kidobtam őket és minden természethű talajba (sóder/föld - 3/2) tettem. Kb. 2-3 hónap alatt "beállt" a víz és azóta kristály tiszta. Amit meg bányatóból "földlabdával" hoztam, azt úgy tettem bele, ahogy volt, földestől. Kb. 2-10 cm. a talajvastagság a tóban. Csak a meredek falakon nincs talaj. Persze a meredekkel én is megszívtam. Újra kellett formáznom a tó szélét, mert nem hagytam vízszintes helyet a növényeknek. Tanulópénz... Ja, én könyvek alapján totál amatőrként készítettem..
Én sok növényt, csigát, békát, rákot(!) bányatóból telepítettem be, de -eddig- semmi gondom nem volt velük, már ami pl. fertőzést vagy betelepítési gondot jelentett volna.
A békáimat ellenben nem értem. Ősszel rendben elvermeltek, de jégolvadáskor mégis a jégbe fagyva találtam őket. Miért? Igaz egy alkalommal több napot (4-5) vártam a lékeléssel és már elég nagy volt a jég alatt a nyomás, nagyot "szusszant" a tó amikor levegőt kapott. Ettől jöhettek elő???
A rákomról még semmi hír. Remélem időben kivermeli magát...
Szia!
Nekem is megvan képekben a tavam "története".
Tavaly januárban (!) kezdtem, ma is gyönyörű, 1600 literes, kristálytiszta vizű, vízeséssel, patakkal, mindez egy 40 nm-es minikertben. A 20-30 cm-es jég alatt gond nélkül átteleltek a halaim és a rózsáim. (ma lopott ki egyet egy macska.. :-()
A képek több Mb. Milyen formátumban, méretben és hová küldjem?
Üdv.
Nálam homokos talaj van, sok építési törmelékkel. Egy órán át tapogattuk át a homokot, kis téglaszilánkok után kutatva. Ezután egy kis tiszta homokot terítettünk le. Biztos jó lett volna még geotextília vagy valami, de lusta voltam.
Huh. Megkönnyebültem. Most jöttem rá, hogy hülyeséget mondtam a képlettel és reméltem, hogy még időben érkezem. Szerencsére van, aki figyelt. :-) Azért bocs.
A spárgás módszer nem rossz ötlet, de tényleg érdemes ráhagyni a különféle görbületek, gyűrődések miatt.
Itt van előttem egy Heissner brosúra, ebben az alábbi képlet van:
fóliahossz = tó hossza + 2 x tó mélysége + 60 cm
fóliaszélesség = tó szélessége + 2 x tó mélysége + 60 cm
Ha már ki van ásva a tó medre, akkor semmi gond. fogsz egy spárgát és széltében , hosszában a mederben végigvezeted a spárgát. Hozzáadsz még 1-1 métert, a parti rész miatt. Ha akarsz csinálni mocsaras részt is ,akkor azt is számitsd bele, mert annak is összeköttetésben kell lennie a tóval, de azt kőgáttal és valami szita szerű anyaggal el kell választani, hogy a viz bemenjen, de a föld ne menjen a tóba. Bond 007 képlete nem jó, mert a mélységet nem vette figyelembe. Tehát ha egy meder Pl. 5m hosszú és 1,5m mély, akkor 5+(2*1,5)+1=9m. Természetesen, ha a nem függőleges a part, hanem Pl. 45 fokos szögben esik, akkor a Pitagorasz tétel lép előtérbe. De én minden esetre a spárgás módszert javaslom.
Az én tavam 5,5*9,5m-es, a mélység 1,5m és egy 8*12m-es fólia éppenhogy betakarta, igaz, hogy van egy 2*2m-es mocsaras része is.
Jó munkát!
A www.kertito.hu-n rengeteg szép kép van. Úgy emlékszem, a régebbi hozzászólásokban is voltak linkek képekre. Az enyém pl. biztos ott volt, de itt a cím újra.
A javasolt képlet: tó legnagyobb szélessége méterben + 1 x tó legnagyobb hosszúsága méterben + 1. Sajnos általában elég nagy a hulladék mennyisége, különösen ha van egy mély lyuk a tóban.
