Azért vigyázz, mert ott kettő kertészeti centrum is van, egymástól 5-600 méterre, az út két oldalán és csak az egyikben vannak "vizes" dolgok. Nehogy visszafordulj, hogy rossz helyen jársz.:-) A Havannán laktam 11 évig, pechemre miután elköltöztem a XVI. kerületbe akkor nyiltak. Igaz az erkélyen úgysem csináltam volna kerti tavat. :-))) Tavaly én is voltam ott, úgy láttam alacsonyak az árak...
Aqua-Pet Kft, 1194 Budapest, Méta utca 31, 06-1-280-7253.
Egyszer jártam ott, van élőlény, felszerelés és növények is. Ott vettem tündérrózsát, meritőhálót, kőfóliát, sásféléket. Nagyker cég, de adnak el bárkinek.
> Nekem a patakmeder (meg a tó) szélének (fólia) eltüntetése volt a legnagyobb feladat.
Én is pont ezekre szeretném használni. Van ugyan némi 40 centi széles kőfóliám, de nem elég mindenhova. Na meg a 40 centi után éles határ van, és majd ha tiszta lesz a víz, zavaró lesz.
Mit tudtok a gyékények gyökeréről?
Amikor a bányatónál kiástam, tapasztaltam, hogy van egy vastag (hüvelykujjnyi) főgyökere, ami függőlegesen megy lefelé. Nem tudom milyen mélyre, mert fél méter után feladtam, hogy kiásom és levágtam 3-4 cm-re, így ültettem be. Most hajtanak ki az új hajtások. Nyilván ezek is növesztenek főgyökeret. Ki tudja lyukasztani a fóliát, vagy biztos ami biztos csináljak alatta egy "vízszintes gyökérmetszést"?
Bond, zseniális vagy!
De miért kell leengedni a vizet? Nem egyszerűbb még a gödörbe helyezés elött kiteríteni, bekenni és megszórni... :-) Persze akinek utólag jönnek a jó ötletei. :-)
Már írtam, hogy én is így jártam, csak nem fólia ragasztóval, hanem gumiámmal ragasztottam fel a köveket. Egyenként, mintha stikmozaikot (így hívják?) csináltam volna. Nyomtam egy kicsit a kőre, majd ragasztás. A vízesés függőleges falát is így "köveztem" be. Ha elöbb juttatod eszembe, előre, kiterítve "gyártottam" volna patakmedret. :-( Tényleg, kioldódhat belőle valami? Szerintem nem, hiszen erre készült.
Nekem a patakmeder (meg a tó) szélének (fólia) eltüntetése volt a legnagyobb feladat. Még mindíg van mit javítani rajta, de már megvárom a meleget.
Támadt egy ötletem. Tófóliát bekentem hozzá való ragasztóval, és szórtam rá homokot meg kétféle méretű aprókavicsot. Ugyanolyan jó lett, mint a bolti kőfólia, amiből a 40 centi szélesnek 3000 Ft métere. Ezek után elgondolkoztam, hogy miért kell külön kőfólia, amit elég nehéz kezelni, rögzíteni? Miért ne lehetne leengedni a tavat félig, megvárni míg megszárad a fólia, aztán bekenni ragasztóval és kavicsot nyomkodni bele? Még talán nagyobb köveket is fel lehetne ragasztani. Így nem lenne gond a meredek partok szépre csinálása sem. Mosott folyami homokkal pedig lehetne homokos part utánzatokat készíteni. És a patakmedrekből se mosná ki a víz folyton az aprókavicsot, ha oda lenne ragasztva.
Szerintetek szól ez ellen valami? Elvileg ez a ragasztó tófólia ragasztásra való. Elképzelhető azért, hogy így használva kioldódik belőle valami mérgező anyag?
Szerintem sima föld semmiképpen. Az túl sok tápértéket tartalmaz, szennyezi a vizet. Én -könyv ajánlás alapján- 2 rész sóder (kétszer rostált amit díszbetonozáshoz használnak) és 1 rész tavi föld (tőzegmentes, a kertészetekben kapható)keverékéből készítettem az tó altalaját. De szerintem csak sóder is megfelelő. Cserépbe vagy sem? Nekem átlátszó a vizem, nagyon természetellenes lenne az alján a cserép. :-)
Persze körbe lehet rakni kővel, hogy ne látszódjon, de így is kicsi az ültetési és szaporodási felület. Én elöször ültetőkosarakat használtam, de a 20. után kiszedtem mindet mert olyan volt a tó mint a piacon a krumpliárus stand. :-) A lejtős részeken -tulajdonképpen végig lejtős- a vízberakott sziklákkal készítettem "ültető padokat" ettől vizszintes lett a talaj.
> szaporodnak az "anyával"?
- halaknál (hüllőknél), baromfinál ebből nem szokott gond lenni. Akváriumi halainknál viszont jó esély van rá, hogy az anya nem éri meg a köv. nemzedék ivarérettségét.
> A méhek szorgalmasan döglenek tovább
- kolléganőmnél rákérdeztem a méhekre, szerinte annyit isznak, mint a lovak, és ha a méhész nem gondoskodik az itatásukról, akkor a repüléstől elfáradva, a megivott vízmennyiség túlsúlyától ez lesz belőle. Ennyit a gondos méhesgazdákról :(
A hínár gyüjtés igen egyszerű. Kis vízmélységnél gyüjtsd, mert ugye ha hosszú, csak elfekszik majd a tóban. Én gyökerestől szedtem, úgy azonnal megeredt, legalábbis még a virágzó hínáron sem látszott törés az átültetés miatt. Ha tudod, nyúlj le a gyökérig és -általában iszapos talajból- kapard/markold ki. Én szedtem mélyebb, kavicsos talajból is, ott a lábammal kapartam ki, de bizony a kemping ásóval is szivesen lebuktam volna, ha azzal tudom csak kiásni.
Sok nagyon hasznos dolgot megtudtam a leendő tavunk elkészítéséhez.(most van folyamatban a házvásárlás, egyik első teendünk lesz a kerti tó létesítése)
Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet pl. a Balatonból vizi növényt,pl. hínárt gyüjteni? Mert a vizbe gondolom nem ásóval kell bemenni. Ki lehet húzni a hínárt győkerestől? Azért kérdezek ilyen egyszerű dolgot, mert a komolyabb problémáimra már válaszoltatok!Köszi szépen!
Éled, éled. Annyi az alga, hogy számolni se bírom. :-) A méhek szorgalmasan döglenek tovább, bár talán kevesebben. Feltűnt, hogy órákig kibírják a vízben, csak hibernálódnak. Kihalászás után egészen reménytelennek tűnő esetek is feléledtek.
Nálam is megmaradt minden növény, bár a tavirózsát még nem tudom, mert ahhoz le kéne látni odáig.
Volt három aranyhalam, egy fiu, két lány. Szaporodtak is rendesen. Az egyik sajnos eltünt, gondolom macska halászhatta ki, bár fogalmam sincs, hogy sikerülhetett neki.
A gondom, hogy nem tudom maradt-e fiu, vagy az lett macskakaja. Hogyan lehet megtudni melyik a fiu/lány? A tavaly születettek mind feketék. Nem fognak bepirosodni? Mikorra lesznek ivarérettek?
Ha van közöttük fiu, szaporodnak az "anyával"?
Tellik az idő, éled a tó. A tietek is?
Tartottam tőle, hogy a télen elszáradt növények nem hajtanak ki, de már megindult a gyékén, a káka, a "mocsári gaz", legalább 100 "zöld pálcika" áll már ki a vízből, a hínár is már több centis, a tavirózsa is bontja a leveleit.
Bond, döglenek még a méhek? Nálam most is több száz iszik, de már egy sem döglik meg. Megtanultak úszni? :-))) Lehet, hogy a hideg víz volt az oka és most, hogy melegebb, már bírják?
Megkérdeztem a bioball címet, ha jön válasz, küldöm.
A profi túlzás pár havi olvasgatás után. :-) Itt egy nagyon jó link: http://www.vcnet.com/koi_net/H2Oquality.html Ha nem akarsz angol szöveget belinkelni, a fordítását vállalom.
Lehet venni vizteszteket akvarista boltokban. Általában venni kell valahány milliliter tóvizet, belecsepegtetni valamit,és egy színskáláról megállapítani az eredményt.
Ammóniát, ami egyébként a halak légzésével és szerves anyagok bomlásával keletkezik nem is annyira szoktak mérni. (Talán azért mert annyira gyorsan öl, hogy nincs időd beavatkozni?) Ez persze általában túlzsúfolt tavakra igaz, ahol ha valami történik a bioszűrővel, órákon belül elkezdődik a halpusztulás.
Inkább a nitritet (NO2) szokás mérni, ami majdnem ugyanolyan veszélyes, de van valamennyi időd vízcserére. Amit még mérni szokás:
- karbonátkeménység (kH). Ha ez alacsony (<4), akkor érdemes szódabikarbónát önteni a vízbe, mert a baciknak ez az egyik tápanyaguk.
- pH: ezt elég nehéz és veszélyes befolyásolni, bele kell nyugodni abba, amire beáll. A pH ingadozás viszont szintén öl, ezt a magasan tartott kH-val lehet megakadályozni. Az alacsony pH (6-7) jobb, de ritka az ilyen víz.
- nitrát, foszfát (NO3, PO4). Halakra veszélytelenek, de mindkettő az algák kedvenc eledele. PO4 halkajával és műtrágyával kerül általában a vízbe, vízcserén kívül nem tudom, hogy lehet megkötni. A legjobb, ha 0 van belőle. NO3-at a bacik csinálnak NO2-ből. Megszabadulni tőle részleges vízcserével és/vagy sok növénnyel lehet. Optimális értéke 10 mg/l alatt.
Ha egy tó vize tiszta, és a halak is jól vannak (nem kapkodnak levegőért a felszínen, nem gyűlnek a vízesés/szökőkút) közelébe, akkor valószínűleg nincs gond a vízzel. A tavasz elég veszélyes ilyen szempontból, mert a bacik még alszanak, amikor már elkezdődik a szerves anyagok rothadása.
Valahol már írtátok, de nem találom, miként lehet mérni az ammónia tartalmat? Honnan tudhatom, hogy kellene biológiai szűrés? Azon kívül, hogy a halak hátuszásban versenyeznek... :-)
Mechanikai szűrésnek elegendő a szivattyún lévő szivacs, de mindenképpen akartam biológiai szűrést, hogy a víz minél egészségesebb legyen. Ha az ember nem méri a vizet, akkor nem aggódik, de a kristálytiszta víz nem jelent feltétlenül egészséges vizet. Ezért szokták az ammóniát 'csendes gyilkosnak' nevezni.
Végül is a szűrőanyagot meg kellett volna vennem, így csak félig vertek át. :-)
A szivattyúdon is van egy szivacs szűrő, igaz? Az nem elég? Neked is 1600l-es tavad van. Az én 2400l-es szivattyúm szűrője tökéletesen elég. Szerintem. Más szűrést nem alkalmazok. 1-2 hetente kimosom a "tökig" elalgásodott szivacsot és annyi. Én a szivattyú elhelyezésével se vacakoltam. Fogom a gumikábelt és "kihúzom" a vízből, leveszem róla a slagot és szétszerelem a parton, kimosom, majd összerakva "visszadobom" a vízbe. Persze arra ügyelek, -látom- hogy a szivacs rácsa ne az iszapban legyen. A slag merevsége általában kiemeli kissé. Ha meg szökökutazni akarok, belépve a vízbe, ráállítom egy víz alatti sziklára (van több is).
Én is néztem szűrőket -főként az OBI-ba-, hát... 40 ezer egy müanyag doboz, három rekesszel amiben kigyózik a víz, meg három zacskó "kavics". Ha kell, ezt kihozom én is 4-5 ezerből...
