Ma voltam egy háznál szigetelés látogatóban :-) A hapsi 5 centit rakott fel a 40-es kmt. falra. Eléggé ledöbbent amikor közöltem vele hogy nálam 12 lesz :D Na, a lényeg amiért írok, javasolt pár dolgot régi építésű háznál: - maximum 7-8 centit érdemes felrakni - ha többet rakok fel penészedni fog a fal - elég lenne a födémet leszigetelni + 5 cm szigetelés a falon - a gépi szellőztetés sem lenne elegendő a penész elkerüléséhez Aki akarja az fogadja meg, én nem fogom, és megy fel a 12 cm EPS. Amit még el akartam mondani, hogy a déli fal mint utólag kiderült nem 40-es, hanem csak 30 cm vastag kmt. :( remélem nem lesz nagy gond. Lenne még egy kérdésem: mivel nálunk régen minden szobában volt egy kályha, ezért van egy központi kémény, amit már nem használunk. Ebben a kéményben meg lehetne oldani a helységek szelllőztetését? A kémény idén lebontásra kerül, de akkor a padláson meghagynánk egy csonkot szellőzni.
Kedvező áron hozzá tudnék jutni egy olyan huzalfonatra tűzött kőzetgyapot paplanhoz, amit egyébként kültéri ipari csővezetékek hőszigetelésére használnak. Az a kérdésem, hogy megfelel-e ez a lambériás mennyezet feletti hőszigetelésre is, vagy van valamilyen hátulütője?
Ördögök és részletrajzok Mindez a gyakorlati megvalósítás során azt jelenti, hogy például a talajon fekvő padló esetében a nálunk szokásos 3-5 cm vastag AT-N100 helyett legalább 24 cm vastag XPS hőszigetelést helyeznek el. A nagy nyomószilárdságra azért van szükség, mert a hőszigetelő anyag a lemezalap alá lesz elhelyezve, vagyis az egész épület súlyát hordoznia kell. Az alap alatti hőszigetelésnek a felmenő falak külső síkjánál legalább 60 cm-el túl kell nyúlnia. Az alaplemezre kerülő vízszigetelés után az úsztatott padló elkészítése következik (például AT-L2 34/30-as anyaggal). Az egész szerkezet hőátbocsátási tényezője nem haladja meg a 0,13 W/m2K értéket. A lábazatra kerülő 24 cm vastag EXPERT lemez kielégítő megoldást (U = 0,13 W/m2K) ad. A homlokzati falakra hőszigetelő rendszer kerül 30 cm vastag lépcsős élképzésű AT-H80 felhasználásával, így ezen szerkezet hőátbocsátási tényezője 0,12 W/m2K alatt marad. Különösen kritikus pont a nyílászárók környéke. A homlokzati hőszigetelő lemezekből legalább 4 cm-t rá kell takarni az ablakkeretre, ellenkező esetben jelentős mértékű hőhíd alakul ki. A tető kialakítása lapostető esetében egyszerű. A két rétegben, átfedéssel fektetett, összesen 30 cm vastag AT-N100 vagy 150 alkalmazásával az U értéket 0,12-re lehet csökkenteni. Magastető esetében viszont komolyan számításba kell venni az úgynevezett koporsófödémet. A hagyományos ácsszerkezetű tetőkhöz képest jelentősen nagyobb hőtároló tömeggel rendelkező vasbeton szerkezet különösen előnyös passzívházak esetében. Itt is legalább cm vastag hőszigetelést kell beépíteni, amivel 0,13 alá szorítható a hőátbocsájtási tényező. Amennyiben mégsem ezt az eljárást alkalmazzuk, a kisebb hőtárolási képesség miatt a hőszigetelés vastagságát 36 cm-re kell növelni, amivel már 0,11 W/m2K lesz az U érték.
Az alábbit találtam: http://www.mar.hu/download/Energiamegtakaritas.pdf ahol konkrétan van amit korábban hivatkoztam, egy német felmérés:
Németországban készült egy tanulmány, amely két fajta üveggel ellátott mérési eredményt tartalmaz. Szigetelt üveggel ellátott ablak esetén a hõveszteség: U = 1,28 W/m2K. Ugyanazon ablak hõvesztesége, elõtte szorosan záródó redõnnyel: U = 0,76 W/m2K. Fokozott hõszigetelésû üveggel ellátott ablak hõvesztesége: U = 0,51 W/m2K. Ugyanazon hõszigetelésû ablak hõvesztesége, elõtte szorosan záródó redõnnyel: U = 0,33 W/m2K.
tehát erősen létezik szigetelő hatása. Sőőőt. És találtam egy magyar redőnyöst is, aki leírja a honlapján, hogy alapban 1,1 körüli a hőszigetelt redőny önmaga is 2cm légréssel számolva. (redony.com)
Az árak ... hát, az tényleg elszomorító. Főleg, ha még autmatizálni is akarná az ember. De van olyan, hogy egyes helyekre kell. És én most itt tartok. Az ablakom egyébként 4+4+14+6 és így 1,1.
Viszont ahogy számolomm, ha csak hőszigetelés céljából kéne a redőny, akkor kb sose térülne meg az ára. Vagy legalábbis nekem a 15-20 év az a majdnem soha távlata...
Az a gondom, hogy ez beadandó feladat a suliba( kiszámítani a szerkezetek hőátbocsátási tényezőit), de nem adtak hozzá semmi anyagot, ahol meg tudnám nézni.
szóval a drénlemezt önmagában azért nem lehet szigetelésre használni - és ez valszeg minden hasonló anyagra igaz -, mert nem ragaqsztható vízzáróan, ergo nem lesz vízzáró a toldásoknál. ez egyben azt is jelenti, hogy ahol elegendő egy tekercs drénlemez, ott viszont alkalmazható
Az OK., hogy ráterhelem, de valakinek akkor is ki kell fizetni az anyagköltséget + munkadíjat. Tehát max. akkor jutunk a pénzünkhöz, ha elárverezik a nemfizető lakó lakását.
Egy közös lépviselőtől tudom, hogy: Ha a lakóközösség 50%+1 szavazat arányban megszavaz valamit, az a többiekre kötelező érvényű. Ha anyagilag nem vállalnak benne részt, rá lehet terhelni a lakására.
Biztos vannak azért kivételek, de érdemes ezen az úton elindulni.
Csak a hőszigetelő anyagokat vedd figyelembe a laminált padló, alátét fóliát ne.
Ha a pinde fődém, padlóban nincs hőszigetelés akkor az hideg, ha a pince oldaláról ahol talán helyed is van raksz rá 10-12cm XPS -t az jó lesz vagy ha a padlód rétegrendjében van 6 cm -nyi lépés álló az is jó....amúgy a pince fődém-lakható részek szigeteléséhez vannak speciális hőszigetelő anyagok persze nem olcsón és nem EPS-80 -s áron ami oda nem jó...
Még lenne kérdésem ha tudtok légyszi válaszoljatok rá:Amikor számolom a ennek a padlónak a hőátbocsátását, a képletben szerepel két "alfa" tag (hőátadási tényező).Mennyivel kell számolnom ebben az esetben?Falnál tudom hogy, 8 és 23 W/m2K,de gondolom itt nem annyi.Fűtetlen a pincerész egyébként.
A hőszigetelt alu redőny pl 1.1 -s ablakból 0.9 -t tud csinálni nem többet..ha le van engedve:))
A sima alu lamellás és a műanyag pedig szinte semmit elhanyagolható a hőszigetelésük. Inkább az árnyékolás, esetleg szélvédettségben, betőrés gátlásban lehetnek segítségedre megfelelő műszaki tartalom mellett...igy a forró 35 fokoz melegben jó pár fokkal tudja csökkenteni a ház belső hőmérsékletét klima nélkül ha a ház egy picit hőszigetelt, hajnalban van szellőztetés és napközben a redőnyök le vannak engedve:))
A zsalúgáter bezárt állapotban egy 1.1 -s ablakból akkár 0.6 -t is csinál ha jól záródik. Azonban a zsalúgáterek árai vetekszenek a jó faablakok áraival. A hőszigetelt alu redőnyök árai pedig a jó fele, a sima alu a jó harmada és a műanyag kb negyede árban...van.
Máskülünben ha a hőszigetelésre hajtasz akkor olyan nyilszárót vegyél amiben 3 rétegű üveg van és a kerete, tömítése (3 szoros) is megfelelő...no és csak utánna nézelődni az árnyékolók után ha maradt még pénzed...a nyilászárók egy ház építésnél általában majdnem annyiba vannak mint a fal hanem többe ha alu redőny van hozzájuk...
A belső hőszigetelés egy öngyilkos folyamat. Nem lehet belőle kiszállni. Az egy dolog, hogy a külső fal le fog hűlni, de a födémed(eken) is le fog hűlni, ott lesz penész. Próbáljátok jobb belátásra bírni a szomszédotokat. Ez az egy jó megoldás. (Vidd oda neki a 30%-os gázáremeléses cikket.) Sok sikert!
Hőszigetelésről csak akkor beszélhetünk, ha a levegő áramlása akadályozva van. Márpedig a legtöbb redöny igencsak szellős. Ha fúl a szél, gyakorlatilag 0 a hőszigetelő képessége.
Illetve majdnem. Ez a szoláris nyereség szempontjából mutatja be jól a dolgokat, csak sajnos arra nem tesz kitételt, hogy a redőny hőszigetelő, vagy sima műanyag redőny-e. Sejtem az utóbbi. Mert a hőszigetelő aluredőnnyel valami német mérés szerint 1,1es ablak mellett 0,4 körüli k-t mondtak. Csakhát az a kérdés, hogy az a mérés milyen redőnnyel készült. Mármint milyen márka. És miért nem adnak meg az aluredőnyökre ilyen értékeket a gyártók. És miért nézen rám úgy mint egy marslakóra, ha ezt nem értem... mm.
Valahol láttam a neten egy oldalt ahol felsorolták a redőnyök és a függönyök hőszigetelési értékét, ha megtalálom belinkelem. Amikor nálunk rakták be az ablakot még poénkodtam is a szerelővel hogy elég lett volna a redőnyt beszerelni, már az jobban szigetel mint a régi ablak :DD
Ezt most találtam a neten, nikecell akció (szerintem elég érdekes fogás) Akció nemhogy az lenne akciós hogy veszek 6 centit és 12-őt kapok :D
Van valakinek valami etalon infója, forrása ami igazolja vagy cáfolja hogy a "hőszigetelő" redőnyök valóban szigetelnek? Illetve mekkora k értéket lehet számolni leengedett helyzetben mondjuk a különböző minőségű üvegekkel kombinálva...
Egyszerűen furcsán néztek rám a redőnyösnél, amikor meg mertem kérdezni, hogy a normál műanyag redőny árának 5szöröséért mit is kapok igazából. Mármint milyen szigetelést. Vagy csak a szépségért, esetleg tartósságért fizet az ember ennyit?
Az idén a lakossági gázárak a várható tarifaemelésekkel együtt 25-30 százalékkal emelkednek, ami alig alacsonyabb a 2007. évi 35 százalékos növekedésnél. A nem lakossági földgázáraknál összességében 20 százalék körüli éves átlagos drágulás várható közölte a GKI Energiakutató Kft. csütörtökön. Komoly probléma, hogy az 1,3 százalékos GDP-növekedés 2,1 százalékos energiafelhasználás-növekedéssel járt együtt.
A GKI Energiakutató tanulmánya szerint a magyar termékárak emelkedését a dollár várható gyengülése tompítja, így a benzin áránál 10 százalék feletti, a gázolajénál 20 százalék körüli éves átlagos áremelkedés várható. A földgáz magyarországi árváltozását az importárak, az árfolyam és a politika befolyásolja. A várható 30-40 százalék körüli importár-emelkedést a dollár gyengülése 15-25 százalékos emelkedésre mérsékli.
A GKI szerint, ha nem számolunk a teljes gázszolgáltatás költségének emelkedésével, akkor ekkora emelés szükséges ahhoz, hogy a magyar gázárak ne maradjanak el lényegesen a nemzetközi tendenciáktól. Az év eleji és az április eleji áremelés eddig mintegy 11 százalékot jelentett a gáz, és összesen 13 százalék körüli emelkedést az egész gázszolgáltatás szintjén. Így az év második felében várhatóan szükséges lesz megismételni az első féléves emelési mértékeket.
A drágulásnál is drágább lett
A fenti emelések a lakosság szintjén még jelentősebbek, mivel az év elején tovább szigorodott a gázártámogatási rendszer, amely a támogatottak köréből, vagy a támogatható mennyiség mértékéből kikerülőknél további áremelkedést okozott.
A tanulmány szerint a GKI 2008-ra a földgázfelhasználás kisebb növekedésére számít, elsősorban amiatt, hogy az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, időjárási okok miatt a felhasználás nagyobb volt. A kutatók a további hónapokra, átlagos időjárást feltételezve, a lakossági fogyasztásnál stagnálásra, esetleg kisebb csökkenésre számítanak, míg a villamosenergia-termelési célú felhasználásnál 4 százalék körüli éves növekedést feltételeznek.
Az idei év rendkívül fontos a gázszektor jövőbeli helyzetének alakulása szempontjából. Várhatóan az új gáztörvény elfogadására még az idén sor kerül és talán jövő év elejétől-közepétől teljesen megnyílik a piac. A piacnyitástól lényeges, érdemi változást a GKI nem vár a verseny tekintetében, mivel a nagykereskedelem és régiós szinten a kiskereskedelem is rendkívüli módon koncentrált.
Jelentős drágulást hoz a piacnyitás
Ugyanakkor a gázpiac megnyitásával jelentős áremelést valószínűsít a GKI, mivel jelenleg a világpiaci költségek és a magyar fogyasztói ár között számottevő különbség van. Ezen túlmenően a kormányzatnak növekvő az adóssága a nagykereskedővel szemben, a nem teljes mértékben érvényesített áremelések miatt.
A GKI emlékeztet arra, hogy a 2007. évi energiaszükséglet összességében csökkent, a 2006. évi 1.152 petajoule-ról (pj) 1.020 pj-re. A nem termelő szféra energiafelhasználása több mint 3 százalékkal, ezen belül különösen a lakossági energiafogyasztás esett vissza látványosan. A lakossági energiafogyasztás erőteljes mérséklődése mögött például a lakossági gázfogyasztás 2007-ben mintegy 0,5 milliárd köbméterrel volt kevesebb, mint az előző évben a földgázárak jelentős emelkedése és a földgáz támogatási rendszer radikális átalakítása is fontos alakító tényezőként említhető.
Bizonytalan olajár
Az elemzés szerint a kőolajár körüli bizonytalanságok tovább erősödtek és a 2008 első negyedéves hordónkénti 95 dollárra tehető átlagár az év hátralévő részében aligha csökken érdemlegesen. A 2008 áprilisi prognózisok már 105 dolláros éves átlagárakat valószínűsítenek. Az energiahordozók 2008. évi eddigi és az év hátralévő részében várható áremelkedése tehát nemcsak közvetlenül nehezíti és lassítja a magyar infláció kívánatos mérséklését, de a termékek és szolgáltatások költségeit is növeli, közvetetten tehát erős inflációs nyomást generál.
Mindezek alapján a GKI a piacra ható tényezőket és az első negyedéves árakat figyelembe véve 95-105 dolláros éves átlagos olajárat (Brent-típusú) vár erre az évre. A GKI úgy véli, hogy 2008-ban a magyarországi motorikus célú benzinfogyasztás alig emelkedik, mivel a lakossági fogyasztás csak lassan bővül, a reálkeresetek stagnálnak és az üzemanyagárak tovább emelkednek.
A kutatók szerint a gázolaj iránti kereslet vélhetően gyorsabban növekszik, mint 2007-ben. Egyrészt a GDP növekedése 2008-ban kissé gyorsul, ezzel összefüggésben pedig a szállítási igények is emelkednek: 2007 második fele óta az idén márciusig a gázolaj ára több mint 50 százalékkal nőtt, míg a benzin ára csak mintegy 20 százalékkal, a kőolaj ára pedig 35 százalékkal emelkedett.
Nem hatékony a növekedés
A kutatók szerint 2007-ben 1,3 százalékos gazdasági növekedéshez 2,1 százalékos villamos-energiafelhasználás párosult. Miután a villamos energia ára 2007-ben az átlagos inflációnál gyorsabban emelkedett, így a villamosenergia-költségek a termelés és a fogyasztás költség-összetételében érezhetően megnövekedtek: így 2008-ban a gazdasági növekedés 2,5 százalékos várható növekedéséhez a villamosenergia-fogyasztás mintegy 2 százalékkal bővül.
Az elemzés szerint a 2008. január elsejével bekövetkezett, összességében 20-25 százalékosra tehető, de a versenyszféra számára 35-40 százalékos villamosenergia-árnövekedés, a termelő szféra versenyképességét és jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolja. A 2008-as drasztikus áremelkedés az ipar költségszintjét legalább 1 százalékponttal növeli.
Még mindig nem adtam fel, hogy az 1971-es társasházi lakásunk jéghideg tűzfalát leszigeteljem.
A tűzfal a képen látható módon néz ki: a sárga vonal egy 6-os falat jelöl, a rózsaszín meg egy 12-eset. A kettő között 2-18cm légrés van a rajz szerint. A külső oldala nincs is bevakolva. Ez a falunk a leghidegebb, amíg a szekrénysor előtte volt, penészedett is rendesen.
Sajnos a közös külső hőszigetelés egy fafejű lakó miatt úgy néz ki, meghiúsul, viszont támadt egy olyan ötletem, hogy mi volna, ha a belső részre tennék közetgyapotot, majd ezt gipszkartonlappal zárnám le. Vagy inkább szedjem ki a 6-os téglát, és falazzam fel valami normális vastagságúval?
Melyik a jobb megoldás? (A többi falat egyelőre nem tervezem bántani, hátha egyszer a gyökagyú lakóközösség végre felismeri a szigetelés fontosságát, és leszigeteljük a házat kívülről.)
Kérdésem: ha így belülről szigetelek, nem fog károsodni a fal szerkezete? Korábban olyan hangzott el itt a fórumon, hogy pl. EPS-t nem célszerű belülről felrakni, mert áthűlnek a falak.
Amikor cseréltettem az ablakokat megkérdeztem a kőművest hogy mennyiért rakja a szigetelést, kicsit ledöbbentem amikor azt mondta hogy kb 13.000 Ft/m2 anyagköltséggel :S Az ő házán 3 cm van, azt mondta több nem is kell :)
Nézegetünk használt kecókat, legutóbb egy kőművesét néztük meg. Nézem a falat, mondtam neki, h a B30-ra eléggé kellene szigetelni. Á, dehogy, maximum 2-3cm elég lenne. Aztán lehidalt, h én 15-20cm-ert tervezek. :)
Nos igen, a padlásra utólag sokkal könnyebb lerakni még 10 centit, mint a falra a kettőt :-) Most a környékünkön 2 házat szigeteltek( nem tudom milyen a fal vastagsága és anyaga) az egyikre 7 cm a másikra 4!! cm EPS került. Megkérdeztem a "szakit" aki rakta fel, és ő azt mondta hogy "bőven elég" :S Egyik ismerősöm meg mondta hogy hülyeség 10 centit felrakni a falra. Ebben egyet is értünk, ezért rakok 12-őt :D ő megmarad a 8 centinél az 51-es km. téglafalnál.
Nem, ez egy teljes egészében alápincézett épület, ahol a pincerész felett a lakótérben padlófűtésem van. Arra még emlékszem, hogy az 5 cm nikecell fölé raktunk fóliát, akkor azt sem tudtam miért kell, tök hülye voltam a témához, igaz most sem vagyok sokkal okosabb de már érdekel a téma.:-))
Még lenne kérdésem ha tudtok légyszi válaszoljatok rá:Amikor számolom a ennek a padlónak a hőátbocsátását, a képletben szerepel két "alfa" tag (hőátadási tényező).Mennyivel kell számolnom ebben az esetben?Falnál tudom hogy, 8 és 23 W/m2K,de gondolom itt nem annyi.Fűtetlen a pincerész egyébként.
Most a tetőre megy el a pénz + apróságok, aztán kell egy kicsit spórolni.
Ha minden jól megy akkor az állami támogatást megpróbálom jövőre megcsípni.
Így is 3 felé fizetek hiteltörlesztést. Nem autóra, és nem TV-re. Újabb hitelhez nem vagyok elég tőkeerős. :-{
Nahát, itt egy fóliás fórumozó! :) Ez a műanyag fólia az aljztabetonod alatt van a talajnedvesség ellen? Másképp kérdezve: bitumenes lemez nincs is benne?
Na igen, szerintem sincs olyan komoly követelmény egy ilyen száraz helyen.
Megnéztem a fóliákat talajnedvességelleni szigetelés céljából.
az 1mm vastag PVC tófólia 1200Ft/m2
a 0,5mm vastag PVC tófólia 670 Ft/m2
a 0,15mm vastag mezőgazdasági PE fólia 120Ft/m2
Namármost ha alulról nézve 1mm PVC + 0,15PE + 0,5mm PVC fólia terítésem lenne a hegesztendő bitumenes lemez helyett, ezen soha az életben át nem jön a pára az fix. Ez így 1990 Ft/m2
De akár lehet a felső fóliának is az 1mm vastagat használni. És akár 2 PE fóliát is.
PVC ragasztó kapható, vagy akár a PVC padló ragasztóval is jó lehet a ragasztása egymáshoz és a betonhoz. A bitumeneslemezhez való ragasztásra még ki kell találni valamit, de szerintem arra is jó a PVC ragasztó vagy a kenhető bitumenes szigetlés.
A vastagsága miatt a fóliákat ilyen helyen(ahol hővezetés van) nem számlják, mert elhanyagolható a hőszigetelő képességük. Ahol levegővel érintkeznek, ott figyelembe kell venni(fóliasátor).
Nincs azon semmi különös, csak egy olyan rugós szelep, ami akkor is átenged kicsit, amikor nem nyomod (nyitod), vagyis van alapjárata, nem alszik el. Ezt egy csavarral be tudod szabályozni. Nyomáscsökkentő nem kell. Disznóvágáskor is hasonlót használunk, csak azon még szelep sincs, a palack tekergetését is meg lehet szokni, max elalszik.
Kellene még egy kis segítség!A házam szerkezeteinek hőátbocsátását számolom. A padlóban lévő műanyag fóliának mennyi a lambdája, vagy nem kell vele számolnom?Nem találom sehol.
+ a 90 ben berakott bajai fa ablakaimat milyen U(k) értékkel vehetem figyelembe?(4-12-4)
Ha az ablakkeretek jó állapotban vannak, akkor szeritem ne vedd ki őket. Ha nagyon sok pénzed van maximum az üvegeket cseréld 1.4-es-re. Ennél jobb úgy sincs, mert az 1.1-es argonnal töltött, ezekből a gáz 1-2 év alatt úgyis elszökik. Ennél jobbat csak 3, esetleg 4 rétegü üvegezéssel lehet csinálni, de ezek kib@szott drágák.
A járdát megkurtítanám egy flex-szel egy jó ásónyom szélességbe és nem vágnám el az XPS-lapokat. Végül visszabetonoznám a fennmaradó rést. (mármint azt a 15-20 centit)
A födémre lehet, hogy idővel mégis fel fogod rakni azt a plusz 10 centit.
A másik módszer: Jó leszigeteljük, összesen:x Ft.
És nem hagyjuk magunkat meggyőzni, hogy valahova vékonyabb kerüljön.
(Ez az én véleméynem, de sokan biztos mást és máshogyan csinálnának.)
Aki már leszigetelte a házát legyenszives írjon pár szót az eredményről.
Peterch-val már váltottam e-mail-t, de mielőtt valamibe belevágok szeretem rendesen körbejárni a dolgokat. Több helyen utánanéztem, egyszerűbb módon több szempont alapján számolgattam és biztos megéri >10 cm p.esztert rárakni a falra, de néhány tapasztalati eredménynek örülnék. (Szerintem nem csak én.)
Ha minden jól megy 2010-ben fogom megcsinálni, az álmom a 20, de legalább a 15 cm és mindenkinek azt mondom, hogy legalább 10. ekkor szoktuk abbahagyni a beszélgetést. (A fal B25.)
Voltam árajánlatot kérni, 93 m2 homlokzati hőszigetelésre. Íme az eredmény: Thermomaster 10 cm 322.000 Ft 12 cm 347.000 Ft Ezek alapján egyértelmű hogy a 12-es rendszert rakom fel. Már ha egyáltalán rá tudom beszélni a család többi tagját is a hőszigetelésre. Viszont volna egy kérdésem. Mivel a ház emelt padlójú (60 centivel van feljebb mint a talajszint) és 3 oldalt körül van betonozva járdával, az úgy megfelel-e ha a lábazati hőszigetelést nem viszem le a föld alá, hanem csak a járda szintjéig? Rajzolok egy Mórickaábrát hátha úgy többet mond. A padlásfödémre úgy néz ki hogy egyenlőre 10 cm ursa üveggyapot lesz( én 20-at tennék, de megint le lettem szavazva), ennek 5300 Ft/tekercs az ára.
Hasonló véleményen vagyok én is!Ami gondlkozóba ejtett az az,hogy annak idején a sofa egy elég jó ablaknak számított.Viszont mégis csak 20 éves és hát a beépítésről meg ne is beszéljünk!Nagy ablakaim vannak és viszonylag sok.A 100m2-en 6db 150x150-es,2 db 9x150 és 2 db 90x240-es erkélyajtó .Ja és a kisablakok,3db 60x90-es.Elég sok.Tud hol szökni a meleg!Visznont létezik több tucat ablakos cég!Gondolom ablak és ablak között is van különbség!Szerinted melyik az amelyikre azt mondhatnám,hogy oké,ez jó nekem?
Tovább kérdezek a fafödémes ház szigetelésével kapcsolatban (vízszintes szigetelés):úgy döntöttünk, hogy a nem lépésálló szigetelés fölé osb lapot teszünk. Ezt stáflikkal oldjuk meg. A kérdésem az, hogy itt nem alakulnak ki hőhidak? Vagy milyen megoldással támasztják alá az osb lapokat, hogy elkerüljük a hőhidak kialakulását?
A bitumenes lemez időtállóbb mint a PE fólia. Én nem melegítettem össze a lemezeket, mert nem sokat jelent. Idővel a bitumen úgyis összeragad a terhelés hatására. Én már olvasztottam bitumenes lemezt, de az egy lapostető szigetelése volt. Ott fontos a jó vízzáróság. Régen rossz, ha a szerelőbetonodon feljön a víz. Csak pára ellen kell szigetelni.
Ne is mondd! A vikkendházunk teraszán fel kell szednem a burkolatot, mert felfagyott, kopog-ropog ha rámegyek. Fel is van púposodva a lap.
Aljzatbeton alá így ahogy írtad szerintem nem jó. Mert hogyan vezetnéd el a nedvességet róla? Vagy a falak alá is ezt tennéd? A megfelelő lejtés meg kivitelezhetetlen 100-200m2-es felületen. Ember nincs aki azt megcsinálja, hogy pl 3mm-lejtsen középről kiindulva.
Amivel a szakik dolgoztak, azon volt valami szerkezet, sajnos a fényképről nem derül ki, mert takarásban van a 2/3-a. Azért visszaégésgátló vagy visszacsapószelep csak kell hozzá vagy nem? Nem lenne jó elszállni!
van vízzáró beton. adalék kell hozzá. még repedésáthidaló is lesz, de nem lesz rugalmas. szerkezeti mozgásnál reped és törhet. márpedig ha reped, akkor jön a víz. bizonyos méret felett (3-3,5m) dilatáció is kell, hiszen a mozgás elérheti az 1,5-2mm-t, amihez 8mm-es dilatáció szükséges, ha jól tudom.
Ugy tudom, 25cm felett onmagaban vizzaro a beton. Persze adott minoseget el kell erni...
A vizszigetelesnel a fuggoleges falaknal van nehezseg, ott tartani kell a lemezt 2 embernek, amig a 3. megolvasztja. Nekem 2005ben 600 Ft-ert csinaltak m2-et fuggoleges falon.
Az a tapasztalatom, hogy ma magyarországon az építőiparban semmire sincs garancia, csak szóban. Úgyhogy én se vállalok garanciát, legfeljebb magamat szidhatom :) A másik meg az örökérvényű szabály, amit magának csinál az ember, az van megcsinálva. Eddig még sajnos nem találkoztam olyannal, akinek a munkájával 100%-osan elégedett lettem volna, pedig nincsenek extra kívánlmaim, csak amit a technológia előír.
Pont ezért jutott az eszembe a fóliás megoldás. Habár ott valahogy meg kéne oldani a falak alatti bitumeneslemez és PE fólia egymáshoz ragasztását. Ilyen célra kéne keresni ragasztót. Tudsz, tudtok erre valamit? A kenhető szigetelés jó ilyen célra?
átszivárog 15cm-en is, na meg felülről is. ha magasan fekvő felületről van szó, akkor inkább talapára miatt kell. egyébként különböző típusok vannak, van amelyik talajpára, más pedig víznyomás ellen szigetel.
most olvastam (tegnap), hogy nem elegendő a lemez, hanem szivárgó réteg is kell, különösen, ha nincs meg a leejtése a betonnak. a víz átmegy a burkolaton/fúgán, aztán átszivárog a fagyálló ragasztón (különösen, ha nem folyékonyágyas, hanem vékonyágyas a ragasztás), aztán az aljzatbetonon, és megáll a bitumenes lemez felett. ott aztán szépen fagy, és az aljzatbetont tönkrecseszi 5-10 év alatt.
mindenfélét javaso9ltak, láttam egész különleges megoldásokat pl arra az esetre, ha pl. a teraszburkolat önhordó (4-6cm vastag) járólapokból készül. ilyenkor le lehet rakni egy spec golyós lemezt, arra szigetszerűen habarcságyat készíteni a járólapok sarkai alá, és viszlát. a víz leszivárog a fúgákon a golyós lemezhez, az kivezeti a terasz szélére a vízorrhoz.
a megoldás tetszett, és az jutott eszembe, hogy miért ne lehetne bitumenes szigetelés helyett az aljzatbeton alá egy szimpla golyóslemezt rakni megfelelő leejtéssel. két betonréteg között nem zavarná semmi, elég ellenálló mindennek. persze az illesztéseket átlapolni és valszeg ragasztani kell.
A szaki volt, hogy egyedül csinálta, amíg a másik szabta a következő helyre. Egyik kézben a pörzsölő, másikban a rúd, amivel legörgette a szigetelést. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyedül csinálnám, jobb ha két ember van ott.
Amire nem emlékszem, hogy milyen nyomásszabályzó kell a gázpalackra? A normál háztartási jó hozzá? Mondjuk még ezt is meg kéne vennem, meg a tömlőt is, nem bíznám a 15 éves használatonkívüli cuccra.
Látni fogod, h mikor olvadt a bitumen, és ragad. Tényleg nem bonyolult, de nem árt hozzá 2 ember. A 2. lehet akár asszony is, csak tekernie kell bottal a lemezt.
A falak alatti szigetelésnél láttam hogy csinálják ezt a középen_rögzítést_és_onnan_folytatást, ezért is ötlött fel bennem, hogy akár én is megcsinálhatnám. De ugye az pont nem látszott számomra, hogy meddig kell hevíteni. Túlhevíteni lehet?
Arra is gondoltam, mi van hogy ha bitumenes lemez helyett pl mezőgazdasági 0,15mm vastag PE fóliát terítek le 2-3 rétegben vagy tófóliát 0,5mm vastag? Szerintem a bitumenes lemez sem áll ellen a víznyomásnak és mondták is a szigetelő szakmeberek, hogy itt elég foltokban hegeszteni a betonhoz. A beton eddig mindig tök száraz volt, nem hiszem hogy valaha felszivárog oda valamennyi nedvesség, és a 15cm vastag vasbetonlemezen sem hiszem hogy átszivárogna.
Tényleg nem túl bonyolult, viszont két emberes és van pár fogás amire oda kell figyelni. Pl: először kiteríteni a tekercset a helyére majd a felét föltekerni, leragasztani, majd jöhet a másik fele...
Van egy kesz "epulet", a teljes epuletre vonatkozo hoszukseglet. Ezutan az egyik szerkezetnel (=kulso fal, minden helyisegben szerepel!) valtoztatom a hoszigeteles vastagsagat. Az U ertek valtozik is a szerkezetre, de az epulet hoszukseglete azonos marad! Miert? Hogyan lehet ravenni, hogy ujraszamolja?
Ha egy uj szerkezetet adok a helyiseghez, (pl uj falat) mar beleszamolja...
Talajnedvesség elleni szigetelésnél tudjátok, hogy meddig és hogyan kell hevíteni a bitumenes lemezt? kb 800 Ft/m2 + Áfa-ért csinálják a kivitelezők. 120m2-rél bruttó 115.200 Ft-ba kerülne ez a 5 órás (vagy még annyi se) munka. 8000-ért lehet venni ilyen "lángszórót" a gázpalackhoz, + ~4000 Ft egy PB palack töltés. 100ezer forintot megtakarítanék rajta.
Őszintén megvallva az igazságérzetemet baßßa ez a munkadíj (meg a többi is, ezért csinálok sok mindent magam). Igaz ugyan, hogy két embert küldenének, de akkor is fejenként 5 óra alatt leadózva kb 29000 Ft megvan, az annyi mint 5800Ft-os órabér tisztán és nem egy megeröltető munka se fizikailag se agyilag.
Ha nem fordul be a homlokzati hőszigetelés az ablaknál, az jelenthet komolyabb gondot?
Ugyanis lesz redőny is és annak a gurtniáját a toktoldóban furatot kialakítva kell átvezetni. Tehát a redőnylábak gyakorlatilag fedik a toktoldót. Így már nem lenne hely a hőszigetelésnek. Remélem, érthetően írtam :)
Az ablak k=1,1 W/m2K, a fal 30-as Ytong 8cm szigeteléssel meg k=0,26 lesz.
Tehát véleményem szerint nem sokat befolyásol, hogy lesz-e azon a kb 10cm szélességen a toktoldóig 2cm hőszig vagy sem, mert az ablaknak úgyis jóval rosszabb a hőszigetelése. Azon a szigeteletlen falszakaszon saccra k=1 W/m2K lenne. Viszont szeretnék tutira menni hogy ne legyen penészesedés, páralecsapódás.
Mi a véleményetek? Hogy kéne csinálni? A lent említett falkivágást is megcsinálom, ha 2cm-nél vastagabb hőszigeteléssel kellene befordulni.
Az is kérdéses előttem, hogy ez a nagy ugrás a jobb: a 0,26-ról (fal végig szigetelve) 1,1-re (ablak), vagy átmenetet képezve ha a befordulásnál nincs hőszigetelés vagy csak 2cm vastagságban van.
Én ablakot cserélnék. A 20 éves ablak záródása se lehet tuti, a beépítésnél is még lehetettek gondok, egy precíz beépítés sokat javít, harmadrészt egy mai jó ablak hővesztesége kb. fele a 20 évvel ezelőttiének. Persze azért kérdés, hogy összesen hány m2 is az ablak.
Más megközelítésből is oda lehet eljutni, hogy ablak először, mert ha már szigetelted kívülről a házat, akkor utálag az ablakot csak úgy tudod cserélni, hogy a szigetelést az ablakok körül megbontod. Akkor viszont azt a részt kétszer fizeted.
És a tetővel mi van? Ott van szigetelés? Mekkora? mert annak javítása meg a legolcsóbb... 20cm szálas szigetelő a födémre és rögtön fogtál 30%ot a gázszámlán, ha addig semmi se volt ott.
De igen, 1 évet... kb. eddig bírta a vízzáró vakolat és akkor kezdett kiütni rajta a só. Aztán a következő évben már ugyanolyan vizes volt, mint először...
Úgy oldottam meg, hogy lebontottam az egészet és a helyére építkeztem.
Sziasztok!Épp csak beleolvasgattam,de ha időm engedi többet szeretnék foglakozni a témával.Én is szigetelés előtt állok,csak nem igazán tudom merre is induljak!38 cm-es tégla falam van,20 éves Sofa ablakokkal.Mit csináljak először?Kell-e a 20 éves ablakokat cserélni?Illetve a szigetelés vastagsága is kérdés!Mekkora legyen?Ami még érdeklne a szigetelés utáni szellőztetés megodása!Hisz ha miden patentul zár,hogy jön be a levegő?Bocs tudom egyszerre sok,de szívesen veszek minden segítőkész javaslatot!
És ha a javasolt hőszigetelési vastagságra értetted, hogy hasraütésszerűen adják meg, akkor az 5 cm tényleg ez az eset, a 8 cm a rendelet szerinti érték (U=0,45), a 12 meg a javasolt érték (U=0,3).
És hol van még az alacsony energiájú ház (18) és a passzívház (25)!
A fal hőátbocsátási tényezőjét többféleképpen is meg lehet adni. Van, aki vakolatlan falra számol, van aki vakoltal, és ez máris okozhat eltérést, és a habarcs mennyisége/minősége is befolyásolhatja a mért értéket.. Mondhatnám ahány mérés, annyi eremény, de igazából nincs jelentősége.
Szerintem pedig a 10-et sem árt megfejelni, a 0,3 W/m2K-es értéket érdemes kitűzni magad elé.
Két megjegyzés: Olyan embert sokat láttam, aki a hőszigetelés után egy-két évvel már bánja, hogy nem vastagabbat tett fel, de olyat még nem, aki sajnálja, hogy túl vastagon hőszigetelt.
A másik: azt kell eldönteni, hogy a hazai szigetelőanyag gyártóknak adsz most kicsit több pénzt, vagy a Gazpromnak kicsit később sokkal többet.
Rákérdeztem hogy régebben, amíg gázzal fűtöttünk hány m3 ment el egy évben. Ez főzés+melegvíz+fűtés 3000-3500 m3 között volt(100m2 38-as kmt + kb 50 m2 vályogház 80-as falvastagság). Még jó hogy 5 éve már nem gázzal fűtünk, a gatyája rámenne az embernek. Most gondolkozok, hogy 8 vagy 10 cm szigetelést kapjon a ház (csak a téglaépület, a másikat nem használjuk. Anyagárban ez kb 60.000-80.000 ft különbség). Szerintetek elég lesz rá a 8 cm, vagy mindenképp 10 legyen? Én az utóbbi felé hajlok, de itthon mindenki hülyének néz, elég az 5 cm is hozzászólással. Egy másik észrevétel: az interneten böngészve mindenhol más hőátbocsátási tényezőket adnak meg a 38-as kmt falra 1.55-től 1.37-ig. Javasolt hőszigetelési vastagság 5-8 cm, kivétel az austrotherm, ahol 12 :) Ezeket hasraütésszerűen adják meg vagy csak pontatlanul számolnak?
Az építési engedélyezési tervedben nincs benne a rétegrend? Kétlem.
Bentröl kifelé kell haladni az alsó réteg lehet giszkarton vagy deszka/lambéria utánna fólia...ha van légrés akkor hőtükrős ha nincs akkor sima párazáró. Utánna hőszigetelés...efölé nem szabad rakni fóliát, mert a hőszigetelésen távozó pára befüled és vizes lesz az anyag...a hőszigeteléseken rajta van az U érték is azt nézegesd...minél kisebb annál jobban hőszigetelő anyaggal van dolgod és annál többe kerül...azonban kevesebb kell belöle...nem mindig az olcsobb a jobb ha összeadod amit elvársz hőszigetelési értéket...
Ha plafonba megy a hőszigetelés akkor a rollrockot ajánlom pláne ha te terited le sokkal gyorsabban lerakható mint a multirock vagy egyébb táblás hőszigetelés . Amúgy az üveggyapot jobban szúr mint a közetgyapot, de lerakásnál mindkettőhöz ajánlott a kesztyű viselése.
Ha ferde tető akkor deltarockot ajánlom és a multirockot...a külső oldalon a multirock a belső oldalon a deltarock...a gerendák között... ha fordított rétegrendü tetőd lesz akkor pedig a multirock van befelé és a deltarock kifelé...
Még mindig a fafödémes ház szigetelése: a deszkázás és az üveggyapot (vagy kőzetgyapot) közé fóliát fogunk teríteni. azt nem tudjuk, ez milyen fólia legyen. Egyszerű párazáró fólia, hőtükrös, vagy ún. lélegző fólia. Mi ez utóbbira gondoltunk, hogy a pára ne szoruljon meg, nehogy penészesedés legyen a vége.
A másik kérdésem: a lamda érték mit jelent a szigetelőanyagoknál, melyik jobb? Az alacsonyabb, vagy a magasabb érték?
Kell csinálnom egy beadandó feladatot, a házam energetikai számítására. Tudtok egy linket adni, ahol megtudom nézni az egyes anyagok hőátbocsátási tényezőit?
Aquapolt felejts el. Hülyeség, én már anno megjártam velük 350 ezrem bánta, ugyanannyit értem el vele, mintha simán levertem volna a vakolatot és újravakoltam volna vízzáróval, negyed ennyiért.
Ha április 14-ig rendelted volna meg és fizetted volna ki akkor 35% kedvezmény lett volna bármely rockwool termékre...a rockwool standon lehet bővebb információt kappni róla a construmán...most e hónapban ha 15 cm deltarockot veszel 101 nm -t legalább akkor 5 cm -s multirockot kapsz ajándékba úgyan annyit mint amennyi deltarockot veszel...
Homlokzati hőszigeteléssel kapcsolatban kérném a véleményeteket. 30cm Ytong fal. +rá 14cm dryvit szigetelés volt az eredeti terv. Alternativaként a következőkre gondoltam (nem túl szimpatikaus a hungarocell a falon) Rockwool: Fixrock 10cm Frontrock MAX E 6-8cm(elég drága...) Esetleg valami más rendszer? Megoldható e hogy a szigetelésre burkolatnak terméskövet rakjak a ház bizonyos részein?(1m2 legalább 150-200kg)
Hamar a fodemekrol esett szo... A salakbetonos (nem tok sima) fodemre milyen (lepesallo) szigetelest erdemes rakni, ha a tetoter majd beepitesre kerul?
Köszi a választ! Valószínűleg az a fajta, amit írtál (borított fafödém). Annyi, h. a padlás két végében fut még 1-1 mestergerenda is, állítólag arra is föl vannak fogatva a gerendák.
A házat hosszanti irányba kellene toldanunk, tehát e meglevő gerendákra merőleges falat kellene kiverni és kijjebb tolni. Vagyis mindenképpen kell új áthidaló a gerendák alá. Ehelyett mondta az építész, hogy legegyszerűbb az egész tetőt ledobni, koszorút + új betonfödémet tenni az egészre, és utána vissza a tetőt. Csakhogy ennyi pénzünk már nincs!!! (mármint a tető mozgatásához), ráadásul mint írtam, a tető maga új, csak a födémmel van gond alatta.
En ezekre nem talaltam valaszt (azert megtippelem a valaszokat rogton a kerdesek utan ;) ... Ha valamelyik tippem santit, csak arra kerek korrigalast, ha lehet :)
Mivel a hazunk tobbfele teglabol all ossze, ezert a szigeteles utan a homersekletkulonbseg ugyanugy megmarad, tehat ismet kialakulhat penesz, nem? Vagy ez csak abban az esetben all fenn, ha a fal belso homerseklete 14 fok ala csokken? IGEN, TEHAT PL. VASTAGABB SZIGETELESSEL NEM LESZ GOND
Ha becsomagolom a hazat, akkor a talpszelemen hazon tullogo reszerol meg mindig bevezetodik a hideg, ugyi? IGEN, MIVEL KOZVETLENUL A TALPSZELEMEN ALATT NINCS SZIGETELES DE A FA ANNYIRA NEM HUL LE, HOGY HOHID ALAKULJON KI AZ ALATTA LEVO SALAKBETONON KERESZTUL
A talpszelement egyebkent felulrol is le kell takarni uveggyapottal? Mert az gondolom nem hasznal a fanak. FELULROL NEM KELL LETAKARNI, CSAK MINDEN OLDALROL HOZZA KELL PASSZINTANI
Ha kivulrol a hazra mondjuk rakerul egy 5 cm-es szigeteles, a VB-gerendaknal akkor is bevezetodik a hideg, nem? Mert jelen esetben a gerendat kivulrol csak a vakolat takarja. A VASTAGABB HOSZIGETELES EZT IS MEGOLDJA
Sziasztok! Lenne egy nagy kérdésem, hátha tudtok benne segíteni!
Vennénk egy eladó házrészt (ikerház-fél), aminek a tetőjét megcsinálták pár éve (új fák, új cserepek, új fólia). Viszont meghagyták az eredeti fafödémet (1930-as, közepes állagú ház). Nekünk mindenképpen cserélni kellene a födémet 2 okból: 1. hogy később lehessen lakótérként használni a tetőteret, 2. s mert most bővíteni kellene oldalirányba a házat egy méterrel, és efölé is kellene födém.
Vajon megoldható a födém-csere a tetőszerkezet lebontása nélkül? Olyasmire gondolunk, hogy a meglevő fafödémre rá lehet valahogy építészetileg betonozni? Esetleg acélgerendákat fektetni rá, és arra betonozni? Ekkor mi történik a kb 30 cm magas mestergerendával?
Úgy bizony: lényeg, hogy diszperzites - tehát valamennyire is párazáró - festék ne maradjon alatta!
A 12958-ra memorix, gybarko és én is válaszoltam. Mire vagy még kíváncsi (főként annak fényében, hogy a távgyógyítás még épületek esetében sem biztos módszer)? :)
A hagyományos pórfödémmel gondod lehet a páratechnika oldalán! Valószínűleg kiszellőzési légrést kell biztosítanod.
Mindegy, hogy milyen betonra gondolsz: ha nem "önhordó", akkor el fog törni a födém mozgása folytán.
Az esztrich eredetileg a zsákos, gyárilag kevert aljzatképző habarcsok megnevezése volt. Manapság gyűjtőnévvé vált és - tévesen - így emlegetik a különböző adalék(ok)kal kevert betonoktól a zsákos önterülő aljzatokig szinte az összes gyártmányt.
A [i]szigetelőanyag+ osb lap[/i] nem szerencsés önmagában, bár nem kizárt. Egyszerűsége és a "nem végleges" megoldás később könnyen módosítható aljzatot jelent. Azonban HA EPS-sel csinálod, akkor min. EPS100-as (lépésálló) kell és akövetkező hátrányai lesznek:
- nagyon oda kell figyelni az alsó párazárásra, mert az EPS-be jutó nedvesség nem fog/tud felfelé eltávozni
- tűzveszély ... korábban már írtam: az eleve tűzveszélyes faszerkezetet és egy éghető szigeteléssel borítani nem szerencsés, mert esetleges tűz esetén nem csak a födém, de a tetőszerkezet is "megy a levesbe". Az EPS ugyanis a "Nehezen éghető" besorolása ellenére igen intenzív, mérgező füstfejlődés mellett szinte szublimál a tűzben. Ezzel szemben a kőzetgyapot 1000 fokig még a tűz terjedését is gátolja!
- az EPS-t nem szerencsés olyan helyzetben alkalmazni, ahol nem biztosítható a tökéletes lezárása! Bár födémben nincs kitéve UV sugárzásnak - ami hatására egy idő után elporlad - azonban bogarak vagy egér előszeretettel beleköltözik.
- az EPS esetében egy rétegben fektetve nehezen biztosítható két egymás meletti lap tökéletes illesztése, így hőhidas lehet. Ez megelőzhető a két rétegben történő fektetéssel
- az EPS nem képes kitölteni az esetleges egyenetlenségeket, sokat kell farigcsálni
- rossz az akusztikai szigetelése
A fentiekkel szemben a kőzetgyapot vagy üveggyapot hátránya:
- lépésálló kivitelben mindkettő igen drága
- lépésálló kivitelben szintén nehézkes a lemezek pontos egymás mellé illesztése, bár lényegen könnyebb, mint az EPS esetében
Gyapotból is csak lépésállóra lehet közvetlenül OSB-t fektetni. Ezért szokás staflikkal megfelelő hordfelületet kialakítani az OSB alá, ahová aztán a normál gyapot behelyezhető. A normál kőzetgyapot és a normál EPS hőszigetelési képessége gyakorlatilag megegyező, de mindkét típusból található jobb minőség. Az üveggyapotban található - olcsóbb - gyengébb szigetelő képességű kivitel is.
Még egy: mivel a meleg felfelé száll, így a 15 cm szigetelés egy pórfödémen csak a minimális igényeknek felel meg! És nem csak hőtechnikai, hanem akusztikai okokból is!
Aham. A (peneszirto/gatlo) meszeles ugy mukodik, hogy elotte vakolatig lekaparom a festeket a glettel egyutt? A 12958-ra lennenek esetleg valaszok? ;-)
A mi födémünk a hagyományos pórfödém. Egyébként mi a perlites könnyű betonra gondoltunk. Az esztrit beton kifejezést már több helyen olvastam, de pontosan nem tudom mit jelent. Bár lehet ,hogy a szigetelőanyag+ osb lap megoldást fogjuk választani, mert egyenlőre nincs kilátásban az.,hogy beépítsük a tetőt, de így mégis járható lenne. Szigetelésként 15cm nikecellre gondoltunk, tulajdonképpen "csak" az ólcsóbbsága miatt. Ha mégis a kőzetgyapot mellett döntenénk, akkor ez a 15cm nikecell (EPS 80-as) milyen vastag kőzetgyapotnak felelne meg? Osb alá is kellene e lépésálló kőzetgyapot?
Na ja: tavaly év elején - tervezési fázisban - felvetődött ez a födém megoldás is de végül részben azért vetettem el, mert nem volt ács aki vállalta volna - emberi áron - a csapos megoldást! Pont ezért írtam, hogy "jellemzően"... mindenki az ékelési megoldást javasolta megcsinálni. Igazság szerint statikailag nem sok különbség van a két megoldás között, csak a csapolás "korrektebb".
Aranyár: végül is nálam mestergerendás átlapolt pórfödém készült 65 m2-en és bizony anyagköltségben nem sokkal lett olcsóbb :(
Az ékelés feszíti össze egymással a gerendákat. A gerendák három oldala van egyenes síkra fűrészelve, magassága cc 20-22 cm legalább. Elég szép szál fák kellettek hozzá.
Laktam ilyen födémű házban, csak ott 30 cm volt a törzsek átmérője (és a födém farészének vastagsága). 6m-es fesztávot kibír (1707 óta... :-) ), ezt tanúsítom.
"A fafödémek között nagy teherbírással rendelkezik az ún. csapos gerendafödém. Ez szorosan egymás mellé fektetett 20*15-ös gerendákból áll, amelyeket (nevével ellentétben) jellemzően keményfa ékekkel rögzítenek egymáshoz."
Azért a klasszikus módon készített csaposgerenda-födémben van csap is! (Elnézést a hevenyészve firkált ábráért) Nem volt rossz szerkezet, Trianon elött tömegévél készültek, mióta hegyvidéki erdeink nagyja határainkon kívűl kerültek, nem jellemző. Fő hátránya; aranyárban lenne a minőségi fa ára miatt!
Elméletben és gyakorlatban az a gond, hogy a két lemez közé beszivárog a nedvesség ami fagyhatár felett akák meg is fagyhat, de a szigetelés jhatékonyságát mindenképpen rontja valamelyest. ... Végül is jobb mint a semmi, de 2x4 cm <> 1x8 cm -rel hatékonyság oldaláról!
Ragasztani alul nem feltétlenül fontos, felül illik (homlokzatival valamiképpen össze kell hozni!).
Volna egy technológiai jellegű kérdésem. Szükségem lenne 8cm XPS szigetelésre, ami viszont teljes egészében a földben lenne. (sajnos elmaradt a sávalap hőszigetelése, így most kívülről pótolnám.) Úgy 8cm-ben gondolkodom, de készleten csak 3, 4 és 5 cm-es van. Elméletben nem látom, milyen gondot okozhat az, hogy mondjuk két 4cm-es réteget fektetek be a földbe, és azt töltöm vissza földdel. A visszatöltött föld a lapokat úgyis egymáshoz nyomja.
De hátha van valakinek valami elmélete, hogy ez miért nem jó, és miért kéne mégis megvárnom, amíg hoznak rendelésre 8cm-est.
És ragasztani se tervezem ... eretnekség?
Persze az is érdekel, hogy egy ilyen utólagos beavatkozásnál ki mennyire tartja elegendőnek a 8cm alap-oldalszigetelést - kívülről.
Ugyebár a célom, hogy a szerkezet (aljzatbeton) télen ne hüljön nagyon le a szélső 1m-en. (Mert középen azért 12-13 fok alá nem megy)
Természetesen van szigetelés az aljzatbetonban is, de csak 45/40-es lépésálló. (építéskor nem voltam elég figyelmes, így ez lett belőle, most ezt kéne feljavítani ... bontás nélkül.)
methani, a szigetelésen kívül lenne itt még pár "apróság":
- fafödém (milyen?) - "vékony" beton (önmagában kevés) - hangtechnika (a fafödémnek eredendően rosszak az akusztikai paraméterei) - fafödém ÉS EPS (a fafödém eleve tűzveszélyes, EPS-sel együtt ellenjavalt: használj gyapotot!)
Konkrétan: el kellene dönteni, hogy mire is akarjátok használni azt a tetőteret! Az, ha most "semmire", de később lakóterület lenne az elég eltérő statikai igényeket fogalmaz meg! A "kisebb háztartási dolgok tárolása" nem jelent semmilyen extra igényt, azonban a "vékony betonréteg" az esetleg később felmerülő helyiségkialakítási igények viszont igen.
Nézzük a statikát! A faszerkezet egy rugalmas "valami". Mozog, bármit is csinálsz vele! Ez persze függ a fafödém típusától. Az egyik legegyszerű fafödém a ma "szokásos" látszófödémes megoldás az ún. pórfödém (gerendákra egymás mellé fektetett vagy egymáson átlapot deszkák). Ugyanakkor a terhelhetőség oldaláról nem nyújt igazán sokat még a robosztusabb gerendázattal sem, illetve a rosszul tűrt inercianyomaték miatt nagyobb terhelésnél (beton) mindenképpen javasolt a ragsztott teherhordók alkalmazása ami vagy drága lesz vagy nagy födémvastagságot eredményez. Igaz ez utóbbit a látszó födém struktúráltsága képes "befogadni".
A fafödémek között nagy teherbírással rendelkezik az ún. csapos gerendafödém. Ez szorosan egymás mellé fektetett 20*15-ös gerendákból áll, amelyeket (nevével ellentétben) jellemzően keményfa ékekkel rögzítenek egymáshoz. Ennek a födémnek előnye a nagy stabilitás, a relatíve nagy tömeg (ami a hanggátlás és esetleg a tűzállóság okán sem mellékes) és az alsó rész különböző féle megmunkálásának lehetősége; hátránya elsősorban az, hogy a falra legalább 15 cm-re fel kell támaszkodnia a gerendáknak és nem jó felülről befalazni a gerendavégeket. Ezért ha felül nem tetőtér van, akkor kisebb a falvastagság, mint alul.
A fenti két változaton túlmenően is léteznek még különböző típusok (béléses borított gerendafödém, pallófödém) azonban elképzeléseidnek vagy nem felelnek meg vagy - mint a pallófödémek nagy része, ami kedvező inerciaértékekkel rendelkezik, de bonyolult és drága.
Ha tehát Te a fafödémre szeretnél betonozni, akkor a vékony beton alkalmazása csak a gerendafödémen képzelhető el. Más variációban a födém mozgása miatt a betonszerkezetet kvázi önhordóvá kell tenni (vasalás), különben tönkre megy! Ne érts félre, nem azt mondom, hogy nem lehet megcsinálni, de az sem lenne olcsóbb!
Szigetelés: eredeti elképzelésed szerint először a hőtechnikai szigetelésen van a hangsúly AZTÁN ha a fenti részt is használni fogjátok a kopogó hangszigetelés válik fontossá. Ez utóbbihoz viszont a betonréteget "úsztatott" formában kellene elkészíteni. Hőtechnikailag az viszont nem túl előnyös, bár megoldás lehet a beton felülről történő ideiglenes szigetelése addig amíg be nem építődik a tetőtér. Csak akkor meg a tetőtér mostani járhatósága kérdéses. Erre a problémakörre a béléses gerendafödém nyújtana megoldást, de ott a beton alkalmazhatósága ismét kérdésessé válik.
Végül is: szerintem az eredeti elképzelés szerinti összeállításban csak akkor csináld meg az egészet ha biztos vagy benne, hogy a későbbiekben használni fogod a tetőteret! Ez sajna elég drága lesz, egy sima monolit födémmel talán olcsóbban kijönnél. Csak persze annak nincs olyan látványa alulról!
Olcsóbb megoldás ha nem alkalmazol betont, csak fafödémet. Ehhez viszont i kell választanod a megfelelő típust statikai és páratechnikai méretezéssel! Elméletileg a pórfödém is megoldható felülről lépésálló szigetelésre rakott staflikkal (amik közé a hőszigetelés elhelyezhető) és a staflikra helyezett deszkára OSB borítás, ami később akár kövezhető, parkettázható is. Ez sem lesz olcsó, de szerkezetileg szerencsésebb megoldás mint a fa + beton (kivéve a csapos gerendafödém esetét!)!
Én is fafödémet szerettem volna, de a tervező lebeszélt. A lépéshangot nehéz szigetelni. Végül a betonfödém alá fogunk látszó fagerendákat tenni kompromisszumként.
Itt találsz rétegrendeket: http://www1.rockwool.de/sw21422.asp#6
Egy kis segítséget kérnék: a Baumit termékei közül melyik alkalmas két EPS tábla összeragasztására? Nem találtam a termékek között a leírásokban kifejezetten ilyen leírást.
Adott egy több évtizede gyártott lakókocsi, amelynek vékony szivacs szigetelése szétmállott. Az a feladatom, hogy felújítsam. Hungarocelles szigetelésre gondoltam, de ezt nem tudom hogyan menne fel, hiszen nem sík a belseje. Mi jobbat tudnátok ajánlani a szigetelésére ?
Épülő házunk szigeteléséhez szeretnénk tanácsot kérni. Konkrétan a födém szigetelésében vagyunk tanácstalanok. Házunk látható fafödémes lesz. Erre a fafödémre kellene valamilyen szigetelés. A padlásteret úgy alakítottuk ki, hogy a későbbiekben beépíthető legyen, bár a közeljövőben ezt nem tervezzük, viszont kisebb háztartási dolgok tárolására biztosan használni fogjuk, így valamennyire lépésállóvá kellene tennünk. Mi így gondoltuk a szigetelést: deszkázás fölé fóliaterítés, erre jönne 15cm nikecell réteg, erre ismét fólia, és ez fölé egy vékony betonréteg. Jónak tűnik e ez a megoldás? Van e valakinek tapasztalata fafödémes ház szigetelésében?
nemazoty a mész határozottan jó a penész ellen a gomba és spóraölő hatása miatt. Másrészt alatta a fal nem "párazárt".
A "12 cm-es EPS-t" memorix mint ajánlott vastagságot mondta (ez mintegy 50%-kal jobb szigetelést eredményez). Én pedig az általad vázoltak alapján a szükséges minimum - jelenlegi érvényes előírás - értékre adtam javaslatot. Ez utóbbi homlokzatra legalább 0,45 (0,3) W/m2K vagy jobb; padlásfödémre 0,3 (0,2) W/m2K; tetőtérbeépítés határoló szerkezeténél 0,25 (0,2) W/m2K vagy pincefödém esetén 0,5 (0,4) W/m2K értéket jelent (zárójelben a szakmai szervezetek által javasolt értékek).
Tegyél már be képet, mert nálunk a ~40 fokos tetőre tettünk 1m túlnyúlást, és ott sem takar be az ablakba... Max nyáron nem süt rá a nap, de ez a lényeg.
gybarko, koszi a javaslatot. A munka sorrendje nalad hogy nezett ki? Vakolatleveres, gombaolo, vakolas, alapozas, festes? Mennyi ideje nem jott vissza a penesz?
porker, A meszelesen en is gondolkodtam. Kerdes, hogy mennyire lenne hatasos. Habar a vegleges allapotig bizta jobban fest, mint ahogy most kinez. A furdoszoba egyebkent kb. 2,2m-ig van csempezve, felette egy szem penesz sincs. Mondjuk ez talan annak is koszonheto, hogy az egyik sarokban van egy szellozo ventillator, ami a padlasra van kivezetve.
memorix, Ez a 12 cm-es EPS uj. Par HSZ-szal lejjebb porker meg 7 centisrol beszelt. A labazati kovet igazsag szerint nem szeretnem "betakarni", hanem majd kesobb ujrafugazni es kicsit lesuvickolni. Eresz nem ereszt es el van vezetve a haztol, vizcsovek ki lettek cserelve, ablakok meg mindenkeppen fa(!) 1.4-es uveggel (alapbol ezzel gyartja a Banfa).
ncc1701 , Tetocsere tavaly volt. Kb. 50-60 cm-t nyulik tul. Ez az altalanos. Ha ennel jobban tulnyulna, akkor "beletakarna" az ablakokba. Sztem ennel nagyobb tulnyulas lapos(abb) tetokon mutat jol, nem pedig egy 40 fokos dolesszogun.
Tetőcsere, akkora túlnyúlással, h a víz ne érje a falat. Eleve nem értem, h miért 30-40cm tetőtúlnyúlást raknak a népek, én alsó hangon 1m, de inkább 1.5m-t tervezek.
A penész elleni festéknek tudom javasolni a kemikál egyik termék családját, 3F néven. Itt megtalálod: http://www.kemikál.hu/termeklista.aspx?tcsid=1 Nekem bevált.
A penésszel fertőzött terület alol a vakolatot is le kell verni a biztos hatás érdekében.
Köszi a linket, de ettől a belső hőszigeteléstől azért idegenkedem, mert több helyen is azt olvastam, hogy nem egészséges az épület szerkezetére nézve, mert nagyon lehűlnek a falak.
Amennyiben a homlokzat hőszigetelésére a falazat külső síkján nincs mód (pl. védett homlokzatú épületek, pinceoldalfalak utólagos hőszigetelése), a belső felület kínál megoldást a hővédelem javítására.
Mivel a hőszigetelés a belső, meleg oldalon kerül beépítésre, megnő a meglévő falszerkezet hőingadozása. Fokozott figyelmet kell fordítani a homlokzatra merőleges falak és födémek csatlakozásánál kialakuló hőhidakra. A falszerkezeten belüli páralecsapódás lehetséges mértékét szaktervezővel kell ellenőriztetni, főként magas páratartalmú helyiségek esetén. A homlokzat belső felületén hőszigetelt helyiségek rendszeres és hatékony szellőzést igényelnek.
A STYROFOAM IB lemezek érdesített felülete megfelelő alapot nyújt vakolt vagy ragasztott felületképzéshez. A termék viszonylag magas páradiffúziós ellenállásának köszönhetően a falszerkezetben bekövetkező páralecsapódás általában a kritikus mérték alatt marad, kiegészítő párafékező réteg beépítése rendszerint nem szükséges.
No, itt van egy kép arról a társasházról, amiről néhány hozzászólással lentebb írtam.
Látható, hogy a tűzfala nem (sem) rendelkezik semmiféle szigeteléssel. Namost: a közösség úgy tűnik, nem lesz hajlandó a teljes szigetelésre, ezért úgy gondoltam, hogy csak a mi szintünket szigetelném le. Mennyire gáz ez? Tudom, hogy félmegoldás, de ahhoz sincs kedvem, hogy én fizessem ki az alattam lakó szobájának szigetelését. A padlás rész tűzfalát mennyire fontos leszigetelni? Az utcában láttam hasonló megoldást, hogy csak egy szintet szigeteltek le. Nem tudom, milyen eredmény várható.
Nem egy mai darab...de a kert szép lehet...a tujákból itélem...
-A falra rakjál 12 cm EPS-t mindkétfajtára. Dübelezni kell. Mehet a lehulló vakolatra.
-A lábazatra 10 cm -s XPS. Expert ide nem jó.
-A csapadék vizelvezetés nem látom . Az ereszt ha ereszt meg kell oldani és legalább egy cső segítségével a faltól a lefolyó vizet elvinni.
- Plafonba 20-25 cm hőszigetelés berakni. Üveggyapot olcsobb de 0.4 -s U értékű legyen.
- Ha régi viz csővek fútnak a falba érdemes kicserélni őket. Lehet, hogy az is ereszt.
- Ha búrkolatot akarsz cserélni akkor a padlóba rakjál 2 rétegű vizszigetelést 4 -t. + hőszigetelést (2x3, 2x4 cm).
- Vehetsz olcsóbb müanyag nyilászárót is azonban legyen hely +2 cm a hőszigetelésnek, 5 kamrás legyen és 1.1 -s ajánlott tipusok rehau,premier, kömerling, aluplast
Azt ajánlom, hogy keríts egy hozzáértőt aki a helyszínen felméri a problémáidat! A képek alapján itt nem a hőszigeteléssel kell kezdeni, hanem a vízszigetelési problémákat orvosolni. Amúgy az első hozzászólásomban célozgattam az ablakaidra. Talán azok jelentenék a második lépcsőfokot!
Festék: amíg a penészesedés feltételei fennálnak célszerű festés helyett meszelni! Egyrészt lényegesen jobban szellőzik/szárad mögötte a fal, másrészt fertőtlenít. A másik megoldás a kerámia burkolat - ezért célszerű a fürdőszobákat plafonig csempázni szemben a most divatos 2 méterrel! - de ez itt nem lenne célszerű...
És ha kényszerhelyzet miatt csak belülről tudsz szigetelni, de beraksz egy használható párátlanító készüléket is, ami 50%-on tartja a belső páratartalmat?
Nem azt mondtam, hogy ez a tuti megoldás, de ha valaki tényleg csak belülről tud csinálni valamit, pl panelban, annak érdemes ezen is elgondolkodni, mint egy lehetőség. Aminek már van mérhető eredménye, az az 5 cm-es lap, ami ragasztóval, mindennel együtt kb 5,5 cm-t vesz el a szobából. A 2,5 cm-es lapot falszárításra ajánlják, vakolat helyett
Szoval akkor a lenyeg, hogy szigetelni mindent vagy semmit! Jol ertelmezem? ;)
Nalunk az eszaki falat eri a leginkabb a csapoeso es a kolabazat feletti reszen fel is pukvasodott a vakolat. ha leszigetelem, attol meg ugyanugy johet lentrol nedvesseg, ugyhogy elobb talan ezt kell megoldanom. Van valami tipp, hogy milyen vizzaro-, szarito-, lelegzo-vakolat, etc... vakolatot erdemes hasznalni ennek a problemanak a kikuszobolesere? http://kepfeltoltes.hu/view/080407/szigeteles_www.kepfeltoltes.hu_.jpg http://kepfeltoltes.hu/view/080407/taskasodas_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Aztan szigeteles elott meg ablakcseret is erdemes lesz csinalni, legalabbis asszony nem szereti a jo kis huzatos duplauveges ablakokat ;) Banfa ablakokkal (www.masonite.hu) kapcsolatban van valakinek szemelyes tapasztalata?
Mivel a hazunk tobbfele teglabol all ossze, ezert a szigeteles utan a homersekletkulonbseg ugyanugy megmarad, tehat ismet kialakulhat penesz, nem? Vagy ez csak abban az esetben all fenn, ha a fal belso homerseklete 14 fok ala csokken? Nalunk keszult kepek a peneszes falreszekrol: http://kepfeltoltes.hu/view/080409/penesz1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg http://kepfeltoltes.hu/view/080409/penesz2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Ha ezek tuti eltuntetesere van valakinek tippje, az ne tartsa magaban! Eddig az Aquapol technikat nezegette, (www.vizesfal.hu) illetve az epitkezo.hu oldalan olvastam egy Koprox nevu festekrol.
Ha becsomagolom a hazat, akkor a talpszelemen hazon tullogo reszerol meg mindig bevezetodik a hideg, ugyi? Egy fa kb. hany fokra tud lehulni? A talpszelement egyebkent felulrol is le kell takarni uveggyapottal? Mert az gondolom nem hasznal a fanak.
Ha kivulrol a hazra mondjuk rakerul egy 5 cm-es szigeteles, a VB-gerendaknal akkor is bevezetodik a hideg, nem? Mert jelen esetben a gerendat kivulrol csak a vakolat takarja.
porker, melyik festeket nem szereti a penesz (ha lehet, konkret "markat" legyszi)? ;) Nalunk le lett kaparva a regi, rajott 2x glett, aztan Decorit.
Ha nem lenne egyértelmű, memorix azt próbálja megértetni Veled, hogy a közkeletű "penészesedés miatt inkább nem szigetelek" elv a hozzá nem értésből ered. Erről nem vélemény van, hanem tény: a 20 fokos hőmérsékletű szobában lévő 55%-os páratartalom a hideg falrészeken - 14 fokos felület alatt - kicsapódik és a belső burkolattól függően (pl. a penész "imádja" a diszpezites festékeket) megindul a gombásodás, penészesedés.
Nézd meg az alábbi, falsarkokat ábrázoló grafikákat! Részletesebb elemzés nélkül: az egyik egy B30-as fal 2 cm-es gipszvakolattal, a másik szintén B30-as, de 5 cp EPS szigetelve. Míg az első esetben a belső 20 és külső -2 fokos hőmérséklet mellett a falsík belső felülete alig haladja meg a 14 (a sarokban nem éri el a 11) fokot , addig az 5 cm-es EPS borítással ugyanezek az értékek 17.2 és közel 14.8 fokot jelentenek!
Ez egyrészt annyit jelent, hogy durván fele akkora a hőveszteség egységnyi falszakaszra vetítve; másrészt megszünt a penészesedés egyik feltétele!
Legalább ne gyártsunk a hülyeséghez ideologiát. Mond inkább azt nincs annyi pénzed mint amennyibe egy tisztességes hőszigetelés kerülne és fogalmad sincs arról, hogy a hőszigetelés ront vagy javít a helyzeteden.
A talpszelement köré nem téglát kell betenni, hanem hőszigetelés pl:szálas, eps,pur,etc. Ha nincs hőszigetelésre pénzed a semminél a tégla is jobb de ez nem hoz várható javulást. Egységesen kell leszigetelni a házat. Ha nincs sok pénzed kezd a plafonnál és a talpszelementnél és 20-25 cm -ben gondolkodjál.
porker, a 40-es falra biztos, hogy kellene hoszigeteles. De nem szeretnem az egesz hazat beburkolni, mert az ilyen kaliberu (koru) hazaknal, mint a mienk az allitolag nem "egeszseges". Most is van peneszesedes, a teljes korbeszigeteles utan pedig tuti, hogy meg nagyobb lenne. Errol velemeny? ;) A 30-as keleti falat szigetelnem, ami B30-bol van, a felette levo Eurotherm 30 N+F-es falra csak "kenyszerusegbol" raknak, hogy sikban legyunk. Az egesz szigetelosdi otlete onnan jott, hogy ez a fal vekonyabb es ezaltal hidegebbek is az ottani helyisegek. Azt tudom, hogy nagy megtakaritast csak teljes korbeszigetelessel ernek el, de itt az lenne a cel, hogy az az 1-2 hidegebb helyiseg melegEBB legyen. Vagy akkor mar "jobb", ha jobban futok? ;) A talpszelemen "utan" kivulrol meg lesz teve tegla. A tegla es a talpszelemen koze is tehetek pl. uveggyapotot? Egyebkent a hazon tulnyolo talpszelemen valamilyen szinten mindenkeppen bevezeti a hideget. Az lett volna a legjobb, ha a talpszelemen ala kerul valamilyen szigeteloanyag. Koszi a segitseget!
Tévhit az, hogy a penész azért jelenik meg a házban, mert a falak nem lélegeznek. A jól záródó ablakok is csak akkor vezethetnek páralecsapódáshoz, ha keveset szellőztetünk, és a falak túlságosan hidegek. Éppen ezért a penészesedés elkerülésére a legjobb megoldás a megfelelő vastagságú hőszigetelés. A vékony hőszigeteléssel nem tudjuk megszüntetni a hőhidak káros hatását. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hőszigetelésnek teljes értékűnek kell lennie a ház teljes felületén. Ha szigeteljük a homlokzatot, de a lábazatra nem kerül hőszigetelés, vagy nem fokozzuk a padlásfödém hőszigetelését, úgy csak a hőhidakat helyezzük át, és a problémát nem oldjuk meg, de az egyenletesen hőszigetelt lakásban nem tud megtelepedni a penész.
B30 -s házra legalább 12 cm -s EPS ajánlott. A lábazatra pedig 10 cm -s XPS vagy Expert. A plafonra pedig legalább 20 cm hőszigetelés ajánlott a te esetedben.
Azonban ha a jövőre is gondolsz akkor alacsony energiás házzá alakitod át.
Fal: U=0.15-0.2 ez legalább 18 cm EPS
Ablak: U<=1.1
Plafon: U<=1.5 Ez legalább 25 cm hőszigetelésnek felel meg (u=0.4 -ből)
Az első kérdésedre a válasz: keveset. A másodikra: Te mit nevezel elégséges szigetelésnek? Ilyen fogalom nincs. Ha a hőtechnikai előírásokra gondolsz, akkor elég, ha a növekvő energiaárakra, akkor határeset. A harmadikra: igen kell, lehetőség szerint a föld alá is le kell hogy érjen kb 40-50cm-t.
nemazoty, ez az egész elgondolás kissé sántít nekem! Nézzük csak miről is van szó! ... Ha jól értem:
- 30-as északi falat szeretnél szigetelni (valószínű km tégla) - 40-es km téglafalat nem akarsz szigetelni - a mutatott képen vegyes falszerkezeted van (km, valami hőszigetelő tégla valamint vasbeton) - födémszigetelésre 10 cm-t szánsz ... későbbi beépítés tervben - talpszelement belülről szigetelnél
Nos, mint Lacivill is rámutatott: felesleges a 30-as falat szigetelni, ha a 40-est nem fogod. Csak annyit érsz el vele, hogy az az egy falad picit melegebb lesz, de a fűtőanyagban lényeges megtakarítást nem fogsz észlelni.
Különben is, nézzük csak a szigetelési vastagságokat! ... A jelenleg érvényes hőtechnikai előírások alapján a 30-as fal 7 cm, a 40-es fal 6 cm hőszigetelést "kíván, a vasbetonhoz pedig legalább 8 cm kellene. A tetőtérbe 12 cm-rel éred el az előírást, de a Therwoolin olcsóbb fajtáiból 14 cm kell. A talpszelement kívülről kellene szigetelni - vagy oda nem tervezel szigetelést? - mert felülről is hűti a falad és szép kis hőhíd tud kialakulni.
Mindösszességében: ár/érték arányában a Nikecell az egyik legjobb (olcsóbb az Austrothermnél); ugyanakkor ha ezeket a szigeteléseket felrakod a leggyengébb pontok az épületen az ablakaid lesznek!
Képzeljétek mit láttam a Construmán! Van egy olyan anyag, amit belső oldalon fel lehet ragasztani a falra, mint egy hőszigetelő rendszert és ez az anyag képes kiszárítani a falat, mindemellett még hőszigetelő értéke is van. Mutatott a forgalmazó ÉMI engedélyt is és BME épületfizikai labor bevizsgálási eredményeket is. Úgy műxik a dolog, hogy ez az anyag piszok sok vizet tud felvenni és a belső oldalán meg elpárologtatja, csak az a feltétel, hogy 50%-nál ne legyen nagyobb páratartalom bent.
"ilyenkor nem alakul ki hőhíd ott, ahol a kisház fala merőlegesen elindul a főfalról?"
De igen, a megoldás, amit montál megfelelő, viszont tudomásul kell venni, tökéletes szigetelés nincs, ha csak nem passzív házat építesz. Persze törekedni kell a minnél jobb megoldásra.
ilyenkor nem alakul ki hőhíd ott, ahol a kisház fala merőlegesen elindul a főfalról? vagy ott forduljon rá a szigetelés egy fél méteren a melléképület falára, és akkor rendben lesz? más megoldás?
30-as falat szeretnenk hoszigetelni. Ez a hazunk keleti oldalat jelenti, mivel a tobbi fal 40-es (km teglabol). Hoszigetelo anyagbol melyik a legjobb ar/ertek aranyban (Austrotherm)? Fagyallo ragaszto ala megteszi a praktikeres is (1000ft/25kg)? A hoszigetelesen kivul mas megoldas van a meleg benntartasara? http://kepfeltoltes.hu/view/080407/hoszigetelendo_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
A lepcsobeugro folotti betonfodem kozvetlen erintkezik a hideg levegovel, ezert oda vastagabb (7-8 cm-es) hoszigetelest gondoltunk. Mekkora a megfelelo vastagsag ra? A beton kb. 20-25 cm vastag, az athidalo resznel pedig 40 cm. Vashalos, helyben ontottuk ki. http://kepfeltoltes.hu/view/080407/betonfodem_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
A padlas iranyaba is meg szeretnenk akadalyozni a meleg "felszokeset". A padlas alja salakbeton, alatta teglatalca es betongerenda. 10 cm-es asvanygyapot (therwoolin?) lenne leteritve, ami majd egyszer - ha be lesz epitve a tetoter - a szarufak koze kerulne. (Azert "csak" 10 cm-es mivel a szarufak 15-osek es a folia pedig parazaro. A parazaro folia es a szigetelo paplan kozott pedig ha jol tudom, kell legrest hagyni.) A talpszelemen 16-18 cm-rel beljebb van a kulso falsiktol. Eleg belulrol hozzanyomni a szigetelopaplant? Kivulrol a szarufak koze utolag felfalazando tegla passzintodna hozza. A salakbeton a szarufan kb. 4-5 cm-rel tulnyulik. http://kepfeltoltes.hu/view/080407/gerenda_koze_falazas_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Nézd, 3 fizetésből (2 jó nyugdíj + munkabér) élnek ketten, -azt hiszem, őket érintené legkevésbé _anyagilag az egész....
Felmerült olyan ötlet is, hogy adjuk el a padlásteret, és annak az árából újítsuk fel a házat. Persze erre is hőbörgés lett, hogy "majd eltart 2 évig az építkezés" (vagyis a tetőtérbeépítés, -meg mi lesz, ha 6 lakás helyett 8 lesz, nagyobb lesz a zaj.
Egyszóval ők úgy szeretnének változást, hogy: -ne kelljen semmit se fizetni -semmilyen zajjal ne járjon az átalakítás -semmihez ne kelljen hozzányúlni.
OFF: A villanyvezetéket viszont akkor is ki fogom cserélni, ha ők nincsenek benne. MM-fal jön fel a lakásba, sodrott kötések vannak, textil szigszalaggal szigetelve. Kész csoda, hogy eddig nem történt semmi gáz, főleg a hőbörgős szomszédnál, aki ráakasztott egy klímát, van fagyasztóládája, és mikrója is. Képtelenség meggyőzni őket, hogy amikor ezt a rendszert tervezték, még max. egy asztali rádió, meg egy olvasólámpa volt az össz fogyasztó, és ahhoz lett méretezve minden. Azt hiszem, töltök le nekik képeket a lánglovagok.hu-ról....
Sajnos mindenhol van egy két ilyen rokkant elmével megvert egyed, aki miatt elbukik egy hasonló projekt. Ezért is jó a külön családi ház, a szomszédnak nincs ehhez köze. És adna be engedélyeztetési tervet homlokzati szigetelésre a f***om. :)
Az a "fafejű" valójában csak fél - vélhetően attól, hogy nem tudja kifizetni (vagy össze kell húznia magát), és/vagy azt nem látja bizonyítottnak, hogy a csökkenő fűtésszámlán megtakarított pénzből fedezhetők a költségek. Próbáld meg az ő szemszögéből nézni a dolgokat, így könnyebb a meggyőzés, mint 'erőszakkal'.
Esetleg a következő lakógyűlésre meghívhattok egy hozzáértő építészt, mondjuk aki tudna válaszolni a hőbörgő emberke hülyeségeire. Azért az alábbi dolgokat érdemes lenne megfontolni:
Január 1.-től az új ÖTM rendelet szerint épeng köteles a teljes homlokzatot érintő színezés, úgyhogy kellene róla engtervet beadni.
Az ablakcsere nem engedélyköteles, úgyhogy ha ő nem akarja kicserélni az ablakját, hagy fizessen magasabb fűtésszámlát, titeket nem érint.
Ha beadtok tervet a hőszigetelésre, azt úgy sem hagyja a tervező, hogy az alsó a,10m-en ne legyen hőszigetelés
Biztos hogy vakolt vezetékek vannak a lépcsőházban? Ha igen, akkor érdemes lenne megnézetni villanyszerelővel, pláne ha alumínium vezetékekről beszélünk. Réz vezeték nem szokott meglepetést okozni, csak ha véletlenül beleütsz egy szöget.
A következő lakógyúlésre érdemes lenne letölteni az internetről egy-két hőszigetelő rendszer gyártó ismertetőjét, mondjuk pl a "vastagon megéri" szlogenűt is.
"A nyílászáróknál általában senki sem bír befordulni 10cm-es EPS-sel."
Talan eppenseggel be lehet.. en ugy csinalnam, hogy az ablakot kulon keretbe fogatnam (tavolsagtartokkal), es ezt a kulso keretet kellene rogziteni a falhoz, kivulre igazitva. Elony, hogy nem kell atfurni az ablakkeretet, es a szigeteles ala tud fordulni. Hatrany, hogy nehezen lehet beallitani. A kulso oldalon a keret annyival bennebb kerul, hogy az ablak alatt/felett/mellett levo tegla mindig ugyanannyi szigetelest "lasson", tehat nem kell 10 cm legyen a tavolsagtarto. 10 cm-es EPS-nel talan eleg lenne 5 cm XPS-sel befordulni.
Egy masik modszer, ha az ablak a fal sikjabol kiugrik (a szigetelesbe), es megfelelo tartokkal rogzitik. A szigeteles az ablakkal valo talalkozasbal lepcsosen van kikepezve. Ezt passziv haztervnel lattam, ahol a szigeteles nagyon vastag.
No, most jöttem lakógyűlésről: 38 éves, 6 lakásos társasház. Végre eljutottak odáig a lakók, hogy belátták, amit évek óta pofázunk: le kéne szigetelni a külső falat, egyrészt a hőszigetelés miatt, másrészt mivel még eredeti állapotban van a homlokzat, esztétikai okokból is (tiszta csernobil feeling kívülről.) Van egy nagyszájú, de hihetetlenül fafejű lakó, aki úgy tűnik, meg fogja hiúsítani azt, hogy bármi változás legyen...
Néhány hajmeresztő ötlet: -szerinte 6cm-nél vastagabb EPS nincs, kiröhögött, amikor mondtam, hogy 10-es is van
-csak a két oldalsó tűzfalat akarja leszigetelni, a többit nem.
-úgy akarja korszerűsíteni az ablakokat, hogy a régi összeszáradt tokot bennhagyná, és csak az üvegeket cserélné ki. Az sem zavarja, hogy a redőnytoknál gyakorlatilag csak egy vékony rétegelt lemez választja el a helyiséget a külvilágtól.
-szerinte a földszinten, a lábazatnál lévő, kb. 110cm magasságig lévő dísztéglát nem kell leszedni, hanem egyszerűen afelett indulna a szigetelés, ennek hallattán a földszinti lakó is majdnem idegbajt kapott, meg én is, mert így tul. képpen a lakásának a fele lenne csak szigetelve...
Bármilyen felvetésre hőbörögni kezdett, gyakorlatilag viszont semmilyen ellenérve nincs... Féléve amikor győzködtem, hogy a lépcsőház festése előtt ki kéne cserélni a felszálló villanyvezetékeket, akkor is le lettem hülyézve, hogy majd kicseréljük, ha megszakad a vezeték, az sem baj, ha akkor újra kell festeni......
És itt csak egy 6 lakásos házról van szó, képzelem, mi lehet nagyobb közösségeknél...
Szia! Egy fütetlen helységbe csak akkor engedd ki a házadbola a hő ha ott szükséged van rá. Leszigeteled az egész házat és ott hideg falfelületet hagysz, annyk semmi értelme. Ha a kisházat is esztétikusnak akarod tudni annak is meglehet a maga módja, de ez ne a szigetelés rovására menjen.
Szerintem szigeteljétek le a kis házban is a külső falat, mert nagyon nagy lesz a hőveszteség erre, bent meg ha nem fűtitek úgysem fogjátok a hátrányát érezni.
A nyílászáróknál általában senki sem bír befordulni 10cm-es EPS-sel. Amennyi normálisan elfér, annyit tegyetek be.
Nagyon nézd meg kivel csináltatod a szigetelést! Ha pédául az EPS tábla éleinél kijön a ragasztó az nagymértékben csökkenti a höszigetelés mértékét. Láttam már nagyon sok rossz példát.
Ha hozzá van építve egy kis szerszámos házikó a főépülethez, ott mit kell csinálni? A főfal külső felületét szigeteljük le a kisházban? Vagy a ház maga eléggé szigetel esetleg, és ott nincs teendő?
A másik, ami miatt kicsit aggódom, hogy a nyílászáróknál láthatóan nem lehet majd befordulni a homlokzatra tervezett 12 centis szigeteléssel - ha ide csak 4-5-6 centi grafitot tudunk tenni, az mennyire baj?
Tudtok mondani egy hozzávetőleges árat egy családi ház homlokzati hőszigetelésre anyagköltséggel illetve anélkül? Ugyanez akkor, ha le kell verni a vakolatot? (kicsit mintha el lenne válva a faltól, majd valami hozzáértő megmondja, hogy lepotyogna-e a szigeteléssel együtt...) Legalább egy nagyságrendet...
A helyszín Budapest, a homlokzati felület kb. 200 m2, a tető kb. 8m magas, így két olyan falfelület van, aminek a csúcsa 8m magasan van - ehhez talán állványozás is kell, ugye?
Gondolkozunk a NEP-pályázaton, csak nem tudom megsaccolni a költségvonzatot.
A belülről EPS-ezés a ferdetetőnél és a mennyezetnél miatt nem kell bontanod, csak burkolni. Az igaz, hogy ez meggátolja a gipszkarton párabufferolási képességét, de ez nem tudom, hogy mekkora gond neked. Nálunk mivel elég sok függőleges fal is van, ami giopszkarton, a kiesett ferdeplafon és mennyzet nem okoz gondot.
sziasztok! Nem tudom, hogy találkozott e már valaki testközelből ezzel a technikával, de szívesen hallanék róla tapasztalatokat: http://www.otletmozaik.hu/cikk.html?heading_id=33&article_id=719
Azt szokás mondani, hogy 20 cm szigetelés jól jön a födémre, ahogy írod ez nálad csak 10 cm..
Van még egy lehetőség, a felsoroltakon kívül: a ferde plafont és a mennyzetet borítani be belülről EPS lapokkal. Ugye van álmennyzeti lap is EPS-ből, de pl. mi feltettünk a ferde plafon részre 2 cm EPS-t, éserre rá az polisztirol álmennyzeti lapokat (ragasztás mind akét rétegnél). Ezzel a beltér, belmagasság valamivel csökken, de nem vészes mértékben.
A falakon keresztül is van hőveszteség - bár ezt orvosolni lényegesen nagyobb falat. Hiába jó az említett porotherm tégla, de a hőszigetelő vakolat hatásában eltörpül az EPS szigetelés mellett (meg kell nézni a hővezetési értékeket). van egy Winwatt progi, azbban könyen meg lehet mondani.. Szóval, ha komolyan gondolkozol még hősziegtelésen, akkor szerintem érdemes megfontolni egy erősebb homlokzati hőszigetelést.
én a légrést nem szüntetném meg, gondolom nem véletlenül lett így kialakítva, mert csak így tud szellőzni. ha betömöd lehet, hogy lecsapódik a pára és - mint ahogy itt is írta valaki pár hónapja - idővel megszívja magát a szigetelés, vizesen amúgy sem szigetel és átázik a gipszkarton is...
Urak, ha beleszólhatok a bunyóba. :-) Szakmai tanácsra van szükségem.
Adott egy családi ház, 2003-ban épült, földszint, tetőtér. 40-es Porotherm, kívül Terranova hőszigetelő vakolat, dryvit nincs. A gondom inkább a tetőtérrel kapcsolatos.
Van itt 3 hálószoba, ferde falsíkokkal, a szokásos történet, felette (a szarufák síkja és a tetősík által határolva) egy alacsony, kb. négykézláb bejárható padlástér. Tehát a hálószobák falát nagy részben a tetősík határolja, a mennyezet meg a szarufákon levő gpiszkarton.
Rétegrend kb. (nincs itt nálam a terv): gipszkarton + kb. 10cm üveggyapot (ha jól láttam, simán a gipszkartonra fektetve) + semmi (levegő) a "padláson" (tehát nincs lefedbe OSB-vel vagy ilyesmivel + némi légrés (úgy 5 cm) és utána valami ezüstszínű fólia a tetősíkon belülről. Utána, gondolom, nylonfólia, lécek, cserepek...
És most a kérdés: szeretném javítani a tetőtér hőszigetelését (gázárak, stb, ismeritek) - de anélkül, hogy akár a belső gipszkartont, akár a tetőt meg kéne bontani. Magyarul, valami utólagos, nem túl macerás, de hatékony megoldás kellene.
Teljesen laikus vagyok, a következőkre gondoltam:
1. Beborítani OSB-lapokkal a szarufákat felülről (esetleg még alágyömöszölni egy kis üveggyapotot, persze sok nem fér már oda)
2. Keresni valami vékonyabb, de jó hőszigetelő anyagot, amit be lehet dugni a ferde tető légrésébe (az üveggyapot és az ezüstszínű fólia közé), aztán továbbgörgetve lefedné a vízszintes részt is, a vége meg menne a másik oldali ferde tetősík alá - nemtom, ez mennyire érthető...
A nagy kérdés persze (az árán kívül) csak az, vajon nem kreál-e hőhidakat bármelyik a megoldás - illetve, van-e erre profibb megoldás.
"Itt a hőszigetelésről kéne beszélni és hasznos infókkal kéne ellátni az ide látogatókat "Egyetértek, és nem is értem miért nem hagyod már a fenébe, ha tévedtél , nem voltál szakszerü ismerd el, és nem kell ezen ennyit beszélni. Részemről lezártam.
Abszolut igazad van,de én azt azért hozzátenném, hogy a hőszigetelendő falon a nyílászárókat is cserélni(vagy egyéb)kellene.
Tavaly hőszigeteltem az északi és a keleti falamat(kb 80 négyzet méter)és 2 ablakot cseréltettem(1,1-es).
A fűtés gázos.Az elmúlt 7-év (azóta miénk és lakunk benne)átlaga 1800 köbméter/év volt.A szigetelés óta eddig 1123 a fogyasztás(november közepén lesz a következő leolvasás),ha az év végére felmegy 1500-ra, akkor beledőlök a nemlétező kardomba:-))
Véleményem szerint aki megteheti, még ha apránként is, az kezdjen el szigetelni.
Látom a humor nem az erősséged, ha figyeltél volna ott volt a szmájli. A másik meg nem körtét írt az elöző hozzászoló hanem villanykörtét. Van 3 elnevezése ami megfelelő és mindenki tudja miről van szó, villanykörte,izzó vagy égő. Nálad biztos szakmai ártalom ezek az elnevezések. Itt a hőszigetelésről kéne beszélni és hasznos infókkal kéne ellátni az ide látogatókat vagy kérdéseket feltenni.
"Amíg nem világít addig körte ha világít akkor izzó" Mivel müszaki boltom van, elég érdekesen néznének rám ha igy rendelnék: 100 db 60 W-os körte. Mivelz izzó a nagyker raktárban nem világit a logikád szerint körte. Maradjunk csak annyiban , ne biztassunk senkit a szakszerütlen megfogalmazásokra, ha pedig mégis ugy fogalmaz próbáljuk szakszerüen értékelni.
Megmértem pontossan 40cm-re jön ki a fal sikjától felül az ereszalja, és kb a ferdeség 9-10cm lehet a falba, na de ha erre rájön a 10cm és a kiegyenesítés az már 20cm és akkor csak 20cm marad az ereszaljának + ereszcsatorna, ami nagyon kevés.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy egy régi építésű házunk van és az É-i oldalról a fal döl befele. Szörnyű kömüves munka. Kb az alja és a teteje között 12cm van. És a szigetelést már megvettük 10cm-est plusz lábazatra 8cm-es. De az eresz kb a ház falától 30-35cm-re jön ki. Milyen öltetek lenne, hogy eresz ne vesszen el hogy lehetne szígetelni illetve kiegyenesíteni függőlegesen a falat?
A bentlévő fólia is jó, ezért ne barmoltasd szét a tetőlécezést. A felület anyaga izlés és pénz dolga. A lambéria talán kicsit konfortosabb, de minimum 3x drágább a gipszkartonnál. Emellett vegyszerrel kell kezelni!, mert különben a szú nagyon szereti. A gipszkarton 400Ft/m2-nál kezdődik. Szerintem jó választás a gipszkarton, csak a vizet nem bírja, de a hőszigetelés és a gipszkarton közé párazáró fólia kötelező(lambériánál is), ez megvédi a esetleges nedvességtől.
osb elbírja maga is ... dehát nem sok értelme, szvsz. Viszont a 5/4,5-es lépésálló austrothermből sokat fogsz érezni, ha alattatok már tényleg csak a föld van, és nem mondjuk egy attól azért melegebb pince. De ha pince, akkor is jobb lesz a szigeteléstől a hőérzet. Az 5cm estricht 4-es hálóval épp még elég stabil. Szóval hajrá, szerintem sokat fog dobni a komfortérzeten.
Üdv! Tégla építésű 4 emeletes házban lakom a földszinten. Feszedtük a konyhában levő 30 éves cement v. betonit lapot, és az alatta levő homokos réteget. Így most van 8-9 cm. szabad terem az eredeti aljzat magasságához képest. Arra gondoltam, hogy hőszigetelni kellene, hogy egy kicsit konfortosabb legyen. Mit tudtok javasolni? Olyan megoldás kellene, amit késöbb a fürdőben, és az előszobában is meg tudnék csinálni. Gondoltam arra, hogy leraknék 4-5 cm. lépésálló austothermet, PE fóliát, és rá 5 vagy 4 cm. betont úsztatva, majd arra linóleumot, vagy pvc-t. A betonba erősítés végett tennék vashálót is, így talán a vékonyabb is elég lenne. De olvastam itt a fóumon olyant, hogy a hőszigetelésre 2 réteg osb lapot rakott le valaki. Lehet ezt konyhában és fürdőben? Gondolom, hogy az osb lap alá kellene valamilyen alátámasztás, hogy a súlyt el tudja viselni, és a nedvesség is gondokat okozhat. Maga az alap nem nedves, a falak mindíg szárazak voltak. Esetleg más ötlete van valakinek? Mennyit fogok érezni 4 cm hőszigetelésből?
Még nincs fenn a szigetelés (a cserép se, csak párazáró fólia van fenn), a tervben van 10 cm-es. Szóval vegyem majd 20 cm-esre ? Mi a jobb belülre: gipszkarton vagy fa ? Visszatérve a fóliára: mennyire fontos, hogy hőtükrös legyen ? Ugye elég egy ilyen belül és 20 cm-es szigetelés ?
Csatlakozom fizzikához. 10 cm az semmire nem elég. Amikor én építettem be a tetőteret, akkor még csak 10 cm volt az előírás, én 20-at raktam, de ha most csinálnám lehet, hogy 40-et raknék. Amúgy 20 centivel nálunk elég kellemes a tetőtér, bár én a meleget jobban szeretem, mint a hideget, úgyhogy lehet, hogy más tenne légkondit. Az viszont nem gondol az unokáira. Jól meg kéne büntetni az ilyen ökör mérnököket, akik 10 cm-t terveznek a tető alá. Bocsánat ha erős voltam.
Jól értem? CSAK 10cm hőszigetelést raktak a gipszkarton alá? Ha így van akkor inkább csináltasd újra, mert a mai előírásokat 20cm hőszigetelő beépítésével lehet elérni. A hővisszaverő fólia biztos ér valamit, de a tetőtér sohasem lesz nyáron igazán jó.(Egyedül koporsófödémmel lehet megoldani a nyári felmelegedés elkerülését!) A 10cm hőszigeteléssel még télen sem lesz elfogadható a tetőtér. A klímának a helyét már most alakíttasd ki, ha nem is építed be, mert elöbb-utóbb úgyis be fogod építeni.
Épülő házunk tervrajzán következő a tetőtér szigetelésének sorrendje: cserépfedés-lécezés-ellenléc-Hungisol A fólia- 5 cm légrés-10 cm Therwoolin lbh6- 1 rtg pe. fólia- lécezés/40 cm- gipszkarton burkolat. A lécek alá Isotex ezüst tetőfóliát tettünk.A cserepek még nincsenek fenn és tegnapelőtt jött a Mérnök, hogy tettessek a meglévő tetőfólia elé hőtükör fóliát. Azt is hozzátette, hogy semmiképpen ne a szigetelés után jöjjön. Az ácsok nem igazán szeretnék kicseréni, hisz majdnem előlről kellene kezdeniük a munkát. Kérdezném, milyen lenne az optimális szigetelés sorrend, hogy ne legyen majd melegünk? Klíma nélküli életre vágyom.
Ha vakolt, és a vakolat nem friss, akkor mindenképpen kell a dübelezés. A komplett rendszer súlya cca. 10 kg/m2. Ezt a plusz terhelést lehet, hogy nem bírja el a régi, tisztességben megőszült vakolat, és elválil a faltól. Ebben az esetben viszont az egész 10 kiló plusz vakolat a hálón fog lógni, amit azért nem erre méreteztek.
ami meg a hőszigetelés vastagságát illeti, a napokban hallottam egy jó (és igaz) szöveget:
Sok olyan emberrel találkoztam, aki ma már vastagabb hőszigetelést tenne a házára, de még senki sem panaszkodott, hogy túl vastagat tett fel.
Amit én láttam eddig, ott a dübel nélküli rögzítés volt nagyarányban. Tényleg csak a biztonság kedvéért, ha csak pl minden harmadik tábla (valami eltolt alakzatban) lenne 2 helyen dübelezve és ragasztva is, szerintem már elégséges. Szerintetek?
fizz! ez a csak ragasztós történet tetszik, én is rákérdeztem, hogy nemelehetnee kihagyni a dűbelezést, de lehurrogtak, hogy neeeeeeeeeeeem, az kell. mert anélkül nem szokták.
(Magyarországon, ahol újító, alternatív megoldások naponta születnek -
kreativitásból, vagy kényszerből -, a rutinban szocializálódott mesteremberek egy mozdulattal lesöprik az asztalról az ötletet, általában gondolkodás nélkül.)
elfelejtettem jelezni, hogy a fal kívülről nem puszta kő, hanem vakolt, rücskös és tartósnak is tűnik. ki kell próbálni, ennyi.
és ha műxik, akkor az alsó sort mondjuk még fúrnám, aztán felette ragaszás, és a felső fele megint fúrható akár, mert az ugye tégla. (bár meglepetések bármikor érhetik az embert :)))
A hőszigetelést ha nincs elég pénzed úgy is elkezdheted, hogy csak egy falat burkolsz le. Mindenképpen lesz pozitív hatása a fűtészámládra. Ha a kiáramló hőnek csak egy részét csökkented le, akkor is csökken az összes hőmennyiség, ergo csökken a fűtésszámlád. Az északi falat a legjobb leszigetelni, mert az uralkodó szélirány ez M.o.-on. Az eps nem csak hőszigetel, bármily furcsa a falon átmenő levegőáramlást is csökkenti. A forumban mindenkinek igaza van aki egyben szeretne hőszigetelni, de nem mindenki bírja ezt kifizetni egyszerre. Az egyik munkatársam évente megcsinál egy oldalt, mert erre van pénze. Felrakja az eps-t, bedübelezi, ráragasztja az üveghálót. Majd az ötödik évben lesz leszinezve, ha lesz rá pénze.
Mindenképpen a falra rakd az eps-t. Rá kell ragasztani 6-7 pogácsával. Ez nagyon erősen tart, ha a fal amire tapad nem málik. A ragasztó az eps-hen annyira tapad, hogy ha próbából ráteszel egy pogácsát és hagyod 1 napig kötni, nem bírod leszedni róla, csak úgy hogy kitörik az eps. A dübelezés csak biztonsági okokból kell, mert senki sem meri garantálni, hogy a ragasztója egy ismeretlen falon eléggé tapad. Amikor faterom házát(b30) szigeteltük, nekünk sem fogott mindegyik dübel, mert néha sikerült olyan helyre fúrni, ahol nem fogott. Ha eléggé be lehetett ütni, akkor bent maradt, ha nem akkor ki lett szedve. Nálad esetleg azt lehetne csináli, hogy a köfalra rásimítani egy réteg üveghálót ragasztóval. Úgy elsimítani, hogy ne legyen tükörsima, legyen kicsit rücsis, akár a legkisebb fogazott lappal felérdesíteni. Erre ragasztani száradás után az eps-t. Így eléggé jó lesz az eps tapadása a falhoz(nagy felületen fog az alsó ragasztó) és nem kell dübelezni ezen a részen(azért megpróbálhatod ezek után is).
Én is ugyan így vagyok a 10 centivel 38-as PT-re. Mindenki azt mondja elég az 5 centi, felesleges a 10, aztán gondoltam akkor legyen 8, de végül kitartottam a 10centi mellett, így megrendeltem a 10-est, amit holnap hozok, el, és hétvégén kezdem felrakni, ha az idő is engedi.
Ezzel kapcsolatban lenne 1-2 kérdésem. tényleg az ablakoknál először hálót kell felragasztani a befordulásoknál, és utána mehet fel a szigetelő?
lélekben a 20 centi mellett tettem le a voksot, és most azt várom igazán, titkon, mikor erősít meg valaki ebben :)) úgyhogy kösz. ugyanígy gondolkodtam én is: most kell szigetelni, és ártani nem árthat.
a rögzítés tényleg necces, nem lenne célszerű agyon lyukasztgatni az eps táblákat, amíg találok egy fúrható falrészt, ezért párnafákra gondoltam, azokat csak meg tudom valahogy fogatni, arra meg mehet minden.
ezzel csak egy baj van, azt hallottam, hogy az eps akkor működik jól, ha nincs légréteg, ha közvetlenül tapad/ragad a falra... meg hát eleve erre van kitalálva...
Ne keress optimumot az eps vastagságára. Egy biztos. Ha most leszigeteled a házad, ahhoz minimum 30 évig nem akarsz hozzányúlni. Na mármost.... Az energia árak sem lineárisan nőnek ahogy az eps vastagság sem lineárissan növeli a hőszigetelést. Ha rám hallgatsz, nem spórolsz a vastagságon, mert 5 év múlva a számodra felső értéket is kevésnek fogod érezni. Akkor már nem fogod új vakolattal még rátenni egypár centit. Most egyszer kell beruházni, aztán 30 évig kaszálni a "termést". A 20cm nem sok egy ilyen falon. Az más kérdés hogyan fogjátok rádübelezni a kőfalra az eps-t. Próbáltál már ütvefúróval egy 10-es lyukat fúrni bele?
szóval valamilyen kő, de talán mindegy is, mert a fő kérdés továbbra is az, hogy egy 50 centi vastag kőfalat van-e értelme 20 centis epssel szigetelni, vagy 15 felett már nem számít annyit, hogy megérje az a plusz 5cmx130m2 kiadás.
Ez ellentmond a fizikának. Az időegység alatt átáramló hőmennyiség egyenesen arányos a felület és a hőátbocsátási tényező szorzatával. Azaz ha növelem a kisebb hőátbocsátási tényezőjű felületet, akkor csökken a hőmennyiség.
Amit te mondasz analóg azzal, hogy ha csökkentem az ablakfelületet, akkor nem történik semmi, ugyanakkora lesz a számlád. Ez nem igaz. Kisebb ablakok (= nagyobb felületrész alacsonyabb hőátbocsátással)=kisebb gázszámla.
Nem rég volt róla szó, hogy nem érdemes. A meleg megtalálja a kijáratot ot ahol könnyebben ki tud menni. Az a helység ahol a szigetelés lenne, talán komfortosabb lesz, de nem lesz kevesebb a gázszámla.
köszi, én is erre jutottam, vagy valami ilyesmire (a kisméretű tégla különszámítás jogos, mert abból is van 1,5-1,2 x 30 méter, azaz 40-50 m2 felület, de én azért nem vettem külön, mert arra gondoltam, hogy úgyis éppen felül van a tégla, tehát, elvileg pont ott lesz jobban szigetelt a fal, ahol a meleg levegő javarésze összegyűlik)
csak azon tűnődom, hogy ha még a minimál 12-15 centire rátszem azt a plusz 5-öt, mondjuk, akkor méghőszigeteltebbé teszem e vele a házat, vagy már annyira nem számít.
árban nem lenne vészes az a kis plusz, pláne, ha meg tudok vele fogni még több meleget... de fölöslegesen sem szeretném kifizetni azt a kis pluszt, ha nem indokolt.
az nem jó, ha csak a belseje lesz vákumban, mert a tégla maradó oldalai hőhidakat képeznek majd :) ennyi erővel rossz izzókból is lehetne falat csinálni...
úgy kéne, hogy az egész téglatest egy merő vákum legyen ;)
Ha nulla hőszigetelésűnek vesszük a falazatot, akkor 12cm PS-lal szigetelve 0,33 W/m2K adódik. Ami jobb egy vakolt 44-es Porotherm falnál, mert az 0,36W/m2K. Szóval 12 cm-nél vékonyabbat én nem tennék.
Ha viszont
0) Kisméretű tégla hővezetési téynezője 0,72 W/mK. Így a falad jelenleg 0,5m vastagság esetén (a kővel nem számolva, erre nem találtam adatot) 1,44W/m2K.
1) 10cm PS szigeteléssel: 0,313 W/m2K - ez egy 37,5-es Ytong fallal, valamint egy 44-es Pth + 2cm PS fallal egyezik meg.
2) 12cm PS szigeteléssel: 0,27 W/m2K adódik - ez egy 37,5-es Ytong + 3cm PS fallal, valamint egy 44-es Pth + 4cm PS fallal.
Tehát a fal hővezetési tényezőjét figyelembe véve, a 10cm is elégséges. Ez alá nem mennék.
Azért a kő fajtája sem mindegy. Valami nagy sűrűségű vulkanikus (ez kevésbé tünik látatlanban valószínűnek), vagy valami lazább szerkezetű: pl. kicsit porózusabb homokkő, esetleg még kisebb testsűrüségű kő; sóskuti mészkő.
majd jönnek a szakik, de úgy vélem, h az oldalszigetelés egy dolog, a födém egy másik, az ajzat a harmadik és a nyílászárók meg egy negyedik. Ezeket célszerű vhogy optimalizálni. 15 cm EPS-el nagyot nem tévedhetsz.
barátom is, mások is felvetették, hogy egy bizonyos vastagságon felül lehet, hogy nincs már akkora hatékonysága a szigetelésnek (bekerülési költség / megtakarítás arányában) mert akkor miért szigetelnek általában 5-10cm-es nikecellel ugye?
ez elgondolkodtató, de nyilván anyagi szempontok is vannak, másrétsz a legtöbb helyen a tégla is azért valamit számít, és arra jön a szigetelés.
nálam az egész szigetelést a polisztirol vinné, ami azt jelenti, hogy nyolván vastagabbnak kell lennie a szokásosnál, nem is kicsit.
kérdés persze, hogy hol a hatékony/értelmes vastagság felső határa.
a topik arról (is) szól, hogy hőszigetelésből soha nem lehet elég. A házad/várad ideális hőtehetetlenségi szempontból, ha egyéb okok - anyagi lehetőség, kinézet - nem akadályozzák, akkor ami belefér.
olyan hőszigetelős kérdésem lenne, amire nem találtam még itt magyarázatot, hiába nézegettem át a fórumot.
a probléma ugyanis a ház fala, ami full kőből van kb. 1,5m magasságig.
a ház paraméterei:
kb. 55-ben épült
az alap lábazat kő, 80cm magas
a ház fala 1,5-1,8m masságig kő, felette kisméretű tégla
falvastagság 50cm (csupaszon, vakolat nélkül)
külső falmagasság 3m
10x10,5m alapterület
sátortető
földszint belmagasság 280, padlástér legnagyobb belmagasság 3,9m (36 fokos lejtésszög)
(utólag lett hozzépítve a déli oldalon egy lapostetős, 7x3m-es előépület, téglafallal, de ez annyira nem fontos)
a szigetelendő felület 130m2
a házat laktuk egy-két évig, most felújításra adtuk a fejünket.
a kérdés, hogy az 50cm vastag kőfalamat, mi a rákkal lehet hatékonyan szigetelni.
támpont, eddigi ötlet:
- "ezeréve"szigeteléssel foglalkozó szakember (tényleg az) azt javasolta, hogy minimum 20cm-es polisztirol oldhatja csak meg a problémát, mivel ennek a kőnek a hőszigetelő képessége gyakorlatilag nulla (ezt alá tudom támasztani, amikor bent laktunk, a világ összes fáját eltüzelhettük, akkor sem ment feljebb 24 foknál a hőmérséklet, és a falak konkrétan jéghidegek maradtak)
- mások (gyakorltati szakik) azt mondták 10cm kőzetgyapot elég ide - bár ők sem láttak még ilyen várat, vagy házat, vagy mi ez...
- barátom azt javasolta kérdezzek rá az index fórumon :)
előre is köszönök minden együttérző és szakértő hozzászólást ;)
Az épület formája meghatározza az energiafogyasztást
Egyszerű formájú épületet építeni megéri: ez energiatakarékos építkezést jelent. Ugyanis a külső felület és a belső tér aránya határozza meg döntően az energiaszükségletet. Ha két épületnek azonos az alapterülete, de az egyik egyszerű (pl. téglalap), a másik összetett (pl. L-alakú) formájú, a második energiaszükséglete nagyobb lesz. Egy példa:
AlapterületEnergiaszükséglet</P>1. ház 130 m² 352 m² 100 % 2. ház 130 m² 410 m² 108 %
Egy épület tömörnek számít, ha külső felülete a belső térhez viszonyítva kicsi. Ha növekszik az épület tömörsége, csökken az energiaszükséglet. Olyan épületek, amelyek kiugrókat, kiugró ablakfülkéket stb. tartalmaznak több energiát fogyasztanak, mint az egyszerű épületformák.
Fekvés: a napenergia-hasznosítás szempontjából előnyös a déli fekvés. Nagy, déli fekvésű ablakok hőnyereséggel járnak, és sok fűtési energiát takarítanak meg. A szobák, amelyekben sokat tartózkodunk (nappali, gyermekszoba) legyenek a déli oldalon, a lépcsőház, a tárolóhelyiségek az északi oldalon. Ikerházak, sorházak: kisebb külső felület kisebb energiaveszteséget jelent. Ezért az iker- és a sorházak tömörebbek", mint a szabadon álló házak, így kevesebb energiát fogyasztanak.
Hány fórumozó kell egy villanykörte kicseréléséhez?
1 aki kicseréli a villanykörtét és beírja, hogy ki lett cserélve 14 aki megosztja a hasonló tapasztalatait a villanykörte cserélésrol, és hogy hogyan lehet más módon is kicserélni 7 aki figyelmeztet a villanykörte cserélés veszélyeire 1 aki az egészet átrakja a világítás topicba 2 aki nem ért egyet ezzel és átrakja az elektromosság topicba 7 aki felhívja a figyelmet a nyelvtani hibákra a villanykörte cserélésrol szóló hozzászólásokban 5 aki flame-eli a nyelvtanárokat 3 aki kijavítja a nyelvtani hibákat a flame-ekben 6 aki vitázik azon, hogy ''villanykörte'' vagy '' villany körte'' másik 6 aki hülyének ítéli ezt a 6-ot 2 gyártásban jártas mérnök, aki felvilágosítja a csoportot, hogy a helyes kifejezés a lámpa 15 mindent tudó aki azt állítja, hogy dolgozott az iparágban, és a villanykörte kifejezés teljesen korrekt 19 hozzászóló aki azt mondja, hogy ez a topic nem a villanykörtékrol szól és legyenek szívesek a beszélgetést egy villanykörtés topicban folytatni 11 aki megvédi a hozzászólásokat, mert mindannyian használunk villanykörtét ezért a hozzászólások idevágóak a fórumba 36 vitázik azon, hogy melyik módszer a legtökéletesebb a villanykörte kicserélésére, hol lehet megvenni a legjobb villanykörtéket, melyik márkájú villanykörte a legjobb ehhez a technikához, és melyik márka hibás 7 aki hivatkozásokat ír be, ahol különbözo villanykörtékrol lehet látni példákat 4 aki megállapítja, hogy az elozo hivatkozások nem jók, és beírja a jó hivatkozást 3 aki olyan hivatkozásokat ír be amiket a beírt hivatkozások alapján talált és ezek alapján hozzákapcsolható a villanykörte a fórumozó csoporthoz 13 aki belinkeli az összes hozzászólást, az összeset idézojel közé véve odaírja, hogy ''én is'' 5 aki beírja, hogy nem fog többet írni, mert nem tudják többé kezelni a villanykörte problémát 4 aki azt mondja, hogy ''nem beszéltük már meg ezt nem sokkal ezelott?'' 13 aki azt mondja, hogy ''csinálj inkább egy Google keresést a villanykörtékre, mielott kérdezel a villanykörtékrol'' 1 aki az eredeti hozzászólásra válaszol mától 6 hónap múlva, így újrakezdi az egészet
Annyi lenne a kérdésem, hogy baromi lejtésű a telkem (Isaszegen van, méterenként 20cm lejtés) és teraszosra alakítanám ki (50m hosszú). Az egyik ilyen teraszba egy pincét szeretnék kialakítani (3x3x2m). Pincének nevezem, mert csak egy oldala nem lesz földdel takarva. Szóval miből érdemes csinálni hogy a lehető legolcsóbb legyen? Nem akarok benne fűteni, csak tárolónak használnám (bicaj, kerti bútorok, tüzifa, stb). Hogy ne legyek OFF azt szeretném tudni mivel és hogy szigeteljem ahhoz hogy ne csepegjen állandóan a víz a falakról, ne legyen penészes sem. Talajvíz nincs (40m mélyen van).
Ja hogy úgy. Úgy értettem először, hogy padlástérben. Te is tegyél be a szelemen mellé PS lapot vagy gipszkartont, aztán behálózva egybeglettelni a térdfallal. Más most nem jut eszembe.
Köztudott, hogy a hagyományos anyagok közül a nyugvó levegő rendelkezik a legjobb hőszigetelő képességgel; a tömegesen alkalmazott termékek gyártási elve ezt próbálja megvalósítani. Egyes anyagok szerkezetét (pl. az égetett agyagtéglákba kevert fűrészporral, vagy egyéb könnyű anyaggal) pórusossá teszik, de egyes cementkötésű anyagok "habosítása" is ezt eredményezi (pl. a pórusbeton termékek, vagy a habcement stb.). A műanyaghabok hőérleléssel felduzzasztott szemcséi, más esetben zárt légcellái "ejtik rabul" a levegőt, míg a szálas anyagú hőszigetelések is a levegő "megkötésével" próbálkoznak."
"A levegő jól szigetel, de korántsem a legjobb hőszigetelő"
Pontosan a levegő a legjobb hőszigetelő anyag, az összes hőszigetelő anyag ezen az elven müködik. Ugyanis csak akkor igaz az állítás ha a minimálisra csökkentjük az áramlási tényezőit. Ezt pedig a körítés (üveggyapot, közet, stb) miatt teljesülhet.. Gyakorlatilag a hőszigetelés csak közrefog sok, sok légcellát ami a szigetelésért felelős.
A 10 cm vastag üveggyapot ~800Ft körül van 1 m2. Vannak ennél mellbevágóbb kiadások is. Az sem mellékes, hogy egy sima födémen a legegyszerübb szigetelni.
Ha használjátok a padlásteret, akkor csakis valami lépésálló szigetelés jöhet szóba, legalábbis azokon a részeken, ahol járkáltok, terhelve lesz. Konkrét terméket nem tudok most neked mondani, van mindegyik gyártónak van nagy valószínűséggel, PS is és szálas szigetelő is, gyártók honlapáján kideríthető. A lépésálló drágább.
Minimum 15cm (lambda=0,04 WmK esetén k=0,267W/m2K), de inkább 20cm (k=0,2W/m2K) a javallott. Kőzetgyapot és üveggyapot esetén ez az érték még jobb is valamicskével, mert ott 0,035W/mK a lambda, így k15cm=0,233W/m2K és k20cm=0,175W/m2K.
Többe kerülne az álmennyezet meg a kettő között szigetelni, mint csak a födémen a padlástérben szigetelni. A 2,50-es belmagasságnál a térérzet már zavaró lehet, engem zavarna, főleg nagyobb alapterületű helyiségek esetén. A 2,80-as belmagasság egyáltalán nem rossz!
Van előírás is (OTÉK?), miszerint lakóházban minimun 2,50 vagy 2,55 m (nem tudom pontosan) lehet a belmagasság. Ez alatt nem minősíthető lakóháznak. Így a házad értéke csökkenne, ha el akarnád adni.
A födémen szigetelni kb 1 napos munka ha sima fent a terep. Az álmennyezet elkészítése és ott beszabni és betuszkolni a szigetelést, plusz még fönt is, az meg inkább 2 hét, mert még tapátáznod, festened is kell; a gipszkarton és az oldalfal találkozását is esztétikusan hézag mentesen ki kell alakítani. Kirámolás, berámolás, ... Én lebeszéllek róla :)
Azért gondoltam, hogy ne kelljen a 2,8 belmagasságot fűteni, elég lenne a 2,5 is.Raknák a gipszkarton fölé 10 cm-t, + a padlásra leterítenék még 10-t. Így jó lenne?
Ez családi ház, 92 ben épült, nincs felette semmi, csak a padlás.Poroterm rendszerű a födém, de arra még emlékszem hogy semmi szigetelést nem raktunk a gerendák fölé. Csak 5-6 cm beton van fenn, de nem használjuk a padlást.Nem tudom hány fok de hideg lehet.
Ha a belmagasságot szeretném lejjebb hozni gipszkartonnal, tegyek-e hőszigetelést a gipszkarton fölé, vagy a üres levegő elvileg jobban szigetel?Vagy ez csak papiron igaz, hogy a levegő a legjobb szigetelő?Azt már tudom hogy páratechnikailag vigyázni kell a belső oldali szigeteléssel!
Vannak szig. értékek a levegőre, mint a hőszig.re a 0,04 W/mK?
a) a pontszerű hőhidakat nem kell figyelembe venni, max passzív háznál. hőhídkatalógus (xella.hu-n) is ezt emlegeti, fiatal építész barátaim is, na meg a józan ész.
b) átmenő csavar, de valszeg műanyag tipli a fogadó "egység". ez ugye nem túl jó hővezető....
Milyen hőszigetelő anyagot és fóliákat kellene alkalmazni, ahol a födém rétegrendje alul látszógerendás pórfödém, a padlás felé szigetelést védő beton ?
Ez jogos. Ám a kis felülethez jképest a fém nagyon erősen tud ja vezetni a hőt. Ráadásul kint meg ott van egy nagy méretű "radiátor" - a lámpa falikarja (és a lámpa, ha az is fém).
mondjuk lehet a dolgon segíteni anniyt, hogy a csavarral egy fa alátétlapot fogatunk felaz EPS tetejére, és a falikar ehhez az alátétaphoz cstalkozik. A fa rossz hővezető lévén elválasztja egymástól a hosszú csavar(oka)t és a falikart, így már valóban csak annyira csökken a hőhíd, amit írtál, és az már elhanyagolható .
Ha még spécibbre akarjuk megcsinálni, akkor a rögzítő hosszú csavar(ok) feje a fába kicsit besúlyed (helyesírás? :), és ez a bemélyedés le van fedve valami szigetelő anyaggal.
(belső hőszigetelő rendszer kb 1500Ft/m2 áron, és 70-75%-os megtakarítást ígér! Mondjuk kell hozzá talajregiszter, vagy egy a taljaszint alatti helyiség)
Kesebb súlyú lámpánál pl. fali "UFO" egyzserűen csak hosszú tipli és csavar lett használva és amikor a csavar elkezd húzni, akkor figyelni kell, hogy csak nekifeküdjön a borításnak de ne szakítsa be azt. Nagyobb súlynál szóba jöhet tőcsavaros megoldás vagy tipli és hosszú csavar a lényeg, hogy kell egy közbetét a szigetelés vastagságába pl. egy mértere vágott csődarab, aminek mér nekifeszülhet a szereledő tárgy. Pl. ez a megoldás kibír egy fali napellenzőt is.
En a belso, lakoter feloli oldalrol kerdezek. Ott van a terdfal vakolva, de csak ameddig a tegla tart, tehat latszik a talpszelemen a tetejen.
Itt linkeltek utmutatokat szigetelesgyartoktol, azokon a rajzokon a belso lakas feloli oldal mindenutt gipszkarton volt. Ugy konnyu, mert a ferdesik szigetelese lelog a szelemen melle, a folia is lejon a terdfalig. Es a ferde meg a fuggoleges gipszkarton talalkozik es kesz. De nekem nem lenne fuggoleges gipszkarton...
Ez a tárcsa becsavart állapotában kiáll a PS lap síkjából? Feltételezem, hogy igen. Felfogatás előtt minden tárcsa helyén kell egy kis süllyesztéket készíteni a PS lapba? Az még szép cifra művelet lenne.
Ha már le van vakolva kívül, azaz készen van (és jó), akkor már mindegy hogy belülre mi a kívánalom. Tudnál ilyen gyártói oldalt belinkelni, amin a gipszkarton is szerepel?
Írtam, hogy azért hogy mechanikailag megtartsa ami rákerül, azaz a beszabandó PS táblát. Gipszkartonra egyébként mivel lehet rögzíteni PS táblát? Lehet ragasztani is?
Meg nem tartok ott, de en siman furas, tipli, hosszu csavar. Ha kell, akkor a hosszu csavarra egy csodarab tavtartonak, hogy meghuzaskor ne az eps-t nyomja.
"A kőzetgyapotlemez és az EPS van annyira merev, hogy utána a (rajzon kékkel sraffozott) külső homlokzati szigetelést megtartsa?" Ha homlokzati kőzetgyapotlemez, vagy EPS akkor van (a szelemennek támaszkodnak). Ha nem annyira sűrű anyag, akkor a legfelső homlokzati tábla falhoz csatlakozó részét fogazott vassal ragasztózod pogácsák helyett, így nem fog leesni.
"Bubi504, mihez rögzítetted a facsavaros tárcsával az EPS-t? Bele a szelemenbe?" Igen.
"Csak az EPS találkozási élénél nyomtad ki, vagy próbáltad az EPS felső lapját telibenyomni?" Ha a tábla pontosan van szabva, kevesebb mint 5 mm-t kell kinyomni, és csak a külső élen. Teljesen passzentosra nem szabad csinálni, mert a faszerkezet mozoghat is, ha megnyomná az eps-t, az nem lenne jó.
Tulajdonképpen ha kivül szigeteled hungarocellel,/vagy hasonló/ akár jó is lehet, de veszteség akkor is van , a csövek melege lakáson kivül marad.Az ötrétagü/Henco,Haka stb/ jó, a réz csak szebb, egyenesen áll.Fontos, hogy ejtősen csináld meg a rendszert, mert nem fogod tudni másképp légteleniteni, ill. nem lehet teljesen leengedni a vizet.A javitás-ellenőrzés lehet problémás, de ezek a csövek nem szoktak kilyukadni. Ugyhogy ha kivülről ilyen vastag lesz a szigetelés ,-ám legyen.
Azért gondoltam belülről, mert hatékonyabbnak tűnik szigetelés szempontjából (teljesen laikus vagyok!) ha két tégla közt van a szigetelés, mintha csak tégla + kívül cell. (Vagy 10-15 cm cell kívülre többet ér?) Másrészt nem nagyon sérülékeny-e, ha kívülre már nem kerül fal a szigetelő elé? Sajnos az ár is fontos szempont és egy vastag szigetelés kívülre + a spéci vakolat nem drágább (+ nagyobb a felület is), mintha belül vékony szigetelő + tégla és arra "mezei" vakolat? Jó igaz tényleg, elfogyna jó néhány m2 belülről, de ha ez nem számítana, akkor jó megoldás lenne a belső szigetelés? Szellőzés, pára stb szempontból mindegy?
Tetőteret határoló szerkezet szigetelésével kapcsolatban lenne kérdésem. Most éppen koporsófödémről lenne szó (de ez talán annyira nem is lényeges). 2x10 cm-t tervezünk. Isover Domora (lambda=0,039) gondoltunk első körben, elég jó árunk van most rá (br. 693 Ft/m2/10cm). Úgy gondoltuk, hogy a ferde és a vízszintes síkokra is ezt tennénk (a ferde sík hossza kb. 2m). A vízszintes sík egy része padlás, másik része bádogozott fedésű. Beszéltem Rockwoolos tanácsadóval, elsőre az Airrock LD-t (lambda=0,037, árban jelentősen drágább lenne) ajánlotta ferde síkra, de a Multirock (ez br. 1152 Ft/m2/10cm lenne, lambda=0,039) is jó rá, tette hozzá, a vízszintesre meg mehet akár a Rollrock (szintén 0,039) is. Az Isoveres azt mondta, hogy hivatalosan az Unirollt (lambda=0,038, ugyanúgy tekercsben van, mint a Domo) ajánlják a ferde síkra, de a Domo is önhordó, ezért betehető.
Azért bizonytalanodtunk el, mert hallottunk olyan véleményt is (hozzáértőtől), hogy üveggyapotot nem rakna be a ferde síkokra, de a saját házában a vízszintes síkokat is nagyobb testsűrűségű kőzetgyapottal szigetelné.
Csak a szigetelési tulajdonságokat nézve nem fordulnék el a Domotól, de kíváncsian várom a véleményeket, érveket és ellenérveket, és azokat a szempontokat, amelyek segítenek a döntésben.
Miert akarod belulre? Jo sok m2-t elvenne. Es miert 2cm szigetelest, amikor az a legolcsobb az egeszbol...
Inkabb kivulre 15cm hungarocell, es vakolat. Ha mindenkeppen tegla kulsot akarsz neki, akkor a hungarocellre elotetfal, de annak alap kell, es ugy mar jo draga lesz.
Tudna segíteni valaki? Kérdésem a következő: 25-ös falú (tégla) házat lehetne (érdemes) úgy szigetelni, hogy belülről 12,5-es tégla + közé 2 cm hőszigetelőt tennénk (pl. nikecell)? Vagy csak kívülről érdemes szigetelni? Akkor min. mekkora vastagságú szigetelőt javasoltok?
Kosz! Mindig tanul az ember :) szerencse, hogy ez a resz meg elottunk van. Akkor kismeretu kimarad, helyere EPS...
Teljesen igazad van, a folia ala menne csak a levego, tenyleg le kell zarni!
Az ellenlecezesre -sajnos- van 3. megoldas is: vekonyabb lec. Nalam ezt raktak fel, mire lattam, mar kesz volt mindenhol... (2 cm lamberia + 1.5 lec vs. 3 cm Bramac lec...)
Nálam úgy történt, hogy a szelemen melletti részt 2db-ból tették be, vízszintessen elvágva. Becsiszolták azt, ami felmegy a ferde tetősíkhoz, majd alányomtak egy téglalap formát, ami befeszíti. Hátul fogja a szelemen, fent/lent fogja az ereszalja lambéria/koszorú. Meg se moccan. Homlokzat felöl becsiszolva vmennyire, majd erre ragasztottuk rá sima ragasztóval a homlokzatit, bár ez már nem tűl nagy szakasz, hiszen a tető jön lefelé. Felső síkon ki kell nyomni szilóval szinezés előtt.
Ytong és kisméretű téglát hanyagolnám több okból is: nem teljesen vízszintes a koszorú felső síkja, ahova rá lehetne falazni, másrészt az a 7 cm se mindenhol hét cm. Kihozni a ráfalazást pontosan a külső síkra őrült pepecselős munka. Egyébként ytongból van a fal, kisméretű tégla emiatt duplán elvetendő.
A kőzetgyapotlemez és az EPS van annyira merev, hogy utána a (rajzon kékkel sraffozott) külső homlokzati szigetelést megtartsa? Ugyebár glettelni kell majd, hálót belenyomni, viszonylag nagy nyomásnak lesz kitéve munka közben.
Bubi504, mihez rögzítetted a facsavaros tárcsával az EPS-t? Bele a szelemenbe? Ez a szilikonos tömítés jól hangzik, csak nem merem kiszámolni, hogy mennyibe kerülne 60 méter esetén :) De azért persze kiszámolom. Csak az EPS találkozási élénél nyomtad ki, vagy próbáltad az EPS felső lapját telibenyomni?
Csoki74, nem lenne jó ha ott rés lenne, bogarak miatt sem. A fólia alatt nem kell szellőztetni, normál padlástér lesz.
Először arra gondoltam, hogy gipszkartonnal, vagy betonyp lappal egy hordozó felületet alakítanék ki. Arra mehetne egy kitöltő EPS. Nem tudom, melyik a gyorsabb és árában kedvezőbb megoldás. Mert a gipszkartont kijebb tudnám rakni tetőléc felszögelésével, derékszögő fülek csavarozásával, tehát nem pont a szelemen külső síkjára feküdne. Valahogy így képzeltem el:
Ez is tökölős munka. Meg aztán kérdéses, hogy van-e értelme ebben az esetben odarakni a pirossal jelölt EPS-t, mert akár a gipszkartont teljesen ki lehetne vinni a falsíkra. Viszont az EPS-t síkba lehet csiszolni, ha a gipszkartont mégse sikerülne teljesen síkba rakni. Árban is a a kedvezőbb megoldás kéne :)
Egy dolog, hogy mit _szoktak_, és egy másik, hogy mit javasolnak a hőszigetelés-gyártók csomóponti rajzaikon. Kisméretű téglát bizony nem, hanem a szarufák közötti és a homlokzati hőszigetelés összecsatlakoztatását EPS és gyapotgyártók egyaránt.
A fólia a deszkázás felett van, az ellenléc meg még feljebb, a szellőzés meg az ellenléc mellett történik, felfelé (egyszeres átszellőztetésnél csak ott). A rajzon látható megoldás, miszerint a deszkák a szarufák tetején vannak, azért nem jó, mert ilyenkor vagy elhagyják a deszkázott részről az ellenlécet és így nincs rendes keresztmetszet a beszellőzéshez, vagy lesz egy törés a cserepezés síkjában (ami nem túl szép). A korrekt megoldás az, hogy a deszkázott részen a szarufák tetejéből kivágják a deszka vastagságát, és ide süllyesztik be. Így a tetősík és az ellenléc is folyamatos lesz.
Amugy valószínü hogy karborobot lesz a kazán,nem gáz és a falban csak kivül lehet szo a fütés cső vezeréséről mert a belső teret nem akarom elcsüfitani az is plusz pénz lenne a falon a csőveket meg nem akarom nézni vagy a belső vésés meg kizárt.Ugy is Dryvit előtt állok gondoltam igy jo megoldás lenne, de mondjuk én nem réz csővel akartam vezetni hanem 5 faluval.
Ha ez nem jo megoldás ki fejtenéd hogy miért nem az.
Ezt a reszt kismeretu teglabol szoktak felfalazni! Piszok munka, utalja a komuves... Arra aztan mehet fel a hoszigeteles, mint mashol, mozogni nem fog :)
Nem tudom, hogy en szilikonnal odaragasztnam-e a geszkahoz? Ha ott jut be levego, az epp szellozteti a folia alatti (folotti) rest, nem?
A homlokzati szigetelés és a deszka közötti rést szilikonnal lehet (kell) tömíteni. Azt a 7 centit gyapottal a legegyszerűbb, de én pl eps-el csináltam, facsavaros tárcsával rögzítettem.
Szeretnék valami jó megoldást, amivel ki tudnám pótolni a betonkoszorú és a szarufa deszkázata közötti részt (zölddel van karikázva a rajzon). Erre a pótlásra és a homlokzati falra kerülne a közeljövőben a kékkel sraffozott leendő homlokzati hőszigetelés, tehát emiatt a külsőfalsíknak a koszorú felett is folytaódni kell. A falsík és a szelemen külső síkja között 7 cm van és a koszorú teteje és a deszkázat között pedig kb 25-30cm. Milyen megoldást javasoltok? Mit szoktak ilyen esetben alkalmazni? Talán elképzelhető, hogy a deszkázat idővel kicsit elmozdul, bár szerintem kicsi a valószínűsége, de mégis ehhez igazódóan kéne valami (rugalmas?) megoldás. Köszi előre is.
Köszi. Azt meg tudod mondani, hogy ez olyasmi, amit én is fel tudok tenni a másik helyett, vagy szakit kell hívni hozzá /pl. engedély miatt, szakszerelés stb./
Ez a 2-3 cm a szobában belül lenne a mennyezetre ragasztva, és még erre jönne rá a disz, és a padlásra 20 cm vastag üveggyapot. A homlokzatra én is 10 centi felett gondolkozom, de egyenlőre még nem jött össze rá a pénz.
Én csinálnám a faterral, csak anyag ár van. És a befordulást mennyivel csináljam? Sajna falazáskor meg ajtóberakáskor úgy lett mérve minden, hogy nincs szigetelés. De még lehet variálni rajt, a nagy felexxel gyémánt koronggal. Nem akarom elbaltázni a szigetelést, inkább most akarom tudni mit ne rontsak el.
"Máskülönben úri passzió 180-200nm -s B30 hőszigeteletlen házban " Igen, csak az a baj a 2 0évvel ezelőtti élet más volt, falun nem is engedtek 55-80 nm lakást épiteni és csak családi házban lakhattál , tehát minden oldala nyitott, és sokszor 2 generáció lakik egy házban, tehát kénytelen szigetelni, más ut nincs.
Erre a falra a szakember nekem 12 cm szig.és 10 cm lábazati szig.mellett 25 cm padlás szigetelést javasolt. Na ekkor már lenne megtak.Mindjárt irok cimet.
Sziasztok. Tavasszal fogom én is kívülről szigetelni a házam EPS-el. Van egy fali cirkóm, parapetes. Aki a hőszigetelést csinálja szólt, hogy a külső kivezetéséhez majd valami hőterelő félét tenni kellene, mert a kiáramló 100-120foknak a szigetelés nem fog örülni. Csinált már valaki lyesmit? Miből? Attól tartok, hogyha csak simán vmi lemezből teszek fölé meg a két oldalára vmi terelő félét az nem jó, mert a fém is vezeti a hőt. Már abban is gondolkodtam, hogy mégis lemez, csak közvetlen mellé nem EPS-t teszek, hanem kőzetgyapotot. Javaslat/vélemény valakitől?
2-3 centit minek felrakni? Pénzpocsékolás, szerintem csak a gazdagok szigetelnek 2x, aki csóró (meg van esze), az kapásból felteszi legalább a 10 centit.
Van egy kis családiház amiben nincs közponifűtés csak egy kandalló szeretnék kötni bele de az a gáz hogy bent minden fel van újítva pöpecül és nem szeretném szétszedni.Az lenne a kérdés hogy ha a fal külső oldala lenne becsővezve és az adott helyen ahol akarnám a radiátort csak ott vezetném be a lakásba a csővet.
Kivülről be lenne vésve a falba utánna rápucolva és kapna 10 cm es dryvit-ot.
15 cm hőszigetelés egyenletesen a falon, 2 cm -s befordulással
Nem raknék 2 cm-t még az 5 cm-es homlokzatihoz sem ... még egyszer! A párkányaim alatt ma cseréltettem ki 8 cm-re a szigetelést, mert kirívóan hidegek voltak (ez még a régi ház; az újnál már a beforduló is 15 cm lett). Szemét egy munka volt :(
Ma mértem a lakásba hőmérsékletet és a termosztátnál a lakásba be van állítva 22fok és a 2szobába ahol 2külső fal található és persze nincs hőszigetelve még 19,5 fokot mértem, szoval már értem mért ilyen fontos a hőszigetelés. Ennyire tűzi a hideg a falakat.
CSak rajtad múlik, hogy folyamatosan sok szenet tűzelsz el és hordasz be vagy veszel 20-25 cm hőszigetelést a padlásra és már idén télen élvezed a szabad óráidat...
A lábazatra lehet hőszigetelést tenni XPS-t pl 8-10 cm -t azonban akkor, hogy ne álljon ki a fal sikból a falra sem árt tenni EPS-80-t:))
Egy 200 nm alapterületű háznál ha a fütési költséget le akarod vinni mondjuk havi 28eFt -ra fűtési szezonban hidegben (120Ft/m3 gáz árral számolva). Akkor az alábbiaknak kell teljesülnie.
30 fal + 15 cm hőszigetelés egyenletesen a falon, 2 cm -s befordulással
Az ajzatban 12 cm és a lábazaton 4 cm XPS vagy a lábazaton 12 cm -s XPS
Az ablakok jól zárnak és 1.1 -s üveg van bennük.
A padlás, plafonnál legalább 22 cm hőszigetelés van bent....u=0.4 -s anyag és nem az olcsobb...
Az egyik lehetőséged, hogy drágán a fűtést korszerűsited és nyersz havi 15-20eFt a 120eFt- ból vagy hőszigetelsz és a jelenlegi fűtési módod mellett kevesebb energiát kell felhasználni...
úgy gondoltam hogy először 2-3 cm vastag EPS-t ragasztanék fel, és késöbb erre jönne még rá a dekorációnak az álmennyezet, ami szintén polisztirol. Ha laponként rakok 2 dübelt az elég lesz? persze ragasztva is lesz. Ha sikerül megbeszélni a többiekkel is hogy ne használjuk a padlást, akkor oda még 20 cm üveg vagy kőzetgyapot kerülne.
Amúgy nem tudom hogy soknak számít-e, de ezen a télen eddig 35 mázsa szén, kb 6 mázsa fűrészpor és egy csomó fa ment el. Remélem a következő télen elég lesz kevesebb is.
Köszi, megfogadom a tanácsot, én is legalább 5 cm-t raktam volna. Ide ha jól néztem EPS 100-as kell? Párazáró fóliát az EPS alá kell rakni, vagy az EPS-fólia-beton a sorrend? Még valami, mivel emelt a padló, érdemes a fal mellett kicsit jobban kiszedni a földet és oda 30-40 cm mélységig EPS-t rakni, vagy inkább kívülről szigeteljem le a lábazatot?
A régi járólapra semmiképp sem tehettem volna az újat, mert akkor nem lehet kinyitni az ajtót :-)
Most szeretnék szigetelni új házon. Sima 38-as PT. Erre mit érdemes tenni? Sokan mondják hogy elég az 5 cm. Felesleges a 10cm erre a 38-asra.
A tetőn 20 cm lesz. És milyen márkát érdemes venni ami nem túl drága, de jó anyag.
Pl. ezt érdemes megvenni? http://szigeteljen.shp.hu/hpc/ws_member_3g.php?azonosito=szigeteljen&tcskod=szigeteljen1203501049&title=n/szigetel%F5%20rendszer%202mm,sz%EDne
Azt se akarom hogy pár év múlva leessen. Nem vagyok képbe a témában. tudnátok segíteni? Előre is köszi.
"Annak mennyi az értelme,hogy csak az északi oldalt szigeteljük le?"
Akik csak az épület egyikoldalát szigetelték le elismerték, hogy az a fal nem lett olyan hideg, de összességében a fűtésszámlára nincs jelentős változással.
Szerintem szinte semmi. Ha hideg van, nem csak azon az oldalon van hideg.
Sziasztok! Új a fűtési rendszerünk,sajnos nem túl hatékony - a gázszámla 100-120e/hó 180-200mm-es háznál...A fűtési megoldáson is lesz némi változtatás (vastagabb cső stb),illetve a hőszigetelésen gondolkodunk,mert valaki szerint elmegy a fűtés. Létezik, hogy egy 20éves épület 30centis falai ennyire nem szigetelnének?Nyáron amúgy nincs olyan meleg. Annak mennyi az értelme,hogy csak az északi oldalt szigeteljük le? Üdv,B
Egyszer csináltam ilyet. Mivel lambéria került a gerendákra, nem akartam, hogy a szigetelés a nyakamba "poroljon" valamilyen lágy fémlemezből lemezvágó ollóval vágtam körömnyi darabokat és azok segítségével szögeltem fel a fóliát.
Köszönöm, hoyg foglalkoztatok a témával! Nos az eddigi elképzelés a következő: Az ablakok 2 rétegű gázzal töltött hőszigetelt ablak, egy műanyag keretbe foglalva. -amely rálógna a busz teljes belső részét borító paneles szerkezetű kemény hőszigetelő habra. Ez a termék ad egy síma feületet a beltérnek, amivel lehet tovább dolgozni, és könnyen szerelhető.
Így a busz nagy része igen jól lesz szigetelve. De ez a csukló az idegeimre megy :-) VISZONT: Sehol nem találok lágy pur-habot. Ugye a keményre merevedő hab az könnyen beszerezhető, de lágy? Hol, mi, milyen?
(Egy nagyon kedves segítőkész úr adta az ötletet erre is. Ezt ajánlotta az busz belső oldalára: Íme)
Oké.:-)) A falad mivel lesz burkolva(vakolat, ragasztott gipszkarton)? Ha gkarton akkor 5cm lelógatsz a fóliából és ez van a gk alá téve amikor ragasztod, ha vakolat akkor max 1cm és rávakolsz. De ha nagyon precíz akarsz lenni akkor a falnál levágod és szilóval végig nyomod.
Úgy értem, a házon fa födém készül, a fához ugye könnyen hozzá lehet fogatni a fóliát (szeg,tűzőgép). Födém és a fal csatlakozásánál, a falhoz is hozzá kell fogatni a fóliát. Azt nem tudom hogy azt mivel lehet, hogy az lég tömör legyen, a pára ne tudjon feljutni a szigetelésbe.
üdv:Imre
A fődém megfelelő szigetelésével tudsz aránylag olcsón sokat megtakarítani.
Az álmennyezetnek természetesen van hőszigetelő hatása. Polisztirol álmennyezetre gondolsz, vagy pedig gipszkartonból csinálod? A polisztirol laops megoldásnál kb 1 cm vastag a réteg, ami pluszban szigetel, ha kevesled, akár tehetsz alá EPS lapot mennyzetre ragasztva. Én az első emeleten (tetőtér beép.) a ferde plafonrész szigetelését fejeltem meg 2 cm EPS laopkkal plusz álmennyzeti lapokkal. Határozottan érezhető lett a szigetelő hatása.
ha gipszkartont szerelsz fel, akkor a fölé tudsz tenni üveggyapot szigetelést, de akár EPSt is, és ásványgyapotot is. Nyilván a könnyű fajtából.
Minimum 8-10 cm-t (2x4 v 2x5) tennék. De -anyagiaktól függően) akár 15cm-t is. Azt már később nem tudod beletenni (illetve csak nagyon költségesen). A falra, födémre azért egyszerűbb növelni a későbbiekben.
Ja, azt még elfelejtettem kérdezni hogy mivel még az eredeti 50 éves járólapok vannak lerakva a konyhában, ezt nyáron akarom cserélni, alatta nincs lebetonozva. Oda milyen vastagságú hőszigetelést javasoltok? persze ésszerű határok között :-)
Nemrég bukkantam erre a fórumra, mivel én is most újítgatom fel a lakást. A 60-as években épült, 38 cm-es kisméretű tömör téglafal, emelt padlószinttel, alatta gondolom döngölt föld van. A nyílászárók szeptemberben lettek kicserélve 1.1-es műanyag ablakokra, az ajtó már 4 éve, erről infókat nem tudok. Tulajdonképpen a kérdésem az lenne, hogy ha a 2 szobában felrakok álmennyezetet, annak az esztétikai értéken kívül van-e más hatása is? A födém 28 cm vastag, nem tudom hogy fa, vagy vasbeton gerendával épült-e, de valami salakszerű anyag van benne. Gondoltam hogy idén kívülről leszigeteltetem a házat, de egyenlőre nem állok úgy anyagilag hogy véghezvigyem. A fórumot olvasgatva nem tudtam eldönteni hogy EPS vagy kőzetgyapot legyen a szigetelőanyag. A kőzetgyapotnak az árán kívül van még más hátrányosabb tulajdonsága is, vagy ez kinek melyik szimpatikusabb alapon megy?
A válaszokat előre is köszönöm Üdvözlettel: Norbert
Arra próbáltam csak utalni, hogy a szigetelésnek egyenletesnek kell lennie, mert ha nem az, akkor az egy hőhíd. Akkor az a rész, ami nincs _annyira jól_ leszigetelve, mint a többi, az hidegebb lesz.
Bár nyilván 20 vagy 30 cm szigetelésnél már kisebbek lehetnek az eltérések a különböző falszakaszok szigetelési közt. (mondjuk ha 5 cm, akkor az arányában kisebb, mintha 10 cm-es szigetelésnél lenne egy 5 cm-es szakasz)
Hát a 15cm és 10cm szigeteléssel nem lehet agyonszigetelni a házat csak ha duplán teszed.:-)) Úgyhogy ezt szerintem hagyjuk mert más dimenzióban mozgunk.:-)))
Ha agyon is van szigetelve, akkor is relatív hőhidak lehetnek. AOlyanra gondolok, hogy egyik helyen 15 cm szigetelés van fenn, a másik on meg 10cm. A fűtés odabent kb 12-13 cm-es átlagos szigetelésnek fele meg, így a 10 cm-es sziegetlésű helyen hidegebb lehet a fal, mint a többinél.
Milyen a fal és ablakok hőszigetelése? Gondolom csak állóhelyzetben van értelme a szigtelésnek és akkor egy elhúzható szigetelt falat kell beépíteni a csuklóhoz.
Lágy poliuretánhab (habszivacs), ami a legjobban megközelíti a vágyaidat, de az sem tökéletes: mivel a redők közé anyag kerül, mégha elég könnyen összenyomható is, biztos, hogy csökken a maximális fordulási szög.
Volna számotokra egy érdekes kérdésem! Ti hogyan szigetlenétek le egy csuklós Ikarus busz csuklórészét, ÚGY, hogy az egy fokkal se legyen kevéséb mozgékony! (Lakóbusz)
Én milló+1 helyen néztem, de semmi használható megoldást nem találtam erre...
Igen, és ezen kívül a penészedésnek az oka lehet még, hogy valahol hőhíd marad a házon. Mivel egyébként jól szigetelt, ezért a fűtés keveset megy, így a hőhídnál nagyobb hőmérsékletkülönbség tud kialakulni az átalgos hőmérséklethez képest (helyiileg hidegebb lesz), ezért ott az r0226 által beírt oknál fogva eleve magasabb páratartalomnak ki tud alakuln iegy lecsapódási pontja. És a nedvességgel meg jön a penész, mert azt szereti.
Tullihegitek ezt a dolgot. Max. tegyél rá egy vedér kavicsot a végére. Nálunk a hegyoldalban hektárokat be dréncsöveztek a szőlők alá, csak nem gondoljátok, hogy tettek tisztitókat ??
Nem az agyonszigetelés miatt penészesednek hanem a légmentesen záródó ablakok miatt, meg nem szellőztetnek eleget és a régi ablakok ezt megoldották.:-))))
javítom nem szinonimája a növelemnek:) persze U csökken. Tehát azt mondod kifele megy a harmatpont ha kívűlre hőszig réteg kerül. ok. értem. de akkor az miért van, hogy az agyonszigetelt házak hajlamosak penészesedésre belül?
Hát elvileg 100,125-öst lehet kapni drénbe vagy annél vékonyabbat. Neked milyen mélyen megy illetve milyen vastag kavics ágyba kell behelyezni kb? Nekünk kb 50m lenne körbe, vagyis L alakba és kb lenne 6 sarok. Szerinted mennyi tisztit lenne érdmes kialakítani? Illetve lentebb írtátok a geotextilitát, te használtad? Ja és még annyit hogy az ereszcsatornának külön kell PVC cső?
Olyan problémánk van, hog komolyabb vastagságú szigetelést szeretnék feltenni a házra, és van egy lépcsőnk közvetlenül a ház fal mellett fut. Na ez alapból nem túl széles, és jó lenne minél kevesebb centit elvenni a szélességéből. Ugyancsak jó lenne az ablakok körül a lehető legjob szigetelésű módon szigetelni (tehát a legkisebb legyen a k értéke).
Szóval: tudtok-e olyan szigetelőanyagot, aminek jobba hőszigetelő képessége, mint az EPS-é, esetlegesen jobb, mint az ásványgyapoté? ert akkor ennek a felhaszhálásával lehetne egyelnetes (amennyire lehetséges) hőszigetelés mellett kevesebb vastagságból megoldani a ház hőszigetelését a kritikus helyeken. (Nyilván az ilyen anyag drágább, ezért csak a kritikus helyekre menne.)
Mivel a 115-ös könyökbe belement, ezért gondolom 115-öst. :) A 40 ezres tisztítót kenjék a hajukra. A lentebbi megoldással csináltam 4 tisztítót, és kalap, de még sosem használtam. Néha leemelek 1-1 kupakot, jó párás alulról, de semmit nem látni. :)
Én is igy gondoltam. Mert a tísztitó 40ezerért kicsit durva. És akkor végülis T idomal ház sarkánál is meglehet vagy ahol összefolyás van. milyen vastag dréncsövet raktál te le?
Szürke EPS-ről mit lehet tudni? Miben jobb/rosszabb a fehér színűnél? Olvastam most egy "dalmata" EPS-ről egy reklámot, amiben azt írják, hogy 12,5%-kal jobban szigetel (nem írtak konkrét értéket). Ebbenvegyesen van fehér lés szürke EPS darab/szemcse, és állítólag a kettő jó tulajdonságait egyesíti. Tudtok erről valamit?
Én úgy csináltam, h a végére ráberheltem egy 115-ös pvc könyököt, majd ezt 115-ös csővel felhoztam a föld fölé, és ott lekupakoltam. Ha kell, tudom szellőztetni, vagy tisztítani.
Azért kérdeztem hogy mindenféle kosz bele tudna akkor menni. Föld stb és akkor eldugul. Tehát akkor geotextiliával be kell tekerni, hogy a kosz ne menjen bele? Multkor hallotam valahol hogy az átereszti a vízet.
a falon belüli (jó esetben, és nem a belső falfelületen) lévő harmatpont kifele vagy befele "megy" ha szigeteléssel javítom a téglafal hőáteresztőképességét?
"A dréncsövet mivel lehet a végén lezárni?" Dréncsövet lezárni ? Én akkor valamit rosszul tudok. Épp az a lényeg , hogy a csőbe befolyó vizet ejtésssel kivezesse az adott területről.Lezárni tilos.
Beton födémre milyen szigetelés a legoptimálisabb megoldás, ha néha mászkálni is szeretnék a padláson? Beton gerendák vannak és kefnik, de nincs rajta felbeton, csak a vállakat öntöttük ki betonnal, tehát a gerendák felső része 1-2 cm-t feljebb lóg mint a béléstestek fels síkja. Sokkal olcsóbb lenne ha teljesen lemondanék a padláson való mászkálásról (pl.raktározás)?
A dréncsövet mivel lehet a végén lezárni? Mert ügye a házvégénél be kell fejezni 2 helyen mivel a ház L alakú és 3lakás van benne és 2 lakásnál lesz hőszigetelés+lábazat+ vízelvezetés.
A külső téglaburkolat (szellőzött légréssel) a nyári meleg ellen jó elsősorban, a téli hőszigetelésbe nem segít annyit. Arra jobb az, ha több szigetelőanyagot teszel fel (á.gyapot vagy EPS).
szeintetek melyik a legjobban hőszigetelő falszerkezet? porotherm38+8cm ásványgyapot szigetelés, vagy portherm 44-es+4 cm gyapot, vagy 30as porotherm+gyapot+külső téglaburkolat?
Én is most tervezek egy ilyen manővert, de én nem spilázom túl! Bramac lécezést teszek le és arra normál vastagságú osb lapokat! Így is elég drága az osb! Ráadásul ahogy hallottam alálécezés nélkül a vastag is meghajlik!
"Erre ujabb szigetelés( párazáró fólia) és csak ezután jön a padlófűtés cső valamint az alzat beton."
Ez már nem párazáró fólia, hanem technológiai szigetelésként van jelen. Tehát hogy az Eps-re kerülő betonból ne folyjon a nedvesség az Eps-re! Mert hát honnan is menne abba pára ha alatta ott a Villas?
Nálunk aszem nincs szerelőbeton hanem ha jól emlékszem ugy van hogy homok azon fólia 10cm EPS rács és rajta 8cm beton. Nem híszem hogy a burkolással bármi lenne mert edig még nem volt. Azon kivül hogy a külső homlokzati szigetelés miat 1-2helyen megjelent a penész az 1 dolog de ez a mi hibánk mert a kivitelező elöször a homlokzatot akarta csinálni csak nem ugy álltunk anyagilag.
Pedig ez már a Gábor László épületszerkezettan könyvében is benne van, pedig elég régen íródott. Ha száraz is a talaj, akkor is van talajpára ami ellen szigetelni kell. Ha elhagyod a szigetelést, rossz esetben feljöhet a kerámia, szétrohad a parketta, penészesedik a szalagparketta alatt, stb.
Pedig ez nem új dolog. A szerelő betonra előbb bitumenes szigetelés megy, (talajpára elleni szigetelés) és csak ez után jön az EPS 100-as hőszigetelés. Erre ujabb szigetelés( párazáró fólia) és csak ezután jön a padlófűtés cső valamint az alzat beton.
nekem is van...(volt ) kérdésem, csak nem válaszolt rá senki :-((((( :-)) Ha a régi építésü házban nincs hely az aljzat szigetelésének, van-e más megoldás??
Vízszigeteléssel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Különálló garázst építek, és nem tudom az egész alá kellene-e biptumenes lemez, vagy csak a falak alá elég? Fedett terasz alá sem szoktak tenni, ebből kiindulva ide sem kell, mert nem lessz fűtve, pára bármerre mehet...
Mielőtt lebetonoztam volna a kocsibeállót, tettem le dréncsövet. Kb. 50 cm-ről indítottam, és 25 m után kb 1,2 m-ig jutottam le. Ott van egy ásott kutam, annak a szélénél ér véget a cső. Olyat tettem, amiben a gázcsöveket szokták vinni. Gondoltam a föld alatt nem tudja az UV tönkretenni. Elérhető közelségbe ilyet kaptam. Azóta az esők után nagyon hamar eltűnnek a ház melletti pocsilyák, előtte akár egy hétig is volt belőlük.
kék és sárga drén cső között mi a külömbség? Mert árba elég sok. Meg azt azért sokalom hogy a háznak minden sarkába meg ugy egyáltalán az a tisztitó akna 40ezer.
Hol és milyen szigetelőt akarsz venni? Mert nekem az lenne a véleményem hogy a grafyt nagyon jó csak amennyivel drágább nem annyival szigetel jobban. Mert kb a 8cm-es grafyt felel meg sima 10cm-esnek. De árba kb sima 15cm-est kapsz.
Szia !
Szerintem egy kicsit keveredes van az elmeletekben.
Amennyiben a felso szinten laktok es ott van a futes is, akkor elmeletileg elegendo a felso szintrol az also szintre leszigetelni legalabb 50cm-re, ugyanolyan EPS-szel, ugyanolyan vastagsagban. Valojaban igy ugyan az a helyzet alakul ki, mintha az aljazatot szigetelned a szinttel egybe. Ha meg tokeletesebben akarod elvegezni, akkor az also szint mennyezetet es az also szint tarto falait a mennyezetetol leszigeteled ugyanolyan szintig mint a kulso oldalon igy radikalisan csokkented a lefele aramlo meleget. Csak akkor az also szinti helysegek is jobban lehulnek.
Remelem erthetoen irtam.
Udv , Peter
Köszi a válaszokat. Úgy gondoltam, hogy a lábazattól felfelé szigetelek.De ahogy mondjátok ez nem valami jó megoldás.Az nem okés ,hogy most megcsinálom a lábazattól felfelé, és utána 2-3 évre a lábazatot.Össze lehet hozni a kettőt szerintem.Ugyanis ablakokat is cserélnem kell szigetelés előtt,ugye?15 éves bajai faablakok, igaz thermoüveg csak gondolom 2,8-as vagy még rosszabb, de különösebb gond nincs velük.Esetleg van arra megoldás, hogy szigetelés után mondjuk 3 évvel cserélek ablakokat, vagy az már barmolás lenne?Kijjebb is kellene hoznom őket, akkor már párkány csere.
A fűtött tér padlóvonala alá kb. fél méterrel szoktak menni a talajban. Nálad kicsit máshol van a probléma. Ha nem fűtöd az alsó szintet, úgy a földszint mennyezetét is szigetelni kellene. Ehhez , gondolom, nem sok kedved van.
Én úgy szigetelném a házat, mintha az alsó rész is fűtve lenne (vagyis homlokzat és lábazat), mert könnyen jöhet változás, és szükséged lesz a földszintre, de a szigetelésnek nem biztos, hogy még egyszer nekiugranál. És akkor a közbülső födém sem akkora gond.
Ja, és elégnehéz eladni egy emeleten szigetelt házat.
A meleg nem szokta megkérdezni, hogy hol laksz és engedélyt sem kér, hogy kimehessen..:)) A leghidegebb pont irányában megpróbál elmenni...igy célszerű egyenletesen szigetelni a házat...
Nem kell feltörni a járdát max tudod, hogy hideg lesz ott és ott is elmegy majd a drága fütési pénzedből...
AZ nagyon jó ár!A grafitos szerintem jóval több bár még nem jártam utána.
De ha józan paraszti ésszel belegondolok, a fűtött felső szinttől a melegnek közel 2 m-t kellene lefelé a falakban haladni, hogy a lábazatnál ki tudjon jönni. Vagy rosszul gondolom?
Hát most erre elvileg aztmondják az emberek lábazat szigetelés nélkül ne is állj hozzá az egészhez, mert pont ott alakul ki leginkább a hőhid ami hosszutávon a ház szerkezetét karosíthatja. De ez pénz kérdése, mert he van rá pénz akkor mindenképpen meg kéne csinalni. Amugy a 8cm-es Grafit igen csak kb a 10cm-essel felel meg. Nem tom mekkora a házad négyzetméter felületre de én 1850ft-ért vettem 10cm-es Austrotherm EPS-t ragasztóval és hálóval szinező nélkül (bruttó ár) Lábazatra meg XPS vagy Expert FIX 2200ft+áfa
Aki ért hozzá attól kérdezném: a 8 cm grafitos eps ugyanannyit szigetel mint a 10 cm es sima?
Még egy laikus kérdés:ha kétszintes ház felső szintjén lakom, az alsót nem fűtjük, akkor is kell még a lábazatot is szigetelni?Tudom hogy jó lenne, csak hogy érdemes-e?Nem szívesen törném fel körbe a járdát.Az alsó lábazat kb. 80 cm.
Ha a falak szarok, akkor az ossz veszteseg sok, es ennek jelentos resze a fal. Monduk 100 a veszteseg, es ebbol 20 az ablak. Ha a falat leszigeteled, es az ossz veszteseged 60-ra csokken, az ablak meg 20 maradt, akkor 25-rol 33%ra nott az ablakok aranya a vesztesegben.
Hogy ne lehetne reális a 8-40%. Ez attól függ hogy milyen hőszigetelés van a házon. Pl ha van a házodon 20cm EPS akkor nagyon alacsony lesz a hővesztesség, persze a nyilászárok szigetelése is fontos.
a következőt szeretném kérdezni. falon kb. hány százaléka távozik a belső hőnek? keresgettem itt-ott. olvastam mindent 8-40 % között. azt hiszem ilyen nagy szórás azért nem lehet reális...
ismét előbb kérdeztem, mnt gondolkodtam. Módosítok:Mennyire ismeritek tartjátok jónak a Floormate 200 "rendszert"? Ami még érdekelne legyen 4cm, vagy 2*2cm átfedéssel?Igazából, amit most olvasgattam, abból nekem nem tiszta, hogy a lapokat kellene tenni átlapolással, vagy a rátett fóliát?
Először is köszönöm a nekem nyújtott segítséget, illetve az itt olvasott egyéb hozzászólásokat amik segítettek nekem a vásárlásban.
A ház külső hőszigetelése mellett, a bejárati ajtóhoz tervezek egy 2*4m-es szél és hidegfogót építeni. Természetesen ezen is lesz külső szigetelés. :o) Ami most a kérdés: szintkiegyenlítés miatt kb 8-10 cm-t kellene betonoznom az "alapzatához". Szerintetk csinálhatom, hogy beteszek 4-5 cm szigetelést és arra öntök 4-5cm vasbetont? Ilyen esetben a szigetelőlapok és a beton közé kell tenni valamit?(fólia stb)
Segítségeteket kérem talpszelemen gerenda körüli szigetelésnél. A tetős, nyeregtető, csüngő ereszes lambériával fedett. Szarufák közt deltarock kőzetgyapot lesz, kívülről 10 cm dryvit. Talpszelement mivel kell (ha kell) kívülről , ill belülről szigetelni. Koszorú alatta 5 cm heraklittal szigetelt.
Székesfehérvár a helyszín és az, hogy magam, vagy kivitelező csinálja az attól függ, hogy milyen megoldás lesz a legjobb. Ha bontani kell és hozzáférhetővé válik a hely, akkor onnantól lehet mondjuk polystirolt ragasztani, azt én is meg tudom csinálni, de ha valami speciális technika jön szóba, akkor azt nem biztos. Aztán azon is érdemes elgondolkodni, hogy a bekerülési költség nem túlzott-e a problémához képest. Idővel (1-2 éven belül) a tetőfedést szeretném lecseréltetni, mert ez a kezdetleges zsindely (tekercsben van és arra cserépminták vannak festve) nem túl szép és a pala mintázata is kezd átütni rajta, valamint a tető egészének szigetelése sem túl jó, szóval akkor mindenképpen orvosolható a dolog, a mostani ár esetleg töredékéből, ha mondjuk azt a befúvásos technikát nézem, aminek minimum 150k lenne a vége...
Hát, ezt a kifejezést meg én nem ismerem, de egyről beszélünk! mindenképpen a térdfalat kell szigetelni, mert a tető alulról nincs szigetelve a régi tulaj igénytelensége, vagy forráshiány miatt, így a lambériát felülről értelmetlen volna. A tető kinyúlása kb 1,5 méter, a ház hossza 7, a térdfal magassága belül kb 1,6 m. Én 10 köbméter körül számoltam ki a befogadóképességet.
A ferde síkra belülről kartonoztunk, így oda, a karton és a tetődeszkázat közé került 10 cm üveggyapot+hőtükrös fólia, a szobák mennyezete pedig felülről, a tetőtér felől, a gerendák(fogópár) közé beépített 15 cm üveggyapottal van szigetelve. igazából ez a jelenség csak a ház nyugati oldalán probléma, mert a túlsó oldalon, a tető asszimetriája miatt magasabb a térdfal és ott kialakítottak egy gardróbszobán keresztül egy kijáratot, ahol én az ottani térdfal külső felületére a ház külső szigeteléséből megmaradt polystirolt ragasztottam fel. Ott nincs gond.
A belülről történő szigetelés nekem is eszembe jutott, de a baj az, hogy nem csak szoba van a felső szinten, hanem egy lépcsőház is, aminek a hatalmas légterét lekartonoztattam a lépcső síkjával párhuzamosan (ez előtt léhetett látni a tetősíkot és a térdfalat is belülről, iszonyatos űr volt ott), tehát a térdfalhoz odaférni ezen szakaszon szintén bontással járna.
Amikor hó volt a tetőn, elszomorítóan látványos volt, hogy hol fűtöm a sztratoszférát...
Vezo228! Tehát a "ragalja"=a "madárdeszkával"? És ezt a részt gondolod kibontani? És a tető alatt kívülről szigetelni a térdfalat? Vagy a lambériát felülről? Mekkora a kinyúlás?
Ha 1 m a kinyúlás, 1,6m a térdfal magasság és 10m a ház hossza (egy oldal), akkor a kitöltendő térfogat kb. 16 m3. De ez még csak az alsó háromszög. Mi a helyzet a ferde síkkal? Az szigetelve van? Mivel?
Ami Climatizer pluszt illeti, azt nem ismerem, de a z ISOCELL celluloz szigetelést igen. 2007-es áron 1 m3 belőle 15000Ft + ÁFA.
Nekem az látszik a legjobb megoldásnak, ha a térdfal belső oldalát szigeteled. Pl. EPS-sel. Ha erről szeretnél bővebbet, ebben segíteni tudok.
Amugy hidd el nekem az iszonyat jó áron volt. Amugy tod mi volt a vices oda mentünk a kereskedéshez mondtuk hogy mért jöttünk rögtön mondja alkalmazott menjünk a pénztárhoz, már akkor csodálkoztam de ő mondta tovább hogy 70m2 10cm-esük van 1600ft-ért van (maga csak a lap). Na akkor szoltunk közbe hogy mi kaptunk árajánlatot erre fölszolt a fönöknak hogy várják és lent is volt 1percen belül. És nagyon korrekten behívot minket 1 kis szobába és a kedvezményes árakkal számolt nekünk mindent.
Ez valóban jónak tűnik! Ekkora felületet azért be lehet áldozni a lambériából. Ennek a technológiának ismersz valami bekerülési költséget, esetleg kivitelezőt? Ez a terület kb 10 köbméter anyagot benyelne...
Mért lenne érdemes leásni? Nekünk azt mondták ha terra plastal lesz alapig víz szigetelve akkor az Expert Fix jobb mert jobban tud szelözni és ez által kitud szellözni a lábazat.
Ha mondjuk szemből nézel egy nyeregtetős házat, úgy, hogy a tetőt(cserepet, palát, stb) nem, csak a tűzfalakat látod, akkor a tető alsó síkja túlnyúlik a ház oldalfalán valamennyivel. A ház fala és a tető túlnyúlása között lesz egy vízsszintes felület, amit fentről a tető zár le, oldalról pedig a fal határol. Ezt szokás lambériázni, stb. No, ez az :-))
Ezek jellemzően a régebben épült házaknál fordulnak elő, mostanság alig nyúlik ki a tető az oldalfalak síkjától. Pedig teraszok, oldaljárdák, stb fölött hasznos tud lenni...
Remélem érthető voltam :-)
Ha esetleg mégsem ez volna a ragalja, akkor valaki úgyis leírja a helyes, vagy ennél szakszerűbb meghatározást.
Ez is érdekes lehet:http://64.233.183.104/search?q=cache:3lKOcqVvNZQJ:www.epitoanyagnet.hu/szigetelesek/hoszigetelo/austrotherm/arak/expandalt.htm+austrotherm+grafit&hl=hu&ct=clnk&cd=37&gl=hu&lr=lang_hu&client=firefox-a
Itt is.http://64.233.183.104/search?q=cache:uZjokdVyY1QJ:www.rnagytuzep.hu/jm_Arlista.php%3Fltype%3D1%26litem%3DNIK+dryvit+h%C3%A1l%C3%B3+145&hl=hu&ct=clnk&cd=7&gl=hu&client=firefox-a
Amennyiben ezt a teret akarod szigetelte tenni, elegendo egy 20cm x20 cm-es nyilas es azon keresztul kitudjak tolteni szigeteloanyaggal. Climatizer plusz az anyag neve. Vagy valaszthatod a kogyapotot is azt is szokjak hasznalni a befuvasos modszereknel. Olyan surure fujjak, ahogyan te akarod, vagy rajuk hagyod es megcsinaljak a megszokott surusegure.
Szerintem a te esetedben ez volna a legelfogadhatobb.
Sziasztok! Egy elég speciális problémára keresek választ: adott egy ház, melynek tetőterében többek között két szoba került kialakításra. A tetőtérben lévő térdfal kb 1,6 m magas, belső felülete vakolt, festett. A tetőfedés anyaga: palára ragasztott zsindely. A ragalja lambéria borítást kapott. Sajnos a ferde tetősík, a térdfal és a ragalja által határolt "háromszög" óriási hőveszteséget okoz a tetőtérben, de mindháromn oldaláról, bontás nélkül megközelíthetetlen. Tudtok erre valami olyan bontás nélküli megoldást, ami megakadályozza a térdfal felületén keresztüli hőveszteséget? Nincs kedvem és időm se a legegyszerűbbnek kinéző lambéria bontáshoz( Ekkor a térdfal tető felőli felülete hőszigetelhető lenne..).
VeZo
És ahogy kivettem a szavából ért is ahoz amivel foglalkozik. Azt mondta pl ha valamivel gond van és csinálja a kivitelező ők azt rögtön cserélik, meg ők kérésre szállítják amikor mondjuk nekik. És nem egy kis cég.
Amugy nem tom hol láttál te 2200ft/m2 áron Austrotherm 10cm-est. Érdekes. Amugy szerinted lábazatra ha vízes a lábazat milyen a A. Expert Fix. Mert nagyon korrektnek tünkt a kereskedő és ő ezt ajánlotta mert hogy ez alatt ki fog száradni a lábazat, mert hogy jobban páraáteresztő mint az XPS, de nem szívja be a vízet.
Szerinetm jó ár, bár nem tudom a vakolatot nem irod rá, nem kértél hozzá, vagy csak elfelejtetted, illetve ez az ár gördülő vakolat nélkül értendő ? Házhozszállitásssal ennyi, vagy te szállitod?
Persze hogy én döntöm el. Amugy köszi az infokat. Ma rendeltük meg a rendszert. 1850ft/m2 austrotherm 10cm-es ragasztóval hálóval ami szerintem nem rosz ár, mert sok helyen a kinai gagyit adják ennyiért. És azt is megofgadtam hogy vagy Austrotherm vagy Nikecell. És Austrotherm lett.
Nekem azt mondta egy szakember A. Expert Fix nagyon jó lábazatra is és nem veszi fel a vízet se, ellenben az XPS-el szellözik. És persze azt mondta nagyon jó minőségű.
Torlaszvíz esetén viszont így is. úgy is drénezni kell, onantól kezdve megszűnik a nyomása.
Ilyen típusú anyagból már fordított tetőket is csinálnak Ausztriában. Ez nálunk nem engedélyezett, de mutatja, hogy ezek az anyagok teljesen alkalmasak arra, hogy nedves közegben is szigeteljenek. Az expert típusú anyagok 15-20 éve léteznek külhonban, és problémammentesen működnek.
A lábazaton lévő hőszigetelés 20-30 évig is fent lesz, gondolom nem akarod cserélgetni 10-15 évente...., mert vizzel megtelt és elvesztette a hőszigetelő képességét....
Olyan helyen ahol csapodó eső van csak és lábazat melett van kavics ott lehet expertet használni....ahol vizes a talaj, esetleg torlasz viz van, vagy salétromos a lábazat oda bizony ez a termék nem jó...a expert és az xps között van 1000 Ft/nm különbség, egy lábazat 20-30 nm...ha akcióban fogod ki akkor kevesebb...
Amúgy ha az EPS vizzel megtelik nem tud kiszáradni..lehet kidobni...
Az XPS zártcellás csak a felületen lévő szétvágott részben lesz egy pici viz ami 1-2%...
Az tény, hogy rendelkeznek europai szabvánnyal csak nem mindegy a tartalma, hogy mire ajálják...néz utánna...ne csak az adatlapot nézd meg...az adatlapon csak az előnyőnyös dolgok vannak rajta...hiszen el kell adni a terméket...
Modern épületekben szokásos, hogy a pincehelyiségeket is lakás-, vagy lakás jellegû célokra használják. Amennyiben ezeket nem hõszigetelik megfelelõen, akkor - a szükségtelenül magas energiaköltségeken kívül - a hideg falfelületek miatt - amelyek gyakran higiéniai problémákkal is járnak (mint a penészgomba képzõdése) - tagadhatatlanul a komfortérzet is csorbát szenved. Az URSA XPS hõszigetelõ anyagok a padlólemezek alá és a vízszigetelt pincefalakra egyszerûen és költségtakarékosan beépíthetõk. Ez a hõszigetelés egyidejûleg hatékony védelmet nyújt a vízszigetelést érõ mechanikus károsodáok ellen.
Pince-, és lábazat-szigetelés URSA XPS termékkel.
A talajjal való közvetlen érintkezés miatt a hõszigetelõ anyagokkal szemben nagyon komoly elvárásokat támasztanak.
Az URSA XPS különösen nagy nyomási terhelhetõségével és a nedvességgel szembeni érzéketlenségével tûnik ki, és ezáltal kitûnõen alkalmas pince-, és lábazat-szigetelésként történõ felhasználásra. Mivel a pince-, és lábazat-szigetelés az épület vízszigetelésén kívül helyezkedik el, csak olyan hõszigetelõ anyagokat szabad felhasználni, melyek rendelkeznek az ilyen jellegû építésfelügyeleti engedéllyel. Az URSA XPS N-III-L és URSA XPS N-V-L rendelkezik a Német Építéstechnikai Intézet (DIBt) általános építés-felügyeleti engedélyével, valamint talajvíz esetén is alkalmazhatók.
Mert nekem azt mondták az XPS zártcellás és ezáltal nem tud felszívni vízet ezért nyugodtan rakhatom lábazatra mert nem fogja ledobni, meg eleve alatta még belesz rakva a terraplast igy nem is fog kapni vízet ha meglesz csinálva alulról se már.
Jó csak ügye azt is tod, hogy ez egy nagyon régi ház aminek tavaj tavaszal lett az alsó CR-Ni lemezes szigetelése mert nagyon vízes volt és salétromos a falak. A falak most már kiszáradtak, csak a lemez alatt látszik még hogy ott van a víz, ez pedig ahol a lábazat lesz. Amugy szerintetek jó árba van az Austroterm 10cm-es homlokzati + ragasztó+ háló 1850ft/m2 áron?
Erre a pontos válasz az lenne, hogy ezt mondja meg ő, de azért nem hagyom annyiban :)
Kezdetben vala az úgynevezett blokkhabosított E(xpandált)PS, amit ugye óvni kell a víztől. Aztán lett az X(trudált)PS, ami már nem érzékeny a vízre. Jóval később jött az expert típusú anyag, ami ugyan expandált, de formahabosítással és különleges alapanyagból készült, így vízfelvétele csak töredéke a blokkos EPS-nek. Memorix szerintem túl óvatos, és az a véleménye, hogy ha EPS, akkor nem való lábazatra. Szíve joga. Én nyugodtan feltenném, de hát nem vagyunk1formák
Jo de memorix azért mondta mert a mi házunk régi és a lábazat kap vízet pluszba hogy jól szigeteljen a lábazat 20-30cm-rel le fog menni a föld felszin alá.
Okés értem, nem gond mert azt mondta a keredkedő van kb 8 féle XPS-ük lábazatra és akkor megfogadom amit mondasz. Amikor írtad aztán én is rájöttem hogy ez nem bírja ugy a vízet mivel nem zártcellás és felszívja. Csak szerintem a kereskedő ugy gondolta hogy csak lábazatra megy meg ő nem tudhatja hogy régi ház. Végülis akkor nekem az a lényeg hogy zártcellás legyen nem?
Azért pontosítsunk: mennyi vizet vesznek fel ezek az anyagok?
A sime EPS 28 napos bemerítéses vizsgálat során 10-15%-ot is felvehet. Éppen ezért csak oda lehet beépíteni, ahol nedvesség nem érheti az anyagot (pl. lapostetőkbe vízszigetelés alá, talajban v.ízszigetelés fölé)
Az xps-ek 0,2-0,5 % vizet vesznek fel, ezért bárhova beépíthetők.
Az expert 0,7% vizet vesz fel, ami kicsivel több, ugyan mint az xps, de nyugodtan alkalmazhatod a lábazatra. Ezeket az anyagokat európai szabvány szerint is be lehet építeni ide.
Az expert fix expandált (nem zárt cellás) igy csak ott alkalmazható ahol nem éri nedvesség a lábazatot és ezért is olcsóbb...
Az XPS -k extrudáltak (zártcellásak) amik egy picit drágábbak azonban szinte elhanyagolható a vízfelvételük...
Amennyiben expertet raksz fel nálad az lesz a jelenség, hogy felszívja vizet és kiüt rajta a só és utánna leszedheted, mert semmit sem ér és a víz hatására a hőszigetelési értéke egyenlő lesz a nullával...
Nem véletlenül mondtam és soroltam fel milyen anyagokat vegyél...ha sok pénzed van nyugodtan probálkozzál csak utánna ne gyere vissza, hogy most mit lehet tenni...
A lenti linkeken olvashatsz az anyagokról, árlistákat találhatsz neked kell eldönteni mit akarsz...
A hőszigetelő téglában lévő légrésekben van páratartalom, és a pára igazándiból ezeken a légréseken át tud kifelé 'vágtatni'. Ha lehűtöd a téglát harmatos lesz a felülete.
Bár úgy vélem a gombák olyan szívós létformák hogy az általad említett 8dl víz nekik már strandfürdő, viszont engem a belső légtérből kicsapódó páránál jobban aggasztana - ha csinált volna az építő cég külső szigetelést - egy hideg téli napon a tégla külső felén lévő nedvesség szilárd halmazállapotba váltása.
Azt viszont gyakorlati tapasztalatból is mondom hogy a belső szigetelésen teljesen esélytelen hogy lecsorogjon a pára, mivel az ablaküveghez képest nagyon meleg a felülete (nyilván egy ablaktalan helységben worst case scenario-ban mindenképp a külső fal fog 'elázni' akárhova is teszi az ember a szigetelést.
Valahogy nekem szimpatikusabb az az anyagelrendezés ami energia betáp hiányában is olyan állapotba kerül aminek nem lehetnek hátulütői. Ezért ha építkeznék, én szendvicsszerűen a tégla mindkét oldalát leszigetelném, kívül vastagabban, belül meg vékonyan mert a hasznos tér csökkentése azért elég kemény ár.
"a szoba hőmérsékelte elkezd esni -> nő a rel. páratartalom -> a falban rekedt párának nincs lehetősége visszafordulni a szoba felé -> hül a fal -> kifelé utat még mindig blokkolja a külső szigetelés -> csepp."
Szerintem ebben az a hiba, hogy a falban nincs olyan hogy relativ paratartalom. Aztan lehet hogy van :-) Ha egy teglat beteszek egy 22fok65% helysegbe, az hosszutavon 22fokos lesz, es lesz valamilyen nedvessegtartalma. Attol hogy ezt a teglat lehutom, nem fog elazni. Egy szaraz fal, ami egyensulyban van a normalis paratartalmu helyseggel, saccra 5-6tomegszazalek viztartalmu lehet. Tehat 1m2 500kg falban (ez egy eleg vekony fal) van 25kg viz.
Ha a helyseg is vele hul, sot, tkp a tegla huti a helyseget, mindig hidegebb lesz mint a helyseg, akkro a helyseg rel paratartalma eleri a 100%-ot, es mivel a tegla hidegebb mint a levego (hiszen o huti a levegot), rajta fog a felesleg lecsapodni. De ez a lecsapodo vizmennyiseg (ha a paranak nincs utanpotlasa) eleg keves a tegla tomegehez kepest! Ezt irtam az elobb is. 22fok 65% az kb 13g/m3 viz a levegoben. Egy 60m3-es szobaban ez osszesen 8dl viz. Ha a szoba kulso falfeluletein osszesen lecsapodik 8dl viz, az marhara semmit nem szamit. Raadasul ennek csak egy resze csapodik le, mert nem tudod 0-ra szaritani a levegot. ha a szoba 4x5m, es egy rovid fala csak a kulso fal, akkor is kb 0.5dl/m2 a felveendo viz. Ha a fal tomege mondjuk 500kg/m2 akkor ez 0.01% nedvesseg novekedes.
Viszont ha a helysegnek ez az egyetlen kulso fala belulrol parazart, akkor az a fel deci /m2 az szepen le fog csorogni rajta. Mert a belso falak melegebbek nala, azokat nem huti a vilag hatulrol, igy azokon nem lesz paralecsapodas, csak lassan veszik magukba a parat a 99% paratartalmu levegobol. Latszik, hogy ha a lehules eleg lassu, akkor felvehetik a parat, de ha gyors, akkor az mindenkeppen a kulso falon csapodik le. Megint odajutunk, hogy jol szigetelni kell hogy lassu legyen a lehules.
Ami miatt én aggódok az ideiglenesen elzárt fűtésnél az a fal legülső szélén(de még a poli szigetelésen belül) rekedt párára irányul: a szoba hőmérsékelte elkezd esni -> nő a rel. páratartalom -> a falban rekedt párának nincs lehetősége visszafordulni a szoba felé -> hül a fal -> kifelé utat még mindig blokkolja a külső szigetelés -> csepp.
Én azt előnynek tekintem hogy a külső falakba nincs bezárt pára, ilyenkor alacsonyabb a hővezetésük. A külső falfelület aránya amik belülről vannak szigetelve nálam - és szerintem külső falak átlagban is - 15% körül vannak(mennyezet is számít), tehát a párapuffernek csak törtrésze veszik el...
Amint írtam szerintem legjobb egy kis telejsítményű ventillátorral folyamatos légáramlatot fentartani az ablakszellőzető rés és a lakás közepén lévő szellőzőkürtő között(városban a venti légcsatornájába porszürő filterrel). Nálam ez lesz a köv. lakás projekt.
Azzal egyetértek ha valaki csak külső szigetelést csinál akkor a félmunka(vékony polisztirol) sokkal kockázatosabb megoldás lehet mint a vastag szig. réteggel melegen tartott fal, midnenkébb rosszabb mint ami a méretarányból következne.
Bár én nem nagyon értek a témához, de ha nincs sok pénzed (és ahogy írod fene tudja mire kellhet még esetleg) akkor én elsőként a födémet szigetelném le és átvizsgáltatnám a fűtésrendszert szabályozhatóság szempontjából egy hozzáértővel. Az biztos, hogy ezekkel tudod a legkevesebből a legnagyobb megtakarítást kipréselni. A többi szerintem csak finomítás, és ha még gyűlik egy kis pénz a következő évben még mindig megcsinálhatod a falak szigetelését.
Ez is tökölős munka. Meg aztán kérdéses, hogy van-e értelme ebben az esetben odarakni a pirossal jelölt EPS-t, mert akár a gipszkartont teljesen ki lehetne vinni a falsíkra. Viszont az EPS-t síkba lehet csiszolni, ha a gipszkartont mégse sikerülne teljesen síkba rakni. Árban is a a kedvezőbb megoldás kéne :)
Szeretnék valami jó megoldást, amivel ki tudnám pótolni a betonkoszorú és a szarufa deszkázata közötti részt (zölddel van karikázva a rajzon). Erre a pótlásra és a homlokzati falra kerülne a közeljövőben a kékkel sraffozott leendő homlokzati hőszigetelés, tehát emiatt a külsőfalsíknak a koszorú felett is folytaódni kell. A falsík és a szelemen külső síkja között 7 cm van és a koszorú teteje és a deszkázat között pedig kb 25-30cm. Milyen megoldást javasoltok? Mit szoktak ilyen esetben alkalmazni? Talán elképzelhető, hogy a deszkázat idővel kicsit elmozdul, bár szerintem kicsi a valószínűsége, de mégis ehhez igazódóan kéne valami (rugalmas?) megoldás. Köszi előre is.
