Többször vitatkoztam mostanában egyik kollégámmal a homeopátiáról. Annak szeretnék utánajárni, hogy végeztek-e ellenörzött körülmények között kísérleteket annak hatásosságáról. Mi lett ezeknek a kísérleteknek a végeredménye? Miféle érvek vannak pro és kontra?
Johannes Ring: Allergy in Practice (Springer, 2005) könyvének Psyche and Allergy című fejezet így kezdődik:
"Psychologic factors influence allergic diseases to considerable extent, this fact being well known to every experienced allergist" és felsorol rögtön 6 referenciát, amit én most nem másolok ide... :-))
Az alfejezetek ilyesmik: The Problem of Allergic Personality Traits Stress Influence of Psyche upon Allergy ...
Szóval nem érdemes teljesen elvetni a psziché szerepét sokféle betegség kialakulásában, lefolyásában, gyógyulásában - még ha a mechanizmusok még nem is ismertek kellő részeletességgel.
(további részletek: M Bluemefield és JJ Strain: Psychosomatic Medicine (Lippincott Williams & Wilkins 2006)
Énsenem tudok semmit az orvoslásról, meg a képzésről sem, tehát minden további: szerintem :-)
Magyarországon ma homeopátiás orvos csak (hagyományos) orvosi diplomával, ráképzéssel lehet valaki. Kétségtelen, hogy a plusz képzéssel tanul valamit, feltételezem, hogy aki erre akar szakodosni, az arra motivált, hogy minél többet. Tehát nem haszontalan.
A hagyományos orvosi képzésnek része ugyan a holisztikus szemlélet, de inkább csak célkitűzésként túl sok a teher ahhoz, hogy valóság is legyen. A HP képzés ezt kicsit helyreteszi.
A HP praxis (jellegéből adódóan) sokkal több odafigyelést tesz lehetővé, a diagnózisnak kötelező része egy olyan széles körű állapotfelmérés, amilyenre a kórházi környezetben gyakorlatilag nincs példa. Ide tartozik az orvosi szempontból sokszor lényegtelennek tekintett háttérvizsgálat is (életkörülmények, stressz-szint, táplálkozás, napi életviteli szokások, stb.), amellett, hogy a korábbi orvosi leletek áttekintése kötelező.
Fontos ez a részletesség? Szerintem igen. Befolyásolja a kezelés hatékonyságát? Szerintem igen. Hogyan? Fogalmam sincs.
Tipp: több betegség pszichoszomatikus eredetű vagy legalábbis befolyásolhatóságú -, mint gondoljuk. Sok esetben segít/gyógyít az önszuggesztió, a hit. Az immunrendszer stimulációján át? Máshogy? Fogalmam sincs a lehetséges mechanizmusokról, és látom, hogy ha egyáltalán vannak, akkor az nagyon nehezen kutatható. Itt jön be, hogy miért szükséges a hagyományos orvosi képzettség is a HP-orvosláshoz: hogy lássa az orvos, mikor szabad, mikor esélyes a HP alkalmazása, és mikor kell szakellátásra utalni a delikvenst. Ide tartozik, hogy manapság igen terjed (divatozik?) az evidence-based medicine, mint hozzáállás, és mint kutatási téma; és néhány esetben kiderül, hogy rutinszerűen alkalmazott eljárásoknak egyszerűen nincs megalapozottsága így van átalakulóban pl. az, hogy mire és milyen antibiotikum adandó, és hogy egyáltalán kell-e hogy bizonyos fájdalomcsillapítók a szokásos dózis töredékében is éppoly hatákonyak... stb... A HP talán a másik oldalról közelít, és inkább semmit nem ad, csak odafigyelést és placébót.
Kimutatható HP-hatás? A bevett módszerekkel (DBPCS) biztosan nem. Mert egyetlen ilyen vizsgálatnak sem volt része a személyre szabott valódi odafigyelés- és felmérés A HP eléggé egyénre szabott ahhoz, hogy nem is igen lehet megfelelő nagyságú homológ betegpopulációt összeszedni Ráadásul a vizsgálatba a betegnek bele kell egyeznie, tájékoztatást kap ha tudja, hogy talán(!) placébót kap, akkor várhatjuk ugyanazt a hatást, mintha teljes hittel fordulna gyógyulása felé? (már amennyiben elfogadjuk a pszichológiai hatás lehetőségét)
Caveat: - vannak rossz HP-orvosok - vannak olyanok is, akik nem is orvosok, csak így hirdetik magukat (mondjuk dr.-ként, jogi diplomával de ez már kuruzslás, büntetőjogi kérdés) - vannak rossz hagyományos orvosok (hentesek akkor is, ha nem sebészek): buták, érzéketlenek, bizonytalanok, megalkuvók, durvák... - vannak jó orvosok akik mindarra képesek lehetnek, amire a HP-sek: megérzéssel, empátiával, a személyiség biztonságának kisugárzásával Náluk valahogy jobban/gyorsabban gyógyulnak a betegek, valahogy nem kell annyi gyógyszer, valahogy minden könnyebb.
Egyébként évek óta szénanáthával küszködök és most lesz a puding próbája, mert ki fogom magamon próbálni ezt a "módszert" (ez nem homeopátia, úgyhogy ahhoz semmi köze) Megpróbálok rájönni, hogy miért nézi a szervezet ellenségnek a parlagfüvet. És miután - szerintem - kijavítottam a hibát. Elmegyek egy olyan helyre, ahol kurva sok a parlagfű. és ott fogok ülni a fűben. Ha nem prüszkölök, akkor működik ez az elv. ha meg továbbra is prüszkölök, akkor elmondom mindenkinek, hogy ez a gondolat is egy marhaság :-)
Nemsoká augusztus, úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok... ;-)
(amúgy kicsit csaltam,mert más dolgokban már próbálgattam ezt és nekem nagyon úgy tűnt, hogy működik, úgyhogy azért bizakodó vagyok.)
Már leírtam : nem homeo-pata, hanem egy olyan orvos, aki egyben pszihoterapeuta is. Mivel a homeo-pata sem csinál mást, mint egy pszihoterapeuta. Próbál rájönni, hogy milyen lelki zavaró tényezők bújnak meg a háttérben, amit a beteg saját maga elől rejteget. Mivel, ha te tudnád, hogy mitől van az allergiád, akkor egyszerűen megszüntetnéd és kész. Azért kell orvos és pszihoterapeuta egyszerre, mert ez egy nagyon összetett dolog. ráadásul a beteg is beszélhet mellé. Szóval elmondom még egyszer : Ez nem könnyű. De van rá esély, hogy megtalálja az igazi okot. Míg, ha a tüneteket kezeled, azzal nem érsz el semmit.
Azt is kimutatták, hogy pszihózis-ban ( a tudat egyik állapota) érdekes módon megszűnik az allergiás reakció. Fekhetsz a fűben, nem fog történni semmi.
Ok tegyuk fel hogy ez az okorseg igaz. Egy homeopata hogy deriti ki a lelki eredetet, hogy kezeli? VAn e bizonyitek arra hogy egy ilyen kezeles hatasara mondjuk a frissen vagott fure allergias a frissen vagott pazsiton napozik anelkul, hogy konnybe labadna a szeme.
VAgy tegyuk fel ha nem tudom mire vagyok allergias a homeopata megmondja ezt nekem egy lelki masszazs utan amit en le tudok aztan ellenorizni egy szimpla allergia teszttel?
Pl : Az allergia : lehet totál tudati és lelki eredetű betegség.
Ugyanis olyan "szer" ellen "védekezik" a test, ami tök ártalmatlan. Ez egy helytelen működés. Valami "információs-hiba" keletkezett a rendszerben. Ellenségkép van. Mikor nincs is ellenség. Ennek pl lehet színtiszta lelki és egyáltalán nem kémiai oka....
A virágpor nem egy vírus, ami szaporodik és megtámadja a testet. Egy tök ártalmatlan anyag. A test védekező mechanizmusa mégis működésbe lép. egy "ártatlan" behatolót néz halálos ellenségnek.
Amit akartam mondani, szerintem megértetted. hogy nem minden betegséget lehet úgy kezelni, hogy az emberi testre mint egy puszta anyagi összetevőkre nézünk. Amiben sejtek, meg mindenféle egyéb organizmusok vannak. Mikor a tudat és a lélek is szerepet játszik a működésben...Ha csak az anyagot nézzük, akkor nem látjuk az összefüggéseket. De valóban nem mindenhol kell ezt nézni. Nem is állítottam, hogy kéne.
Amiről én beszélek az nem pszichológiai segítség. hanem inkább pszicho-analízis. Nem bátorító szó kell az ilyen betegnek, hanem az őelőtte relytett háttért kell felderíteni. Nem azt mondtam, hogy ez könnyű....Hanem, hogy ez lehet a gyógyulás felé vezető út.Nem a tünetek "kezelése".
Csak annyit állítottam, hogy ez a fajta "törekvés" nem haszontalan dolog. Azt nem állítottam, hogy minden homeo-pata kiváló orvos és pszihoterapeuta is egyben (pedig annak kéne lenniül, hogy jól működjenek) De lehet, hogy egyszer majd ilyen orvosok lesznek. ÉS lejhet, hogy sokkal hatékonyabban lehet majd így gyógyítani a betegségeket...Ez a jövő zenéje. Majd 100 év múlva térjünk vissza rá :-)
Egyebkent generalisan igazsagtalan vagy az orvostudomannyal szemben, mert valoszinuleg semmit sem tudsz rola. Tegyuk fel valakinel kettes tipusu cukorbetegseget diagnosztizalnak a tunetek alapjan. HA az illeto 300 kilos akkor nagy a valoszinusege, hogy mind a ket orvos eletmod valtoztatas ajanl a gyogyszerek melle. Azonban ha az ipse vilag eleteben figyelt arra amit eszik fitt stb akkor mi van? A modern orvoslas esetleg megnezi, hogy vannak e a betegsegnek genetikai eredete erre lehet e tesztelni stb. A kuruzslo meg helyre akarja allitani a csakrait egy higitott barmivel, mert valoszinu a betegseg itt lelki eredetu. Ez csak egy pelda volt nem vagyok orvos. VAgy csak megint nem ertem, hogy mit jelent az hogy a lelkevel kell foglalkozni minden betegnek mert akkor a betegseg okat kezeljuk???
Milyen betegsegnel all ez fent es meleyeknel nem???
Adhatnal par tampontot mert ez igy egy eleg nagy lozung eddig...
Az allergiával nem érdemes orvosokhoz járni. Semmilyenhez. Komolyan mondom.
Ne legyél rest, képezd ki magadat a témában. Nálad jobb orvosa magadnak nem lesz. Sajnos ez a nagy helyzet. Allergiára nem homeo-pátia kell, hanem tényleg megkeresni, hogy ez mitől lehet és ha kiderült, akkor talán meg is tudod szüntetni. Én igen sokat olvastam ebben a témában és kb annyit tudok már róla, mint egy szakorvos (ha nem többet)
Végülis az orvosok is csak ezt csinálják: Tanultak valamit az iskolában aztán ki-ki próbálja megvalósítani az életben több-kevesebb sikerrel. Vannak igen kiváló orvosok, meg olyanok, akik inkább hentesek. Végülis gondoljatok már bele : Amikor az orvos-palánta kijön az egyetemről, akkor semmilyen gyakorlati tapasztalata nincs. Azt úgy szerzi meg, hogy a betegek a kísérleti alanyok. Próbálkozik, teszi a dolgát legjobb tudása szerint (na, és akkor itt már mindjárt bejátszik, hogy ha igazán érdekli a saját szakmája, akkor óhatatlanul olvasgatni fog és képzi magát) aztán előbb-utóbb lesz tudása az ismerete mellé. Számomra az szimpatikus, ha valaki az orvosi diploma mellé az egyéb lehetőségeket is megismeri. Attól a tudása nem kevesebb lesz, inkább több.
Hogy ismeri-e ? szerintem ezt senki nem ismeri. Az orvosok sem úgy dolgoznak, hogy tévedhetetlenek. emberek ők is. Csak próbálják megközelítőleg belőni, hogy mi lehet (a tünetek és abeteg elmondása alapján) a probléma.
Viszont, ha én tudom azt amit egy orvosnak tudnia kell, meg még esetleg azt is tudom amit egy homeo-pata (meg még esetleg természet gyógyász ismereteim is vannak), akkor azért - bár ez csak magánvélemény - több esélyem van, hogy jobban meg tudom közelíteni a kiváltó okot.Meg, hogy nem a tüneteket vizsgálom, mert az tévútra is vezethet.
Ráadásul a hagyományos orvosok nem is erőlködnek a kiváltó okok keresésében. Képzeld már el, hogy bemegy egy beteg, aztán csak másfél óra múlva jönne ki. addig kint meglincselnék az asszisztenseket a többi beteg... Ez nem életszerű ugye ?
A "hagyományos" beteget nem érdekli a hókusz-pókusz. Egyszerű megoldás kell. 3x4 pirula naponta azt jóvan. Megnyugszik, aztán lehet, hogy meg is gyógyul.(De nem biztos, hogy a szertől amit beszedett :-)
Érdemes lenne egy kísérletet végezni, ugyanazokkal a "tünetekkel" elmenni 5-6 hagyományos és nem hagyományos orvoshoz... Milyen kórképek, és milyen kiváltó ok elméletek születnének... Ez pl egy jó kísérlet lenne. Meg az is érdekes lenne, hogy "ugyanarra" a tünetre hányan hányféle "receptet" adnának....
Te ket reszre osztottad a betegeket ebben benne van mindenki. Erre reagaltam.
A rendelokbe jarok kozul sokan vegzik az onkologian a kardiologian stb.
Minden betegseg eseten fontos a pszichologiai segitseg, de ez pl nem fog rakot es infarktust gyogyitani. A natha meg elmulik lelki masszazs nelkul is. A Type I diabetes-esnek meg kell az inzulin akkor is ha kozben verset olvasol nekik rendeles alatt.
Akkor egészen konkrétan kérdezem, mert látom, igen nehezedre esik a válasz: Nekem pl. allergiám van egy bizonyos növényre. Mit vizsgál a lelkemen egy orvosi diplomás, továbbképezett, gyakorlati tapasztalattal rendelkező homeoorvos, amivel kideríti a valódi okát?
Hány leukémiás beteg gyerek van ? És hány beteg ? asszem a kettő között van egy-két-három nagyságrendnyi különbség ember.
Én nem a leukémiás betegekről beszélek, hanem azokról, akik az orvosi rendelőkbe járkálnak. Az átlagos betegekről. Abból sokszorta több vant, mint néhány nagyon speciális esetből amit te említesz. Meg vannak még a sebészeti, ortopédiai, fogászati, és még hadd ne soroljam tovább, hogy milyen szakterületek, ahol kiválóan működik a "csak az anyagot kell nézni" hozzáállás. De van ahol (csak) ez nem működik.
Én nem azt mondom, hogy minden orvosnak vizsgálnia kell a beteg lelkét. de van, olyan terület, ahol kéne. (pl: Rák, allergia, akut betegségek, reuma, immunológia, stb...) Ne értelmezd (szándékosan) félre amit írtam.
nem felejt el semmit - éppenhogy rájön, hogyan lehet több pénzt keresni... :-) [NEM állítom, hogy ez az egyetlen, vagy akár a vezető motiváció!]
szóval a kérdés? miszerint egy homeopátiára (is) kiképzett orvos vajon ismeri az "igazi" kiváltó okokat? (ha igen, akkor ezt miért nem árulja el a "hagyományos" orvosoknak?)
"Persze az orvostudomány nincs könnyű helyzetben. Hisz a betegek egy része szimuláns, vagy hipohonder, a másik fele meg nem őszinte, takargatnia valója van. Így aztán tényleg marad az anyagi világ : az legalább nem hazudik."
Egy ilyen feliratu tacepaoval menj vegig mondjuk egy gyermek leukemia osztalyon amikor a szulok is ott vannak. Utana azt hiszem rajtad sem segitene a razogatott emlekezo viz.
Akkor az a kérdés, hogy te kit nevezel homeomókusnak ? Egy orvost ??? :-)
Akihez amúgy elmennél, ha épp beteg vagy ? Nem értem....
Aki orvos és még a homeopátiával is foglalkozik, az mitől lesz orvosból egyszer-csak homeomókus ? Elfelejti tán amit az egyetemen tanítottak neki ???? :-o
"Mutass nekem egyetlen homeomókust, aki meg tudja találni a "kiváltó okot".
Én úgy tudom, hogy az orvosi kamara által bejegyzett homeopata orvosok, mind normális orvosi diplomával ÉS gyakorlattal rendelkeznek.(A mellett szereztek homeo-patikus képzést)
Az is tetszik, hogy nem a tünet a lényeg, hanem a kiváltó okot kell megkeresni.
Mutass nekem egyetlen homeomókust, aki meg tudja találni a "kiváltó okot".
ha lehetne választanom, hogy sima rázogatott vizet szedjek-e vagy valami jó kis kémiailag összekutyult vegyszert, akkor nem vitás, hogy a sima víz mellett döntenék. Attól legalább "nem lesz semmi bajom" :-)
Átolvastam, hogy mi az, hogy kettős "vak-teszt". Meg általában a kémiai szerekre vonatkozó kísérletek elveit. (Hogyan kísérletezik ki pl a gyógyszerből, hogy mennyi az annyi, mennyi ami még gyógyszer és mikor lesz méreg a szerből stb)
Alapvetően ott a hiba, hogy az orvostudomány Totálisan materiális világképben gondolkodik. Azaz: Anyag van, a többi "nem létezik". Nincs lélek, nincs tudat (vagy van, de megfoghatatlan és nem is lehet kísérletezni vele, mert kicsúszik az ember kezei közül. A tudatot nem igazán lehet méregetni.
Ugynakkor tudományos kísérletek vizsgálták a Pygmalion effektust. Érdekes, hogy egyes vélemények szerint a pygmalion effektus létezik, míg mások azt állítják, hogy nem létezik. Hogy lehetséges ez ? Míg az egyik esetben mindig beigazolódott a kísérlet a másik esetben mindig meg lett cáfolva.
Hát ez érdekes és elgondolkodtató : ugyanis ilyen kontextusban elképzelhető, hogy a kísérletben résztvevők és a kísérletet végzők hite ill. nem-hite erősen befolyásolta a kísérletek végkimenetelét. Mit bizonyít ez ? Hogy NEM LEHET ebben az esetben a "vak-teszt" elméletet alkalmazni. Egy jobb elmélet kellene. de az még nem született meg. De előbb-utóbb megszületik majd.Mivel aki "nem-hisz" abban, hogy a kísérlet majd működni fog, az márid befolyásolta a végkimenetelét.
Ha az anyag mellé bevesszük a tudat-ot is a mérendő kísérletbe, akkor olyan körülményeket teremtünk, amiket a tudomány mai állása szerint lehetetlenség pontosdan megmérni. Pl: azt, hogy kinek mekkora hite van és hogy milyen állapotban van a tudata a kísérlet alatt. Amíg ezeket nem tudjuk tudományosan és reprodukálhatóan megmérni, addig nem lesznek itt ilyen igazolt kísérletek.
Még egy dolog a homeo-pátiáról : Állítólag ez EGYÉN-re szól. Nem lehet tömeggyógyszerként beszedni mint az algopirint. Minden egyénnek más és más baja van. (Másra van szüksége a gyógyuláshoz) Ebből kiindulva hogy lehetne úgy szedni szereket, hogy nem vizsgált meg egy képzett homeopata ? Aki egyben képzett orvos is kell, hogy legyen!
Én csak annak látom értelmét, hogy az orvosokat (mindegyiket, aki nem sebész, vagy boncol) akik embereket akarnak meggyógyítani olyan továbképzésben is részesíteni kell, ahol az emberre mint a test,lélek,tudat egységére gondolunk és nem, mint puszta anyag-ra. Ebből a szempontból a számomra a homeopátia terjedése üdvözlendő dolog.
Az is tetszik, hogy nem a tünet a lényeg, hanem a kiváltó okot kell megkeresni. Ha nem tudjuk, hogy egy tünetnek mi az oka, akkor hogy adhatnánk arra bármilyen szert ? (akár hagyományos gyógyszert is)
Persze az orvostudomány nincs könnyű helyzetben. Hisz a betegek egy része szimuláns, vagy hipohonder, a másik fele meg nem őszinte, takargatnia valója van. Így aztán tényleg marad az anyagi világ : az legalább nem hazudik.
Csak az a baj, hogy mivel az orvosoknak javarészt csak nyomokban van fogalma a test pontos működéséről (erre a legjobb példa, hogy egy auto-immun betegséggel szemben totálisan tehetetlenek) és inkább csak az egyszerűbb tünetekre vannak jól bevált módszereik, emiatt sose tudhatjuk, hogy ha beveszünk egy gyógyszert, azzal valójában segítünk-e a szervezetünkön, vagy épp ellenkezőleg : pont egy még súlyosabb problémának készítjük elő a talajt. Emiatt szerintem a kémiai szerek is eléggé szerényen hatnak. Mivel, ha nem így lenne, akkor a test védelmi rendszere elvesztené a funkcionalitását és összeomlana. Ne felejtsük el, hogy amit beveszünk gyógyszereket, azok tulajdonképpen "mérgek". Csak olyan ki smértékben vannak adagolva, hogy a szervezet "megbirkózik" velük. Ha elég sokat beszedünk, akkor akár bele is halhatunk.
Fogalmam sincs, hogy a homeo-pátia működik-e vagy nem, de ha lehetne választanom, hogy sima rázogatott vizet szedjek-e vagy valami jó kis kémiailag összekutyult vegyszert, akkor nem vitás, hogy a sima víz mellett döntenék. Attól legalább "nem lesz semmi bajom" :-)
