Ismerősömnél ugyanez van, immár 3. éve... csak épp egy egész sor. A többi fajtának nincs baja.
Én nem hinném h talaj v időjárás v vírus v moly vagy akármi lenne, sztem egyszerűen genetikailag hajlamos erre a fajta. Állítólag a Bianka is tud ilyesmit.
Lehet h túl korán volt terhelve a legelején és végig elkíséri?
Nekem a Guyot metszés jól bevált,mindent levágok csak egy vessző marad. Mivel 1 méterre vannak egymástól egyméteres vesszőket kötök le vízszintesre. De a szélső tőke ernyőműveléssel is jó, itt a másik irányba is van egy 35-40 centis vessző lekötözve.
Összesen 1 azaz egy tőkéről van szó? És a többi Néró egészséges? Felejtsd el az egészet. Ezzel nem érdemes ennyit foglalkozni. Vannak dolgok, amiket a mai tudásunk alapján nem tudunk megérteni.
Egyébként az irodalom szerint a szőlő virágainak virágzás utáni pusztulása (leszáradása) a virágzat magas ammóniumtartalmával áll összefüggésben, ami az árnyékolás, a hideg idő és az erőteljes növekedés következménye. Ha valami miatt az ammónia asszimilációja lelassul, vagy leáll, akkor az ammónia mennyisége megemelkedik, ami toxikus a virágzat szöveteire, de a növény egyéb szöveteire nem.
Death of flower parts near bloom due to inflorescence necrosis (IN) is associated with high ammonium (NH₄⁺) concentration in flower clusters, shade, cool wet weather preceding bloom, and excessive vigor. Faults in NH₄⁺ assimilation are suspected to cause a rise in NH₄⁺ concentration to toxic levels in flower cluster but not other tissues.
Köszönöm a felvetést és kíváncsi vagyok az eredményre, de mint írtam a többi Cabernet tőkékkel semmi baj. Madárkás fürtök nekem is voltak időnként. Részben, ahogyan írtad kötődési problémák miatt (pl. rossz idő a virágzáskor), részben vírusfertőzés miatt (már ki is vágtam a tőkét), de többnyire tudni lehetett az okokat. Ilyennel azonban az elmúlt bő 20 év alatt még nem találkoztam.
Régebben már írtam, ha megtörtént a leszáradás és ha másodtermésként hoz 1-2 apró fürtöt, azok megmaradnak. Talán ezt is meg kellett volna említenem most is.
van a szőlőmben egy rész ahol sosem kötött igazán jól, madárkás volt az a pár fürtöcske ami megmaradt.
Szüelim nem foglalkoztak vele csak művelték. Egy valami volt nyilvánvaló: a löszös talaj a szokottnál is sokkal meszesebb volt, lehet, hogy egy tanya állt ott valaha.
RAMBO oldalait böngészve arra jutottam, hogy a mész az oka, calcium túladagolás, amihez több foszfor és bór kell.
Így tavaly már egész évben lombtrágyáztam, méghozzá többfélével: év elején fitohorm-szőlő-gyümölcs, virágzás után vitaflóra szőlő az utolsó permetezésig, ill júliusban kapott egy afag fh turbó foszfort.
Mint írtam ez már a negyedik év, amikor ez történik. A négy év alatt az időjárás és a permetszerek sem ugyanazok voltak, de az "eredmény" sajnos igen.
Tavasszal Vegesol RS lemosónak. Ezt követően Tihovit Jet, a múlt hét elején, még virágzás előtt, Cabrio Top. Szép napos idő volt. Tavaly a tőkékhez Damisolt öntöztem be, de szinte minden permetezéskor használok lombtrágyát. Sem a Néró tőkén sem a többi tőkén semmi baj. Az egészségtől majd szét csattan, ahogy mondani szokás. A talaj kötött, a szőlő szépen fejlődik benne.
Tavaly mister-el mentem, ami az amistar hatóanyagát tartalmazza, ami ugyanaz mint a quadris :D (a quadris max folpetet is tartalmaz úgy tudom) Na mind1, a lényeg:
Persze én is olvastam, hogy már nem az igazi liszt ellen.. Nekem nem volt gond vele, persze tavaly húzós év volt sok helyen az országban, kivéve itt :) Itt csak 1 jég volt a gond. Oké, tegyük fel, hogy nagy a lisztharmat nyomás. Tegyük fel, hogy ő is kapott a tegnapi jeges-esős-lehűléses átvonulásból. Nálunk ragyogó idő van, felesleges aggódni bármi miatt is és ahol hasonló a dolog, ott is. Majd ha jönnek az esős hetek, akkor kapnak egy rezes-kénes permetet és kész.
Eddig úgy tudtam én is, hogy a Quadris (Amistar) véd a szőlő lisztharmat ellen, de újabban kihagyták a leírásából a lisztharmatot, sőt olvastam ahol ajánlják hogy egészítsük ki lisztharmat elleni szerrel:
"Quadris (szabadforgalmú készítmény) A korábbi években az egy hatóanyagú készítményünk, a Quadris képezte a szőlő virágzás alatti védekezésének bástyáját. Az új, gyári kombinált hatóanyagú Quadris Max megjelenésével azonban ez a készítmény (Quadris) fokozatosan háttérbe szorul. Virágzás kezdetén, fővirágzásban és a virágzás végén megelőző jelleggel használhatjuk a Quadris 0,75%–0,1%-os oldatát (10 l vízbe 7,5–10 ml Quadris), peronoszpóra, szürkerothadás ellen. Lisztharmat ellen egészítsük ki Dynali-val vagy Thiovit Jet-el. Lehetőség szerint ebben a Quadris blokkban alkalmazzunk kiegészítésképpen kontakt kombinációs partnert is. Szabadforgalmú készítmény (III. kategória)."
Az amistar jó mind3 fő gomba ellen (peronosz, liszt, szürkepenész) ->Ebből kifolyólag a topas felesleges...
Szigorúan saját vélemény: Az amistar magában olyan jó, hogy felesleges hozzá mankoceb... Persze a gyártók ajánlják a felszívódó utáni kontaktot is, de általában nem egyszerre, hanem utána.
Nem akarlak megbántani, de ész nélkül kiszórtál mindent. Már csak a glialka hiányozna és teljes lenne az összkép, hogy tutira semmi élő szervezet ne bírjon ott életben maradni. Nem azt mondom hogy ökob..inak kell lenni, de kicsit tudatosabban is lehetne permetezni, főleg ha saját magának termel az ember. Én se vagyok öko, de próbálom tudatosabban átgondolva permetezni a szőlőt. Évi egy felszívódóval és egy lemosóval egészen júliusig nem szokott gondom lenni. Persze ez éghajlat függő is, de attól még lehet tudatosabban is permetezni.
Légy szíves írd le, hogy mivel permeteztél, tavasztól egészen a fűrt bénulásáig, milyen volt az időjárás, volt-e eső az elszáradást megelőzően. Próbálkoztál-e már valamilyen magnéziumtrágyázással? Van-e valami más rendellenesség a tőkén (sárguló levél, csíkosság, ízközök stb). Milyen a talajod? Más szőlőfajták normálisak-e a környéken?
Kinek mi. És kinek milyen szer van otthon. Nekem még visszavan a második Amistar, ezt június végén szoktam kipermetezni.
Csemegeszőlőim vannak amik közül a legkorábbi (Csabagyöngye) július végén kezd érni, most már a várakozási időkre is figyelni kell. Ha már kiadtad a második Amistart megkockáztathatsz egy harmadikat, vagy váltasz más szerre. Pl peronoszpóra ellen Ridomil Gold Plus vagy Pergado CU, lisztharmatra Dynali és/vagy kén, szürkepenészre Chorus vagy Switch.
Eddig rovarölőket nem használtam a szőlőben, de most már fogok mert megjelentek nálunk is a kabócák. Tavaly nyáron még csak messziről hallottam a ciripelésüket, de a napokban már a szomszéd díszfenyőjéről hallom. Úgyhogy a legközelebbi permetlébe dobok Actarát is.
A fürtkocsánybénulás később szokott jelentkezni, de ki tudja talán egy korai gyors lefolyású bénulás lenne?
Nekem akkor volt ilyen problémám amikor nem kapáltam fel a szőlő földjét csak fűnyíróval nyírtam a füvet alatta. Magnéziumhiány is volt, amit nézegettem a képeket hogy nem Esca-e? Szerencsére nem az volt, adtam neki vasgálicot (5 kg-t kiszórtam a 60 tőke alá) meg magnéziumot (minden tőkéhez egy jó maroknyi keserűsó), adtam NPK műtrágyát meg istállótrágyát is és a szőlősorok két oldalát minden tavasszal 60-60 cm szélesen felkapálom és évközben is kapálom, (ha már felkapáltam ültetek bele törpe paradicsomot) Igazán nem tudom a pontos okát,de amióta így művelem a szőlőt megszünt a fürtkocsánybénulás.
Ugye milyen jól porlaszt az állítható szórófej? Ha megfelezted volna az ampullákat elég lett volna a legközelebbi permetezésre is.
Kaccsolásnak felénk a hónaljhajtások kitördelését nevezzük, a fürtzónában minden kaccsot ki szoktam tördelni, a ritkább lombú szőlőnél ez fölött meghagyok néhányat hadd legyen sűrűbb. Amelyiknek amúgyis sűrű a lombja azt feljebb is kikaccsolom. A nem termő hajtásokkal szintén így járok el - a Guyot művelésnél - vagy tőből letöröm, vagy ha ritka a szőlő lombja meghagyom.
Talán már többen emlékeztek a Néró tőkémmel kapcsolatos történeteimre. Az idén ugyanaz történt, mint a megelőző 3 évben:
-Rügyfakadás után gyors fejlődés.
-Erős, sötétzöld, egészséges vesszők.
-Vesszőnként 2 fürtkezdemény.
-Nagyméretű, hibátlan fürtkezdemények.
-Tökéletes időjárás a virágzáskor.
-A virágzás hibátlan lezajlása.
A virágzást követően pedig, immár a negyedik évben is, a fürtök 2 nap alatt történő leszáradása, de totálisan és minden fürtre érvényesen.
Órákat töltöttem el, hogy megértsem a leírtak okát.
A neten A Szőlő fórum 390. oldalán két kolléga írt a Néró tőkéin megfigyelt részleges fürtszáradásról.
A fajtaismertetőkben szó sincs a fürtszáradásról a Néró esetében, kiemelik viszont a peronosz és lisztharmat rezisztenciáját.
Nem akarlak untatni benneteket, mert elszáradtak egy tőkémen a fürtök, csak meg szeretném érteni az okát.
Emlékeztetőül mégegyszer: mióta termőre fogtam a tőkét, a negyedik évben is minden az előbbiek szerint leírt módon történik.
Olyan esettel már találkoztam, hogy egy-egy fürt egy-egy tőkén részlegesen, vagy teljesen leszáradt, de ennek lehetett sejteni az okát és nem ismétlődött, ja és nem Néró volt.
Nem szeretnék hülyé maradni ezért tettem már sokadszor közzé a fentieket, hátha valaki megfejti a rejtélyt.
Megvettem ezt a réz permetező fejet. Ma egy-egy ampulla Amistar+Topaz+10L víz ezzel az új fejjel elég volt 2 körre a kb 30 tőkémnél. Hihetetlen...Mondjuk 7végén volt egy dúrva koccsolásom, hogy szellős legyen a "birtok"...
Apropó koccsolásnál is 2 rügyre metszek vissza a nem termő vesszőknél. Jó így?
Ahogy én itt a fórumon okosodtam, ugy gondolom a két kart ne a két vesszőből alakitsd ki, hanem tavasszal csak egy kart hagyjál meg és azt huzd el egyik oldalra. Egyszerre max 60cm-el növelheted a kar hosszát.
Ha két kart akarsz két oldalra, akkor majd a követkető évben az első vesszőt elhuzod jobbra, és úgy nevelsz egy 2. kart.
De majd a hozzáértők részletesebben leirják, ha lesz idejük.
Még most is megpróbálkozhatsz a zöldbe zöld oltással,ha van hozzá gyökeres zöld alanyod.De ha nincs,akkor leghamarabb februárban,frissen szedett vesszőből,szobában,vízben,vagy perlitben.Az biztosabb eredést ad,mint a sima föld.Ha perlitben gyökereztetsz,akkor sok vesszőt ne tegyél egy palackba,mert a gyökerek összegabalyodnak,és a gyenge gyökerek letörhetnek,amikor szét akarod szedni őket.A mostani vesszőid még sokáig zöldek maradnak,ha vízben hagyod,de újból kihajtani már biztosan nem fognak.A vesszőid hajtásai nem azért száradtak el,mert nem párásítottál,hanem mert későn szedted meg,és a nedvkeringés már megindult.Én a télen a szobában gyökereztetett szőlőimet nem párásítottam,mégis kb.80 %-os volt az eredés.Persze ez fajtafüggő is.
