Jogos, amit Te is mondasz, hogy egy emberrel, azaz a cégeddel áll szemben, de mivel pl. Nálunk saját emberek vannak, és nincsennek alvállalkozóink, így a babérokat is közösen aratjuk le, illetve a rosszat is közösen próbáljukmeg megoldani, mivel azt a bizonyos szekeret próbáljuk egy irányba közösen húzni, ezzel segítjük egymást cégen belül, nem beszélve az irodáról, stb...
... nem szállított olyat a gyártód, amire korlátozott garancia lett volna..?!? Pályafutásom alatt találkoztam már olyannal, hogy egy 580X580 b-ny ablakot kétretegű üveggel úgy igazoltak vissza, hogy garanciavállalás nélkül gyártható... Akkor mi is a helyzet egy új építésű háznál, ahol vannak 600X600 névleges nyílások, és belekerül egy 580X580 szerkezet... Akkor pl. most hogy is van ez..?!
a helyzet, a beépítők ugyanis csak azt építik be, amit én adok el, vagyis - akarom mondani, csak még nagyon reggel van - az Ügyfél egy emberrel "áll szemben" de jure és de facto is: velem ill. a cégemmel. Ezért minden ostor rajtam csattan, ha csattan.
Ugyanakkor érdekes lenne egy olyan jogi eljárás, ahol a "korlátozott gyártói garancia", mint jogi fogalom létét boncolgatná valaki, ezt már korábban sem értettem: miért gyártja le ??! Ha nem lehet gyártani, mert nem lehet rá - helyesebben: nem MER rá jótállást és/vagy szavatosságot vállalni, akkor tényleg annyira hiányzik az az egy ( kettő-ött-harminc) projekt az éves gyártásából, hogy érdemes kockáztatni ? Nem tudja azt mondani a rendelést leadó (idióta) kereskedőjének, hogy nem gyártható ?
Elég sok minden el lehet mondani a gyártóról, akivel én kapcsolatban vagyok, de azt, hogy az eddigi 9 évem alatt nekem olyat szállított volna, amire "korlátozott garancia" lett volna kikötve, no azt nem. Igaz, nem is rendeltem ilyet ( pedig volt rá próbálkozásom, kezdőként, hogy rendeljek hülyeségeket, de ilyenkor visszaszólt a gyártáselőkészítés, hogy ezt, így nem szerkesztik le, nem gyártható.)
Szóval: amikor a Te helyzetedbe képzelem magamat, én tutti azt mondanám a kereskedőmnek, hogy erre a korlátozott garis szerkezet beépítésére keressen már másik vállalkozót, ha lehet ... Legközelebb biztosan elgondolkodna, mielőtt hülyeséget rendel ...
Ha utolsó láncszemként a beépítőre gondolsz, vagy esetleg mint végfelhasználó a megrendelő személyében, utóbbi esetben az esetek többségében úgy alakul, hogy a megrendelő, tehát a megbízó megrendelte a terméket, ugye neki nem kötelessége tudni, hogy mi fér bele a garanciavállalás kereteibe, viszont a kivitelező, aki feltételezzük hogy nem rendelkezik gyártói kapacitással ugye leadja a gyártónak a megrendelést, ezt a gyártó visszaigazolja, és feltünteti a kereskedőnek, hogy garanciavállalás nélkül gyártható az adott termék, ha a kereskedő ezekután is "megy a saját feje után", vagy alkalmazkodik az adott épület adottságaihoz, és visszaigazolja a gyártást, akkor ugye a kereskedő / beépítő vállán van a teher, hogy mit és hogyan fog megoldani egy esetleges későbbi garanciális probléma esetében, az ügyfelek nagyrésze azt fogja mondani, hogy őt nem érdekli ki gyártotta a szerkezetét, ő nem a gyártóval van szerződéses jogviszonyban, hanem a kereskedővel, tehát a kereskedőn, és annak saját beépítőin csattan az ostor, és neki kell megoldani a problémát.
Itt még lehetne vitatni, hogy mi tartozik bele a garanciavállalásba, illetve mit,- miért nem gyárt le egyes gyártó garanciával, de ez a lényegen nem változtat.... Ez az én véleményem.
Hát elég fura, de tény, hogy csúnya hiba. Vagy visszaütitek a toktoldókat a helyére, és becsavarozzátok, ha így sem lesz szép, és esztétikailag nem megfelelő, akkor közvetlenül a Marshall-nak írj, és küldj fényképet a hibáról.
Új családi passzív házba szeretnék majd ablakokat a tavasz folyamán. A legtöbben az Internorm-ot ajánlják, de nekem tetszik a Josko és az Actual is. Van tapasztalat ezekkel az ablakokkal? Miért az Internorm-ot nyomja mindenki? Gondolom itthon ez a legismertebb, de ahogy olvasom, a többi általam említett márka is van olyan jó. Az Actual ablakok pl nagyon bejönnek. Van ezek között lényegi különbség? Mit érdemes tudni ezekről a csúcskategóriás márkákról? Van amelyik gyártó ebben van amelyik abban jobb?
Itthon egyáltalán van piaca az Internormon kívül más nagy csúcskategóriás gyátónak?
Az a helyzet, hogy mindenféle ügyeskedés a vas körül kisebb mértékű javulást hoz a teljes hőátbocsátásban. Ahol erre nagyon ki vannak hegyezve (pl passzív házak), ott persze mindenféle extra megoldást képesek kivitelezni, de ami túl nagy extra költség szinte soha nem térül meg.
A vas és az inox is viszonylag kevés akadályt jelent a hőnek, még akkor is, ha csak 1,5 mm anyagvastagságban kúszik át a kamra egyik oldaláról a másikra. Itt még a 3x rosszabb hővezetés is csak árnyalatnyi javulást hoz szerintem, a jelentős többletköltség ellenére.
Elő példa, Rehau Geneo profil alapesetben RAU-FIPRO anyagában szálerősített szerkezet. Belső hőhídat keltő fém merevítést nem tartalmaz, főkamrákban alap thermo modullal. De bizonyos méretezés, illetve üvegezés felett ugyanúgy belekerül a horganyzott acélmerevítés, de legjobb esetben is a sarokmerevítő. Konkrét eset, jövőhéten Szerdán indulunk ki Ausztriába, hátunkon egy kisebb mennyiségű Geneo szerkezettel kívűl-belűl anthrazitgrau színben 3 rétegű üvegezéssel, egy adott építkezés belűl, bizonyos szerkezetekbe került körbe vas merevítés, viszont amelyiknél nem indokolt, oda nem tesz a gyártó vas merevítést.
hm... lehet, hogy tényleg nem akkora tényező. azért kiváncsi lennék, ha mondjuk rozsdamentes acélból készülne a merevítés, mennyit csökkenne a keret hőátbocsátása? a sima acélhoz képest 4-5-ször gyengébb hővezető rozsadmentes acél "nyers" ára kilónként kb 1500 forint, a horganyzott acél zártprofiloké ennek harmada lehet, tehát a rozsdamentes merevítés mindenképp drágább - de vajon jobb-e annyival, hogy megérje.
Az, de nagyobb szerkezetnél általában szükséges a megfelelő merevséghez. Nyilván mással is meg lehet oldani és meg is oldják itt-ott, csak a többi megoldás feltehetőleg drágább vagy kevésbé merev. Azért nem borzalmas a hőhídhatása, mert minden irányban további cellák választják el a tok/szárny felületétől.
Nem hiszem, hogy azért kerülne a belső üvegre. A visszatükrözött sugárzás így is úgy is a belső üveggel találkozik bárhol is van a low-e.
Én kb arra tudok gondolni, hogy a low-e alacsony emissziója aránylag jobb, mint a magas reflexiója a kérdéses ir tartományban. Ez azt jelenti, hogy a légrés belső oldalán érdemesebb megfogni a belső üveget elhagyni készülő sugárzást vele, mint a légrés túloldalán visszaveretni ugyanezt. Vagy valami ehhez hasonló, de fizikailag még nem tudtam alaposabban megfogni a jelenséget.
Az mindig a meleget sugározná, csak nappal befelé, éjjel kifelé. :) A redőny nyáron nappal jó, télen meg este. Az infrahő-visszaverős reluxa, vagy a hővisszaverős roló belülre szerelve szerintem nem lenne hülyeség, igaz mögötte lehet, hogy az ablaküvegen páralecsapódás indulna meg, ami a LoW-E üvegen nincs (elvileg), hisz a réteg visszatükrözik, és elpárologtatja onnan, nem? Talán emiatt kerül a belső üvegre!!!
Északi oldalon, ahol eleve nem lenne szoláris nyereség, oda mehet a hülyére szigetelt mindenség.
De a délin, ahol besütne ilyenkor, és nagyon jó lenne, ha besütne, vétek kizárni azt ami ingyen van. Reklámozzák a húdenagy üvegfelületet, és abszolút semmi haszna ha lerétegezik a déli oldalon.
a passzívházas vagy a hőszigetelős fórumon olvastam kb egy éve egy merengést a nagyon szuper ablakokról, háromrétegű, kétszeres Low-E bevonat, kripton gáztöltés stb, jobban szigetel az ablaküveg, mint a magyarországi házak 90%-ának FALAZATA. Csak épp szoláris nyereség nincs már rajta. A kétrétegű, gáztöltéses, Low-E bevonatú ablak, ha éjjelre leeresztik a redőnyt, még nyereséges. a háromrétegű már nullszaldó körüli.
a Low-E nélküli ablak Ug-je közel három, a Low-E ablak háromszor jobban szigetel. ha nagy ablakaid vannak, megéri :)
Lehet akárhogy magyarázni, nekem egyszerűen hiányzik a télen besütő napsugár közvetlenül érezhető melegsége az amúgy meleg szobában is. Pszichés hatása is van, nem csak a kőkemény fizikai paraméterek számítanak.
Becslésem szerint egy jól benapozott ablakon keresztül a fűtési szezonban nagyságrendileg kb hasonló szoláris nyereség többlet érhető el az egyébként nagy szoláris nyereségű low-e elhagyásával, mint amennyi fűtésmegtakarítás vele. Ettől persze nem értelmetlen ilyen helyen sem, mert a hatása kiegyenlítettebb, megelőzi a páralecsapódást, komfortot javít....
A napsugárzás melegítő hatását én azért érzem egy ilyen üveg mögött. Lehet, hogy a direkt napsütéshez képest csak 60-70% jön át, de az is kellemes. A low-e nélküli üvegek sem tudnak 80%-nál sokkal többet.
