Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
A románok a Rákóczi szabadságharc után kezdtek nagyobb tömegekben betelepedni Erdélybe - "köszönet" a Habsburg telepítéspolitikának...
Szívesen jöttek, mert az ő hazájukban sokkal rosszabbak voltak a gazdasági körülmények, és így a 18.szd. második felében sajnos már többségbe kerültek Erdélyben...
De nem voltak elnyomva a nemzetiségek tényszerűen sem, mivel joguk volt a saját anyanyelvükön tanulni, művelődni, saját újságot alapítani, könyveket írni, egyesületeket létrehozni, stb., stb., még politikai képviselettel is rendelkeztek, különösen így volt ez a Kiegyezés után. Tehát továbbra sem értem azt a nagy elnyomást, amiről itt nyekeregsz. A magyar nemzetiségi törvény ugyanis, kora egyik legdemokratikusabb törvénye volt, ami minden vonatkozásban megállta a helyét...
1.) Erdélyben a 18.szd. végére a románok valóban többségbe kerültek, de amúgy csak akkor még 10 12%-át tehették ki az ország lakosságának.
2.) Az erdélyi országgyűlés 3-szor is eléggé alaposan áttanulmányozta a románok kéréseit és azt állapította meg, hogy mivel a románok többletjogokat akarnak maguknak, a kérésük nem teljesíthető.
3.) Minden történelmi eseményt illő a maga korában nézni, és nem visszavetíteni a jelenbe, majd bőszen ostorozni, hogy micsoda "gonosz elnyomók" voltak a magyarok.
A XVIII. században a románok már relatív többségben voltak Erdélyben.
Római katolikus 93.135
Református 140.043
Unitárius 28.647
Lutheránus 130.884
Görög katolikus 116.958
Görögkeleti ortodox 444.219
Zsidó 2.000
Összesen 955.885
A római katolikusok, reformátusok és unitáriusok többsége magyar volt, a lutheránusok németek, a görög katolikusok és görögkeleti ortodoxok pedig románok.
mindenesetre ha a szerbek, a románok, a németek, a szlovákok úgy érezték, hogy az ő anyanyelvük és kultúrájuk el van nyomva, ha korlátozták az anyanyelvi oktatást, ha nem lehettek újságaik, könyveik, színházaik az anyanyelvükön, az ellen kevés a tagadás.
a román többségre, mely a 17-128. század óta jelen volt erdélyben. és ott vannak felsorolva a kívánságaik, amiket az országgyűlés egy elegáns mozdulattal lesöpört az asztalról.
Feltételezem, a "Lex Apponyi'-ra gondolsz, ami annyit változtatott az 1868-as oktatási törtvényen, hogy kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását. Ez pedig normális dolog minden államban. A mai soknemzetiségű utódállamok (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország) ugyanezt csinálják, és sokkal erőszakosabban, ha még nem vetted volna észre, mint az egykori "Lex Apponyi" törvénycsomag.
Az 1907-ben megszavazott ún. „Lex Apponyi” törvénycsomag a következőket mondja ki:
„A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. (CORPUS IURIS 1907:XXVII.tc. )
ne menjünk bele az oktatásba, mert abból balhé lesz. nagy kár, hogy eötvös szép megoldását apponyiék durván felülírták. egyébként megnézheted a másik linkemet is saguna püspökről.
A felsorolásból, csak öt suli jön össze (egy magyar, egy oláh, két egyházi és további egy, amiben német tanítás folyik), de ez csak a pontosság kedvéért! Továbbá nem elhanyagolható szempont, hogy 1868-ig a népiskolák egyházi- vagy nemesi** fenntartásúak voltak, tehát a román ortodox egyház is alapíthatott volna minden további nélkül iskolákat, de úgy látszik ez nem volt fontos neki, vagy nem volt rá igény.
** I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna Fogarason iskolát alapíttatott az erdélyi románság számára, amelyben a tanulók, papjelöltek és papok, természetesen román nyelven (!) tanulhattak.
Viszont, amikor hazánkban 1868-ban kötelező lett az iskolai oktatás - tehát állami feladat lett -, rohamtempóban épültek az iskolák, és a századfordulóra már kb 17 ezer iskola működött, amiből kb. 7 ezer volt a nemzetiségi és ebből is 2300 volt a román nyelvű...
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! - Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen, Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
Lehetne ebből konzoljátékot is csinálni. Versekkel egymás ellen.
Mondod ezt a 21. században! Divat Rákosi óta anakronisztikus érveléssel gyalázni a 19. századi Magyarországot. Franciaországban ugyan hány nyelven folyt a tanítás anno? Ahhoz képest nálunk liberális fertő volt. Nem volt elég oláh iskola? Meglehet. De senkinek nem tiltották meg, hogy magyar iskolába menjen. Kevés volt úgy en bloc az iskola egyes megyékben? Az is meglehet. De hogy minden harmadik magyar volt írástudó szemben minden századik románnal ugyanabban a megyében, az önmagáért beszél. Lehet, hogy Jókai százezer könyvet tolt volna a seggük alá, valószínűleg eltüzelik. Ő még nem tudhatta amit mi azóta sajnos már tudunk az oláh népről.
Nem tudom ki írta s mikor. Én abból indultam ki, hogy igaz. És hát nagyon is jól alátámasztja, amit mondok. A román a magyarhoz képest egy tanulatlan nép volt, az államiságot meg akkor kezdte és ma is csak tanulja.
lehet, persze, de ha tudja, hogy ezt jókai mór írta 1858-as erdélyi utazása során, akkor talán nem ír akkora hülyeséget a dákoromán elméletekről. meg olyan hülyeséget, hogy a románok tanulatlanok akartak maradni.