"Ehhez képest a szórakozás szó, szó rakosgatást jelent."
- Elvben elfogadható, ha a szó töve a SZÓ, amihez a RAK társul, de nem gondolom, hogy ez volt a szórakozás (mármint a szavak rakosgatása), illetve ez szórakozást jelentene általában az embereknek. Amúgy a szórakosgatás sokkal jobban illik a beszédre, mégsem mondjuk a beszélőre, hogy szórakozik.
- Általában aki szórakozik kilép a hétköznapi megszokott életviteléből és olyan dolgokat enged meg magának, amit anyagi helyzete nem tesz lehetővé minden nap.
A hétköznapokhoz képest a szórakozás alkalmával SZÓRjuk a pénzt. - Persze, mértékkel...
A tékozló fiú is szórta a pénzét, sőt, elszórakozta, elszórta minden vagyonát. (Lk. 15:12-14.)
Így a szórakozás szó töve nem a SZÓ, hanem a SZÓR, amihez a visszaható ige toldaléka (-kozik) járul.
HELY lehet a kulcsszó . Amire nem véletlen kérdezünk úgy hogy : HOL ? Vagyis HELY-re kérdezünk rá, ez a H_L váz gyakorta ez lesz. HOLT az a HALT egy másik akcentussal, itt már múlt idő ragozás van. Hosszabban HALOTT, időben HALADT/HALADOTT még hosszabban, amit összehúzva megkapjuk ebből a rövidebb szavainkat belőle.
HAL-adás is HELY-változtatás. Tehát ősi gondolkodás szerint a HALT az tovább-HALADOTT ! HELY-T változtatott, és ez nem megszűnést jelent hanem egy másik HELYÜTT való létet.
HAJOL : HELYEL másik akcentussal. Hiszen HELY-változtatással jár ez. Tehát ez a szó nem feltétlen görbülést jelent mint itt-ott írva van. Persze jogos hogy nem, mivel egy derékszögben HAJ-lott vonal nem is görbe. De HELY váltással jár minden HAJ-lás.
HAJ-lék is egy HELY HAL a vízben is folyton HAL-ad , HELY amit folyton változtat. HOLD is az égen HAL(a)D, (HOLDUS rég, HALADÓS) ugyanígy gondolkodott az angol amikor a MOON alakra változtatta el a MEN(Ő) szavunkat, az "ős-germánban" ez még tisztán megvan , és ebből a német MONAT vagyis MENET képzett magyar szavunkat használta fel a hold egy HÓNAP alatt megtett idejére.
És ez a HALADÁS HELYADÁS voltaképpen, és ami minden-HOL előfordulhat az minden HELY ahol lehet.))...
KÉZDI-VÁSÁRHELY : "céhek városa" és "vargák városa" néven is ismert, hiszen kifejezetten KÉZ-műves településként indult, KEZDŐ-dött itt el a KÉZ-műves vásárok eseménye...
Ezeket lehet vele kezdeni: Kajtatni, kalimpalni, kalandozni, kaparni, karolni, közre fogni, kezelni, kezdeményezni, kutatni stb. Vagy éppen HÁNTani, HANTolni, HÁTra tenni, HASra tenni, HATni...
A kajla és a hajló szavunk bizinyítja, hogy k-h kezdőnanggal hasonló jelentésű szóformák keletkezhetnek. A HÓNalj is hajol, közre fog. A húny id lehajlik, hanyatlik. A hajnal ellenben ellenkezőleg nyílik, hasad.
Az IE eredetű HANDnak tehát igen sok köze lehet a HAjLÉKonysághoz (hajlandósághoz), mint ahogy a K(a/e stb) gyöknek a H(a/e stb) gyökhöz
Igen, a TACCS--TOCCS lényege a nedves hangok egyik hangutánzó gyökérszava. Ezekből TACCSAN, TOCCSAN, TOCSOG, TACSAK, TACSAKOS, TACSKÓ, TÖCSKÖL, TÓCSA, stb.
Fordítva CSETTEN, CSETTINT, CSATTAN, a CSATTOGÁS, CSUTAKOS, CSATAKOS és a többi, ezekben már nem csak nedvesség hangjai vannak, az ilyen hangutánzó gyökérszavaknál a T_CS és CS_T hangpáros az összetartó váz, a magánhangzó árnyalja/finomítja a képet...
Hangutánzó rokongyökerek. Lényegében mindegy hogy mondjuk a TIPEG-TOPOG dolgot is, mert a T_P hangok benne a fő lényeg. Gyakorlatilag a legtöbbször TAPadás értelmet fejez ki egy T_P szókezdet.
Fordítva PATT is hangutánzó gyökérszó, ebből meg a PATTAN/PATRON/PATAK/PETÁRDA/PUTTYAN stb. meg a "PATTOGÓ" hang megjelenítése...
Maga ez a TÖRÖKBÚZA kifejezés viszonylag "új" kifejezésünk, a török időkben születhetett meg, mert azelőtt nem igazán tudni a szó létezéséről. Nem is az lehet mögötte hogy tőlük jött volna ez a termény, hanem inkább úgy lehet értelmezni ezt hogy a törökök búzaként használt növénye.
Nyilván tudhattuk azt hogy a kukorica az nem búza, de mi sokáig nem is élelmiszerként fogyasztottuk, hanem takarmányként használtuk fel. Ugye voltak bőven másféle gabonáink termesztve. Őseink a CIROK használták a kukorica előtt, amit ma is a kukorica alternatívájának szoktak mondani és eléggé hasonlít is rá megjelenésben.
Ha megfordítjuk A-CIROK szót így névelővel, akkor újabb sokezredik "véletlen" ami elénk kerülhet.))...
TAPASZTÁS/TAPADÁS fogalma egyaránt ott található a TAPINT/TAPOS/TÉP/TÁP kifejezéseinkben.
Bármit TÉP-ni lehetetlen TAPintás nélkül. TÁP anyagok ténylegesen beépülnek a szervezetünkbe, hozzánk TAP-adnak ha úgy tetszik, fizikailag valósan is a részünké válik a szervezetünkben.
TAPintás kézzel megvalósuló TAPasztás, TAPS esetén is ez áll fenn.)) TAPosni/TIPorni viszont a lábbal történő TAPasztás megvalósítása a gyakorlatban.
A T_P kapcsolódás a TIPEG/TOPOG/TAPPANCS/TAPS féle hangutánzásból eredhet...
"Nem számolsz azzal, hogy a gyökfordítás nem valami értelmileg szögesen ellentétes dolgot jelent, hanem egy szorosan egybe tartozó ellentétpárt jelölhet."
De igen számolok, csak nem ebből az esetleg (erősen kivételesen) előforduló lehetőségből indulok ki, s vonok le messzemenő következtetéseket. Nagy különbség...
"Ilyen a Sátán-Isten is."
Nem ilyen. A S(á, o, ...) ősgyök számos szavunk hangja, és biztosan nem az (e, ö, o, ü)S gyök megfordítása.
"Ez egy szójáték eredménye is lehet, amire a magyar nagyon hajlamos."
Nem nagyon hajlamos... Sőt, igen ritka az ilyen bizonyított átfordítás. - Ha egyáltalán találni ilyet.
TENGER (TÖMGER) régen mennyiségi szó volt a TÖMEGRE utal. Nem véletlen volt ez régen előtaggal jelölve hogy VÍZTENGER.
Továbbá konkrét példákat hoztam, mikor a XXX-TÖMEG kifejezés felváltotta a korábban használt XXX-TENGER kifejezésünket. Lásd például az EMBERTÖMEG ma, előtte EMBER-TENGER...
A T(a, o) hang a földre eső tárgyak hangja. Ezzel a hanggal jelölhették elődeink általában azokat a dolgokat amik leesnek (ma úgy mondjuk: TÁRGYak), azt is, ahova leesnek (TALAJ)
és még magát az erőteljes, többnyire rövid idejű mozgást is. Pl. gyökök végén igeképző; veT, nyit, fuT,.. és toldalékok (mingyökök) végén; -aszT, -eszt, -TaT, -TeT, -T (helyrag)
Pont arra hoztam fel példákat hogy néha nagyon is megfordítjuk azt a gyökérszót.
És még egyszer hangsúlyoznám : A FEJFA és FAFEJ példád az nem gyökfordítás ! Összetett kifejezés szórendjét cseréled fel, a gyökérszavak nem változtak meg. Csak megcserélt a sorrend. De nem lett fordított a gyökérszó.
Amúgy még szó végi toldalékolásnál is előfordul a fordítás : TÚL+OS oldalból TÚLSÓ oldal lesz. Vagy a FEJSZE szavunkat is az értelmezi hogy FEJES...
Érdekes felvetés. A hivatalos narratíva ugye azt állítja hogy azért TENGERI a kukorica, mert tengeren át szállították és ennyi. Ez egyébként amúgy teljesen logikus meg hihető magyarázat is éppen a kukorica esetében.
Csakhogy más terménynek is volt ez a neve ! Köztük olyané is, amit egyáltalán nem kellett másik földrészről tengeren szállítani. Ezekre hamarosan ki is térek bővebben.
A kukorica esetén is valójában előtag ez a TENGERI, mert TENGERI-BÚZA volt a korai megnevezése. De itt simán stimmel rá a tengerentúli történet is, amellett hogy a termésmennyisége is TENGERI.
Csakhogy van például TENGERI-BARACK is amit kajszi vagy sárgabarackként ismerhetünk. A latin neve "malum armeniacum" , azaz ÖRMÉNY területről szállították az ősi szárazföldi Selyemúton keresztül. Tehát ez már (víz)tengeri nem nagyon lehet. Viszont aki látott már ilyen fát beérve, az tudhatja hogy TÖMEGesen, gyakorlatilag olykor fürtökben egymás hegyén hátán vannak a termények jelentős mennyiségben.
TENGERI köles : gyöngyköles/nádhagyma is hívták, tengeri szállítás nem szükséges hozzá hiszen őshonos több kontinensen, Európában is. Viszont erdei aljnövényzetben TÖMEGES előfordulása tapasztalható.
TENGERIHAGYMA : Dél,Délnyugat- Európai honossággal bír, és különlegessége hogy a hagymái TÖMEGRE akár két kilósak is lehetnek.
KUKORICATENGER néven hívták magát a kukoricást, a kukoricaföld nevű termőhelyet, tehát ebben a formában kukorica-tömeg amiről beszélünk. És ami különös még hogy ennek a TENGERI szónak a kukoricára indián nyelvekben van hasonló megnevezése ! Mert az oké hogy az Európa lakossága tengerinek nevezi meg a tengerentúli szállítmányt. De egy őshonos amerikai indián ugyan mi a fenének nevezné ezt a víztenger okán?.)) Nekik ott megvolt ez korábban is.))
A hagyományos értelemben vett TENGER-t régen VÍZTENGER nevezték meg, tehát volt egy megkülönböztető előtag hogy ez itt bizony most a VÍZ-TENGERE és nem másé, vagyis így alkalmazva mondták ezt a VÍZ TÖMEGRE...
Nem számolsz azzal, hogy a gyökfordítás nem valami értelmileg szögesen ellentétes dolgot jelent, hanem egy szorosan egybe tartozó ellentétpárt jelölhet.
Ilyen a Sátán-Isten is.
A szóalkotás ilyenkor tényleges átfordítással élhet. Ez egy szójáték eredménye is lehet, amire a magyar nagyon hajlamos.
Ezt csak az állítja (nem Te, mert Te csak átvetted, mert tetszetős), aki azt hiszi, hogy talált valami érdekeset, amit törvényszerűnek vél a szavak keletkezésének folyamatában, de nagyot tévedett, mivel így nem alkotunk új szavakat.
A hangkészletünk (ősgyök-készletünk) elég korlátozott, ezért nyilván előfordul, hogy fordított sorrendű gyökök is keletkeztek, különösen azért, mert az ősgyökök jelentése alapján szükségszerű is a fordított sorrend, hiszen az első ősgyök azt a jellemzőt mutatja meg, ami megkülönbözteti a második ősgyök jelentésétől, vagy pontosítja azt.
Hogy értsd: fafej, faék, faépület... Tehát olyan -fej, -ék, -épület, amelyik fából van, nem kőből, fémből.
Ugyanakkor szükség volt olyan tárgyak megnevezésére is, mint a fejfa, talpfa, épületfa, melyek ugyan szintén fából készültek, de teljesen más a funkciójuk. Ez utóbbiaknál a funkció kiemelése volt a fontos, ezért került előre a funkciót jelentő szó.
