A Hír Tv stábja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túrricsére látogatott, ahol a helyi polgármester Érpataknál is „érpatakibb” modelljét járták körbe.
Garda Endre polgármester ugyanis a közmunkások bérét magánál tartotta, és olyan jegyrendszert alakított ki, amelyet az ő, friss alapítású boltjában lehetet beváltani. Azaz arra kényszerítette a helyieket, hogy mindenképp nála vásároljanak, ne máshol: azaz ne a település másik boltjába, vagy ne egy nagyobb üzletben. Ráadásul a riport szerint pályázati pénzből nyitotta meg üzletét a polgármester. „A korábbi bolt éves forgalma addig 75-80 millió forint közt mozgott. Aztán, ahogy megnyitott a polgármester boltja, szépen lecsökkent év végére 25 millióra – magyarázza az igazi bolt egyik alkalmazottja. A faluban a szociális bolt megnyitása után nem volt többé verseny. Hiába volt a nem szociális boltban minden olcsóbb, a közmunkások és a segélyezettek, mivel utalványt kaptak csak a drágább szociális boltba tudtak menni vásárolni.”
Aztán a helyiek fellázadtak. „Nem tudtak cipőket venni, nem tudtak iskolába menni a gyerekek. A polgármesternek szóltak, hogy pénzt adjon, de egynek se adott, azt mondta menjetek jegyért, de abból nem lehetett cipőt venni – mondta Lázár Ferenc, a polgármester elleni lázadás egyik vezetője.”
Szijjártó Péter lemondásra szólította fel Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét!!
Szijjártó Péter egy a Die Zeit által készített interjú miatt háborodott fel. Az újságíró szerint ugyanis amikor Orbán Viktor "amerikai pénzügyi spekulánsokról" beszélt, akkor egyértelműen antiszemita hangot ütött meg.
Melyre az EB alelnöke válaszolt:
„Pontosan úgy értettem, ahogy maga. Sokat foglalkoztam életem során az antiszemitizmussal, és mindig nagyon mélyen érint érzelmileg, amikor találkozom vele. Rettenetes, hogy ez a jelenség még mindig létezik Európában. A vitában erre mégsem reagáltam. Ha hagytam volna magamat provokálni, az elvitte volna a témáról a fókuszt. Ezt akkor és ott nem akartam.”
Szijjártó szerint a Timmermans által megfogalmazott vád, Magyarország súlyos megsértése. Melynek szerinte nem lehet más következménye, mintsem hogy Timmermansnak le kell mondania hivataláról.
Miért halunk majdnem éhen annak ellenére, hogy dolgozunk?
Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a léggömbhámozó Bt. ahol dolgozom, azt mondja, ad nekem 300.000 Ft fizetést. Jó sok pénz ez, örülök is neki! Aztán jön az állam, és azt mondja a Bt. -nek: Gratulálok a bevételedhez, és amiért ezt a pénzt a dolgozónak adod, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled: Nyugdíjjárulék (18%) 54 000 Ft Egészségbiztosítási járulék 33 000 Ft Egészségügyi hozzájárulás 1 950 Ft/fő Munkaadói járulék (3%) 9 000 Ft Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 4 500 Ft Így aztán mire a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az államnak 102 450 Ft-ot, a fizetésünk tehát rögtön 402 450 Ft-jába került, úgy is vehetjük, hogy 400.000 Ft a bruttó fizetésünk, hiszen ennyibe kerülünk a cégnek.
Na de mi sem lélegezhetünk fel, hiszen miután megkapjuk a pénzt, a kedves Nagy Testvér ismét megjelenik, most nálunk, és azt mondja, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled: SZJA 84 750 Ft Nyugdíjjárulék 8,5 % 25 500 Ft Egészségbiztosítási járulék 4% 12 000 Ft Munkavállalói járulék 1% 3 000 Ft És mire feleszmélünk, az állam lenyúlt tőlünk 125 250 Ft-ot, 174 750 Ft forintunk marad.
Persze ezzel még nincs vége a sornak, elmegyek a boltba, vásárolok ezt-azt.
A termékek árába további 20% ÁFA került bele, tehát ebből a pénzből valójában csak 145 625 Ft értéket vásárolhatunk, állam ismét eltesz 29 125 forintocskát.
Ez a legegyszerűbb eset volt, lehetne még fokozni, ha a pénzünket félretesszük, és lakást veszünk belőle, hiszen azután illetéket fizetünk (a duplán adózott pénzünkből vettük), és ha pár év múlva eladnánk, ismét illetéket fizetünk (a triplán adózott pénzünk után negyedszer). De autóvásárlással se járunk jobban, átírási illeték, gépjármű adó, üzemanyagba épített ÁFÁ-n felüli terhek.
Ha pedig bankba rakjuk, a kamat után 20% adót fizetünk. Hogy ne legyen szép az élet be fogják vezetni a vagyonadót, úgyhogy a 2-3x adózott pénzből vett dolgaink után még évente fizethetünk majd megint adót.
Nézzük tehát a végeredményt: Én dolgoztam, a munkáltatóm üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet teremtett, létrehozott valamit.
Ehhez képest ki keresett a legtöbbet? Az állam keresett a 300.000 Ft-os fizetésemen 256 825Ft-ot. Én pedig vehetek árut 145 625 Ft-ért.
Emlékszem, az átkosban tanultuk, hogy a sötét középkorban a gazdag földesúr kizsákmányolta a jobbágyokat, és 10%-át elvette a termelt javainak, aztán jöttek a papok, és elvittek másik 10%-ot!
Hogy sajnáltuk szegényt, és kérdeztük, de hát milyen alapon? 20% – húsz százalék volt MINDEN teher, amit fizettek! Ebből a 20%-ból fényűző paloták és templomok épültek, hadseregeket tartottak fent, kövérre híztak a gazdagok.
Most kb. 65%-ot húz az állam a fizetésemen, még sincs pénz semmire. Kihez folyik az a rengeteg pénz?
A kormánypárti lap azzal próbálta támadni a CEU-t, hogy szerintük jogtalanul használt fel uniós pénzeket és hogy adót csalnak a dolgozói fizetésekkel.
Miután csütörtökön a Népszava arról írt, hogy a CEU dolgozóira is rászállna az Emmi, a Magyar Időkben pénteken megjelent egy cikk, amelyben azt írták, "elképzelhető, hogy jogtalanul használ fel az Európai Uniótól elnyert forrásokat a CEU", és hogy ezért munkacsoport vizsgálja az Emminél a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények alkalmazottainak tartózkodási és munkavállalási engedélyeit.
A CEU ezzel kapcsolatban közleményt adott ki, amelyben határozottan cáfolták azokat a Magyar Időkben megjelent, feltételezésekre alapuló téves állításokat, amelyeket az egyetem munkaszerződéseinek, adózásának és kutatási támogatásainak törvényessége kapcsán fogalmaztak meg.
"Ez egy újabb felháborító támadás egyetemünk ellen, ami büszke arra, hogy több mint húsz éve a magyar törvények szerint működik és adóbefizetéseivel jelentős mértékben járult hozzá a magyar gazdasághoz. A cikk újságírói színvonala rendkívül alacsony, minden tényszerűséget nélkülöz" - írta az egyetem, amely közölte, a Magyar Idők állításaival szemben a tény az, hogy az egyetem minden alkalmazottja, beleértve az amerikai állampolgárokat is, magyarországi munkaszerződéssel rendelkezik.
Az egyetemnek 600 alkalmazottja volt 2015-ben, és minden alkalmazott - beleértve az amerikai állampolgárokat is - a magyar törvények szerint fizet adót. Az egyetemet rendszeresen auditálja egy nemzetközi könyvvizsgáló cég is, amely mindig rendben találta a pénzügyi kimutatásait. Emellett a magyar adóhatóság is rendszeresen vizsgálja az egyetem adóbevallásait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi kimutatásokat.
Az egyetem Európai Unió által támogatott kutatási projektjeit az Európai Unió előírásainak megfelelően auditálják, a vizsgált programok pedig minden szempontból megfeleltek mind az Európai Uniós, mind a magyar jogszabályoknak. Az egyetem alkalmazottjai után a magyar törvények előírásainak megfelelően jelenleg több mint ötmilliárd forintnyi adót és foglalkoztatással kapcsolatos hozzájárulást (például egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot) fizet be évente.
A helyi lap olyanokat kérdezett, hogy Szabó Szabolcs miért Soros György érdekeit képviseli, mire Szabó a Kétfarkú Kutya Pártot megszégyenítő gúnnyal válaszolt.
E-mailben kereste meg a csepeli helyi lap, a Csepel.hu Szabó Szabolcsot, az Együtt parlamenti képviselőjét, amelyben olyan kérdéseket tettek fel, hogy
tudja-e, hogy a CEU és a Közép-Európai Egyetem nem azonos egymással?
milyen egyéni érdekek fűzik a Soros-egyetemhez?
Csepel és Soroksár egyéni országgyűlési képviselőjeként miért képviseli ilyen lelkesen a Soros-birodalom érdekeit? Van-e ebből haszna a választókerületének?
hogyan látja, kapott-e felhatalmazást erre a választópolgároktól?
fenntartja-e még, hogy 15 ezer migráns azonnal betelepíthető lenne?
támogatja-e Juhász Pétert abban a balhéban, hogy a határkerítés erőszakos megbontására készül, mégpedig külföldi szélsőbalos elemek bevonásával?
Szabó Szabolcs viccnek vette a kérdéseket, és ennek megfelelően válaszolt is, azt írva a Csepel.hu-nak, hogy
nem ismer egy egyetemet sem,
Soros régi jó barátja, és hogy már gyermekkorukban is együtt spekuláltak a font bedőlése érdekében,
épp előz nap kapott Sorostól 3 milliárd dollárt,
Sorosnak akarják eladni a csepeli Szent Imre teret, hogy ott felállítsák "A Font bedöntése" c. nonfiguratív köztéri alkotást, amit Szabó apósa készít majd 1 milliárd dollárért,
Soros szólt, hogy 3,245 millió embert kell letelepíteni csak a Nyuszi sétányon, de már meg is rendelték a sátrakat,
még gondolkoznak azon, hogy hol legyen a mecset, illetve tárgyalnak a fagyizóval, hogy véletlenül se legyen disznózsír a készítményekben,
Soros György már előző nap megvette az első 1 millió repülőjegyet,
Orbántól már elkérték a kordonbontó szerszámait, és vasárnap már mennek is a határra, a jövő héten a bolgár határon bontják a kerítést, a hónap végén pedig a mexikói határra utaznak,
közben szélsőbalos, szélsőjobbos, szélsőközepes kollégákkal együtt Soros szobrokat állítanak minden érintett településen, a csepeli szobor mintájára,
emellett savköpő menyét ezredet is rendeltek, hogy a bontásban, szoborállításban őket esetleg akadályozni kívánó Németh Szilárdot távol tudják tartani, mert félnek a birkózóktól.
A képviselő válaszait a helyi lap ezután "'Gondolkozunk, hol legyen a mecset' - Szabó Szabolcs a migránsok betelepítéséről" címmel tette közzé, azt írva, hogy Szabó "úgy látszik jó heccnek tartja Soros György egyetemének mesterségesen feltupírozott botrányát, és az illegális bevándorlók betelepítésével, a határvédelem erőszakos megbontásával is csak poénkodott".
A Csepel.hu egyébként a csepeli önkormányzat hivatalos lapja.