En alergias vagyok a darazsakra es utalom oket meg mielott alergias lettem volna rajuk akkor is irtottam oket de mindig 1csipassal jartam.Szt. ha majd lesznek kis darazsak akkor mas szemel fognak rad nezni. Kul. a krumplit jovonna lefujni krumpli bogar ellen. Az uborkat szt. a tetvek ellen. Jah azt hallotam a tanaromtol hogy azok a tetvek ellenallova valnak a permetszere ha sokaig ugyanazzal permetezunk jo volna surun valtoztatni, ez ugyszinten vonatkozik a gyomirtokra is.A sok gyomnoveny kozul egy rendelkezik ellenalo Genetikaval ami ellenal a permetszernek es a viragzaskor uj ellenalo fajtak kelletkeznek(kelnek) ki.
:-) Meglepően szelídek ezek az üvegházi darazsak. Nyilván kezdettől hozzászoknak a jövés-menéshez, én meg nem félek tőlük, úgyhogy nyugodtan viselkedem. Sokszor csak ősszel, kipakoláskor fedezem fel a fészkeket, pedig ott matatok a közelükben.
Most néztem az időjárásjelentést. Elég sok eső várható még hétfőn is. Remélem, kapok Cuproxátot, azt hiszem, le kéne fújni a krumplit és a paradicsomot.
Elkezdett virágozni az üvegházban a kígyóuborka. Ideje lenne fölszelni az uborkahálót, csak nehezen férek hozzá az egyik rögzítő csavarhoz. Ahhoz, hogy leszedjem a buborékfóliát, ki kéne nyissam a képen látható csipeszt. Rendes, szelíd darazsak laknak rajta, és egyszerre 3-nál többet még nem láttam, de félek, hogy megromlana a mostani jó viszony, ha megnyomnám azt a csipeszt. Egy-két darázscsípés nem nagy ügy, de nem akarom bosszantani őket. Megszoktam már, hogy ott laknak. Érdekes, hogy ezek a darazsak hogy vonzódnak a ruhaszárítócsipeszhez. Ez már a második ilyen fészek az üvegház bejáratánál. A másikat már nem lakják.
Öröm nézegetni a képtáradat, olyan jó látni minden képen a gondoskodást és szeretetet, ami körül veszi a növényeket.
Gondolom csak így érdemes csinálni. Kivánok a további munkához is jó egészséget, jó kedvet, és nagyon jó időjárást, és minnél kevesebb kártevőt és kártékony gombát!
Juuuuuj, de szép a kerted! Majd kicsattan az egészségtől. Már a körömvirágok is virítanak? Nálunk még csak egy satnya salátára emlékeztetnek. Este, ha lesz időm figyelmesen átnézem az összes képet.
Nincs bevált szerem, amit éppen venni akarok. Tavaly valami guanós virágtápoldat volt, az idén Wuxalt vettem. Nagyon sok eltérés úgysincs közöttük, és túl sűrűn nem alkalmazom, csak kiegészítő kezelésre.
A rezes permetezés elsősorban időjárás függő, csapadékos időben rendszeresebben, ha meleg, száraz idő van, akkor nem nagyon.
Igazából nem lehet a Bordói levet vegyszernek nevezni. A rézgálic, és mész oldata alkotja a Bordói levet, amelyet Franciaország szőklővidékein használtak először gomba ellen. Az elkészítése nem túl egyszerű, ismeretet kíván, ezért mára készen összeállítva, lé, vagy por alakban hozzák forgalomba. A biotermesztésben engedélyezett szer. Kontakt hatású, nem szívódik fel.
Az állandójellegű megelőzésre a beáztatott növényi levek hígított kipermetezése szolgál, amiben csalánlé, céklalevél a nitrogént szolgáltatja, a vöröshagyma, fokhagyma gombaölő hatást fejt ki. Kiszoktam egészíteni, kenőszappan, vagy káliszappan oldatával levéltetvek ellen. Ha van tejes víz, savó, azt kis kézi permetezővel szoktam elsősorban az üvegházban az uborkára, paradicsomra kiszórni, gombák ellen. A réz peronoszpóra, paradicsom, burgonyavész ellen alkalmazható főleg, lisztharmat ellen kén készítmény kell. A réz 20 fok felett perzselő hatású lehet.
Hű már nagyon rég nem jártam erre és hát van mit pótolnom olvasás terén.
Jó nézni a képeket a szebbnél-szebb veteményesekről.
Nálunk a borsó leérett. Épp annyi volt, hogy a gyerekek nyersen lelegelhessék.
A répa abszolult nem nőtt ki, úgyhogy másodvetésnek újra vetem a borsó helyére. Soha többé nem veszek magszalagot. Amit a hold szerint vetettem, az se nőtt ki. Mondjuk mást nem is tartottam be a biodinamikus gazdálkodásból.
A palántának nevelt növényeim viszont gyönyörűek.
Il valahol írtad, hogy rendszeresen mivel permetezed a parikat. El is mentettem valahova, de nem találom. Leírnád mégegyszer?
Semmi gond, néha leírva másként működnek a szavak:)
A csávázó szereknek az a hatásuk, hogy a magokat a vetés előtt a vírusoktól, gombabetegségektől, és esetleges kártevőktől megszabadítsák. Kémiai, és biológiai szerek vannak. A kémiai szerek sem mind mérgező hatásúak. Ezért nagyon fontos az alkalmazott szer pontos ismerete. Erre a csomagoláson található ismertető támpontot nyujt. De az interneten fellelhető minden anyagról, így a növényvédőszerekről is Biztonsági adatlap, ahol részletesen le van írva a benne található alkotóelem, hatóanyag, a hatása, minősítése, méregfokozata, teendők mérgezés esetén.
Tehát gondos kiválasztással ezek sem mind mérgezőek.
A vegyszermentes csávázásra a legegyszerűbb módszer a magok a kivonatokban, engedélyezett rézkészítményekben való beáztatása megfelelő ideig. Ennek is van szakirodalma. (Bordói por, lé, fokhagymalé, kamillatea, de ilyen a fagyasztás is)
Esetünkben a zsizsiket a virág illata vonzza oda máshonnan, ezt erősebb illatú növényekkel el lehet nyomni. (körömvirág, büdöske, de én a borsó között meghagytam az előző évi felmagzott retket is) Azt pedig, hogy a saját, esetleg vett maggal ne kerüljön a földbe, a csávázás megoldja.
Utoljára: A boltban vásárolt magok, legalábbis, amit én használok, gyárilag csávázottak. Ezek nagyrésze nem méreg, ennél több káros hatóanyag hullik az esővel a növényre, így ezek miatt én tulságosan nem aggódom. Azoknak a vegyszereknek, amik főleg állati kártevők elen készülnek az alkalmazását azonban határozottan elutasítom ,ert azok tényleg mérgek.
Elnézést, ha félreérthető voltam. Az él nem volt szándékos. Én minden téren csak tapogatózom a kertészkedésben, így elképzelhető, hogy nagyon hamar meg fogom találni azokat az eseteket, amikor kénytelen vagyok vegyszert használni. A szemléleted szeretném követni, mert egyetértek vele. Ugyan úgy a kert gyógyításában, mint, ahogy valaki felhozta, a családom egészségének a karbantartásában sem szeretnék vegyszerekhez nyúlni, de ha ez szükséges, akkor nem fogom megmakacsolni magam. Teszem azt, nem fogok a piacon borsót venni. Abban is ki tudja mi van.
A szakemberért is elnézést kérek, ha gondolod, bár itt se szándékoztam élt vinni bele. :)) Volt egy olyan érzésem, hogy dolgoztál már ebben a szakmában. Nem mellesleg papír nélkül is lehetsz szakember. :)
Ha nem gond megkérdezem és tényleg érdekel :) a véleményed a csávázószerekről. :))
Amúgy szinte semmilyen magnak nem árt a fagy, ami télen áttelel kinnt, az is kikel. Sok olyan növény van, aminek a kelését segíti a fagyhatás. Azt, hogy átjön valahonnan, nem tudhatod. ÍErre vannak riasztó növények, vagy a virágzáskori permetezés megfelelő növényvédőszerrel. (pl: Decis 2,5 EC 0,05%-os oldatával)
Ebben éreztem egy kis élt:) A csávázószerek ugyanabba a kategóriába esnek, mint az egyébb kémiai növényvédőszerek. Nem írtam, hogy én csávázottat használok. (a hűtőt igen:) Mivel azonban ez nem a Biokert topic, és máskor ért olyan bírálat, hogy csak növényi praktikákat javaslok, mertem ajánlani a csávázást. Mivel többen olvassák, nem csak az, aki a válaszra be van írva, gondoltam mindenki eldönti, mit alkalmaz.
(szakembernek sosem neveztem magam, nem ebből élek, ez csak hobby nálam, bár elvégeztem egy, a Gödöllői Egyetem által szervezett biotermelői tanfolyamot, de nem vagyok szakértő. Csak egyszerű tapasztalataim vannak az elmult huszonöt évből, amiket megosztok. A vegyszeres termesztésről valamivel kevesebb.)
A végére még egy kiegészítés: nem csak kémiai csávázószerek vannak, és a csávázásra sem konkrét szereket írtam.
Köszönöm a hozzászólásokat a borsóval kapcsolatos problémámhoz. Ha nem baj, én még kicsit feszegetném ezt a kérdést.
Azt olvastam a borsózsizsikről, hogy virágzáskor lepi meg a borsót. Gondolom ott várakozik közte, mert a következő infó az, hogy a lapos hüvelyekre rakja a petéit. Amikor azok kikelnek, akkor beregják magukat egy szembe és ott fejlődnek.
Mi lehet a védekezés? Virágzás után közvetlenül permetezzem valami kontakt szerrel? Van olyan ami nem túl erős, de hatásos. (a lányom és a szomszéd gyerekek már lapos korában rájárnak:) Vagy ültessem körbe valamilyen erős illatú virággal, hogy a szag alapján ne találjanak oda? Vagy ültessem később, mint a szomszédok? :)
Tippeknek is örülnék, nem csak már bevált módszereknek.
Nos hát úgy tűnik megvan a baj forrása. A KÉN. Beszéltem több gazdával is itt a cégnél és ők nem javasolták a kén használatát. Csak réz! Almafa, othello szőlő, illetve a krumpli, paradicsom nem nagyon kultiválja a ként.
Ilyen szépen tele vannak bogyóval a balkonparadicsomok. Kevéske tetűt leszedtem róluk, atkát még nem találtam. Talán tovább megmaradnak, mint tavaly, akkor az atkák hamar tönkretették.
Én a borsót még "kiskorában" Bi58-al megszórtam, majd rézzel és lájtosabb (Fyfanon) rovarölővel. Reggel szedtem egy nagy kosárral, de még válogatni kellett a csövek közt, sok a "gyenge". Tavaly bezzeg szedhettem fel egyszerre az egészet, mert kezdett rohadni a sok esőtől. Idén, ennek okán fűnyíróból nyert fűvel jól bemucsoltam:)
Lényeg, hogy majd háromnegyed részét már kifejtettem, de eddig csak egészséges szemeket találtam:)
Én emlékszem egész kicsi koromból piacon vett kukacos borsóra, amire anyám is emlékszik. Mindig nagyon kellett figyelni borsó pucolásnál, hogy kukacos ne menjen a kajába. És jól emlékszem régről arra jól feljett, fővéskor hosszúra kinyúlt kukacra (nyilván molylárva volt), amit vendégségben találtam a borsólevesben. A házigazda szerint kaporszár volt, de jól kivehetően ízelt. Nem ettem sokat a levesből.
Nem tudom, nekem még nem volt. A borsót beéréskor figyelni kell, elég egy - két nap, hogy túlérjen, és ilyenkor nem nagyon jó zöldfogyasztásra. Főleg a Rajnai, és a hasonló fajok, amikben hamar kiválik a keményítő, a héj belső falán pedig fehéres bevonat képződik. A védekezésről innen:
A borsónak van néhány kártevője, amely a termést fogyasztja. Fontos lenne tudni, hogy milyen volt a kárkép, illetve hogyan nézett ki a lárva. Ezek szükségesek ahhoz, hogy pontosan azonosíthassuk a károsítót, és ennek megfelelően időzíthessük a védekezést. Ezekhez segítségként a következőket mondhatom: Amennyiben a borsó magjain szemenként csak 1db, szabályos kerek lyuk volt, és a lárvák valóban kukacok voltak (kicsi, kifli alakú, lábatlan) akkor a borsózsizsik károsított. Ez a kártevő virágzáskor rajzik, ekkor lenne szükséges kontakt hatású készítménnyel védekezni ellene. Utólagos zsizsiktelenítés néhány napos mélyhűtéssel oldható meg.
Ha viszont a borsóhüvelyek belsejében, szövedéket és szabálytalanul megrágott szemeket talált, és a lárvák valódi hernyók (8 pár láb) voltak, akkor a borsómoly vagy az akácmoly is lehetett a kártevő. Ezek szintén a borsó virágzása idején rajzanak. A lepkék pontos rajzás-előrejelzése szexferomon csapdával követhető nyomon. A kárt még más kártevők (pl. bagolylepkék hernyói) is okozhatták. A védekezés egységesen végezhető pl. az alábbi készítmények valamelyikével a méhveszélyességre vonatkozó felhasználási szabályok messzemenő figyelembe vételével (lásd: Lexikon rovat: Méhveszélyesség; Méhkímélő technológia címszavak): Decis 2,5 EC; Fendona 10 EC (m.v.i.: 3 nap!); Chinmix 5 EC.
Ahogy a képet nézem nem biztos, hogy beteg. Nem volt nagyon meleg, és a paradicsom szomjas?Ilyenkor csökkenti a párologtató felületét, a lehajló virágnyelek is erre utalnak inkább. Néhány nekem is szokott ilyen lenni, aztán, ha este megöntözöm, másnapra semmi baja. Most is van ilyen néhány. Nem biztos, hogy minden egyből betegség.
Mi nagyon imádjuk a cseresznyét:-) Most van 2 féle fa(sajnos nem tudom még milyen fajta),és még egy Germersdorfit szeretnénk. Eredetileg volt is csak kulcsátadás előtt kivágták:-( pedig hatalmas volt.
Borsózsizsikről hallottatok már? A neten talált leírások alapján telerakta a lárváival a borsómat. :(
Mit tudok ellene csinálni. Most már gyanítom semmit. De jövőre? Permetezni kell valamivel virágzáskor? A mostani zsizsikes borsóval mit csináljak? Komposztra mehet?
A paradicsomban gyakran látható a páfránylevelűség, amit az uborkamozaik vírus okoz. Sajnos ellene ekkor már nem tudunk védekezni, illetve a levéltetvek irtásával csökkenthetjük a betegség terjedését. Kiskertekben a beteg tövek kihúzása is megoldható.
Milyen célból? Ha csak egy kis csalánlére vágysz, akkor 1 napig, ha trágyalét készítenél akkor két hétig, a víz pedig majd megmelegszik a napon :-) . Mindenképp érdemes a csalánt megzúzni az áztatás előtt.
Nálam 1 tő paradicsom beteg, ebben az évben nem vettem meg a szokásos 4 db. palántát, hogy legyen korai, abból a megfontolásból, hogy ne hurcoljak be betegségeket. Az a betegség amit most látok azt páfrány levelesedésnek hívják, ezt a akrtészeti egyetem web lapján láttam de, hogy mitől van és mit lehet kezdeni vele arról nincs is szó. Tavaly 2 ilyen beteg tövem volt tovább nem terjedt és a két tő nem azonos fajta volt. Valaki ismeri ezt a nyavalyát?
Persze azért vettem paprika palántát, mert azt nem szoktam nevelni, atkásak is lettek, úgy ahogy minden évben, azt már sikerült kiirtanom.
Egyenlőre minden rendben van, de nem igazán tudok örülni, mert még eztán jönnek majd a különféle paradicsom, és uborka nyavalyák.
Ez a tetűhurcolászás beigazolódni látszik ugyanis a szamócaágyás mellett volt egy nagy hangyavár. Az ágyás közepén néhány szamócatövön néhány centi magasságban olyan hangyatúrásból eredő finom bevonatot találtam úgy mintha ráragasztották volna a szárakra. Ezeken a töveken találtam tetűt a leveleken, sehol máshol szerencsére. Megszüntettük a hangyavárat, tetűket leszedtem és azóta nincs is a szamócán.
Belenéztem nemrég a hangyák életébe, azt olvastam, hogy van amikor a tetűket megragadják a potrohuknál és hurcolják magukkal oda ahol addig nem volt, vagyis terjesztik. Az biztos, hogy a pünkösdirózsáimon a hangyák jelenléte tetűre utalt, lemostam mosószappannal aztán a szappant lemostam vízzel és befújtam csalánlével, úgy tűnik már csak elvétve van néhány kóbor hangya. Sajnos a jázminféle bokromon ezt nem lehet megismételni.
Nos sajna en szemfelmeresre ontottem es gyengere sikerult nem akartam a merceje lemaszni a pincebe hanem bele lotyintettem, tegnap ma meg ahogy elnezem keves pusztult el a hangyak azert teszik a hasznos dolgukat es irtjak.De meg le lesz fujva.
Sajnos nálam is hatalmas terülten jelentkezett a levéltetű, de időben észleltem és mindent lefújtam pontosan decissel, ráadásul nem 5 mili /10 liter ,hanem 20 mili /10 liter, nyugodtan oda lehet nekik vágni kárt nem fog tenni.
Attól függ van e a közelben amit szeretnek:) Nálam a szilván (nem tudom milyen fajta) alig szokott lenni. Viszont az almafákat (Golden) mindig belepik.
Agyamra is mennek. A BI58-tól csak jobban híznak, ha meg nagyobb dózist adok, amit pár éve kipróbáltam, akkor meg a levelek sárgultak, de átvészelte a fa. Meg a zöld bogarak is:( Talstar egyből levitte, de az meg aranyáron van. Actara után 1 héttel megint bogaras.... No ezért kérdeztem korábban, hogy almára mi a tuti?
Nálunk az egész, ó nagy szilvafa ilyen minden évben. Ha alatta áll az ember, érezni lehet, ahogy finoman szitálnak a tetvek és a cukorcseppecskék. Minden elég gusztustalanul néz ki alatta, de ahogy a szilváról eltűnnek a tetevek, máshonnan is. Nem szoktak máshol tartósan megtelepedni.
Szerintem fog azért teremni, csak kevebbet. A vetőgumó is lehet fertőzött, ez ellen nem nagyon lehet tenni semmit. Majd lefotózom az enyémet is, csak most a férjem elvitte vidékre a gépet. Most kapáltam meg töltöttem föl, dörög az ég, remélem, esni is fog. Kezdenek már kókadni a virágok a homokon, nem győzök mindent locsolni. Kideríthetnéd, mi is volt az a holland hibrid!
Gomba is lehetne, mert rendszeresen locsolok, de ez ellen védekeztem, kontakt és felszívódó szerrel is. Most olvastam utána a vírusoknak. Tényleg az lesz... A holland hibridemen nincs semmi. Az rezistens. Szóval így jártam... hátha nem viszi el a termést...
Száradó foltok nálunk is vannak a krumplin, az 5 fajtából csak az Agrián. Valamennyi ilyen növény minden évben szokott lenni, járványszerűen nem terjedt. Én vírusfertőzésre gyanakszom. Igaz, hogy idén még nem permeteztem, de olyan szárazság van, hogy gomba aligha támadhatta meg. Alig bújt ki, és helyenként már száraz foltok vannak rajta. És az is gyanús, hogy csak ezen az egy fajtán van, ami máshonnan származik, mint a többi. Találtam pl. egy ilyet: http://www.invasive.org/browse/detail.cfm?imgnum=1402030 Ha a tetvek ellen védekeztél, legalább kevésbé terjed. Amúgy mást nem lehet csinálni, ha tényleg vírus. Ne vesd majd újra gumókat.
Még ekkor vettem ugyanott 3 tő sultánt, nekik semmi bajuk, meg a többinek sem amit részben kaptam, részben én neveltem, ezek kissé távolabb vannak, de lehet csak idő kérdése?
Na pont ez keserít engem is a paradicsomon:(:( Piacon vettem 2 szép virágzó tő kecskemétit, már rajta vannak a kis diónyi paradicsomok és elborzadva látom, hogy megy tönkre. Amikor május közepén beültettem olyan szép volt, aztán a kis paradicsomokra kérdezte a férjem hogy ezt akkor besavanyítod? Na a viccből szomorú valóság lesz, lehet, hogy nem fog beérni?
Az uborkát ne a neveldébe, hanem pohárba vesd. Nem szereti, ha széthúzkodják a gyökerét. Mi cseresznye helyett szamócát és málnát eszünk. Inkább hagyjuk a fenébe a cseresznyét, ha azt a hatalmas fát lepermeteznénk, a fél kertet lefújnánk. Alighanem bútor lesz belőle a sógoroméknál. Szerintem a bogárinvázió változó lehet, hátha idén megússzátok.
rédei kertimag zrt-s. Nem is volt semmi más. Illetve volt még egy kifejezetten salátaubis,de azt tegnap nem vettem. Talán majd ma mégis veszek.
ma úgyis vissza kell mennem decis-ért...megveszem aztán kitaláljuk fújjuk-e a fát.
Tegnap feltöltöttem a krumpli felét.Ma készülök a másik felét.
Megszámoltam:-))) 252 bokor van összesen...
Jövő héten kicsit a babot is...
A paradicsomot este kiültetem a neveldéből a helyére,most néztem,hogy szép erősek és már virágoznak.Olyan büszke vagyok rájuk:-))) Remélem nem sínylik meg nagyon és hamar helyrejönnek.
Holnap csinálunk ubitámokat,ahová majd mászhatnak és vetek helyben mellé ubit.
Aztán rakok el a neveldébe is palántának ubit (a paradicsom helyére),az pedig ha megnőtt megy a borsó helyére.
Tegnap voltam a gazdaboltunkban.Még mielőtt bármi szert kértem volna konkrétan,ecseteltem neki a tavalyi bogarak általi cseresznyemészárlást. Megkérdeztem a manusztól mit ajánl. Azt mondta nagyon semmit mert ha leölöm őket ,úgyis jönnek mások 3-4 nap múlva.Egyszerűen legyünk gyorsabbak a bogaraknál.
na,mondom köszi.-)
Aztán említettem a decist,azt mondta,hogy ha nagyon akarom jó lesz az bogár ellen.Ma kapnak menjek vissza.
Idén csak feleannyi cseresznye van a fán,mint tavaly.Törvényszerű,hogy így is annyi bogár lesz,mint tavaly?Nincs esély,hogy idén megússzuk bogárinvázió nélkül?
Attól félek vmit elszúrunk a permetezéssel és leöljük még a fát is...vagy ilyesmi
fölösleges megpermetezni rovarölő szerrel egy hatalmas cseresznyefát csak azért, mert néhány hajtás végén a levelek összekunkorodtak a levéltetvek fertőzése következtében
Én nem is emiatt aggódom főként,mert ez a kisebb gond.Emiatt nem is gondolkodnék permetezésen..
De tavaly nem ettünk egy kisebb tálnál többet és rogyásig volt a fa:-(Idén le szeretném győzni a bogarakat(és itt nem a pici tetveket értem,bár gondolom nekik is annyi lesz),hogy mi együk a többet.
Az a gond,hogy a legyeken kívül minden más bogarat sajnálok,ami ilyenkor kimúlik,azok ellenére,hogy jól kiszúrtak(ez itt egy enyhe kifejezés:-) ) velünk tavaly. Nem is tudom,hogy lesz így permetezés...:-)
Én is kezdő vagyok, úgyhogy csak azt tudom írni, amit már itt mások leírtak. :) Nem szabad a levelét locsolni, főleg nem reggel, vagy napközben, mert az erős nap megégeti a vizes levelet. A tövét kell öntözni. Szerintem nem tudod túlöntözni, nagyon szereti a vizet.
gyerekkorunkban fogtunk egy hosszú fűszálat, benyálaztuk a végét és bedugtuk a tücsök lyukba. Valamiért ráharapott és ki lehetett halászni. Na, jó ez csak vicc, ezzel a módszerrel eltartana egy darabig. :)
Valahol olvastam, hogy csak a friss vetésre, a kicsi sérülékeny növényekre veszélyes. Nálunk rengeteg van. A komposztot szeretik a legjobban, de szinte mindenhol vannak. Még nem jutott eszembe, hogy bántsam őket.
Sziasztok! Eddig még sosem írtam ebbe a topickba szóval még új vagyok. Azért is kerestem egy topickot mert lenne egy kérdésem mivel én nem igen értek a kertészkedéshez. Nagyjából 3 napja vettem észre hogy a paprikáimnak a levelei nem élnk zöldek mint előtte hanem kissé sárgássak és nem is nőttek olyan sokat. Gondoltam arra hogy sok vízet lócsólók rájuk nem tudom e miatt lehet e ? Meg azt is hallotam hogy ha kicsik a növények és nem fejlődnek annyira ,sináljam azt hogy szedek csolnát és a levelét 2-3 napra áztassam vízbe és lócsóljam azzal nem tudom ez jó ötlet e ? Ha tudtok legyszíves segitsetek.Előre is köszönöm.
Nekem a vakonddal eddig szerencsém volt. Még csak eggyel találkoztam, szegény döglött volt. Beleesett a kerítésoszlopnak fúrt gödörbe. Érdekes, hogy nem tudta magát kiásni. Érdekes volt, hogy a lányommal eltemettük és megkérdezte, hogy azért kell-e a föld alá temetni, mert ott megint élni fog? :)
Nem akarok vihart gerjeszteni, de gyakorlatilag semmi nem riasztja el. Tavaly én végigpróbáltam mindent, nem maradt ki módszer. Ez vált be, dez a tájékozódásának megzavarása miatt működik. A telek persze körben van dúrásokkal. Nemrég volt az AnimalP csatornán egy film róla, éerdekes volt megtudni sokmindent az "ellenségről":)
Vakondrisztó. Egy kétméteres 10 mm átm. betonvasra van téve, ami fél m mélyen a földbe van szúrva. A palackba alul luk van fúrva, hogy forogni tudjon a vason. Az oldalán kivágással három kis szárny van kialakítva, hogy a szél forgatni tudja. A kupak alájavaslok egy fém korongot tenni. A forgás által keltett hangot levezeti a vas a földbe, ez meg a vakont tájékozódását zavarja. Több ilyet kell elhelyezni, és néha átrakni, ne szokja meg. Nem momdom, hogy 1-2 kósza dúrás nem volt, de a nagy vész megszünt. (A livenc egyik kedves topiktársé, A. I.-é)
Nálam is volt olyan probléma,hogy vettem gyönyörű lugasparadicsomot, és 1 hét után elkezdett-1-2 nél lefehéredni a levél, azóta adtam neki voldüngert, meg kezelgetem gomba ellen is, remélem rendbe jön.
nem akarok fontoskodni, csak nekem olyan nagy melónak tűnik ez az egyesével való rakosgatás. Én beleteszem nejlonba, ellapogatom benne, hogy ne legyenek egymás tetején és egy egyenes felületen, (akár tálca) lefagyasztom, (általában ez este szokott lenni), reggel még nem teljesen kemény, akkor kicsit átmozgatom, onnantól kezdve már nem fog összefagyni, gurulós és mehet a többi közé. Én igy csinálom gurulósra a málnát is. Bocs, hogy belepofáz, csak hátha gyorsabban haladtok.:-)))
Nem saját dolog, másolom. Gyümölcsökhöz nemigen értek, de talán segíthet.
A moniliniás betegség (kórok.: Monilinia fructigena) a cseresznyén gyümölcsrothadást okoz, ami a cseresznyelégy okozta sebek, jégverés és az egyenetlen vízellátás miatt keletkezett gyümölcsrepedés esetén válik jelentőssé.
Kártevők. A cseresznyegyümölcs kártevői közül a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) meghatározó jelentőségű. Kártételével különösen a középkésői és a késői fajtákon rendszeresen találkozhatunk. A cseresznyelégy által károsított gyümölcsön a moniliniás betegség gyümölcsrothadást okoz.
A lombkártevők közül veszélyes a fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi spp. pruniavium). A tavaszi, nyár eleji erős hajtásnövekedés időszakában a károsított hajtások legfiatalabb levelei a levéltetvek szívogatásának hatására besodródnak, a hajtásnövekedés leáll. A fiatal leveleken kolóniákban élő levéltetvek által ürített mézharmat a gyümölcs minőségét még tovább rontja. Nyár elején a cseresznye-levéltetű szárnyas egyedei elhagyják a cseresznyét, és a nyári tápnövényre (galajfélék, Veronica-félék) repülnek. Számottevő kártételt őszi visszatérésük után nem okoznak.
A rügyfakadást követő időszak lombkártevői közül a kis téli araszoló (Operophthera brumata) gyakori kártevő. A fiatal levelek megrágásával, esetenként tarrágásával, továbbá a kötődött gyümölcsök odvasításával, különösen tömegszaporodásának időszakában okoz kárt. A legnagyobb egyedsűrűséggel előforduló, a kis téli araszolóval egy időben jelentkező nagy téli araszoló (Erannis defoliana) jelenléte a kártételt még fokozhatja.
A cseresznye rovarkártevői elleni védelem a rügyfakadástól a termésérés előtti időszakig indokolt, és általában néhány rovarölő szeres permetezéssel megoldható.
A nyugalmi időszakban a kaliforniai pajzstetű elleni védelem csak a kártevő előfordulása esetén szükséges. Alacsony egyedsűrűségénél a bárium-poliszulfid (Bárium-poliszulfid 45) és a kalcium-poliszulfid (Tiosol), magasabb egyedsűrűségénél a vazelinolaj (Agrol Plusz) eredményesen használható).
A rügyfakadáskor megjelenő kis téli araszoló ellen még a virágzást megelőző időszakban indokolt lehet a növényvédő szeres beavatkozás. Gradációs esztendőben, alacsony hőmérsékleti viszonyok között a cseresznyében engedélyezett piretroidok (Chinetrin 25 EC, Chinmix 5 EC, Cymbush 10 EC, Cyperil 10 EC, Decis 2,5 EC, Ripcord 20 EC, Sherpa, Sumi-Alfa 5 EC) illetve foszalon (Zolone 35 EC) használhatók. A felsorolt piretroid hatóanyagú készítmények a gyümölcsösben élő hasznos rovarfaunát sem kímélik, ezért felhasználásukat csak súlyos kártételi veszélyhelyzetben, az araszoló lepkefajok gradációja esetén javasoljuk.
Az araszoló hernyók elleni rovarölő szeres permetezés a levéltetvek ősanyáit is számottevően gyéríti. A virágzást követő erőteljes hajtásnövekedés idején, különösen, ha az araszoló hernyók és a sodrómolylárvák ellen nem védekezhetünk, szükség lehet a fekete cseresznye-levéltetű elleni kezelésre. Környezetvédelmi megfontolásból a levéltetvek természetes ellenségeit kímélő pirimikarb (Pirimor) hatóanyag levelek besodródása előtti kijuttatása megakadályozza a kártevő tömeges elszaporodását.
A gyümölcsöt károsító cseresznyelégy elleni védekezés eredményességén nagyban múlik a termesztés sikere. Az eltérő érésidejű fajták eltérő mértékben és időben károsodnak a cseresznyelégytől. A cseresznyelégy elleni védekezés időpontjának meghatározása az imágók sátorizolátor alatti kinevelésével, a védekezés szükségességének, illetve idejének megállapítása az adott ültetvényben elhelyezett sárga ragadós lapok segítségével történik.
Az imágók tömeges rajzásakor kontakt hatással is rendelkező inszekticidek felhasználásával védekezhetünk. Ilyenek például a foszalon (Zolone 35 EC), a metil-paration (Danatox 50 EC) valamint a kis téli araszoló elleni védelemre javasolt piretroidok. Elhúzódó rajzás esetén az imágók elleni kezelést a növényvédő szer hatástartamától függően egy-két alkalommal szükséges lehet megismételni. A szüret előtti utolsó kezelések élelmezés-egészségügyi előírásai betartására fokozottan ügyeljünk.
Amennyiben az imágók elleni kezelések elmaradása vagy sikertelensége miatt a cseresznyelégy a tojásokat már lerakta, a bőrszövet alá helyezett tojásból kikelő lárvák ellen a szisztemikus vagy mély hatású hatóanyagok, például a dimetoát (BI 58 EC), a triazofosz (Hostathion 40 EC), a kinalfosz (Ekalux 25 EC) eredményes védelmet adnak. Forrás:
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy fölösleges megpermetezni rovarölő szerrel egy hatalmas cseresznyefát csak azért, mert néhány hajtás végén a levelek összekunkorodtak a levéltetvek fertőzése következtében. Ilyenkor sokkal egyszerűbb, olcsóbb - és főként a környezetre nézve kíméletesebb - eljárás, ha a fertőzött hajtásvégeket levágjuk és elégetjük!
Én ugyan nem vagyok nagy szakértő, de a második képen leginkább tetvesnek látom az ágat. :-( Egyébként a hangyák jelenléte is erre utal, mert szeretik a tetvek által kiválasztott nedvet nyalogatni.
Először is bocsi,hogy ide írom,de a gyümölcsfás nem mozog annyira...
Szóval tavaly lezabálták a rovarok a cseresznyét.
Ezt írtam ott idén áprilisban:
"Minden amit el tudsz képzelni.Egyszerre. Hangya,légy,méh,többféle bogár(nem tudom név szerint),pillangók,stb...szóval minden,olyan gusztustalan volt,hogy az embernek hányingere lett ha arra nézett.Iszonyú hangos dünnyögés,zümmögés.Gyönyörű cseresznyék halomban az ágon és egy szem ehető nem volt rajta a rovarok miatt.
még szarvasbogarakat is láttam,bár ők inkább párzani,meg verekedni járhattak oda:-)
Igen,kívülről rágták a szemeket.
Ez kb. úgy volt,hogy egyik vasárnap anyósom cseresznyét akart szedni sógornőméknek.De még épphogy pirosodott.Befőttnek ok lett volna,de jóízűt enni belőle még nem.Gondoltuk 2-3 nap és jó lesz.Letelt a 2-3 nap,akkor én szedtem is egy kisebb tállal róla pirosabbakat,akkor még nem volt semmiféle "támadás" a cseresznyénk ellen. Hétvégére(vasárnapra vártuk sógornőméket cseresznyézni).De mire eljött a vasárnap addigra már nem lehetett enni róla az említett okok miatt.
Szóval ez kb. 7 nap alatt lezajlott(maga a "mészárlás" kb. 3-4 nap).Az épphogy piros cseresznyétől,a lerágott rohadt cseresznyéig. (A mellette levő meggyfán ugyanez volt a szitu.)"
1 hónapja azt a tanácsot kaptam a gyümölcsfás topikban,hogy permetezzem a cseresznyét 3 napos rovarölővel.
Vagy ha érik vagy ha jönnek a bogarak...
Most itt tart a cseresznye.Épp,hogy elkezdett pirosodni,de félek mert tavaly is olyan gyorsan leért,hogy csak lestem...
A másik probléma pedig ez...Szerencsére nem sok ág van ilyen,és gondolom,hogy ezek az apró izék nem is bírják leenni előlünk a cserit,de vmit csak kellene ellenük tenni...
Tudtok vmi jó permetet amivel eltűnnek ezek az apró vmik és a nagyobb bogarak sem jönnek majd?
Ennek a 3 napos rövarölő permetnek van vmi neve,használta már vki?
Eltettem a kedvencek közé. Nálunk túl közel van a város biztos az a baj. (a zöldségeseknél lehet nálunk magokat venni. Gyanítom azt, amit a Metróban meg tudnak venni. Miskolcon meg egy darab gazdabolt van. Ez így nem igaz, mert több bolt van, de ugyan az a cég. Biztos van más is, csak még nem találtam meg. Olyan bizonytalan vagyok. Vagy nem.
Már terem az eper szépen. Versenyzünk is a csigákkal, ki eszi, le hamarabb. Most a feleségem azt találta ki, hogy egyesével tette bele a jégkockatartó lukaiba, fagyás után teszi csak zacskóba, így szép gurulós eper lesz.
Amúgy én is eléggé falun vagyok. 40Km-en belül még rendes város sincs:(
Idén a Bernadettből elvetettem mind a 10 szemet, hogy több helyen is legyen. A Ritmoból meg eleve csak 5 szem van egy zacsiban. De tényleg megéri, rengeteg uborka terem rajtuk, meg se szoktuk tudni enni mindet, még a szüleimnek is hordjuk.
MAjd rendbe jönnek. Ha láttad volna ezeket kiültetéskor. Amilyen szépek voltak, úgy elrontottam őket. De ezzel itt nem dicsekedtem:) Kitettem őket szoktatni, vendégek jöttek, elfelejtettem, odaért a nap, egy egész délután sütötte őket, napégést kaptak:( Nem győztem rendbe hozni. Kapták permetezve az ázalékleveket, meg kiültatés után is azzal locsolom őket hetente kétszer, A lesárgult, megfehéredett leveleiket el is dobálták. Így egy héttel kédőbb lesz termés, de rendbe jöttek.
(Majd ha az Öreg látja az eredményt lehet hogy ő is "megtér":)))
Kint áttelelt Münheni sör, és fekete retek magzott fel. Ebből lesz majd "rengeteg" retekmagom, amit majd csak el kell szórnom, mint a régebbi jégcsapot, és céklát:)
Mennyire drága? 280 Ft-ért vettem, két-három évig elég egy mag. A saláta jellegű Bernadett az már drágább de az is elég két évig.
Én mindíg a ZKI magjait veszem, ha nincs nekik, akkor a másét. Egy egyszerű gazdaboltban vásárolom, szerintem biztos van minden rendes mezőgazdasági boltban. A multikban biztos nincs, mert nem a 60 Ft-os kategória. De inkább kifizetem a minőségért a felárat, mint bosszankodom a hiányos kelés, és az elveszett idő miatt.
Szépek. Az én paprikáim olyan nyamvadtak. Fényképezek már párat én is.
A kertedről mindig apám kertje jut eszembe. Ő is ért hozzá, csak ő nagyon vegyszerpárti. Hókusz-pókuszolásnak tartja a próbálkozásaimat és jókat mosolyog rajtam. Persze így is sokat segít. :)
Ilyenkor még nem nagyon kell agyonöntözni őket. Én 16 tőre osztok szét egy locsoló vizet, persze ahogy nőnek csökken a tőszám. Hetente kétszer locsolom. Ne szokjanak hozzá!. Ha nagyon meleg lesz háromszor. Ma reggel is egy félóra alatt belocsoltam őket. Így nekem még nem kell barázda. Locsolóval lehet takarással is öntözni. Későbbre meg elkorhad.
A krumplit kellene már tölteni. A babot is fel szokták egy kicsit.
Amíg a paprikák kicsik takarom. Mire megnő, addigra a takarás elbomlik, a levelek árnyékolják a talajt, akkor húzom ki a barázdát locsolni. De ha előre ki van húzva, semmi baj, takarni lehet így is.
Paprikák
Balra borsó, előtte palántanevelőben az uborkák. Középen maghagyma, mögötte brokkoli, kelkáposzta, karaklábé a körömvirág között, amögött a krumpli.
Ugyanaz a nézet magasabbról. Elől a paradicsomok, amik között saláták, bab, körömvirág, zeller mézontófű kapor van összevisszaságban.
Belülről a növényház.
Ez meg a borsók felőli nézet. hátul a hagymák vannak.
Tavaly én is pár mohikánt szórtam ki.Jók lettek először,de aztán elszáradtak. Mondjuk valószínű az én hibám,mert ritkán locsoltam. Idén már más a helyzet.
Az a két zacsi amit idén György napján vetettem és össz. 1 mag kelt ki,az kecskeméti volt...bár biztos nem a magon,hanem az időjáráson múlt a dolog.
Most nem tudom,hogy milyet veszek még.
Jó lenne egy finom ennivaló+egy berakó.
Meg imádjuk a kovászosubit is.:-)
Karalábétanácsot köszi. Nekem is ilyesmi járt a fejemben,csak nem voltam meggyőző magamnak.:-)
A Jánosnapi retket a tavaszival egyszerre szoktam vetni, lassabban fejlődik. Azt már kitapasztaltam, hogy sokkal ritkábban kell vetni, mint a koraiakat, vagy akár a Müncheni sört, sűrűn vetve csak a szára nőtt.
Most azért nem nagyon akartam hosszászólni, mert szégyen-gyalázat, nem tudom, az enyém milyen. Le van takarva fátyolfóliával, és gyomos. Az biztos, hogy nem sűrű, mert alig kelt, vagy hamar kiette valami. Fel kéne hajtani a fátylat, ki kéne gyomlálni és meg kéne locsolni. De ehhez valószínűleg még holnap sem fogok hozzájutni.
Idén Mohikánt vetettem, az milyen? Salátának is jó lehet?
Hétfőn vetettem el, megkockáztatom helybe, még mindig el vagyok árasztva palántákkal, nem győzöm locsolni. Jól kipucoltam a környékét és szedem a csigákat.
Próbaképpen ültettem szabad földbe is Ritmo kígyóuborkát és Bernadettet, összesen 5 tövet. Most van az üvegházban is mind a kettő, 2 Bernadett fal mellett cserépben, valamelyik adag csak megmarad, még ha el is szaporodnak az atkák. De most még a bentiek is egészségesek, a padlizsánokra odakint viszont már jöttek tetvek is, meg néhány liszteske is megtalálta. Elég strapás lehet nagyban termeszteni, alighanem folyton permetezni kell. Azt hiszem, jobb, hogy kipateroltam őket az üvegházból.
Az üvegházban láttam néhány nagyobbacska atkát, kisebb narancsszínűt és nagy piros bársonyt is. Bízom benne, hogy ragadozók, hátha nem kell venni.
Még én sem adtam fel a retekkel való küzdelmet. A hónapos ugyan csípős volt, a jégcsap meg a jánosnapi kukacos, de még a müncheni és a téli fekete még hátra van. :))
Jövőre pedig kezdem elölről a kísérletezést. Csak az a baj, hogy sokat kell várni az olvasottak és az ötletek kipróbálásával. :) így fel kell mindent írni
Bocsi, de Jánosnapi retekre nincs ötletem. Én nem szoktam vetni, csak Münchenit, és feketét. Azokat is csak junius végén, julius elején. A többi retekre sincs más ötlet. Elvetem, locsolom, locsolom, naponta locsolom, kiszedem, megeszem:))
A borsót ugyanígy, ilyen távra vetem. Kicsi korában egyszer kapálom, aztán többé nem. Ha nagy korába kicsit megdől, nem izgat nagyon. De sűrű vetéskor tartják egymást. ha magasszárú, a szélső sornak húzok támot, az tartja a többit.
A többi káposztafélét lehet, sőt tanácsos mélyebben tenni, a gyökérlégy fertőzés elkerülésére. (Jól be is lehet sározni a szárat). A karalábé kivétel, mert ez nem gyökér, amit eszünk, hanem megvastagodott szárrész. Ha mélyebbre teszed, mint volt, megnyúlik a gumó.
Miért ne lehetne uborkát ültetni. Nekem is a borsó helyére megy, évek óta ez a sorrend. Egy hetesek a palánták, én ilyenkor a Perez F1-et szoktam kiültetni. Junius végén pedig Mohikánt vetek, amiből kései berakó lesz.
Az újravetett cukkinik és patisszonok kikeltek(1-2 nem,de a többség igen)
A palackos tökökből ők lettek:-) Ilyen szép tökeim még sosem voltak,anyósom a csodájára jár:-)))
Az inka babom lett talán a legszebb. Bár a szomszéd szólhatott volna előbb is,hogy egy bokorba ne csak 3-4 szemet tegyek,hanem 7-8 is mehet.:-)) Akkor még szebb lenne.
Összességében nem vagyok megelégedve a babbal,mert csak az 50%kelt ki. Főleg a zöldbabból.Szerintem túl korán tettem el...vagy hideg volt még(?) vagy nem tudom miért...Jövőre ezt is ügyesebben próbálom csinálni.Több babot teszek egy alomba és lehet,hogy kicsit sűrűbben rakom. Viszont így most nagyon szépen lehet a kaprot kapálgatni közte:-)))
A kapor a földel járt "örökség",azt nem én szórtam ki.Az egész földdarabon van.
Érdekes módon, a kukorica csak egy csücskön bújt ki.Ennek is a fele a földbenmaradt...Viszont ez eddig a legjobban sikerült kukoricám.Jó lenne ha elérnénk,hogy ehessünk is belőle. Lehet,hogy egy zacsival még vetek mostanában,utánpótlásnak.
A 10 sütőtökből is csak 2 lett,de az nagyon szép. Ahol meg lusta volt kikelni a kukorica,oda tettem paprikapalántát.
A kukorica innenső felén sem kelt ki a kukorica. Így oda is szórok majd ubimagot. De előtte a hétvégén alkotunk vmi uborkatámot ide is.
A krumpli szerintem szép lett.
Itt az ideje,hogy elkezdjem tölteni(ugye?)
A palackokat már leszedtem és a paprikát kiárkoltam(IL újra tőled vettem az ötletet:-) ) A paprika sok vizet kap. Naponta. A paradicsomokat kb. 3 naponta öntözöm be.
Ők mostmár idén így maradnak akár bírják egymást-akár nem:-)
Egy kicsit mintha leálltak volna a palánták a fejlődésben...főleg a paprika...nem tudom miért. Az alsó leveleket itt-ott lecsíptem,nem tudom,hogy jól tettem-e...
Én IL-nél és Zsebinél láttam hasonló támokat.Uborkára(ugye?)Onnan loptam az ötletet,hogy alkalmazzam a borsónál is.Ilyet sikerült alkotni (ketten a párommal).Középen raktam múlcsot,mert ott már kapaszkodás után lehetetlen kapálni. A borsónak nem raktam a zsinórokra uborkahálót,de jövőre fogok pár madzagot húzni függőlegesen is.(Ahogy IL-nél van)Így szerintem jövőre már tényleg nem fekszik majd semmennyi vagy még ettől is kevesebb borsó.
szóval ez amit a képen látsz volt a kezdete az előbbi borsónak.Ugyanonnan fényképezve.
Ha kikerül a borsó,dobok a támra egy ubihálót és megy uborka a helyére.Már ha akkor még lehet ubit ültetni:-)) Ha nem akkor majd vmi palánta lesz a helyén...
Igen,műkszik a tám,de azért 1-2 helyen a közepén vannak rendetlen borsók,akik jobb szeretn(én)ek feküdni.Bár ők sem tudnak teljesen lefeküdni,mert alul megkapaszkodtak és az nem engedi.
Hogy csináljátok, hogy a borsó ilyen zépen áll a lábán? nekem teljesen eldölt, fölverte a gyom, mert emiatt kapálni se tudtam. 5-6 cm-re 15-20 cm-es sortávolsággal vetettem.
A (szabad ég alatt kelt)karalábét is szét kell mostmár raknom. Meddig rakhatom a földbe a szárát(cm-re értem)? csak addig ameddig itt palántakorában is volt?vagy mehet kicsit beljebb,hogy ne konyuljon le nagyon(mert ott már nem fogják egymást támogatni).
Ez az idén vetettem sóska. Először azt hittem semmi nem lesz belőle,de aztán megindult. És itt az ideje egy jó tojásosnokedlinek salátával:-)Végre:-))
Kinőtték a fakockát a paradicsomok.Őket a hétvégén már át akartam ültetni,de nem jutott végül rá idő,úgyhogy most hétvégén lesz a nagy szétültetés.
Sajnos a paprika nem az lett amit vártam.Ők még maradnak,ha a paradicsom kijött.Hátha akkor majd megindulnak.Mert mostmár ugye tudom,hogy nem is bírják egymást...
Vetettem a szélén brokkolit kelkáposztát.kelbimbót,vöröskáposztát,fejes édeskáposztát.Egyenlőre még nem tudom mi kelt ki,mert nem emlékszem pontosan melyiket merre tettem.Csak tippem van,hogy 1 brokkoli,1 kelvmi,és 1 édeskáposzta lett. Sajnos ők sem keltek ki rendesen...kb.20-ból 3-4 csak...az viszont nagyon szép:-)
Hát ezt megint nem értem! Többen írjátok, hogy már eszitek ill dobjátok ki a János napi retket. én még csak most vetettem. Lehet, hogy megint elrontottam? Mikor van tulajdonképpen János nap? A zacsin ugyanaz volt, mint a többi retken; vetés lll.-lV. hó. Amikor el akartam vetni a186 forintos szerzeményemet, észrevettem, hogy tavalyról maradt egy bontott zacskó ugyanilyen, közönséges 50 Ft-os Garafarm kivitelben. Ezxerint már próbálkoztam vele, de emléxem, hogy tavaly a késöi vetés miatt ki se kelt. Mi a helyzet evvel a fajtával, ill. melyiket lehet még most vetni? Mit rontottam el eddig, hogy nem sikerült sose a retek?
Nálam érdekesen alakult a helyzet, mert a korai retkek mind rettentően kukacosak lettek, a jánosnapi viszont nagyon szép egészséges, a levelei és maga a retek is. Viszont nekem nagyon erős, csípős az íze, nem olyan jó kis gyenge, mint a koraiaknak:-(
Szerintem legföljebb annak érdemes fagyasztani, aki szereti főve a salátát. Egy barátnőm pl. nagyon szereti a saláta levest. Egyszer hozott nekem is, én nem bírtam megenni, de biztos meg lehetne szokni.
lehet fagyasztani? Még nem is hallottam, én azt olvastam azért jégsaláta, mert sokáig eláll hűtőben. Szerintem fagyasztás után egy nagy adag löttyedt valami lesz belőle? Vagy nem? Csak azért mert nekem is nagyon sok van, hatalmas fejekkel, de még fagyasztásra sohasem gondoltam.
Ma ki kellett húzgálnom az összes jánosnapi retket. :( elkezdett felmagzani, gondoltam felhúzom a felét, de mind kukacos. Hemzseg bennük a pondró. Most úszni tanulnak, aztán kiterítem a rigóknak, végül megy a komposztra. A levele már ott van.
Jégsalátát hogy kell fagyasztani? Zacskóba bele, aztán mehet a fagyasztóba? Még nem fejes, de ismér ritkítani kell, de még a fejes salátából is rengeteg van, így a jégsalátát inkább csak fagyasztanánk ha lehet.
A paradicsomon nekem is voltak ilyenek, de már szép erősek. Én arra tippeltem, hogy az ablakban hozzáértek az üveghez a levelek, és nem tudott rendesen párologtatni, nedves maradt a felülete és a nap megéfette. De ez csak tipp.
a babon talátam ezt a levelet, és még van rajta máshol is , mi lehet ez rajta? ez 1 régebbi kép erről paradicsomon is van most ez a foltosság, mondjuk ezt 2 hete palántáltam ki, mi lehet rajta? ezzel nincs gond, a burgonyám az első feltöltés után 1 héttel :)
Lehet töltögetni, meg, ha más betegség nincs, elég a kezelés. Érdemes burgonyabogár esetén váltogatni. Ne alakuljon ki rezisztencia. A rézből hasznosabb a felszívódó szer, mert az nagyobb védettséget nyujt.
Nekem az üvegházban vannak a Bernadettek, a fólia hengerben, a párásság biztosítása miatt, amit meg a paradicsomok nem szeretnek. A szabadföldbe szánt Perez-ek már kikeltek, majd teszem a borsó helyébe.
Kb egy hónappal ezelőtt vetettem rebarbarát, és még nem látom, hogy kelne. Ez normális, ilyen lassan bújik, vagy jobb, ha veszek magot, és újravetem, amíg még lehet?
Il! Írtam a hotmail-es címedre. Tegnap beültettem az uborkákat (3 Bernadett, 3 Ritmo) az üvegházba és a másik oldalra vetettem bazsalikomot. Előtte mondkét oldalra beástam 2-2 vödör marhatrágyát. Szépen elegyengettem, és a bazsalikomok oldalán reggelre megjelent egy szép, nagy, szabályos lyuk. Kupac nélkül. Lehet, hogy békánk is van?
il , kérdeznélek,hogy én a védekezést úgy oldom meg ,hogy decissel a levéltetvek és egyéb kártevők ellen védekezem,bordóilével meg a gomba ellen. Ez elegendő ha mást nem találok a növékenyeken? Ja és voldüngerrel lombtrágyázok 10 naponta míg meg nem erősödnek a palánták is gondolok itt a paprika, paradicsom,karalábéra. A bordóilevet én mindenre permetezem a burgonyára is,gondolom az nem baj? Még a kérdésem az,hogy idáig még 1x töltöttem fel a krumlplit, mivel kicsit később vetettem, de már szép nagy a bokorja mármint a lombja, tölthetem fel megint a tövét? Holnap teszek fel képeket róluk.
Lassan, de biztosan száradnak a málna töveim. A felső levelekből indul a száradás és halad az alsó hajtások felé.
Mi lehet a baj? Mivel permetezzem?
Tavaly ősszel a leért szárakat tőből levágtam. Megkapta az őszi, majd a tavaszi lemosó permetezést (vesszőfoltosság). Most meg Topsin-M "kezelést" (szürkerothadás).
Ma elkezdtem a föld másodlagos hasznosítását, 9 palánta képében, amik a kiszedett hagyma helyére mentek (nem fértek el a többivel, a kihagyott részen). Akarok még vagy 200 palántát, utána meg még céklát és zöldbabot vetek.
Ez a három kontakt szer (kén), csúnya permetfoltos lesz a levél, és le sem kopik. Ha másra is kell (rózsa, őszibarack, szőlő, stb), érdemes valami felszívódót venni, pl. Systhane-t.
Ha maga a paradicsomnövény egészséges volt, csak a bogyók alja volt megbarnulva (szárazon), az lehet káliumhiány is. Káliumtartalmú műtrágya kell(ene) rá.
A kabakosok levelén a sárgás-mintás elszíneződés peronoszpóra. Ha megjelenik, még akkor is lehet gyógyítani, én a Kicsee által is említett Ridomilt használom. (A paradicsom nagyjából összes betegségére és burgonyavészre is.) Általában csak hetente megyek a kertbe, és akkor permetezek, ha látok valami betegséget.
A növények nem a talajtakarás miatt szépek és nagyok, hanem a példátlanul esős tavasz miatt. Nálam is minden duplája, mint tavaly.
Ha a retek kezd maxárba menni, vagyis a levelek már nem mind a fejből nőnek ki, akkor egyből ki kell hajigálni, mert onnantól ehetetlen.
Én is ezt tapasztaltam. Úgyhogy idén szépen külön ágyásban van a hagyma, és külön a répa. A répa csak beárnyékolta a hagymát, mert elég hamar utolérte, aztán hamarabb kiszedtem a hagymát, mint ahogy jönnek a tárolásra szánt répára a legyek. Végül mind a kettő kukacos lett. Azért elegendő hagyma ki szokta heverni, de permetezés nélkül legalább 1/3 veszetséggel számolok. Belekalkulálom duggatásnál. Ha nagyon fontos a növény, letakarom résmentesen fátyolfóliával. Az újhagymának valót mindenképpen célszerű, mert hiába heveri ki később a hagyma a fertőzést, újhagyma korában gusztustalan.
Lisztharmat. Amit eddig találtam róla, mind valami Word dokumentum hivatkozása, de talán bejön. http://www.bmmk.hu/herbalnetw/Techn.doc http://mammy.uw.hu/txt/fito/gynleir.htm Az egyikben ez volt: Növényvédelem: Lisztharmat: Kumulus S, Thiovit S, Kénkol 800 S
Kukacosak a hagymáim. Azok talán kevésbé, amik között rendesen kelt a répa, de az is. Ahol meg foltokban kelt csak a répa, ott tök mindegy, hogy répa mellől veszem ki a hagymát vagy nem. :( Dugdossam a hagymát a répa sorába? Il, te permetezed valamivel?
A retek megvédésére talán a hagyma működik, de jövőre csak úgy teszem, majd meglátom.
Egyébbként ez a vegyes ágyás egyre kevésbé meggyőző számomra. Pl, mire a saláta kikel, a retek már bolhás, mire a répa kikel, a hagyma már nagy.
nem tudom mi lehet vele. tényleg nem volt az enyémeknek semmi bajuk. Hátha más majd tudja, vagy a fűsze, gyógynövény topicban próbáld meg. A levendulát kb 25 cm magasan vágom, kicsit domborúan, kb azon a határon, ameddig meg van fásodva. A kakukfüvet is a multhéten vágtam vissza, az első vágás már szárad, azt 10 cm magasan.
Nagyon visszavágtam tavasszal. Pedig fenn voltak a tavalyi levelek is, lehullás nélkül átvészelték a telet. De megkeményítettem a szívemet :-) és visszavágtam. Erre most ez... :-( Olyan, mintha hintőporozva lenne. Ahogy leszedek egy ilyen levelet, máris porzik le róla ez az izé. :-(
Én főleg fűszerként használom, meg pl. sült zsályalevelet nagyon szeretjük. :-)
Még szomorkodom egy kicsit, aztán lehet, hogy holnap nekiállok visszavágni. :-(
Nekem elég régóta van zsályám, elég sok tő, mert teának frissen, és szárítva is rengeteget használunk. A fiatal tövek esetleges elfagyásán, és az öreg ágak természetes elszáradásán kívül soha, semmilyen betegségét nem tapasztaltam. Az dősebb ágak levelei ezüstös színűek, a fiataloké világos zöld, főleg árnyékosabb helyen. (Az orvosi zsályáról beszélünk). Idősebb ágakon, ahogy megy végbe a fásodás, a levelek elszürkülnek, később elszáradnak. A zsálya félcserje, ezért fontos a rendszeres visszavágása. Először május közepe, vége táján virágzás előtt, és csak a félfás ágakat, ameddig azok zöldek. Később szeptemberben ujraa szedhetők a hajtások.
Nem találtam a zsálya betgségéről szóló írást. Nyugodtan vágd le a hajtásokat, ameddig nem tetszik, ki fog hajtani. Azt írod, hogy métere. Szoktad metszeni?, mert a besűrűsödés is okozhat ilyet. HAsonlóan kell ezt is vagdosni, mint a levendulát, és az összes félcsejét.
A Virágoskertbe nagyon jó fotót tettek föl egy atkás Datura levélről. Egy nem túl erős fertőzés ilyen. Nekem is vannak fotóim az otthoni gépen, de abban a stádiumban már nem nagy kunszt felismerni, tele volt a növény hálókkal és fürtökben lógtak rajta az atkák. Szétdörzsölve az atka vöröses nyomot hagy, ha egy kövérebb példányt fogsz ki.
A levél színén is látszik, hogy valami nem stimmel, apró fakuló pontok-foltok lesznek rajta, a fonákon pici hálókban laknak az állatkák. A háló sokszor nem látszik, de ha pl. föld szóródik a levélfonákra, beleragad.
Il is igazat adhat nekem, ne nézzétek végig amíg minden elrohad a kertben a harmattól, nedvességtől, vagy bármi mástól. Ha dolgoztatok vele, védjétek is meg. Sírva is fakadnék, ha a pl a 200tő paradicsomom tönkre menne és nem tudnám feldolgozni. A gombás betegséget nagyon nehéz gyógyítani, de annál könnyebb megelőzni és könnyű is védekezni ellene, csak időben kell elkezdeni. Tényleg nem kerül nagy fáradtságba. De ha úgy érzed abba kerül akkor Ridomil. Az felszívódó és kontakt is.
A mészkénlé egyáltalán nem mérgező. Főleg a réz nem az. Nagyon jót tesz a fotoszintézis elősegítésében és a szövetképződésben.
Nem meggyőződéses bio-mániából, inkább lustaságból nem szoktam permetezni. Elég probléma nekem az az egy sor szőlőkordon, amin folyton van valami kórság. :-((((((
A paradicsom xantomonászos betegsége:
leveleken barna kerek foltok jelennek meg, melyek a levélnyeleken és a száron hosszúkásak. A bogyókon kerek, repedezett, kiemelkedô foltok találhatók.
A paradicsom alternáriás betegsége:
leveleken szürkésbarna foltok láthatók, melyek körkörösen zonáltak, környékükön a levéllemez sárgul, szárad. A bogyókon besüppedô sötétbarna foltok láthatók. A piros bogyón a folt rothad, a bogyó belsejében barnulnak a szövetek.
Az alternária fellépéséhez a paprikához hasonlóan a száraz, meleg időjárás és a rendszeres, bőséges reggeli harmatképződés kell.
A paradicsom fitoftórás betegsége:
leveleken szürkésbarna foltok jelennek meg, majd hervadnak, elszáradnak. A bogyókon nagy méretû barnás foltok láthatók, melyeken fehér sporangiumtartó gyep figyelhetô meg. A betegség rendkívül gyorsan teszi tönkre az állományokat.
A fertőzéshez pedig a mérsékelten meleg és csapadékos környezeti körülmények teremtenek kedvező feltételeket. Mindkét betegség ellen akkor kell megkezdeni a védekezést, ha a növények 10%-án megjelentek a tünetek
A paradicsomvész elleni védekezés. A fertőzés kialakulásának feltétele a 75% feletti relatív páratartalom, minimum 4 órás levélnedvesség és 10-25OC hőmérséklet, de a fertőzési folyamat 18-22OC-on a legintenzívebb. Ha a betegség számára tartósan kedvezőek a környezeti feltételek, rövid időn belül járvány alakulhat ki, ezért megelőző jelleggel védekezzünk ellene.
taormina, szerintem ez a kórság a fitoftóra. :-( Én eddig egyetlen évben próbáltam vmivel permetezni a paradicsomot (talán 1-2x), de pl. a San Marzano bokroknál ugyanúgy előjött ez a betegség. Úgyhogy nem permetezek. :-)))
Kérdés: miért dőlnek el mindig nálam a borsók?????? A hátsó szomszéd mindig fészekbe veti, nála állnak, mint Mariban a gyerek :-)))). A másik szomszéd úgy veti, mint én, sorba, nála is szépen áll. Mindenféle támrendszer nélkül. Nálam meg fekszik.... Talán túl sekélyre vetettem...????
Arzenál? egy egyszerű bordói levet, meg mészkénlét említettem. Amúgy kapható Réz-kénlé néven, valami ezer pénz 1 liter, ami ekkorka kertekben 2 évre elég, ha azzal permeteztek, akkor több esély van a termés megmaradására. (amúgy, csak halk megjegyzésem, hogy a biotermesztés nem azt jelenti, hogy semmivel sem permetezek. De ez nem neked szólt:)
A foltok: paradicsom alternáriás betegsége, és a másik a paradicsomvész, ami mindkettő gomba, és a részkészítménnyel megelőzhető, főleg esős, párás időben. A réz készítmény nem méreg. elvileg 3 nap a várakozási ideje étkezésre, de ha megmosod, azonnal ehető.
Igen, megelőzésre, előtte kell permetezni, mert pl. paradicsomvészre utólag nem sokat ér.
Üvegházban az a baj, hogy az uborka a párát szereti, 25-30 fokig én tövenként/nap egy vödör vizet adok nekik, ha efölé megy a hőmérséklet, akkor reggel, este kell a víz. Vízhiány esetén a termés deformálódik, fellép a lisztharmat betegség, ami szinte teljesen leszárítja a leveleket.
A tápozás elmaradása nem túl baj, mert te tudsz trágyázni. nekem azért kell pótolnom így a tápanyagot, mert nincs szervestrágyám, csak valamennyi koposzt. Ez önmagában nem baj, ha a talajból fel tudja venni. De a tápanyag felvételének egyik alappillére a víz, tehát bennt is kell locsolni.
Én is homokkal, perlittel keverem a palántaföldet tűzdelésig. Eddig a palántoknak tápanyagra nincs szüksége, mert a kicsi gyökerével nem tudná felszívni sem. Tűzdelni már vorágföldbe szoktam, de egynegyed arányban az is van homokkal, perlittel lazítva, áttúzdelés után kapnak egy kis hígított tápoldat, pici rézzel (az idén wuxal+bordóilé)
TAlajtakarásnál tényleg olyan vastagság kell, amin nem nő át a gyom. Ha a füvet előtte megszárítod, nem lesz annyira nyálkás az alja. (amúgy nem kell nézegetni:)))
Ha átnő a gyom, tegyél rá még valamit.
Retek ilyenkor már tényleg felmagzik. Ebben az időben vethető a fehér Jégcsap, a Jánonapi, Junius, juliusban a Müncheni sör, és a fekete retek. Dobd ki ami eddig van, mert nem lesz belőle semmi. (ezt már korábban is javasoltam) Májustól augusztus elejéig szakaszosan a cékla. Vethető juniusig a zöldbab, és még vethető a csemegekukorica is. vethető uborka, cukkini, de azokat én inkább palántának nevelem elő. Az a tapasztalatom még ezekkel, hogy a palántázozott cukkinik, és uborkák sokkal hamarabb hoznak virágokat, mint a helybevetettek. Míg a helybevetettek először lombra gyúrnak.
Salátákból még vethetők a tépősaláták (pl. Lollo Rosso), Jégsaláta, endívia saláta, Cikória saláta, Radiccio.
A locsolásról annyit, mert tudom, sok a gondod a vízzel. Néhány hordó, betárolt esővíz is sok tőre elég. Nekem most kb 1500 Liter edényem van, de ez hetekig kitart. Egy 10 literes locsolóval 16 tő palántát tudok meglocsolni. persze később, ha teremnek, akkor ez már nem elég ennyire, de a fejlődésük korai szakaszában sok mindenre elég, akár egy hordó víz is. (Bár esőben, amikor vödörrel hordom egyik hordóból, a másikba a vizet, kicsit idiótának tűnök, de mind meg nem fér a csatorna alá. próbálom közel tenni, meg slaggal odavezetni a vizet a kerti hordóba a kicsatorna kifolyó alá tett tölcsérrel:))
Köszi il! De ugye nem baj, ha egy kicsit több bodzát rakok bele?:-)
Én is leírom a saját fejlesztésű limonádénkat: egy kancsó vízbe 5-6 db bodzavirágot, néhány levél ( kb. fél marék) mentát és citromfüvet rakok, majd pár órát állni hagyom. Ezután leszűröm, mézzel és citromlével ízesítem, de nem túl erősre, hogy a bodza és menta íze érvényesülhessen. Behűtve nagyon jó!
kb 20 szép virág, 5 l vízben melegítve feloldott 2 kg cukor, 1 evőkanál citromsav, átnézett, leöblített virágokat a kihült cukros, citromsavas lébe tenni, lefedni, hűvösebb helyen 4-5 nap állás után leszűrni, üvegeket mi hűtőben tartjuk,ha sok van, akkor meg fagyasszuk, és decemberig van a fagyasztóban. De aki akarja tehet bele egy kis tartósítót, és akkor üvegben is eláll. Lehet az éréskor tenni pluszban néhány karika citromot is hozzá.
Ha már szóba került a bodza: nekünk a kertünkben rengeteg van, de eddig csak teának meg limonádéba szedtük. Most viszont szeretnék bodzaszörpöt is csinálni. Le tudnátok írni nekem a receptet? Ahogy kivettem a szavaitokból, többféle recept is létezik, nekem valami egyszerű de nagyszerű kéne:-))
Nálam tavaly az üvegházban az uborka és a padlizsán atkákkal lett tele. Az uborka elpusztult, a padlizsán a 40 fokos meleg után magához tért. Az üvegházban nyilván volt vagy 50 fok, a padlizsán jobban bírta, mint az atkák. Nézd meg a padlizsánpalánták levélfonákát, nálam már most lett rajtuk atka, ezért szabadba ültettem.
Nálam a talajtakarás egyértelműen bevált. Elég vastagon kell rakni, akkor nem nőnek ki a gyomok. Azt a pár szálat, ami itt-ott kinő, óvatosan ki lehet húzni.
A palánták Floracsa virágföldete kaptak. Abban elég tápanyag van, nem kell adni semmit, míg ki nem növik az edényt. Ha nem tudom őket időben kiültetni, gyakran adok híg Wuxalt. Naponta 5 liter vízhez 1 kávéskanállal.
A kertben eddig elég volt a marhatrágya vagy komposzt, szabadföli növényeknek nem szoktam műtrágyát adni.
Elég ijesztö ez a vegyszerarzenál, amit fölvonultattok. Én még semmivel se permeteztem. baj lesz ebböl? Alapjában véve nem is szoktam zöldségeket permetezni. Nyilván ennek következtében majd a teljes paradicsomtermést el is vitte valami titokzatos kór: a bogyók alján keletkezett valami nagy barna folt, ami késöbb beszáradt ugyan, de emiatt nagyon aprók es élvezhetetlenek lettek. Ki ismeri? de ez csak tavaly elöször fordult elö. Alapjában véve permetezünk akkor is, ha nem látszik semmilyen kóros elváltozás? Profilaktikusan? Az üvegházban is nagy bajok voltak az uborkával, padlizsánnal, paprikával tavaly. A leveleiken ilyen sárgás mintájú elszínezödés keletkezett, némelyik deformálódott is, de föleg a fejlödésben maradtak annyira vissza, hogy padlizsán és uborka egyáltalán nem, parika meg csak októberben termett. Minthogy azonban nem sikerült a kórt azonosítani, nem nagyon permeteztem. Én csalánhoz itt nem tudok hozzájutni, még a suzénához is nehéz.. Tápozni se nagyon szoktam; összel gomba-vagy marhatrágyázok ásáskor, aztán tavasszal egy adag mütrágya, ültetéskor meg a tövekhez komposzt, aztán annyi. Biztos ez is kevés. Különösen a palántáim fejlödnek nagyon-nagyon lassan. Talán, mert homokkal keverem a földjüket, hogy laza legyen, aztán már kiültetésig nem is kapnak semmit. Ez biztos nem jo így...
Más: a talajtakarással kapcsolatos vegyes tapasztalataimat szeretném megosztani veletek. Kétségkívül áldásos hatása mellett több árnyoldalat is fölfedeztem. a növények ugyan gyönyörüek, nagyok, a tavalyi sokkoló év után, amikor sehogy se tudtam elég nedvességhez juttatni öket, de kérdés, hogy ez nem egyszerüen attól van-e, hogy ezúttal elég esöt kaptak. A nedvességet tartja tehát, a talajt is porhanyósítja, de most, hogy elöször komolyan utánanéztem, azt látom, hogy alul kellemes nyálkás-rothadó közeget képez a növények alsó leveleivel, az eper pl. könnyebben rohad. azután a gyomok eltávolítása is nagyon nehézkes. Már a különválogatásuk is nehéz, ha meg megpróbálom kihúzni, akkor ugye föltépem az egész szalmát, keveredik gyom, haszonnövény-szalma össze-vissza. kapálni meg persze nem lehet.
szomorú tapasztalatot szereztem ismét a retekkel. óriási növények lettek, majdnem embermagas, nagy répaformájú- és-nagyságú karógyökerekkel, amelyek azonban ehetetlenül fásnak bizonyultak, több mázsa került hasznavehetetlenül komposztra. a rucola fölmagzott, megpróbáltam csak lenyírni, de ehetetlen keserü-erös ízüek a visszamaradt levelek; ki fogom dobni. De mit vessek az egész üresen maradt helyre? Vettem 185 ft-ért (!) Jánosnapi retket egy kertészetben, úgy< emléxem azt mondtátok, azt még lehet. van még salátaféle, amit lehet? Céklát is úgy emlékszem Il említette. Kukorica mehet még ilyenkor? Azt látom, hogy minden sokkal lassabban megy, mint másoknál. A rajnait pl. emléxem, hogy sokkal elöbb vetettem, mint il, nálam mégse jó még. Szörnyen össze-vissza dült, elfeküdt , a gyom teljesen fölvetette, de azért szépen termett. Bokorbab megy a helyére, ha nem túl késö már annak is.
jaj nagyon köszönöm! Végre egy rövid, lényegre törő összefoglalás a teendőkről. Már gondolkodtam egy kis kerti napló írásán, de most végleg eldőlt, hogy elkezdem. Ezzel a bejegyzéssel indítok.
Nincs bevált szerem, amit éppen venni akarok. Tavaly valami guanós virágtápoldat volt, az idén Wuxalt vettem. Nagyon sok eltérés úgysincs közöttük, és túl sűrűn nem alkalmazom, csak kiegészítő kezelésre.
A rezes permetezés elsősorban időjárás függő, csapadékos időben rendszeresebben, ha meleg, száraz idő van, akkor nem nagyon.
Igazából nem lehet a Bordói levet vegyszernek nevezni. A rézgálic, és mész oldata alkotja a Bordói levet, amelyet Franciaország szőklővidékein használtak először gomba ellen. Az elkészítése nem túl egyszerű, ismeretet kíván, ezért mára készen összeállítva, lé, vagy por alakban hozzák forgalomba. A biotermesztésben engedélyezett szer. Kontakt hatású, nem szívódik fel.
Az állandójellegű megelőzésre a beáztatott növényi levek hígított kipermetezése szolgál, amiben csalánlé, céklalevél a nitrogént szolgáltatja, a vöröshagyma, fokhagyma gombaölő hatást fejt ki. Kiszoktam egészíteni, kenőszappan, vagy káliszappan oldatával levéltetvek ellen. Ha van tejes víz, savó, azt kis kézi permetezővel szoktam elsősorban az üvegházban az uborkára, paradicsomra kiszórni, gombák ellen. A réz peronoszpóra, paradicsom, burgonyavész ellen alkalmazható főleg, lisztharmat ellen kén készítmény kell. A réz 20 fok felett perzselő hatású lehet.
Neked is Nóra! (most krumplivadászatba kezdek) :))
Il! Van valami bevált szer amit levéltrágyaként használsz?
Biztos alapkérdés, de a én életemben nem permeteztem: a bordóilé az erős vegyszer? azt láttam leírásban, hogy mire ad védelmet, de nem nagyon szeretek vegyszerezni, csak a legszükségesebb mértékben. Végig egész nyáron10-14 naponta permetezel? Én tavaly csak növénytársítással védekeztem, de tudom, hogy ez egy "rossz" nyáron édeskevés.
Kösz! Ismerem őket, tőlük lehet kis tételben Novodort rendelni a krumplibogarak ellen. Gyorsan ki is postázzák. Telefonon beszéltem velük az atkáimról. Szabadföldi növényekre való ragadozókat árulnak, ők ajánlották a szentesi céget az üvegháziakra. Akiktől tényleg lehet venni ragadozó atkákat. Lassan aktuális is lesz, már kezdem kiüríteni az üvegházat. Gondoltam, alaposan fölmosom az agroszövetet, beviszek némi trágyát, és hét végén beültetem az uborkákat. A másik oldalra a szabadba kiültett padlizsánok helyett meg vetek helybe bazsalikomot. A palánták szokás szerint nyamvadtak, az üvegházba helybe vetve viszont tavaly nagyon szép lett az a pár tő.
Nem akarom otthon kiverni a biztosítékot. A biokert fórumon is ajánlottak egyet és már azt is üldözöm, ráadásul ez is jól néz ki. Egy időre ellövöm a könyvre szánt pénzem. :(
Régen volt egy olyan egyezségünk a feleségemmel, hogy minden hónapban 3e forintot könyvre költünk. (többet nem) ez akkor antikváriumban 5-6 átlagos könyvet jelentett. Amióta a gyerekek megvannak sajnos ezt a hagyományt nem folytatjuk. :(
Húha, én még semmit nem permeteztem, pedig a paradicsomok már ki vannak ültetve. De ha egy darabig nem lesz több eső, talén még nem lesz bajuk. Most délután még szépek voltak. Azért egy megelőző rezes permetezés tényleg nem ártana. Mi Cuproxátot használunk.
Pannónia. Csak elég új fajta, most még nehéz beszerezni. Tavaly a Farmerexpón a burgonyás szakmai napon pont arról volt egy előadás, hogy hogy lehet ugyanarról a területről két krumplitermést betakarítani. A Pannóniával csinálták. Tavalyelőtt szereztünk apósoméknak, idén az előző évit vetették újra. Ezt érdemes, mert jól ellenáll a vírusfertőzésnek. Amellett bőtermő és nagyon jóízű. Idén már nem tudunk szerezni, de ha lesz valami burgonyás rendezvény, megérdeklődjük, jövőre honnan kell venni.
Műtrágyát nem használok sem a palántáknál, sem kiültetéskor. Levéltrágyát akkor szoktam használni, amikor kiültetem a palántákat, virágzáskor, terméskötödéskor. Gombaölőként én csak a bordóilét használom, ezt átlagosan 10 naponta, két hetente, az időjárástól függően, kiültetés után, és előtte egy héttel. A bordóilét mindíg az általam használt növényi ázalékokhoz keverem permetezéskor. Elvileg lehetséges, csak ahoz vagy tudni kellene, hogy lesz-e elég csapadék, vagy locsolási lehetőség. Mindenképpen fajtafüggő, mert nem mindegy, milyet ültetsz.Hallottam, hogy sok helyen az aratás utáni tarlóba még vetettek krumplit, de ezt már tárolásra nem nagyon lehetett használni. Én ilyen fajtákat nem ismerek, talán mások javasolnak valamit.
Te használsz a magvetés-palántázás, vagy a már kiültetett zöldségeknél, valamilyen műtrágyát? Illetve esetleg megelőzően permetezel valamivel, pl gombaölő, vagy csak ha látszik valami?
üdv
Ha most találtam (ajánlottak fel)egy területet ahol rakhatnék krumplit az nagyon későn van? Napos, de nem öntözött terület.
Én is kérdeznék bodzáról. Azt olvasom mindenhol, hogy nem szabad hagyni, hogy megbarnuljon a virág, mivel ilyen vacak az idő, nekem bizony sok megbarnult. Ez veszített a beltartalmából is, vagy csak a meghelenése nem olyan szűzies? :) Az illata ugyan olyan finom.
Receptje válogatja. A feleségem tavaly több félét is csinált, volt amelyiket hűtőbe, volt amelyiket a kamrába tette. Idén még csak teának szárítottam, de ebben az esős időben nem szárad, úgyhogy a következő adagból szörp lesz. :)
A feliratozás nem jelent meg. A lényeg röviden: 1. főzni való kukorica 2. zöldbab 3. saláta 4. A Rajnai törpe csak bokrosodik, már hatalmas, de a csövek nem nőnek. Van olyan velő, amin már nagyobbak. 5. fokhagyma 6. vöröshagyma 7. jövőre ezt duggatjuk 8. Nantes-i 9. korai cukorzöldség 10. félhosszú (van hosszú is, ami hosszú tenyészidejű, csak az hiányosan kelt, mint a bolti mag szokott, pedig az is saját gyártmányú mag) 11. Az elkésett krumpli még csak most kezd bimbósodni, az öreg szomszédé már javában virágzik, lassan újkrumplit eszik.
Nálunk lehet, hogy jót tett, hogy föléjük raktam azt a kis lyuggatott fóliasátrat, amit Ilnél láttam először. De elég sokáig nálunk is pont ugyanolyanok voltak, mint mikor kiültettem, pedig szép gyökerük volt, és nem is kornyadtak le kiültetés után.
Igen én csak ebből élek,közel 200 hektáron van szántóföldi növénytermesztésem, búza,árpa,és napraforgóm van vetve. Minden 1-es riasztáskor a gyomrom egyben van az idegtőlhttp://www.idokep.hu/?oldal=felhokep ezt az oldalt nézem mindíg, és látom a lakóhelyem szerint merre megy vagy jön a vihar.
igen olvaslak titeket, és már a múltkor is irni akartam amikor kérdezted, hogy esszük-e már illetve képeket is raktál fel. Igen esszük, bár eleinte el voltam keseredve mert nagyon nem akartak megindulni. Szerintem attól, hogy már márc. 8-án kiültettem őket, aztán itt Szadán nálunk még húsvétkor (márc 24) is volt hó. Szóval akkor sokkot kaphattak, nagyon nem tetszett az nekik, aztán csak nagy nehezen kupálódtak ki. De most itt a jó kis esős idő, és napról napra egyre több fejesedik be. Igen ez a fajta nem erős zöld, inkább világos zöld, egy picit sárgás is.
Jövőre majd egy kicsit később ültetem ki, inkább április elején, mint március elején, illetve a magokat is ritkássabban szórom majd mint idén.
Nem tudom. Rendeltem már 400 Ft-os könyvet, annak 800 volt a szállítás. De nekem egy oda- vissza út Bp-re majdnem 8000 Ft. Most meg 7 könyvön oszlik el a max 985 Ft.
Emlékeim szerint ebben a topicban mondta valaki, hogy nem szokta a paradicsomot hónaljazni, hanem a leveleket vagdalja vissza. Akkor sajnos nem mentettem el és most nem találom, pedig szeretném kipróbálni. Aki így szokta csinálni, kérem írja le hogy pontosan hogyan.
Én is ezért kattantam rá az online Antikváriumra, és jó néhány könyvet találtam, amirt egyszerűen nem bírtam ott hagyni.
Nem igazán akarom én kritizálni (meg hamuesőt sem akarok a fejemre:). Szerintem az biztos, hogy úttörő ötletek, de ennél mára már van modernebb, összefogottabb könyv. Persze az haladó, és értékelendő, ha valaki akkor összegyűjtötte a régi művelési módokat, mert bizony akkor, Németországban még ismerték a régi falusi kertek praktikáit.
Az utak kérdése: A régi, nagyobb kertemben nekem is csak egy fő útvonal volt, amit füvesítettem. Bóklászni meg eleget bóklásztam én is, a talaj is kötöt felénk is. A kötött talaj művelésére szerintem nem teljesen alkalmazható a csak takarással művelt felület A tömörödés miatt lazítani kell. Akár szerszámmal is. De így lehet egy tagban művelni. Mára a kis kertemben inkább burkoltam az utakat. Így a mai eső és jég után egyből tudtam menni:)
Szerintem sok ismeret van benne, de ez csak egy a sok könyv közül. Módszereket ismertet, de ha olvasol másokat is felismered, hogy bizony több témában hiányos, vagy egyszerűen nem jön be a módszer. Másokat is kell olvasni, és főleg azokat a vonatkozó szakirodalmat, amelyek az adott növények termesztésével foglakoznak. Nem csak a módszert, hanem a növényt is kell ismerni. De majd megbeszélhetjük.
Nekem sajnos erős visszatartó erő a pénztárca. Csak antikváriumba járok.
Belenézegettem a vonatkozó topicba. Mi az ami szerinted nem megvalósítható. Még a könyvet nem olvastam, talán majd akkor kérdezek konkrétan, ha elolvastam. (160 oldal nem szokott sokáig tartani:)
Elsőre az tűnik kérdésesenk, hogy az én agyagos kötött talajom mit szól hozzá, ha a sorok között bóklászom. Ráadásul mint kezdő kertész sokat mászkálok akertben és gyönyörködöm a pudvás retkekben és a kukacos hagymákban. :))
Nekem próbaként az Edina volt, és az is nagyon finom. Az üvegházas, és a kinti képeken is azok vannak. Kint nem is volt palántázva, egyelve sem, és szépen fejesedik. megtartom.
Matykóka! Remélem olvasol minket. Már két napja esszük a Kobakokat. Nagyon finom! Szép kis tömött, egyforma fejek lettek, szinte csak szíve van. Nem olyan ijesztő sötétzöld, mint az áruháziak. Most már én is mindenkinek csak ajánlani tudom, jobban ízlik, mint a Május Királya. Biztos, hogy jövőre is vetek.
Egyszer már fogtam pockot, teljesen véletlenül. Ástam ki a krumplit, végig minden sorban járat volt. Csak be kellett dugni a karomat a járatba, megmozgatni, és omlottak ki a krumplik. (Szerencsére jó termés volt, maradt elég.) Aztán egyszer csak ott volt a járatban a lakó. Megölni nem volt szívem, átküldtem a kerítésen túlra a patakpartra, ahogy a csigákat szoktam. Csak nem tudom, épségben ért-e földet.
Később vettünk riasztót, amit be kell csavarni a földbe, és elég erős, ronda hangot ad. Azóta egészben vannak a sárgarépáink, bár ez véletlen is lehet. A vakondokok teljesen megszokták a riasztót.
A vakond sem lehet, mert az ragadozó, űrge, meg hörcsög nem megy emberi lakóhelyre. A földikutya pedig olyan ritka, hogy csak néhány helyen található az országban. Annak a valószínűsége, hogy valakinek a kertjében földikutya tesz kárt, szinte a nullával egyenlő. Ráadásul sokak vélekedésével ellentétben a földikutya soha nem rágja el a gyümölcsfák (és más fáknak sem) a gyökerét, hogy az elszáradjon. Ez a kószapocok (Arvicola terrestris) jellemző viselkedése. Igaz, hogy növényevő állat és a gyökereket szereti, de sokkalta jobban kedveli a füves élőhelyeket, azok természetes növényzetével (mezei iringó, ökörfarkkóró, vadmurok, hosszú zsurló, fűfajok), mint a kiskerteket! Egykor valóban kártevőként tartották számon, azonban állománya olyannyira lecsökkent, hogy a földikutya kártételéről szóló híreknek ma már semmi realitása nincs! Annál is inkább nincs, mert utolsó állományai szigorúan védett területeken találhatóak, legtöbbjük távol esik a lakott területektől.
szert nem mondok/tudok, mert állítólag ez a dög is pénzbe kerül. Egyik agrároldal azt javasolja, hogy a járataiba csövön PB gázt engedjünk. (Tűztilalom!!!!!) Ez is csak elriasztja. A fenti link HSZ- ének betevőjével vedd fel a kapcsolatot, hogyan kapta el:))))
A segítségeteket szeretném kérni,hogy milyen állat harapja el a növényeimet.Kb 7-8 cm a lyuk átmérője.Próbáltam teleengedni vízzel de végtelen.Főleg a gumósokat szereti mint pl liliom,de a szomszédba a sárgarépát ette.Biztos hogy nem vakond,mert nincs túrás.Köszönöm előre is a segítséget!
Tarackok kivételével minden gazt is a komposztra teszünk. Sokszor nem érem el a kupac tetejét, főleg így szezon elején, mikor szedem ki a tél óta növő gazokat. Aztán elég jól összeesik.
Mi is betettük volna, de akkor három komposztládát kellett volna vennünk. Meg a szomszéd kertjéből elbitorolni pár négyzetmétert.... :-))))))))))
Az a baj, hogy nem is "vegytiszta" moha, hanem tele van gyomnövényekkel is. Ahogy a szellőztetőgép feltépte. Múlt nyáron iszonyatosan elszaporodott ez a fajta fűmoha (egyáltalán nem olyan, mint a tetőn, meg az északi fekvésű fatörzseken-köveken lévő bársonyos moha) a kertben, némelyik helyen 5-8 cm vastag is volt. Ahogy léptünk, mintha süppedős szőnyegen jártunk volna...
Én a cukkinikkel vagyok így, biztos meleg volt rájuk, míg rendesen gyökeret nem vernek, de már kiheverték. A kiültetésre váró uborkákat én szombaton vetettem el cserepekbe, üveg alatt vannak. Majd a borsó helyére mennek Perez F1-et szoktam vetni.
Ezt a tetős felvételeket kellene sűrűbben csinálni. Van egy kedvenc blogom, amit látogatok, ott van ilyen felvétel sorozat. Talán kb akkora az ő kertje is mint a tied. Nézzétek meg, biztos tetszeni fog: (meg sok ötlet van benne)
én 40cm. tőtávolságra szoktam ültetni, és úgy kacsolom mint a paradicsomot, alul nem hagyok termést mert akkor le ér a földre, kb. térd magasságomig v. valamivel feljebb szokott érni.
Mindenkinek köszönöm a krumplis hozzászólást.+képeket:-)
Végülis a tegnapi"eső" nem volt akkora,hogy ne mehettem volna kapálni:-) vagy :-(
Egy kis rész már kész volt belőle,tegnap bekapáltam egy nagyobbat és mára már csak újra egy kisebb rész maradt.
Viszont most nem tudok kapálni,hiába terveztem,hogy befejezem ma. Ugyanis éjjel és most is esik.Nem felhőszakadás,nem nagy eső.hanem olyan szitáló eső.
Jól is jött már a növényeknek.De azért kíváncsi leszek,hogy mennyit bír ázni a talaj.
Végülis a krumplit még nem töltöttem fel.De azért már körberaktam földel a bokrokat valamennyire.Főleg a nagyobbakat.
Szerintem nemsokára tölthetem...
Ja, amit feltettetek-- kertek/vetemények nagyon szépek!!!!!!!!
nekem 2 napja virágzik a borsó,mostmár tegnap először újhagymát is vittem be(eddig csak a szárát csipkedtük:-))) A salátapalánták is nekiindultak a fejesedésnek.
A tökök is kinőtték a palackot,stb...Szóval rengeteget haladunk/nak:-)
Ez a tetőről való fényképezés a férjem reszortja. Most persze nem igazán szép, mert mindehol látszanak a kordonok között letett fekete fólia csíkok, de ha megnőnek a növények akkor ez mind eltűnik.
Nagyon jó szolgálatot tesznek, mert ott nem gyomosodik ahol később a növényzettől nem tunék kapálni.
A tavaly ültetett borsót már tegnap le kellett volna szedni, de nem volt rá időm, meg szerdára készülök levest főzni, most meg nagyon esik, de remélem lesz egy kis szünet és akkor mindenképp leszedem, mert még a végén túl érik.
Nem értem a földlabdával kiültetett uborkáim, már hetek óta kint voltak a szabad levegőn és most még is egész nap lóg a levelük, csak esténként térnek magukhoz.
Mi lehet a baj velük?
Még majd fogok magról is ültetni de ezt szerettem volna korainak, de ezek után nem sok bizalmam van hozzá.
Ez bontott műanyag vízvezeték cső, 5/4-edes, de újonnan sem túl drága. Van a régebbi 3/4, vagy 1 coll átmérőjű. szűrke, 6 méteres szálakban árulják, vagy az újabb fajta, fekete, amit tekercsben árulnak. Mindkettő jó, és nem tul drága. Azt az ágyás szélességétől függően 3 db 2m-es darabra el lehet vágni. Használt fóliát teszek rá. Csak simán a földbe van szúrva. Előbb a borsón volt, az hér végére szedhető. aztán március végén át tettem a krumplira, két hete már nem takarom, de virágzik.
Mindent lehet mulcsozni, de a paradicsomot ajánlatos. Így a baktériumspórák a talajról az eső, locsolás hatására nehezebben jutnak a levélre.
A tökfélék magja 6-8 évig csíraképes. A többi mag is több évig jó, régebben tettem fel egy táblázatot a csíraképesség idejéről, majd megkeresem, ha kell valakinek. Egyedül a hagymaféléket, és a petrezselyme, répát, pasztinákot nem érdemes több évest vetni.
Azért a mohás hyepért valamikor a kertészek "vérre mentek" volna. Azt mesélték, hogy annál jobb palánta, és kerti föld nincs, felénk régen, amikor a nádtetőket javították, még a tetőmohát is összeszedték. Én a komposztosba tenném mindet.
Cukkínit egész junius végéig lehet szakaszosan vetni. Én ezért nem szoktam kockáztatni, mindíg palántát nevelek. Vagy sok szemet kell egy fészekbe tenni, és egynek van esélye a sok éhes féreggel szemben.
Nagyon tetszik kerted, azt szeretném megtudni, hogy az alacsony fóliaalagútat milyen csőből csináltad?Milyen fóliát teszel rá?Mennyi előnyt jelent ez a módszer a szabadfőldihez képest?
Az egy szem kicsi gömb Luffát hét végén kiültettem, már elkezdett futni, a levélhónaljakban látszanak a porzós bimbók kezdeményei. A többi mag sajnos azóta sem kelt ki, gondolom, már nem is fog. Abban bízhatok csak, hogy egymagában is tud hozni termést. Némileg azért bosszant, hogy a régóta áhított növény tizenvalahány magjából egyetlen egy kelt csak ki. A többi Luffám szép, egészséges, némelyik már picit elindult fölfelé, ezeket hét végén kiültetem. Amíg nagyon ülnek a földön, nem merem, nehogy megegyék a csigák. A pótlólag vetettek még csak sziklevelesek, ezektől már csak éretlen termést várok. Szomszédot takarni, meg vékonyabb szivacsnak még jók lehetnek.
Il, Zsebi, gyönyörű a veteményesetek. A miénket nincs nagyon értelme fotózni, viszont az üvegházban a paradicsomok gyönyörűek.
Il, most tudtam csak tüzetesen elolvasni a segítségedet körtefa ügyben és tényleg korompenészről lehet szó. Én is csatlakozom azok táborához, akik hálásak Neked a sok segítségért. Jó érzés, hogy így ismeretlenül is fontosak Neked a mi nyűgjeink.
Nóra, hogy vannak a Luffák? Nekem szépek, valami helyet kellene nekik találnom. Fárosztól kapott kicsi gömb Luffák is szépek. Te már kiültetted?
Mindig mulcsozom a paradicsomot. Szalmával, mert fű oda nem jut. Én patisszont raktam be a sütőtökökkel együtt csírázni. Az első sütőtökök már egész nagyok, a patisszon meg épp, hogy elkezdett csírázni. Fűtött dobozban.
Nekem is három fészkem van :-) : egy black beauty cukkini, meg egy variegata (csíkos) és egy spárgatök. Azért aggódtam, mert tavalyi magok... De mindegyikbe 3 szemet tettem, a biztonság kedvéért... Remélem, legalább 1 kikel mindegyikből.
Én is ültettem cukkinit és nem keltek ki eddig. Illetve három fészekbe háromfélét: cukkinit, patiszont meg spárgatököt, persze nem írtam fel melyikbe mit, így egy valami kikelt de nem tudom melyik.
Kérdésem lenne: a paradicsomot is lehet mulcsozni?
Köszönöm neked is a tanácsot. Műanyag zsákba most nem szívesen tenném, mert az egész kert tele van fekete műanyag zsákokkal. :-D Feltéptük a mohát fűszellőztető géppel, és lett vagy 10 zsák tömve. Minden héten egyet tudunk "elsózni" a kukába...
A szénával takarás jó ötlet, épp a hétvégén volt megint fűnyírás. Egyelőre a szőlőkordon mögötti sávon szórtam szét, kvázi mulcsként. De sajnos a gyomok nem tudják, mert átjönnek rajta. :-))) Sőt! Kifejezetten meghálálják ezt a "zöldtrágyát", de hát mit csináljak... :-) Szóval majd onnan hordok rá félig száraz füvet.
A cukkinik még mindig nem keltek ki. :-O Lehet, hogy már nem is fognak...??? Pedig jó kis komposzttal bélelt fészekbe ültettem a magokat...
Még csak ma délelőtt pakoltam ki a paprikákat a szobából a ház mögé. Annyi egyéb cserép volt ott, hogy egyszerűen nem fértek el. Tegnap sikerült 45 növényt kiültetnem, így végre lett hely a paprikáknak. 70 db., 3 zöldséges rekeszbe fértek bele. Holnapra felhős időt mondtak, kezdetnek nem rossz, bár ott egyébként is csak reggel kapnak napot. Úgy nézem, két hetet még kihúznak a félliteres pohárban, addigra remélem, beérik a káposztarépákon a szükséges magmennyiség. A leendő paprikaágyásban vannak, lassan elvirágoznak.
Akár műanyag zsákba is felszedheted, csak nem szabad szorosra bekötni, hadd szellőzzön, ne fülledjen be. de takarni mindenképpen kell, akár szénával.A palánták tövére, akár most is lehet rakni. Főleg uborka, cukkíni hálálja, 1-1 lapát elég.
Szerintem ültesd át. Tavaly 3 méteren egy sorban volt 8 tő az üvegházban, az jónak tűnt. Tavaly volt először rendes padlizsánom, korábban csak dísz, a tojásfa, mutatóba 1-2 tő, úgyhogy sok tapasztalatom nincs.
Ahogy tavaly is most is csak gratulálni tudok, és sok szerencsét kivánni Neked és minden kertészkedni szerető társunknak, hogy a sok munkának meg legyen a jutalma.
Én régóta úgy csinálom, hogy vetéskor barázdába teszem a gumót, majd egyből feltöltöm. Régebben, amikor már kezdett bimbózni, mégegyszer feltöltöttem, ma már ezt a néhány tövet nem töltöm. Akrumpli virágzik, borsót a héten lehet szedni az első csapatot, a paradicsomoknak is kész a támrendszer. Az üvegházban, ha minden igaz, már lesz paradicsom.
Sziasztok! Nóra én a borsó helyére tervezem majd a padlizsánt csak az a bajom, hogy a borsó még most virágzik, a padlizsánok meg nagyon nekiindultak a palántázóstálcából. Ültessem át őket nagyobb cserépbe addig míg kimegy a borsó? Milyen tőtáv kell nekik?
Végül kiültettem szabad földbe a padlizsánokat. Négy palántát elajándékoztam, a maradék 6 pont elfért a salottahagymák ágyásában üresen maradt helyre. Most is van rajtuk valamennyi atka. Félek, hogy az üvegházban megint nagyon elszaporodnak. Az uborkapalánták még egészségesek, inkább nem kockáztatok. Biztos így is lesz rajtuk valamennyi atka, de talán nem annyi, mint tavaly, és később. A padlizsánok meg kint talán párásabb levegőben lesznek, kapnak harmatot, és könnyebben leeszik a ragadozók az atkákat. Talajtakarásnak vetettem alájuk Tetragonolobus purpureust, ezek tavaly egészen lapos növények voltak. Talán párásítanak valamit alulról. Ha nem válik be, legfeljebb kiszedem.
Jamie Olivert nem ismerem, de én a második kapálásnál szoktam feltölteni, mikor már minden tő elég nagy, rendes kupacot lehet húzni a tövére, és bőven marad kint hajtás. Aztán már legfeljebb egyszer kell kapálni, vagy már nem is kell, hamar betakarják a tövek a talajt.
És milyen az én formám:3-a óta nem esett normálisan.Tegnap egy kicsit szemergett,esegetett.Éppcsak annyira,hogy a földön sem látszott már ma délben.Gondoltam irány kapálni,gyerek is alszik.Itt az idő.Erre ebben a pillanatban elkezdett esni...ahogy nézem ez sem fog azért sokáig tartani...
Jamie Oliver - aki ugyan nem számít kertészeti szakértőnek :-) - úgy csinálta, hogy amint kibújt a csíra, azonnal töltötte fel. Azt mondta, a csírán lévő "szemekből" így további oldalgyökerek fejlődnek, amin sok-sok krumpli lesz.
Sőt, abban az adásban (Jamie vidéki konyhája, 1. rész) azt is mutatta, hogy akár egy erkélyen is lehet krumplit nevelni. Fogott egy magas hengeres (erősebb) műanyag zsákot, teletöltötte termőfölddel. Itt-ott behasította, és belenyomott egy-egy kicsírázott krumplit. Felülről kell öntözni, állítólag működik.
Szétszedtük a karámot, mert vettünk a Lidlben :-) egy műanyag komposztládát.
Az aljáról kikerült egy jó nagy mennyiségű 3-4 éves komposztföld. Ez most az új láda mellett van felhalmozva. Most nem akarom szétteríteni a veteményesben, mert már túl körülményes lenne. Az újonnan kiültetett palánták gyökeréhez persze raktam, de az elenyésző mennyiség. Szeirntetek letakarjam vmivel, hogy ne száradjon ki? Vagy mi ilyenkor a teendő?
A szomszéd nénitől kaptam egy csomó picike paradicsompalántát. Neki csak úgy kikelt egy regimentnyi a kertben, ahol a tavalyi koktélparadicsom elhullajtotta a gyümölcsöket. Hihetetlen! Én fent a lakásban vacakoltam vele, külön palántaföldet vttem hozzá, babusgattam, beszélgettem hozzájuk, és jól kidőltek kétszikleveles korukban. Nála meg nő, mint a bolondgomba... :-)))))))) Ráadásul azt mesélte, hogy fogalma sincs, pontosan milyen fajta, de minden betegségnek ellenállt eddig. A többi fajtája hol elszáradt, hol gombafertőzéses lett,ezek meg hozták kilószámra a paradicsomot, tavaly még be is főzött ebből. :-)
Hétvégén végre kiültettem néhány paradicsom palántát és felfedeztem, hogy a próbaképpen a komposztba vetett cukkinik közül két túlélő maradt, amit nem találtak meg a falánk bogarak :)) A többi cukkinivel, meg padlizsánnal viszont nagyon le vagyok maradva, még nincs hova vetni őket. Most azon filózok, hogy mindenképpen elvetem őket palántának és majd kiteszem ha felszabadul a hely. Érdemes még vajon? Cukkinim mindig volt, de sosem palántáztam.
Amúgy tegnapelőtt úgy éreztem, hogy eljött a spenótszüret ideje és megkértem a párom, hogy szedje le és ha már kimegy, hozzon be salátákat is. Saláta mosás közben, mivel alig találtam ép levelet, gyanút fogtam és kimentem a kertbe körülnézni. Hát majdnem sírva fakadtam! Úgy néztek ki a spenót és tépősaláta sorok, mintha végigtoltak volna rajtuk egy fűnyírót! Hú milyen letolást kapott tőlem! Tiltakozott, hogy de eddig is úgy csinálták, hogy ollóval végignyírták és eddig nem volt gond. Próbálom elmagyarázni, hogy attól, hogy nem értettek a kerthez és nem tudták, hogy rosszul csinálják, az nem jelenti azt, hogy jól csinálták, de olyan nehéz... Spenótra őszig nem lesz gondunk azt hiszem és a permetezést is nyugodtan csinálhatom, mert beletelik egy kis időbe, míg magukhoz térnek a saláták.
Már nagyon sok dologban segítettél és most a paradicsommal kapcsolatban, is nagy segítség amit küldtél.
Most a kordonos paradicsommal próbálkozom és a tápanyag utánpótlás ez esetben rendkivül fontos egyébként én már évek óta, csak fertikáret használok, és néha voldüngert.
Ilyen jó összefoglaló anyaggal még nem találkoztam, mégegyszer hálás köszönetem ezért és a régebbiekért is. Hálából ugyan nem ide illő de fogadd ezt a szép évelő pipacsot.
Már a szobanövényeimre se veszek drága palackos tápokat, és még is csodálatosak egy orchideám épp most készül virágozni.
Köszönöm mindenkinek a segítséget. Pont most néztem képeket a google-ban a tűzelhalásról, de nálunk nem az van az biztos. Pár helyen, ahol az ágak kilógnak a többiek "árnyákából", mintha valami védőpajzsból kikerülve "megfertőződtek" volna. Sajnos két hétig nem megyünk a Tiszára, ezért nem is tudunk addig mit csinálni vele. Mészkénlével lepermetezte, levágta a randa részeket. Remélem azért ez jobb, mint az ecetes balta.
Ha a hajtás fekete, akkor nem bolha, hanem korompenész. amit a levéltetvek által kiválasztott mézharmatra rakódó gomba betegség. ekkor a tetű ellen kell védekezni, ha megszűnik a mézharmat, a gomba is elpusztul. körtelevélbolha (tudományos neve Psylla pyri), a körtén leggyakrabban előforduló levélbolha faj. A levéltetvek rokona, a kifejlett egyedek megjelenésükben hasonlítanak is kissé azokra.
ellenük Decis 2,5 EC-vel vagy esetleg Actara 25 WG-vel lehet védekezni. (de van sok más szer is)
Ha vannakmeggörbült, elhervadt hajtásvégek azok a hajtáshervasztó darázs által okozott elváltozások. A faj elsősorban a körte károsítója. Általában nem okoz komoly minőségi vagy mennyiségi kárt, inkább csak látványos a tünet. A kártevő tojásrakás során több ponton megfúrja a fiatal hajtásokat (ha közelebbről megnézi, a hervadt részek alatt apró, többé-kevésbé spirálvonalban elhelyezkedő, tűszúrásnyi, parás pöttyök láthatók), és emiatt lankad le a végük. A védekezés a hervadt hajtások egy kis egészséges résszel együtt történő eltávolítása és megsemmisítése, ezekben a károsított hajtásokban él ugyanis a darázs lárvája. Ettől függetlenül nem kell miatta nagyon aggódni. A kémiai védekezés egyébként legtöbbször eredménytelen ez ellen a faj ellen, ezért miatta nem érdemes külön permetezni.
A tűzelhalás nem fekete. Ha mégis az a betegség jelenne meg, védekezni főként kémiai úton kell (réztartalmú szerek, Aliette stb.), de emellett a fertőzött részeket feltétlenül el kell távolítani és el kell égetni.
Ha tűzelhalás akkor a rezes szerek kevesek , nekem a Aliette 80 WP állította meg (Hatóanyag:80 % efozit-Al).a metsző ollót ha lemetszed az elhalt részeket nagyon fontos fertőtlenítsd.
Ez több dolog is lehet... Van egy jobb verzió, meg egy rosszabb. 1) Vagy körtelevél bolha és akkor például Vertimec 0,2%+Agrol Plusz
2) Vagy kezdődő tűzelhalás és akkor nincs menekvés. Illetve van, csak drasztikus: Az elhalt részeket azonnal vissza kell vágni és el kell kezdeni a réztartalmú készítményeket adagolni.
Nem akarok butaságot mondani, de így elsőre, nem ismerve, hogy milyen tápanyagokat adsz a növénynek, káliumhiányra tippelek. Lombtrágyával(pl Wuxal 25ml/10l) és ősszel plusz káliummal tudsz védekezni ellene.
A locsolással, biztos nem rontod el, mert a természet is felülről locsol. :)
Az én cukkinieim közül is néhány elkezdett sárgulni, ill. fehéredni és mintha száradnának is, de ez nekem nem tűnik lisztharmatnak. Persze nem vagyok szakértő, de inkább olyan, mintha tápanyaghiányos lenne. Mióta ki lettek ültetve kezdenek észheztérni.
Kérdésem is lenne: Körtefa ágvégein található friss hajtások feketék, élettelenek, olyanok minhta megégtek volna. Mi lehet ez?
A zöldbab levelei elég foltosak olyan fehér foltok vannak rajta, nemtudom ,hogy a locsolással rontom-e el mivel felülről öntözöm este a szakasos öntözőmmel. Kezeljem valamivel a növényt a foltosság ellen?
Még mindíg nem mondtál semmi érdemlegest, csak megpróbálsz árnyaltan lehülyézni. Arra gondoltam, talán van valaki aki valóban ért hozzá és tudja mely növények a klór érzékenyek, melyek nem. De ha csak Te vagy itt akkor felejtsük el az egészet. Kiszórom a gyepre 'oszt jó napot.
Gondolod, hogy azt fogja mondani: ásd be a naspolya alá mert az nem mészérzékeny, vagy feloldott állapotban boritsd a szamóca alá, mert a talajod mész szegény és jót teszel vele.
Én egy hete fújtam le mészkénlével az almafát. Előtte leszedegettem a fertőzött hajtásokat. Mostanra szerencsére nem találok rajta fertőzött részt. Még a jövő héten lefújom, aztán remélem erre nem lesz több gondom. Most épp a levelei sodródnak egy kicsit, pedig szép egészségesek. Apám jön nemsokára, aztán megmondja, hogy mitől van. Sodrómolyt nem találtam a leveleken, sőt semmit.
"Szóval régen más fajták is voltak, amik nem igényelték a vegyszeres kezelést."
Valószínűleg azért nem, mert nem voltak ilyen betegségek, mint ma. A külföldi gyümölcsökkel együtt a betegségeket is importáljuk. A meggyet kb. 10 éve bántja a monília, az idősebbek csak néztek, hogy minek permetezem, hát ők soha nem permetezték semmivel a meggyet, mégis jó termés volt. Aztán a meggyfák fele 3 év alatt elpusztult. A régi gyümölcsfajták egy része azért nincs már ma, mert nem voltak olyan ellenállóak, mint a maiak. (Persze, ellenpélda is van.)
Sziasztok, neke nagyon szépen keltek a cukkinik, bár én palántáztam őket. Most viszont gyalázatosan néznek ki. Fehéresek a levelei és száradnak le. Mi lehet az oka?
Hú, most nem tudom, nem vagyok ott, de nagyon rossz, összesen 3 növényem lett, csak arra nem emléxem most, hogy mennyiböl. A múlt héten újra vetettem, holnap meglátom, mi lett.
Én is úgy megörültem annak az egynek, ami a kamillán lakmározott. Bp-en én is alig-alig látok, nem úgy mint a Balatonban, amikor tömegesen fulladnak bele a vízbe. Boldog-boldogtalan próbálja őket menteni.
Zsebinek van. Nekem az idénre csak néhány maradt, az is rosszul kelt, ráadásul a végére eláztak a papírok, de 1-2 biztos van belöle. Ha terem, rájövök, melyik az, akkor tudok adni.
Hú, hát nem is gondoltam, hogy ilyen gyorsan válaszoltok és ilyen jókat! Nagy örömet okoztatok most! :) Szívesen átveszem a magokat is meg ha marad palánta azt is! És előre is nagyon köszönöm! Kérem, hogy akkor jelezzétek, ha már tudjátok, hogy lesz felesleg és megbeszéljük a részleteket!
Nagyon régi mag volt itthon amiből 2-3 növényke kelt ki, már kiültettem őket, de ha paradicsom érésekor írsz szivesen küldök, hogy jövöre legyen neked. Én is akarok eltenni belőle jövőre.
Hú, nekünk volt, csak most hirtelen nem tudom, van-e még a magból. Tényleg nem rossz, de ugyanaz pirosban szerintem jobb ízű. Az a mag még valószínűleg megvan, amit egyszer Ausztriában vettünk sárga körtének, de abból nem pont olyan paradicsomok lettek, mint amit régebben ismerőstől kapott magból neveltünk. Inkább tojásalakúak, nem annyira körték. Irdatlan nagy, vastag szárú, terebélyes növények voltak az eredetiek. Az osztákok nem annyira.
Arra lennék kíváncsi ismeri-e valaki, (esetleg tudja, hol lehetne palántát, magokat kapni) a kis, sárga, körte alakú paradicsomot ( talán: provar. pyriforme)?! Régen egy ismerősömnél termett, nagyon finom, sajna sehol nem tudok ráakadni... :(
A gazdálkodók gyakran rá vannak kényszerítve a vegyszeres kezelésre. Ismerek olyan gazdálkozót, aki vegyszerbe is és műtrágyában is felét-harmadát alkalmazza mint mások. A termése inkább harmada mint fele. A házi kertben nem szívesen használ az ember vegyszert, főleg ha a gyermek időnként még a zöld termésre is titokban rájár.
Nagyon függ a fajtáktól a betegség terjedése. Van otthon több őszibarackfám. (Magról kelt kategória mindegyik.) Van amelyiknek majd minden levele nagyon fodros, hogy maguktól hullanak le a levelek, van amelyiken meg csak egy két hullámos szélű levelet látni. Ez utóbbi termése kisebb, termése szőrösebb, és nem olyan sérülékeny a termés, de zamatosabb. A fa talán 1,3 m magas, de több rajta a gyümölcs mint a nagyobbakon. Szilvából vettem igénytelen bőtermőt, amit nem kell permetezni és idén letetvesedett. A másik (szintén magról kelt kategória) a kertben pedig abszolút mentes a kártevőktől.
Szóval régen más fajták is voltak, amik nem igényelték a vegyszeres kezelést.
Köszi a hangyás linket, de ezek a "fenevadak" konkrétan a járdaburkolat fugái között túrják fel magukat. A járda tele van apró kupacokkal. A cserepekből meg teljesen kitúrják a földet. Az említett növények főzetével locsoljam meg őket?
Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy hiába a sok tervezgetés, társítás, ráolvasás és egyéb módszer, a vetemény azon részei amiktől az idén nagy meglepetést vártam tragikusan néznek ki.
A szalag répa (kiváncsiságból próbáltam ki) ki sem kelt. Egy darab sem. A kapor, amit segítőként rászórtam az igen, de a répának se híre, se hanva. Az újhagymák elhasaltak és amiket kihúztam színte kisebbek, mint amikor a dughagymaként a földbe kerültek. Cékla immel-ámmal. De az azért mutat valamit. Rengeteg apró gaz.
A mángold elég szépen növöget. A borsó az szép, virágzik, de az mindig szép szokott lenni. Azzal nem is csináltam semmi hókusz-pókuszt. A tiszai szomszédasszony nem csinál semmi különöset, vet, szór, ültet, de a veteménye az csoda. A gazosban megbújva gyönyörűen nő neki minden. Se fólia, se semmi. Akkorák a retkei, a salátái, hogy csak na. (és egészségesek) A saláták mondjuk nálunk is szépek lettek. Csinálhatok szerintem akármit, ha vacak, poros talaj van nálunk. Komplett földcserére lenne szükség. Itt 60-70 éve még homokbánya volt, azóta rakodott rá némi-nemű porréteg. Kicsit neki keseredtem, de azért van ami megvígasztal. Ami minden évben gyönyörű, az évelő fűszerek. Azok gyönyörűek. Na meg a kamilla.
Kamilla a második szüret elött.
Csipkebogyó és zsálya. Ma ők voltak a legszebbek, ezért csak őket fényképeztem le.
Ez a permetezés eléggé felkavarta a véleményeket. A nagy gazdálkodók tényleg kénytelenek használni vegyszereket. Ismerek olyat, aki műtrágyát és vegyszert is felét, harmadát használja mint más. A termése inkább harmada mint fele. De otthon a kiskertben az ember nem szívesen használ, főleg, ha a gyerekek rendszeresen kint rohangálnak...(folyyt. köv.)
Nem nagy csavar: a Selvatica a vadrucola, a Coltivata pedig a "nemesített" változat, az alapfaj ugyanaz.
Mivel a magjaim olaszok, ezért az olasz megnevezéseket használtam, nem tudom, latinul hogy hívják őket. Az általad linkeld oldalon azt is írják, hogy a selvatica-t coltivata-ként is értékesítik, de ennek az íze sokkal markánsabb, csípősebb. Valamint találtam még egy érdekességet: a rucola levelei állítólag fagyasztva is tárolhatók! Erre azért kíváncsi lennék...
Amúgy én szoktam simán szedni virágzáskor és utána is, bár akkor már csak óvatosan adagolom, mert sokkal csípősebbé válik.
Csak megemlítem, hogy Fendona, Chinetrin, decis Alkalmazható a hagymalégy ellen, a ceruza vastagságú hagymát kell permetezni, tapadássegítő kell hozzá.
Nem fontos levenni, mert a hagyma elviseli az árnyékolást, és juniusban újabb hagymalégy rajzás várható. szellőzni a fátyol alatt tud. később, junius közepe után leveheted, mert a beéréshez már jobban kell a napfény.
Azt hiszem végre fényt derítettél a hosszadalmas rucola-homályra. Most mindkét fajt részletesen megvizsgáltam; nekünk egyértelmüen coltivata van; kevéssé csipkés, viszont hamarosan virágba borul... úgyhogy sokáig nem volt örömünk benne. Az íze...elég jó, de azért nem olyan, mint amit venni szoktam, és a hosszú egy-egy levél lecsipkedésböl se lesz semmi. Kb egy hónapig lehet enni, aztán kivirágzik. Szemlátomást egyértelmüen a másik faj a nyerö, nem tudtam, hogy kettö van. söt van valami rejtélyes harmadik is; Zitka küldött tavaly saját fogású magvakat, abból tényleg valami nagy növény lesz, ami sokáig él, és hosszan lehet csipegetni, de ennek sajnos a legkevésbé sincs rucola íze.
Az általad betett képen a zacskón felül apró betűvel "Eruca Sativa" látható. Szerintem amit viszont a kinőtt növénykékről tettél be, az nagyon az én coltivatam-ra hajaz...
Nem lehet, hogy neked a "coltivata" fajta van? Annak a levelei fiatalon kerekdedek és csak virágzás előtt kezdenek csipkésedni. A boltban általában a "selvatica" van, az már fiatalon is sokkal csipkésebb.
Én is idegenkedem a "szerek " használatától, ha lehet oldjuk meg természetes úton. De sajnos pl a környékünkön több gyönyörű nagy fát is elvitt a monilia, így nem merjük megengedni, hogy megfelelő időben és szerrel ne védekezzünk. De a kis veteménybe én is az itt olvasott praktikákat használom.
Il, letakartam fátyolfóliával április közepén a hagymákat (alatta hihetetlen gyorsasággal fejlődik) a hagymalégy ellen. Meddig hagyjam rajta a fóliát? Esetleg már levehetem?
Én se ismerek a fölsorolt szerekböl az aszpirinen kívül semmit. Orvost meg utoljára akkor láttam, mikor a kisfiam született; annak is már 16 éve. Az orvoslátogatás szerintem majdnem kényszerüen gyógyszerfölírással végzödik. Úgyse mondja azt, hogy kérem várni kell.
A disznózsíros borogatás nálam is az alapkezelések közé tartozik, ha léguti a probléma, na meg a homeopátia. 11 év alatt a három gyerek összesen háromszor kapott antibiotikumot.
Mivel a topic "címe"is az, hogy házi veteményes, ezért a kisebb kertméret itt szinte természetes, ezért főleg az ilyen méretű kertekben alkalmazható tanácsokra van igény.
Hangya ellen mondanátok valami tanácsot? Teljesen aláfurták a járdát és több cserépben is garázdálkodnak.
A fórumon jelenlévők nagy része tényleg kedvtelési célra, saját magának termel. Nem is nagy mennyiséget. Én sem elleneztem a vegyszerek szakszerű használatát, nagybani termelés esetén valószínű nem is lehetne másként az elvárásoknak megfelelő terméket előállítani. De itthon, saját részre más a helyzet. A magam részéről lehetőleg kerülöm ezek alkalmazását. De azt sem ítélem el, aki vegyszereket használ. A lényeg a szakszerűség. Ugyanakkor pl. a barackot egy barátom kertjéből kapom, neki több száz fája, van, ő vegyszerekkel kezeli a fáit. Másként nem is tudna termelni, de tudom, hogy a megfelelő időben, megfelelő szereket alkalmaz, hozzáértéssel. Így fenntartás nélkül elfogadom a termékeit.
A nagyüzemi termelésnél pedig nektek is diktál a piac. Szerintem még jóval kevesebb vegyszert szórtok ki, mint a TSZ időkben, amikor ha kellett, ha nem a mennyiséget ki kellett adni. A külvilágtól pedig nem lehetünk függetlenek. A "nyúlfekvésnyi" kiskertekben pedig kenyérgabonát nem tudunk termelni:)
A nagy fa nálam max 3m magas:) Mivel kicsi a kertem, így választottam törpae alanyon növő fajtákat, és ennél a magasságnál nem szoktam nagyobbra engedni, a másik része meg még eleve néhány éves fa. A kertészetekben is a műveléshez igazítják a fák nagyságát. NAgy fákat tényleg nehéz permetezni, de ebben nincs is tapasztalatom.
"Másrészt egy otthon ésszerűen permetezett zöldséggel is jobban jár az ember, mint ha vesz valamit a piacon, amiről nem lehet tudni semmit."
Valami ilyesmit akartam én is mondani. Vannak, akik paranoiás félelemmel tekintenek a vegyszerekre, vannak, akik ész nélkül szórnak mindent, de a saját kertjében mindenki maga el tudja dönteni, milyen módon védi a növényeit. Csak sajnos az arany középút megtalálása gyakran nagyon nehéz...
Más helyzet, ha valakinek a megélhetése függ a terméstől. Ha nálunk valamelyik zöldség tönkremegy, legföljebb eszünk mást, ha kevés terem, csak a szűk családnak jut, és nem ajándékozunk a barátoknak. A kenyérnél kénytelen az ember tudomásul venni, amit írtál. Fehér kenyérnél különösebben nem izgatom magam. Barna kenyeret meg lisztet inkább biotermesztésből származót veszünk, mivel a szermaradványok elsősorban a magok külső rétegeiben halmozódnak föl. Úgy tudom, a szermaradványok, nehézfémek a levelekben halmozódnak föl legjobban, aztán a gyökerekben, a termésben legkevésbé. Már azzal sokat nyerünk, ha a saláta, spenót, sárgarépa vegyszermentes. Ha meg tudjuk oldani. Másrészt egy otthon ésszerűen permetezett zöldséggel is jobban jár az ember, mint ha vesz valamit a piacon, amiről nem lehet tudni semmit.
Azt hiszem az nem ugyan az a kategória. Én elismerem, hogy kellenek, meg hasznosak, a negatív hatásaik ellenére is szükség van rájuk. De azt többen leírtuk, hogy a fő ellenérv nem a minimális szermaradvány.
Én annyit szeretnék mondani a vegyszerekről,hogy 150 hektáron gazdálkodom és szántóföldi kúltúrákat termelek, búza,kukorica,napraforgó,árpa,repce. Vegyszerek nélkül semmim nem teremne mert biogazdálkodással nagyonnehéz. Hidjétek el van,hogy aratás előtt 2-3 héttel is kell kezelni a búzát és sokszor nem is bírjuk kivárni a növényegészségügyi várakozási időt mivel nem lehet! Abból a búzából ugyanúgy liszt lessz és én, meg ti is eszitek ezt a kenyeret, amiben sajnos van vegyszermaradvány. Remélem nem fogtok most eért megkövezni, de más gazdák is tudnának mesélni erről, például a napraforgó deszikálása, amikor totális perzselést alkalmazunk ,hogy minél előb el tudjuk végezni a betakarítást és a napraforgó mag-ban is maradványok vannak:S
Én nem tudok szakmailag hozzászólni, csak a vegyszerektől való idegenkedésem összefügg a gyógyszerektől való idegenkedéssel, ezért nem is tudom az említett gyógyszerek mire valók. Talán a tudatosság mellett szerencse is vagy genetikai örökség, mindenesetre a házirorvos, gyerekorvos csak a TB-kártyáinkat ismeri. A legtöbb gyógyszer a tünetet gyógyítja nem az okot, de más jól működő szervnek ugyanakkor árthat. Leegyszerűsítve talán a vegyszerekkel is ez lehet a helyzet. Ahogy írtad, vannak akik kis kertekben nem nagyon vegyszereznek, igen, ha lehetséges egy kis házi veteményesben vegyszer nélkül létezni, akkor mindenképpen meg kell próbálni. Ahogy írtad, apáink-nagyapáink idejében kevés szer volt, aztán ahogy immunissá váltak a kórokozók egyre több és erősebb szer kellett, azóta iparágak épültek és gazdagodtak a mindenre vegyszert elméleten. Ahogy én pl. a lányomat egyebek mellett a nagyanyámtól tanult disznózsíros mellkasborogatással gyógyítottam ki a súlyos légúti szövődményből és lázcsillapítónak sem tablettákat kapott, igyekeztem nem tönkretenni a szervezetét amikor gyerekként minden meghűlésre antibiotikumot írta fel neki az orvos. A természet is ilyen, ártalmatlan veygszer szerintem nincs. Na nem akarok okoskodni, csak ezt gondolom az alábbiakról.
Il a nagy fákat is szoktad permetezni a csalánlével, mert azt írod, hogy egy adagből többször tudsz permetezni. Nekem meg a 16l nem elég az 5 nagy fára, meg a rakás kicsire és a veteményesre.
Akkora jó eső esett most nálunk, hogy öröm volt nézni. :)
No, hogy az érintett is hozzászóljon. Nem érzem vétkesnek magam azért, mert nem permetezem a szilvafát. Nem hiszem, hogy attól a környezetemben nagyságrendekkel több lenne a tetű. Sőt. Egyszer nálunk járt látogatóban egy ismerősünk, aki az egyetemen növényvédelemmel folalkozik. Szerinte direkt jó, ha van a kertben pl. egy tetves bodza, mert azon el tudnak szaporodni a katicák és egyéb hasznos rovarok, akik majd leeszik a többi növényről is a tetveket. Most ezt a szerepet tölti be a szilvafa is. Másrészt a veteményes elsősorban szórkozás, mellesleg fedezi a család teljes zöldség szükségletét az említett módszerekkel is. Ebbe mindenféle kísérletezés, természetes módszerek kipróbálása belefér. Mivel én élvezem a kert változatos rovarvilágát, nem szívesen használok rovarirtót. De pl. a buxusokat már permeteztem Actarával, sőt nemsokára újra fogom is. Meglehetősen szeparált helyen vannak, nem virágoznak, és permetezés előtt rövidre nyírjuk körülöttük a füvet. Így elsősorban a megcélzott rovarok pusztulnak el, más aránylag kevés. Amúgy az általad felsorolt gyógyszerek közül az Aszpirint ismerem, mást nem veszek be, ha nem írja fel orvos. Legjobb gyógyszer az alvás.
OK, ezt is megértem. Én is tapasztaltam ilyet, akár a sima bordóilé említésekor, a Glialka miatt meg kaptam eleget a bióstopicban is, amikor itt említettem itt is. Tényleg mindenki maga dönti el miként akar termelni. Bármelyik módszer alaklmazásához pedig ismereteket kell gyüjteni. üdv:))
Olvaslak már benneteket és néha írogatok is úgy 1,5 éve. Úgy tűnik, hogy itt mindenki, mintha félne bármilyen vegyszertől. Én tudom, hogy miért. Azért, mert nem ismerik és nem is akarják megismerni. Ha leszór valamit akkor nem lehet kiengedni a gyereket az udvarra játszani meg ilyen butaságok. legnagyobb évi-je az általam használt ridomil kontakt és felszívódó gombaölőnek van. Paradicsomban 7nap, krumpliban 21. De hát ki eszik zöld krumpliszárat, gyűszűnyi krumplit, vagy körömnyi paradicsomot? Egyébként is ez gombaölő szer, nem gyomorméreg. Testsúly kilonként 2000mg kéne bekanalazni a halálos tünetekhez. Akkor nekem az 200000mg(200g)-ot jelentene. Csak észrevenném :) Actara évi-je:3 nap. Kullancsot viszi mint jég a vetést. Réz-kén: évi 0 nap. Amistar, csak az eltarthatóság szempontjából egy kezelés egy évben é.v.i.:14nap krumpliban, paprikában paradicsomban 3 nap És ezek csak evésre vonatkoznak. Megfogásra, esetleg levélnyalogatásra nem. :) Ridomil 2x egy évben, előtte, közben, utána réz-kén ha _szükséges_. Egyszer egy évben Amistar. 2x egy évben Actara. Szép termésem van, nem viszi el semmilyen vész, nem rohad el. Tovább eltarthatom a termést, amíg olcsó lesz a boltban a krumpli. Ez csak a krumplira, paradicsomra, paprikára vonatkozik. Más növény nem kap semmit a rez-kénen kivül. Néha az se...
Te ismered a biológiai védekezést én meg tudom az alapját a vegyszeresnek, azért nem félek tőle.
Ezeket csak azért írtam le, mert úgy látom, hogy itt nagyon erős tévhitek vannak felbukkanóban. A csalános témát már ismerik az emberek. Ismerjék meg egy kicsit kémia oldalát is védekezésnek. Persze akinek kis kertje van az nem fog szórni semmit és meg is értem. De azt viszont nem, hogy ha küzd valaki egy növénnyel és ebben a mindentől fertőzött levegőben megtámadja mondjuk a burgonyavész területet és viszi a szép kis növényeit, amikben esetleg még különlegességek is voltak, ő meg nézi tétlenül azt nem értem meg. Képtelen vagyok. És mindez csak azért van, mert bár a csalánből ki tanulták magukat mást nem is nagyon tudnak.
Én nem is tudom mit írjak erre. Talán azzal kezdeném, hogy akkor szerencsésebb lett volna, ha konkrétan személyhez kötöd, kire értetted. Igazából ez nem biokertes topic, ezért nem is volt itt szó arról, hogy csak, és kizárólagosan kémiai származékok alkalmazása nélkül kell termelni. Én magam nem emlékszem, hogy valaha is kijelentettem volna, hogy csak ez a helyes. Mindenki a saját elképzelése, meggyőződése szeint alkalmazza a módszereket. Ha arra gondolsz, hogy egyes növényi kivonatokat javaslok, azokat nagyrészt kérdésre, mert erre volt érdeklődés. De ha valaki más védekezést kérdezett, azt is megmondtam, ha tudtam. Azt mindíg kijelentettem, hogy a biológiai védekezés egy komplex rendszer, amelyben a különböző módszrerek és eszközök kiegészítik egymást. Az, hogy most a csalánlé előtérbe került, ez az érdeklődés miatt volt. Ez azonban bizonyítja azt is, hogy aki eziránt érdeklődik, nem felelőtlen a környezetével szemben, csak éppen nem óhajt vegyszeres védekezést, különféle okok miatt. A valamilyen védekezés mindíg több, mint a semmilyen.
Az, hogy ki, mekkora területen kertészkedik, igazából nem volt lényegi kérdés. Mindenki maga választja ki, mit alkalmaz, a lehetőségei szerint. Az, hogy neki az a jóleső dolog, hogy minden növényt tövenként locsol, vagy bekapcsolja a szivattyút, és mehet a víz, az ő dolga. Hozzáteszem, hogy ismerek olyan kertészeket is, akik nem zsebkendőnyi területen tövenként locsolnak. Nekem sincs minden palánta búra alatt, de ha lehet a vegyszerek alkalmazását kerülöm. Csak azt a módszert ajánlom másoknak, amit ismerek, és tapasztalatom van benne. Akkor sem mondom, hogy csak ez a megfelelő. Mindenki, maga dönti el, hogy mit használ fel.
A régi időkből nekem is vannak emlékeim, ismereteim. Az én nagyapám is kertészkedett, ebből élt egész életében. Valamikor több holdon, aztán, amit meghagytak, engedtek neki. Mellette nőttem fel, de azok a fajták, azok a módszerek lassan kihaltak. Ezekből szeretnék valamennyit átadni, amellett, hogy amennyit tudtam tanultam hozzá. Ha néhány embernek segítettem valamennyit, ennek örülök.
Apósodnak akkor respect, ha értett a földhöz! Tisztelem azokat az embereket akik amikor látják a növényt tudják mi van és mit kell tenni!!
A permetezés-nem permetezés témája nem rád irányult 90%-ban. Tudom, hogy aki csak ismerkedik még ezzel az egésszel az nem fog rögtön Amistart szórni vagy mást, mert technikája van az ilyesminek.
Én csak arra akartam rávilágítani egy kicsit, hogy ha az ember beteg és mondjuk nem használ a forró _igazi akác mézes_ tea és a kamillás gőzölés, akkor nyúlunk valami szerhez.
Nagyapám mesélte, _kicsit_ nagyobb területen gazdálkodott, mint most én, hogy régebben nem volt ennyi betegség, más volt az egész mezőgazdaság. Akkor csak a Bi58-at ismerték meg a rézgálicot aztán csókolom. Amire nem használt az egyik megszórták a másikkal. :)
Mint mondtam, kívánom, hogy szeretsd meg a kertet! Az ökoszisztémát pedig nem egy tetű vagy kukac elpusztításával fogod felborítani.
Én palántát szoktam venni a piacon, nagyon bevált ez a fajta. Kb. 1,30-1,50 magasra nő meg, nálam a szőlőkordon folytatásában szokott lenni (ahol már régebben kipusztult két tőke).
Most nem azért mondom, de ha esetleg például ridomillal és/vagy bordói lé + kén-nel permezte volna (persze nem összekeverve, csak hol ez hol az) apósod a veteményét akkor nem kapta volna el semmilyen betegség. Azért a csalánlé se jó mindenre...
Bocsánat,kis keveredés van...te kevered apósom+engem,meg apósom kertjét az enyémmel
Apósom sosem használ(t) csalánlevet permetezésre.
Amikor még fiatalabb volt; volt egy nagyobb földjük(a falun kívül a határban). Ott termeltek mindenfélét(kukorica,bab,krumpli,stb...) és ott permetezett is amit és amikor kellett,értett is a földhöz.De miután pár éve azt eladta,így csak az otthoni (zsebkendőnyi) pár nm kerten bogarászik. Ott nem permetezik,mert nem éri meg...elültet ezt azt, kis répát,zöldséget,max 10 tő paradicsomot,azt meglocsolja vízzel(nem csalánlével) aztán vagy megmarad vagy nem.Olykor elviszi a vész(mostmár tudom),de ha elviszi az sem érdekli már különösebben,mert akkora energiát nem fektet az egészbe.
Szóval ő már senki kedvéért nem fog permetezni,20-30nm-en:-)
Van azért egy olyan palánta-, vagy vetemény-, vagy földterület mennyiség, aminél a praktikáitok gyakorlása már irreálisan sok időt vesz el. Pl. minden palántára palack, minden palánta tövére locsolni és hasonlók.
Igen ez már az én kertem és az én nyűgjeim.Felismerem...:-)
A palackozás nem vett sok időt igénybe,mert 2-3x-ra csináltam.Jövőre pedig még ennyit sem fog elvenni,mert nem dobom ki a palackot és vágnom sem kell így újat. És jó volt "palackozni",mert vmi újat is kipróbáltam és lényegében megérte.
A locsolás pedig tényleg időigényes nálam,mert én csak a haszonnövényeket locsolom.Tényleg csak a sorokat és töveket öntöm meg.
Én a gazt nem locsolom. Azt majd locsolja az eső...És mivel amúgy is szeretünk kint lenni,időbe belefér,miért-ne locsoljak így? Ha netán egyszer lesz lottóötösöm+öntözőrendszerem lehet,hogy máshogy gondolkodom majd,de most így esik jól:-)
Illetve azzal, hogy az emberek nem kezelik a növényeket semmivel, vagy semmi olyannal ami totális védelmet vagy is nyújt a betegségekkel szemben, szerintem felelőtlenül jár el.
Mivel én még abszolút kezdő vagyok és az első 1-2 évet a tapasztalatszerzés céljára fordítom,így nem igazán várok sokat magamtól.Ezért úgy gondolom,hogy akkor lennék felelőtlen,ha kezdő módjára(3 kis gyerek mellett) össze- vissza permeteznék tudás nélkül. Egyenlőre most próbálkozunk ezzel azzal,ha kell csalánlével és társaival.Nem kizárt,hogy majd permetezünk is - ha kell...pl.van egy macerás cseresznyefánk - de nem akarok rögtön azzal kezdeni a gyerekek miatt.Ha környezetbarát módon mással is meg lehet oldani a betegségek elkerülését akkor annak adok egy esélyt.Talán a csalánlével sem rontunk el semmit elsőre.
Időnk,mint a tenger...majd belejövünk...
Az aszpirintől, panadoltól, xanaxtól, trentaltól, corinfartól, augmentintől stb-től nem féltek?
Megmondom őszintén,hogy én egy torokgyulladásnál sem rögtön az augmentinhez nyúlok...hanem vmi humánusabb megoldáshoz,ami az immunrendszerem nem teszi tönkre.
Tehát ha ezt vesszük alapul akkor a permetezéssel is így leszek...
Egyenlőre jól érzem magam azzal amit csinálok,majd kiderül jó-e vagy nem.Kell-e majd máshogy csinálni vagy nem.
Szerintem ez a permetezés egy örök téma lehet(ne) akkor sem értene mindenki egyet.És amég nem vagyok tapasztaltabb én nem is nagyon tudok hozzászólni,majd talán 1-2 év múlva...
Miért baj az, ha mást is kipróbálunk. Egyébbként a vegyszerek ellen nem csak az az érv, hogy bejut a szervezetbe, hanem pl kiirtod vele azokat az élőlényeket a kertből, amelyek hasznosak. Emieatt hosszútávon megszüntetsz minden természetes védelmet és sérülékennyé válik a kerted, egyre többet permetezhetsz.
Igazából nem értek ehhez, de nekem ezek az érvek logikusnak tűnnek. Ja és gyógyszerekkel és élelmiszerekkel épp elég mérget viszel be a szervezetedbe, ahhoz, hogy ha nem muszáj, akkor a saját terméssel ne vigyünk be még többet. (ez szép mondat lett:) Nem véletlen az allergiások, asztmások számának rohamos növekedése.
Az pedig, hogy másoknak is bosszúságot okoz valaki, mert nem permetez kissé megmosolyogtatott. Engem az bosszantana, ha a permetszer átjön hozzám. Ráadásul az út menti bodzabokrokon mindennél több tetű van, az az egy szilvafa nem oszt nem szoroz. Nagy fákat szoktak egyéltalán tetű ellen permetezni.
Gyerekkoromban volt egy kis szilvásunk. A gondozása a fű kaszálásából és a száraz ágak levágásából állt. Nem permetezte senki.
Ezek mellet is azt mondom, hogy akár még permeteznék is, de inkább nem eszek a saját almából, de a gyereknek ne kelljen tiltani, hogy mikor a kert melyik részében nem játszhat! Nekem ez a legfőbb érvem.
Az időjárásra már nem emlékszem, de ahogy visszakerestem, tényleg 2005-ben volt. A környéken az összes kert így nézett ki, de az ország különböző tájairól is ugyanezt panaszolták.
Most nem azért mondom, de ha esetleg például ridomillal és/vagy bordói lé + kén-nel permezte volna (persze nem összekeverve, csak hol ez hol az) apósod a veteményét akkor nem kapta volna el semmilyen betegség. Azért a csalánlé se jó mindenre... Van azért egy olyan palánta-, vagy vetemény-, vagy földterület mennyiség, aminél a praktikáitok gyakorlása már irreálisan sok időt vesz el. Pl. minden palántára palack, minden palánta tövére locsolni és hasonlók.
Illetve azzal, hogy az emberek nem kezelik a növényeket semmivel, vagy semmi olyannal ami totális védelmet vagy is nyújt a betegségekkel szemben, szerintem felelőtlenül jár el. Volt itt valaki, aki mondta, hogy ááá nem permetezi a fáját tetű ellen, mert már öreg a fa, meg egyébként is beterítené a fél kertet. Arra nem gondol, hogy ezek az állatok szaporodnak és másoknak is bosszúságot okoznak?
Még valami: Az aszpirintől, panadoltól, xanaxtól, trentaltól, corinfartól, augmentintől stb-től nem féltek? 1,5mg actara-tól, amitől nem lenne tetűs a fa, vagy nem zabálná a krumpli bogár a krumplit, egyszer egy évben meg igen? Én ezt nem értem. Nem szabad szerintem elutasítani a gyógyszeres segítséget, csak nem szabad túlzásba vinni
Mostmár nevén tudom nevezni ezt a betegséget.Eddig is tudtam,hogy van,de nem tudtam a nevét.
És mostmár tudom,hogy akkor anyósnál mért jelentkezett olyan hamar és minden évben.:
Após slaggal locsol,nem a töveket,hanem az egész növényt(ültetvényt) felülről,reggel és este is.Nincs ideje leszáradni/felszáradni.És a levelek is a földön lógnak.
Én a leveleket nem locsolom,csak a tövét a palántának.És mindig lecsípem az alsó leveleket,nem lógnak le.
Remélem jó nyár lesz,és én remélem sem rontok el semmit:-)
Ugyanaz a gomba fertőzi a paradicsomot és a krumplit. Fajtától is függ, hogy milyen gyorsan megy tönkre a növény, van, amelyik kevéske terméssel kihúzza a fagyokig, más fajták pillanatok alatt teljesen tönkremennek. Azt hiszem, a talaj miatt nem kell nagyon izgatni magunkat. Csak akkor szokott megjelenni, ha tartósan nedves a lomb. Az azért biztos, hogy jobb, ha a levelek nem érnek le a csupasz földre.Talán a tavalyi volt az egyetlen év, mikor nem volt nálunk, máskor legkésőbb ősszel a sok harmattal meg szokott jelenni, de ilyenkor már nem olyan veszélyes, a fagyokig kitart a paradicsom. Azt olvastam, hogy 30 fok fölött elpusztul a gomba, így nyáron a nagy meleg féken tudja tartani. A hűvös, csapadékos nyarak a rosszak.
Remélem az enyémek egészségesek maradnak.Szeretjük a paradicsomot és még befőzni is meg lecsónak is szeretnék szedni róla.
Ahogy nézem ha ez a betegség elkapná,akkor keresztet vethetek a termésre,sőt még az eső is bemoshatja a talajba a gombákat(?)így jövőre még fertőzött lehet a talaj(?)...
Ha lehet, ne tedd a paradicsomot a paprika mellé. Nem szeretik egymást.
Na én akkor jól kicsesztem velük...Megint tanultam újat.Ha előbb tudom nem teszem őket egymás mellé(mért nem jutott eszembe ezt megkérdezni...nem is gondoltam,hogy nem bírják egymást)
Na majd ezentúl már ezt is észben tartom.(Idén már nem bolygatom őket)
Na nálam nem szeretnél kapálni. Frissen feltört rét gyomirtó nélkül. Gyakorlatilag folyamatosan lehet kapálni. :) Jó muharos.
Szintén zenész:-)
A két kisebb veteményesből az egyik,amit már tavaly is felástam.Annak jó a földje,mert valaha fóliasátor volt felette.
Viszont a másik kisebb és a nagy veteményem már 5 éve nem volt felásva/szántva.Sőt tavaly még fűnyíróztuk is.Idén húsvétkor ástuk/szántattuk fel(sajnos nem ősszel,mert még akkor nem tudtam mit akarok).
Azt mondta a traktoros sokat ne várjak idén,mert ez gyöp volt már.Minden volt/van benne.Muhar,tyúkhúr,rendes fű(csomók)pitypang,parlagfű,stb..Szántás után még a párom átkapálta 4x géppel+én 2x kézzel.Iszonyat mennyiségű gazt szedtem ki.Ültetéskor is szedegettem még.
Meg most kapáláskor ist azt dobálom kifelé...A széle a legrosszabb,de megbírkózom vele(remélem).
Szóval ennek ellenére én szeretek kapálni és ha tehetem minden nap csinálom is kicsit:-)
Talán hétvégén már én is megkarózom egyik másik palántát...
Nekem külön ágyások ellenére is voltak kerszteződések. Viszont a pritamin kivételével észre lehetett venni az eltérő alakról és/vagy szinről. De persze ez függ nagymértékben a szél nagyságától és irányától és a beporzó rovarok jóindulatától is. :)) Összességében azért nagy többségben fajtaazonos termések lettek.
Én múlt évben jártam úgy, hogy a pritamin paprika erős lett. (De a zért elfogyott) :))
Esetleg mit ültethetek kettejük közé (paprika/paradicsom) elválasztónak a fóliába? (brokkoli, karfiol palánta van, karalábé, mángold, albatök, cukkini lesz)
Persze fóliában nem sok hely van, de szabadföldre gondoltam, amikor nem kellene egymás mellé tenni, mert ott jobban hat az időjárás okozta betegségek hatása.
Ha lehet, ne tedd a paradicsomot a paprika mellé. Nem szeretik egymást. Én régóta ültetek paprikát, mivel kis mennyiséget, de sok fajtát termesztek, így egy ágyásban vannak a különfélék. Általában legalább 10 fajta szokott lenni. a fehérektől, a zöldekig, pirosakig, édestől az erősekig, de soha nem kereszteződtek, és olyan nem volt, hogy erős lett valamelyik a másiktól.
Nagy a fa, a permetezés a fél kertet beterítené. Idővel elfogynak maguktól is, csak ki kell várni. Mint már korábban írtam, szeretem a rovarokat, nem akarok ekkora pusztítást végezni. A fa meg már úgyis elég beteg, más növényen meg nem nagyon szoktak megtelepedni ezek a tetvek, inkább csak koszolnak.
A klasszikus zöldségtermesztés ma is szigorúan betartatja a vetésforgót. Egyes növényeket akár 5 évig nem lehet ugyanoda ültetni. Ugyanakkor a biológiai termesztés szakirodalma a paradicsomot ugyanarra a helyre javasolja ültetni. "A paradicsom a saját kigőzölgésében érzi jól magát" írják. Én még ugyanazon a helyen nem termeltem. de ebben az esetben is volt amikor elkapta a különféle gomba betegségeket. Tényleg főleg időjárás, és kezelésfüggő lehet.
A fóliasátor még nincs kész teljesen, de már laknak benne.
Középen paradicsomok vannak zeller köztessel. Elöl jubileum, mögötte pedig lugas. Az ágyás két szélébe sárgarépa lett ültetve. Hátul kétoldalt futóbab, középen pedig bernadett uborka.
Bal oldalon vannak az édes paprikák.
Jobb oldalon 4 tő koktél paradicsom van.
Mögéjük tervezem ültetni az erős paprikákat.
Szerintetek elég lesz középen a paradicsom elválasztónak, hogy ne porzódjanak össze az édes/erős paprikák, vagy inkább szabadtérre menjenek az erősek?
Itt vannak a kiültetett determinált korai paradicsomok. A flakonokat azért húztam a karókra, mert fölöttük van a szilvafa, ami minden évben erősen tetves lesz. Akkor majd teszek a paradicsomok föé fátyolfóliát, hogy ne hulljanak rájuk a tetvek. Az egyiken már nő a bogyó.
Paradicsomnál még nem találkoztam feltűnő vírusfertőzéssel. Lehet, hogy volt, de nem látszott. A krumplinál ügyelünk a jó minőségű vetőgumóra, és soha nem daraboljuk. A keszthelyi fajták között sok van, amelyik a vírusfertőzéseknek ellenáll, így pár évig gond nélkül újra vetehető. Az egyik fajtánkról tudjuk, hogy több vírussal is fertőzött, de nem lehet kapni, így kénytelenek vagyunk mindig újra ültetni. A megszokott nem túl nagy termést jó pár éve tudja produkálni. Barna gyűrűs rothadással még nem volt dolgunk, a baktériumos fertőzések közül a fekete szártőrothadással (Erwinia) már többször (krumplin). A rezes permetezés segít, és a beteg töveket ki szoktam dobni.
A dohanynal es a paradicsomnal jelentkezik. A levelen sotet foltok jelentkeznek majd a a level elszarad. Vedekezes: Egesseges vetomag,rovarirtas, vetesforgo.
Burgonya gyürüs rothadása-Corynebacterium domycum
Jelentősége: Legjelentosebb korokozo a paradicsmot is tamadja. Tünetek:Agusztusban,száron,levelen,gumón jelentkezik.A gumó keresztmetszetén barna foltot látunk. Kórokozó Biológiája: A gúmón telel át, és ha ültetéskor 2té szeljük a gúmót akkor a vágókéssen szétterjedhet egész felületen. Védekezés:Vetésforgó,Egésséges vetőmag
Hát, azért nem szívesen ennék 25x fújt paradicsomot. Egyébként a Cuproxát jól tapad, tartós esőzések előtt szoktuk lefújni (mindig figyeljük az időjárásjelentést), ha rá tud száradni, eső után is szemmel láthatóan rajta marad a növényen. Ha nem sikerül megvédeni, annyi az eső, eszünk paprikát, uborkát vagy salátát. Tartaléknak meg van 3 növény fal mellet, tető alatt cserépben, azokon megmarad a termés. Amúgy egy hosszan tartó esőzés után már fújhatod... Insekticidet egyálatalán nem használok paradicsomra (egyébkén is nagyon keveset). Volt már rajtuk liszteske, kicsit korompenészesek lettek, de elég termés lett rajtuk, és teljesen élvezhető. Csak némelyiket meg kellett mosni.
A perenoszpóra ellen jó ha minden eső után védekezzünk mert az eső lemossa a régi permetszert és könyen bejuthat a spóra aszem zinebbel vagy mankocebbel szokták fujni és évente akár 25x is használhatjuk, ellenben az insecticiddel mert hogy a tetük kis idő multán ellenálóvá válnak a permetszerre ez vonatkozik a gyomokra is minden évben 1ha 4db gyomnöveny ellenaló lesz a permetszere
Én is hallottam azt is, hogy máshova ültessük, azt is, hogy lehet ugyanoda. Mi általában máshova ültettük, tavaly ugyanott voltak, ahol tavalyelőtt. Mindegy volt. Takarva volt a talaj, fel se ástuk, fertőtleníteni meg soha sehol nem szoktunk. Jó lett. Azt hiszem, az időjárás számít leginkább. Ha nagyon sok a csapadék, akárhova ülteted, elviszi a burgonyavész, a levegő tele van spórákkal. Szárazságban ez a betegség meg nem támadja meg. Persze más betegségei is vannak, de legtöbbször a burgonyavésztől szokott egy az egyben lerohadni az egész. Permetezéssel valőszínűleg kivédhető, mi csak rezes permetezést használunk, ez szélsőségesen csapadékos időjárásnál kevés. Amúgy megelőzésre jó.
nem szabad egy helyre tenni meg ha fertotlenititek azt a fold teruletett a vetesforgot mindig bekell tartani de van valami osszekotettes a burgonyaval csak nemtom mi talan az hogy egy csaladba tartoznak
Húúú, kicsit lemaradtam az olvasásban. Termékenyek voltatok írás terén az útobbi napokban. Nálunk a retek nagyon jól sikerült a fóliában, de a szabadföldi az siralmas. A háromnegyede kukacos és nem is nőttek meg.
Tao, nekem szépen kikeltek a cukkinik, talán egy, vagy kettő nem. (nem áztattam be őket)
Most rohannom kell a gyerekekért nem tudok többet írni, de majd elmesélem Nektek a tiszai szomszédasszonyom kertjében ért sokkhatásom történetét. :-((
Kíváncsi vagyok, valaha egyetértés lesz-e a paradicsom kérdésben. Én úgy tanultam anno, hogy mindig máshova kell tenni, ahová most költöztem ott állították, hogy minden évben ugyanoda kell tenni, mert azt írja a Biokert c. könyv. Nálunk is, náluk is előfordult őszre feketedés...
Ha túl sokat locsolod a paradicsomot, akkor már zölden elkezd foltosodni és rothadni hiába permetezed. Én nem permeteztem ua. lett az eredmény, mint aki igen, egyformán locsoltuk. (Ezt tapasztaltam.)
Állítólag évente kétévente máshova kell ültetni a paradicsomt, mert a saját betegségével fertőződik a talaj és szinte semmi se lesz. (Ezt hallottam.)
Igen, de az arányt nem tudom. Én kész Bordói port veszek, ez megfelelően össze van állítva. ' evőkanállal oldok fel egy 5 literes üres étolajos palackban, feloldódás után még hígítom, és kb 8 liter szoktam kifújni. Egy fél kilós doboz kb 500 pénz, nekem egy évig elég.
Még a télen vetettem zellert balkonládába, ideje lenne kiültetnem. Milyen növények nem bírják a közelségét?
Répa, hagyma, cékla, paradicsom, paprika, krumpli, málna és eper van a közelben. Melyek mellé ne ültessem? Tavaly a paradicsom közelében a répa semmire se ment.
A paprika tényleg vízigényesebb, és nem szokott neki ártani, ha vizes lesz a lombja. A paradicsomnál vigyázz, hogy esti locsolásnál ne legyen vizes a levele, mert megjelenhet rajta a burgonyavész. Ha slaggal locsolsz, csak reggel, hogy leszáradjon. Ha hirtelen sok vizet kap, tényleg repednek a bogyók, ilyen szempontból jobb a lehetőleg egyenletes vízellátás, vagyis ne várd meg, hogy míg nagyon kiszárad.
Én már legtöbbet karóztam. Egyrészt mert kiválogattam egy rakás maradék tetőléc darabot és akkor már meg is hegyeztem, másrészt nem akarom később a növény gyökerét bojgatni egy karóval.
Na nálam nem szeretnél kapálni. Frissen feltört rét gyomirtó nélkül. Gyakorlatilag folyamatosan lehet kapálni. :) Jó muharos.
Én takartam a palántákat, és csak akkor locsolom, ha már nem nedves a takarás alatt. Azért is jó ez a takarás, mert könnyebb öntözni, nem mossa ki. Azt hiszem a borsónál inkább Il módszerét fogom kipróbálni és jó sűrűn vetem.
kb. 2 hete palántáztam.Még rajtuk a palack.Egyenlőre még nem vettem le,nem tudom mikor kerül le.Majd menet közben biztos érzem(remélem). Gondolom még karózás előtt,amég kifér rajta.Vagy levágom róla...
Azt mondta a paprikapalánta imádja a vizet azt locsoljam is minden nap.
mert csak akkor lesz jó termés.
Viszont azt mondta,hogy a paradicsomot elég ha 3 naponta locsolom(miután megfogant),mert az nem olyan kényes. Ja és ha már van rajta érő/érett paradicsom akkor se öntözzem túl mert szétreped a paradicsom...
Szerintetek?
Tényleg ne locsoljam minden este a paradicsomot is,mint a paprikát?
Hát, uborkahálóval tutibb lenne,de még ugye azt nem szereztem be....
Így sem rossz,kb. 70%-a magától felmászott rá,kb. 20%nak én segítettem:-) és kb.10%-a azért elhasalt így is.
De összességében meg vagyok vele elégedve.Jobb,mint tavaly.
Alul fut 2-2 madzag,feljebb 2-2 és teljesen fent is még 1. Közte pedig fűvel talajtakartam mert ott így már nem tudok kapálni,és a gazt nem szerettem volna közte nézni.
Locsolni is tök jó így.
Mikor kikerül a borsó,uborkát készülök rakni a helyére.Addigra szerzek rá hálót is.
Az epernél és a borsó között(ahol már a madzagok miatt nem tudnék kapálni) már használom a talajtakarást.Fűnyírózásból származó fűvel(ami van elég ekkora kertben:-))
Itt a palántáknál is gondolkodtam rajta,de még nem szántam el magam...valami perverz módon én imádok kapálni:-)))
Később elképzelhető még,hogy talajtakarok,de most még nem tudom...
Én is elkezdem gyűjteni a palackokat, bár mi nem igen iszunk ilyeneket. Nálunk a tea meg a szörp a menő. (nemsokára lehet menni bodzát szedni) A tejesdobozt meg a tejfölöst már úgyse kell őrizgetni. :)
Nagyon köszönöm, te nagyon ott vagy a szeren :) A bórdóilé az rézgálic és mész keveréke? Milyen arányban keverjem meg? Bocs ha ennyit kérdezek de mindíg eszembe jut valami.
Csalánlé: levéltetvekre egy napos áztatás után, töményen kipermetezve. A hatás fokozható háztartási kenőszappan hozzáadásával. Egy zacskó2-300Ft, és egész évre elég. Egy jó diónyit feloldok 2-3 liter vízben, ezt keverem csalánlével. Kb 5 liter, amit egyszerre elkészítek, nekem ez elég. Ezzel lehet a tetveket és bolhákat gyéríteni. Ha marad a permetezőben néhány nap mulva újra lehet kipermetezni. A kenőszappan a kitinvázukat oldja, így hatásos. A csalán mellett hozzá lehet tenni egyébb növényi kivonatot, pl fehérüröm, fokhagymalé hagymaszár, amiknek gombaölő hatása van. De lehet hozzákeverni bordói levet is, ami majd a paradicsom, burgonya gombabetegségei ellen véd. A csalánlé kb egy hetes áztatás után hígítva 1:10 arányban trágyának jó. Erősen nitrogén dús. Az erjedése szaggal jár, ezért vagy zárt edény kell, vagy némi kőzetport kell keverni a lébe. Az erjesztésre használt edénybe folyamatosan lehet a zöld és fokhagymaszárakat is tenni, és ha van a cékla levelét, ami szintén nitrogéngazdag, és mivel természetes, nem alakul át nitráttá. Amennyiben van fahamu, az mehet káliumtartalmánál fogva a paradicsom, uborka és káposztafélék földjére.
A csalán, ha nagyobb mennyiség van, lekaszálva mehet talajtakarónak a növények soraiba. Ekkor ott fog komposztálódni, és a nitrogén hatása érvényesül. Lehet kaszálás utás rögtön, de szárítás után, szénaként. Télire érdemes eltenni gyógyteának. Vértisztító, vizelethajtó hatása va. Teaként, egy kanálnyit forrázni, és szűrve meg inni. Külsőleg hajöblítésre, csökkenti a korpásodást, fényes lesz tőle a haj.
Ma a határban láttam az árokparton rengeteg csalánt, szerintem kimegyek és szedek belőle. Légyszives mond már el a csalán levél áztatást,és használatát :) Ja és ,hogy pontosan mire jó, és hányszor kezeljek vele.
A palck nem csak a hideg, hanem állati kártevőktől is véd, a fakadás segíti a mikroklímával, széltől óv, és holnapig még találok ki még valamit:))
(de tényleg működik)
Az ázalék lével 10szeres hígításban hetente locsolhatsz is. Nem kell sok. Nekem egy locsoló, az 15 palántra van elosztva. A lényeg a tápanyag. Permetezni lehet két hétnél sűrűbben is. A csalánléhez tedd hozzá a zöldhagyma levágott szárát, hagymahéjat is.
Ma mikor permeteztem a növényeket csalánlével azon gondolkodtam, hogy valszeg eddig rossz felfogásban csináltam ezta biopermetezést. Ha találtam valami kártevőt, akkor elkezdtem veszettül permetezni. Jól gondolom Il, hogy az lenne az igazi, ha kéthetente az általad már leírt növények levével permeteznék, függetlenül a tünetektől? Mgelőzésre kellene hajtani nem a baj orvoslására?
Másik ilyen bipraktika a védőnövények. Nekem a védőnövény szinte mindig később kel, vagy nem elég nagy a védelemhez. A később vetett retek pl gyönyörű, mert a saláta már ott volt közte időben. A korábbit meg lepusztította. :(
Tökéletes a módszer alkalmazása:) Nem fülled be, mert a levegő mozog benne, a meleg felfele száll, a henger, mint egy kűrtő viselkedik. Így a gombás megbetegedés veszélye is csökken. A hő egy részét meg a talaj elvezeti. Hamarabb hőgutát kap az a növény, amelyik edényben van, mer annak a gyökerét is éri a hőhatás.
Esetleg a talajtakarásról korábban írtakat is megpróbálnád, még jobb lenne. No meg kevesebbet kellene kapálni:)
Most megyek hátra, megnézem, mi lett velük. Az én paradicsompalántáim még teljes egészében a hengerben vannak, egy-kettő lóg ki, épp csak a csúcshajtásuk. Remélem, a mai tűző napsütésben nem főttek meg...
No igen,tapasztalatom az nincs nagy.Most csináltam először.Gondoltam ha bejött a töknél,hát próba szerencse:-)
Én 2 adagban ültettem el a palántákat.
Párat vettem(a magas vékony paradicsomokat és a kicsi paprikákat,zellert,kelbimbót),azt szakadó esőben raktam el.Pár napra rá a szomszéd adott 4X annyi palántát(kis rövid paradicsomokat és nagyobb paprikákat). Azt melegben raktam estefelé.
Első esetben nagy volt a szél és az eső is lefektette őket,hideg is volt.Éjjelre úgy maradtak,de másnap reggel fogtam és rájukraktam a palackot. Nagyon szépen tartotta/tartja a palántákat a palack.A szélben éppen csak a tetejük mozgott és egyáltalán nem dőltek a sárba.Gyorsan helyrejöttek.
Második esetben(rögtön palackoztam őket) a meleg lekornyasztotta a palántákat,meg a stressz:-)de reggelre olyanok voltak,mintha rögtön oda születtek volna ahová én raktam.
Szóval én nagyon meg vagyok velük elégedve.
Nem hiszem,hogy nálam hőgutát kaptak volna,mert gondolom akkor nem hoznának új leveleket.
Mutatok pár képet,azon látszanak,hogy a sárgább alsó levelek azok amik az átültetéskor is megvoltak("sokkot kaptak").És azóta gyönyörű új levelek jöttek,zöldek. Ezért gondolom jól érzik magukat,nincs melegük. Én minden este megöntözöm őket.
Vannak palánták amik még nem érik el az üveg tetejét,de van olyan is ami már akkor kilógott mikor megvettem.Próbáltam úgy vágni méretre a palackokat,hogy azért kilógjon a palánták teteje és szellőzzenek.Ezt csak a nagyon picikkel nem tudtam megcsinálni...de majd kinövik biztosan ők is a helyüket.
Ja és nálam a palánták pont akkor vannak félárnyékban,mikor a legjobban tűz a nap.A nap többi részében teljes napsütésben vannak.Remélem így is lesz termés:-)
zeller-régi levél/új levél
bimbóskel-régi levél/új levél
kis paradicsom
magas paradicsom
paradicsom-régi levél/új levél
nagy paprika
kis paprika
sokaság:-)pont árnyékban...
Van olyan paradicsom itt ami kisebb,mint amit én neveltem most(és még a neveldében van,nincs kirakva)...de nem akartam kidobni,elültettem azt is.
És még ami nekem nem sikerült palánta,dinnye,erőspaprika azokat is lassan beszerzem és ültetem...
Vettem néhány vékonyabb paradicsompalántát a piacon, amik igencsak kornyadoztak. Megpróbáltam rájukhúzni ilyen műanyag hengert (palack alját-tetejét levágtam), de kicsit tartok tőle, hogy még így is megreked ott a meleg, és megfőnek. Mi a tapasztalatod?
Nekem 3 öreg tövem van ami bent telelt, világosban kb. 10 fokon, és van 3 fiatal amit hajtásból neveltem, mindegyik már bimbós, talán látszik valami belőle a garázs lejáró feletti tető két oldalára vannak fellógatva, talán látszik belőlük valami a képen.
Zsebi! Mi van a sivatagi szegfűiddel? Nekem áttelet helyben is a sziklakertben, meg azok is, amiket kiszedtem pohárba. Most gondolkozom, mibe ültessem át a poharasokat, szépek lennének a külső ablakpárkányokon, és ezekeknek legalább nem ártana, ha napközben néha kicsit kiszáradnak.
Az EMA-t használom, permetezésre, 300x hígitásban, beültetés előtt 1 nappal1000x hígításban belocsoltuk a földet.
06 30 664-4456 számon Dr. Hidas András elérhető tőle veszem 500 Ft. 1 üveg és nagyon szivesen beszél róla.
Sajnos nem lehet az egész nyári adagot megvenni, mert ez elbomlik ezért veszek 1l-t. és azt is szét öntöm 1dcl üvegekbe, hogy minnél kevesebb levegő legyen felette, és pince hideg kell neki, nálam a hűtő zöldség tartójában van.
A retek nekünk eddig csak fóliában lett jó. És nálunk annyi a légy, hogy szellőztetni is csak úgy szabad, hogy a nyílást lezárom fátyolfóliával. Idén ezt elmulasztottam, mire megnőtt a retek (méretre szépek lettek), olyan kukacosak lettek, hogy nem lehetett megenni. Kiszedtem az egészet, nem tárolom az ágyásban a kukacokat. Szerencsére bőven van saláta, és még valamennyi újhagyma is van, bár azokban is megjelentek a kukacok. De azokból ki lehet vágni, ill. lehet találni olyanokat, amiben nincs kukac. Nem tudom, itt írtam-e, múlt héten lebontottam a fóliasátrat. Most gyomlálom a helyét, mert a férjem megígérte, hogy csütörtökön beássa a paradicsom állványokat. Már nagyon nagyok a pálnták, legkésőbb hét végén szeretném kiültetni őket. A korai, determinált paradicsomokat ma kiültettem. 8 db. Legend (állítólag ellenáll a Phytophtorának) és 13 db. Subartic Plenty, ez meg hidegtűrő. Kíváncsi vagyok, hogy válnak be, még egyiket se próbáltam. A 8 db. balkonparadicsomot, 2 db. paprikaalakút és 1 db. Gardener's Delight-ot elültettem cserepekbe. Már csak az állványokra valók vannak 1/2 literes pohárban.
Nem tudom sajnos megmondani aki a képen láthatót nevelte attól kaptam 16db.-ot és ő mutatta meg, hogy hogy kell ültetni, illetve a spárgát rátekerni a föld labdára és úgy elülteni és felkötni, növekedés alatt folyamatosan tekerni a spárgára.
Én most próbaképp, az én magas fajtáimat is megpróbálom, lugas, harcz, ribizli. Legfeljebb alacsonyabb lesz majd kiderül.
Ezek(amit most tettem) még az első korai(?) retek/Óriás vaj volt a neve/ vetéséből származó megmaradt magok voltak. nem sok,20szem kb.
Érdekes,hogy én még ehető retket nem bírtam sosem vetni.Bármilyen korán/későn vetettem,bármennyit locsoltam/nem locsoltam,kapáltam/nem kapáltam, volt közte saláta/nem volt közte saláta...sehogysem jön össze.
Látod lejjebb egyik képen a retkem,azt is már március végén vetettem és csak gyufaszál a mostani állapota.Pedig öntöztem(kibújásától minden nap 1x,kora este), kapáltam,gyomláltam és bár a saláta most nem közte volt,de 1 sorral odébb vetettem a salátát a retektől...
Ha lesz ősszel melegházam akkor abban megpróbálom újra,hátha. Most meg akkor veszek nyáriretket,vagy jégcsapot és vetek azt,hátha...
Hát a bordói lé jobb, mint a szenteltvíz az biztos. :) Én is előszeretettel használom. Ha nem akarsz mást használni, akkor olyan 10 naponta kell fújni. Fújhatod mindenre bajuk nem lesz tőle. Ha esetleg krumpli, paradadicsom, paprika vonalon akarsz egy kicsit erősíteni, akkor ridomil gold plus vagy bravo 500, felszívódónak CURZATE R vagy Amistar.
A levéltrágya az kiegészítőnek jó, ha nincs rendesen alátrágyázva csodát ettől sem szabad várni. Én hetente/kéthetente egyszer szoktam kifújni.
Egyébként a veteményesben a bordóilé az megfelelő védelmet nyújt az egész kertben(értem én a borsó,hagyma,paprika,paradicsom,stb...) a gomba ellen? Vagy tudtok mást is javasolni? A lombtrágyát milyen időközönként fújhatom a növényekre?
Mostanában nálunk sem esett. Utoljára május elseje körül esett kiadósat. Jó lenne ha már újra megeredne az ég. Nálam már másfél óra a locsolás.Mert most nem slagozok hideg vízzel a kútból(mint egyszer rég...),hanem hordókból hordom kannával az állott kútvizet- a tövekre,sorokra.És amekkora most a kert ez hosszú folyamat:-) pedig 2 hordót is beüzemeltünk,hogy könnyebb legyen.
A szép nagy paradicsomokat 1-esével raktam.Csak voltak kisebbek,de szépek,amit nem volt szívem kidobni.Azokat raktam 2-esével. Ha ki is pusztulna valamelyik a párból,1 akkor is maradjon.De ahogy néztem ettől nem kell félni,mind nagyon szépen megeredt.A zelleren,kelbimbón már jöttek új szép friss levelek is azóta.És a többi is növöget.
Megnéztem még egyszer a cukkinik,patisszonok hűlt helyét.Mivel nem találtam semmit most sem,így felástam a helyét újra. Ásás közben sem találtam őket,sőt még a magokkal sem találkoztam...biztos az ufók vitték el őket:-)))Palackos megoldással újravetettem a magokat.Így legalább látom,hogy hol kell lesnem és kapálni is tudok majd,addig is,még ki nem bújnak. Remélem mostmár sikerül.Tavaly nagyon szép cukkinik voltak...
Azt hiszem az uborkával is meg kell tennem az újravetést.Azóta is csak az az 1 kis magból előbújt hajtás van.Az ubit egyesével vessem?vagy 2-esével?(A tököket most 1-esével vetettem)Melyik a jobb?
Jövőre én is kezdem pohárban ültetni a tököt,ubit,dinnyéket,ilyesmit.Az 100% :-)
Retket is tettem újra egy sort.(Bár a régit még azért benthagytam.)Egy másik veteményesbe tettem,majd arról is fotózok,mert azt csak tegnap sikerült még kigyomoznom. Kíváncsi vagyok,hogy itt milyen lesz a retek...van-e ott is földibolha...
Hangyára fogom próbálni a sütőport,amint kinyitnak az üzletek:-))Most nincs ipari mennyiségem raktáron...:-)annyi hangyánk van.
"Nincs sok fekete tücsök?"
Most,hogy a linket is betetted a feketetücsökről,azt kell mondanom,hogy tudom ki ette meg a babomat.Grrrrr:-S Mit lehet ellenük tenni? A szép inka babomat már lassan teljesen felzabálják. Ahányszor hátramegyek mindig kevesebb van.Tegnap mikor locsoltam megtaláltam az"üregeiket" is (pont ott vannak ahol a bab általuk zabálva van)és akkora koncertet nyomtak,hogy azt megirigyelné egy 100 tagú zenekar is...
Látom a tököt meg tudtam menteni tőlük,de a babot nem.Ha majd leveszem a tökről a palackot azt is lezabálják majd? Mert ott van közvetlen az is.
Tegnaptól naplót is írok:-)
Kukoricát megkapáltam,végülis nem teszek rá már palackot.
(Palackom van vagy ezer:-)))Tavaly nyár óta gyűjtöm,amióta azzal locsoltam.Tele a pince,mert sok ásványvizet,szörpöt,üdítőt iszunk.)
Esetleg még a prlagfüves képet megnéznéd? Az parlagfű lenne?vagy nem? :-)
OK. Ilyenünk nekünk is van. Most :-) vagy :-( jöjjön? :-)))) A füves részen vannak a ki (vagy be-)járatai, mindegyik akkurátusan DÉL felé irányozva. Ott napozik kint a kapuban. :-)
Rég nem voltam mert beütött a ménykő, szó szerint, tőlünk két házra és oda lett a gépem.
Mostanra helyre jött próbáltam mindent visszaolvasni de reménytelen vállalkozás. Inkább megmutatom a kertem, hogy áll.
Ebben az évben megpróbálom a gomba elleni védekezést teljes egészében az EM-re bízni. A szezon kezdetétől avval permetezek 10 naponként ilyen növényeim még nem voltak, bele értve a szobanövényeket és virágokat is.
Ez egy növényi fermentum, nem növényvédő szer, teljesen ártalmatlan, de a növényeket megerősíti, jobban feltudják venni a tápanyagokat. Akit érdekel nézze meg.
A tavaly őszi borsón már érnek a csövek és csupa virág és olyan erős a szára, hogy nem dől el.
Paradicsom két féle módon van ültetve az egyik fajta karók mellé, a másik spárgára lesz felvezetve, és kordon lesz belőle. Reménykedem, hogy sikerül olyanra mint amilyen képet majd felteszek arról amit tavaly láttam és annak a nyomán próbálkozom én is.
Az földibolha, vagy káposztabolha. Elsősorban keresztesvirágúakat bántja. Bi58, Fendona javasolt. A decis jó a levéltetvekre, ha megjelennek. Azok nem ugrálnak, csendesen szívogatnak:)
Sziasztok, mindig irigykedve nézem a szebbnél szebb vetemény képeket, és próbálom magam utol érni. Ti már kiültettétek a paradicsom és a paprika palántákat? Én csak néhány korai mertem eddig kirakni.
Nálam a fekete tücsök szaporodott nagyon el. De ez a szárazság miatt van. A zsályát permetezd meg egy napig állott fokhagyna lével. 4-5 gerezdet összenyomsz, egy liter vízben áll reggelig, és egy kis kézi permetezővel/priccolóval ráfujod a levélre. Többször meg kell ismételni. Nekem azsályán még nem volt semmi betegség. Most a tetvek szaporodnak rendesen.
Egy kis beszámoló a Lidl fekete talajtakaró vliesről: erősen hullámosodik, ahogy nézem... Még nem néztem alá, de tuti, hogy a galád gyomok ez alatt is kinőnek. :-( Persze nem érdekel, lényeg, hogy nem látom őket. :-DDDDDDD
Nekem meg nincs agroszövet, van széna. Az üvegházba nekem a földben paradicsom, paprika, saláta, uborka van. Előtte még ősszel dugdosott hagyma, de az már elfogyott. LAssan szedem ki a salátát, csak a fejesek maradnak még.
A lócitromot ha belocsoltad, fűvel takard le. de néha öntözd be, ki ne száradjon. VAgy ebbe is keverhetsz forgácsot. (Jó kis családi program lehetet: Gyere fiam kavarjuk a sz@rt:))))) A wuxalt csak permetezem néha a növényekre, főleg kiültetéskor, virágzáskor, és terméskötéskor. Az ázalékkal locsolok, és permetezek. A kenőszappanos léhez, meg a rezes léhez is ebből teszek. Ma a kiültetett palántákat ezzel az ázalékkal locsoltam be. Csak vigyázni kell, mert min 5, de inkább 10 szeresre kell hígítani. egy vödörből 100 liter lesz, mert erős, ha forr egy hétig.
Az üvegházat, ha letakartad a földjét, ne felejtsd el locsolni:)))
Ja, a palackos dolog. Az érzékeny palántákra, főleg uborka cukkini, de lehet másra is, ráhúzunk kiültetéskor egy pillepalackból készült csövet. A palck alja, és teteje is le van vágva, olyan, mint egy henger. Ez addig maarad rajta, míg a palánt el nem éri a tetejét. Lehet benn elocsolni, nem hűl le úgy éjjel, nem rágják le a fekete tücskök, nem töri le a szél, macska, kutya.
Az üvegházban az agroszövet talajtakarásra kell. Míg palántát nevelek, üres a talaj. Utána meg csak egy sor padlizsán és egy sor uborka van benne a széleken. Így nem gyomosodik az üres részeken, meg nem szárad úgy ki. Takarítani is könnyebb. Sokat mászkálok ki-be, locsolni, macskát etetni, uborkát szedni, csak széttúrnám a szalmát vagy a füvet, lehet, hogy a macska is odébb kotorná néha, esetleg rá a növényekre.
Leküzdöttük a lótrágyát; a fiammal kiöntöttük öket, a 70-80 kg-os zacsikból a komposzt hült helyére. Igazából jelentös mennyiség nem kell már, csak majd az öszi ásáshoz. Valamivel lehet segíteni az érést? Elöször is meglocsoltam. Mi ez a palackos ötlet, amire késöbb utaltok? Mire kell az üvegházban agroszövet? Ma a piacról hazafele jövet láttam, hogy a töltés oldalában cigányok vágják a füvet. Fordultam egyet, vittem oda zsákot és hoztam még egy jó nagy adagot, így mostmár az üvegházban is minden vastag bunda alatt van. Megvolt az elsö öntözés is, egyértelmüen a széna vizsgázott jobban; a faforgácsot szétverem a vízsugárral. Biztos soxor kérdeztem már, de jól értem, hogy te az alap trágyázásom kívül késöbb is szoktál fejtrágyázni ilyen ázalékkal. Vagy Wuxallal jobb, vagy nem föltétlenül szükséges?
El is felejtettem mondani,hogy a keritésem ahogy van körbe 3 sorba csemegekukoricát vetettem :) Remélem lessz is valami belőle, elvileg 2 tipust vettem, Júliusit, és Szeptemberit. Még most este lepermetezem Voldüngerrel, nem mertem hamarabb mivel pokoli meleg volt,így 7 óra felé már nem hinném megégetném a lombot :)
Átfutottam most,de később részletesen elolvasom amit írtál.
Most csak gyorsan azért rohantam be mert megláttam,hogy szinte az összes kukoricám kikelt és kérdezném,hogy esetleg arra is tegyek palackot amég nem lesz nagyobb?
Most kb. 8-10cm-esek(1-2tő kb. 15-20cm is megvan)?? Nagyon szépek.
Szia! Ez jó kis darab föld:) Eben megterem a konyhára való. Látom a borsót szeretik a madarak felétek is. Én Wuxalt használok, ugyanaz az adagolása, de szerintem nincs jelentősége, hog melyik. Jobb hatásúak az ázott növényi levek. Csalán, hagymaszár, cickafark, meg ami van. Erjed egy hétig, leszűröd, és 10-szeresre hígítva mehet apalánták tövére, vagy akár permetezhető is. A csalán miatt nitrogén van sok, a hagymának gombaölő hatása van.
Szia!(sztok:) Én is most esem be a kertből, délelőtt óta kinn vagyok. felszereltem a szivattyút, mert nálunk hetek óta egy fél hordónyi esővíz gyült össze csak. A föld meg kezd repedezett és száraz lenni. Lekaccsoltam az üvegházban a paradicsomokat, és az alsó leveleit leszedtem. Onnan támad a gombabetegség. Amúgy virágoznak. Aztán elkészítettem a kinti paprika helyét, és elkezdtem a palántázást. De feltámadt az idióta szél, és majd holnap folytatom. Asszonytárs közben mindenféle egynyári virágokat dugdosott a földbe:) Meg még füvet is kellett vágni.
Örülök.hogy skeresen beváltak az ötletek. Az, hogy kettesével teszel palántákat, nem baj. Paradicsomot ugyan nem szoktak, de paprikát szoktak iker tőben ültetni.
A kabakosokat lehet vetni újra, bár én nem szoktam helybe, hanem pohárba vetem az uborkát, cukkinit, így biztosan tudom mennyi tő van, nem foglalja kinnt a helyet. Hidegben nem nagyon szeretnek kikelni. Ha olyan régrn vetetted, akor én már nem lesném. A retket a földibolha eszi. A saláta jó hatású rá, és rendszeres öntözés is gyéríti, mert a bolha nem szereti a nedveset.
A borsó szép. A háziszappan jó, reszeljél belőle b 2 evőkanálnyit, és oldd fel 5 liter vízben. HAngyára nem próbáltam. Az asszony sütőport szokott szórni rájuk. A levendulát sem szeretik.
Nincs sok fekete tücsök? mert azok eszik le mindennek a friss hajtását. A banál őrájuk gyanakszom. A tökféléken a palack maradhat addig, amíg nem lesz annyi levele, hogy elérje a palack tetejét. Akkor óvatosan leveheted.
Esetleg írj fel mindent egy "kerti naplóba", így jövőre jobban tudsz tervezni. Időpont, fajta, vetés, palántázás, mennyiség.
Bocs, ha valami kimaradt, de megyek még ki. Jó munkát, üdv:IL
Sziasztok. Kezdő kertész lennék még és sok kérdésem lessz majd itt a hozzáértő szakikhoz :) Vásároltam 1 házat kisebb kis parasztház van a telken gazdasági háznak,mivel mezőgazdász vagyok vannak gépeim és ott tárolom egy részét a gépeknek. Elég nagy kert tartozik a házhoz amit tavasszal feltörtem és most veteményes van benne. Felébe lucernát vetettem, felébe meg mindenféle zöldség magokat(palántákat). Vettem a piacon paprika ,paradicsom,karalábé(szálas) palántákat és kiültettem 1 kisebb kockába olyan 40x40 távokba,ezek úgynéz ki elég szépen megfogták mivel 1 sem ment ki belőlük ez olyan 2-3 hete volt már. Van vetve zöldség,répa,paraj,saláta,sóska,dughagyma,magról hagyma,borsó,zöldbab,tarkabab,és sötni való tök is(az a hosszúkás sárga én úgynevezem tojás tök) Csináltam pár képet a veteményesről. Balról a tök van kikelve a veteményes karóinál keresztbe,melette a dughagyma ,ebből van vörös és lila,és szélen a burgonya van,burgonyából még van 3 sorom máshol is. Ezeket én napi rendszerességel locsolom,ásott kút vizével pedrollo szivattyúval(persze ennek nincs jelentősége,hogy pedrollo) . A ritkás saláták között majd bújik a zöldség ,csak sorvezetőnek saláta magot szórtam közé.)
Saláta ,paraj,sóska . Locsolás
Röviden ennyi, hirtelen ennyi jutott eszembe, majd a betegségekröl,tápanyagról akarok még kérdezni. Vettem Voldünger táp sót, estére permetezővel akarok minden növényre kijuttatni a lombjára,1 evőkanál /10 liter víz: tapasztalata van már valakinek a Voldüngerről?
Lányok, ez az év nekem nagyon kártevőgazdagnak mutatkozik, már most... :-(
A nagy zsályabokromon alul csupa lisztharmat ill. penész-szerű bevonat van a leveleken, a bimbózó hajtásvégek meg tetvesek. :-(((( Ilyen ezen a növényen még soha nem volt... Nem tudom, mit tegyek... Hiszen a zsályának a levelét esszük, nem igazán szeretném permetezni. Lecsupaszítsam az alsó fehéres leveleket, vagy szerintetek mit csináljak????
A palackos megoldásod használom a palántáknál. + a tököknél is. Ezer hála és köszönet az ötletért.(Muszáj volt,máshová nem tudtam volna)
Kb. 100 paradicsom,paprika,zeller,kelbimbópalántát kaptam a szomszédtól.Ki is raktam őket a veteménybe.
Sokkal hamarabb helyrejöttek,mint"szoktak" máskor. Most nagyon gyönyörűek.Ha kicsit nőnek még akkor majd lehúzom róluk a "hengert"és karót kapnak.Addigis tök jó a szél ellen. Volt amelyiket(par.pap.) már muszáj volt kettessével tenni,hogy elférjenek.Mert kidobni meg sajnáltam még az egész aprókat is.
Szerinted a tökök még meddig lehetnek a palackban?
Tökök
Palánták
Lenne még pár kérdésem,mert éjjel nappal kint bagarászok és vmi mindig felmerül.
Ígértem képet,hogy mi folyik az "üvegkockám" alatt:-))
íme a jelen helyzet. Ők majd később mennek helyükre.Sajnos a paprika nem lett az igazi és a káposzták(fejes,vörös) sem bújtak ki.A paradicsom viszont elég jól néz ki. Jövőre majd még a te tanácsaid is megfogadom a vetéskor és bizti jobb lesz.Bár már ősszel szerintem lesz melegházam és akkor egész más szerint haladok majd.Már akár januárban kezdhetem a szobában(is) és kint is a kertészkedést.
Ezek a szabad ég alatt kikelt karalábék.Egyenlőre még együtt.
Vajon mi eszi a retek levelét??? Bár szerintem úgy ahogy van ki fogom szedni,mert már lassan 2 hónapja ültettem és még most is csak gyufaszál vastagságúak...
Hagymák
Borsó
Háttérben répa,zöldség+szétraktam már az icipici salátáim(elég szépen tűrik)
+háttérben a sziamiaúnk:-)Szaffron
A borsón alkalmaztam a zsebi féle támot.KÖSZI ÉRTE Bár itt még háló nincs rajta,majd az uborka ha bekerül a helyére beszerezzük hozzá.
A cukkinim és a pattiszonom 1 hónapja ültettem. 0 db kelt ki. Várjak még rájuk? A hidegek tettek be nekik? Ültethetek még most másik adagot?
Volt egy próbaköröm 2 cs. ubival is egy másik részen. Kb. györgy napon tettem be a földbe. 1 egész db kelt ki a 2 cs-ból(kb.200magból).Mutatom,Ő lenne az:
Eddig nem mertem kapálni sem. vajon ebből az eresztésből lesz még vmi vagy ide is kezdhetem előlről az ubiültetést?
A krumplibogár ellen a parlagfűpermetlé jó? Az melyik az a parlagfű? Esetleg nem ez?:Mert akkor elraktároznám...
A rózsáink tetvesek és gondoltam megpróbáljuk biopermetezni. Már ázik a csalán és a fokhagyma(itt olvastam:-),de meddig ázzon? És vettem háziszappant.Ilyet:
Ez jó? És mennyit kell belőle tenni?
Esetleg hangya ellen nem jó ez a lé?
Mert ami a legbosszantóbb! Hogyan lehet kiirtani a hangyákat a földből??? Nem számítottam rá,hogy megeszik majd a babomat.Legalábbis szerintem ők a ludasak benne.Ezsméletlen sok hangyabolyom van,erre most jöttem rá.10nm-re jut vagy 5-6 is.Mutatok képeket.Van nagyon szép bab is(ahhoz képest,hogy korán raktam és hideg is volt),de van ami már levél nélkül teng,vagy már a földban el van fogyasztva...ha esetleg mégsem hangya akkor egyéb tipp?
Babok:
Hirtelen ennyi. Már megint hosszú lettem,de eszméletlen keveset jutok géphez a kerttől,gyerekektől,háztartástól és így egyszerre könnyebb volt írnom.
Valahogy el kéne jutnom arra a szintre,hogy itt is írhassak/kérdezzek és a kert is haladjon(meg a többi).Mert mostanában vagy ez vagy az sikerül csak.Egyszerre nem:-)))))))
Előre is KÖSZI!!!!a segítséget.Bárki más tanácsát is szívesen veszem.
És mivel már a kertesbe nem jutok el,ha nem bánjátok itt mutatom meg a mi akácfánkat.Mindjárt kicsinyítek és felrakom:-)
:) Szószerint ezt javasoltam. Csak azért mosdtam a szétrakást, ha tényleg nincs hely, de ahhoz meg meg kellene érnie, hogy könnyen lehessen kezelni. De majd elintézi az időjárás. abból a 3 zsáknyiból, meg nem lehet túl sok. Szerintem:)
Hát agroszövet. Meg Medvém alvóhelye, etetőhelye. Tudod, beköltöztettem a kinti macskát az üvegházba. Nagyon kényelmes így a macskának is, meg nekem is, esőben nem kell esernyő alatt kuporogva etetni, mint a régi kerti házikónál.
Nem lehet, hogy a trágya még nagyon friss? Akkor abból még gond lehet, ha valahová sok került. Én nem kínlódnék vele annyit. Valahol a szőlő környékén biztos lenne neki hely. Talán a betonlábazat mellett. Ott árnyékos is. Kiöntöd kupacba, némi zöld füvet rá, és őszre kialakul.
Köszönöm a sok jótanácsot! A héten mindennap másik szomszédnál gereblyéztem, így mostmár az egész veteményen van fü, söt Il tanácsára ma még a hagymasort (a szölö mellett) is elláttam. De az üvegházra sajnos nem maradt, pedig mindennél hajlamosabb a kiszáradásra. Nem tudtam, hogy kell-e. Ha viszont kell, akkor mindenképp füvet akarok, mert a forgácsban nemigen bízom, és azok a növények a legérzékenyebbek. Ma kiültettem a paprikákat is, a maradék paradicsom és a padlizsán után. Nagy kínszenvedéssel bekevertem két vödör lótrágyát sóderral és száraz kerti földdel, amit eddig is nehéz volt nyerni, mert minden cm-en van valami, de most már, hogy majdnem minden takarva van, majdnem lehetetlen. A lótrágya nagyon nehezen kezelhetönek bizonyult, szívós, nedves kétöklömnyi gombócokká volt összeállva, és csak nehezen lehetett fölaprítani. Máskor úgy szoktam, hogy a palánták ültetögödrébe szórok trágyát vagy komposztot, de most Il tanácsára az egesz felületen szétszórtam és kicsit bekapáltam. De azért a palánták helyét kihagyni nem sikerült.
A paradicsomok és káposzták esetén ha éltalánosan 40 cm távolságra ültetted őket, nem lesz baj. Ha keveredtek, akkor sincs nagyobb gond. Ha terem, úgyis felismered:) A fajták esetleg aparadicsomnál keverednek, dehát azt is megmutatja a termés.
Igen, bent is takarjuk a talajt. Ha mint érvényes az, hogy a talaj kiszárad, elveszit a felszíni nedvességének nagy részét, akkor ez fedett, melegebb helyen fokozottan érvényes. Ide is jó takaró a fúszéna, forgács, agroszövet, akár a rossz, elhasznált fátyolfólia. Az árnyékolást az erősödő napsugárzáskor érdemes feltenni, tehát már május második felétől. A nád az tényleg erősen árnyékol, legfeljebb déli órákban. A raschel hálót, ha megfelelő nagyságú, akkor kívülről szokták felhúzni. Ha nem, akkor belülről csipeszekkel, dróttal könnyen rögzíthető.
Én agroszövettel takarom, de az üvegházunk elsősorban palántanevelésre van, a palántákat állványokon tartom. Miután kikerültek a palánták, egy sorba ültetek uborkát, szembe egy másik sorba padlizsánt, ezeknek ki van hagyva egy-egy keskeny csík.
Én a komposztaprítóval készült forgácsot szoktam használni. Tapasztalatom szerint a gyomelnyomó hatása rosszabb, mint a fűnyesedéknek, ne szórd vékonyan.
A vízbe áztatott magokat tedd át nedves VC papírba, az nem tart sokáig, és úgy nem megy tönkre. Én majdnem mindent úgy csíráztatok.
Ha nedves, akkor is keverd össze egy kis földdel, vagy fűrészporral, fűvel, ami van, még forgáccsal is lehet. így be sem kell locsolnod. Vékonyan tegyél a földre, a tövek kivételével, és lazán dolgozd bele egy gereblyével, vagy valami vélszerszámmal. Mindenképp ki kell bontani, mert ez nem érett, szárított, tehát befülled, mint a fű.
Már írtam, hogy a paradicsomok meg az összes káposztafélék össze-vissza keveredtek, mert leázott a papírjuk, így össze-vissza is vannak ültetve, lehet, hogy baj lesz a különbözö távolság-igénnyel.
Az üvegházban is takarjuk a talajt? Én paprikát, uborkát, padlizsánt kint meg se próbálom. Sose lett belöle semmi. Igaz tavaly bent se. Másrészt viszont elöször próbáltam, lehet, hogy idén ügyesebb leszek. Nem tudok hozzászokni, hogy az üvegházban meg annyi esö se esik, mint odakint, és borzalmas mennyiségü vizet kell osztani odabent. Árnyékoló hálót mikor kell föltenni? Tavaly nádfonat volt fönt, de az szerintem túl sötétet csinál, úgyhogy most vettem Raschel -hálót, csak nem tudom, hogy fogom fölerösíteni.
Köszönöm szépen. Tehat a trágyat mindenképp borítsam ki, ne maradjon a zsákban. Megyek megpróbálok legalább egy kicsit összekeverni valami földdel, hogy teríteni tudjam. Épp az, hogy nem száraz, hanem nedves gombócokba van összeállva, ahogy a Jóisten teremtette.
Ha nincs helyed, ahova kiöntenéd, és egy kis fűvel, esetleg földdel keverten tudnád őszg tárolni, nem sok lehetőség van. A kötött citrom mit jelent pontosan?:)) Száraz? Én úgy csinálnám, hogy a tökfélék, uborkák töve köré néhányat, vagy kis mennyiséget beleforgatnék a földbe,de csak éppen talajszinben, és nem pont a tő helyére. Lényegében még mindíg jobb a helyszínen feldolgozni, minthogy tönkre menjen. De a tőtől kb 15 cm-re Vagy kiöntheted egy kupacba, kicsit locsolóval beöntözni,annyira, hogy nedves legyen, így szétesik, kis földdel keverni, összeforgatni és mehet az előbbiek szerint ki. A paradicsomnál is, paprikánél is mehetne ki a sorok közé. Nem a tőre, mert melegtrágya, nehogy égessen. Úgy használnád, mint egy talajtakarót, vékonyan.
A tökféléket meg szabadban, a helyükre újravetheted, nem késtél el vele. Min 5 évig csíraképesek a magok a tökféléknél. Nem az lehetette a baj, inkább a hideg.
A taljtakarás jót tesz mindennek. ki ne dobd az epret, főleg, hogy most szép. Ha hagymát dugdostál, azt betakarhatod forgáccsal,kb 1 cm vastagon, öntözd be, biztos szebb lesz, hogy nem szárad ki. Az nem baj, hogy a kettessével kelt növénykéket szétszeded, én is szoktam. A retket hagyd a fenébe, megfázott, ebből semmi sem lesz. Vessél még most Fehér Jégcsapot, utánna van a Jánosnapi, ez hosszú, sárga, majd júniusban a Müncheni sör, Végül július végéig a feketeretek, amik vethetők. A retkek magja közé keverhetsz kapor, körömvirág magokat, ezek segítik a kelést, és védik anövényeket. A káposztaféléket én is szét szoktam szedni, szálasan ültetem el, nem tápkockában, így kevesebb hely kell a neveléséhez. A Lolló mellé közvetlen palántázhatod a karalábét, nem zavarja, a saláta védi a bolhától.
Borsót én sem kapálom. Tudod, tavaly beszéltük, hogy én sűrűn vetem 20 cm-re a sorokat, nem kell kapálni, még a Rajnai Törpe nekem is most virágzik, lejjeb volt betéve kép róla. A borsó után bab tényleg nem szerencsés, mert mindkettő pillangós. Esetleg a borsó után az uborka mehetne. De te tudod, hogy van helyed.
A lollo salátát lehet nyáron is vetni, meg van egy zöldlevelű tépősaláta is. Céklát vethetsz augusztus elejéig szakaszosan. Kései karalábét helybevetéssel. Kelkáposztát is lehet tenni.
Köszönöm szépen az ismételt részletes tájékoztatót! De akkor most konkrétan ezzel a három zsák lócitrommal mit csinaljak? A komposztra tenni nem tudom, már most nem fér rá, meg idöm sincs várni vele jövö tavaszig, ha egyszer összekeveredik az ottlevö többi anyaggal. Nagyon-nagyon kéne még egy kis trágya, mert a tökféléket meg az üvegházba az uborkát paprikát padlizsánt most kellene ültetni, de nincs már egy szem komposztom vagy trágyám se. Az a baj, hogy nagyon kötött állagúag ezek a citromok, hogy még egy kis földdel se tudom összekeverni legalább, hogy használni tudjam.
Az összes tök és uborkafélék 60-70%-a elhasalt. Üvegházban, pohárkában. Igaz, hogy bontott, tavalyi magok voltak. Tavaly kikeltek ugyan, de semmire se mentek, egy termés se lett. Nagy a helyszüke is; az eperágyás, ami évek óta nagyon rosszul terem, ezért föl akartam számolni a termés után, hogy tökfélék kerüljenek a helyére, most gyönyörü. Akkorák a növények, -talán a szénabunda miatt-, mint még soha, nincs kedvem fölszedni. Kezdjem újra, vagy dobjam ki?
Az apróbb magokat mindig kettesével vetem, hogy ha az egyik nem kel ki, ott legyen a másik. De ha meg mind a kettö kikel (a paradicsom, meg a káposztafélék mindig így vannak,) akkor sajnálom kidobni az egyiket, ezért "kettévágom" az amúgy is csöpp földlabdát. az ilyen nagy növényeket viszont egyesével vetem.
A faforgácsos takarás is van olyan hasznos, mint a szénás?
Nem tudom evvel a retekkel mi a baj. Febr végén vetettem, a lombja óriási, a gumó kicsi maradt, de már fás. Az üvegházban még rosszabb. Az összel meg a tavasszal vetett is megfásodott, kb 1 cm átméröjü gumónál. Korai vetemények nekem a retek, saláta (a jégsaláta sajnos még kicsi; újra kellett vetni) lollo rosso, ez nagyon szép, de még nem ehetö méretü, korai zöldborsó (csak rajnai törpét vetettem, hogy hamar lemenjen, de még csak most virágzik)
A borsó különben az egyetlen a vetemények között, amit nem takartam. Az ide-oda dülö sorokat nem is lehetne, gyomtalanítani, kapálni se tudom. Szerinted baj ez? Gondoltam úgyis hamar lekerül, arra a kis idöre meg...Ilyen támrendszert létesíteni meg nagy macera, ezért is vetek kizárolag korai és törpe fajtát. Helyére bokorbab kerül. Tudom, hogy ez nem optimális, de csak a borsónak van viszonylag nagy összefüggö táblája a veteményesben, a többi, ha le is kerül, csak egy-egy sor helyet szabadít föl. A tök féléket nem merem a veteményes közé ültetni, mert óriási növények, és ha egyszer nekiindul, minden mást elnyom maga körül. De akkor mit tegyek a fölszabaduló helyre? Saláta, retek nagyon kellene, de nem ismerek olyan fajtát, amit nyáron is lehet vetni.
A retket szedd ki, már nem fog ehető lenni. Minél hamarabb, annál jobb. A felszabadult helyre mehet más. A forgács mehet az évelők alá, de a szőlőt nem szokták takarni, bár a szőlőhöz nem igazán értek.
A magokat ha nincs időd néhány óra mulva kivenni, inkább ne áztasd be, mert tényleg befulladnak. Inkább a vetést locsold be jól. A sarkantyúka nekem is úgy járt, mint neked, már második éve. Egy hónapja vetettem, két zacsiból két szál kelt ki. De tavaly is, amikor csak kint félretettem a tálcát, utánna kikelt nagy része. Még jó, hogy nem öntöttem ki. Ha melegebb lesz, biztos lesz sok, amelyik kikel. A cukkíni, uborka magoknak is meleg kell. Melegben kikelnek egy hét alatt.
A akorai zöldségidmik? Mert ha fontosabb a főnövény, akkor ki kell szedni. Vagy ha van elég hely a ssorok közt, akkor oda kell vetni/ültetni a főnövényt, addig az előnövény még nőhet, használható. Mire a főnövény kifejlődne, addigra lekerül, és addig is védi a széltől, kiszáradástól.
A lótrágya tápanyag-összetételében nagyon hasonlít a marhatrágyához. Egymással keverve is komposztálhatók. Ha lótrágyát komposztálunk, minden réteget tapossunk meg a komposztprizma készítésekor, mert a laza szálas halom könnyen kiszáradhat. A komposzt néhány hónap múlva már használható. A lótrágya a hőfejlesztő trágyák közé tartozik, ezért használják trágyatalp formájában melegágyak melegítésére. Lótrágyát a kifejezetten tápanyagigényes növények termesztéséhez használjunk. Lótrágyát használnak a gombakomposzt-készítéshez is. A lótrágya a kötöttebb termôföldek javításában is jelentôs szerepet töltött be, a juhtrágyával együtt. 10 nm-re 30-40 kg szétrakása ajánlott. A helyesen kezelt lótrágya nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma nagyobb, mint a szarvasmarhatrágyáé, szervesanyag-tartalma is magasabb 6-8 százalékkal, csupán a mésztartalma kisebb. Egy példa: http://nexusegyesulet.shp.hu/hpc/web.php?a=nexusegyesulet&o=v8lIPxrLA8
Ha a retetek nem megfelelően fejlődik, növekedése nem egyenletes, lelassul, akkor nem tud kialakulni a szép, megfelelő gumó. Elöregszik, fás lesz, kezd magszárba menni. Az ilyen retket ki kell szedni, mert élvezhető nem lesz. A nem egyenletes nedvesség, egyenlőtlen öntözés hatására is előfordulhat ilyen, de ha jirtelen sik vizet kap, akkor felreped, kicsattan. A retek a túl tápanyagsús talajt sem szereti, mert ekkor is felgyorsul a fejlődése. Ha melegebb idő jön, akkor a hónapos piros fajtáknak lejár az idejük. A hosszú megvilágítás, és a melegebb idő hatására magra kezdenek gyúrni. Ezeket is ki kell szedni. Ebben az időben kései, vagy már nyári fajtákat kell vetni. Ennek elleneére a retek termesztése nem bonyolult. Nem túl sűrűn, nem túl mélyre el kell szórni. Kis adagokban, rendszeresen öntözni, kiszedni, enni.
Nekem se sikerül. Nem hogy egy, de három hónap alatt se nö meg. Még mindig nincs akkora, hogy érdemes legyen fölszedni, de már tök fás, "mintha deszkát rágnák". Miért van ez? Aztán a szokásos probléma; a korai zöldségek még nem tüntek el a helyszínröl, viszont a késöieket ill. Másodgenerációt meg már vetni/ültetni kellene. Így vagy várok, vagy szorítok valahol nekik helyet. Aztán mikor ezek mégis lemennek, mégcsak június van, de már ott a nagy kopasz hely, amire nem tudok mit tenni. Ti ezt hogy oldjátok meg?
Még egyszer a talajtakarásról. Nekem nagyon beválik, (köszönet Ilnek az ötletért), már a környék összes füvét összekunyeráltam, úgyhogy meleg fübunda alatt figyel a vetemény. Az évelökre azonban már nem jut. Van viszont két hordó faforgácsom. Alkalmas ez is? Mire?Ezt kezdtem kiszórni most a málna alá, meg a dísznövények köré. Pl. szölöt érdemes takarni vele? Egrest-ribizlit?
Katbo: Neked milyen arányban keltek ki a csodacukkinik? Nekem a fele elhasalt, pedig pohárkában üvegházban elöneveltem. Más: Van olyan, hogy ha egy magot vetés elött túl sokáig áztatok, mondjuk 3 napig, mert nem jutok hozzá, hogy elvessem, akkor megfullad? Egy egész zacsi friss sarkantyúkamag készül így járni. Laasan 3 hete, hogy elvetettem, de se kép, se hang. Várjam még? A magok megvannak, szép kövérre duzzadtak, de nem csíráznak.
tudja vki,hogy ez milyen barack?
Most itt tart a cseresznye.Épp,hogy elkezdett pirosodni,de félek mert tavaly is olyan gyorsan leért,hogy csak lestem...
A másik probléma pedig ez...Szerencsére nem sok ág van ilyen,és gondolom,hogy ezek az apró izék nem is bírják leenni előlünk a cserit,de vmit csak kellene ellenük tenni...
Idén sem sikerült:-S
Belőlük lettek azok a szép palánták.
Az újravetett cukkinik és patisszonok kikeltek(1-2 nem,de a többség igen)
A palackos tökökből ők lettek:-) Ilyen szép tökeim még sosem voltak,anyósom a csodájára jár:-)))
Az inka babom lett talán a legszebb. Bár a szomszéd szólhatott volna előbb is,hogy egy bokorba ne csak 3-4 szemet tegyek,hanem 7-8 is mehet.:-)) Akkor még szebb lenne.
Összességében nem vagyok megelégedve a babbal,mert csak az 50%kelt ki. Főleg a zöldbabból.Szerintem túl korán tettem el...vagy hideg volt még(?) vagy nem tudom miért...Jövőre ezt is ügyesebben próbálom csinálni.Több babot teszek egy alomba és lehet,hogy kicsit sűrűbben rakom. Viszont így most nagyon szépen lehet a kaprot kapálgatni közte:-)))
Érdekes módon, a kukorica csak egy csücskön bújt ki.Ennek is a fele a földbenmaradt...Viszont ez eddig a legjobban sikerült kukoricám.Jó lenne ha elérnénk,hogy ehessünk is belőle. Lehet,hogy egy zacsival még vetek mostanában,utánpótlásnak.
A 10 sütőtökből is csak 2 lett,de az nagyon szép. Ahol meg lusta volt kikelni a kukorica,oda tettem paprikapalántát.
A kukorica innenső felén sem kelt ki a kukorica. Így oda is szórok majd ubimagot. De előtte a hétvégén alkotunk vmi uborkatámot ide is.
A krumpli szerintem szép lett.
Itt az ideje,hogy elkezdjem tölteni(ugye?)
A palackokat már leszedtem és a paprikát kiárkoltam(IL újra tőled vettem az ötletet:-) ) A paprika sok vizet kap. Naponta. A paradicsomokat kb. 3 naponta öntözöm be.
Egy kicsit mintha leálltak volna a palánták a fejlődésben...főleg a paprika...nem tudom miért. Az alsó leveleket itt-ott lecsíptem,nem tudom,hogy jól tettem-e...
Én IL-nél és Zsebinél láttam hasonló támokat.Uborkára(ugye?)Onnan loptam az ötletet,hogy alkalmazzam a borsónál is.Ilyet sikerült alkotni (ketten a párommal).Középen raktam múlcsot,mert ott már kapaszkodás után lehetetlen kapálni. A borsónak nem raktam a zsinórokra uborkahálót,de jövőre fogok pár madzagot húzni függőlegesen is.(Ahogy IL-nél van)Így szerintem jövőre már tényleg nem fekszik majd semmennyi vagy még ettől is kevesebb borsó.
A (szabad ég alatt kelt)karalábét is szét kell mostmár raknom. Meddig rakhatom a földbe a szárát(cm-re értem)? csak addig ameddig itt palántakorában is volt?vagy mehet kicsit beljebb,hogy ne konyuljon le nagyon(mert ott már nem fogják egymást támogatni).
Kinőtték a fakockát a paradicsomok.Őket a hétvégén már át akartam ültetni,de nem jutott végül rá idő,úgyhogy most hétvégén lesz a nagy szétültetés.
Idén szép a borsó.
Már nem sok kell,hogy megkóstolhassuk:-)
a babon talátam ezt a levelet, és még van rajta máshol is , mi lehet ez rajta?
ez 1 régebbi kép erről
paradicsomon is van most ez a foltosság, mondjuk ezt 2 hete palántáltam ki, mi lehet rajta?
ezzel nincs gond, a burgonyám az első feltöltés után 1 héttel :)
Kamilla a második szüret elött.
íme a jelen helyzet. Ők majd később mennek helyükre.Sajnos a paprika nem lett az igazi és a káposzták(fejes,vörös) sem bújtak ki.A paradicsom viszont elég jól néz ki. Jövőre majd még a te tanácsaid is megfogadom a vetéskor és bizti jobb lesz.Bár már ősszel szerintem lesz melegházam és akkor egész más szerint haladok majd.Már akár januárban kezdhetem a szobában(is) és kint is a kertészkedést.
Ezek a szabad ég alatt kikelt karalábék.Egyenlőre még együtt.
Vajon mi eszi a retek levelét??? Bár szerintem úgy ahogy van ki fogom szedni,mert már lassan 2 hónapja ültettem és még most is csak gyufaszál vastagságúak...
A borsón alkalmaztam a zsebi féle támot.KÖSZI ÉRTE Bár itt még háló nincs rajta,majd az uborka ha bekerül a helyére beszerezzük hozzá.
Eddig nem mertem kapálni sem. vajon ebből az eresztésből lesz még vmi vagy ide is kezdhetem előlről az ubiültetést?
Ez jó? És mennyit kell belőle tenni?
