Este megnéztem én is a Sárhidai könyvet. Igazad van az arányokkal kapcsolatban. Bár ha nem csak a Földközin működő német tengókat vesszük alapul, hanem az összes szolgálatba állított naszádot (343 db), akkor egy német tengóra 35 694 tonna elsüllyesztés jut. Persze ez még mindig többszöröse a KUK tengók átlagának. Egyébként nem tudom neked honnan jött a 14 millió tonnás össz elsüllyesztés adat, Sárhidainál 12 millió BRT szerepel a 96. és a 115. oldalon, a 113-on viszont 18 716 982 BRT.
Mindenesetre csalókák ezek az átlag adatok, mert ahogy a kuk 27 szolgálatba állított tengójából csak 16 vett részt a kereskedelmi hajók elleni háborúban, úgy nyilván a bevetett német naszádok száma is alacsonyabb.
Hát még a lovastengerésznek, mikor megállt a csepeli szabadkikötőben, észak felé nézett és Budát és Pestet észre sem véve a jegesmedvék földjéről merengett, milyen jó lenne a Novaráról rájuk vadászni:)
Van egy nagyon jó festményem róla, amint a tengerészkülönítmény zászlót tűz ki az egyik jégtorlaszra (asszem M.Zoltánnak mutattam is békés borozgatás közepette).
Egészen pontosan, van a birtokomban egy rózsaszín papírra nyomott újság, amelyet öreganyám padlásán találtam, és az úttörőlelkem teljesen összedőlt tőle.
1928-as a lap, és a címlapon:
" A Szovjet elkommunizálta a Ferencz József-földet!"
A világnézetem innentől kissé változni kezdett...:}}
( Az újság valahol a pincében van, a címét fejből nem tudom..:}})
A Kaiserin Elisabeth és a Kaiserin und Königin Maria Theresia is részt vett a boxerlázadás leverésében a Zenta mellett (legalábbis a Hadihajók típuskönyv szerint).
2. 1893-ban a ,,Kaiserin Elisabeth" K.u.K. cirkáló az Indiai-óceánon hajózott valami misszióval. Mi volt ez?
Ferenc Ferdinándot fuvarozták, nem? 1892 decemberében indultak Triesztből, aztán Szuezi csatorna, Ceylon, India, Holland-India és Ausztrália, Japán, Észak-Amerika ha jól tudom... 2 évre kicsit el kellett küldeni, mert azt hiszem pont 1892-ben sikerült megutáltatnia magát a magyarokkal.:)
A flotta volt a bokréta Ferenc József kalapján, ugyan nem számoltam ki, de pl. egy Teggethoff osztályú csatahajó szerintem került annyiba, mint 2 gyalogos hadosztály felszerelése szőröstől, bőröstől (hadosztály tüzérségtől a trénen át a katona csajkájáig). S mikor élet-halál harcot vívtak pl. az olaszokkal a hegyekben, akkor lehetett volna aktívabban is használni a flottát, mint amire Haus hajlandó volt. Annak ellenére, hogy nyilvánvalóan az elsüllyedő nehéz egységeket a háború alatt már nem lehet pótolni. (Ha cinikus vagyok azt mondom, legrosszabb esetben az antalt kevesebbet örökölt volna a maradékból).
A számok makacs dolgok, számoljuk együtt:) Forrás: Sárhidai: Tengerek szürke farkasai ( szerintem te is elfogadod megbízhatónak)
S, hogy teljesen összevethető legyen csak a Földközi hadszínteret nézzük:
27 szolgálatba állított K. und K. tengó - 220 ezer tonna - az annyi mint hajónként 8148 BRT
40 szolgálatba állított német tengó - 3,2 millió BRT. hajótér - az annyi mint 82161 BRT. átlag
vagyis egy német tengó átlagosan 10X küldte a tenger fenekére
Egész német tengó állomány: 343 szolgálatba állított naszád, amelyek torpedóval 14,9 millió BRT antant és semleges hajót küldött a tenger fenekére - átlagos eredmény: 43400 BRT , ha a semlegeseket kivesszük belőle akkor caccara 16-17 százalékkal gyengül a mutatójuk.
előre is köszönöm, mert eddig nagy nehezen sikerült megállapítanom a Boxer-lázadás leverésében részt vett nemzetközi intervenciós erőkből csak a német, japán és orosz flotta teljes összetételét. Részben és hiányosan az angolt, amerikait és franciát. Teljesen vak folt a K.u.K., holland, portugál és olasz társaság.
"Dehát a szerb csapatokat nem tengeri úton evakuálták. Hát kiszorultak Görögországba."
Nem mind. 1915. november 11-től 1916 március 4-ig tartó időszak alatt 45 olasz 25 francia és 11 brit hajó 322 út során San Giovanni di Medua albán kikötőből 8338 főt, Durazzóból 88 153 főt, Valonából 157 965 főt evakuáltak az Adrián keresztü. Ezek közül 142 870 fő volt a szerb hadsereg tagja.
Igazából mindig is csodálkoztam azon, hogy a KUk flotta parancsnoksága miért nem lépett fel erélyesen ez ellen, csupán a könnyűcirkálók, a rombolók és a torpedónaszádok futottak ki, és azok sem a hajóforgalmat zacvarták, hanem az ellenséges kikötőket támadták.
"Ha a Monarchianak megerte vegigbombazni a partokat, akkor nekik miert nem erte volna meg. Pl. ha szetbombazzak a kikotoket, akkor sokkal kisebb lesz a tengok aktivitasa."
Az olaszok rendszeresen próbálkoztak a monarchia partvidékének lövetésével, ez azonban nehezen ment, mert a több ezer sziget között folyamatosan aknaveszélynek illetve a tengók támadásainak voltak kitéve. Miután az U! 1915. július 18-án elsüllyesztette egy ilyen partot támadó olasz kötelékből a GIUSEPPE GARIBALDI olasz páncélos cirkálót, az oalszok is visszavonták a nagy hajikat és csak a könnyű egységekkel támadták a partokat.
Bocsánat, hogy ez most nem az I.VH téma, amit kérdezni akarok, de érdekelne.
1. A Boxer-lázadás idején a K.u.K. flotta is képviseltette magát. Mint a harcoknál, mint a nemzetközi blokád kiépítésében.
A német szakirodalom szerint (Gebauer, Krenz. ,,Marine enzyklopadie", Branderburgische Verlagshaus, 1998/2003.) 1 flottapáncélossal (?) Panzerkreuzer)és 4 könnyű cirkálóval (Kleine Kreuzer) képviseltette magát. Meg lehet e tudni, hogy milyen hajók fordultak meg akkor a Távol-Keleten?
2. 1893-ban a ,,Kaiserin Elisabeth" K.u.K. cirkáló az Indiai-óceánon hajózott valami misszióval. Mi volt ez?
3. 1895 októberében a K.u.K. flotta ,,Albatros" tüzérnaszádja kutatásokat végez a Salomon-szigeteken és Ausztrália körül, illetve 1892/94-ben a ,,Saida" korvett iletve 1893/95 között a ,,Fasana" korvett teljesített szolgálatot azokon a vizeken. Mit lehet tudni erről? (Nagyon szórványos anyagokat találtam erről, meg egy rakás fotót.)
