Hát igen. Ha bármilyen roncsolódás van a száron, akkor sajnos vágni kell... Ha lentről indul, ugyanez a helyzet, de a sebből utána tud új gyökér fejlődni. A vágási felületekre én nem ajánlom a faszénport és a fahamut, a legegyszerűbb, ha napon szárad kopogósra a seb. Minden más problémákat okozhat a növekedésben (tapasztalat: ha napon szárad, akkor egyenletes lesz a felület, ha beszóród vmivel - én régen fahamuval - akkor egy-két év múlva felhólyagosodhat a kéreg és az alákerült nedességtől kezdődhet minden elölről. Mindenképpen el fog ágazni, hiszen a növekedési csúcsot le kell vágni. Igy csak az az esélye marad, ha új csúcsot fejleszt. Meg fogja tenni, a kaktuszok nagy túlélők.
A fagytűrő képességet mindig érdemes megnézni szakkönyvben, és még akkor is érheti az embert meglepetés. Pl. kíváncsian várom, hogy az Opuntiám feléled-e, mert egész télen hó alatt volt, és néha -25 fokot mértünk. Elméletileg fagyálló...
Gyapjastetű: én soha semmilyen vegyszert, mérget nem használok, mert kicsi az esély rá, hogy kaktuszokon tesztelték volna. Félek, hogy megégeti, esetleg tönkreteszi. Ha kicsi a növény, akkor csipesszel lehet róla lekapkodni, esetleg ha nagy növényről van szó, akkor sötét este egy alkoholos majd egy tiszta vizes lemosás ecsettel. Az Opuntiák bíbortetveivel csak az alkohol, vagy a csalán bánik el. Ha a talajon mászkálnak a kártevők, néhány hagymakarikát kell lerakni a talajra, és meglocsolni.
Szia Eszterk1!
Én új vagyok itt, bár viszonylag sok kaktuszom van, szerencsére ritkán van velük bajom. Nőnek, virágoznak, elvannak. De egyszer az én kedvencem is olyan tüneteket produkált, amiről te írtál. Nála az ki volt zárva, hogy megfagyott volna, a mai napig nem tudom mi baja volt. Azt tettem, amit Carino már írt. És láss csodát, nem csak meggyógyult a növény, de el is ágazott. Szóval még jól is elsülhet a dolog.
Szerintem minél hamarabb vágd le a növény tetejét, odáig ahol már nincs megpuhulva! A vágásfelület pedig be kell szárítani (én szénporral szoktam ilyenkor beszórni, hogy gyorsabban száradjon be).
u.i.:
Nem minden kaktusz bírja a fagyokat. Sok faj olyan területeken él (Brazilia, Equador...), ahol nincsenek fagyok.
Nem vagyok igazi kaktuszos, de ugy 10 evvel ezelott vettem egy kaktuszt, akkor 10 centi volt, mara mar elerte az egy metert is, szoval fontos nekem!
Sajnos tragedia tortent. A kaktusz a csucsatol lefele elkezdett megkekulni es osszeesni. Fentrol halad lefele a dolog.
Lehetsegesnek tartom, hogy megfagyott. A kaktusz kint van a teraszon (uveghaz), ahol a mult hetekben a hideg ejszakakon lehet, hogy tartosan nulla fok ala ment a homerseklet. Persze ez csak egy lehetoseg, raadasul azt hittem, hogy a sivatagban ejszakankent kemeny minuszok vannak es azt is kibirjak, akkor ezt nem?!
Az is lehet, hogy valami betegseg tamadta meg. Van otletetek? Es mit kell vele csinalni?
Mivel mindjárt itt a tavasz, visszanéztem egy kicsit ide.
Nem vagyok tudományos ismeretek birtokában (megörökölt kaktuszgyűjteményt kell kezelnem, de mivel mindig vonzottak, nem nehéz), csak a saját tapasztalatokra hagyatkozom:
Hőmérséklet: április vége, május közepe felé ültetem ki őket, volt, hogy éjszaka 5 fok alá csökkent a hőmérséklet, féltem nagyon, de semmi gond nem lett. (vannak télálló fajták is, bár az enyémeknek csak egy része az!)
Föld: növekedési időszakban a kertbe ültetem ki őket, ami rossz minőségű agyagos föld, fekete erdőtalajjal lett feltöltve vagy 30 éve. Nem egy ideális talaj, de a kaktuszaim mást mondanak.
Locsolás: tavasszal, kiültetés után egy-két nappal nagylocsolás, utána hetente kétszer kicsit benedvesítem a földet (kútvízzel), ha a természet többet ad, az sem baj. Szép nagyra nőnek (mivel én inkább nagytermetűeket tartok), csak ősszel, beszedés előtt kell szárazon tartani őket. A kaktusztestet ne érje víz, mert erős napnál foltosra égnek. Én ezt úgy védem ki, hogy este van locsolás, mire a délelőtti nap túl forró lenne, már megszáradtak.
Tájolás: Északkeleti fekvésű szoba előtt vannak kiültetve, nem vettem észre, hogy bajuk lenne. Arra vigyázok, hogy semmi ne árnyékolja őket a legnaposabb órákban. Oszlopkaktuszoknál különösen fontos, különben eltévesztik az "irányt" és össze-vissza tekeregnek, ami nagyon csúnya.
Kérdések szakértőkhöz:
Az Oreocereusok miért csak kétévente döntenek úgy, hogy életjeleket adnak? A téli időszak után kitett példányok egyik évben semmit nem csinálnak, másikban nőnek, mint a bolondgomba (most növekedős év következik, ha konzekvensek).
A Parodiaknak mikor kell először virágozni? A legnagyobb 17 cm átmérőjű, és egyszer sem virágzott még :(
Jóhír: a megcsonkolt lophophorám úgy döntött, hogy életben marad. A módszer: a csonkolt részt megszárítottam, amikor teljesen beszáradt, elkezdtem locsolgatni (igen télen is, bár tudom, hogy ez nagy hiba, most igy éreztem jónak). Most akkora, mint egy nagyra nőtt babszem, és szépen nő tovább az ablakban. Szerencsém volt, hogy pont a növekedési csúcsot nem csípte le a hülye veréb. Kérdés: Most mi legyen vele? Az egész nyarat növekedési időszakként élje át, vagy pihentessem (nem szeretném, ha ősz előtt összeesne)?
Dugványozni mit szeretnél? Leválasztott sarjat, levágott csúcsot, levéldugványt?
Na jó még nincs vége a télnek. :((
Még egy hét, aztán remélem hogy elmúlnak a kemény éjszakai fagyok, s eljön a tavasz. A végleges listát csak ezután húzhatom meg.
A mai nap végignéztem, hogy melyik kaktusz és agave hogyan bírta ki a telet. Sokkal szebb a kép, mint amire számítottam. Összesen csak 2 kaktusz, egy pozsgás és egy agave fagyott ki. :)
A télálló opuntiák 90%-a egyáltalán nem nagy. Sőt kimondottan kis növésűek. Mivel ezek nem felfelé, hanem oldalirányba terjednek, ezért jók sziklakerti növényeknek (ha tudsz gondoskodni a megfelelő vízelvezetésről). Sőt ezek a legigénytelenebbek, viszonylag jól tűrik a több csapadékot + a legtöbbje min. -25 C-ot bír, de nagyon sok még -40 C-ot is (+ szépen virágoznak).
Amik nekem vannak azok átlagban 10-20 cm-nél nem nőnek magasabbra, de még a legnagyobb növésűek sem érik el a 40 cm-es magasságot (teljesen kifejletten). Amiket ajánlok: Opuntia compressa (10-15cm magas), Opuntia fragilis (5-10 cm), Opuntia rhodantha, Opuntia humifusa. Amik egy kicsit nagyobbra nőnek, de nem sokkal...pl: Opuntia macrorhiza, Opuntia cymochila, Opuntia tortispina, illetve Opuntia polyacantha és O. phaeacantha változatok. A nagyobb méretű Opuntia fajok leginkább a melegebb területeken (Mexico területén) élnek és egyáltalán nem bírnák ki nálunk a teleket.
Kösz a választ. Sajnos az Opunciákat nem szeretem, mert nekem túl nagyok. Sokkal inkább kedvelem a kis gömbkaktuszokat. Ilyenekből szeretnék majd egy két fajt beültetni a sziklakertbe. Azonban úgy látszik előtte el kell gondolkodnom arról, hogy tudom majd őket megvédeni a csapadéktól. (kiszedni semmikép nem akarom őket)
Delospermaból van meg egy fajom ami a cooperitől jobban bírja a telet, de ezt sajnos fajnév nélkül kaptam.
A magyarországi téli hőmérsékletet viszonylag sok kaktusz elviseli (leginkább észak-amerikai fajták), de a sok téli csapadékot viszont nem tűrik. Így a védelem nélkül is kiültethető fajok száma is nem túl sok. A pozsgások közül leginkább a kövirózsák, sedumok bírják (ill. ami neked is van: a Delosperma cooperi és a D. nubigenum). Illetve amiket még kedvelek: viszonylag sok yucca faj.
A kaktuszok közül a legtöbb faj, ami védelem nélkül bírja a magyar teleket az Opuntiák közül kerülnek ki. Ezek leginkább az Usa hidegebb és csapadékosabb részeiről ill. Kanadából származnak. Persze ezeket is érdemes jó vízelvezetésű (köves-homokos talajba)ültetni. Ilyenek pl.: Opuntia erinacea (és változatai), Opuntia humifusa, Opuntia fragilis (és a rengeteg változata), Opuntia macrorhiza, Opuntia phaeacantha (és változatai), Opuntia polyacantha (és változatai), Opuntia rhodantha és v.., Opuntia cymochila, Opuntia tortispina v.... Ami nagyon szép növény (és jó nagyra nő - kb. 1,5- 3 m), a Cylindropuntia imbricata - bár szerintem ez télen kevébé bírja a sok vízet, de amúgy az év többi részében jól bírja. Még szép és bírja a Cylindropuntia whipplei...
Elég sok olyan nemzetség is van aminek 1-1 tagja kibírja kint is (feltéve, hogy nagyon jó vízelvezetésű a talaj - s ezek általában szép növények is) pl.: Echinocereus coccineus, Echinocereus engelmannii v. variegatus, Echinocereus baileyi, Echinocereus viridiflorus). Ezeket azonban érdemes magasabbra ültetni, hogy a víz elfolyhasson. Persze ezeken kívül még van sok ritka és értékes faj, amit ha a téli csapadéktól meg tudsz védeni, akkor kibírja a -20/-25 C-ot is (pl. Escobaria missouriensis, Escobaria vivipara és változatai).
Érdekelne, hogy milyen apró termetű télálló kaktuszod illetve pozsgásod van. Olyanok érdekelnének igazán, amiket ki lehet ültetni sziklakertbe is. (tehát nem felszedve, külön száraz helyen teleltve.)
Én viszont annyi tél- (és részben tél- és fagyálló) növényt tartok kint, hogy csak szurkolni tudok nekik, hogy kibírják...
Pontosabban 73 félét (most puskáztam le a listámról). Sajnos ebből 3-4 már tutira "elszállt", mert ezt a kemény tartós fagyot, ami most van elég; sok növény nem bírja sokáig.
Az E silvestrii szárazon -18 C-ig bírja (+/- 1-2C tartástól függően). Szerintem jó vastagon takard vagy, ha nagyon közelíti a kinti hőmérséklet a -18 C-at, akkor ideiglenesen inkább vidd melegebb helyre, amig nem lesz újra (normálisabb -14 C feletti hőmérsékelet).
Üdv.: Carino.
Huh, nagyon megnyugtattál. Akkor neked is megvan puhulva a silvestri? Akkor jó, már teljesen azt hittem, hogy már vége, dobhatom ki. A vörösödés az akkor is jelen van, mikor simán a duplaablak közt teleltetem. Szóval akkor kös a választ, majd írok, ha megjelentek a virágok (márha megjelennek)!
Még annyi. Ha egy télálló kaktuszfajta - egész évben optimális körülmények között növekedett (napon volt és nem lett túltáplálva), akkor nagy valószinűséggel ki fogja bírni a telet. Ehhez viszont még a tél beállta elött le kell állunk a növény locsolásával. Én általában okt. legelején locsolok utoljára, utána max. egy-két Opuntia kaphat csak vizet (igaz 1-2 növény nedvesen is bírja a telet, de a száraz tartás a biztosabb) Az első locsolást csak márc vége - április eleje körül ejtem meg. A tél alatt pedig teljesen természetes a növények ráncosodása és puhulása. Sőt az opuntiák és az Chamaecereus(Echinopsis) silvestrii is a hideg hatására még be is szokott vörösödni, ami tavasszal a meleg és a locsolás hatására teljesen elmúlik.
Az én Chamaecereus(Echinopsis)silvestrii-m is kint van (3 nagy cserépnyi becsomagolva). Ezen felül még jópár más nemzetséget (echinocereus, escobaria, echinopsis, opuntia) "tesztelek" ,hogy mennyire télállóak. Február végére meglesz a lista, hogy mi bírta ki. Az összes növény csapadéktól védett helyen van letakarva, de kint a szabadban.
Kisérletezni csak olyanokkal szabad, amelyek a 17-18-as hidegtűrési zónákból származnak.
Ilyen növények pl.: Echinocereus coccineus, Echinocereus fendleri, Ecer reichenbachii, Ecer triglochidiatus, Ecer viridiflorus, Escobaria leei, Esc missouriensis, Escobaria sneedi, Esc tuberculosa, Esc vivipara, Opuntia polyacantha, Opuntia humifusa, Opuntia phaeacantha, Opuntia fragilis, Opuntia rhodantha, Cylindropuntia imbricata, Cyl whipplei, Opuntia macrorhiza...stb... Ezeken felül még van egy-két jó fagytűrő agave és yucca faj is.
Ne haragúdj, hogy csak most írok! Hát először bele telt egy pár percbe, hogy kitaláljam mire gondolsz, de megvan. Megpróbálom neked előkaparni, és még ma elküldöm, ha megtalálom.
Carino: Még régebben beszéltünk az Echinopsisunk teleltetéséről. Nos úgy csináltam, hogy amikor már fagyok voltak újságpapírba csomagolva raktam ki az erkélyre, de még így se tudtam megúszni, hogy egy nagyon picit ne legyen nedves. Mikor a mostani enyhe (nem mínuszba menő) időjárás volt megnéztem, és a növény összes része egy kicsit puhább lett mint szokott, de nem annyira, mint amikor egy kaktusz teljesen elfagy, mert akkor ha az felolvad, akkor az teljesen plotty. Ez normális nála, ha ilyen mínuszokat kell elviselnie, hogy kissé puhák a részei? Remélem túl éli, mert nagyon impozáns kaktusz, nagyon szeretem. A fő virágszínt adja a virágzási főszezonban.
AVEIK!
Ensingmosing
tudom, régen volt, amikor felajánlottad a karácsonyi kaktuszokról szóló körlevél-küldést, ugye még megvan? kérlek, küldd el nekem is!
egyébként én ebben az évben nagy papírdobozokkal takartam le őket, hogy a "rövidnappalt" biztosítsam, és tényleg csodaszép fehér, rózsaszín és piros virágok nyíltak.
Most sajnos nem tudsz ellenük védekezni. Ilynekor a katuszokat hideg (0-8C -os) helyen kell tartani. Ha ilyenkor permeteznéd le őket akkor elpusztulnának. Addig is csak kézzel tudod ezeket a "vattacsomókat" eltávolítani. Tavasszal (márc-tól) viszont érdemes átütltetned a növényeidet új földbe. A régi földet távolítsd el a gyökerekről (mosd le), és használj permetezőszereket (Bi58, Zolone, Chess)-t...
Lenne egy kérdésem hátha tud rá valaki válaszolni. A gyűjteményemet megtámadta valami betegség, igazából ugy néz ki mintha gyapjastetű lenne, vagy hasonló. Szóval fehér, de ha közelebbről megnézem, olyan mintha szürke lapos állatkák álcáznák magukat fehér bolyhos bundával. Többféle dolgot próbáltam már de egyszerüen nem lehet végleg elpusztitani őket. egy idő után mindig megjelennek. HELP!
Tudja valaki, hogy ez mi lehet pontosan és mi rá a hatékony gyógymód?
- Elég nekik a 20-22 °C?
- Milyen földet szeretnek? pH, meszesség, víz szempontjából, satöbbi.
- Mikor érdemes locsolni őket? Elég mondjuk havonta egyszer? (Idő nagy részében száraz talaj?)
- Öntözővizük milyen legyen(pH, tápoldat típusa, ...)
- Jó nekik a keleti-déli tájolás ablakban?
- "Dugványozási" tippek.
Különben van pár kaktuszom, kettő csaknem folyamatosan virágzik, de most "tudományos" alapokra szeretném helyezni a kaktusztartást...
Sziasztok,
Ezzel az azonosítással én is bajban vagyok. Van kb. 10-15 kaktuszom, és a teleltetésüket tapasztalat alapján csinálom (tavaly kibírta/nem bírta ki), mert nem tudom hol lehetne beazonosítani, hogy melyik hány fokot bír ki, ill. nyáron, hogy melyik rövid melyik hosszúnappalos. Például van egy szépséges gömbkaktuszom (nem tudom a fajtáját), ami eddig sosem virágzott, csak a nagyimnál egyszer, ahol 11-4-ig kap fényt és azt hittem rövid nappalos. De az idén meglepett két! virágzással (július elején és augusztus végén is!) igaz az elsőt egy nap alatt letudta, és nem is láttam, (egyszerre két virágot) de az augusztusi körben szabin voltam és megláttam a kis huncutot. Nagyobb volt a virág, mint a tenyerem és nagyon erős, tömény édes vanilliás illata volt! Le kellett volna fotózni, de remélem jövőre is virágzik. (majd lefotózom és megmutatom!) Mindezt úgy csinálta a drága, hogy télen anyámnál volt, vizet kapott valahogyan, és tavaszra kirothadt szegény teljes mértékben. Levágtam a rothadt lábát, nulla gyökere maradt, csak a csupasz növényhús, és levágtam egyetlen, elég fejlett oldalhajtását is, hogy könnyítsek rajt, a főnövényt három napig szárítottam a napon, beültettem és ilyen virágzásokat produkált! Az oldalhajtás is próbálkozik, de annak le fog pottyanni a bimbója, mert nem elég erős még.
Szóval ezek után hajlamos vagyok azt képzelni, hogy értek a kaktuszokhoz, pedig nem így van, mert a fajtákat például nem ártana ismerni...
