Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A szerelő betonra vízszig. Ahol a kályha lesz, ott hagyd ki a hungarocellt, és ne kerüljön padlófűtéscső. Így az eredmény: 1.-a kályha alatt vastagított beton (vasalva, ha a padlófűtés alatti síkhálót 'telibe' terítik), mive a tetejét egy síkba húzzák, 2. a nappalidban felesleges padlófűtés :-)) , ugyanis a kályha mellett nem fogod használni! Azért csak csináld, ha nem leszel otthon tüzeni, akkor jó lesz az is. Válasz: IGEN MEGBÍRJA!
Igen! Volt tömöritve,gondolon a viz szigit papirt magd ráolvasztva átfedésben rakják.Esetleg ha valakinek volna szerkezeti felépitésröl képe gondolok itt a kémény kimenetröl és a levegö beszivásrol hogy történnek.persze én is probálok képeket venni majd a épités lépéseiröl.
Ez a legutóbb berakott padkás segédkéményes szimpla falú kályha, önállóan fűt, egy kb. 60-70m2-es szigeteletlen vályogházat." Igen. Bocs hogy kicsit későn reagálok, de ez is 60-70 nm mint a tied. Egyáltalán nem lekicsinylés, csak arra próbáltam akkor is célozni: a 60-70 nm-nél nagyobb lakások is vannak. Nálad is padlófűtés egészíti ki. Az én házam pl. nettóban is 96, ráadásul a kályha nem helyezhető el a lakás központjában mint nálad. A tömegkályhánál egy hátrányt be kell ismernünk a gazdaságossága, és egyéb előnyei ellenére: -1. a tégla kisebb hőleadó kapacitással rendelkezik, mint a mázas kályhacsempe, -2. a felületi hőmérséklet emelésével nő a 'sugárzási hő' leadása minden anyagnak. Emiatt minél tovább növeljük a lakás alapterületét, annál nehezebb a hő szállítása egyrészt, adott esetben gépi úton kell megoldani; másrészt ha 'ventilátoros lefújásos' része, és a hagyományos köpenyes sugárzó hőleadásos része is van a kályhának, akkor meg kell találni a két rész 'egyensúlyát' a kályhán belül, hogy mindenhova jusson-maradjon a melegből. Igaz meg lehetne oldani meleg vizes rendszerrel is jegyezzük meg, de én inkább a levegős mellett vagyok, biztonsági, és egyéb okok miatt is. Szóval erre gondoltam.
Ok' Bár az enyém olyan 7,8 cm lehet háloval 5.5 benne és a föld is le lett döngölve alatta.A kémény rész alatt viszont ott van 110cm alap .Tehát ha a szigetelest kihagyom és öntök rá egy másik 10cm hálos betont akkor az elég?Ugyanis a többi részén padló fütést szeretnék és igy szerelö beton,szigetelés,csövek és a második öntés volna rajta.Kb ösz visz 1o cm.A másik kérdésem hogy a bejövö levegöt honnan kapja ,dupla falú kémény csö,vagy valami más?
A szerelőbeton alatti feltöltést mindenképpen tömöríteni kell, bármi kerüljön rá. Erre egy nedvesség elleni szigetelésnek kell kerülni, az egész ház alatt folytonos legyen! Ami a tömegkályhát megkülönbözteti az étkezőasztaltól, vagy az ülőgarnitúrától:-) -a hőszigetelést (hungarocell) ki kell hagyni (tömegkályhánál célszerű kb min 130*90), az aljzatbetonozás előtt. A mai gyakorlat azt mutatja, hogy legalább vagy a szerelő, vagy az aljzatbetont hálósan vasalják; vagy mindkettőt. Így aljzatbetonozásnál legalább hőszig+beton=min. 11-13 cm kerül a szerelőbetonra. Ez bőven elég! Sok sikert az építkezéshez, és a kályhához: Sancibácsi.
Sziasztok én most találtam meg ezt a topikot és igen csak megfogott a tömeg kályha én is ott tartok hogy a közel jövöben kandallot épitsünk be csak valahogy elbizonytalanodtam ahogy itt olvastam a sulyokrol 1 2 3 tonna .Nem vagyok benne bisztos hogy elbirja e a szerelö betonom, vagy öntsünk még egy 10cm második réteget alá vas hálokkal telirakva.Ha tudna valaki segiteni Köszi
99%-ban használtam a "szivatót", 1%-ban elfelejtettem, de akkor sem szivárgott a füst, hacsak ki nem nyitottam a kályhaajtót. Tökéletlen égésnél lehet játszani a levegőadagolással. Hamutér ajtaja felöl kevesebb levegőt adok, és a tűztér ajtó felöl többet. Ha bemelegedett a rendszer, akkor meg megfordul az arány.
Nyáron tuti, hogy füstölne, még szívatóval is a kályha.
Az tény, hogy az első 15 percben még nem tökéletes az égés (hideg a rendszer az égés kezdetén 90-100 °C-os az égéstér, ha 24 órával elotte is volt használva).
Egyébként, ha kicsi a huzat a kéményben, akkor a kémény tisztítónyílásába betesz az ember egy kis újságpapírt, vagy összetekert kartondoboz darabot és begyújtja.
Értem én, ez olyan, mint a régebbi kocsikon a szivató, amit csak addig kellett használni, amíg a motor el nem érte az üzemi hőmérsékletet. Csak kíváncsi voltam, hogy próbáltad-e "szivató nélkül" indítani a kányhát?
Zárt tolózárnál is van huzat, de nem megfelelő. Ha mondjuk napközben meleg kint az időjárás és én be szeretnék gyújtani, akkor könnyen "visszapofázna" tolózár használata nélkül. Így az égés kezdetén is tökéletesebb az égés. Másrészt van egy halom borovi fenyőm tüzeléshez (nagy a gyantatartalama), elég hevesen ég, ahhoz kell huzat rendesen, mert különben korom képződne, és a hidegebb felületekre lecsapódna a tökéletlen égéstermék.
Ha már eltelt 15 perc és zárom a tolózárat nincs semmi gond. A borovi fenyő is elég füst nélkül (de azért van közte kemény fa is a biztonság kedvéért).
Én úgy rakom meg fával, hogy jó tömör legyen, minél kevesebb légrés legyen közte, és a tűztér ajtaja felöl gyújtom be (úgyis innen kapja a másodlagos levegőt az égéshez.) A fentről való begyújtás is jó , de azt tapasztaltam, hogy így a legtökéletesebb. A fát csak hosszába rakom be, szépen rendezetten, így egyenletes az égés, és befér a 45 cm-es fa is.
Asszem a sárga vonal lemaradt...a tolózárnál lett volna egy vizszintes csík ami össze kötötte volna a két függőlegesen felfelé menő füst irányát jelölő piros vonalat. bocs
Pirossal van szemléltetve a zárt tolózáras rendszer.
Sárga vonal azt jelöli, mikor rövidre van zárva a hideg rendszer. (tolózár nyitva, kar ki van húzva).
A kémény a csatlakozástól (a fekete cső) számítva még 7, max 8 m.
Hát pontosan megnéztem a szeg dobozát, tévedtem! 70x200 van ráírva, lehet, hogy 2-t is egymáshoz hegesztettem...hmmm, már nem emlékszek rendesen.
A tolózár szerkezete duplafalú 2 L alakú samotlap között mozog a vaskeretes samotlap.
Sajnos nem tudom lefényképezni a tolózárat. Vaku használatakor egy nagy fehérség látszik, vaku nélkül meg sötét.
Én is gondoltam arra, hogy a téglafalazat belső részét samottéglával kibélelem, de nem akartam annyit kockáztatni, nem hittem, hogy tudok kályhát tákolni. Homokos agyaggal kikentem a belső falát és az is jó lett.
Köszönöm a leirást és a rajzot, ha jól értem a mag a bal oldali nyílásnál tulajdonképpen duplafalú, aminek a belsejében csúsztatod a fémkeretbe foglalt samottlapot? (A 100as szöget nem nagyon értem, az ugye 10cm, az nem rövid?)
De örülök hogy kisebb méretű kéménnyel is meg lehet oldani, azt nem írtad, milyen magas a kéményed?
Szép napot! Sok olvasgatás után lemondtam a cserépkályhámról és úgy döntöttem hogy egy tömegkályhát szeretnék mégis a tanyámra építeni.Az ok hogy miért választottam a tömeg kályhát, több szempontból is tetszik ez a kályha.Sütő minden kép kell a tanyára,a tanya kialakítása is régi stílusú,bontott vágott téglával van a nappali kirakva. Ami hátrányom hogy megvan már a helye ( egy ajtó helyére lenne beépítve)100X70cm hely van, a tüzelés és a sütés a konyhából a háló részben volna a másik fele.Azért merészkedem ide írni mert látom hogy nagyon nagy szakik írnak és olvasgatják ezt a fórumot.Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek hogy- hogy mit tervezzek egy ilyen tömegkályha építésénél.Külső borítás bontott tégla volna.A füstjárat egy ülőkén keresztül lenne elvezetve a kéményig,az nincs benne a 100X70 helybe. Előre is köszönöm a segítséget . Üdv Laci
Füstmentes a tolózár használatával a rendszer. Kb 14 x 14 cm-es a kémény.
Rajzot próbálok mellékelni, egy kis rövid leírással.
hegesztettem 2 cm-es laposvasból egy keretszerűséget, ebbe helyeztem a 4 cm vastag félbe vágott samotlapot. A kerethez 100-as szöget hegesztettem, átfúrtam a kályha külső téglafalát, átdugtam rajta a 100-as szög másik végét és ráhegesztettem egy vaskarikát (fogantyú). A hegesztett vaskeret egy 2 cm-es laposvason csúszik, amit csak ráraktam a samottéglára (nincs rögzítve semmihez, csak van). 2 db L alakúra vágott 4 cm-es samotlap határolja a tolózár kettő nagyobbik oldalát. kb 1 mm-es hézag van hagyva, hogy ne szoruljon semmi semmihez sem. A tolózár feletti samottégla falazatot a 2 db L-alakúra vágott samotlap tartja. A tolózár az 1mm es hézag miatt nem ér hozzá a felső falazathoz.
Ez a legutóbb berakott padkás segédkéményes szimpla falú kályha, önállóan fűt, egy kb. 60-70m2-es szigeteletlen vályogházat. 2db kisebb szobát, egy kisebb nappalit, egy közlekedőt, és a fürdőt, meg egy nagyobb konyhát légfűtéssel csövön keresztül napi 15-20 kilóval 21-25 fokon tartja egyenletesen. Szóval van referencia, nem hasraütésből van.
Nálam a kályha még a közlekedőt, és a konyhát is fűti, mivel nagy 2m-es boltívekkel van csak elválasztva. Szinte 1 légtér az egész.
Nekem tetszik ez a megoldás, ahogy a járatokat átalakítottad. Valóban teljesen füstmentes a begyújtás? Én korábban hasonló elzárható segédjáratban gondolkodtam kisebb keresztmetszetű (huzatú) kémények esetére. Nálad mekkora a kémény? Hogyan oldottad meg a tolózárat? (fotod nincs?)
Talán szerencsés lehet még az alapötletedet dpek megoldásával kombinálni, vagyis az ott leirtak szerint az elsődleges (jobb oldali) járatot még plusz élére állított samottal kibélelni, hiszen ez a járat az eredeti verzióhoz képest dupla hőterhelést kap, ha jól értem.
A környezeti minisztérium 70%-os visszanemtéritendő támogatást ad fossibilis energia kiváltásáért. Hőszivattyus fütésnél ez 2-3 milló forint, ami jó esetben 5-6 év alatt térül meg. Erre nem sajnálják a pénzt, holott a villamos energia zömét gáz, vagy szénerőmüvel termelik meg. Legalább is nálunk. Egy tömegkályhát 150-200 ezerből meg lehet épiteni. Természetesen Román samottból, ami odakitnt 200ft/darabáron van. Na most ha azt nézzük, hogy a fa elégetésekor csak annyi CO kerül a természetbe mint amennyit növekedésekor felvett, akkor nincs üvegház hatást növelő környezeti szennyezés. Egy 100m2-es lakást, ami feltételezve le van szigetelve egy kályha becsövezve simán be tud füteni. De ha nem csövezed be két kályha bekerülési költsége is 400 ezerbe kerül, nem pedig 4 millióba. Csak hát a lobbik ebből nem részesülnek, igy a tömegkályhát be sem veszik a támogatásra kerülő fütési módok közzé. Talán ha valami főmuftinak sikerülne épiteni talán előtérbe kerülne.
Azt írod, hogy a távolabbi helyiségeket padlófűtéssel fűtöd. Ez azt jelenti, hogy a kályha a gravitációs légfűtésen kívül még egy hőcserélőt is elvisz? Vagy azt a padlót más fűti? :D
Már csak azért is megérné az egy kályha/ egy lakás koncepció mert, többen elgondolkoznának rajta, hiszen: -a radiátoros-gázkazános rendszer elmaradásával gazdaságosabb lenne a beruházás, -a nagy testvér gázcsap elzárása esetén sem lenne fűtés nélkül a ház, mert ami másokat HIDEGEN HAGY, az bennünket hidegen hagy:-)
Kösz szépen dpek! A 200 légm3 már elég jó! Tanulság, hogy egy finn típusú (a belül élére állított samottal), igaz kicsit megnagyobbított tűztérrel (inkább magasítás, mint szélesítés); de képes kifűteni 200 légm3==> ami megfelelne egy átlagos 65-70 mn alapterületű háznak!! Egyetlen kályha! Ami persze nálad szerencse, hogy a galéria miatt kisebb mint 70 nm, és valójában két helyiséget fűtesz: - a nagy nappalit a kályha külső ( 4 oldala tető, jobb, bal, eleje) sugárzó fűtéssel, - a kályha mögött lévő szobát szintén a hátsó fal sugárzó fűtésével, ha jól értem; hisz a kályhát ráépítetted a válaszfalra, és a válaszfal-kályha közötti levegő áramlik gravitációsan, amit csak a kályha hátulja melegít egyik oldalról, másik oldalról a 'hideg' válaszfal! Tehát egyetlen kályha teljesítménye is elég lenne, egy kb 70 nm-es házba, ahol a helyiségek nem túl tagoltak, és a kályha elhelyezhető a lakás centrumában! Továbbgondolni, és 'fejleszteni' persze sokakat érdekelne: -ahol nagyobb a fűtendő alapterület (90-100 nm, stb ), -vagy a szobák fekvése indokolná. Üdv mindenkinek: sancibácsi!
Igen, jól látod, szélesebb lett annyival, hogy a külső fal belül élére állított samottal van kibélelve. A jobb hőtárolás, egyenletesebb hőleadás miatt, és a külső falra kisebb hőterhelés jut a kamra magasságában. A napi 1x-i begyújtás miatt meg 2 sorral magasabb tűzteret csináltam, így 20kg fa is belefér bőven. Átépült a padka is járatosra, és 2 sor samott van a padka tetején is. Ezekkel a változtatásokkal nem megy 200 fok fölé a kimenő füst. Általában 130-160 fok körül van az átlag. Van gravitációs légfűtésem is, ami a kályha mögötti helyiséget fűti 2db 100-as csövön keresztül. Napi 15kg fánál folyamatos 60-80 fok a kimenő levegő. A szobában 22 fok van. A nappali felett lévő 15m2-es galérián 24-27 fok van, lent 22-24. Ez a fő fűtés, kb. 200lm3-t fűt. A messzebb lévő fürdőt, és szobát padlófűtéssel fűtöm, oda már nem nagyon ér a kályha melege. Mostanában átlag napi 1x 14-18 kilóval fűtök. A sütő is működik, de ha megy a légfűtés viszonylag gyorsan visszahűl. A kályha külső oldala kamra magasságban napi 15 kilótól 40-60 fok közt van. 20 kilónál 48-68. A szimpla falú régi kályha Napi 2x10kg-nál 30-70 fok közt volt. Mindenhogyan előrelépés a + élére állított samott. Most az elnyújtott égéssel kisérletezek, és a lehető legjobban csökkentem a kimenő füst hőfokát, és a légáramot. Így 2-3x-ra nő az égés idő. Kiegyenlítettebb a hőleadás, és kicsit javul a hatás fok, és szükség szerint növelhető a leadott teljesítmény kisebb hőterhelés mellett. De pontosan fogok mérni ezzel kapcsolatban is.
Gratula Tszj a kályhához, és a segítő szándékért is, hogy 'visszatöltesz' egy kicsit ide, a kapottakból! Örülök, hogy nem a típuskályhát építetted, és jól működik, már egy éve, tehát láthatunk bevált, jól működő eltérő megoldást is tömegkályhára. A külföldi (főleg USA, Kanada) oldalakat böngészve jogosan érezzük úgy, hogy Magyaro-n gyermekcipőben jár a töm.kályha építés. A te verziód viszont 'kicsinyített' típus. Sokaknak viszont arra lenne igénye, hogy ne egy átlagos nappalinál kisebb helyiséget, hanem több szobát is fűtsenek vele. Visszaolvasva a hozzászólásokat az utóbbi fél évben több ilyen is volt. Az említett oldalakon teljesen más felépítésű, illetve 2,5-3 m hosszú alaprajzzal rendelkező kályhákat is lehet találni amik, valóban képesek egy egész ház fűtésére, de olyat is amelybe 3-4 naponként kell begyújtani. Dpek! Ha jól látom a kb 1,5 hónapja feltöltött képeid kicsit nagyobb lett a kályhád; valamint a bukójáratok kisamottolásával növelni tudod a kályha hőm-t, a kétszeri begyújtással, tehát növelted a kályha teljesítményét! Megkérdezhetjük: tetőtérbeépítéses/emeletes a ház amit fűtesz vele, és csak rásegítésnek használod, vagy csak a nappalid fűtöd vele (az is elég nagynak tűnik), Valamint a felső szintre mennyi meleg jut így a kályhából, hiszen itt nem látunk ventillátoros, csövezéssel kiegészülő légszállítást. Én is hasonló cipőben járok, de a tapasztalatokra még várni kell. Elbontottam a régit, nagyobb maggal; és beépített légcsatornával rendelkezik. Ezen keresztül a fölszintes házam nappalijával a folyosó ellenkező oldalán lévő hálókat is szeretném fűteni. Karácsony előtt le lettem állítva, de a szünet végeztével, befejezem. Száradás, stb, tavaszra én is tudok tapasztalatot remélem; hiszen a levegős dolgokat is ki kell építeni. Üdv minden tömegkályha rajongónak, és tisztelettel megköszönnénk minden 'kísérlet'-ről beszámolót, tapasztalatot: Sancibácsi.
Sziasztok!
2008. 12. 25-óta használom az én tömegkályhámat.
Sajnos az épület kialakításának köszönhetően csak egy helyiséget tudok fűteni vele (kémények nem jó helyen vannak, épület egy része alatt pince van). Ezért kicsit lekicsinyítettem az én kályhámat. 294 db tégla, 120 samot tégla, 10 db samotlap, 120 kg kötőanyag (samot habarcs, cserépagyag, kaolin, kvarchomok), 1,5 m2 kaolingyapot, 2 öntöttvas kályhaajtó, egy öntöttvas hamuajtó és még egy-két csip-csup dolog fogyott el. Bekerülési költség 210000 Ft + a szerszámok, eszközök. Mindent összevetve 300000 Ft-ból kijön, ha nulláról kell indulni.
Naponta max. 7,5 kg fát égetek el benne egy elgyújtással, ami bőven elegendő! 2 óra 15 perc alatt leég a fa. Égettem csak keményfát, illetve vegyesen borovi fenyőt kemény fával.
A ház amiben van a kályha, 1962-ben épült, az akkori kornak megfelelően. Utólagosan nincs szigetelve, egyedül az ablakok lettek kicserélve, de azok is csak 2 hónapja.
Lényeg az, hogy szigeteletlen ablak mellett leghidegebb napon a szoba hőmérséklete 19,5-22,0 °C között volt, egyébként meg 21,5-24,0 °C volt.
Ablakok szigetelését követően 21,5-26,°C között van a hőmérséklet a szobában.
Ablakok szigetelését követően a szél hatása nem számottevő. A minimum hőmérséklet mindig a begyújtást követő 4-5 órával lehetett mérni. A hőmérő kb. 3 m-re 1 m magasságban van elhelyezve úgy, hogy a kályha hősugárzásától le van árnyékolva (fotel van közöttük).
Van még kettő változtatás a kályhán.
Az eredeti tömegkályhán kétoldalt megy le az égéstermék, és alsó ponton csatlakozik a kéményhez. Ezt nem tartottam célszerűnek, mert, akkor a hő egy része a kéménybe távozik, és a padlószinttől fölfelé folyamatosan a hőt nem a szobának adja le hanem a kémény falának, aminek csak egyik oldala határos a szobával, másrészt begyújtáskor nehéz rávenni az égésterméket hogy alábukjon ezért:
1. Úgy alakítottam ki a járatot, hogy az égéstermék középen fölfelé a sütőn keresztül menjen majd ezután jobb oldalt az oldalfal mentén lemegy, a hamutér mögött balra megy majd ott felfelé az oldalfal mentén és a kályha tetején csatlakozik a kéményhez. (persze ez még jobban megnöveli az égéstermék útját a kályhában és, hogy begyújtáskor ne okozzon ez gondot ezért:)
2. Tolózárat helyeztem be a felső tűztérbe (a sütőnél bal oldalt), hogy begyújtáskor az égéstermék közvetlenül a kéménybe mehessen, így elkerülhető a begyújtáskor a füst. Ezt 15 percig hagyom nyitva amíg bemelegszik a kémény, azután elzárom.
2009. október végétől indult nálam a fűtési szezon. Előtte megnéztem a kályha belsejét. Az összes járat rendben volt. A rendes tégla égéstermékkel érintkező részét úgy alakítottam ki annak idején, hogy agyaggal lekentem. Az agyag is ép volt (arra számítottam, hogy lepergett, de nem).
Lehet, hogy ez nem igazi dán kályha, de a lényeg, hogy nem füstöl, csak a vízgőz és CO2 távozik a kéményen, tudok benne kenyeret sütni, és nagyon jól fűt (takarékos), ja és a lényeg, hogy én készítettem.
Köszönöm mindenkinek a segítségét a fórumos ötletekért. Remélem, hogy ezzel én is segíthettem nektek. 1 év internet böngészés, 0,5 év anyagbeszerzés 2 hónap kézimunka és fejtörés, de kész van és 1 éve üzemel. :o)
Nekem ez inkább kandallónak néz ki, de lehet hogy csak a szőlő savanyú :-) ? Amúgy nagyon király. Az íves ajtó gondolom arany árban lehet. Mondjuk a fekete sütőben ott a láng mint a tömk-ban, s ha valóban az akkor örülök hogy nem csak a mo.-n megszokott hasáb alakú kályhát látjuk.
Szia! Van-e több képed a "MŰ" -ről? Arra gondolok, hogy menet közben készítettél-e képeket . Vagy más szögből . No meg adatok, adatok....., hogy tanuljunk mi is belőle,. Előre is köszi!!!
A képen látható cső, az flexi alucső, és a födém, ami gipszkartonból van, az felett fut! A nappaliba meg le, egy villanykályha ventillátor szívja és tolja a meleg levegőt! Nagyon bevált! Ha már teljesen kiszáradt a kályha, azt is megmondom, mikor milyen hőmérsékletű! Reggel hatkor gyújtottam be, és most 13:45 és 62 fok!
Szia! Sedítek! görditósávval leviszed az uj képig:...tallózás...megkeresed a kivánt képet.... ha megvan... megnyitás....feltölt....a kép megjelenik a feltölt alatt...beszurás
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/0/4/2/1/THM_0007000421.jpg
