:) Akkor én nagyon amatőr vagyok, mert most is feladtam egy 20 db-os rendelést :))
A ragasztópisztolyos, vagy drótos megoldásoktól én is irtózom, meg fel is háborít, hogy növényekkel foglalkozó emberek ilyet tegyenek. Ez valami olyan, mintha karácsonyi díszeket aggatnék a szobafenyőmre. A baj csak az, hogy erre is igény van, hiszen ha nem tudnák eladni, nem is készítenének ilyeneket.
Bár találkoztam már olyan véleménnyel is, hogy kár a kertet ilyenekkel foglalni, valami hasznosabbat kellene ott termelni. Na ez az illető volt nagyon elkergetve, amúgy missparkeresen amikor egy évvel később a magoncaimból akart kapni, persze ingyen.
Tudom, hogy egy profi nem vásárol kaktuszt, de a XIV. k. Zalán utcában (Őrs Vezér tértől kifelé, kb 2 perc)nyílt egy nagy kertészeti áruház ahol sok más melett van pozsgás részleg is. (Van egy rakás izé ami olyan mint a kavics)
Amit viszont undorítónak tartottam: színes szalmavirágokat ragasztottak (ragasztópisztollyal!!!) a kaktuszok egy részére. Imígyen imitálva a virágzást.
már nem tudom, kitől olvastam, de köszönöm és tanácsolom másoknak is, hogy a kaktuszokon megjelent kártevőktől meg lehet szabadítani a kaktuszokat alkoholos lemosással, egy-két példány bizony megbetegedett a téten, ecset segítségével lemostam alkohollal és most tiszta, persze figyelem továbbra is.
én már egy hete a szabadban tartom kaktuszaimat, védett, napsütötte helyen.
üdv. zildi
Csak szólok: itt a szép idő, ideje az első locsolást végrehajtani. Lelkesebbek nappalra kitehetik a szabad levegőre a növényeket. Éjszakára még be kell hordani, a 3 fokos hideg nem túl jó! A mammillariák (szemölcskaktuszok) és nálam egy cereus bimbói megjelentek, már nem szabad átültetni őket, legfeljebb első virágzás után.
Hahó, a bordó szinről ítélve rubinkaktuszról lehet szó. Ugye oltott? Ha az amire gondolok, akkor arról azt hallottam, hogy közvetlen napsütésnek nem szabad folyamatosan kitenni, mert bezöldül.
haho, van egy haromagu csillagra hasonlito kaktuszom, magassaga most kb. 10-12 cm. tavaly osszel vettem, eddig gyonyoru bordo volt, most pedig az aljatol fokozatosan haladva a tetejeig egyre zoldebb lett. mar csak a felso 1-2 cm bordo. ki tudja, h mi a neve ennek a lenynek? es normalis-e ez a bezoldules? vagy nem hasznalt neki a megontozes?
Pont ez a poén, hogy nem vagyok profi. Mikor meglátogattam egy gyűjtőt, nagyon-nagyon szégyelltem magam :))A szépségről írt véleményeddel egyetértek. De a latin név nem flanc, tényleg muszáj beazonosítani őket, ahhoz hogy rákeress a tulajdonságaira. Amikor kezdtem, én is csak annyit tudtam, hogy van gömbölyű meg oszlop. Mosolygok is akkori magamon. Azért kellett beazonosítanom a meglévő példányokat, hogy tudjam, egyáltalán jók-e az általam nyújtott körülmények nekik. Nos, néhánytól meg is váltam, mielőtt végzetes lett volna rájuk a "gondoskodásom".
Aztán az igy megcsappant állományomat töltöttem fel egy növénylista és egy kaktuszlexikon segítségével. Igy is póruljártam néhányszor, ebből kiderült, hogy a könyvek sem mindig jók :). A különleges pozsgák pedig szintén maglistáról származnak, igen rossz kelési arányt produkáltam elsőre.
Visszatérve az áruházi kaktuszokra: néha én is elcsábulok, "egyszer élünk"-alapon veszek is belőlük. Van amivel nem volt semmi gond, van ami nem bírta a kaktusznak való körülményeket. Azért, mert a kertészetben, ahonnan származik kapott jó műtrágyákat, párásított levegőt, tápoldatot, közvetlen napot talán sohasem látott.
A magokról: először egyformák, utána kezdenek bordázódni, rendeződni, a végleges formájuk kialakulásához néha az 5 év is kevés. Én is sirtam, hogy nem az kelt ki amit vártam, de egy-két év múlva gyanúsan kezdett hasonlítani a megrendelt fajtára :)
Ja, kérem aki profi!
(Viszont szerintem egy növény szépségét nem a különlegessége adja. A fiam négy éve gondoz egy pórias fokföldi ibolyát és még a latin nevét sem tudja. Viszont sokat gyönyörködik benne amikor virágzik)
nekem ez csak az N-edik hobbim, a magokkal viszont sikerélményem nem sok volt. A sokféle (külsőre) magból elég egyforma tüskéses nőttek ki, és nagyítóval kellett lesni őket vagy két évig. Utána kukába vetettem a gazokat.
C.
Szerintem szemtelenül drágák, és bár nagyon sok látványos fajtákat kínálnak elég kommersz mindegyik. Néhány mammillaria, pár cereus, esetleg egy-egy lithops. Hát ez nem sok. És mivel holland import, nagyokat lehet nézni, mi történik normál, házikaktuszos ápolásnál velük. Kaktuszgyűjtők 70 Ft-nál kezdik, fajtától mérettől függően emelkednek az árak.
Egyébként vetni is nagy élmény, magokat venni a boltokban lehet, szintén szemtelenül drágán mindenféle kommersz fajtából készült magkeveréket. Ne adjatok pénzt érte. Ezért fordultam először gyűjtőkhöz.
Itt vannak néhányan, akiket meg lehet keresni:
http://www.mkoe.istat.hu/
Nagyon szépen köszönöm a tanácsokat!
Sajnos egyenként leszedegetni vagy
40 különböző méretüről elég macerás lenne! :)))
Ugyhogy megyek és veszek abból a Kamilla által
ajánlott szerből egy hordónyit! :))))
Az én kaktuszaimon már nagyon elszaporodtak, mikor észrevettem őket, de így is sikerült mindegyiket maradéktalanul meggyógyítani. Pirimorral fújtam le, kb. 10 cm távolságból alaposan, hogy mindenhol átnedvesítse, szinte folyt rajta. Nagyon sajnáltam őket, féltem, hogy esetleg megégnek, de hál' Istennek semmi bajuk nem lett. A permetezést kéthetente megismételtem még párszor, és az eredmény abszolut pozitív lett. Talán csak arra figyelj, hogy utána ne érje közvetlen napfény, mert attól tényleg megéghet.
Remélem, nálad is beválik.
Sajnálattal közlöm, hogy az Echinopsis silvestriim kifagyott. Hát ez van. Úgy sajnálom. Már olyan szép nagy volt, és neki volt az egyik legszebb virága, és tök szerettem, az egyik kedvenc kaktuszom volt. Na mindegy! Csak ennyit akartam közölni. Remélem ti jobban jártok! Na csá!
Hát igen. Ha bármilyen roncsolódás van a száron, akkor sajnos vágni kell... Ha lentről indul, ugyanez a helyzet, de a sebből utána tud új gyökér fejlődni. A vágási felületekre én nem ajánlom a faszénport és a fahamut, a legegyszerűbb, ha napon szárad kopogósra a seb. Minden más problémákat okozhat a növekedésben (tapasztalat: ha napon szárad, akkor egyenletes lesz a felület, ha beszóród vmivel - én régen fahamuval - akkor egy-két év múlva felhólyagosodhat a kéreg és az alákerült nedességtől kezdődhet minden elölről. Mindenképpen el fog ágazni, hiszen a növekedési csúcsot le kell vágni. Igy csak az az esélye marad, ha új csúcsot fejleszt. Meg fogja tenni, a kaktuszok nagy túlélők.
A fagytűrő képességet mindig érdemes megnézni szakkönyvben, és még akkor is érheti az embert meglepetés. Pl. kíváncsian várom, hogy az Opuntiám feléled-e, mert egész télen hó alatt volt, és néha -25 fokot mértünk. Elméletileg fagyálló...
Gyapjastetű: én soha semmilyen vegyszert, mérget nem használok, mert kicsi az esély rá, hogy kaktuszokon tesztelték volna. Félek, hogy megégeti, esetleg tönkreteszi. Ha kicsi a növény, akkor csipesszel lehet róla lekapkodni, esetleg ha nagy növényről van szó, akkor sötét este egy alkoholos majd egy tiszta vizes lemosás ecsettel. Az Opuntiák bíbortetveivel csak az alkohol, vagy a csalán bánik el. Ha a talajon mászkálnak a kártevők, néhány hagymakarikát kell lerakni a talajra, és meglocsolni.
Szia Eszterk1!
Én új vagyok itt, bár viszonylag sok kaktuszom van, szerencsére ritkán van velük bajom. Nőnek, virágoznak, elvannak. De egyszer az én kedvencem is olyan tüneteket produkált, amiről te írtál. Nála az ki volt zárva, hogy megfagyott volna, a mai napig nem tudom mi baja volt. Azt tettem, amit Carino már írt. És láss csodát, nem csak meggyógyult a növény, de el is ágazott. Szóval még jól is elsülhet a dolog.
Szerintem minél hamarabb vágd le a növény tetejét, odáig ahol már nincs megpuhulva! A vágásfelület pedig be kell szárítani (én szénporral szoktam ilyenkor beszórni, hogy gyorsabban száradjon be).
u.i.:
Nem minden kaktusz bírja a fagyokat. Sok faj olyan területeken él (Brazilia, Equador...), ahol nincsenek fagyok.
Nem vagyok igazi kaktuszos, de ugy 10 evvel ezelott vettem egy kaktuszt, akkor 10 centi volt, mara mar elerte az egy metert is, szoval fontos nekem!
Sajnos tragedia tortent. A kaktusz a csucsatol lefele elkezdett megkekulni es osszeesni. Fentrol halad lefele a dolog.
Lehetsegesnek tartom, hogy megfagyott. A kaktusz kint van a teraszon (uveghaz), ahol a mult hetekben a hideg ejszakakon lehet, hogy tartosan nulla fok ala ment a homerseklet. Persze ez csak egy lehetoseg, raadasul azt hittem, hogy a sivatagban ejszakankent kemeny minuszok vannak es azt is kibirjak, akkor ezt nem?!
Az is lehet, hogy valami betegseg tamadta meg. Van otletetek? Es mit kell vele csinalni?
Mivel mindjárt itt a tavasz, visszanéztem egy kicsit ide.
Nem vagyok tudományos ismeretek birtokában (megörökölt kaktuszgyűjteményt kell kezelnem, de mivel mindig vonzottak, nem nehéz), csak a saját tapasztalatokra hagyatkozom:
Hőmérséklet: április vége, május közepe felé ültetem ki őket, volt, hogy éjszaka 5 fok alá csökkent a hőmérséklet, féltem nagyon, de semmi gond nem lett. (vannak télálló fajták is, bár az enyémeknek csak egy része az!)
Föld: növekedési időszakban a kertbe ültetem ki őket, ami rossz minőségű agyagos föld, fekete erdőtalajjal lett feltöltve vagy 30 éve. Nem egy ideális talaj, de a kaktuszaim mást mondanak.
Locsolás: tavasszal, kiültetés után egy-két nappal nagylocsolás, utána hetente kétszer kicsit benedvesítem a földet (kútvízzel), ha a természet többet ad, az sem baj. Szép nagyra nőnek (mivel én inkább nagytermetűeket tartok), csak ősszel, beszedés előtt kell szárazon tartani őket. A kaktusztestet ne érje víz, mert erős napnál foltosra égnek. Én ezt úgy védem ki, hogy este van locsolás, mire a délelőtti nap túl forró lenne, már megszáradtak.
Tájolás: Északkeleti fekvésű szoba előtt vannak kiültetve, nem vettem észre, hogy bajuk lenne. Arra vigyázok, hogy semmi ne árnyékolja őket a legnaposabb órákban. Oszlopkaktuszoknál különösen fontos, különben eltévesztik az "irányt" és össze-vissza tekeregnek, ami nagyon csúnya.
Kérdések szakértőkhöz:
Az Oreocereusok miért csak kétévente döntenek úgy, hogy életjeleket adnak? A téli időszak után kitett példányok egyik évben semmit nem csinálnak, másikban nőnek, mint a bolondgomba (most növekedős év következik, ha konzekvensek).
A Parodiaknak mikor kell először virágozni? A legnagyobb 17 cm átmérőjű, és egyszer sem virágzott még :(
Jóhír: a megcsonkolt lophophorám úgy döntött, hogy életben marad. A módszer: a csonkolt részt megszárítottam, amikor teljesen beszáradt, elkezdtem locsolgatni (igen télen is, bár tudom, hogy ez nagy hiba, most igy éreztem jónak). Most akkora, mint egy nagyra nőtt babszem, és szépen nő tovább az ablakban. Szerencsém volt, hogy pont a növekedési csúcsot nem csípte le a hülye veréb. Kérdés: Most mi legyen vele? Az egész nyarat növekedési időszakként élje át, vagy pihentessem (nem szeretném, ha ősz előtt összeesne)?
Dugványozni mit szeretnél? Leválasztott sarjat, levágott csúcsot, levéldugványt?
Na jó még nincs vége a télnek. :((
Még egy hét, aztán remélem hogy elmúlnak a kemény éjszakai fagyok, s eljön a tavasz. A végleges listát csak ezután húzhatom meg.
A mai nap végignéztem, hogy melyik kaktusz és agave hogyan bírta ki a telet. Sokkal szebb a kép, mint amire számítottam. Összesen csak 2 kaktusz, egy pozsgás és egy agave fagyott ki. :)
A télálló opuntiák 90%-a egyáltalán nem nagy. Sőt kimondottan kis növésűek. Mivel ezek nem felfelé, hanem oldalirányba terjednek, ezért jók sziklakerti növényeknek (ha tudsz gondoskodni a megfelelő vízelvezetésről). Sőt ezek a legigénytelenebbek, viszonylag jól tűrik a több csapadékot + a legtöbbje min. -25 C-ot bír, de nagyon sok még -40 C-ot is (+ szépen virágoznak).
Amik nekem vannak azok átlagban 10-20 cm-nél nem nőnek magasabbra, de még a legnagyobb növésűek sem érik el a 40 cm-es magasságot (teljesen kifejletten). Amiket ajánlok: Opuntia compressa (10-15cm magas), Opuntia fragilis (5-10 cm), Opuntia rhodantha, Opuntia humifusa. Amik egy kicsit nagyobbra nőnek, de nem sokkal...pl: Opuntia macrorhiza, Opuntia cymochila, Opuntia tortispina, illetve Opuntia polyacantha és O. phaeacantha változatok. A nagyobb méretű Opuntia fajok leginkább a melegebb területeken (Mexico területén) élnek és egyáltalán nem bírnák ki nálunk a teleket.
Kösz a választ. Sajnos az Opunciákat nem szeretem, mert nekem túl nagyok. Sokkal inkább kedvelem a kis gömbkaktuszokat. Ilyenekből szeretnék majd egy két fajt beültetni a sziklakertbe. Azonban úgy látszik előtte el kell gondolkodnom arról, hogy tudom majd őket megvédeni a csapadéktól. (kiszedni semmikép nem akarom őket)
Delospermaból van meg egy fajom ami a cooperitől jobban bírja a telet, de ezt sajnos fajnév nélkül kaptam.
A magyarországi téli hőmérsékletet viszonylag sok kaktusz elviseli (leginkább észak-amerikai fajták), de a sok téli csapadékot viszont nem tűrik. Így a védelem nélkül is kiültethető fajok száma is nem túl sok. A pozsgások közül leginkább a kövirózsák, sedumok bírják (ill. ami neked is van: a Delosperma cooperi és a D. nubigenum). Illetve amiket még kedvelek: viszonylag sok yucca faj.
A kaktuszok közül a legtöbb faj, ami védelem nélkül bírja a magyar teleket az Opuntiák közül kerülnek ki. Ezek leginkább az Usa hidegebb és csapadékosabb részeiről ill. Kanadából származnak. Persze ezeket is érdemes jó vízelvezetésű (köves-homokos talajba)ültetni. Ilyenek pl.: Opuntia erinacea (és változatai), Opuntia humifusa, Opuntia fragilis (és a rengeteg változata), Opuntia macrorhiza, Opuntia phaeacantha (és változatai), Opuntia polyacantha (és változatai), Opuntia rhodantha és v.., Opuntia cymochila, Opuntia tortispina v.... Ami nagyon szép növény (és jó nagyra nő - kb. 1,5- 3 m), a Cylindropuntia imbricata - bár szerintem ez télen kevébé bírja a sok vízet, de amúgy az év többi részében jól bírja. Még szép és bírja a Cylindropuntia whipplei...
Elég sok olyan nemzetség is van aminek 1-1 tagja kibírja kint is (feltéve, hogy nagyon jó vízelvezetésű a talaj - s ezek általában szép növények is) pl.: Echinocereus coccineus, Echinocereus engelmannii v. variegatus, Echinocereus baileyi, Echinocereus viridiflorus). Ezeket azonban érdemes magasabbra ültetni, hogy a víz elfolyhasson. Persze ezeken kívül még van sok ritka és értékes faj, amit ha a téli csapadéktól meg tudsz védeni, akkor kibírja a -20/-25 C-ot is (pl. Escobaria missouriensis, Escobaria vivipara és változatai).
Érdekelne, hogy milyen apró termetű télálló kaktuszod illetve pozsgásod van. Olyanok érdekelnének igazán, amiket ki lehet ültetni sziklakertbe is. (tehát nem felszedve, külön száraz helyen teleltve.)
Én viszont annyi tél- (és részben tél- és fagyálló) növényt tartok kint, hogy csak szurkolni tudok nekik, hogy kibírják...
Pontosabban 73 félét (most puskáztam le a listámról). Sajnos ebből 3-4 már tutira "elszállt", mert ezt a kemény tartós fagyot, ami most van elég; sok növény nem bírja sokáig.
Az E silvestrii szárazon -18 C-ig bírja (+/- 1-2C tartástól függően). Szerintem jó vastagon takard vagy, ha nagyon közelíti a kinti hőmérséklet a -18 C-at, akkor ideiglenesen inkább vidd melegebb helyre, amig nem lesz újra (normálisabb -14 C feletti hőmérsékelet).
Üdv.: Carino.
Huh, nagyon megnyugtattál. Akkor neked is megvan puhulva a silvestri? Akkor jó, már teljesen azt hittem, hogy már vége, dobhatom ki. A vörösödés az akkor is jelen van, mikor simán a duplaablak közt teleltetem. Szóval akkor kös a választ, majd írok, ha megjelentek a virágok (márha megjelennek)!
