A mostani 120literes gázojlert cserélném le pufferre és elektromos patronra vezérelt áramról. Ha jól tudom a vezérelt áram villanyórára külön van az új kvóta tehát napi 2 órát tudna menni a vezérelt hogy kvótán belül maradjunk. Ha az túlcsúszik még mindig olcsóbb lesz mint az a 600m3 gáz amivel most az átlag fogyasztók fölött vagyunk (2300m3 egy év HMV+fűtés)
A puffert azért jobban be lehetne szigetelni mint amennyi most a gázbojleren van.
Az őrláng az nagy kérdés igen attól jó volna megszabadulni.
Most álltunk neki tetőteret beépíteni, ahol teljes padlófűtés lesz. Lenne egy kérdés, mégpedig a padlófűtéscsövekkel kapcsolatban.
A padlófűtéscső mérete 16x2-es lesz, 15 cm 9osztással.
Na de milyet érdemes, Van ezer féle fajta ismert és kevésbé ismert gyártók.
Illetve ahogy látom két nagy csoport van az 5 rétegűeknél, az X és az RT csövek, mindkettőnek van előnye ahogy olvasom.
Mivel a padlófűtéscsövet egyszer raknánk le évtizedekre, keressük a lehető legjobb megoldást, és ha nem is a legolcsóbbat, de ár érték arányban a legjobbat.
Ha valakinek van bármi gondolata milyet érdemes inkább, és milyet pl semmiképpen sem, kérem ne tartsa magában.
Nekem most a cirko csinálja a forró vizet. Tartály nincs. Pont a minap néztem mennyit fogyaszt egy fürdés alatt. Kb 0.1m3 gáz egy zuhany. Hárman vagyunk így kb 12-15m3 a fürdés. Plusz erre rájön a mosogatás. Ami talán a fele.
Most azt találtam ki,hogy 120literes villany bojler éjszakairól hajtva és ha ez elfogy akkor erre az esetre építek be egy váltószelepet és akkor a kazán melegíti.
ÉS így megmarad a komfort arra az esetre ha elfogyna a melegvíz.
Nekem egy fos siemens szelepet adtak, aminek 5% a névleges áteresztése, szóval nem hibás, hanem ilyen. ESBE szelepek jól zárnak, de arany áron mérik. Nem tud letapadni, mert más a működési elve. Nézz körül jofogason, facebook marketplace-en, szokott lenni csomagolási hibás:)
A monoblokkos hoszivattyú és a HMV illetve puffertartály közés egy BRH-671 3 járatú szelep van beépítve.
Most hogy erőteljesen használjuk a hűtést arra lettem figyelmes hogy zárt állapotban átereszt a szelep és a hűtőtt vizet nem csak a puffer irányába hanem a HMV tartály csőkígyójába is beengedi. E miatt 1,5 óra alatt 10 fokot esik a 300l HMV hőmérséklete, ami nekem jelentős energiapazarlásnak tűnik. Az egész rendszer 1,5 éves persze a szelepre 1 év volt a garancia. Olvastam, hogy a Honeywell szelepek is képesek letapadni. (Mondjuk ahhoz legalább van javító készlet)
Van olyan 3 járatú szelep ami rendsesen zár és nem ereszt át illetve nem hibásodik meg 1,5 év alatt?
Nekem a födém táblás közetgyapottal van leterítve (10cm). Ha valamit javítanom kell, egyszerűen felszedem azt a pár táblát, amerre megyek. Én nem szeretek rálépni, mert ahogy olvastam a tömörödés nem tesz jót a szigetelő képességének, hiszen a táblákban lévő levegő sokat számít a "hatásfokban" (vastagabb tábla=több tárolt levegő) Tudom, kicsit macerás megoldás, de nekem ennyi kellemetlenséget megér a jobb szigetelő képesség :-).
Nem tudom, mennyire vagy elengedve anyagilag, abba helyiségbe esetleg egy nagyobb radiátort betenni(cserélni lakáson belül) aminek megfelelő a hőleadása 40-45°C-os előremenőre.
Tudom hogy hülye kérdés de nagyjából lehet sejteni hogy mennyivel több gázt fogyasztana ha normálisan van kivitelezve?
A puffertartályban még az is tetszene hogy éjszakai áramról tudnék rákötni melegítőpatront pluszban, így lényegében csak a gázos vonal csak rásegítene pluszban.
Az ÉTI-ről múltkor olvastam hogy kb. napi 1m3 gázt fogyaszt az őrlángja, amivel szemben a gázbojlernek kvázi nincs ilyen vesztesége mert a vizet melegíti az őrlángja. Ebből gondolod a többletfogyasztást?
Tudod a gázbojlered jelenlegi fogyasztását? Mert szerintem is többet enne ez a kombó, plusz ha a hmv tartályt most veszed, annak az árát elég soká látnád viszont a vélelmezett megtakarításból.
Ahol van bármi, ami bentről javítandó, oda csinálsz valamilyen "járót". Ideiglenesen fejére állított raklap, zsalutábla is pont megteszi. De attól, hogy egyszer-kétszer rálépsz valahol, semmi baja nem lesz a gyapotnak.
Tudom, ez nagyon fogalmatlan kérdés és nem ide való (viszont a gázárak miatt nekünk is aktuális): ha a üveggyapot van a padláson hőszigetelésnek leterítve, akkor hogyan marad járható a padlás? Akár pl. ha javítani kell ott valamit?
Jelenlegi ÉTI gázkazán + külön gázbojler rendszerem "összekombózásán" gondolkozom. Gázbojler ki, puffer a helyére és a gázkazán látná el a fűtés és a HMV melegítést is.
Várhatóan több gázt fogyasztana egy ilyen HMV előállítási rendszer mint a külön gázbojleres?
Készítettem egy skiccet, a piros kérdőjellel jelölt irányváltó szelep nevét megtudnátok mondani?
Milyen vezérlő lehet alkalmas ennek az irányítására? (kék doboz kérdőjellel)
Ezeket gondolom hgoy kellene tudnia a vezérlőnek:
Kazán és szivattyú indítás szobatermosztátról vezérelve
Irányváltó szelep mozgatása fűtés irányba szobatermosztátról vezérelve
Irányváltó szelep mozgatása HMV irányba puffer érzékelővel vezérelve
Igen, ezzel a hőfokkal megy a kezdetektől, annak idején nem volt pénzem olyan radiátorra, ami már alacsonyabb hőfokkal is gazdaságosan üzemeltethető, ezért az 55 fokos előremenő. Van pár termoszelep is + kevéssé használt szobában nics telibe nyitva a radiátor. 10 cm üveggyapot van leterítve a padláson (borított fa-sár födém, B30 tégla falak)
Akkor lehet a hálóba tetetek be egy klímát, a többi szobában meg leveszem mondjuk pl. 16-17 fokra a kazán termosztáttal a hőmérsékletet... ?
(esetleg még a padlásra leterítek + üveggyapotot, amennyi pénzem marad a klímából)
Tartok tőle, hogy "lassan" elkezdik kivezetni a gázt, ezért gondolkozok valami megoldáson. Most még árban nem olyan vészes de ha elszabadítják, akkor már nem fogom tudni fizetni, így is megkértem az egyenlő havi részletet a gázra, havi 139 köbméterrel, hogy biztos beleférjek. (ez ugye 144-ig mehet fel)
Kicsit off, de hátha tud valaki segíteni, hogy merre induljak el...
Adott egy régi, szigeteletlen br. 90nm-es Kádár-kocka, 10+ éves műanyag nyílászárókkal. Sajnos semmilyen lakástámogatásnak nem felelek meg, gyerek már felnőtt + egyedül élek. Éves fogyasztás áram: 1420 kWh/év, gáz (radiátoros, kond. gázkazán fűtés+HMV): 1547 m3/év.
A házon sajnos nincs használható kémény, a ház melletti melléképületen van egy 120-as kémény, az működik + oda át is lett vezetve a főházból egy radiátor.
Két "dolgon" gondolkodtam, betennék kisegítő fűtésnek egy klímát (nincs H-tarifás mérőm) pl. 0 max. -5 C fokig a hálóba, a többit csak hőn tartaná a gázkazán. A másik, a melléképületbe tennék egy vízteres pellet kályhát, azt úgy mondták, hogy ráköthetem a zárt rendszeremre, mert abban is van tágulási tartály, meg keringető szivattyú + a kémény is épp elegendő neki.
A klíma kijön beüzemeléssel cakk-pakk 250-300 ezerből, a pellet kályha 550 ezernél kezdődik+bekötés.
Szerintetek melyik irányba "érdemesebb" elmozdulnom vagy esetleg van "jobb" alternatíva? (nincs 5 millám most a hatóságilag kiszámolt Kádár-kocka szigeteléshez)
Ebből valaha a 10mm-s csövet peremezték igy bármelyik 3/8" közcsavarra , hollandira , külső menetes csapra lehetett csatlakoztatni ,egy hollandi anyával.
Így tiszta. Nem tudtam,hogy naponta többször kapcsolgat. Azt hittem 10 órától reggel valameddig van benne áram és kész.
Külön órája van és külön vezeték van behúzva.
De eddig nem használtam mert gázos van fent. Csak most 1800m3 irányoznak elő nekem a tavalyi fogyasztás alapján. És ha a melegvíz nem onnan jön akkor lehet benne lennék a kvótában.
Adott egy 5 tagú család és egy 10 évvel ezelőtt vásárolt 200 literes Ariston bojler, ami éves szinten 3600 kW áramot fogyaszt. Ezt szeretném lecserélni egy energiahatékonyabbra. Szóba jött a hőszivattyús bojler is. A lényeg a lényegesen kevesebb fogyasztás lenne.
Egy kicsit úgy érzem, hogy 5 főre a 200 liter túl lett lőve. Cserélhetem kisebbre, mondjuk 120-150 literesre? Elég lesz?
segítséget szeretnék egy alkatrész beazonosításában.
vannak régi fajta csapok amikbe nem becsavarni kell a bekötőcsövet hanem 2db 10mm es krómcső lóg ki alul kb 20cm hosszan.
Erre a csőre keresek szorítós 1/4-es külsős alkatrészt. találtam olyat ami flexicsöves de az nem jó. olyan kell ami 10mm csőre szorít és a másik fele 1/4 vagy 3/8 as. Egyáltalán hogy hívják mert még keresni se tudom a neve nélkül .... :(
valami ilyesminek néz ki de csak az egyik felén van szorító hollander.
Napi 8 órában vételezhetjük ezen az áron az áramot, ebből 4-6 óra csúcson kívüli időszakra esik (és a legrövidebb kapcsolási idő sem lehet kevesebb 15 percnél).
Ja, vezérelt: ugye nincs két drót húzva a fogyasztóhoz, egy normál és egy olcsó villannyal ;-)
Egyszerűen egy olyan villanyóra-szerű szerkezet van a falon, ami távvezérelt, a szolgáltató vezérli, így a rá kötött fogyasztókat a szolgáltató kapcsolgatja be meg ki, akkor és annyi időre, amikor nekik tetszik (de gondolom azért valami erre vonatkozó rész van a szerződésben, minimum mennyi naponta, stb.)
Ez a távvezérelt, kapcsolós villanyóra ugyanazt a villanyt adja ki magából, mint a másik, csak ennek a fogyasztását olcsóbban számolják ugye - ennyi a vezérlés lényege.
Nem pl. 22.00-6:00 között van "éjszakai" áramod, hanem naponta többször is, kisebb szakaszokban.
Ez nagyon jó, mert nap közben is többször olcsó villanyból ráfűt a bojler.
Ha jól tudom ezek a szakaszok nem fixek: az összes fogyasztás függvényében kapcsolgatja az elosztóközpont, szóval amikor sok a fogyasztás, nem ad villanyt az ilyen villanyról üzemelő készülékeknek, amikor meg van "felesleges" kapacitása a rendszernek, akkor eteti ezeket a fogyasztókat ;-)
Előtte egy nyilt égésteres cirko volt. 2 csapat volt. A gázszerelő egyszemélyben fütési szezon végén lecserélte a falikazánt. A kéményesek rá 1 hétre a meglévő 8 méteres kéménybe berakták a műanyag csövet, a készüléknél ketté osztották. A beszivást a kazánházból kifurva oldották meg.
A következő dolog a bojler cseréje lenne. Most gáz bojler van és most néztem,hogy van éjszakai áramom. Arra gondoltam az éjszakairól menne mondjuk egy 150literes bojler és az elég lenne a következő napra?!
Nézegettem,hogy van hőszivattyús bojler is. Az jó megoldás lehet?
Milyen volt előtte? Nekem turbós van és szeretném kondenzációsra cserélni a fogyasztáscsökkentés reményében. Nálam egyből a kazán felett megy ki a szabadba a kémény 90 fokban. Így nagyon rövid a kémény. És kíváncsi vagyok ez mivel jár.
" Minden kazán gyártója világosan leírja, hogy a készülék milyen füstgáz elvezetéssel építhető ki és ehhez biztosítja a megfelelő építő elemeket. Akkor miért szükséges kémény tervezés és átvétel?
Igen leírja, sőt különféle rajzos útmutatókat ad, hogyan lehet egy kéményrendszert megvalósítani.
De a gyakorlatban nem mindig így sikerül.
Mindig a kéményes az aki a kazángyártó által javasolt elemekből (vagy akár másféléből ) összerakja azt a kémény rendszert. Megépíti.
A terv csak ezt ábrázolja , rögzíti mint egy adatközlést. A Meo ezt veszi át és bizonyos mérésekkel/vizsgálatokkal megállapítja, hogy az jó vagy sem ( ez a tömöségi vizsgálat ).
Azért a gázvezetékhez is csak hozzányúlnak, a minimális a golyóscsap csere. Tehát a vezetéket megbontják.
EPH úgy ahogy írták 30 éve követelmény.
Ettől függetlenül a kéményesek (nem az építők, hanem az átvevők ) néha túltolják. Nevetséges ,hogy egy olyan rendszernél ahol a gyártó eleve garantálja, hogy a kazán legalább 30 m -es rendszernél legyőzi az ellenállást - a cső átmérők a szokásosak, csak pár könyök van, akkor egy kb. 10 m hosszú rendszernél un. ellenállás számítást kérnek, + hőtechikai humbungot.
Nyilván a határnál pl. 25 m hosszúnál ajánlatos számítást készíteni, de az alatt.... paraszt vakítás.
Láttam ilyen számítást 6 oldal, sok hűhó semmiért.
Persze a 40 eft ért kell valamit nyújtani.
Na most a csere sokszor nem sima csere. Pl. nyilt égésterüről átmenni zártra, vagy zártról a kondisra. itt mindig más a kéményrendszer.
Habár valamikor amikor a kéményseprők még a mostaninál is nagyobb urak voltak ( jó 20 éve ) egy fég nyilt égésterűt cseréltettem volna ugyancsak nyiltra ( Fég C12 - ugyan arra csak újra. igencsak magaslóról beszéltek velem. pl. mondták kell rajz (tervek nevezték ). És a lelkemre kötötték, hogy azt csak épületgépész - engedélyes -készítheti. Visszakérdeztem nem az a lényeg hogy a rajz a valóságot tükrőzze ?
Aztán ezeknek a túlhatalmas kéményseprőknek befellegzett.... magyarosan a tökükre léptek. Ma már nincs kötelező évi un. kémény ellenőrzés.
Nincs azóta több CO halál. Régen is ma is kb. 20 az évi ilyen baleset. Ami nem mind a helytelen kémények miatt van.
De mint utánad írták, ha a feltételek megfelelőek, van un. egyszerűsített csere.
A jó gázszerelő csak felméri,, hogy a feltételek fennállnak vagy sem.
Nálam most lett kondenzációsra cserélve. Nem kellett semmilyen gázmeó. Hivatalosan lett cserélve, kaptam vissza gázmüvektől dokumentumot, hogy elfogadták a cserét. A kéményes a meóssal jött együtt. EPH se kellett.
Előre elnézést a szakmabeliektől a provokatív hozzászólásért, de engem felháborít a gazkazán csere körüli műbalhé az engedélyek mennyiségével.
Minden kazán gyártója világosan leírja, hogy a készülék milyen füstgáz elvezetéssel építhető ki és ehhez biztosítja a megfelelő építő elemeket. Akkor miért szükséges kémény tervezés és átvétel?
A gázcső csere esetén már ki van építve a hálózat 99%, hogy a modosított rövidített hosszítótt cső is ugyanazon a nyomvonalon lesz, miért szükséges tervezés és MEO átvétel?
A készülék maga földelt aljzatba kerül csatlakoztatásra, miért szükséges EPH csatlakoztatás és ennek a jelntősége tényleg olyan fontos akkor miért lehet a mostani FÉG kazánt 30 éve nélküle használni és ha nem nyúlok a rendszerhez akkor még 30 évig tudnám így használni?
A fenti elemek több százer forinttal növelik a csere költségét de valójában egy "pecsétről" szólnak csak és nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy elavult készüléket használjon a lakosság, mert valójában sosem térül meg a gázkazán cseréje.
Ahogy néztem nem kell engedély ha nem nagyobbat veszek. De majd utánajárok. Ha annyi akkor nincs értelme az egésznek és csak egy klimát rakatok fel és azzal besegítek.
Nagyban függ a hőleadó oldaltól is, radiátro, padlófűtés stb. Ha az előremenő hőmérsékletet alacsony (55C alatt?) akkor lehet még megtakarítás, de szerintem nem számottevő.
Hasonló cipőben járok csak nekem a kazánom még régebbi és egy készülék árán felül a kéménybélelés (de ez téged is érint), engedélyek stb 1.3-1.5m (budapest) tehát mire kicseréled már közel fogsz járni 2 millióhoz.
Ennyi pénzért már lehet hőszivattyút is telepíteni, ahol a készülék sokkal drágább, de a bekötése a H tarifa miatt (jelenleg korlátlan és kedvezményes árú fűtési szezonban), a mérőhely szabványosításon kívül nincs más engedély és költség. Pesze hőszivattyúnál is fontos, hogy a ne kelljen nagy előremenővel dolgozozon.
Sziasztok. Régi ház fürdőszobáját újítom fel , és a régi vízcsövek a falból bontásra kerülnek. Valaki meg tudja mondani , hogy ezek mivel vannak betekerve , és mi célt szolgált ez? A kék és a barna simán valami textilnek tűnik , a kócos meg mintha állati szőr lenne. Pusztán kíváncsiságból. Nyilván nem lesznek újra felhasználva.
Van egy szellőző fent a ventis, ami lezár teljesen ha nem megy a kazán. Van egy lent, amit még akkor tettek fel amikor a fűtést kiépítették. Egy aluminium lap, amibe lyukak vannak fúrva. Azon valamennyi levegő mindig cserélődik.
Most akkor mind a két szellözön rács van , ami csak akkor nyit , ha üzemel a kazán ? Mert ha igen , akkor csak a ventit kell beszerelned . Én úgy értettem az elsö hsz-edben , hogy egyik szellözön van venti és rács . Valamint még egy szellözönyílás csak úgy egymagában , amin ellenörizetlenül áramolhat a levegö .
De tudnék, de akkor már egyszerűbb levenni a rácsot alulról, csak akkor hideg lesz a kazánházban, és a kazán nem 15-20 fokról indul, hanem mittudomén pl 5-6 fokról-ról. Bár ez a dög megeszik naponta télen több mint 10m³ 100m²-en naponta, szóval bármit is teszek, a 144m³ ide havonta lópikula lesz.
Esetleg nem tudnál az alsó szellözölyukra is egy olyan ventit tenni , de lezáródó rács nélkül , hogy szellözzön a pince , ha a kazán nem üzemel , akkor is legyen friss levegö .
Keress rá , hogy a kazánod maximális teljesítményen mennyi gázt fogyaszt . Majd keress rá , hogy 1m3 gáz tökéletes égéséhez mennyi levegöre van szükség. A ventid tudja-e nyújtani az igényelt mennyiségü levegöt plusz 5% ráhagyással ? Ha a venti tudja az elvárt mennyiséget ( nem a papíron írt adat a gyártótól a fontos , hanem a valós mért légszállítás ), akkor nincs gond . A por lesz abban az esetben a sárgásláng okozója . :-)
Üdv a tagoknak!Átfolyós gázos vízmelegítővel kapcsolatban érdeklődnék.Társasházi lakásban lakom,ahol korábban nyílt égésterű készülék szolgáltatta a meleg vizet.Ezt az előző tulajdonos lecseréltette villanybojlerre.Szeretnék utánajárni van e lehetőség visszaállni ilyen átfolyós megoldásra.Zárószinti lakás,egyedi kémény van,nem gyűjtő.Amit eddig olvastam úgy látom nem lehetséges már nyílt égésterűt felrakni.Kérdésem,hogy ha kiépítésre kerül egy légbevezető rendszer a fürdőszobába akkor sem?Illetve láttam,hogy van zárt égésterű átfolyós vízmelegítő is,a Vaillant Turbomag 155/1.Esetleg ez a készülék megoldást jelenthet a problémára?Nyilván ez többszörös költség lenne mint egy nyílt égésterű,mert gondolom a kéményhez is hozzá kellene nyúlni.A válaszokat előre is köszönöm!
Sziasztok! Kondenzációs kazánhoz érdemes lehet a hatékony HMV előállításhoz olyan indirekt tárolót választani amiben nagy felületű csőkígyó van (2nm felett, a jellemző 1nm alatt). Ezeket jellemzően hőszivattyúhoz ajálják, de kondenzációs kazán esetén is kisebb előremenővel lehetne így előállítani a melegvízet. Árat tekintve mocsok drága mindkét opció, a nagy felületű 10-15% drágább.
Külső hőcserélővel lenne igazán hatékony (csőkígyó nélküli tárolóval), de oda kell egy hőcserélő, egy szivattyú meg egy áramláskapcsoló, mert a a kazánnak beépített váltószelepe van és nincs ilyen output. Ezek az alkatrészek önmagukban sem kerülnek kevésbe.
A Hajdú bojleremen egy MMG biztonsági szelep van felszerelve, nagyjából egy éve tettem fel. Biztosan vízkövesedett is már, csak az a probléma hogy állandóan csöpög. Voltam a vízvezetékes boltban, ott mondták hogy bármit is csinálok, az csöpögni is fog. Azt mondták hogy itt mi nálunk 6-7 bar a nyomás, és emiatt csöpög folyamatosan, tehát maga a szelep jó, csak a nyomás ami miatt enged állandóan a szelep. Ajánlotta a boltos hogy a vízóra után szereljek fel egy nyomáscsökkentőt. Mesélte hogy a fiánál is most szerelt fel, egy új bojler most ment tönkre nálunk, állítólag eldurrant mert akkora volt a nyomás, valami olasz biztonsági szelep volt, az meg nem nyitott ki, vagy nem is tudom, és ott probléma lett ebből a magas nyomásból. Úgyhogy abban szeretném kérni a segítséget, hogy KPE csőre hogyan érdemes felszerelni ezt a nyomás csökkentőt? Van az utcáról beérkező cső, és van a házunk vízcsöve (vascső), a kettő között van egy KPE közcső, amire rá lehetne szerelni a nyomáscsökkentőt.
Azt szeretném kérdezni hogy ezt hogy lenne érdemes úgy, hogy az tartós is legyen?
Megköszönném ha valaki leírná hogy hogyan érdemes jól kivitelezni. Tudom, hívhatnék szerelőt, de akikkel eddig találkoztam, őket többet nem szeretném ide elhívni, köszönöm a megértést.
Én nem szoktam kenni, sosem szivargott. Egy ideje loctite zsinórt használok, az nekem jobb. Az öreg gumiamot használt. Szerintem ha rendesen atoblited jo a szappan is.
Jogos abszolút, okés, beszerzünk egy ilyet, kicsit túlméretezve.
Itt pont a nagy nyomás a gond, épült egy új víztorony a közelben pár éve, azelőtt persze problémás volt a helyzet. Immár aki közel van a víztoronyhoz az problémázik, nálunk csak szimplán ne márt a reduktor, hogy ha véletlen 6 bar fölé mennénk akkor nem legyen problem a biztonsági szelep ömlésével.
Én jobban szeretem mint a csöpögő vizet felfogni. Nekem van egy Honeywell nyomáscsökkentő a hideg vízen szűrővel egybeépítve, azon volt egy csonk nyomásmérőnek így látom. Csoda ha eléri felénk a 3bar nyomást, pláne mostanság. A Pilisi medence mostanában nem a vízellátásáról híres.
Köszönöm szépen! Néztem a Flamco számítási segédletét. Kicsit blöfföltem, mert a fene tudja a hidegvíz nyomást. 6 barnál kisebb, de elég magas mifelénk, van egy reduktor is bent. Lehet be kéne tennem egy manométert a reduktor mögé, hogy tudjam a pontos értéket.
Az egész STA nem szeret 6 bar fölötti nyomást...
De akkor akár sima villanybojlernél is ajánlott lehet egy ilyen berakása? Van egy ilyen vendégház/kisház a kertben ott az van, nem gázfűtésű megoldás, lehet oda is kéne tenni, ha már egyszer nekivág az ember.
Hideg betápra a biztonsági szelep és a tároló közé. Én 10%-ot szoktam tenni ami Neked 20 liter lenne. Ki kell amúgy számolni, a hőmérséklet különbségből számolható a tágulás.
Köszönöm, értem, akkor csöpögés nuku és jobb lesz a többi kütyünek a hálózaton, ami a vízre van kötve... Okés. Nem egy nagy pénz, ilyen 8-12 literes kellhet a 200 literes indirekthez talán.
Amúgy akkor sima villanybojlerhez is ajánlott lehet? Ezt közvetlenül pár méteres körzetébe kell tenni a vízmelegítést szolgáló berendezésnek gondolom...
Ivóvizes tágulási tartály alapvetően csak ajánlott az indirekt tárolókhoz nem? Ha nincs akkor csöpöghet felfűtéskor a biztonsági szelep stb. kb? A HAjdu STA gyári leírás nem írja kötelezően a tágulásit...
Emberek, köszönöm - el is vettétek az eleve sem túl sok kedvem maradékát is a bojlerszereléstő ;-)
Merthogy:
- Társasházi lakás, kád nincs, csak zuhanytálca (a vegyszeres melók miatt)
- A bojler nem a fürdőben van, hanem a kamrában, így leengedni a vizet nehezebb. Meg úgy általában koszolni is.
- Alkatrészt venni itt Ausztriában, a ki tudja milyen bojlerhez - nem tudom, nehéz eset lesz szerintem.
Erre jöttem rá, még mielőtt nekikezdtem volna ;-)
Ha lenne rutinom a dologban, akkor talán nekiállnék, de így... Két 18 éves lánygyerekkel + asszonnyal a nyár közepén meleg víz nélkül maradni nem annyira aknánk ;-)
Van egy régi FÉG K18 E3 kombi kazánunk, aminek a termosztátját szeretnénk lecserélni, mivel sajnos a régi a felújítási munkák során megsérült... Egy Computherm Q7RF termosztátra gondoltam mert vezeték nélküli, és viszonylag kedvező az ára. Nézegettem a kezelési utasítását, ha jól értem a termosztátnak szüksége lesz a hálózatról egy fázisra és nullára továbbá a kazánból kell bekötni egy "NO" ÉS "COM" kábelt, amiknek a beazonosításához szeretnék segítséget kérni. Az interneten megtaláltam a kazán és termosztát útmutatóját (28 oldaltól), feltehetően ennek megfelelően van bekötve, ebben részletezik hogy az eredeti egységet hogyan kell bekötni. Kérdésem az lenne hogy ezekből a kábelekből nekem melyiket lesz szükséges bekötnöm az 1-es és 2-es csatlakozókba?
Még nem csináltam ilyet, majd keresek valamit a Youtube-on ;-)
Gondolom a vizet le kell engedni.
Tömítés: a típusszámát sem találom egyelőre a bojlernek, aztán hogy ki árul ilyeneket errefelé, arról fogalmam sincs... Nem az a barkácsolós ország ez ;-)
Megnéztem a neten, 19,2-es keménységű a víz nálunk - úgy látom, az már azért kemény.
Érdekes, hogy a mosógépünk ennek ellenére nem vízköves (Calgon nélkül sem ;-) , pedig nagyon sokat mosunk... Gondolom a mosószerekben van vízlágyító bőven.
Nyílt rendszerű tágulási tartályra lenne szükségem, kb. 45-50 Literesre.
A régi már szétrozsdásodott, le is szereltem a padlásról.
Azelőtt lehettet kapni a boltban ilyeneket. Most PP-ből készültet találni csak a neten.
Gondoltam, egy 60 Literes villanyboylert át lehetne alakítani erre a célra, végső soron.
Esetleg van-e más ötletetek, vagy tudtok-e valakit, aki gyártana vasból ilyen tartályt? vagy van-e valamelyikőtöknek ilyen elfekvőben? (3,8x3,8x3,8 dm)
Valószínűleg te is tudod vízköteleníteni a bojlert, bár lehet tömítést kell majd cserélni. Ha tudod csökkentett teljesítménnyel használd, alacsonyabb hőfokon, akkor lassabb a vízkövesedés.
Na ennek utána kellene járnom: van olyan vízlágyító, ami ekkora mennyiséghez (fürdés) is használható? És ha igen, mekkora, mennyibe kerül - és mennyibe kerül az üzemeltetése??? ;-)
Nálunk a vízforraló maximum 2-3 hetet bír napi 1-2 teával (igaz, a lányok egy teához is minimum 1l vizet melegítenek.) , akkor már leváló - úszkáló vízkőréteg van az alján, annyi, hogy eltömíti a szűrőt a kifolyó résznél.
A kérdés főleg az, hogy mennyire "kamu" a fejlesztés? Mert ez addig szép, hogy nem a fűtőbetéten rakódik le a vízkő, de akkor ez azt jelenti, hogy sehol sem lesz vízkő lerakódás, vagy azt, hogy a fűtőbetéten nem lesz? ;-)
Totál hülye vagyok ezekhez a dolgokhoz sajnos...
De Ausztriában élünk, itt nem állítanék neki inkább egy iparost sem bojlert tisztíttatni.
És ha már csere, akkor olyanra kellene cserélni, amihez a legtovább nem kell újra hozzányúlni.
Villanybojlerünk van, kb. 6 éves. Piszok kemény nálunk a víz (a vízforralót maximum kéthetente ki kell vízkőoldóznom, pedig nem is használjuk sokat, csak pár tea ;-)
2,5 éve lakunk a lakásban, de úgy veszem észre, hogy hamarabb elfogy a meleg víz, és lassabban "termelődik" újra ha átkapcsolom nappali villanyra, mint az elején. Kellene valamit kezdenem vele...
Valahol valaki egyszer azt mondta, hogy léteznek száraz fűtőbetétes bojlerek, talán nekem jobb lenne ehhez a vízhez egy olyan. Mondott egy gyártót is, hogy szerinte az jó. Csak éppen elfelejtettem, hogy melyik ismerős mondta, és azt, hogy mit ;-) Keresgélek a neten, de nem nagyon találok ilyen bojlereket, ezek szerint nem egy elterjedt dolog (az ajánlott gyártó neve meg, ha meglátnám a találati listában, biztosan beugrana, de eddig még nem jött szembe)
Van valakinek infója, tapasztalata az ilyen "modern" bojlerekkel? Ha találnék valami jót, lehet, hogy lecserélném...
Amit még találtam, az a távfűtéshez való bojler (távfűtésünk van, nyáron is működik ;-) , ezen is elgondolkodtam... Bár ez nagyobb átalakítás, mert a kamrában van most a villanybojler, és mellette a WC-ben jön be a fűtés két csöve, de ez még nem is akkora katasztrófa, ha megspórolom vele a vízkövesedést, stb. Ilyenről hallott már valaki?
Látom hgoy telefonról elég szarul sikerült a hozzászólásom.
Tehát lenne egy HMV rendszerem amiben egy gázbojler van, egy ki és egy bemeneti ponttal. Erre lehet kötni HMV keringető szivattyút vagy nem alkalmas rá?
Hát, a padló megemelésén nincs értelme tűnődni, mert úgy kb. 120-130 cm-t kell megoldani. Azért meg az egész fürdőszobának igencsak célszerűtlen lenne nekiugrani. A gipszkartonon, pontosabban egy a cső fölé bűvölt gipszkarton, vagy hungarocell vállon eltűnődtem már én is. Annak akkor lenne értelme, ha az egész fal csempézve lenne azon a részen a padlóig, és akkor lenne egy kiugró, aminek a teteje, meg az eleje simán csempézve lenne.
Viszont adtál egy tippet, mindjárt megnézem lehet-e elég nagy félköríves hungarocell profilt kapni, bár vannak kétségeim a méretet illetően.
Szükségem lenne némi tanácsokra. Fal és padló találkozásánál kívül vezetett szennyvízcső takarására kellene valamilyen kulturált megoldás. Van egy elgondolásom és érdekelne, hogy van-e valamilyen buktatója, de természetesen más ötleteket is szívesen fogadok.
Adott egy 1975-ös építésű tégla társasházi lakás, az a négy emeletes kocka alakú klasszikus fajta. A fürdőszoba felújításánál tartok és a szennyvízcső burkolásán tűnődök, ehhez kellene valami egyszerű és könnyen megvalósítható megoldás.
A helyiségek beosztása szerint a konyha és a fürdő falhatáros, bojler a konyha felőli közfalon van. A melegvizet mindkét helyiségben ugyanaz a bojler biztosítja, ez így rendben is van, ezt a részét nem akarom átvariálni. Pontosabban az eredeti horganyzott csövet kell majd ötrétegűre cserélni, az eredeti nyomvonalon, osztjóvan.
A fürdőben eredetileg beépített kád üzemelt, a szennyvízcső a konyhából a mosogató alól egyenesen átjön a falon, majd a beépített kád alatt/mellett el a strangvezetékek felé. A kád végétől a mosdó alatt a strangvezetékekig a fal és a padló találkozásánál halad kb. egy méteren keresztül egy 10x10-es burkolólapokból kiképzett padka alatt.
A kád röpül, helyette zuhanytálca lesz. A falakon csak annyi csempe, amennyi feltétlenül szükséges, a zuhanynál nyilván valamennyi ráhagyással kétoldalt, illetve a mosdó fölött két sornyi. A szennyvízcsövet ugyanott szeretném elvinni, ahol most is van, nem is lehetne más nyomvonalon. A zuhanytálca alatt elfér, azzal nincs is gond, de régi padkát meg kell szüntetni, ide kellene valami kulturált megoldás. Meg a zuhanytálca másik oldalán, ahol átjön a pvc cső, és ahova be kell majd rakni egy csatlakozó pontot a mosógépnek is.
A padlón vinil lesz, a burkoló szerint oda nem tudunk rögzíteni. Csempe nem lesz, így az sem jöhet szóba, hogy annyival kinntebb rakjuk, hogy elférjen a lefolyó. A falba történő bevését kizárom, mert nagyon nem tartanám egészségesnek a 7cm vastag, törékeny válaszfaltégla + 1,5cm vakolat kombinációba bevésni az 50-es csövet. Nyilván az építéskor is ezért vitték kívül.
A vizes boltban vezetékcsatornát (kábelcsatornát) ajánlottak jobb híján, így én is erre hajlok. Szóba jöhet 60x100-as, vagy 70x110-es. 60x100-as van a villanyos boltban, de én inkább a nagyobbra szavaznék, hogy maradjon mozgástér, de potyára nem rendelném meg. Nyilván a megfelelő lezáróvégekkel, T és kanyar idommal. Arra gondoltam, hogy a kád helyének feltöltése, és a vinil lerakása után felfúrnám a vezetékcsatornát, és abban lenne lerakva a PVC cső. Van ennek valami buktatója?
Persze kérdeztem a vizest, szerinte hülyeség, majd ő bevési mert úgy szoktuk. Nálam nem szokjuk úgy, de valami nagy hülyeségnek sem akarok nekiindulni. Gondolom van erre valami kialakult gyakorlat, mert ilyen kecóból igen sok lehet országszerte.
Ha ez alapján a vízóra alapján megy a fizetés, ezt olvassa le a szolgáltató és az óra le van plombálva és előtte van a szétrohadás akkor az a közöskassza dolga.
Az a gond, hogy a falban a szemcsék kemények, a kötőanyag pedig gyenge. 6-os fúróval kb. 2,5 cm mélységig lehet lyukat fúrni, utána kirobban a kráter a túloldalon. Ezután beteszem a tiplit, hátulról benedvesítem a krátert, belepacsálom a csemperagasztót, elsimítom, és amikor megkötött, akkor becsavarom a tiplibe a csavart.
Olyan mosdókagylót szereltem fel, amit alulról is tart a bútor.
Fúráskor a másik oldalról egy deszka darabot pld ha a falnak nyom valaki akkor nem fog tenyérnyi méretben kiszakadni a vakolat és tégla. Az is segít ha téglát nem nagy ütőerejú géppel fúrsz, oda elég egy kis barkácsáruházi röcögtető.
Sziasztok! Panelben hogyan szoktátok az új mosdókagylót rögzíteni? Új helyre kellene tenni és elég vékonyak a fürdő és wc válaszfalak, amit adtak hozzá csavarokat az pedig hosszabb, mint a fal vastagsága. Arra gondoltam, hogy veszek kb. 4cm hosszú 8as Fischer fém dübelt és abba tekerek 8as menetes szárat, majd anyával és alátéttel felfogatom a mosdókagylót, így talán nem lyukasztom át a wc falát fúrásnál. Ez működhet így? Egyáltalán, hogy kellene ilyen 4-6 centis válaszfalat fúrni, hogy ne legyen ordas nagy lyuk a túlsó oldalán?
Sziasztok! Ahhoz hogy hmv keringetés legyen egy gazbojleres rendszerben valami specko gazbojler? Ha nem akkor a visszatérő melegvíz ágat a bejövő hideg ágba kell kötni?
Viszont ha logikusan gondolkodunk , egy zártkörben , ahol nem kell emelni , hanem forgatni a vizet , akkor szerintem is ha esztétikailag nem zavar , simán mehet a vastagabb csö , mert így lassul az áramlási sebesség , kisebb lesz a hidraulikus ellenállás . 8 kör esetében mennyi a térfogatáram összesen ? Legyen 3liter percenként , az 8x3x60=1440liter egy óra alatt . Ezt kell tudnia a keringetönek annál a hidraulikus ellenállásnál , ami van a rendszerben .
A jelenlegi rendszer egyébként jól működik leszámítva a korróziót és az iszapot, de most minden réz lesz. Amit nem tudok pontosan az OK amiért a gerincvezeték le van szűkítve már az első emeleten. Mindenesetre úgy döntöttünk marad az eredeti terv azzal nem nyúlunk mellé azaz 28-assal megyünk fel az első osztóig és innen ágazunk le két 22-es réz csővel. Alul-felül 4 kör van, 2x45m2-re.
Nem az a lényeg , hogy a radiátorokon átfolyó mennyiséget képes legyen mozgatni a keringetöszivattyú ? Elvégre zárt rendszerröl beszélünk , ahol nem a víz emelési magassága a legfontosabb , hanem a csövek össz ellenállása és a radiátorok ellenállása , amit a keringetönek tudnia kell . Rosszul gondolom ?
Más kérdés az anyagi vonzata ( csövek ára , fittingek , stb .) .
A kazán gyártója teljesítmény függvényében meghatároz egy szükséges cső átmérőt.
Ez egy 24kw kazán esetén többnyire 22mm (rézcső), az elméleti maximális teljesítményhez (fűtéskor nem maximális teljesítményen üzemel) a következő táblázatot találtam (külső átmérő, rézcső):
Rendben, de laikusként sem értem nem, hogy áramlástanilag. Panel épületnél a gerinc vezeték átmérője végig ugyan akkora, csak a radiátorokhoz ágazik le a kisebb átmérővel.
1. A szűkítésnél a kisebb átmérőjű csőben a nyomás lecsökken, sebbessége nő a folyadéknak. Térfogatáram itt akkor csökkenni fog, nemde?
2. Mi történne ha végig 5/4 colos lenne a gerincvezeték?
3. A pincehelységtől a 2. emeltig 5.8m méter magasra kell szállítania a folyadékot a szivattyúnak, ennek csőátmérők szempontjából van jelentősége?
Csőszerelésben jártas szakemberek véleményét szeretném. 2 szintes családi ház alul-felül padlófűtés. Cirkó kazántól 5/4"-os ACÉL vezeték megy az első emelti osztóig. Innen az emeletre az átmérő lecsökken 1"-osra. Cserélve lesz 28-as rész gerincvezetékre, osztókhoz 22-es leágazással.
Kérdés: mi az oka, hogy a kisebb átmerőjű gerincvezeték meg az emeleti osztókhoz?
Ha én végig 28-as vezetékkel megyek fel, lesz-e valami negatív hatása?
Köszönöm a segítségeteket, ill. mégsem. Megvettem 40 ezerért a 20 hónapot használt Nike Star falikazánt. ( Az első fotón) A csöveket is odaadták, ami alapján én gondolom azért nem volt huzata mert a könyököt leszűkítették elég jó , hogy bemenjen a falba.
Sziasztok. Olyan kérdésem lenne hogy tarsasházban adva van egy lakás ami beázott, hosszas keresgélés után derült ki hogy a felső lakás bejovő vízcsője lyukadt ki. A lyukadás a vízóra előtt van de azt mondja közösképviselő hogy mivel nem közvetlenül a főcsőhöz van csatlakoztatva a vízóra ezért a tulajdonos kára a csőtörés. A vízóra kb 1.5 méterre van a közös csőtöl. Kié a kár?
Szeretnék Ariston bojlert a kéményes gázbojler helyett mert fel vagyok szólítva kéménybéleltetésre, az meg egy horror összeg.
Viszont azon van a vita, hova kerüljön: a gázbojler helyére, ami a tusolótól kb. 5 méterre van, vagy pedig a tusoló mellé, de akkor vízvezeték miatt falat-csempét kell bontani.
Professzionális strapabíró szerszámokat kerestek? Szeretnétek a munkánál strapabíró és megbízható szerszámokkal dolgozni? A RIDGID nem fog cserben hagyni!
Most a mennyiségi kedvezményünk keretén belül akár 15% kedvezményig kombinálhatja a szerszámokat.
Kondenzációs kombi gázkazánra cseréljük a régi nyílt égésterűt, és a nappaliban a radiátorokhoz lenne egy kérdésem. 25 nm-es a szoba 2,6 m-es belmagassággal, a fal csúsztatott zsalus, magasföldszinten van és 2 oldala a utcával határos.
Kb. 3800W hőigényt számoltam (60-as szorzó), viszont a nehézség, hogy nem ablak van, hanem 3 teljes ajtó, így az utcafronton jobb és bal oldalt is csak 60-70 cm széles hely van jobb és bal oldalt.
Úgy ondolom, hogy a standard 600x900 radiátor nem elég ezért felfele kell "terjeszkedni".
3 megoldásra gondoltam, de nem tudom, hogy melyik működhet egyáltalán
A) Vertikális radiátor - nagy teljesítményűt egyszerűen nem találtam, ha valakinek van tippje, hol lehet kapni, kérem, ossza meg
B) 90°-kal elforditani normál lemezradiátort, hogy áló legyen - lehet-e egyáltalán??
C) 2 db 600x600-as radiátort tenni egymás felé és összekötni őket vagy 2 külön leállást csinálni
Persze át lehetne fordítani a hosszanti falra is és ott ez már nem jelent problémát, de akkor a térből venne el, ezért szeretném mindenáron a két 60 cm széles és 260 cm magas helyre betervezni.
Nem lenne elég, ha bekennéd valami csúszós anyaggal? Pl. van erre külön szappan, de bármi megteszi arra a kis időre, én szilikon spray-t "szoktam" használni.
Sziasztok! Panel lakás. Az mitől lehet, hogy a 90es flexibilis wc bekötő cső nem megy bele a wc kiállás pvc csövébe, túl kicsi az eredeti wc cső kiállás. Nem szabványos 90es méretű a strangból a kiállása a wc-nek? Melegítsem meg és kicsit tágítsam ki, hogy belecsússzon a flexibilis bekötő? Mellékelek egy képet.
Nézegettem és talán ez kell nekem még ami nem az általad említett általános alkatrész, hanem specifikus: "állványcsőtölcsér" vagy éppen "lefolyócső lezáró"
De pl ami nálunk van Prefa, ott ez a termék lesz az ami átmenetet tud a KG-PVC talajban levő esővíz alapcsövezés felé biztosítani:
Gumi toldokat gyartanak amikkel bármi bármivel összeköthető. Kettő vagy négy saválló awa bilinccsel huzod rá a csőre, atmeroben sok lépcsőt gyartanak, kis iranytorest is elvisel.
Mi a tapasztalatotok a réz idomokról gáz hálózatban. Megbízhatóak? Nem repednek?
Egyáltalán lehet használni? Én sok helyen látom. Nemrég cseréltük le a 25 éves tűzhelyet és az is réz könyökkel volt szerelve. A képen is azt látni. Ez még vastagabb falú mint a mostaniak.
Az esőcsatornák ejtőcsövét kulturáltan csak ilyen földbe ágyazhat csatornafogadókkal lehet átvinni a földben futó műanyag csövezésbe nem? Tehát nem véletlen nem látok olyan idomot ami konvertálná a fém cső méreteit a műanyag tokos véghez?
Ha már leszereled a készüléket, akkor a parapet szettet is told egy kicsit balra , annyira hogy a külső csőhöz éppen ne érjen hozzá. Kb. 10 cm-t enged a csőig. A parapetet nem kell szét szedni hosszú vésővel mellette bővíteni a lukat, majd gipszes habarccsal rögzíteni.
Bent a jobb oldalt minden kényelmesen elfér.
Inox flexi gázcső és szabályos sárga gáz szelep. Azaz golyós csap.
Eleve ebben a formában nem mehet a gázcső. Az elzárónak a készülék mellett közvetlen hozzáférhetőnek kell lennie. A flexi cső falon keresztül nem mehet, ha ez volt az elgondolás...
A konvektor flexibilis gumicsövét ideje volna cserélni, de csak a készülék teljes leszerelésével oldható meg. Ugyanis sarokban van felszerelve. Van ugyan előtte egy elzáró szelep, de nem férni hozzá...
Szóval úgy szar ahogy van...
A mellékelt képen a vízszintes ágon beépíttetnék egy elzárót, és onnan a sárga flexibilis csővel mennék be a készülékhez. Tudom, jobb lenne a függőlegesbe beépíteni, de akkor távolabbról kell a flexibilis csövet vezetni, ami nem lenne annyira szerencsés.
Ami még megfordult a fejemben, hogy a felszálló ággal elfordulni vízszintesen a parapet alatt, és ott kialakítani egy úgy bekötést az elzáróval, de ahhoz le kéne venni a gázórát, szóval az túlbonyolítaná az egészet.
Sajnos sehol sem kaptam szilikon gumi tömítést a csapra, ezért nem mertem valamilyen éles szerszámmal kipiszkálni a régi tömítést, leszerelés nélkül. Tudtok javasolni beszerzési forrást.
Van ahol ingyen adnak présgépet kölcsön, ha ott veszed az idomokat, vagy veszel roppantógyűrűs, kulcsos fittinget. De ha úgy olcsóbb, akkor húzzál ki két gerincet (ha a WC-hez, mosógéphez vezeted ki az egyiket, akkor később akár szürke vízet is köthetsz rá (kút, ciszterna, stb...).
Sok vízvételezési hely van rajta. A szűkítést az indokolja hogy 16-os ötrétegű csövet sikerült ingyen szereznem, illetve a krimpelő fogó készletekben az általános méretek 16,20, stb, sajnos 18-as nincs benne vagy amiben benne van a készlet drága. Esetleg érdemes lehetne legalább a zuhanyig 20-ason vezetni a hideg vizet?
az kb 25% keresztmetszetcsökkenés. Hány vízvételezési hely van rajta? Simán lehet, hogy lehúzod a wc-t és hirtelen forróbb víz jön majd a zuhanyból. Miért szűkítenéd le?
Nem szakemberként azt gondolom, hogy nem tünik fel. Ha megnézed a csapok alatti flexi csöveket, meg a kerámiabetétes csaptelepek áteresztőképességét, szerintem Te is ezt fogod gondolni.
Ismét egy kis segítséget, véleményt szeretnék kérni. A fürdőszoba teljes felújításon esik át. A belső főelzárótól a hideg víz 18-as ötrétegű csővel ágazik le, majd ez valahol átvált 16-osra illetve a meleg víz is 16-os. A kérdésem hogy a 18-as csövet lecserélhetem-e 16-osra? Észre lehet-e venni a változást valahol vagy igazából elhanyagolható?
Nem csináltam fotót, de tiszta rozsda a belső része, a csőkígyó is és a tartály is. Ezért nem mertem már vizkövezni se.
A csonkok is eléggé rozsdásak, a cirkulácios csonkkal már volt gond mert kilyukadt. kb 14 éves a tároló, szóval nem mai darab.
Ezért inkább elébe megyek a dolgoknak, minthogy eláztasson mindent, vagy tönkretegye a kazánt esetleg. Valamint látva a tárolok drágulását, ami fél éve még csak 160k volt az most 240k, inkább cserélek mostanában mint jövőre 350k-ért.
Kisebb a teljesítményük (9 kW), illetve a kémény kátrányosodása borítékolt, ha 40-45 fok alatt is keringeted a vizet. (Ezt egy csőtermosztát megoldja).
Van egy Saunier Duval Ecosy 28 E AS kazán és alatta egy Saunier Duval SD 160 NSC indirekt tároló (ami egyébként egy átmatricázott Hajdú HR-T40).
A napokban anódot cseréltem a tárolóban, és úgy vettem észre hogy fel kell készülnöm a tároló cseréjére.
A piacon olyan indirekt tárolókat láttam csak, amiben hőfok vezérlés nincs.
A kazán szerelési útmutatójában ezt olvasom: A használati melegvíztartályhoz kétféle hőmérséklet-érzékelő használható: Hagyományos termosztát. NTC hőmérséklet-érzékelő (opcionális). Az optimális moduláció biztosításához NTC hőmérséklet-érzékelő használatát javasoljuk. Csatlakoztassa a hőmérséklet-érzékelőt a kazán kapocslécére (lásd az elektromos rajzot).
A kinézett tároló a Hajdú HR-N40-es lenne, mivel kb ugyanott vannak a csonkok, nem sokat kéne igazítani rajta.
A kérdésem a következőre vonatkozna. Mit kéne még vennem hozzá hogy működőképes legyen majd a project? Akár pontos típust is írhattok.
Régi dilemma, hogy vízteres kályhát, kandallót szeretnék üzembe helyeztetni, kiépíttetni. Jelenleg van egy régi jól működő gázkazán a pincében és egy cserépkályha a szobában. Nagy valószínűséggel a szobai cserépkályhát cserélném ilyen vízteres mobil berendezésre.
Sajnos a pincébe nem szeretnék lejárni, illetve el se férne még egy vegyes tüzelésű kazán, illetve kémény sincs ott több, csak a gázkazáné.
Mi a véleményetek ezekről a vízteres kályhákról? Miben, miért gyengébbek mint egy kazán?
Nem lenne egy rettenetes meló kicserélni a termoelemeket, de le kell szedni hozzá a gázégőket. Ezekbe a csavarok úgy be voltak rohadva, hogy nem tudtam kicsavarni, le kellett fúrni a fejüket. Aztán szétszedve, satuba fogva, megmelegítve tudtam kiszedni a csavarokat. Szerencsére mindent kaptam hozzá (termoelemeket és tömítéseket a gázégők alá) így össze tudtam szerelni.
Egy apró trükköt csináltam, hogy legközelebb ha kell könnyen ki tudjam cserélni a termoelemeket, a termoelem felső rögzítő csavaranyáját ami a gázégő belsejében van nem tettem vissza. Így legközelebb a gázégő szétszerelése nélkül alulról ki tudom húzni a termoelemet és bedugni az újat.
En is most voltam tul karbantartason, 11 radiator leszerelese, atmosasa, ujra tomitezes a tengelynel. Fentre nem kell tomites, ahogy irtad is a hollander teszi a dolgat. ha csepeg, esetleg akkor egy kis raszoritas. Alul, nalam legalabbis tomiteses volt ,oda vettem uj tomiteseket. A csapreszenek az a belso kupos resz is meger egymiset, felgyulemlik rajta nemi vizko, vagy rozsda, de ezt kitekerni a hazbol szinte keptelenseg. (dugokulcs is megforgott) Egyet sikerult, De mivel igy lattam hogy bent nincs cserelendo tomites igy nem is eroltettem.
Csöpögő radiátor szelepeimet szeretném megjavítani. Gravitációs fűtésem van, régi Mofém 79 -es szelepekkel, a mellékelt képek szerint.
Kicserélem a tengely tömítést és a klingerit tömítést, ezekkel nincs gondom.
Bizonytalan vagyok viszont a radiátor tömítés megfelelőségében. Ezeknél a szelepeknél a tömítés gömbfelület mentén történik, amelyet a hollandi szorít össze. A hollandi alatt nem volt tömítés.
Azért tegyél a végére valamit, a termofej elvileg nem zár, azért volt hozzá a szerelő-elzáró, bár most pont meleg van így ki van tágulva. De ha lehűlne hirtelen az idő okozhatna meglepit - kivéve, ha amúgy is be van állva a szelep :) Akkor majd koppintsd meg párszor fogóval a szelep tüskéjét finoman, de határozottan.
De már levettem a radiátort most, és szerencsére zár.
Azért a többinél készülök dugóval is.
Egyszer jártam úgy, hogy a menetes Honeywell helyett feltettem a gyári szerelő kupakot, aztán valamiért a melegben "megereszkedett", és az alsó szomszéd telefonált, hogy ázik.
Végül csak az 5 Ft-os segített rajta. ( a kupakba)
Köszi a segítségeket, kivettem a kis biz-baszt, így elforgatva kinyíltak a körmök bent.
Visszaugrasztani meg csak úgy tudtam, hogy ha a helyére toltam.
Most már menni a fog a dolog a többinél is.
Még egy kérdés:
Általában zárnak ezek a fajta szelepek rendesen? (vagy készüljek dugóval?)
a radiátort kéne levenni, de a rencer fel van töltve.
a Herz, és menetes társaival az volt a tapasztalat, hogy nem mindig zártak rendesen, vagy kellett bele egy kis műa. korong, amivel jobban benyomta a szelepet.
Ha a réz színét meg akarod tartani, akkor létezik RÉZLAKK. De hogy esztétikus legyen ahhoz az egész csövet fel kellene csiszolni/polírozni, elletve a forrasztásoknál is jobban kellett volna vigyázni, hogy ne legyen az egész cső összekenve. Ha nem szempont a réz színe akkor radiátorokhoz használt zománc vagy akril festékkel festettünk már mi is réz csövet.
Nem szerepelt a kérédsben, de ha eleve látszó csövezésnek volt tervezve a mester figyelhetett volna jobban a párhuzamosra és az ívekre, hogy a két cső szépen fusson.
Én öntapadós tapétát vennék . A melegvizescsöveid gondolom nem lesznek 50°C-osnál magasabb hömérsékletüek . Biztosan találsz hasonló mintázatút , mint a fal .
Ez egy háború előtt épült ház. A közfalak nagyon vékonyak és nem akartuk bevésetni, nehogy megrepedjen a fal (felújítás előtt is kint voltak a csövek. Mi már megszoktuk,más meg úgy se jön/jöhet be. 😊
A másik meg, hogy ha gebasz van a csövekkel, nem kell vésni.
A "házat jól ismerő" vízszerelő mondta, hogy a 6 cm beton válaszfalat nem lehet/célszerű vésni, mert áttörik az egész. Nekem annyiból jobb a helyzetem, hogy mögötte volt egy gardrob szekrény, oda lehetett tenni a csöveket, vízórákat.
Nagyon könnyen kell lejönnie! A kis tologatós bizbasz a leszedésgátlója. Úgy álljon ahogy az első képen.
Nyisd ki teljesen, koppanásig, hogy ne feszítse a szelepet.
Jobb kézzel megmarkolod az egészet, hogy ne mozduljon, majd bal kézzel a cső felőli gyűrűt balra elfordítod és le fog oldani.
Visszarakás ugyanígy, nyitva legyen teljesen, majd összemarkolva felteszed balra fordítod a gyűrűt, kicsit nyomod és felugrik teljesen a helyére. Megnézed teljes elzárás működik-e és kész.
Új kondenzációs gákazán radiátorral és padlófűtéssel. Az osztógyűjtő a 2 keringető és a hidrováltó másik helyiségben van. A két helyiség közötti kapcsolathoz milyen kábelt kell kiépíteni?
Nagy a víznyomás nálunk 6-7 bar ezért nyomáscsökkentő van az aknában. 7-8 év leforgása alatt már a 2. megy tönkre. Az öntvényből ott ahol rázár a tányér kimaródik egy darab. Mi okozhatja ezt?
Vegyek drága márkásat vagy ez velejárója a nagy nyomásnak?
Csináltattál egy munkát és bizonytalan vagy a jóságában.
A vízcsövek járatos átmérője kis fogyasztóknál. Bejővő 3/4 coll, aztán félcolos - 1/2 ".
A leágazások is félcolosak, néha még kisebbek.
Ha nincs elfedve a víztömörséget kell nézni.
A laikus a vízhozamot is mérheti.
Nagyjából 10 liter /percnek kell lenni. Veder és stopper kell hozzá.
Amúgy tényleg sok mindent lehet vizsgálni. pl. a felhasznált anyagok minőségét, a szerelvények minőségét..... csakhogy akkor a vizsgálat többe kerül mint a vízrendszer.
"de ő nagyon elcsodálkozott a kérésemen, hogy ő még ilyet soha nem csinált."
"Mondjuk én még olyanról nem hallottam, hogy valaki egy régi ház vízvezeték átalakítását mérnökkel tervezteti meg." pedig lehet, igaz az nagyon drága lenne
Vizet, fűtést cs. ház és lakás szinten nem terveznek. Igaz a mester azért fejben megtervezi és ha papírra veti, az a terv.
Ja majd elfelejtettem.
A szerelvények elé ( mosdó, kád csaptelep, WC, mosógép, konyhai mosogató csap, mosogató gép, vizmelegít (bojler ) stb elé kellellenek különféle leválaszók (szerelvények )
pl. a mosdó csap elé 1 db sarok szelep, a kádtöltő, a mosógép töltő elé un. csempeszelepek, a WC elé szintén sarok szelep.
Amúgy mindent meg kell tervezni..... néha fejben. Ha ügyes lettél volna alaposan kikérdezted volna a szerelőt, később rögzíted és ez lesz a terv.
De ha nem vagy elég rugalmas, otthagy a szerelő.
Ja az elfolyó rendszerről még nem szóltam. Az sem piskóta.
10 éves ház tetőterében cserélnénk a szalagparkettát és pár helységben nedvesebb a felbeton. A parketta alatt fólia volt párazárás miatt.
Itt szivárgás állhat a háttérben, vagy elképzelhető az is, hogy a felbeton nem volt kellőképpen kiszáradva, mikor ráfektették a párazáró fóliát és a 15 mm-es szalagparkettát?
Beázás sehol sem volt szabad szemmel látható, se falakon, se parkettán, se az emelet alatti födémen. Ha szivárgás a gyanú érdemes megpróbálni először valami rendszerbe fecskendezhető tömítőt, vagy nincs értelme?
Régi családi házban vízvezetékcsere és áthelyezési munka volt. Viszont vannak kétségeim, hogy jól csinálta-e meg a szaki, megfelelőek-e a csőméretek, nem lesz-e dugulás, ilyesmi. Mert az egyik részfeladatot elrontotta és most már nem vagyok nyugodt a többi részt illetően sem. Burkolás előtt ellenőriztetni szeretném, nehogy később baj legyen. A mérnöki kamara weblapján van egy kereső és az "építmények építménygépészeti munkáinak műszaki ellenőrzése" keresője kihozza az ezzel foglalkozó szakemberek listáját. Egyiküket, aki a megyében lakik felhívtam, de ő nagyon elcsodálkozott a kérésemen, hogy ő még ilyet soha nem csinált. Olyat szoktak állítólag vállalni, hogy tervezés és aztán a kivitelezés ellenőrzése. Szóval akkor létezik, hogy nem tudom leellenőriztetni a munkát? Lehet, hogy előbb terveztetni kellett volna? Mondjuk én még olyanról nem hallottam, hogy valaki egy régi ház vízvezeték átalakítását mérnökkel tervezteti meg.
Laikusként kérdezem, hogy hogyan oldható meg egy hőszivattyús bojlert (pl. Ariston Nuos EVO A+ 110 WH hőszivattyús vízmelegítő) valahogy felhasználni padló/fal-fűtésre is úgy, hogy a HMV funkciója is megmaradjon?
Bocsánat, nagyon sötét vagyok vízvezeték ügyben, biztos hülyeséget kérdezek.
1. kinyitom a kád melegvizes csapját, folyik a melegvíz a kádba
2. kinyitom a mosdó melegvizes csapját, folyik a meleg a mosdóba is, kisebb nyomással
3. kinyitom a kád hidegvizes csapját, folyik erősebben a kevert víz a kádba, de: a mosdóban is beindul (a mosdó hidegvizes csapja zárva van) és jön a hideggel kevert meleg
Csak az lehet, hogy a kád csaptelepén keresztül hideg víz megy a meleg csövekbe. Ez normális? Vagy elromlott a kád csapja?
Akkor - ha a gáz nem lesz, vagy nagyon drágán - vagy hőszivattyú, vagy elektromos kazán lehet az alternatíva, attól függően hogy az áramnak mennyire lesz elszállva az ára.
Télen 30e körül volt a havi gázszámla, ez ötszörös áron (ismerősök szerint talán Németországban volt ilyen szintű áremelkedés) havi 150e-es számlát jelentene. 3-4 év alatt elmenne rá egy hőszivattyú ára.
Olyat szeretnék kérdezni, hogy van valami szabály hogy milyen alacsonyra lehet felrakni egy bojlert? Eredetileg egy 150-es ytong válaszfalra szerettük volna felrakni, azonban sem tervező, sem statikus nem ajánlotta, így ahova még feltudnánk rakni ott durván a bojler alja 60-70 cm magasan lenne a padló szinttől. Tudom nem lenne egyszerű a szerelése, de sajnos másképp nem igazán tudjuk megoldani. A kinézett vízmelegítő Ariston Velis Evo 100.
Alu cso, vekony, cso, stb. erre utaltam az "egyszeruseggel" Legfobbkeppen az aluminium heggesztes ekeruleset. (Bar lattam mar beleheggesztett/taknyolt szelepet) Valszeg elengedem, ezt a temat, es vagy a lejtesen probalok javitani vagy lecserelem ezeket a tipusu radiatorokat.
Külső hőmérséklet érzékelős okos termosztát hajtja meg a kazánt, elvileg csak annyira melegíti fel a fűtővizet, amennyire a külső hőmérséklet megkívánja. Azt tapasztaltam hogy a radiátorok télen jellemzően nem forrók voltak, inkább csak langyosak.
Sajnos nem tudom, hogy télen max hány fokos lehetett a fűtő víz, illetve -20 fokos külső hőmérséklet esetén (bízva abban, hogy ennél hidegebb nem lesz) hány fokos lenne, de simán mehet 35 fok fölé.
A hőszivattyúknál viszont láttam olyat, aminél lehetett 35, vagy 55 fokos a fűtési melegvíz.
Másrészt a levegő-víz hőszivattyúk a jócskán millió forint feletti árukkal nagyon drágák.
Kondenzációs gázkazán esetleges kiváltására nem tud valaki ennél olcsóbb megoldást?
Van egy 98 m2-es lakásunk, lakás-központi, lap radiátoros fűtéssel, amiben jelenleg egy okos-termosztáttal vezérelt, tavaly beszerelt kondenzációs gázkazán biztosítja a fűtést és a melegvizet (mindkettő Vaillant). Azon gondolkozom, hogy ha a gázkazán lecserélésére kényszerülnénk - akár azért, mert a gázellátás bizonytalanná válik, akár azért mert a rezsistopp egyszer csak véget ér, és a gáz ára a többszörösére emelkedik - milyen lehetséges alternatívák jöhetnének szóba helyette?
A lakásunk Budapest XXII. kerületében, egy északi fekvésű domboldalon lévő, 6 lakásos társasház egyik földszinti lakása. A ház 2006-ban épült és tégla falú. A lakás alatt egy közös használatú pince van, ami autós garázsként funkcionál. Az ablakok kétrétegű üvegből készült vaskeretes ablakok fa színezetű műanyag borítással. A gázkazán 7 lapradiátort és két törölközőszárítót szolgál ki. Mindegyik radiátornak önálló cső kapcsolata van a gázkazánnal. (A törülköző szárítók egy körön vannak a velük egy szobában lévő radiátorral)
A 2013-as energetikai tanúsítvány alapján (akkor költöztünk ide) a lakás D besorolású, de szolár rendszer kiépítésével elvileg B besorolás is elérhető lenne.
Idemásolok néhány fontosnak tűnő adatot energiatanúsítványból:
Fajlagos primer energiafogyasztás a követelményérték százalékában: 119,1% A nyári túlmelegedés elfogadható mértékű.
=====
Én eddig csak a levegő-víz hőszivattyút találtam, mint olyat, amire esetleg cserélni lehetne a jelenlegi gázkazánt (olyan hőszivattyúra gondolok, amiben van rásegítő elektromos fűtés) és ami még érdekes, hogy ehhez "csak" a kazánt kéne cserélni és azt minimális munkával (egy, vagy két csővel), a külső falra kerülő kültéri egységgel összekötni (tehát nem jár különösebb bontással, nem kell hozzá új fűtési rendszert kiépíteni, könnyen kivitelezhető anélkül hogy ki kéne költöznünk a lakásból). Viszont ezek közt is elég nagy a szórás. A legtöbb ilyen hőszivattyú kb -5 fokig működik hatékonyan. Láttam ugyan olyanokat is, amik a leírásuk szerint -25 fokig hatékonyak, viszont ezeknek az ára jóval egy millió felett van.
Szerintetek is jó lehet ez az alternatíva? Tud még valaki ezen kívül olyat, ami szóba jöhet?
Mi számít neked "egyszerűen"-nek? Alu az egész, úgyhogy bár "farigcsálni" könnyű, hegeszteni viszont nem, és jó esély van rá, hogy ez utóbbira is szükség lenne a csővégre applikálandó menetes csonk kialakításához. Mondjuk úgy, hogy nem ilyesmire tervezték anno a Radal családot...
Sziasztok! Van egy ősrégi 600 magsa lapradiátor, amit alul egy falba 1 helyen, alul felfúrt kis vízszintes konzol tart, felül meg egy felül felfúrt kis karom rögzít. A neten kutakodva találtam univerzális tartó konzolz, ez jó lehet hozzá? : https://pannonpex.hu/UNIVERZALIS-RADIATOR-TARTO-KONZOL-PAR-600MM
Vagy ha nem, akkor tudnátok javasolni olyan konzolt, ami az ilyen " fül nélküli" radiátor rögzítésére szolgál, és függőlegesen végigfut a radiátor mögött? Köszi a segítséget előre is!
Reklamálni kell a vízműnél, hogy levegős a víz. A levegő is pörgeti a vízórát és kifizettetik veled.
Csak tippelni tudok a gép-szivattyú ház felújításnál valamit elszúrtak a szakik, a szivattyújuk szívó oldalán valami tömítetlenség lehet és a vízhez levegőt is szív. A kerti szivattyúnál is onnan lehet tudni ha elkopott a szimering, hogy amikor locsolok levegős víz jön a slagból.
Konvektort még nem javítottam de más készüléket már igen amiben termoelem van. Egyszerű dolog ez, van a termoelem ami egy elektromágneshez csatlakozik.
Legtöbbször a csatlakozásnál van a baj, nem érintkezik rendesen, ekkor még segíthet ha húzunk a csavarján ami a mágneshez csatlakozik, de ha túlhúzzuk összerogyik a szigetelő karika és zárlatos lesz a termoelem.
A te esetedben inkább arra gyanakszom hogy ha túlhevítetted lehüléskor megszakadhatott a termoelem és ezért vált bizonytalanná a működése. (A termoelem fejének a belsejében egy réz és egy vas elektróda van összehegesztve, ezért ad áramot a hevítés hatására. Viszont ezeknek az anyagoknak a hőtágulása is eltérő, így mechanikailag erő ébred ami szerencsétlen esetben eltörheti őket egymástól. Ezért nem kell izzításig hevíteni) Szerencsére nem drága dolog egy termoelem, nekem mindig ott volt egy tartalékba amíg V4 vízmelegítőt használtunk.
Multiméterrel ampermérővel lehet vizsgálni, most megmértem egy gáztűzhelybe való termoelemet, az izzás határáig melegítve 10A méréshatárnál 0,35 ampert mértem, 200mA méréshatárnál 4 mA, 20mA méréshatárnál 2,5mA mutatott a műszer. (ezek a különbségek abból adódnak, hogy különböző méréshatároknál más-más a műszer belső ellenállása)
Van egy FÉG V4 vízmelegítőm. Pár napja vettem észre, hogy csöpög a vízarmatúra és a gázszelep közötti résznél.
Ott azon a kis lyukon folyik a víz, amit bekarikáztam. Ami fura, hogy nem folyik mindig. Vám amikor megynitom a meleg vizet, de semmi. Máskor pedig annyira szivárog belőle a víz, hogy az armatúra alján csöpög. Tömszelence és a membrán kb. fel éve volt cserélve. Más hibája egyébként nincsen, csak ez a szivárgás. Mitől lehet ez?
Házam bővítem ezzel a fűtésrendszerem is és úgy szeretném a bővített részt megoldani, hogy az új részt független lehessen fűteni a meglévőtől. Ezt úgy gondoltam ki hogy a kazánnál elosztom két felé a rendszert és mind a 2 kapna egy-egy szelepet, amit a régi rendszer termosztátja és az új is nyitná mind a kettő a sajátját plusz a kazánt is indítaná.
A kérdésem az lenne ilyen rendszerre milyen szelepet ajánlotok? A régi rendszernél a padlófűtés és a radiátor kör anno 1 kör lett egy T elágazással esetleg ezt is ketté osztanám külön kapcsolhatóvá. Olvastam, néztem van sok féle fajta, volna egy kétjáratú szelep amire egy motor kellene. Láttam van ez az elektrotermikus állítómű ami lassan nyit 4 perc ez nem sok míg kinyit, addig a kazán tolná a vizet, de nem tudja hova? Volt a motoros ami 6sec alatt kinyit, ennek külön kell nyitás és zárás jel is, az előbbinek elég egy nyitó jel zárást fesz elvételre a rugó teszi.
Nem tudok dűlőre jutni, mi a jó megoldás ebben kérnék tőletek segítséget!
Akkor megveszed azt a méretü GEBO-t amelyik neked megfelel . Majd egy kicsit legömbölyíted a csö végét , hogy könnyebben rákapjon a menetes rész . Meglazítod az idom végén lévö anyát , majd feltekered a csöre az idomot . Ha már felcsavartad , akkor az anyát becsavarod és kész is . Utánna már úgy szereled a többi alkatrészt , ahogyan neked jó . 17 éve alakítottam át a régi rendszert ezzel a GEBO-val , amihez az új rész csatlakozott . Hozzáférhetetlen helyen vannak a GEBO-k , ahová menetet nem tudtam volna egyáltalán vágni a csövekre .
Mennyire lesz látható és zavaró helyen a toldás ? Ha nem lesz olyan helyen ahol zavar a látvány , akkor miért nem használsz GEBO-t : https://www.vasmuszakibolt.hu/gebo-idomok
1 inches (külső átmérő 33,7 mm) csőre szeretnék menetet vágni, hogy utána 5 rétegű csövet csatlakoztassak hozzá. Mivel pressing szerszámaim nincsenek és csak pár csőcsatlakozást kell csinálnom, emiatt nem is vennék, hanem kulcsos idomokat használnék. Amennyire tudom, ez drágább, mint a pressinges, de nekem csak pár darab kell két darab fűtőtest felrakásához illetve az csövet el kell oda vezetnem.
Arra gondoltam, hogy kölcsönzök egy ilyen menetvágót, kb 5-6 ezer forint egy napra, amivel a mostani vas fűtéscsőre menetet vágok, majd arra jön a megfelelő menetes kulcsos idom, utána a cső. A kérdésem az lenne, hogy ha van műszaki és barkács érzékem és még középiskolában vágtam menetet kézi menetvágóval, akkor várhatóan egy ilyen gépivel simán fogok tudni külső menetet vágni?
Köszönöm a választ, úgy terveztem a cafnit is cserélni fogom az előre menőnél. Remélem nem lesznek méretbeli problémák a régi torló és az új szelep összerakásánál.
Sziasztok! Nemsokára radiátor szelep cserét kellene csinálnom. Jelenleg egy előre menő 1/2 colos Herz egyenes BM szelep van fent. Vettem egy univerzális 1/2 colos BM szelepet, jó lesz ez hosszúságra a régi helyett vagy ezeknek nincs így külön mérete? Torló szelepet nem szeretnék cserélni, össze lehet így húzni a kónuszos csavarokat alul és felül, hogy a torló marad a régi és csak az előre menő lesz cserélve?
Viszont az utcai gyűjtőbe közvetlenül nem csatlakozunk, hanem egy un. fogadó aknán keresztül. Azt a műtárgyat a csatorna társág építi a fogyasztó telkén.
Sziasztok,igaz hogy nem vízvezetés szerelés hanem szennyvíz,de remélem tudtok segíteni,érdemben hozzászólni.Barátom vásárolt egy házat,átalakítás-felújítás alatt áll,hétvégén segítettem nekik lerakni a szennyvízcsövet,mivel a wc és zuhanyzó stb is más helyre került. Nem vagyok számítógépzseni,de próbáltam átláthatóan megszerkeszteni a képet remélem mindent feltüntettem,természetesen nem méretarányos azért írtam oda a méreteket. A cimborám tart a hibátlan lefolyástól,nem bízik benne,fél hogy dugulás lesz és akkor nagy a baj ha a felújított házat szét kell verni..egyébként nemigazán volt máshogy kivitelezhető,és a faterja erősködött hogy jó lesz az nem lesz baj rakjuk lefelé.Lejtés rendben van. Szerintetek ebben a formában működőképes lesz a kialakítás?
Egyáltalán nem elvetemült ötlet, sőt! Én ahol új kiépítést csinálok mindig elmondom hogy a törcsiszárító az picsafüst, főleg ha még le is takarod törölközővel. Tehát az, mint benne is van a nevében, törölköző szárításra van! A helység fűtésére általában édes kevés. A legmelegebb helységnek meg pont a fürdőnek kell lennie. Falon kívül ki kell csövezni egy normál radiátornak azt annyi. Törcsi maradhat a helyén.
Mennyire elvetemült ötlet fürdőszobában a törölközőszárítós radiátort (50x140 cm, ahogy néztem olyan 400W körüli hőleadás lehet) lecserélni sima radiátorra (olyan 2-3 soros, 70x90-es 2-3000W leadás).
Hőérzetünkön elméletben sokat javítana.
Gázkazános a lakás, s ezen értékek 75/65/20C-hez készültek....tehát ennyit nem adna....de elvileg akkor is többszöröse.
Nem tudom egyébként létezik-e a normál radiátoroknál 90cm-nél magasabb (a régi törölközőszárítós helyére kerülne, az meg 140cm volt)
Segítséget szeretnék kérni az alábbi rendszer összerakására, fűtéskorszerűsítést tervezek.
Egy sematikus helyes bekötési sémát tudnátok nekem rajzolni, hogy tudjam csekkolni a szerelőt hogy jól köti-e össze a rendszert. Akár privátba is kereshettek, nem várom el senkitől hogy ingyen megcsinálja, de a szerelőm nem csinál tervet. Mire figyeljek mik a buktatók, gravitációs hurok, stb.
Szóval az elképzelés: Fűtő kondenzációs kazán Baxi Luna Duo-Tec E 1.24 + Hajdú két hőcserélős indirekt tároló, fűtőpatronnal + iszapleválasztó. A cél, hogy ha nincsen gáz, vagy úgy döntök, akkor csak villannyal menjen a tároló. Mindkét kígyó be lenne kötve. Csak radiátor van, műanyag csővel. A hajdú indirekt tárolóra tudtok konkrét jó típust? Kazánnál még a Baxi nem a végleges a WESTEN Pulsar Condens 1.24 és a Viessmann Vitodens 100-W kazánokon agyalok.
van egy régóta (12 éve) tökéletesen működő Vaillant TurboTec Pro VUW HU 242/3-3 M R1 turbó cirkó kazánom. Kb 1 hónapja volt karbantartás (hivatalos, számlás, garis :)), de már akkor előjött, hogy a feltöltőcsap nagyon be van ragadva, csak fogóval tudta megmozdítani a szaki is. Azóta jött elő az a jelenség, hogy elzárt töltőcsap mellett a rendszer nyomása folyamatosan nő. (Akkor is, ha nincs közben HMV használat.) Eleinte csak néhány tized bar/nap, most már 30 perc alatt 0.3 bar. Le tudom engedni a felesleget egy radiátornál, és egy ideje zárom a víz-főcsapot, ha épp nem kell :) Az az erős tippem, h a feltöltőcsap elfáradt, a hosszú nem-használat után a megmozgatás nem tett neki jót, és már nem zár rendesen. Nem akarok fusizni, de a karbantartáskor láttam, hogy ez a csap egy elég egyszerű dolog, 1 hollandi(?) és egy vmilyen rugós bilincs tartja. Ezért nem hívnék szerelőt, van vízpumpa fogóm, villáskulcsom, stb. Amit nem tudok, hogy ha lecsavarom a régi csapot, akkor nem ömlik-e rám a fél Balaton a berendezésből?
Szerintetek cserélhető ez házilag? (Ha nem akkor simán hívok szerelőt, nempara.)
Németországban az 1990-es években több esetet figyeltek meg "légiós betegséggel". Mint kiderült, mindannyian az uszodában, fürdőben szerezték be. Akkoriban vezették ott be, hogy takarékosság miatt a zuhanyozók melegvíz hőmérsékletét csak 35 fokon tartották. Akkor kijött egy rendelet, talán még mindig érvényben van, hogy hetente egyszer fel kell melegíteni 80 fokra. Szerintem az évente egyszer az nem elég. (de nem vagyok sem orvos, sem Köjálos)
a visszadolgozás veszélyes lehet, mert ha valaki folyamatosan 35 °körül üzemeltet a bojlert, elszaporodhatnak benne bizonyos mikróbák, ami visszakerülve a hálózatba, nem egészséges.
Ezért is írja a manual, hogy egy évben egyszer érdemes felfűteni 70-80 °C-ra.
Ha arról a csapról írtad , ami Kapocska hsz-ében van , ott semennyit nem tágul vissza a hidegvízoldal felé , mert a rúgó lezárja a gumitömítéssel a hidegvizes oldalt . Szerintem a nyomás míg nem éri el a tágulás során a 6bar nyomást , addíg a tároló " domborodik " majd utánna a " méhitatón " ( Kapocska által elnevezett túlfolyón ) keresztül távozik a felesleg a tároló irányából .
Azért kell hogy 6bár fölött kinyisson... de addig bele tud tágulni a hideg vizes rendszerbe. Van aki szerint ez nem gond, van aki szerint ez nagyon nem jó.
Amit kérdezel, abban nincs visszacsapó szelep, azért "dolgozik" vissza a hálózatba. Újabban az Ariston bojlerekhez ilyen visszacsapó nélkülit adnak. Először úgy meglepődtem azt hittem hibás, de utána kérdeztem és nem :)
Ahhoz a rövidebb fajta zuhanyozós végűhöz, amit kifolyócsőre, a perlátor helyére kell csavarni, volt már szerencsém. Egy kalap szart sem ér, de legalább hamar szétmegy. Viszont amíg fenn van, addig nagyon belóg a mosogató fölé, nem férnek alá az edények rendesen. Egy most is hányódik valahol felszereletlenül a szerszámok között, a nők időnként olthatatlan vágyat éreznek ilyesmire.
Viszont azt a megoldást nagyon szeretem, ami csak egy zuhanyfej szerűség, és magában kell a perlátor helyére csavarni. A több kis sugár nagyon praktikus az öblítéshez.
a zasszony elkezdett vágyódni egy ilyen flexibilis kifolyócsőre a mosogatóhoz, de nekünk fali csaptelep van a mosogatónál. A jelenlegi krómozott kifolyócsövet belső menetes 3/4-es hollandi fogja le.
Rá lehet erre vajon tenni ezt a flexi kifolyócsövet?
Sajnos olyan boltban, ahol meg tudnám nézni, nm találok, csak webáruházban, ott meg nincs rajta az adatai, a kép meg nem egyértelmű.
Tegnap este írtam egy hozzászólást ami (számomra) érthetetlen okból eltűnt, leírom még egyszer.
Adott egy 2003. évben gyártott SAVIO MINI GAIA 624 SR turbó fali kazán ami nagyon lassan ejti a nyomást, a gázszerelő megállapította hogy lyukas a hőcserélő.
Ilyen hőcserélő már nincs gyártásban, kereskedelmi forgalomban nem kapható, a kérdésem az hogy nincs-e valakinek egy ilyen hőcserélője elfekvőben valahol?
Ez miatt nem cserélnék gázkazánt csillió forintért, mivel ettől eltekintve tökéletesen működik a készülék.
Egyébként nem csak hogy lehetséges a tágulási szelep funkció, hanem éppen az a lényege a szabadkifolyású rendszernek.
Olcsóbb és egyszerűbb a rendszer, mert a tartályban lévő fűtött víz nincs nyomás alatt, ugyanis a tartály a melegvízcsövön keresztül nyitott. Ezért szokott egy kicsit csöpögni a tágulás miatt, amikor fűt a bojler. A hideg tekerővel a hálózati hidegvizet nyitod meg a kifolyó felé. A meleg csappal szintén a hideget, de a tartály felé, és akkor a beáramló hidegvíz kinyomja a bent lévő melegvizet.
Ez szabadkifolyású rendszer, spéci saját csapteleppel. Elvileg nem kizárt, hogy létezik hozzá alkalmazható más gyártmányú csaptelep, de boltban nem láttam még olyat.
Lehet zárt, de azt megfelelően le kell védeni (felforrás ellen védettnek kell lennie, egy biztonsági szelep, meg nagyobb tágulási tartály édeskevés!)
Mindenképpen valamilyen fajta kényszer visszahűtést kell alkalmazni! Lehet kapni olyan vegyes kazánt amihez gyárilag adnak ilyen modulokat. Meg kell nézni a specifikációit a kazánnak. Máskülönben meg ne szarjábe lesz gáz! :-)
Meglévő gázkazán fűtésrendszer mellé szeretnék egy vegyestüzelésű kazánt beépíteni tartalék fűtésnek.
Már beszéltem két szakival de mind a kettő mást mondott.
Mivel a mostani fűtésem gázkazán látja el és a rendszer zárt,azt szeretném megkérdezni hogy a vegyestüzelésű rendszert amit szeretnék kiviteleztetni annak is zárt rendszerűnek kell e lennie vagy nyitottnak??
Szerelő azt mondta hogy zárt lehet puffer tartályt tenne be azt nem tudom hogy hány litereset.
Másik szerelő nyitottra csinálná azt mondta zárt nem lehet.
Már csak a vágtázó Hajdú bojler árak a csúnyák a történetben.
Lehet a végén napoljuk az egészet, s következő 1-2 évben kerül rá sor....hátha egyszer vége lesz a háborúnak, az inflációs spirálnak, meg egyéb más magyar specialitásnak, amitől a
Üdv! Szerintem 80kwh a zöld hitel egyik feltétele, lehet több szigetelés kelhet!:-) Szerintem bármivel is olcsón ki fűthető, ha bent a gáz, akkor hibrid megoldásban kéne gondolkodni! :-)
A zöldhitel részéhez nem értek, de ha már ki van építve a gázrendszer és van egy modern kazánod én nem cserélném le hőszivattyúra. Maga a csere márkától függően annyiba fog neked kerülni, mint a fűtésszámlád gázzal előre 10-20 évre, sosem térül meg. A padlófűtés az szerencsés hőleadó oldalon a hőszivattyú alkalmazásához, elviekben megoldható a csere. Ha előre szeretnél gondolkodni én a szigetelésre fordítanék többet, azt utólag macerás pótolni. De ha jó a szigetelésed az gázból és villanyból is kevesebbet használ majd.
Építkezés előtt állunk, amit zöldhitelből szeretnénk finanszírozni. A kivitelező vállalja(103m2-es kétszintes ikerház), hogy 30as poroterm téglával, 15cm külső szigeteléssel, gázcirkó fűtéssel és hőszivattyús HMV villanybojlerrel elérhető a BB energetikai besorolás és kevesebb, mint 90kwh energiafelhasználás.
Szerintetek ebben a formában átmegy a dolog?
A teljes fűtés padlófűtéssel lesz megoldva, ebben az esetben mennyire bonyolult és milyen árat képvisel egy hőszivattyús fűtésre való átállás?
Arra akartam utalni, hogyha hg. acélcsó lenne bent a falban, a bojler mostani helyénél érdemes egy-egy vízcsapolót betenni és néha megnyitni, mert a pangó víz miatt előbb-utóbb ki fog lyukadni.
Talán egy egyszerű kérdésem lenne a sok tapasztalt kiművelt klubtárshoz: ha én átraknám a bojlert a jelen helyéről egy olyan meleg-hidegvíz vételező helyre ahol eddig egy mosdókagyló volt, de helyiségileg sokkal központibb lenne, gyorsabban jönne a melegvíz a lakás több pontjára, az működhetne?
Vagy esetleg például ennek a jelenlegi mosdókagylónak egy külön dedikált hideg/meleg csöve volt a bojlerig a falban, s csak ott volt valami osztó amin keresztül az egy szem bojlerből betápláló ág rácsatlakozott? Ekkor bukna az elméletem.
Minden más esetben elvileg kivitelezhető.
Mi a szokásos mód családi házak vízvezetékrendszerének kialakításánál? - bojlerből 1 kimenő fő meleg cső, amiről T idomokkal csatlakoznak le az egyes vízvevő helyek? - vagy van olyan elvetemült aki külön ágakon (a vízvevőktől) oldja meg a bojlerig?
Köszönöm! (nem voltam ott az építésnél, nem tudom)
Üdv, tanácsot kérnék! Társasházban öntöttvas radiátorokat cserélnék le V&N radiátorokra. A csatlakozó 1/2"os varratos acélcsövekhez esélytelen hozzáférni menetmetszővel vagy hegesztéssel, viszont a kötéstávolság és a faltól mért csatlakozási távolság nagyon nem kedvező. A kérdés: mi a tapasztalat a GEBO Quick QA (pl. külsőmenetes 1/2") gyorskötő elem ilyen téren való alkalmazásában? Ja, még egy dolog: interneten ajánlkozó szerelőknek nemigen fűlik a foga ilyen munkához, alternatívát keresek..... Kösz a választ.
Szerintem a kondenzgyüjtöt kihúzod , ráhelyezed a müanyaglapra , körberajzolod , kivágod , levágod azt a darabkát amit írtam , majd pillanatragasztóval rögzíted úgy , hogy a hiányzó levágott rész legyen alul . Száradás után visszatolod az Y-ba . Ha még biztosabb akarsz lenni a dologban , akkor mielött betolod a helyére , nyomsz szilikont pár pöttyöt a müanyag lap peremére és úgy tolod a helyére . A szilikon is rögzíti az Y-onban .
Koszonom a valaszt. Nekem is epp ez az otletem volt, csak azt nem tudom hogyan rogzitsem a muanyag lapot, ugy hogy az fix legyen. Veletlen megindul, aztan eltomiti a lefolyot. :)
Csak most , hogy újraolvastam a saját írásomat , rossz helyet írtam a betétnek ! Az Y-hoz csatlakozó kondenzgyüjtöhöz kellene a betétet tenni . Mert az elöbbi írásomnál az lenne , hogy a mosógép összes vize a kondenzgyüjtön keresztül kifolyna a kazán alá . :-(
Így , hogy a valós beépítés látható , természetesen más a leányzó fekvése . :-)
Én mint laikus úgy oldanám meg , hogy az Y illesztéséhez az elvezetöcsöhöz vágnák vékony müanyaglapból egy körbetétet és annak az aljánál levágnák egy részt a körböl. Így a kazánból folydogáló kondenz eltudna folyni a csö alján az elvezetöcsöbe , míg a mosógép által nyomott víz némileg bejutna a kondenzgyüjtö felé , de nem fröcsögne .
Szia. Nagyon koszonom a valaszt, de igy meg sajnos nem sikerult megertenem. Ha felforditom az Y-t 90 fokot, akkor mar a csepegteteshez nem lesz helyem, barhogy is vezetem a vizet, mert sikba kerulok a kazan kivezetojevel. Csatolom bekotve hogy nez ki (kupak felol jonne a mosogep).
Illetve a szukitest mivel tudom megoldani? Koszonom es elnezest ha ezek nagyon egyertelmu dolgok... Udv, Andras
Elfordítanám azt az Y-t 90°-al felfelé és egy 90°-os könyökkel kötném össze , valamint a mosógép irányába szerelnék egy szükítést olyan átméröre , mint amilyenen a mosógép nyomja a vizet . Így nem tudna megtelni az elfolyócsö és a csepegtetöbe sem tudna feljutni a víz .
A csatolt kep mutatja, milyen modon csatlakozik a kazan kondenz viz csepegtetoje, illetve egy mosogep lefolyo. A problema, hogy mikor urit a mosogep, visszanyomja a vizet a csepegtetobe, ami egyreszt a viz kifrocsoges, masreszt a kazan miatt sem szerencses. Barmi otlet, hogy tudnam leszukiteni a kondenz vizes csovet, hogy a csopogo kondenz kifolyhasson, de a mosogep nagyobb lokete ne jusson be nagy mennyisegbe a csepegtetobe? Nagyon koszonom!
Mivel én csak laikus vagyok , így tölem konkrét típust ne várj .:-(
A fiaméknál én is a Wilo Yonos Pico-t választottam , pont olat mint amit belinkeltél . 10 radiátort lát el egy osztó-gyüjtöröl és 10Watt elég neki . Ha a gázkazánt is arról akarod járatni áramkimaradáskor , akkor azért oda kell figyelni , hogy mit ír a gyártó az áramfelvételröl . Ha jól tudom , akkor úgy 80Watt körüli az igény üzem közben a gázkazánok esetében . Viszont a Te esetedben a szekundér oldali keringetöt is megkell táplálnod , tehát ezt is hozzá kell számolni . Akkor durván 100Wattal kell számolni . Ha csak a Totyához akarod , akkor ott csak a keringetö ami " nagyobb " fogyasztó , mert esetleg ha elektronikával vezérelnéd , akkor az is úgy 5Watt körül fogyaszt . Én ilyen esetben minimum 4 órás üzemet vennék alapul . Így az jön ki , hogy olyan akkupakkot kell telepíteni , ami tud legalább 0,5kWh leadni , a gázkazánra tervezve . Nem vagyok nagyon jártas az ilyen tervezésben , de ha jól emlékszem , akkor a mélykisütés elkerülése végett csak 60%-ig szabad kisütni az ólomakkukat . Tehát ahhoz , hogy ezt tudja , kell 0,5 : 4 x 10 = 1,250 kWh-s akkupakk , ami 12V esetében 105Ah és 24V esetében 52Ah-s akkupakk minimum . A szünetmentes meg tudjon névlegesen legalább 300Wattot nyújtani . Nem pillanatnyi maximális terhelhetöséget ! Jófogáson is akár beszerezhetsz egy müködöképeset , amihez veszel egy új akkupakkot és akkor biztosan tudod , hogy hogyan áll a helyzet az akkuval .
Egy szünetmentes tápot , ami áramkimaradás esetén eltudja látni árammal a keringetöszivattyút a Totyakazánnal való fütés esetében . Érdemes lenne odafigyelni a keringetöszivattyú kiválasztására is , mert nem mindegy , hogy egy klasszikus szivattyú fogyaszt 35-75Watt körül , vagy csak fogyaszt az újabb típus 8-16Watt körül ( igaz , árban kicsit húzósabb az újabb kivitel ) . A szünetmentes esetében ez akár megduplázhatja az üzemidöt ugyanazon akkupakk esetében .
Ha lesz egy höcserélöd , akkor annak a primér oldalát a gázkazán látja el a benne lévö keringetöszivattyúval . A szekundér oldalon lesz a Totya kazánod párhuzamosan kötve a höcserélöhöz . Ha a gázkazán üzemel , akkor az egyik keringetöszivattyúd fogja a fütövizet keringetni a höcserélö felöl a radiátorok felé . Gondolom visszacsapószelepek is lesznek szerelve , hogy az így keringetett fütövíz ne jusson a Totyakazánba olyankor . Majd amikor a Totyába befütesz , akkor a vezérlésed ( termosztát a Totyánál ) indítja a másik keringetöszivattyút , ami ellátja a radiátorokat fütövízzel . Ilyenkor a másik visszacsapószelep fog zárni és nem fogja engedni , hogy a Totya felöl fütövíz áramoljon a höcserélön keresztül , valamint az a keringetöszivattyú is állni fog , ami a höcserélöhöz tartozik .
Sziasztok! Megnyekkent(?) a 3 hónapja beüzemelt Bosch 2300 kazán :(( 227 kódot ir ki (nincs láng ). Reseteltem, de visszajön, mivel nem tud begyújtani. Egyik pillanatról a másikra, tusolás közben ment el. A kondenzviz csövét mozgattuk meg kb fél órával korábban (felemeltük a cső végét, így lehet visszafelé folyt ami még benne volt - ha ez bármit is számít) , más nem történt vele. Szóval most nincs melegviz/fűtés, amikor kint újra fagy. Reset, ki-be kapcs nem segít, amikor beindulna, próbálkozik, de nem gyullad be, majd letilt 227-el. Valakinek valami tippje mit nézzek meg? És kit hívjak? Aki beüzemelte (=pecsétet tett a gari lapra)? Vagy bármilyen szerelőt?
Sziasztok! Tudna valaki korrekt áron dolgozó tervezőt ajánlani egy dömsödi (Daköv) víz- illetve csatorna házibekötés megtervezéséhez? Előre is köszönöm.
Nagyon sokat azért ne remélj tőle ilyen cső sűrűséggel. Ha tényleg egy osztón van a padló és a mennyezeti kör. Akkor eleve az is problémás, hogy a lábad hamarabb fog fázni a hideg padló miatt, mint amilyen gyorsan a mennyezet hűtés a levegőt le tudná hűteni.
Valamekkora hatása biztos érezhető, de ha a képen látható sűrűségben volt rakva és eleve nincs sem lemezben sem vakoltba ágyazva ez inkább egyfajta temperálás nem fűtés.
Maga a párazáró fólia megvalósítása sem túl acélos, a széleknél rénézésre csak tömködve van, nem ragasztva, a szarufákon nincs átvezeve, tehát megszakad minden csomópontnál, jól össze is van vagdosva.
De a hangra visszatérve nehéz megmondani, mert a fólia és a tartó között mintha valamilyen szigetelő anyag lenne, polisztirol tábla? Ahogy feszül a cső annak is lehet hangja, ahogy a tartó sín a polizstirolon megmozdul. A cső ahogy visszafordul ott nincs rögzítve semennyire, az is adhat ki hangot ahogy a kartonon mozog.
Ez volt az első gondolaton nekem is, ez a fémlemezes, de azt írja, hogy nem ilyen. A lemez végeknél a cső körül van valamilyen szigetelés? Vagy mik azok a barna kiálló dolgok? Nekem a lemez végek vissza vannak peremezve, hogy ne kezdjék ki a csövet, neked azért van ott szigetelés mert van éle a lemeznek?
Van külön osztó gyűjtője és keverőszelepe a mennyezetnek? Vagy a padlófűtésről mennek a mennyezeti csövek is és ugyanolyan csővel csinálták meg a mennyezetet is?
Az sajnos nagyon szakszerütlen. Így elég kicsi lehet a hőátadása. Azért van vagy a kartonba beleragasztva a cső vagy vakoltban, hogy a hőt át tudja adni a felületnek hatékonyan. Az esetedben a csővek a levegőt melegítik, majd a meleg levegő melegíti a kartont. De hogy ez érezhető legyen gondolom jó meleg előremenő vízzel van fűtve a csőrendszer és maga a csövek a hőtágulás miatt mozognak a tartókban.
Mivel gipsz kartont írtál ezért gondoltam, hogy száraz technológiás, annak a másik változata a fém lemezes. Az amit küldtél az a nedves technilógiás rendszerhez van. A csöveket bepattintják a műanyag tartóba majd telibe vakolják. Ilyen esetben nem tudom, hogy tud hanja lenni a vakolatban futó műanyag csőnek.
A leírásod szerint neked a fémlemezes változat van. Nem a csőnek van hangja hanem a lemeznek ami a hőtágulás miatt helyezkedik. Megpróbálhatod a keverőszelepnél a hőmérsékeletet visszavenni pár fokot, hátha csökken a gyakorisága a percegésnek.
sajnos nincs időm visszaolvasni ezért elnézést ha már volt téma.
Vettünk egy házat amiben fel van szerelve egy Bosch Condens 3000 (ZWB 28-3 CE23) tipusú kombi cirkó. Ez ugye átfolyós rendszerű HMV -vel szerelt kazán.
Az lenne a kérdés, hogy erre rá lehet e kötni valamilyen módon - akár kiegészítő elemekkel - egy indirekt tárolót (pl. Hajdu IDE200S)
Tudom, hogy a gyártó szerint a ZSB sorozat volt ebből a tárolóhoz előkészitett kivitel, de mivel ez a jelenlegi kazán kb 5 éves ezért nem szeretném "kidobni" emiatt.
Indirekt tárolóból milyen szempont szerint érdemes választani? Van-e preferált márka, zománcozott, roszdamentes? Nekünk elég 1 csőkígyós és kb 300l-es szükséges.
"Mondjuk a press idomok miatt az ellenállása sokkal nagyobb mint a rézcsöves idomok esetén." - És az is egy elég lényeges paraméter, "illik" vele számolni.
Utánaolvasta. A legtöbb gyártó egy átalgos családi házba való 24kw vagy kisebb kondenzációs kazánhoz 22mm rézcsövet vagy 3/4 csövet követel. Tehát a 28 rézcső az fölöslegesen nagy az általam említett 25 rehau cső, aminek a belső mérete kb 17-18mm meg egy kicsit kicsi. Tehát vagy 22 rézscsővel kellen mennem, vagy 26-es ötrétegüvel, aminek a fala vékonyabb mint a rehau cső és ott kijön a 20-as belső méret. Mondjuk a press idomok miatt az ellenállása sokkal nagyobb mint a rézcsöves idomok esetén.
Szerintem amit találtál az ezrelék (10-15) és nem százalék. 2.5% fölé nem mehet a lefolyó cső mert akkor kiszalad a víz a szilárd anyagok alol.
Az alapján amit én olvastam függ a cső átmérőjétől is a lejtés mértéke, pld 125 csőnél jó lehet ez a 0.5%, de 90 csőnél már kellene az 1% (letölthető gyártó ajánlások alapján is).
en is igy tudtam. De akkor miert irnak olyat, hogy epuleten belul 5-10%? honnan tudja a sz@r, hogy eppen hol van a cso? vagyis ha a kertebn 0,5%, akkor miert kell 5% a furdoszoba aljzatban?
Fűtés rendszerekbe a réz press idomok miért nincsenek elterjedve? Angliában, vizet, fűtést, gázt mindent azzal szerelnek leginkább. Az árra gondoltam első körben, de pld nagyobb méretekben (20 felett) az ötrétegű press idomok is legalább olyan drágák. Vagy maga a rézcsövek nem szerencsések a galvanikus korrozió miatt a kazántest szempontjából?
Amikor a fiamék házánál ez szóbajött , a szakik fél centit méterenként mondtak . Én úgy is alakítottam ki a durván 15 méter hosszú csövezést . Idáig nincs gond . Igazsághoz az is hozzátartozik , hogy a darabos eljutását a szennygödörig elösegíti a mosdóból , zuhanyból és a mosógépböl elvezetett szennyvíz is .:-)
Bácsi Szabolcsnak hívnak a Bácsi Épületgépészeti Kft. ügyvezetője. Az elmúlt időszakban rengeteg méretezési problémával találkoztunk. Voltak alulméretezett radiátorok, alulméretezett tágulási tartályok stb... létrehoztunk egy oldalt ahol bárki utánaszámolhat a dolgoknak. Legyen az szakember vagy megrendelő. Fontos, hogy ez nem helyettesíti egy mérnök vagy egy szerelő munkáját! Csakis az Ön ellenőrzés volt ezzel a célunk. https://bacsigepeszet.hu/epuletgepeszeti-kalkulator/
Tehát szerinted egy alsó kivezetésű csonkjára simán ráhúzni egy csövet és függőlegesen belelógatni egy edénybe tényleg nem egyszerűbb, mint egy felső kivezetésűre gondosan eltömítve rászerelni ezt? (+ott a cső is szükségszerűen fölfelé indul el)
A mérőt megvetetik. 8 év után nyilatkozni kell, hogy lemondasz-e róla és ingyér elviszik, vagy megtartod. (és átrakhatod a mosógép elé például, hogy könnyen ellenőrizni lehessen mikor mennyi vízzel akciózik)
Az első kettő által a szolgáltatóval szerződésben kell lenni. A mellék vízmérő a társasházi lakások fogyasztását méri. Mind a kettő hitelesítési ideje végre 8 év.
Korábban a fővízmérőé 4 év volt.
Az almérő pedig az állampolgárok egymás közti fogyasztását méri. Annyit teszünk fel amennyit akarunk.
Hitelesítés. Már évek óta a cserével oldják meg.
Feltesznek egy új , gyárilag hiteles mérőt, a csatlakozást jogi zárral látják el /plombálják /.
Üdv ! Amit a szolgáltató elfogad,és hitelesítése olcsóbb/könnyebben megoldható ,mert azt általában sűrűbben kell(mert az a pógár sara) mint a főmérőt !:-)
Az a vicces az egészben, hogy nyomáskapcsoló van, elég sokat használok nagynyomású mosót, napi szinten 2-3 órát, és pontosan ez adja a legtöbb kapcsolgatást. Mert hiába megy folyamatosan a mosó, a szivattyú többet nyom, így állandóan kapcsolgat.
Úgyhogy az óránkénti 40 kapcsolás se tette tönkre 24 év alatt.
Az, meg hogy megnyitok egy másik csapot, kicsit folyatom a vizet ne kapcsolgasson, egyszerűen pazarlás. A természeti erőforrással.
Nekem áramláskapcsolóm van és kb 4 év alatt tönkrement, pedig nagyon nagyrészt csak öntözésre volt használva, tehát kevés ki-bekapcsolgatás volt.
Tanácsokat mindenkinek köszönöm!
Igazából nem autómosásra lesz, de biztos kipróbálom autón is. Jelenleg autót egy sima slag végére rakott öntözőpisztoly (durvább dolgok levitele), plusz ha lement a nagyja, akkor egy slag végére rakott kefével oldom meg. Nekem ez teljesen jól bejön. Hogy akkor mégis miért a magasnyomású mosó? Azért mert ehhez a mosóhoz ingyen jutottam (vadi új de semmit nem kellett adnom érte cserébe, szívességet se).
Főleg szőnyegeket akarok vele mosni, mert az öntözőpisztollyal kicsit kényelmetlen. Meg ami jön, pl térkövet, pesze a homokot nem akarom kiveretni a térkövek közül... Kocsimosásnál az 5 méteres gyári tömlő hossz nekem is kevésnek tűnik (vagy nagyobb tömlővel is de ez nem az a változat).
A ki-be kapcsolásra szerintem annyit fogok tenni, hogy simán nyitva hagyom egy kicsit a másik csapot, hogy a szivattyú ne kapcsoljon ki-be.
Nem a napi 100 kapcsolás a gond, de mondjuk egy órán belül 40 nem az igazi még a mostani szivattyúknak se. Nagyon extrém módon kell a mosót használni, hogy valaki ilyen kapcsolási számot elérjen, szerintem sem lesz semmi gond vele.
Én azt írtam le, talán kicsit hosszabban, mint kellett volna, hogy mi volt az én tapasztalatom ezzel a dologgal. Kell a homokszűrő, nem lesz praktikus az 5 méteres tömlő, és célszerű, ha a mosó magasabban van, mint az autó teteje, hogy a tömlő az autó tetején legyen áthúzva a másik oldalra, és ne az autó oldalánál.
Nem egyértelmű nekem, hogy a túlnyomás aggaszt, vagy a kapcsolási szám. Túlnyomáshoz a biztonsági szelep vagy biztonsági lefúvó szelep, amire keresve kell, hogy találj ilyet. Fűtéshez van, de ide is alkalmas lenne, ha kellene, de szerintem nem kell. Nekem amíg fixen kapcsolt szivattyúm volt, addig volt egy 3 baros berakva, mert elég erős volt a szivattyú, meg jó a vízhozam, és ha az asszony megtörte a slagot locsolás közben, vagy mondjuk ráállt a slagra kocsival, amikor én hagytam ott a kertben árasztani, akkor féltem, hogy leég, vagy valahol valamit szétnyom.
De ilyen fajta olcsóbb magasnyomásúval használva túlnyomás gond nemigen lesz, mert levágja a mosónál a gyorscsatlakozót. Ebből a szempontból valamilyen nyomáscsökkentés a mosó előtt nem hülyeség viszont, tehát nem direktbe csap nélkül kötve, mert nekem például messze nem kell annyi víz az ilyesmi olcsóbb mosónak, mint amit a szivattyú ad. Nekem ha csak a mosó megy, ha fullra meg van nyitva a csap, nem vágja ugyan le, de csepeg a csatlakozásnál, vissza szoktam olyan fél nyitásra venni előtte.
Most már nekem is áramláskapcsolós szivattyú van, homokszűrővel, és így használom vagy 5 éve már a magasnyomásút, egyiknek sincs semmi baja. Van benne késleltetés, ha gyakorlatot szerzel a mosásban, akkor egyrészt nem lesz sem rövid időn belül sem annyira durván magas a kapcsolási szám, másrészt mondjuk hetente egy mosás fagymentes szezonban éves szinten nem emeli meg annyira a hosszú távú kapcsolási számot.
Viszont kocsi mosáshoz az 5m gyári tömlő nem az igazi, hosszabb tömlő vagy hosszabbító sokat tudna segíteni. Illetve ne a földön legyen a mosó, hanem például legyen fent egy 4-5 fokú fellépős létra tetején, és akkor egy 10 méteres tömlővel már egész jól körbe fogsz tudni járni az autó körül, nem fog beakadni a tömlő a kerékbe és a karosszéria sarkaiba. Így kevesebbet kell megállnod a mosással, és kevesebbet fog kapcsolgatni is.
A külön körön, ami te "Túlnyomás szelepnek" hívsz oda egy szabályozó szelepet kell tenni, amit olyan mennyiségre kell beállítani (pl. visszavezetni a kútba), amivel a nyomás nem éri el a 4bart.
(ha áramláskapcsolód van és nem nyomáskapcsoló akkor az nem nyom.növekedésre állítja le a szivattyút ,hanem az áramlás megszűnése után időkésleltetéssel állítja meg (10-15s) )
Egy példa a szivattyú 2-3bar nyomáson szállít 18l/p mennyiséget akkor ebből 10-et visszavezetsz
a maradék 8 elég a mosónak (van benne szűrő,de lehet tenni a locsolórendszerhez használatos
szűrőt is pluszba) így a szivattyú folyamatos üzemű lesz.
Szivattyúnak az a dolga, hogy kapcsolgasson. Ha nyomáskapcsoló van rajta akkor is kapcsolgat. Az nem probléma.
A homok az probléma. Az a nagyon kevés is. Először a bypass szelepet eszi meg, és nem fog normálisan menni, csak szaggatva, aztán a dugattyúkat. Párat már szétszedtem, látom milyen kárt okoz benne.
tapasztalatom szerint a gyárilag hozzá való csapteleppel sincs gond - az, hogy nem a holnaputáni dizájni, meg nincs belegravírozva/marva valamelyik nagy gyártó emblémája, az való igaz - de csaptelepet célszerűen nem azért vesz az ember... :-P
Maradok a tárolós, nyílt rendszerű, pult alatti megoldásnál, valamilyen alacsony nyomású blanco csapteleppel (mint kiderítettem van nekik ilyen is, pont erre az alkalmazásra kitalálva)
Esetleg valami ajánlott márka ?
Hajdúkat nézegettem de minimum 20cm mélységük van, az elég sokat levesz a használható helyből. Vaillant-nak is vannak hasonlói, de azok szerintem nem tartályosak, és egészen 5kW-ig elmegy a teljesítményigénye.
Ideális esetben valami kis tartályos (5L), alacsony teljesítményű (1,5-2kW) cuccot keresnék, az sem lenne baj, ha három fázisú lenne (de ilyet egyátalán nem találtam, gondolom ilyen kis teljesítményen nem is gyártanak) A helyszínen rendelkezésre áll 3x16A, viszont ebből kell megoldani az indukciós főzőlap és a sütő ellátását is (egy áramkörön lesznek, mert nem nagyon van választásom)
Mosogatóhoz nem zárt tartályost kell venni, hanem az un. szabad kifolyásút. Ennél nincs az un. biztonsági szelep.
Nekem kettő is van belőle. Egy Hajdú gyártmány és egy Elekthermax gyártmány. Az előbbi a hajdú 5 literes, műa. tartály 15 éves, az Elekthermax 10 literes, réztartállyal. Ez viszont 45 éves.
Mind a kettő csak mosogatáshoz.... a kevés víz miatt.
Fürdőkádtöltéshez, zuhanyozáshoz nyilván kevés.
Ja, a sok bojler nem egy lakásban van, hanem többen.
Arra gondoltam, hogy azért, hogy ne kapcsolgasson ki-be a szivattyú. Mondjuk amíg lemosok egy autót vagy szőnyeget, közben 10-szer ki-be kapcsolgatna és az nem tenne jót neki.
Szűrőnek utánanézek, köszönöm! Milyet ajánlanál? Homok nagyon kevés van a kútvizemben. Ha kiengedek egy kb 1 köbméteres medencényi vizet annak az alján van egy kevés (de van, amikor az sem), de nem vészes
Nem tudtam eldönteni, hogy itt vagy a kutas topikban kérdezzek, így itt is kérdeznék:
Tudja valaki, hogy a Karcher K 2 Power Control magasnyomású mosó ráköthető kútvízre melyet áramláskapcsolós szivattyú ad?
Illetve arra gondoltam, hogy a szivattyú ne kapcsoljon ki-be állandóan, ha éppen ki-be kapcsolgatom a magasnyomású mosó fejét, ezért rászerelnék ilyenkor ideiglenesen a csapra (egy másik csapra, amit ugyanaz a szivattyú táplál) egy slaggal egy szelepet, hogy ha mondjuk a nyomás nagyobb, mint 4 bar, akkor engedje folyni a vizet. Van ennek értelme vagy ez fölösleges? Nézegettem a neten de én csak nyomáscsökkentő szelepeket találtam, olyan nem, ami túlnyomásra kinyit.
Csináltam egy egyszerű képet is, lehet, hogy így jobban látni:
Pult alatti tárolóssal annyi a gond, h mivel fölül vannak rajta a csatlakozások, a biztonsági szelep elvezetését nem olyan egyszerű szépen megoldani, mint alsó csatlakozásnál. Pl. az Ariston leírásában valszeg ezért van olyan rajz, ami tartalmaz külön kis tágulási tartályt, és az előtt visszacsapó szelepet (és a gyárilag mellékelt biztonsági szelepben nincs is visszacsapó), mert ez minimalizálja a melegítés tágulása miatti csöpögést
Ja helyet nem foglal, kb. egy bögre méretű, de a hálózatot terheli. Alaposan.
Ahol egyedül laknak elmegy, de egy többtagú családban nem praktikus Az egyik mosogat, a másik porszívózik a harmadik pedig kenyeret pirit.... közben megy a mosógép, sőt az asszony már szárítóra vágyakozik.
Aztán csak 25 Amperük van, lesz talán 32 , de odáig még nem jutottak, hogy annak is vannak feltételei.
Nem beszélve nehány naivról aki villany fűtésről álmodik.
Nos egy 32 Amp. - es biztosítékon bejön (igénybe vehető ) olyan 7-8 kW, a gázcsövön meg 42 -45 kW. Teljesítmény !
Amig lesz gáz, de ha nincs gáz akkor villany sincs.
Ok. az átfolyós - tárolós vitához - elképzelésekhez.
Nem a vezetéknek és a konnektornak kell megfelelő méretűnek lenni, hanem a bejövő teljesítménynek, azaz a fő biztosítéknak.
Van rengeteg bojlerem és vízmelegítőm.
A többség zárrendszerű, azaz nyomás alatti.
Aztán van az un. nem zárt de tárolós. Ezek általában max. 2 kW vagy még annál valamivel kisebb áramfelvételűek.
A vízhozam a kiengedő csaptól függően 5 és 10 liter/perc között.
Aztán van egy un. átfolyós is , ezzel vettük annó 12 éve a lakást.
Nos direkte megnéztem 3 kW a telj. és a vízhozam úgy fél 3/4 liter per perc. De csak 40 fokos a víz
Ez a kb. 40 -45 - fokos víz a mosogatásra kitűnő. 10 perc alatt elmosogatok, elfogy úgy 7 - 10 liter víz.
Csakhogy mivel 25 Amp a bejövő teljesítmény, ami 5.7 kW tehát a lakás bejövő teljesítményének több mint a felét leszívja.
Amikor 12 éve ide költöztem még a társasház szűk fővezetése miatt többet nem adtak, aztán azt bővítették, így lehetőség lett a 32 Amperre, de mivel ez egy 54 nm-es lakás és egy fő lakja, a bővítés egyenlőre elnapolva. Marad az átfolyós, mert vagy porszívózok vagy mosogatok... a kettő egyszerre nem megy. A mosógépet pedig arra a 10 percre kikapcsolom.
Ha majd ez kinyiffan, akkor csak tárolós, van olyan ami a pult alatt is elfér. Ill. oda beépíthető.
Tárolós, nem nyomás alatti kb. 50 eft.... pl. a hajdú....olyan is van ez is olyan 15 éves.
A 3kW-os átfolyós alul semmi helyet nem foglal, közönséges csaptelep-nyílásba szerelhető, és csak a hidegvizes flexicső van alul. Felül kell neki egy konnektor, ami elbír 13 ampert.
A nyílt rendszerű bojlereknek saját csaptelepük van. Az alsótartályosnak olyan, ami beszerelhető a mosogatótálca csaptelep-nyílásába. De lehet felsőtartályos is, annak a csaptelepét fel lehet szerelni a falra, de akkor a hidegvizet odáig fel kell vezetni.
Remélem nem 1000x lerágott csont, de egy készülő nyári konyhába keresek kompakt, elektromos bojlert. Nézegettem a kínálatot, van rengeteg féle, nyílt/zárt rendszerű, tartályos, átfolyós, olcsó/drága, stb.
Egy sima mosogatót kellene kiszolgálnia, a rendelkezésre álló teljesítmény mondjuk nagyon maximum 3-4kW, illetve el kellene férni a konyhabútorban (egyetlen 60-as elem jöhet szóba, viszont abban lenne a szemetes is). A mosogató valószínűleg Blanco lesz, de pl azt sem tudom, hogy nekik van-e a nyílt rendszerűhöz illeszthető csapból bármilyen választékuk. Bármilyen tapasztalatot, tanácsot szívesen fogadnék, előre is köszi a segítséget mindenkinek !
Sziasztok! Azt jól gondolom, hogy a 25 (belső átmérő kb 18mm) rehau cső ami még maradt vízszerelésből kevés lesz 12kw kazánhoz, ha azzal indulnék a kazántól 3x55nm családi ház esetén. A hőleadó oldalon padlófűtés lesz. 24kw kazánoknál láttam 28 részcsövet hasonló méretű háznál.
Ami kimaradt: megsasoltam a váltószelep tengelyét működés közben is, szép fényes, nincs rajta vízkő.
Viszont amit még láttam kétszer is, miközben legalább 10 perce folyt a melegvíz tökig kinyitva: pár mp-re kikapcsolt a kazán, a led is elaludt. A hálózati víznyomás nagyon alacsony itt, lehet köze hozzá?
Update a HMV-nél szakaszosan dübörgő Thema Condens F 24 kazánnal kapcsolatban.
Elfolyattam egy jó adag vizet, közben nézelődtem.
Kb. úgy csinálja, hogy 2-5 mp dübörgés, majd 5-30 mp szünet, véletlenszerűen.
Nem hangos, de nagyon mély a hang, és olyankor tapintva érezni a remegést a kazán oldalán is. A hang tényleg olyasmi, mintha az utcán egy kamion próbálna sebességet nyerni, amitől beremeg az egész ház.
Fűtésnél nem csinálja, aminek ahhoz is köze lehet, hogy le van szabályozva max. 8 kW-ra (padlófűtés, jól szigetelt épület).
Szóval, egy idő után rájöttem, hogy ha le van szedve az előlap, akkor nem csinálja! Akkor sem, ha fenn van az előlap, de lekapom a (függőleges) parapet csőről a "kukkoló" kupakot. Az előlap belső felén van egy sötét "hungarocell" betét, ami kb. légmentesen lezárja a felső szekciót a kazánban.
Szóval, ha a kazán könnyebben kap égési levegőt, akkor nem is dübörög...
Ha az előlapot a helyére nyomom (normál esetben alul fogja 2 csavar), és megvárom a dübörgést, akkor hirtelen elemelve az előlapot van némi "utózönge", de szinte rögtön meg is szűnik.
Volt egy olyan tippem, hogy a fekete légbeszívó zajcsillapítós cső ér hozzá az előlaphoz (pontosabban a hungarocell betétjéhez), de ha azt kiveszem, akkor is minden ugyanolyan, azaz felrakott előlappal csinálja, leszedett előlappal (vagy parapet cső kupakkal) nem.
Sajnos azt a mély frekit képtelen volt felvenni a telefonom. Mindig azelőtt dübörög, hogy elemelném az előlapot. Olyankor hallatszik, hogy van egy kis utózönge.
Nagy a szívászaj, mert belül le van szedve a fekete légbeszívó cső.
Na, és amire jelenleg tippelek: kezd széthullani valami a parapet "kéményben", és pl. lobog benne a füstgáz cső, vagy valami hasonló.
Tavaly a turbó ventilátor cserénél derült ki, hogy a képen látható ultra törékeny valami hullik a csőből, volt vagy egy marékkal a kazánban. Most is találtam pár új darabot.
Ha valakinek van hozzáfűznivalója, ne tartsa magában!
Sziasztok! Adott egy Baxi nuvola 3 kazán! Olyan gondom van vele ,hogy begyújtásnál van hogy nagyot lobban ,mintha csak nyomná be a gázt és egy idő után gyullad be! De van hogy szép csendben begyújt!Mit érdemes megnézni rajta? Köszönöm szépen!
Üdv. mindenkinek! Kérdésem, hogy mi a különbség a két Nike Star 24 kazán közt a belső részét illetően. Lehet e valamit cserélgetni az alkatrészekből?
95% ban a hőelem lessz rossz.
szerint.
A kép; Ez a kép feltöltés szórakoztató!
